Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-15 / 294. szám
1984. DECEMBER 15., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A program keretében együtt dolgozott a KFKI szovjet tudósokkal is. Képünkön as egyik műszer működését közösen ellenőrzik XH162 ' XH ’63 Űrszondák, magyar közreműködéssel VESA: irány a Vénusz, majd a Haüey Az űrkutatás, a tudományos élet kiemelkedő fontosságú eseményeire kertit sur etekben a napokban: december 15-én, illetve 21-én a Szovjetunióban felbocsátják a VKGA űrszondákat, s ezekkel a Vénusz bolygóról majd a Hal- ley-üstökösröl szerezhetünk alapvető információkat az elkövetkező kutatásokhoz. Külön érdekességet kölcsönöz az eseményeknek az a tény, hogy ilyen távoli űrbe most először indul magyarok által készíteti mUszcregyiUtbs, Szerencsére túl vagyunk már azon, hogy minden egyes alkalommal indokolni kelljen egy-egy műhold fellövésének ésszerűségét. Hogy a mostani alkatommal erre majd visszatérünk, azt más tényezők indokolják. Központi csillagunk, a Nap körül, a Föld csak egyike a kilenc nagybolygónak. Rendkívül fontos lenne tudni, hogy a keletkezés körüli időkből — ami mintegy 4,6—5 milliárd éve lehetett — naprendszerünkben van-e olyan térrész, s abban ősanyag, ami információt hordoz ebből és erről az állapotról. Az első Hold-expedíciók után ugyanis nyilvánvalóvá vált, kísérőnk felszíne nem őrizte meg a kezdetet, mint ahogyan azt korábban gondolták. Ezután — s a rakétatechnika fejlődésével — kerültek szóba az üstökösök, mint eredeti információ- hordozók, melyeket vizsgálva fény derülhet jó néhány, ma még nyitott oxid jegét értsük most. Méreteiktől eltérőek az adatok, közelítően néhány kilométer átmérőjűek, Balatonnyinak gondolva, érzékletes képet kapunk nagyságukról. Ám térjünk vissza összetéteiükre, hiszen egyik fő oka éppen ez kutatásuknak. , A jelenlegi elképzelések szerint ugyanis változatlanul maradtak keletkezésük óta, ami kozmikus magányukra gondolva teljesen érthető, s fontos továbbá az is, hogy viszonylagos kicsinységük, de óriási számuk miatt, nem elképzelhetetlen felületükön az élet kialakulásának — legalábbis csíráinak —, jelenléte sem. A piszkos hógolyó elmélet máskülönben jól megmagyaráz számos jelenséget, így például a keringési idő csekély, de tapasztalt változásait, s a csóva kialakulását is. De A TÜNDE a közepes energiájú részecskék megfigyelésére, detektálására szolgál kérdésre, többek között arra is, mennyire volt szükségszerű, s menynyiben véletlen az élet kialakulása a naprendszerben. Mik is tehát az üstökösök? Találó már elnevezésük is; hajas csillagként, aszter kométószként ábrázolták őket évezredekkel ezelőtt — az ember mindig is szerette a maga körül látott világot — így az eget is —, emberszabásúra benépesíteni, elnevezni, hogy csak a legismertebbre, a Göncölszekérre utaljunk. Az pedig nyilvánvaló, hogy míg’ a csillagos ég gyakorlatilag egyik napról a másikra változatlannak tekinthető, a képbe nagy mozgalmasságot hoz az üstökös megjelenése, hiszen gyorsan jön, s néhány nap esetleg hét alatt el is tűnik az égboltról. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy számukat tekintve az üstökösök igen gyakoriak naprendszerünkben. Nagy többségük az úgynevezett Oorth-ködhöz tartozott eredetileg, s számuk százmilliárdra becsülhető. Az Oorth-köd arról a holland csillagászról kapta nevét, aki elsőnek állította fel azt a hipotézist, hogy az üstökösök — az addigi feltételezésekkel ellentétben — mégis a naprendszerhez tartoznak, s százötvenezer csillagászati egységre vannak tőlünk. (Egy csillagászati egység (Cs. E.) a Nap-Föld középtávolsággal egyezik meg, _ 150 millió kilométer.) Az előbb említett százötvenezer Cs. E. félútnak is tekinthető más csillagrendszerek felé, azaz, itt már érvényesülhet ezek garavitációs hatása, elindítva egy- esv üstököst a naorendszer — ísy Földünk — felé. Nagyon sok közülük mai eszközeinkkel nem követhető nyomon, hiszen műszereink felbontóképessége meg a kis méret ezt gyakorlatilag lehetetlenné teszi. Érdekesség, hogy míg a nagyboivgó- rendszer gyakorlatilag egv síkban kering, addig az üstökösök tetszőleges pályasíkot foglalhatnak el. Piszkos hógolyó Anyagukat tekintve az üstökösök szkos hógolyóknak tekinthetők, s.a hó kifejezésen víz, metán, széndihogyan is viselkedik az üstökös, a naprendszer belseje felé közeledve? Egyre jobban felmelegszik. A Naptól 3 Cs. E. távolságban a széndioxid, majd ennek felénél a víz is szublimál, ázaz, sziiárd halmazállapotból közvetlenül gáz állapotba kerül. Ezek az üstökösszélben, s a mag közelében ütközhetnek, s számuk annyira jelentős lehet, hogy a kémiai folyamatként lezajlődó reakciókat színképelemzésnek vethetjük alá. Nagyjából itt tart a megfigyelés, tehát a termékekből következtet vissza az eredeti anyagra. A magtól nagyobb távolságra a semleges molekulák disz- szociációja a domináns, ám az üstökösből kiáramló gáz számottevő része ionizálódik — és épp ez az a folyamat, amely még nem tekinthető tisztázottnak, s amire a VEGA- program mérései is irányulnak. A piszkos hógolyó felszínéről szublimáló gázok felületi porszemeket is képesek magukkal ragadni, s lényegében ezekből a gázokból és porszemcsékből alakul ki az üstököst jelentő, de annak csak egy részét kitevő kóma. (Ennek sűrűsége nagyjából a tévéképcső vákuumjával egyezik meg!) A kómával átellenben, tehát a Nappal ellentétes oldalon a csóva alakul ki, mely két részre: a por- és ioncsóvára bomlik, s itt is sok tisztázásra szoruló részletkérdésre kell választ találniuk a kutatóknak. Nagy a visszatérési idő Fordítsuk figyelmünket a Hailey- féle üstökösre, amihez legendák sora tapad. Az ősi kínai krónikák va-. lószínűsítik, hogy i. e. 1053/57 telén is ezt észlelték, az már szinte bizonyos, hogy i. e. 240-ben a Hailey-üstö- kös jelent meg a kínai égen. De a.keresztény krónikák is emlékeznek rá, s 1086 tavaszán tragikus események hírnökének tekintik. Ennek „következménye” Harold, Anglia királyának halála, amit a híres bayreux-i faliszőnyeg is megörökít, - a hastingsi csatával egyetemben.. 1301-ben Giotto de Bodone, firenzei festő látta az üstököst, iég; ká- pólnafreskóként meg is festi, rendkívül realista és szuggesztív módon. Az már külön érdekesség, hogy Jézus születésé,, mely időszámításunk ,kezdete — vallástörténeti kihatások szerint nem az. 1. évben, hanem i. e. 10-ben történhetett, 'amikor Szintén földközelben járt;a Halléy-üstökös. A nagy visszatérési idők,:'a. fejletlen észlelések,: kezdetleges tecnnika sokáig attadaiyozia, hogy ezt áz égitestei regi-uj vándorként :k,ázeíjek. bír Edmund. Halley angol királyi csillagász jutott elsukeni arra a tei- teíelezesre, -hogy az la31-ben, 1(107- ben és 1032-ben látóit üstökösök azonosak. Számításai alapján megjósolta a következő, visszatérést is, ami halála után bevált, s így róla nevezték el az égitestét. Azóta .tudjuk, hogy a Hailey-üáökös nagyjából 76 évenként kerül a Nap köze^ebe. Ez az üstökös százádunkban legutóbb 1910/11-ben jelent íjaeg.’Az akkori világvége hangulatra jellemzó, hogy akadtak élelmesek, akik üstö- kösgáz-semíegesítő tablettát tudtak áruini a hiszékenyeknek... A mostani, vagyis 1985/86-os visszatérés korántsem ígérkezik látványosnak, valószínű, hogy féltekénkről nem is lesz szabad szemmel látható. Tulajdonképpen most jutottunk el a VE- GA-programhoz. Maga az elnevezés az űrprogram kettős tudományos célját jelzi (a Vénusz és Hailey orosz betűszava — Venera—Gáliéi). Az űrkiseriet során két, teljesen azonos űrszondát indítanak néhány nap késéssel egymás után. Az űrszondák előbb megközelítik a Vénuszt, arra egy leszálló egységet juttatnak el, 1985 júniusában. Ezt követően — kihasználva a Vénusz gravitációs eltérítő hatását — a szondák á Halley- üstökös felé vesznek irányt, s ösz- szesen mintegy 440 napi repülés után, a jelenlegi számítások szerint tízezer kilométeres távolságban 1988, március 6-án, iletve 9-én fognak mellette elhaladni. A nagyszabású űrkísérletben a Szovjetunió mellett Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, az NDK, Lengyelország és a Max Planck Intézetek révén az NSZK vesz részt, s mint már említettük, Magyarország is aktív szerepet vállalt benne. A tudományos berendezések egy részét Magyarországon készítették. Szabó László főosztályvezetővel a kísérletekről beszélgettünk. — Hogyan került szóba Magyarország részvétele? Mikroprocesszorok — A Szovjet Űrkutatási Intézet igazgatója R. Z. Sagdejev akadémikus hazánkban járva javasolta, hogy vegyünk részt ebben a programban. Kutatóinknak már volt bizonyos űrtapasztalata, hiszen korábban is készítettünk űrkísérletekhez műszereket. Ebben a kísérletben való részvételünk színvonala azonban úgy mennyiségi, mint minőségi szempontból eddigi tevékenységünket messze túlhaladta. Egy magasfokú technológiát megkövetelő széles körű nemzetközi űrkísárletben vállaltunk jelentős szerepet. A felelősséget tovább fokozza, hogy a VEGA-szon- dák mellett az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) Giotto elnevezésű, a japán űrkutatási szervezet Planet A és B elnevezésű szondái is végeznek megfigyeléseket, irányításuk pedig többek között a VEGA-k mérési adatait is felhasználja. — Hogyan jöhet létre egy űrszonda-üstökös randevú? — Meglehetősen bonyolultan. A HaKey-üstÖkös pályáját jelenleg csak bizonyos pontossággal ismerjük. Ezt a továbbiakban nemzetközi összefogással tovább kell finomítani. Az egész világon gyűjtött észleléseket, csillagászati megfigyeléseket Amerikában dolgozzák fel, s számítják ki a pályapontosításokat. Ezekből és a VEGA-szbndák útjának figyelemmel kíséréséből számított pályakorrekciókkal kell majd megközelíteni az objektumot. A találkozást tovább nehezítő körülmény, hogy végül a két objektum egymáshoz viszonyított sebessége kb. 80 kilométer lesz másodpercenként. De térjünk vissza a megközelítés szakaszára! A szonda az utolsó pályakorrekcióját földi parancsra hajtja végre. Ezt követően nyílik ki a mi műszerünket, a televíziós rendszert is tartalmazó platform. A televíziós berendezés megpróbálja megkeresni az üstököst. Az első irányszöget a Föld—Nap— CanetpUShoz, vagyis a szonda stabilizációjához képest földi parancs határozza meg, s erre áll rá mindkét televíziós kameránk,. az egyik kb. fél-, a másik kb. 4 fokos látószöggel. Ha egyből mégsem látnánk-talál- nánk .meg az üstököst, akkor kapcsolódik be, az üstökös megtalálásáig, a keresőprogram. Leírva ez mind egyszerű... A pontos mozgás- mechanikai algoritmusok megtervezése, realizálása, majd kipróbálása végül is intézetünkben, a KFKI-ban történt. A televíziós rendszerben fedélzeti mikroszámítógépet' valósítottunk meg, a nagy távolság (a Földről az oda-vissza rádiójelek és parancsok megközelítően húsz percig vannak úton) — és a legérdekesebb találkozási szakasz rövid, mintegy húsz percnyi ideje miatt — a táv- irányítás nem megoldható. Mikroprocesszor vezérli magukat a kamerákat is, meghatározva a „fényképezéshez” szükséges adatokat. Nem érdektelen megjegyezni azt sem, hogy a találkozás során a kamerákat rajta kell tartani az üstökösön, mely adott esetben csak pre- diktált mozgással volt megvalósítható. Egy fényképet 3,3 másodperc alatt rögzít a tv-rendszer. A berendezések működtetéséhez szükséges elektronikus tápegységet a Műszaki Egyetem munkatársai tervezték. A tv-rendszer oldja meg a leglátványosabb feladatot, de tudományos szempontból.nem kevésbé értékesek azok az információk sem, amelyeket más spektrométerek, detektorok szolgáltatnak. A mag és mag körüli tartomány spektrumának tanulmányozására, az anyamolekulák meghatározására, a kóma összetételének vizsgálatára, a különböző gázmolekulák sebességének mérésére. Ahogy már többször hangsúlyoztam, ebben a kísérletben igen nagy szerepe van a nemzetközi együttműködésnek. Ez például abban is kifejezésre jut, hogy az ESA Giotto-szondája a VEGA-program adatai nélkül nem lenne képes 500 kilométerre megközelíteni a Halley-üstököst. A műszerek kivitelezése — Miben foglalható össze e tudományos vállalkozás haszna? — Tulajdonképpen már az is'az, hogy egyáltalán ez a nemzetközi együttműködés létrejött. A fejlesztés során olyan műszereket és mérés- technikát dolgoztunk ki, s olyan tapasztalatokat szerezhettünk, hogy ezt új feladatoknál már rutinszerűen tudjuk majd alkalmazni. A magyar tudomány elismerése az is, hogy a VEGA-program eddigi eredményei alapján a Giotto tévérendszere magyar szoftverszakértők munkájával lett teljes. Hangsúlyozni szeretném, hogy a műszerek tervezése és kivitelezése száznál több kutató csapatmunkája — fejezte be nyilatkozatát Szabó László főosztályvezető, a VEGA-program magyar műszaki vezetője. BALLAI OTTÓ A BLISZI fedélzeti adatgyűjtő rendszer a Budapesti Műszaki Egyetem és a KFKI közös alkotása Hajas csillagok
