Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-19 / 297. szám

4 1984. DECEMBER 19., SZERDA Hazánk az ország, otthon a házunk Motoszka, Nagy kabát, Tarisznya Motoszka a barátom lett. Percek alatt a szívembe lopta maját esetlen bájával, naiv, ám mély tartalmú kérdéseivel. Saját gyermekkorom talányait, fiam, lányom miértjeit, ho­gyanja» idézte föl bennem. Najykabát és Tarisznya pedig mindenre tudott választ. És nem is akármilyet! Hogy kis ez a Motoszka? Egy mesebeli lény, valami cso­dálatos kis fénybogárka, amely emberi külsőt képes ölteni, s meg tudja fogalmazni azt, ami egy ötrhat éves kisgyermek lel­kében zajlik, aki már a böl­csődében — majd az óvodában még intenzivebben — tanul kisebb-nagyobb varsikóket a hazáról, a hazaszeretetről, s — valahol fogalma sincs arról, mi is az. (Igaz. sokszor mi sem vagyunk tisztában vele ...) Döbrentey Ildikó—Grylius Vil­mos—Veress Miklós színda­rabjában, amelyet Levente Pé­ter Jászai-díjas színész rende- »att. Nagykabát és Tarisznya — Levente Péter és Grylius Vilmos — az egyívű gondolat történetén keresztül, verssel, prózával, zenével a közönség­gel együtt játsszák el a szá­munkra sem közömbös lénye­get: „Itt van itt és ott van ott, / de itt vagy itthon, mert ez az otthonod. / Az is otthon, hol néha fázunk, / az is otthon, hol bőrig ázunk, / ahol meg­szidnak, hogyha hibázunk, / de értik a szavunk, ha ma­gyarázunk, f nádfurulyázunk, jégciterázunk, / hazánk az or­szág, otthon a házunk”. Teljes szívvel Évek óta működik a Mikro- Mikroszkóp színház, ahol olyan gyermekelőadásokat tartanak, amelyek az ország minden ré­széből — szűkebb pátriánkból Is — mágnesként vonzzák a közönséget. Ám ide csak gyer­mekcsoportok jöhetnek. Hét­köznap délelőtt számtalanszor iátni, ahogy óvodások, kisisko­lások kászálódnak lefele a nagy Ikarus buszokról; az óvó vagy tanító néni felügyelete mellett. A kicsinyek sok-sok élménnyel, útravalóvaj gazda­gon térnek haza és a pedagó­gusok is tanulnak — állítom, nem keveset — a játszótárssá válás példáiból, s látják, ho­gyan kell egyszerre szeretni és tisztelni a gyerekeket, tu­datosítva önmagukban, hogy ezek az apróságok emberek. A művészek Ezra Pound ame­rikai költő sorait idézik a fi­gyelő felnőttben: „Tiszteld a kisgyermek képességeit, / At­tól a perctől, hogy a friss le­vegőt magába szívja, / De egy Ötvenéves férfi, aki semmit se tud, / Nem érdemel tiszte­letet.” Az értő olvasó most bizonyá­ra fölsóhajt: tanulnék ilyesmit magam is szívesen, de hogyan, ha nem engednek be, s mikor, ha délelőttönként dolgozom? Ezzel kapcsolatban jó hírre] szolgál Levente Péter: — Mióta főhivatásúként va­gyok a Mikroszkóp Színpad gyermekrészlegének rendező színésze — s ennek már hat esztendeje — munkatársaim­mal együtt azon fáradozunk, hogy minél jobban, minél na­gyobb felkészültséggel és teljes szívvel szolgálhassuk a gyere­kek ügyét. Erre lehetőséget és a kabaré bevételéből támoga­tást kaptunk annak ideién Komlós Jánostól, ma'd később a Fővárosi Tanácstól is. Elkép­zelésünket hasonlóképpen se­gíti je’eolegi igazgatónk, Mar­ton Frigyes is. Családi színház A közben odaérkező GrVPus Vilmossal egymás szav’ba vág vá, izgatottan fejtegetik ter­veiket, s pillanatók alatt egy nagy hiányt pótoló, érdekes elkénzelés bontakozik ki. Feb­ruártól a Mikro-Mikroszkór) Színpadon minden második pénteken délután és szombaton délelőtt is a családi színház tart maid előadásokat. — Úgy gondoljuk, szükség van erre. Szeretnénk, ha nem­csak csoportosán jöhetnének ide a kicsinyek, hanem szülők­kel. nagymamával, nagyoaoá- va! — fejtegeti Levente Péter. — így sokkal gazdagabbá vá­lik az élménv, hiszen a család­tagok együtt élnek meg egy­fajta katarzist míg a csopor­tos látogatás után a gyermek­nek mindent egyedül kell ön­magában földolgoznia. A csa­lád jelenléte a darab utóélete szempontjából rendkívül fon­tos. Célunk az, hogy közösséget kovácsoljunk a közlinrCből. A módszer pedig: kettéválasztjuk a gyermek és a felnőtt nézőket, külön ültetjük őket. A színház pici, nem kerülnek messze egy­mástól. Ez nem önkényesség. Határozott módszertani in­dokok rejlenek mögötte. Amit mi csinálunk, az kommunika­tív műfaj, amelyre az óvodá­soknak, kisiskolásoknak reagál­niuk kell. Ha a papa, mama mellett vagy ölében ülnek, nem teszik meg. Anyut nézik; ő vajon mit szól hozzá. — A felnőttek a terem két szélén foglalnak majd helyet — veszi át a szót Grylius Vil­mos. — Két előadást láthat­nak tulajdonképpen: egyet a színpadon, egyet pedig a né­zőtéren, hiszen figyelemmel kísérhetik saját gyermeküket, s mindebből következtetése­ket vonhatnak le magukkal, s neveltjeikkel kapcsolatban. Ha a szülő hasonló szemléletű, mint mi, akkor dupla a katar­zisélmény is: részint a szín­padról, részint saját gyerme­kéről. A művészek ezzel a kezde­ményezéssel modellt kínálnak a családi élet színesítéséhez, s ahhoz is, hogyan lehet tisztes­ségben. emberségben, szeretet* ben együtt élni a különféle kor­osztályoknak. Az általuk te­remtett új műfajjal részt vettek a Magyar Úttörők Szövetsége pályázatán, amelyet a gyér- mek és a színház kapcsolatáról hirdettek. Hároméves ösztön­díjat nyertek meg, amely esz­tendőnként 300 ezer forintot biztosít számukra- a- családi színház megvalósításához. En­nek fejében évi negyven, ter­ven felüli előadást kell tarta­niuk. a keret természetesen "nem elegendő, bár a költségek­hez a Fővárosi Tanács és a Mű­velődési Minisztérium is hoz- t zájárul. A plusz fellépéseket a színészek negyvenszázalékos gázsiért vállalják, a műszaki személyzet pedig nem ragasz­kodik az elvileg magas díja­záshoz. A havi hat előadáson mintegy ezer néző fordul majd meg. Gyöngysor-dramaturgia Színházi kísérletről van te­hát szó, amelynek elméleti vezetője dr. Ránki Lantos Jú­lia, a neveléstudományok kan­didátusa. Neki kettős feladata van. Egyrészt jelen van min­den előadáson, s azokat élőszó­ban elemzi, másrészt szakaszos dokumentációt készít évad köz­ben, majd végül hatáselemzést mind a Magyar Úttörők Szö­vétségé, mind önmaguk számá­ra, A repertoár az új nemze­dékinek oly fontos gyöngysor- dramaturgián alapuló Döbren- tey Levente—Gryllus önálló műsort, majd második lépcső­ként a Zűrhajó című darabot, harmadikként pedig a Motosz- kát tartalmazza. Ezek a pro­dukciók egymásra épülnek, s ebből következően didaktiká­jukkal megvalósítják a gyer­mekek közönséggé nevelésé­nek eddig még hiányzó lánc­szemét. a tanító színházat. Sokat beszélünk ez utóbbi fontosságéiról, nélkülözhetet­lenségéről a jövő nemzedék nevelésében. Ez a néhány, a szó jó értelmében megszállott művész pedig arra tette föl az életét, hogy a kicsinyekből színházat szerető és értő fel­nőtteket neveljen, ismerve a spanyol drámaíró, Federico Garcia Lorca gondo’atát: „A színház az egyik legkifejezőbb és leghasznosabb eszköz egy ország építésére. Légsúlymérő, amely egy ország nagyságát vagy hanyatlását jelzi”. Körmendi Zsázsa Szépművészeti Múzeum Új szerzemények Jó néhány értékes képzőmű­vészeti alkotás, régészeti rit­kaság és muzeológiai emlék került a Szépművészeti Mú­zeum tulajdonába az előző hónapokban. A Szépművészeti Múzeum két antik gyűjteménye a klasszikus egyiptomi művé­szet néhány értékes darabjá­val, valamint görög—római, illetve a kopt művészet számos emlékével gyarapodott ebben az évben. Az időszámításunk előtti harmadik évezredből származó kerámiák, edények, agyagból készült festett vá­zák, valamint egy időszámítá­sunk előtti 3500-ból származó anyaistennő-szobrocska mel­lett a múzeum gyűj teményébe került többek között egy idő­számításunk előtti 1. századból származó kisméretű sólyomfe­jes fakoporsó is, amely gabo­namagvakból készült múmia­figurát tartalmaz. Az európai múzeumokban ritkaságnak számitó lelet egy közép-egyip­tomi temetőből került elő, s egy korabeli szokásra utal: Ozirisz isten ünnepén a kö­vetkező esztendők termékeny ségének reményében ilyen ga bonamúmiákat temettek a földbe. Kiállítják jövőre azt a Ke­mény-gyűjteményt is, amely a közelmúltban került a Szép­művészeti Múzeum tulajdoná­ba. Kemény Zoltán — a ma gyár származású világhírű szobrászművész — özvegyének adománya révén ugyanis egy több száz darabból álló fém dombormű-, festmény- és rajzgyűjteménnyel gazdago­dott a múzeum. Kiállítótermekből Természet és gondolat képekben % December 22-lg látható Ta­V. kacs Zoltán tárlata az lsaszegl í tanácsháza dísztermében. £ Ugyancsak december 22-ig te- y klntbetik meg az érdeklődők ^ Jóna János bemutatkozását a 5 váci Híradás Galériában. Tóth í István ceglédi fotóművész ma- / gángyüjteményének Xantus- «anyaga Kisújszálláson, a ta- J nácsháza nagytermében várja 6 vendégeit december 21-ig. A táj szövetségese Takács Zoltán Isaszeg szü­lötte, aki festészettel avatta tág otthonává a hazai tája­kat, Szentendrét, Pécel kör­nyékét, a Balatont a Tisza- partot, a tanyákat és a kecs­keméti szélmalmot. Meghittsé­ge ötvöződik kifogástalan színérzékével és magabiztos rajztudásával. Ez az oka an­nak, hogy miközben képei szemünket gyönyörködtetik, harmonizálják is hangulatun­kat. Érzéke van ahhoz, hogy a táj növényi kombinációt összhangba szerkessze a figu- ralitással, melyet egv madár vagy ember szimbolizál. Eré­nye az egyenletesség, nincse­nek visszaesései, tartja fes­tői erőnlétét. Művészetében minden egészséges, tanyái sem nosztalg’kusak. Arányérzéke révén a Takács-kép egyensúly­ban van a színeket és formá­kat illetően. Nem gyors; elmé­lyült, Egv bizonyos nyom­vonalon minden műve érett megoldás. Portréiban arra törekszik, hogy az immár festői anató- m:a hordozza a lelkületet. Ez a képesség és rajzi felvonulás teszi emlékezetessé a száz éves Dénes Zsófia arcmását. Takícs Zoltán grafikusként is nevezetes alkotó. Lapjai tiszták, hamvasak, őszinték — feljegyzik Isasz'egtől Mind­szentig a hazai tájak minden fontos, rejtőző szögletét. Mondhatnánk úgy is, hogy Takács Zoltán és a rriagyar táj erős szövetséges; kézfo­gásuk új értékrendet eredmé­nyez. A Balaton igézetében Bár Jóna János Vecsésen él, a Balaton megszállottja. Sokszor figyelte a hajnali hul­lámzást, a tó téli csendjét, a mindig más színekben pompá­zó felhőket, míg egyszer min­den motívumából kép lett. Határozóban fejlődött az el­múlt években. Negvven éve, 1945-ben szü­letett Ba’atonarácson, 1978 óta tagía a Képzőművészeti Alap­nak. Sváhy Lajos tanítvánva. Ez a tizenesyedik önálló ki­állítása. Művelt bemutatták Pécsett Budapesten. Monoron, Vecsésen, Érden, Balatonfüre- den és Szentendrén, ezen kí­vül több közös tárlaton. Részt vett a Gyóni-pályázaton is. Vonzódik a jelképes figurális Rádiófigyelő KIRÁLY ISTVÁN PORTRÉ­JA. A felszabadulás után fel­nőtt filosz generációk sora ta­nult tanárságot Király István irodalomtörténész professzor­tól Attól az embertől, akinek az egyik első mondata az volt a vele készített poriréműsor- ban. hogy „én tanáraimból va­gyok összerakva”. A tanári pályáról, a katedra adta örö­mökről áradt belőle a s,zó vagy negyedórán keresztül, pedig amúgy is lett volna mi­ről mesélnie. Szólhatott volna arról, mint unszolásra meg is tette kssőbo. hogy egyike volt a nemzet szellemi felemelkedését szol­gáló tanügyi reform kidolgo­zóinak. Hivalkodás nélkül em­líthette volna, hogy tanulmá­nyaival. cikkeivel, tankönyvei vei soha ki nem törölhető nyo­mot hagyott az irodalomtudo­mányban. Büszkélkedhetett volna azzal is, hogy irodalom­teremtő folyóirat-szerkesztői munkássága maga is fontos eredménye az elmúlt negyven év szellemtörténetének.. Mégsem erről mesélt. Arról szólt, micsoda remek embe­rek, milyen tanár-óriások ad­tak számára emberi s tanári példát. S azzal büszkélkedett, hogy a nála vizsgázott tanár- generációk sora most az egész országban segít megismerni s szeretni az irodalmat Magam más szakmát tanul­tam, s a katedrán álló Király Istvánról nem szolgálhatok közvetlen benyomáson alapuló, s a portrét kiegészítő történet­tel. Ha mégis bátorkodtam e műsor kapcsán tollat ragadni, .annak egy családi jellegű em­lék az oka. Apám ugyanis ió néhányszor1 vizsgázott a pro­fesszor úrnál, s később, mikor doktori értekezését írta, akkor is gyakran összekerült vele Egyszer — ki tudja, milyen kö­rülmények között — Király professzor a szokásos, felnőtt hallgatóinak kijáró tanár úr megszólításról tegezésre vál­tott át. Apám, jóval túl a negyve­nen. éjszakákon át viaskodott magával, hogyan is fogadja a megtisztelő baráti gesztust Később elmesélte, végül s maradt minden a régiben. Az ember életében, ha ritkán ugyan, de akad olyan tanár, akinek nem tudja azt monda­ná, hogy te. RÁDIÓJÁTÉK. A cím való­jában cím, s nem műfaji meg­határozás. Szántó Péter rádió- játékának, bohózatának címe, melyen igazán jói mulattam hétfőn a késő esti órákban. Nem a történet hagyott ben­nem maradandó nyomot, úgy tűnik, ez a szerző számára sem volt igazán fontos. A ko­média ugyanis a stúdiók vilá­gába vezetett el, s azokat a helyzetkomikumokat használta ki, amelyek csak olyan ember­nek juthatnak eszébe, aki ma­ga is nagyon járatos a Bródv Sándor utcában. Igaz, szemére vethetném a szerzőnek, semmilyen fontos gondolattal, az emberiség sors­kérdéseit újfent megfogalma­zó művel nem lettem általa gazdagabb. Bizonnyal meg is tenném, ha valahányszor, amikor éppen e kritikus szók papírra vetéséhez hozzálátok, nem kezdene újra és újra ráz- kódtatni a nevetés. Csulák András Meghittséget áraszt Takács Zoltán művs témákhoz. Egyre tudatosabb képfogalmazásában; törvényei erősödnek. Élmény, közkincs Tóth István és Xantus Gyu­la sok mindenben azonosak. Mindketten SZOT-díjasok, életművük világszerte ismert, környezetük a nagyvilág. Te­hetségük része, tartozéka nemcsak a képesség, hanem a vállalkozó kedv, a határ­talan energia. Ezen tenden­ciák erősítik barátságukat, szövetségüket. Tóth István Xantus-gyűjte­ménye a festő minden kor­szakát tartalmazza. A lazább felületű tokaji tájképeket is, a hálózatos formákat szintúgy. Alaposság és változatosság érződik az összképben, jelen van a teljes idő, a végtelen tér az ókor problematikájától napjainkig. Természetesen nem elkülönülve, hanem a dolgok, jelenségek szerves összefüggésében. így idézi a folyamatos kategóriákat; víz­partot, szerelmet, anyaságot, küzdelmet. Élmény, közkincs, a gyűjte­mény, sok tanulsággal. Losonci Miklós MOZIMŰSOR DECEMBER 20-TÖL 26-IG! ABONY 2í>—21: Karate lengyel módra** 2-—23: Játszani kell! 24—26: A kapitány kalandjai (du.) Altatódal nászágyom** (este) BUDAÖRS 20—22: Jim Cralg 23: Harctéri regény* 23— 28: Tűzharc* CEGLÉD, Szabadság 20—23: Karate (du.) Az egyiptomi utas* (este) 24— 26: Hat gézengúz CEGLÉD, Kamaraterem 2G—26: Nimfa a iápviiágban** 22—23: A róka és a medve (du.) DABAS 20—21: A kicsi kocsi újra száguld 22—23: Szamurájok és banditák I—n.** 23: Az idő urai (du.) 25— 26: Seriff üz égből DUNAHARA3ZTI 20—21: Twist Olivér* 22—23: Gandhi I—II.* 25—26: Daliás idők (du.) A tó szelleme* (este) DUNAKESZI, Vörös Csillog 20—23: Széplány ajándékba* 24— ~6: A vadon szava (du.) 25— 23: Játszani kell! (este) DUNAKESZI. József Attila 20: Bye, bye, Brasil! 23: Itália bukása* 26: Várlak Nálad vacsorára* ÉRD 21: A nagy zsákmány 23: Eltűntek az élők között* 24—26: Jim Craig FÓT 20—21: Maria Braun házassága** 22—25: A Jedi visszatér 23: Sivatagi show (du.) 26: Széplány ajándékba* GODOUÖ 29—23: Piedone Egyiptomban (du.) Tűzharc* (este) 24— 26: A nagy zsákmány GYAL 20—*21: Hair* 22—23: Harctéri regény* (du.) 24: Nuki majom kalandjai 25— 26: Négy bandita, tíz áldozat (du.) öld meg a sogunt!** (este) KEREPESTARCSA 20—21: Indiánkaland Ontarióban* 22—23: Vértestvérek 25—26: ó, kedves Harry! MONOR 29—21: Játszani kell! 22—23: Karate lengyel módra** (este) 22—24: A XX. század kalózai (du.) 25—26: A szenzáció áldozat» NAGYKATA 29—21: Mária-nap 22—23: Férfiak póráz nélkül** 25—36: A nagy zsákmány NAGYKŐRÖS, Arany János 29—23: Hat gézengúz 24—26: Az egyiptomi utas* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 29—234 Keresztapa I—II.*» 22—23: Az eltévedt nyuszi (du.) 24— 26: Feketeszakáll szelleme PIUSVÖRÖSVAR 20—21: A szenzáció áldozata 23: Láttam az új világ születését I—II. POMAZ 20—21: A gonosz Lady** 22—23: Mexikó lángokban I—II. 25: Vértestvérek 26: Betyárok RÁCKEVE 20—21: Gandhi I—n.* 22—23: A tó szelleme* 25— 26: Twist Olivér* SZENTENDRE 20—23: Bátor emberek (du.) 2G—21: Nos agglegény (este) 22—23: Vassza I—II. (este) 24—26: Kincs, ami nincs 5Z;GETSZENTMr<lÓS 20—21: A tó szelleme* 22—23: Twist Olivér* (du.) Meztelenek és bolondok* (este) 24— 26: A holdlakók titka TAPIÖSZELE 20—21: A nagy zsákmány 22—23: Mária-nap* 25— 26: Bye, bye, Brasil! VAC, Kultúr 20—23: A vadon szava (du.) A nagyrozsdási eset (este) 24—26: E. T. VÁC, Madách Imre 26: Az Olsen banda boldogul VECSÉS 20—21: Kenguru 22—23: Kincs, ami nincs 22—24: Nős agglegény (du.) 24— 26: A karatézö Cobra* (este) 25— 26: Dot és a kenguru (du.) • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felüliednek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom