Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-16 / 295. szám

1984. DECEMBER 10.. VASÄRNAP 3 „A párt és a tömegele közötti közvetlen kapcso­lat egyik legfontosabb kifejezője az MSZMP nyílt politikája. Pártunk munkastílusának kialakult gya­korlata, hogy a legfontosabb politikai ű-ntcsck szé­les körii nyilvánosságot kapnak, nemcsak a sike­rek, eredmények, hanem a gondok és kudarcok, a nehézséget kiváltó oltok is a széles közvélemény eié kerülnek. íz a nyíltság és elvszerűseg folya­matosan biztosítja, hogy a legszélesebb tömegek saját tapasztalataik alapján győződhetnek meg a párt politikai stratégiájának és taktikájának he­lyességéről.” A Politikai Bizottság határozatának meg­felelően szerveztük mag megyénkben is a beszámoló taggyűléseket, amelyeket ez év november-december 10-ig tartottak • meg és érdemben szolgálták a párt XIII. kongresszusának előkészítését. A több mint 1500 alapszervezetben lebonyolított alapszer­vezeti párttaggyűlésen, csaknem 40 ezer 'párt­tag vett részt és több mint tízezren mondtak v’éieményt. A taggyűléseket egyéni beszélge­tések előzték meg. Az volt a cél, hogy még a beszámoló taggyűlések előtt megismerjék az alapszervezeti pártvezetőségek a tagság vé­leményét, alkotó légkör uralkodjk-e közöttük. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a megye kommunistái alapjában teljesítették a megbízatásukat. Példamutatásukkal, helytál­lásukkal, a Párt politikájának helyi alkalma­zásával és a környezetükben a tömegszerve­zetek aktivistáinak helytállásával az eredmé­nyes szocialista építőmunkához megfelelő légkört teremtettek. A párttagok többsége hangsúlyozta, megnőtt az alapszervezetek po­litikai szerepe, a települések és a vállalatok önállóságának fokozódásával. Ezek a beszélgetések őszinték, kritikusak voltak. Jó alapot adtak az alapszervezetek vezetőségeinek a beszámolók elkészítéséhez. A párttagság arról tett tanúbizonyságot, hogy érti a XII. pártkongresszus határozatát. Az üzemi pártalapszervezetekbcn főleg a terme­léssel összefüggő problémák képezték a be­szélgetések tárgyát. Egyre türelmetlenebbül vetik fel több helyen a munkaszervezés, a munkafegyelem javítására vonatkozó határo­zatok megvalósításában jelentkező követke­zetlenségeket. Életszínvonal-politikánk alakulásával és az ennek érdekében végzendő, fegyelmezettebb munkáról folyt az eszmecsere Vác városban és a l'örte pártcsoportjainál. A párttagság széles körben egyetért az üzemi demokrácia fejlesztésével. Különösen a szocialista brigá­doknak igényelnek nagyobb szerepet. Több helyütt — a váci körzetben, a Csepel Autó­gyárban, Dunakeszin — megállapították, hogy a párttagok nyíltan lépnek lel a visszásságok el­len es véleményükkel, javaslatukkal segítik a problémák megoldását. Némely helyen elő­fordul'még, hogy nem elég bátran tárják fel a gondolat. Egyre több beszélgetésiben fogal­mazódik még önkritikusan is a személyes fe­lelősség érvényesítésének tcváobfokozása. ha­sonlóan szóitaK a párttagok példamutatásának szükségességéről is. Vác városban kérték, hogy az alapszervezetek vezetőségei jobban építse­nek a pártcsoportok véleményére. Dabas nagyközségben és Cegléd városban javasolták az időszakos pártmegbízatások rendszeresebb értékelését. A termelő területeken dolgozók sürgették a munkaszervezés, a munkafegyelem javí­tását, a differenciált bérezés helyes alkalmazá­sát, a munka nélkül szerzett jövedel­mek megakadályozását. Az életszínvonal alakulását úgy ítélték meg, hogy az utóbbi években stagnál, egyes rétegeknél csökken. Kiemelték a társada.mi munka fontosságát és megbecsülését. Nagy hangsúlyt kapott a párt­tagság ideológiai-politikai felkészültsége, mi­ként képesek képviselni a pért politikáját. Mint mondták, szükséges a pártoktatás, a po­litikai képzés korszerűsítése, jelenlegi kö­rülményeinkhez való ■ igazítása. Felelősségér­zetről, útkeresésről tanúskodtak a taggyűlé­sek. A párttagság várakozással tekint a XIII. kongresszus elé, olyan politikai program el­fogadását várja amely mozgósító erejű lesz. Megerősíti a kommunistáknak a szocializmus­ba vetett hitét és konkrét útmutatást ad a fel­adatok végrehajtására. A korábbi évek be­számolójához képest nagyobb súlyt kapott a feszültségek, az ellentmondások, az átmeneti, vagy tartós nehézségek helyben kimutatha­tó okainak nyílt feltárása, a feladatok konk­rét megfogalmazása. A beszámolók jelentőségüknek megfelelően foglalkoztak gazdaságpolitikai kérdésekkel. Kiemelték, hogy az elmúlt időszakban nehe­zedtek a gazdálkodás külső körülményei. A pártalapszervezetek többsége jól mozgósította a feladatok megoldására, differenciáltabb, igé­nyesebb követelményeket támasztott a kom­munistákkal, a vezetőkkel — a tömeg,-zerve- zetek útján — a dolgozó kollektíva egészével szemben. Előtérbe került ugyanekkor a jobb minősé­gű munka követelése, a költségekkel való szigorúbb gazdálkodás, a munkamorált, a munkafegyelmet sértő magatartás elítélése. A beszámolók mérlegelték, milyen mértékben sikerült megoldani a gazdaságii célokat. A ha­tékonyabb és szervezettebb munka eredménye­ként jó gazdálkodásról adtak számot a többi között az Alagi Állami Gazdaságban, a Pest­vidéki Gépgyárban cs a Diócdi Csapágygyár­ban, valamint a szödi tsz-ben. K iemelten foglalkoztak a termelés területén működő pirtszervek az energiagazdál­kodás biztató ere-’ményeivel, s megálla­pították, hogy még további tartalékokkal ren­delkeznek. A termékszerkezet korszerűsítésé­nek eredményeiről adtak számot a Váci Ha­jógyár taggyűlésén. Megállapították, hogy nem használják ki a rendelkezésre álló korszerű gépeket, így a számítástechnikát sem, s az utóbbi időben kedvezőtlen változások történtek a munka­erő szerkezetén belül. Sok helyen lecsökkent a műszaki fejlesztőben foglalkoztatottak,.il­letve a fizikai dolgozók száma. Ezen csak a dolgozók differenciáit anyagi megbecsülése változtatna. A különböző gazdasági munkaközösségek tevékenységével, az új vállalati formákkal szinte mindenhol foglakoztak. A beszámolók azt az álláspontot erősítették, hogy a jól, sza­bályosan működőket, a hiányt pót.ó.tat tá­mogatni keU, az ettől eltérőkkel — a népgaz­dasági érdekeket figyelmen kívül hagyó vál­lalkozásokkal szemben a párt- és gazdasági szervek lépjenek fel. Kérték — így a többi között —, hogy a ve­zetés rendszeresen foglalkozzon a gazdálko­dás hatékonyságának ellenőrzésével, az anyagellátással, a szerszám- és géppark álla­gának alakulásával, a magas rezsiköltségek­kel, az anyag- és energiatakarékosság továb­bi lehetőségeinek feltárásával, a technológiai fegyelem erősítésével. A mezőgazdasági üzemekben átfogóan ér­tékelték a gazdasági stabilitásért folyó mun­kát. Elemezték a gazdasági szabályozók szi­gorító hatását. A nyereségelvonás mérséklé­se érdekében a párialapszervezetek kezdemá- nyezöen léptek fel, sürgették a takarékossági intézkedéseket. Elhangzott, hogy az export növelésére irányuló vállalati erőfeszítések is a jövedelmezőség csökkenését idézték elő. Az elmúlt két esztendőben jelentős károkat oko­zott az aszály, amely tovább nehezítette a gazdálkodást. A taggyűléseken szóltak arról, hogy milyen erőfeszítések történtek a zöldség-gyümölcs termelés és felvásárlása között mágievő el­lentmondások feloldásáért. Hangot adtak an­nak, hogy a háztáji gazdaságok ma már . jelentős szerepet töltenek be a belső ellátás­ban, valamint az exporttermékek előállítá­sában is, jól egészítik ki a nagyüzemi terme­lést. \ A lakóterületi alapszervezeteik beszámolói­ban kiemelték, hogy tovább kell növelni a tanácsok önállóságát. Váljon közüggyé a te­rület- és településfejlesztés — mondták —, fokozódjon a lakosság részvétele a helyi fel­adatok kijelölésében, végrehajtásban és ellen­őrzésben. A beszámolók arról is számot adtak, hogy az aiapszervezetek belső életében, irányító munkájában milyen fejlődés történt az elmúlt években. Megállapították, hogy a párttagok többsége eredményesen dolgozik, becsülettel részt vesz a párt politikájának helyi megva­lósításában, felelősséget tanús.t a közösséget érintő kérdésekben. Ez kifejezésre jut azok­ban az észrevételekben, javaslatokban, melyek jobb munkára, a problémák feltárására, meg­oldására, az akcióegységre irányulnak. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy külső és belső nehézségeink hatására, a kellő politikai érzékenység hiányában, felkészületlenség, az ügyek formális kezelése miatt előfordul értet- • lenség, nem mindenütt tudják egységesen mozgósítani a tagságot. ft Megnehezültek a pártmunka feltételei, |lf| összetettebbek a feladatok, magasabbak' ■*“ a követelmények. így beszéllek a Tungs­ram váci gyáréban, a Monor községi alapszer­vezetben Szigeíszentmiklóson, a Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat alapszöveget.ben. A kommunisták magatartása hozzájárulta pártf egy elem erősítéséhez. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk hogy az aiapszervezetek veze­tőségeinek egy része — a fegyelmi munka esz­közeivel — nem lénett fel kellő szigorral a gazdasági életben mutatkozó kárcs jelenségek­kel szemben. .Fegyelmi feleicaséigrevonás alig fordult elő például árdrágítás, szerződéssze­gés, csúszópénzek elfogadása miatt. Határo­zottan elítélték az erkölcstelen magáinc&etet és magatartást. A beszámolókra a sokszínűség, az elvégzett munka elemző számbavétele és a megvalósít­ható feladatmeghatározás jellemző. Tartal­muk, a kommunisták számadása egyaránt bi­zonyítja, hogy a megye kommunistáinak nagy részük van az alkotó légkör megteremtésé­ben, melynek kedvező hatása a megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek jól ismert ter­melési eredményeiben is mérhetők. A párt­tagok felelősséget éreznek a következő évek politikai feladatainak megfen ? Imazásáért, eredményes és hatékony végrehajtásáért. A legtöbben megerősítették, kiegészítették a beszámolót. Egy-egy részmunkát alaposab­ban elemezték. Hangot adtak annak is, hogy helyben megoldható kérdéseket nem kell a felsőbb pártszerveknek címezni. Az egyéni problémák közül azokról szóltak a taggyűléseken, melyekre a beszélgetések során nem adtak elfogadható választ. A be­számolókat olyan jobbító szándékú hozzászó­lások gazdagították, mint például — legyen megf elelő megbecsülése és elsmerése a mun­kaidőben végzett munkának — a közélet tisztasága kerüljön előtérbe, a ke rupció el­leni harc hatékonyabb lényén —, a társadalmi mun,ka a különböző szervezetekben, az építő munkában kapjon megérdemelt megbecsülést. B eszámoló taggyűléseink eredményes be­fejezése uté.n ez év hátralevő részében újabb feladat vár Pest megye párttag­ságára. December 1-én mogjolpntek a széles nyilvánosság előtt az MSZMP XIII. kong­resszusának irányelvei. A Központi Bizottság azt várja a párttagságtól, hogy teljes részle­tességgel ismerje, tanulmányozza az irány­elveket és ennek birtokában mondjon véle­ményt a januári alapszervezeti vezetőségvá­lasztó taggyűléseken. így a párttagság, a tö­megszervezetek érdemben beleszólhatnak, vé­leményt mondhatnak, részesei lehetnek az elkövetkező öt év politikája kialakításának. © Budapesten nemzetközi kerekasztal-konferen- cia tekintette át a békekuiatás és a tömegtájékoztatás kapcsolatát. © A vízminőség és a vízminösítés hely­zetét elemezte a Magyar Biológiai Társaság. © Mis­kolc adott otthont az országos juhtenyésztési tanács­kozásnak. © A Közlekedéstudományi Egyesületben megvitatták a metró fejlesztésének terveit. © A hét híre az is, hogy tudományos ülésszak témája volt a fővárosban a felszabadulás utáni negyven év társa- dalmi fejlődése. ÁFB-váíhlkozások Gyorsabb ügyintézés i Az állami fejlesztéspolitikát elősegítő pénzintézet, az Álla­mi Fejlesztési Bank mind több elemmel gazdagítja tevékeny­ségét. A változásokról, a ban­ki munka fejlesztéséről és az új kezdeményezések tapaszta­latairól Havas Péter, az Álla­mi Fejlesztési Bank vezérigaz­gatója nyilatkozott. — A banki tevékenység fej­lesztésével kapcsolatban jövő­re módosul az ÁFB belső szer­vezete — mondotta. — Külön­választjuk az infrastrukturális fejlesztések és a termelőválla­latok beruházásainak finanszí­rozásával foglalkozó szerve­zeti egységeket, mivel az utób­bi területen mindinkább üzleti módszereket kívánunk alkal­mazni. Az e célra létrehozott szerveaet foglalkozik majd a vállalati döntésű, állami támo­gatást is élvező fejlesztések üzleti jellegű hitelezésével is. A részlegben fokozzuk a tisz­tán üzleti célú bankári tevé­kenységet úgy, hogy később a szervezetből leánybankot hoz­hassunk létre. Emellett általá­ban is fejlesztjük bankhálóza-' tunk működését. Arra törek­szünk, hogy minél teljesebb mértékben kiszolgáljuk ügyfe­leinket. Bővítjük a vidéki bankfiókok 'és igazgatóságok hatáskörét, ezzel is gyorsabbá téve az ügyintézést. Ezentúl csakis fontos esetekben kell a budapesti központhoz fordul­niuk, s mivel növekszik ön­állóságuk, az eddiginél ered­ményesebb • i működhetnek együtt az ügyfelekkel. A bank munkájának új vo-. násai: a vállalkozások szerve­zése, vegyes vállalatok alapí­tása, innovációs pénzintézetek létrehozása, s a kötvénykibo­csátás szorosan kapcsolódik hagyományos tevékenységünk­höz, ahhoz, hogy banki esz­közökkel és módszerekkel tá­mogatjuk a főbb gazdaságpo­litikai célok megvalósítását. f.'Turtkátík sokrétűbbé tételével, az üzleti vállalkozások szerve­zésével egyúttal a gazdaság .gyorsabb fejlődését is segít­jük. Vállalkozásaink között fon­tos szerepet kaptak az úgyne­vezett invesztek. Részvéte­lünkkel alakultak meg a Me- dinvest, a Kultúrinvest, a Fransinvest fővállalkozási be­téti társulások, amelyek egész­ségügyi létesítmények, műve­lődési, oktatási beruházások, vasutak, hidak, repülőtéri lé­tesítmények, komplett mező- gazdasági üzemek kulcsrakész megvalósítására vállalkoznak. Ezekben saját tőkével és a kockázatot is vállalva veszünk részt. Az irodák egyelőre vál­takozó sikerrel működnek. A legeredményesebb a Kultúrin­vest, amely a fővállalkozások szervezése mellett saiát kivi­telező részleget is létrehozott. Arhsllett, hogy a vállalkozás jövedelmezősége a céh ezek az irodák egyúttal műhelyei a fővállalkozási gyakorlat meg­szerzésének. Va»SH8rŐ Vállalkozás lenne ezen a kéttenyérnyi helyen kí­sérletet tenni, nemhogy vala­mennyi, hanem csupán néhány fő jellemzőjét érintve a társa­dalmi fejlődésnek, a megtett út bemutatására. Az a valami- j kori megye ék a mostani: két világ. Az ötvenen, de inkább a hatvanon felüliek azok, akiknek még vannak szemé­lyes ismereteik, bőrükön szer­zett tapasztalataik, ám ez nem több, mint a megye né­pességének huszonnyolc, leír­juk ismételten, tévedést gya­nító, kétkedő olvasóink meg­nyugtatására, a lakosság hu­szonnyolc százaléka ...! Fo­gyatkozunk, fogynak a szem­tanúk, s mert ez az élet rend­je, eljön majd az az idő, ami­kor szinte már meseként hangzanak a makacs emléke- zők szavai, volt egyszer ... Volt egyszer egy megye, ahol a teljes népességnek az ötvennégy százaléka a föld­művelésből élt, és ez az arány még a négy városban is — mert csupán négy város volt akkor a megye mai területén — negyvennégy százalékot tett ki." Volt egyszer egy megye, ahol — az erősen szépített hi­vatalos statisztika szerint is — 44 ezer léleknek, lévén telje­sen vagyontalan és iskolázat­lan, az alkalmi napszám adott, ha adott falatnyi kenyeret, mert — ugyancsak hivatalos jelentés tudatta — egyetlen felvett alkalmi napszámosra három elutasított jutott. Volt egyszer egy megye, ahol csz- szasen harm'nchárom olvan vállalatot lehetett találni, amelyeknél valamennyi fog­lalkoztatottat figyelembe vé­ve is, a létszám meghaladta a húsz főt, de az aszódi, a nagykátai, a cenlédi, a gödöl­lői és a drbasi járásban egyet­lenegy ilyen üzem sem akadt... Ma a megyében 322 olyan ipartelep van, ahol húsz fő feletti a foglalkoztatottak száma. Mennyi minden zúdul ránk, ha kinyitjuk a múlt és a je­len közötti kaput, melyen az áll, társadalmi változá­sok ...! S mert gyakran valóban zúdul ránk, már- már figyelmet sem fordí­tunk rá. természetesnek vesz- szük, mint azt, hogy süt a nap, holott, aki nincsen tisztában tegnapjával, az a holnapját sem képes igazán, fel- és megbe­csülni. A nemzedékeit, a kor­osztályok nem egymás ellené­ben, ellenére érkeztek ebbe a világba, hanem egymás foly­tatásaként, azaz tudniuk kell, kellene, hol, miként működtek a társadalmi fejlődés emelői, gyakran katapultjai, mennyi öröm és mennyi szenvedés sűrűsödik tíz- és százezrek sorsában, azokéban, akik nem képletesen lépték át két világ határát, hanem ténylegesen, akiknek a szabadság egyszer­re volt mámorító érzés és iszo­nyú terhek vállra helyezője, Mert ne feledjük: Pest-Pilis- Solt-Kiskun megye területén a felszabaduláskor 107 ezer írástudatlan élt...! ők ma­guk, fiaik, leányaik, azok gyermekei hol vannak, hol tar­tanak ma már?! Igaz persze, e kék ég falé röptetett korosz­tályoktól nem követelt évi 133—144 pengőt az iskolázta­tás, mert a megye polgári is­koláiban a felszabadulás előtt ennyi volt — ennyi, a legol­csóbb középfokú iskolatípus­ban! — az egy gyermekre jutó szülői kiadás. ESÖVclt címszavakkal is olda­lak telnének meg, hiszen a foglalkoztatási szerkezét át­alakulása, a falu és a város közötti ellátottságban különb­ség mérséklődése, az életmód jellemzőinek formálódása, a jövedelem- és a szociálpoliti­ka sugárútjai és zsákutcái, az államhatalom és az államigaz­gatás korszerűsítése csupán rövid címszó e különleges — mert magunk írta — lexikon­ban. s még címszó sem, hogy a Hangya szövetkezetnek a felszabaduláskor 115 üzlete volt a megyében ... Most Nagykőrösnek van 105, Ceg­lédnek 150 boltja. Ami nem egyszerűen számok különbö­zősége, hanem jelzője annak is, van miből vásárolni. Ta­pasztaltuk. tanuljuk, egy év meg egy év, egy évtized meg egy másik évtized nem ugyan­az az időmennyiség — szem­ben a naptárral — a terténe-' lemben. Ahogy mondani szok­ták. sűrű évek jutottak ki azoknak, akik két világ hatá­rát lépték át. Legyen hát tisz­teletük. becsületük is ehhez illő; még az életükben. Mészáros Ottó EzBslvasárnapi zmimk Felkésiitek a csúcsforgalomra Az országos és fővárosi ke­reskedelmi vállalatok elegendő árukészlettel, ideiglenes árusí­tóhelyek létesítésével és külön­féle szervezési intézkedések­kel készültek fel a karácsony előtti csúcs 'orgalomra. Külö­nösen az ezüstvasárnapon szá­mítanak sok vásárlóra. A Skála Budapest Nagy­áruház, a Skála-Metró és a Skála-Sztráda nemcsak széles áruválasztékkal, hanem külön­böző engedményekkel is várja az ezüstvasárnapi vásárlókat. Olcsóbban adnak női kabáto­kat, férfikonfekciót, néhány fajta hűtőszekrényt, autófel­szerelési cikket, étkészleteket. Újdonság a Skála-Metróban a ISO perces, kiváló minőségű videokazetta, 60 perces Ben- kó Dixieland-műsorral. A mű­soros videokazettákat csomag­küldő szolgálaton keresztül is meg lehet rendelni. A hatvanegy Szivárvány áruházban és üzletben ezüst- vasárnap mintegy 12 millió forintos forgalomra számíta­nak. Néhány terméket — köz­tük méterárukat — enged-! ménnyel árusítanak az ünnepi bevásárlások idején, s nagy forgalomra számítanak a téli sportszerekből, amelyekből jobb a választék, mint az el­múlt évben volt. Az Amfora több tízezer áru­cikke közül szinte valameny- nyi alkalmas ajándékozásra A vállalat harminc saját és más iparcikk-kereskedelmi cé­gekkel közös üzletében széles a választék a most divatos, egyszínű, díszítés nélküli tá­lalóedényekből, valamint a rusztikus stílusú, drapp, bar­na és sötét zománccal fedett étkészletekből. Az ünnepi te­rítékhez és a vendéglátáshoz az olcsó üveg-, porcelán és ketámia-gyertyatartóktól, -vá­záktól, -hamutartóktól az igé­nyesebb ólomkristály kelyhe- kig, poharakig széles a vá­laszték. A játékkereskedelem Is gondosan felkészült a várható ezüstvasárnapi forgalomra. A Triál saját boltjain és az ipar­cikk-kereskedelmi vállalatok­kal közös üzletein kívül or­szágszerte több mint száz he­lyen árusít a karácsony előtti csúcsforgalomban játékokat. Az idén 70—30-féle új' játék­kal rukkoltak ki, s számos, korábban hiányzó termékből — Legéből, fémépítőkből és elemes játékokból — jobb . a kínálat a tavalyinál. A leg­újabban divatos elektronikus játékokból van ugyan, de nem elegendő, s áruk is meglehe­tősen borsos. Széles a válasz­ték a téli sportszerekből; az elmúlt évben még hiánycikk­nek számító sílécekből és kor­csolyákból is van kellő mennyi­ség. Különösen a Kertész ut­cai ideiglenes sportszerárusító üzletben várják nagy készle­tekkel a vásárlókat. Azok is találnak elég árut. akik hang­szert szeretnének ajándékba vásárolni, az orgonák válasz­téka árban és minőségben egy­aránt széles, kaphatók külön­féle gitárok is, s a gyermek­harmonikák egy részét enged­ménnyel árusítják a hangszer- szaküzletekben. Magasabb nercét állítottak írta: dr. Araié András

Next

/
Oldalképek
Tartalom