Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA É$ A .MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM irn: I. 10 forinl 1984. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK téli ülésszaka ELFOGADTÁK AZ 1985. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSRŐL SZŐLŐ TÖRVÉNYT SARLÓS ISTVÁN AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÚJ ELNÖKE Etefsjezcdíek a magyar-szövet gazdasági tárgyalások Bővülő együttműködés Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—szovjet gazdaság! és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 32. ülésszaka. Az ülésszak Jegyzőkönyvét Marjai József és Nyikolaj Tali- zin miniszterelnök-helyettesek írták alá. Jelen volt Kapolyi László ipa­ri, Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára szerdán a főváros XV. kerü­letébe látogatott. Tájékoztat­ták a rákospalotai kommunis­ták kongresszusi készülődésé­ről, a városnegyed politikai, gazdasági, társadalmi életéről. Szűrös Mátyás délután részt vett az Erőműjavító- és Kar­bantartó Vállalatnál rendezett kerületi aktívaértekezleten és tájékoztatót tartott időszerű nemzetközi politikai kérdések­ről. ★ Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Társad álnál Szemle szerkésztő Szerdán ülést tartott az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titká­ra, Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke. A téli ülésszakot Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülés­HETÉNYI ISTVÁN: TERVEINK S TETTEINK EGYARÁNT JÖVŐT ÉS SORSOT FORMÁLNAK — A költségvetési javaslat azt tükrözi, hogy az elmúlt években alapjában sikeresen birkóztunk meg az elénk tor­nyosuló feladatokkal, a gazda­ság stabilitásának megőrzésé­vel, és elért vívmányaink megtartásával. Elismerés illet meg mindenkit, aki e munká­ból kivette a tészét. Erőfeszítéseink nem Voltak hiábavalók. Mindenkinek jut munkalehetőség, számolhat a szociális biztonsággal, és ha az elrtiúlt években csökkent is néhány százalékkal a reálbér, az életkörülmények javultak, a fogyasztás, a lakosság reál- jövedelme összességében növe­kedett. Tekintettel arra, hogy több száz ezer családnak na­gyobb gondjai vannak, a tekin­tetben, miként tudja életkö­rülményeit javítani, jövő évi tervünkben életszínvonal-poli­tikai intézkedéseket irányzunk elő, mindenekelőtt a lakással nem rendelkezők és a több gyermekes családok javára. A népgazdaság idei fejlődé­se alapján megfelel a kitűzött célnak. Nemzetközi fizetőké­pességünket megőriztük. Kon­vertibilis adósságállományunk csökken, és a nemzeti jövede­lem 2—2.5 százalékkal emelke­dik. A fogyasztás és felhalmo­zás kissé meghaladja a terve­zettet. Az ipari termelés üte­me gyorsult. A mezőgazdaság jó eredményeket ért el. A lakosság jövedelme tény­leges pénzfolyamatokban mér­ve 9 százalékot meghaladóan emelkedik, az árszínvonal emelkedése 8,5 százalék. Mind­kettő kissé meghaladja a ter­vezettet, az egy főre jutó reál­jövedelem azonban egv száza­lékkal végül is nagyobb lesz, mint a múlt évben. Az állami költségvetés a jö­vedelmekből a tervezettnek megfelelően részesedik. 1985-ben alapfeladatunk változatlanul a külgazdasági egyensúly további megszilárdí­tása. Előirányozzuk az adós­ságállomány további csökken­tését is. Kulcskérdés, hogy 5— 6 százalékkal növelni tudjuk az exportot. Így mód nyílik arra. hogy a behozatal is meg­felelően növekedjék és a ko­rábbinál valamivel nagyobb gazdaságfejlődést alapozzunk meg. A ten’ a nemzeti jövedelem 2,8—2,8 százalékos növekedését irányozza elő. Új vonása és egyben követelménye a nép- gazdasági tervnek, hogy jövő­re — Ha a számított teljesít­ményt elérjük —• növelhető lesz a belföldi felhasználás. Bővülhet a fogyasztás, és több év után kitűzhető az a cél, hogy a reálbérek ne csökken­jenek, hanem stabilizálódja­nak az idei színvonalon. Ez az egyéb jövedelmekkel együtt azt eredményezi, hogy a lakos­ság reáljövedelme másfél-két százalékkal emelkedhet. A jövő évi költségvetés 607,3 milliárd forint bevétellel és 610,3 milliárd forint kiadással számol. A tervezett hiány 2,5 milliárd forint, ez 1 milliárd- dal kevesebb az 1984-re'ter­vezettnél. A bevételek között továbbra is a szocialista válla­latok, szövetkezetek befizetései teszik ki a legnagyobb részt: 81,5 százalékot. A vállalati be­fizetések 6 százalékkal növe­kednek, a támogatások 2 szá­zalékos csökkenését irányoz­zuk elő. A nettó befizetésnek így a tiszta jövedelemmel ará­nyosan, körülbelül 10 száza- léjíkal kell növekednie. A vállalati adóbefizetések szerkezete lényegesen eltér az ideitől, hiszen új adójogsza­bályok, a kieső bevételek pót­lására és az erőforrások ész­szerűbb hasznosításának ösz­tönzésére új adónemek jelen­nek meg: a béradó, a vagyon­adó és a felhalmozási adó. A nyereséghez fűződő, azzal ará­nyos adó mérséklése és az erő­forrásokat terhelő adók növe­kedése a hatékony válla'atck oénzügyi helyzetét javítja, a kevésbé hatékonyaikét pedig súlyosbítja. A vállalatok alapjait eddig nagyon sokféle különadó, kü­lön befizetés terhelte. Ezek megszűnnek, és egyetlen adó bevezetésére kerül sor: a fel­halmozási adóéra, amelynek a mértékét nulla és 25 százalék között lehet megállapítani. A vállalati gazdálkodásnak igen sokat és sokszor bírált eleme a keresetszabályozás. A jövő évtől ezért az érezhető Pest megyei képviselőit a tetemben géket és megfelelő intézkedé­sek, hiteltámogatások nyomán számolunk a magánlakás-épí­tés további fejlődésével is. A költségvetés helyzete most lehetővé, a bank- és hitel- rendszer fejlesztése pedig szük­ségessé teszi, hogy 1985-től elsősorban egyes bányászati és erőműberuházásoknál az álla­mi költségvetés nagyobb sze­repet vállaljon a fejlesztések finanszírozásában. Tovább kell haladnunk azonban azon az. úton, .amely: a gazdaságtalan tevékenység kiszárítását, az . elavult, nem' hatékony támogatások leépíté­sét eredményezi.. Régi goji­'(Fólytatás a 3. oldalon.) Az ülésszakon kiemelten foglalkoztak a KGST-tagália- mok 1984. júniusi felső szintű gazdasági' értekezletén és az októberi KGST-ülésszakon született megállapodások, va­lamint a novemberi magyar— szovjet kormányfői tárgyalá­sokon meghatározott felada­tok teljesítésével. Intézkedési tervet dolgoztak ki a tenni­valók végrehajtására. Megvizsgálták a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió népgazdasági terveinek 1986—1990. évi koordinációjá­val összefüggő teendőket. Az elmúlt év során jelentősen előrehaladt a tervek egyezte­tése. A felek fontosnak tart­ják, hogy ez mielőbb befeje­ződjék, és ennek eredménye­ként az előirányzott árufor­galom növekedése meghaladja az eddigi előirányzatokat. Az ülésszak kiemelten fog­lalkozott öt ágazat — az au­tóipar, a hajógyártás, a trak­tor- és a mezőgazdasági gép­gyártás és a petrolkémiai ipar —, területén megvalósuló együttműködés helyzetével és a közös teendőkkel. Megálla­pították, hogy különösen az autóipar területén kell a kedvező lehetőségeket kihasz­nálni az együttműködés to­vábbi bővítésére. A bizottság ülésén foglal­koztak a kát ország műszaki- tudományos együttműködésére vonatkozó közös előírások, el­járási szabályok korszerűsíté­sével. Részletesen elemezték a tartalékalkatrész-szállítás helyzetét. A KGST-íagországok jú­niusi felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott elvek­nek megfelelően egyetértet­tek abban, hogy a szerződé­ses fegyelem erősítésére a két ország közötti kapcsola­tokban a KGST-n belüli ál­talános szabályokon túlmenő szigorúbb előírásokat, szank­ciókat alkalmaznak az alkat­részszállítások terén, a kése­delmek és lemaradások, a nem szerződésszerű teljesítés eseteiben. A tárgyalásokon elfogadták azokat a mintaszerződéseket, amelyek alapján a vállalatok és az egyesülések közvetlen kapcsolatokat létesíthetnek egymással. A felek eredmé­nyesnek ítélték meg a magyar vállalatoknak szovjet ipari üzemek rekonstrukciójában végzett munkáját. Az ülés­szakon előkészítették magyar vállalatoknak újabb szovjet üzemek — többek között élel­miszer, könnyű- és vegyipari vállalatok — műszaki felújí­tásában való részvételét. A bizottság áttekintette az 1984. évi árucsere-forgalmi előirányzatok teljesítését és megállapította, hogy a célki­tűzések alapjában megvaló­sultak. Intézkedéseket fogad­ták el az áruszállítási kötele­zettségek maradéktalan telje­sítésére, a lemaradások pótlá­sára, a szállítások ütemezésé­nek javítására. A szovjet delegáció tagjai áz ülésszak alatt külön tár­gyalásokat folytattak magyar partnereikkel és több válla­lat vezetőivel. Nyikolaj Taldzim találikozott a kormány több tagjával, a Magyar Posta elnökével, meg­látogatott híradástechnikai és elektronikai üzemeket és in­tézményeket, Nyikolaj Talizin és a szov­jet küldöttség szerdán eluta­zott hazánkból. A repülőté­ren a delegációt Marjai Jó­zsef búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió budapesti nagykövete is. Jl megyéi tanács vb előtt Környezetvédelmi körkép Szerdán délelőtt a megye­házán tartotta soros ülését a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága. A testület, a jó­váhagyott napirendnek meg­felelően megtárgyalta és elfo­gadta azt az előterjesztést, amely Pest megye 1985. évi ta­nácsi költségvetésének és fej­lesztési alapjának tervezetét tartalmazza és egyben úgy ha­tározott a végrehajtó bizott­ság, hogy a programot a me­gyei tanács következő ülésére benyújtja megvitatásra. Ezt követően a testület je­lentést hallgatott meg Pest megye környezet- és termé­szetvédelmi helyzetéről, a to­vábbi tennivalókról és széles témakört felölelő eszmecsere után a beszámolót jóváhagy­ta. (A napirendnek erről a részéről lapunk második olda­lán közlünk részletes tudósí­tást.) A továbbiakban a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága elfogadta 1985. évi mun­katervét és az egyéb ügyek sorában megyei munlcaprogra- mot határozott meg a lakás­hoz jutás feltételeinek javítá­sára. Pártvezetők látogatása | bizottságának elnöke szerda I munkanapját Erzsébetváros j ban, a főváros VII. kerületé ben töltötte. Tájékoztatták ; budapesti tömegközlekedé. gondjairól, a fejlesztés lehető, ságeiről, a nagyvállalat kom. munistáinak felkészüléséről a: MSZMP XIII. kongresszusára A Politikai Bizottság tagja ez­után a vállalat szocialista bri­gádvezetőivel beszélgetett i felszabadulási és kongresszu­si munkaverseny-mozga’orr eredményeiről. Délután a kerületi pártbi­zottság székházában Benke Valéria aktívaértekezleten vett részt, s aktuális társadalompo­litikai kérdésekről tartott tá­jékoztatót. piaci ellenőrzés és kordátok között dolgozó .vállalatok új keresetszabályozást alkalmaz­hatnak. Az új, úgynevezett keresetszintszabályozás közvet­lenül, hangolja össze a válla­latok hatékonyságát és' a dol­gozók kereseti lehetőségeit.. Egyes " vállalatoknál: gondöt okozhat akár a mai keresetek kifizetése is, ha azt keréseti adó terheli. Ezért a vállala­toknak módjuk van — az új. forma helyett — a régihez ha­sonló rendszerben folytatni gazdálkodásukat. Hetényi István hangsúlyoz­ta: — A tervezett adóbevéte­lek nagyságából kitűnik, hogy az objektív feltételek nem en­gednek általános adómérsék­lést. Célúnk, hogy az adott ke­retek közt a vállalatok dönté­si lehetőségét, mozgásterét mindenképpen növeljük, egy­ben bővíteni kívánjuk lehető­ségeiket a rendelkezésükre álló jövedelem elköltésében. A terv és költségvetés elő­irányzatai szerint 1935-ben a szocialista szektor beruházásai összességükben az idei szintet érik el. Az egész gazdaság hátterét jelentő termelő infrastruktúra — mint például a közlekedés, a posta — az eddiginél na­gyobb beruházási lehetőségek­hez jut, növeljük az utak, hi­dak költségvetési intézmé­nyek, állami lakások felújítá­sára rendelkezésre álló cssze­szak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét. O A Magyar Népköztársaság 1985. éyi költségvetéséről szóló törvényjavas­lat; ® Személyi javaslatok. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költség­vetésről szóló expozét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom