Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

pm úia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1984. DECEMBER 1., SZOMBAT A népi ellenőrök vizsgálták A többség szükségesnek tartotta Egy tanácsi vállalatnál, négy kisipari szövetkezetben, két intézményben vizsgálta a Mo­nori Népi Ellenőrzési Bizott­ság: hogyan hasznosítják a ko­rábbi ellenőrzések eredmé­nyeit? Betartják-e az ellenőr­zési napló vezetésére, a vizs­gálati anyagok nyilvántartásá­ra és hozzáférhetőségénél? biz­tosítására vonatkozó előíráso­kat? A monori városkörzeten beiül a tanács művelődési központjában, a Monori Ké­jé- és Játékgyárban, a vecsé- csi Ferroelektrika Szövetke­zetben és a pilisi Ruházati Kisszövetkezetben jártak a né­pi ellenőrök. Egy bejegyzés Megállapíthatták: ellenőrzé­si naplót a monori művelődé­si központ és a vecsési Farro- elektríka kivételével minde­nütt vezetnek — bár többnyire nem úgy, ahogy kellene: A Jtéíegyárban például mindösz- sze erJV bejegyzés akad a naplóban, holott négy vizsgá­lat _ Is volt. Szabályos, teljes körű, napra kész nyilvántar­tást egyedül a PIRUSZ vezet. , A vizsgálatik anyagok rend­szerezése is eltérő. Van, ahol évenként összesítik, van ahol vizsgálati szervek szerint kü­lönítik el egymástól az irato­kat. Nem találkoztak a népi el­lenőrök a részkérdések feles­leges ismétlődésével, párhuza­mos vizsgálatokkal. Kiderült viszont, hogy a soron követ­kező ellenőrzéseknél mindig figyelembe veszik az előző vizsgálatok megállapításait, s utalnak a realizálására, a ki­adott feladatok végrehajtásá­ra is. Ismétlődő hibák A megyei KISZÖV ellenőr­zési irodája minden esetben megvizsgálja az általa, vagy más ellenőrző szerve által fel­derítettek orvoslását, a PM- ellenőrzések nyomán készült intézkedések pedig utalnak ar­ra, hogy előfordulnak-e is­métlődő hibák, romlott, avagy javult a szövetkezetek szám­viteli rendje. A törvényességi felügyeleti ellenőrzés konkrét határidő feladatokat szab a vezetés szá­mára, a felelős rpegjelölésével. Egy esetet kivéve azonban sem anyagi, sem egyéb felélős- ségrevonást nem kezdemé­nyeztek. Az állami és szövetkezeti el­lenőrző szervek közös, koor­dinált vizsgálatot nem tartot­tak —, de az ellenőrzések idő­ben egymásra épültek, téma­köreik jól kiegészítették egy­mást. Hasznos és célszerű len­ne mégis, ha közös, realizáló értekezletelvre kerülne sor egy- egy vizsgálat befejezése után. Hasznos volt Dabason volt is hasonló: egy általános szakmai vizsgálatot követően úgynevezett zárótár­gyalást tartottak, ahol min­den érintett képviseltette ma­gát. A népi ellenőrök véleménye szerint a vizsgált időszakban le­zajlott ellenőrzések szükségesek és hasznosak voltak, nem za­varták, sőt segítették a gazdál­kodó szerveket. Csupán a Fer­roelektrika Szövetkezet veze­tősége ítélte túlzottnak az 1982-es ellenőrzések számát, il­letve szerencsésebbnek tartot­ta volna a koordinált vizsgá­latokat. K. Zs. December 12-én Koncert Vincze Viktória és Pleszkán Frigyes ad koncertet Monoron, a művelődési központban de­cember 12-én. szerdán este hét órai kezdettel. Mindig mosolyogva Hacsak el nem küldenek... Az embernek mindig vannak tartozásai. Az egyik kellemesebb. a másik kellemetlenebb — még akkor is, ha nem pénzzel kell fizetni. Nem tudom, Réti Károly - nak, a monori maggyár tisztítóüzeme vezetőjének het­venéves korára maradták-e ilyen adósságai, de neki biz­tosan nagyon sokan tartoznak. S remélhetőleg azzal fi­zetnek, amit tőle tanultak: emberséggel, jó szóval, becsü­letes munkával, hűséggel. (Bár én alig egy hónapja is­merem, de talán joggal számíthatom magam is az adó­sai közé...) ötvenegy évvel ezelőtt — pontosan 1933. augusztus 4-én — végleg eldőlt, hogy a keres­kedő apa fiából nem lesz bol­tos. Azon a napon vették fel ugyanis Réti Károlyt a mai Vetőmag Vállalat jogelődjé­hez. Munkaköre: áruátvevő és mintázó. Már ez is felelősség- teljes feladat volt, hiszen a mintavétel teremtette meg az alapját a minőségi átvételnek. — Nagy szó volt az akkor, hogy a gyárba kerülhettem, hiszen az elhelyezkedési lehe­tőségek minimálisak voltak. Protekció kellett hozzá, de még az sem jelentett garanciát a bentmaradásra. Keményen meg kellett dolgozni azért a heti 21 pengőért, amit kaptam. Háromszáz dal A múltról is mosolyogva me­sél Réti Károly, mintha feled­te volna az apróbb-nagyobb bajokat, tüskéket. Egy-egy. szinte véletlenül elejtett mon­data árulkodik csak arról, hogy nemcsak az örömök, si­kerek, hanem a hántások is nyomot hagytak az emlékeze­tében. — Engem nagyon-nagyon ritkán láttak morcosnak — mondja. — Akkor pedig vagy beteg voltam, vagy tényleg ko­moly volt a baj. Az egykori áruátvevőnek vi­szonylag gyorsan indult a kar­rierje. Előbb árukönyvelő lett, majd három évig egy növény­nemesítő telepen dolgozott a Tisza vidékén, Szolnok megyé­ben. Máig vallja, ott szerette SZOMBATI MOZAIK - SZOMBATI MOZAIK - SZOMBATI MOZAIK - SZOMBATI Kenyér és bor Egy darab kenyér és egy le­vél van előttem. A kenyeret egy olvasónk hozta, a monori sütőüzem sütötte, a vasútnál levő ABG-áxuház értékesítet­te. Bele van sütve egy szép száj gyufa. Amúgy semmi ba­ja, de ha olvasónk gyanútla­nul bekapta volna épp ezt a falatot, bizony a torkán akad. ■ így viszont csak nekünk akadt torkunkon a válasz a kérdésé­re: —*• ...hogy miket meg nem akarnak etetni velünk?! Mi már nem tudunk mit 'mondani. A levél pedig a borról szól, egy „aggódó feleség” írta: „Szeretném megtudni, hogy miért kell a zöldséges üzletek­ben bort árusítani? Hiszen úgyis lépten-nyornon van le­hetőség az ivásra, annyi a kocsma, a presszó Monoron! A minap is elküldöm a férjem egy fej káposztáért, és kérem, jön a zöldségesboltból egy li­ter vörös borral, és azt mond­ja: nézd, anyukám, hoztam egy üveg bort a káposztához! Hát ezért * vagyok íelhábqyodva!” — így a levél. Mi gondolat­ban sorra vettük az áitálunk ismert zöldségboltokat, de nem találtunk közöttük olyat, ame­lyik szeszes italt árusítana. Az aggódó feleság pedig sem a nevét, sem a címét nem ír­ta meg, tőle tehát nem kérdez­hetjük. Így csak azt a tanácsot tudjuk adni: jobb. ha ezentúl ő megy káposztáért... alapterületű kis üzletben, szin­te mindent meg lehet vásárol­ni a kötőfonaltól a fehérne­műig, a gyümölcstől a burgo­nyáig. Újabban savanyúká­poszta is kapható. Ennek a kis üzletnek ilyen forgalma még sohasem volt. Az elmúlt hónapban 890 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. íz­lésesen dekorálják a polcokat, a kirakatot. A személyzet igyekszik, hogy minél udvaria­sabban szolgálja ki a vásárló­kat. A mindig mosolygós Ma­rika, Jutka, Ildi, Irma egyfor­mán udvariasak. Vevőik nevében. köszönet fáradozásukért: Olasz József né Monor Decemberi remények A telefonvonal másik, végén Kiics Gyula, a monori költség­vetési üzem vezetője. — A monori Deák Ferenc utcai, 24 és 26 lakásos épüle­tekben ismét szünetel a meleg- vizszolgáliatás. Az utóbbi idooen nem először. Miért? — Ismét kilyukadt a kazán. Négyszer kibírta a hegesztést, ötödszörre már nem próbál­kozhatunk vele. — Egyes hírek szerint már­ciusig nem is lesz meleg víz. a lakóknak a villanytűzhelyen kell melegíteniük, ami tete­mesen megemeli a villany- számlákat is. — Annyit mondhatok, hogy az új kazán vásárlására a pén­zünk megvan, s ha sikerül be­szerezni, embereink akár szombaton, vasárnap is dolgoz­ni fognak a beállításán. — S ha épp kazánhiány van? Ha esetleg egy hónapig sem sikerül hozzájutni? ■ — Ez bizony, előfordulhat. De kazánból mégsem tárolha­tunk tartalékot.. . — Nem volt ez a závar előre látható? — Az Építőipari Szövetkezet 1980 áprilisában állította be. erről fűtötték az első épületet. Tulajdonképpen öt évig szava­tossággal tartozik érte. Úgy­hogy most pereskedéssorozat következik a költségtérítésért, mi perelhetjük az építőket, ők az ÉPTEK-et. ők a gyártót... — S mi lesz a lakók költsé­geivel? — Arra az időszakra, amíg a melegvíz-szolgáltatás szünetel, nem kell fizetniük ez termé­szetes, ők erről nem tehetnek. Valóban nem. És remény­kednek. hogy decemberben legalább a fűtést nem kell majd nélkülözniük ... Levelesládánkból Udvarias eladók Tisztelt Szerkesztőség! A monori 69-es számú boltról szeretnék néhány elismerő szót írni. Körülbelül egy éve. hogy Péter Jánosné átvette a bolt vezetését. Két műszakban né­gyen látják el a környék la­kosságát. A 25 négyzetméter Tüske „Közös ügyeinkről: Mi volt a levelesládákban?" címmel évekkel ezelőtt sorozat jelent meg lapunkban. A monori nagyközségi tanács akkori vb- titkára válaszolt azokra a kér­désekre. bejelentésekre, javas­latokra, amelyek az utcákon elhelyezett levelesládákon ke­resztül jutottak el a tanácshoz. A rendszer — bár nem hi­bák nélkül —. de jól funkcio­nált. Igaz, előfordult, főleg az elején, hogy nem épp hízelgő hangú üzenetet, buszjegyeket, szendvicspapírt is találtak a szürke kis dobozokban. Ám sokkod több volt a közérdekű reagálás. Mostanában már alig lefiet ráismerni ezekre a hirdetőtáb­lákra szerelt levelesládákra. Szinte mindegyik m.egtelt sze­méttel. némelyiknek az ajta­ját lefeszítették. Pedig a ma­nónak nem lettek közömbö­sek. csalódottabbak. Gpak eset­leg azok, akik továbbra is rendeltetésszerűen használnák a ládákat, de leveleikre hiába vártak válászt. mert senki sem találta meg azokat. Talán el kellene dönteni. szükség van-e a tanács és a lakosság közötti kapcsolat ilyen eszközrendszerére, s a döntés­ről a monoriakat is jó lenne tájékoztatni. Persze, nem feltétlenül le­vélben... Felhívás Monor városi jogú nagy­községi Hazafias Népfront­bizottsága, KISZ-bizottsága, úttörőelnöksége és a műve­lődési központ felhívással fordul Monor, Monori-erdő és Péteri község lakosságá­hoz, a gazdasági egységek és iskolák KISZ-tagjaihoz, úttörőihez, az országosan meghirdetett Magyarország fényképeken 1985-ben, fel- szabadulásunk 40. évében” elnevezésű társadalmi ak­ció helyi megvalósítása ér­dekében. Az akció lényege: fény­képeken bemutatni telepü­léseink fejlődését, 1985-ig. Célunk: szűkebb hazánk megismertetése, a hazafias­ság ápolása, a nemzeti ön­ismeret és tudat mélyítése. Ezért kérjük a lakosságot, az alsó- és középfokú okta­tási intézmények tanárait és diákjait, a gazdasági egységek vezetőit és dolgo­zóit, hogy a — birtokukban levő — községeink múltját vagy kiemelkedő esemé­nyeit, fejlődésének egy-egy állomását bemutató fény­képeket 1985. január 10-ig a fCISZ városi jogú nagyköz­ségi bizottságához (Monor, Kossuth L. u. 88.) szíves­kedjenek eljuttatni. Kérjük továbbá, hogy a fényképek hátoldalán tün­tessék fel nevüket, címüket, a felvétel készítésének idő­pontját és tárgyát. A beér­kezett képanyagból és azt kiegészítve a település je­lenlegi arculatát tükröző fo­tókból április 4-e tiszteleté­re kiállítást rendezünk. A legjelentősebb dokumentu­mokat beküldők részére dí­jakat adunk át. Minden érdeklődő cselek­vő segítségét várjuk és elő­re is köszönjük. A szervező bizottság meg a szakmát, s ott sajátítot­ta el az alapjait. A 600 holdas uradalom kisebb-nagyobb par­celláin például csak borsóból 77 fajtát termesztettek, s min­den egyed — minden szem magról kifejlődő növény — életét törzskönyvben örökítet­ték meg. Termésüket is külön- külön zacskókba gyűjtötték össze, s csak a legkiválóbba­kat szaporították tovább. — Annyira megismertem ott a különböző konyhakerti nö­vények magját, hogy máig. ha a tenyerembe veszem, azt leg­alábbis meg tudom mondani, milyen fajtának melyik csa­ládjához tartozik. — Sok maradt meg a ré­giekből? — A természetes kiválasztó­dás miatt nagyon kevés. A 77 féle borsóból például jó, ha tíz. Persze, a Tisza-vidék nem­csak kiváló növényeket, ha­nem szép magyar nótákat is termett. Réti Károly pedig eze­ket is gyűjtötte a napkelté­től napnyugtáig tartó, hosszú munkanapokon. Nem volt ne­héz dolga, mert az emberekkel mindig könnyen szót értett, s a napszámosok minden érzel­müket dalba öntötték. így az­után, ha egy-egy üzemi ren­dezvényen úgy alakul a han­gulat, Réti Károly gyakran idézi fel a legszebb nótákat abból a háromszázból, amit ma is fejből tud. — Voltak persze olyan évek Réti Károly életében is — mint mindenkiében —. amikor egyáltalán nem volt kedve dalra fakadni. 1944 novembe­rében leállt az üzem, a mun­kások szétszéledtek. A sokféle magból csak azt sikerült átmenteni az újrakezdéshez, amit házaknál válogattak, vagy biztos helyen — pincé­ben, tartályban — el tudtak rejteni. A talpraállás után a legna­gyobb változást az államosítás jelentette 1948-ban. Igaz, az újonnan kinevezett vezetők régi, tapasztalt szakemberek voltak, de sok gondot okozott, hogy attól kezdve két-három évenként változott a mag ter­mesztéssel foglalkozó vállala­tok profilja, neve. Visszahívták üzemvezető, utána nyugdíjazá­sáig a tisztítási osztály vezető­je. — Papíron 1974. december 31-én szűnt meg a munkavi­szonyom, de még meg sem kaptam az első nyugdíjam, máris visszahívtak a gyáriak. Ez legalább olyan jólesett, mint amikor az ötvenes években küldöttséget menesztettek a pesti központba, hogy helyez­zenek vissza engem. Réti Károly joggal tartja ezt a két esetet legalább olyan ki­tüntetésnek, mint a kétszer neki ítélt vállalati kiváló dol­gozó, valamint a Mezőgazda­ság kiváló dolgozója címet. Ta­valy, munkaviszonyának ötve­nedik évében kapta meg a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést. Önarckép helyett — Vannak emberek — mondta beszélgetésünk közben másokról1 —. akiknek veleszü­letett tulajdonságuk. hogy szeretik a munkát, a szakmát. Ök a legnehezebb időszakok­ban is kitartanak, hűségesek maradnak, Ez akár önarcképe is lehetne Réti Károlynak. aki azonban a legutóbbi nőnapi ünnepségen magáról csak annyit valott: — Én annyira összeforrot- tam a vállalattal, hogy képte­len vagyok elszakadni a kollek­tívától. Ha csak el nem külde­nek, maradok, amíg a halál le nem kaszál. De azért akkor is mosoly­gott, kicsit hamiskásan, kicsit huncutul, mindenkire kedve­sen. Hiszen ha az évtizede­ken, betegségeken kifogott... Vereszki János Vasárnapi foci MEGYEI I. OSZTÁLY: Fe­rihegy SE—Dunai Kőolaj, Ve- csés, 13 óra, Fót—Sülysáp, <Fót, 13 óra. Az ifjúsági eiő- mérkőzések 11 órakor kezdőd­nek. v — Ennek köszönhetem, hogy bár világéletemben ugyanan­nál a cégnél dolgoztam, a nyugdíjba vonulásomkor a munkakönyvemben mégis ti­zenkét munkahely neve szere­pelt — mosolyog a furcsasá­gon Réti Károly. Az ötvenes évek sok ember életében hagytak mély nyomo­kat. Réti Károly mindössze a hároméves vidéki „száműze­tésre” emlékszik kicsit szomo­rúan. Ettől a megszakítástól eltekintve 1949-től 1967-ig volt Pillanatkép Csúcs A gyomról játszótér csendes, pedig szépen süt a november végi nap. Én nem tudora, miért ilyen kihalt a terep. De nini, ott a túlsó oldalon valami tör­ténik. Megnézzük... Egy srác a fán, kettő a földön. Az egyik hangosan sír, pedig hát már nem áll jól neki a rívás. A másik hangosan kacarászik ... Felnézek a fára, a kis le­gényke minél magasabbra igyekszik, kezében egy kö­tött sapkával. Mint kiderül, a sapka a síró gyereké. Végre felér a csúcsra, s ki­tűzi — mint egy zászlót — a sapkát a csupasz lomb- korona tetejére. Az elekt­romos huzalok alig másfél­két méternyire húzódnak a feje fölött... G. J. Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomrán: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70.), Monoron, Monori-erdőn, Va­sadon, Csévharaszton és Péte­riben: központi ügyelet (Mo­noron, a rendelőintézetben), Maglódon és Ecseten: dr. Pé­pes Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40), Süly­sápon, Úriban és Menüén; dr. Zolesz László (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Vccsésen: központi ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Ba,jcsy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton 7—14-ig Monoron, a ren­delőintézetben, egyéb időpont­ban, tehát szombat délután és vasárnap egész nap Budapes­ten, a VIII. kerületben, a Szentkirályi utcai szakrendelő­ben Ügyeletes állatorvos: dr. Zi­monyi Károly, Gomba, Lenin u 25. Beteg állatok bejelentése: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a fő­téri gyógyszertárban, vagy az ügyeletes állatorvos címén. Gombán, a művelődési ház­ban, 18 órától: Szerelem re­ceptre. Gyomron, 16.30-tól: Frissen lopott milliók. Monoron, 16-tól: A világgá ment királylány,. 18-tól és. 20- tól: Halálcsapda. Vccsésen, 17.30-tól és 19.30- tól: Gandhi I—II. (ISSN 0133—2631 (Monori Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom