Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

SzerszámEapbó! milliók Csaknem negyvenmillió forint értékű terméket gyártanak évente a Kőbányai Szerszámkészítő és Finommechanikai Ipa­ri Szövetkezet gödöllői egységében. A szerszámlapok húsz­milliót képviselnek. Képünkön: Majer Pál horizontál-marógé- pen munkálja meg a lapokat Hancsovszki János felvétele Kereskedelmi őrjárat Darabjáért kérik a pénzt A nagy virágforgalmat hozó tiapok elmúltak, a kertek vi­rágait letarolták a deres haj­nalok. Már csak az üvegházak és fóliák alatt nevelt virágokat vásárolhat a vevő. Az árait magasra szöktek, meg kell gondolni a vásárlást. Persze, aki így akar kedveskedni, ál­dozni is hajlandó érte. A Pa­tak téren Mikus Györgyné vi­rágkereskedő 26 négyzetmé­teres üzletében most is pom­pázik a sok szép virág, és aki oda belép, ritkán távozik üres kézzel. A Szabadság téren jól látható a Városgazdálkodási Vállalat fémből és üvegből •épült pavilonja. Érdekessége, hogy a hét minden napján nyitva van. Benkóné Lénárd Mária és munkatársa. Szél Te­réz úgy vélekedik, hogy nagy forgalomra már csak a tavasz- szal számíthatnak. Ugyancsak a város főterén kerestük fel az Utasellátó boltját. Ismert tény. hogy az -utóbbi Időben hol nyitva, hol zárva volt. Most Kobolák Jó­zsef Blaha utcai lakos anyó­sával vállalkozott az üzemel­tetésre. Közös a reményünk, hogy sikeresen. Piaci' körsétánk idején kis -forgalom fogadott. Balogh De­zső zöldség-gyümölcs kereske­dő söprögetett még a szom­széd előtt is. Viccelődtem, högf ismeri a közmondást: mindenki seperjen a maga há­za előtt. Ismerem, válaszolta, de ráér, nincs vevő, valamit csinálni kell. Katona Jánosné naspolyát kínált, igen jó ízű ez a kevéssé ismert gyümölcs. A szomszédos Afész-boltnál is elidőztünk. Öcsai Lászlóné el­újságolta, hogy téliesítik az üzletet, itt a disznóvágások 'ideje. Máris van bőven rizs és majoránna. Reméli, egyéb fű­szerekből sem lesz hiány. A kereskedőknél a követke­ző árakat jegyeztük fel. Gom­ba 88—96, paradicsom 66. pap­rika — darabja — 4,50. 7,50, 8,50, hegyes zöldpaprika 5—6, tojás 2,50—2,80, répa 8, zeller 16, alma 10, 12, 14, kelkáposz­ta 10. karfiol 26, saláta 11. pa­raj 28. száraz bab 68. sütni- való tök 9, mandula 120 forint. Cs. J. Mavonta Politikai oktatás Megkezdődött a politikai ok­tatás a város közművelődési intézményeinek, a művelődési központnak, a könyvtárnak, a TIT-szervezetnek, a rendező­irodának, a rríbzinak, a hely- történeti gyűjteménynek. Az itt dolgozóknak a pártfőiskola tanárai tartanak havi egy al­kalommal előadást ideológiai és időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. ESkcEasztYsi Városunkban minden má­sodik évben v megrendezik a Gödöllői tavasz eseménysoro­zatát. Legközelebb jövőre volna esedékes. A tanács végrehajtó bizottsága — tekin­tettel arra, hogy 1985 tava­szán sóik és igen fontos ese­mény lesz Gödöllőn is, felsza­badulási ünnepségek, párt- kongresszussal kapcsolatos események, választás —, úgy döntött, hogy 1986-ban lesz ismét Gödöllői tavasz. GQDDLLOI xzftíiia Szombati jegyzet® A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1984. DECEMBER 1., SZOMBAT Parlament előtt az Ipari lőszergyárban Megszerezni és meg is tartani Variációk egy témára. Talán ezzel a mondattal fejezhetjük ki a legtömörebben az ifjúsá­gi parlamentek lényegét. A téma viszont összetett és sok­rétű. A vállalatok, szövetkeze, tek, intézmények, iskolák ve­zetése négy évre szóló ifjúság- politikai intézkedési terveket dolgoz ki, vitat meg a parla­mentekkel, hogy teljesítsék az ifjúsági törvényből fakadó helyi feladatokat. A végrehajtási beszámolók­ban hasonló tételek szerepel­nek. A pályakezdők beillesz­kedésének segítése, a gyer­mekgondozási segélyen levők­kel, a sorkatonai szolgálatot teljesítőkkel való kapcsolat- tartás, a bérezés, a lakáshoz jutás könnyítése és így to­vább. Minden tizedik Az ifjúsági parlamentek ér­dekességét tehát nem az adja meg, hogy mindenhol, másról van szó. Szinte mindenütt ugyanarról beszélnek. De nem mindegy, hogy mit mondanak! Ezek a fórumok egyfajta tük­rei a munkahelyeknek. Az egyes, a vállalatra nézve nem döntő kérdésekre adott vála­szokból következtetni lehet az egészre is. Arra, hogy mi­ként próbál lépést tartani az illető cég a környezetével. A termelési eredmények és ter­vek ismertetése nélkül is so­kat mond az ikladi Ipari Mű­szergyárról az, hogy a válla­lati politikai és társadalmi szervek az elmúlt időszakban nagyobb figyelmet fordítottak az ott dolgozó fiatalok körül­ményeinek javítására. December 7-re tűzték ki a vállalati ifjúsági parlament napját, melyen a csaknem ezer érdekeltet mintegy száz kül­dött képviseli majd. Már meg­tartották a részparlamente­ket, a pártbizottság, a szak- szervezeti és a KISZ-bizottság is megtárgyalta az ifjúságpo­litikai intézkedési terv végre­hajtásáról szóló beszámolót, és az új, az 1934—87-es évekre szóló intézkedési terv terveze­tét. Mi történt eddig, milyen fontosabb kérdésekről ‘ vitat­koznak majd december első péntekén? Erről kérdeztük Hortobágyi Istvánt, a KISZ- bizottság titkárát. Fordított helyzet — Májusi előkészítő ülésün­kön már értékeltük az 1981— 84. közötti intézkedési terv végrehajtását. Akkor kértük fal a vállalati ifjúsági bizott­ságot, 'hogy szervezze meg az idei fórumot. A szervezeti, fel­építésnek megfelelően nyolc részparlamentet tartottunk. Külön-külön a három gyár­egységben, valamint Nógrád- b er célén és Fehérgyarmaton. önálló fóruma volt az ellátó főmérnökség fiataljainak, l.et- tőt rendeztünk az igazgatói területeken dolgozó érintettek­nek. — A felkészüléshez tarto­zott, hogy az Idei balatonsze- mesi KISZ-es továbbképzésen a résztvevők elsősorban az if­júsági parlamenttel foglalkoz­tak. Az eddigi fórumokon ta­pasztalt érdeklődéssel nem le­hetünk megelégedettek. Ügy lá­tom, hogy míg 1981-ben azok igényelték inkább a változá­sokat, akikért összehívták a parlamentet, most fordított a helyzet. Persze most is van­nak olyanok, akiket érdekel érdekeik érvényesítése. — Az ellátó főmérnökség parlamentjén került szóba pél­dául az a bérfeszültség, amely az újonnan belépők, és a ré­gebb óta itt dolgozók között mérhető. A kezdő bérek éven­kénti növekedése olyan alap- béremelést jelent a számukra, amelyet a több éve itt dolgo­zó szakember évenként garan­táltan nem kap meg. — Más téma, s ez az intéz­kedési tervben kapott helyet, hogy a műszergyár dolgozói­nak művelődési központot sze­retnénk lépcsőzetesen kiépíte­ni. Ezt a fiatalok támogatják, hiszen elsőrendű érdekük. A készülékgyáregység Lékai Já­nos KISZ-alapszervezete, eh­hez, a helyi ifjúsági parlamen­ten kétszáz óra társadalmi munkát ajánlott fel. A fejlesz­tés első lépéseként teniszpá­lyát adunk át. Snack-bárt, automata tekepályát, könyv­tárbővítést tartalmaznak egy­előre a terveink. A példát NDK-beli testvérvállalatunk­nál láttuk, Suhlban. Ajándékozó vállalat — Az intézkedési terv szá­mos pontja közül talán a leg­érdekesebb az az elképzelés, hogy 20—30 családos sorház- lakótelep épülne a gyár szom­szédságában. A vállalat érté­kes segítséget tudna nyújtani a fiatalok lakáshoz jutásához ebben a formában. (Máris ösz- szekapcsolható ez a szabadidő- központ tervével és igényével.) Az IMI az elmúlt években Gödöllőn és Hatvanban sok dolgozónak juttatott lakásikije­lölési jogával lakást. Az ottho­nok odaítélése után sokan el­köszöntek a cégtől. Pedig ez a lehetőség az egész kollektí­va áldozatvállalását követelte meg. Ezen változtatni kellene. A lakásépítési támogatás ki­alakulóban levő új formája a fiatal szakemberek vállalat­hoz kötését is célozza. A példákat hosszasan sorol­hatnánk még arról, hogy mi­ként igyekszik állni a ver­senyt az IMI a környék más munkaadóival. A variációkat egy témára. Balázs Gusztáv Olvasóink fóruma Szilasiigeii nyugdíjast Gödöllőn és környékén több jól szervezett nyugdíjasklub igyekszik a munkában eltöl­m leszek, ha nagy leszek? Pálpra irányítás fiadon , Megkérdeztem első osztályos unokaöcsémet, mi szeretne len­ni. ha felnő. Még alig fejeztem ba a kérdésemet, máris vágta -rá a válaszokat]. Tanár, hajó- kormányos, pilóta, gyermekor­vos.... és még sorolta szám­lálatlanul az általa érdekes­nek tartott szakmákat. Fel­tettem ugyanezt a kérdést egy nyolcadik osztályos és egy érettségi előtt álló fiatalember­nek is. Csodálkozásomra némi bizonytalankodás után végre nagy nehezen kinyögték: jó lenne, ha olyan élethivatásunk lenne, amit szeretünk is, meg pénzt is kereshetnénk vele. Ma még nem tudjuk, de majd gondolkozni fogunk rajta. Újdonság Nem irigylem az utóbbi két válaszadó fiatalember szüleit, tanárait. Aki figyelmesen hall­gatta a rádiót, nézte a televí­ziót, tapasztalhatta, november­ben feltűnően megszaporodtak a pályaválasztással kapcsolatos műsorszámok. Nem véletlenül történt ez, hiszen november a pályaválasztás hónapja. Ez azt jelenti, hogy az iskolákban hangsúlyozott szerepet kapnak a pályaválasztással kapcsolatos kérdések, feladatok. Az iskolákban az ezzel meg­bízott nevelők szerencsére megkapnak minden segítséget a társadalom részéről, de sok múlik az egyéni ötleteken és újításokon is. Egy ilyen ötlet kapcsán kaptunk meghívást az egyik péntek délután oz ikladi általános iskolába. Oda- érkezésünkkor éppen befejező­dött a pályaválasztási vetélke­dő. Visszajelzés Stündl Gáborné, az iskola igazgatónője a verseny érté­kelése után kissé fáradtan, de lelkesen magyarázta el újítá­sát. — Iskolánkban is, mint szerte az egész országban ki­emelkedő szerepet kap a hete­dik és nyolcadik osztályban a pályairányítás. Az iskola mun­katerve szerint ezt folyamato­san végezzük és nem kam­pányszerűen. Eddigi tapaszta­lataink szerint tanulóink teljes egészében tovább tanulnak. Lemorzsolódásról alig beszél­hetünk. — A választott szakot szin­te valamennyien elvégzik volt diákjank, a tanulmányi idő alatt állandó visszajelzést ka­punk a szakiskoláktól. Már hagyományosan minden évben ilyenkorra elkészül a felmérés, ki, milyen élethivatást válasz­tott magának. Az eddigi ada­tok szerint tanulóink tizen­nyolcféle szakmát választottak maguknak. Támogatták — Csak érdekességként em­lítem meg, ebben az évben az aszódi gimnáziumba nem je­lentkezett senki sem. Nagyon népszerűek tanulóink körében a szakmunkásképzők és szak- középiskolák.. Mivel Hatvan­ban található ez a két iskola­típus egy helyen, ebben az év­ben odalátogattunk. A gyere­kek részt vehettek a tanítási órákon, és figyelemmel kísér­hették az egyes szakterületek munkafolyamatait is. A szak­tanárok a helyszínen tájékoz­tatták tanulóinkat a felvető­dött kérdésekről. Ellátogattunk a környékbeli ipari üzemekbe is. Amikor már minden látogasson túl vol­tunk, felvetődött bennem a gondolat, mi lenne, ha a vá­lasztott szakmában dolgozná­nak a gyerekek, egy-egy mun­kanapot. Az elgondolásom tet­szésre talált, így megkezdődött a szervezés. Telefonon, levél­ben megkerestük a környékbe­li üzemek, termelőszövetkeze­tek vezetőit. A kérésünket va­lamennyien nagy örömmel fo­gadták, támogatták. — Az előre kijelölt napon, ellenőrző könyvvel a zsebük­ben, munkára jelentkeztek a tanulóink. Egy rövid megbe­szélés után máris végezhették a rájuk szabott feladatot. A munka befejeztével kértük az illetékeseket, írják le vélemé­nyüket az ellenőrző könyvbe. Szinte valamennyi gyerek csak dicséretet kapott. Sokuknak felajánlották,' ha végeznek, ménjének oda dolgozni. — A gyerekeknek is tetszett a dolog, és szívesen mesélték el az ott szerzett élményei­ket, tapasztalataikat. Az első munkanapot követően szülői értekezletet tartottunk, ame­lyen kivételesen a gyermekek is részt vehettek. Ezzel lehető­vé tettük, hogy a szülő és a gyerek egyformán és egyszerre hallja mindazt, amit meghí­vott vendégeink a kérdéseikre válaszoltak. Lerajzolták — A pályaválasztás betető­zéseként tartottuk ezt a ve­télkedőt, amely felölelte a kü­lönböző szakmák történetét, sajátos vonásait is. Nem ma­radtak ki a vetélkedőből a legkisebbek sem, ők nemcsak megfogalmazták, le is rajzol­ták: Mi leszek, ha nagy leszek. Kovács I. Csaba tött évek után kellemesebbé tenni az idős kort. Az egyik legsokoldalúbb elfoglaltságot nyújtó kör a szilasligeti nyug­díjasoké. Vezetőjük, Tamásiné Erzsiké egészségügyi dolgozó, aki nagy energiával és fiata­los lendülettel szervezi a prog­ramokat és teszi változatossá a hetj összejöveteleket. A fegyveres testületek gö­döllői klubjával közös kirán­dulásokon. sőt külföldi utazá­son is reszt vettek már a szi- lasiigetiek. Legutóbbi kiuoösz- szejöveteiükön a névnapjukat ünneplőket köszöntötték. Ked­ves ajándékokkal lépték meg társaikat, az Erzsébeteket, Ka­talinokat, Andrásokat és Ká- rolyokat. Nem marád el az egészségügyi tanácsadás és a vérnyomás-ellenőrzés sem a nyugdíjasklub tagjai számára, hiszen az is egy módja a gon­doskodásnak. Tápal Albert Gödöllő A asp programja Gödöllő, művelődési központ: Kamarazenei stúdió, 10 órá­kor. Na És klub. Jön a Mikulás, 19 órakor. önkioldó 2. ember, fotóki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. 'mm Mozihbr A Pagoda csapdája. Színes szovjet film, csak 4 órakor! Mária-nap. Színes magyar film, 6 és 8 órakor. Objektív Lapozgatom a napokban megjelent Képeskönyvet s folyton egy szó motoszkál bennem: objektív. Fényké­pek találhatók a kötetben, válogatás abból az anyag­ból. amelyet a Városban és a körzet községeiben gyűj­töttek az elmúlt esztendők­ben. Gyakran mondogatják ezekkel és általában a fény­képekkel kapcsolatban, hogy objektívek. Mi az, hogy objektív? Ennek a szónak is több­féle magyarázata létezik, tartalmát illetően vannak eltérések. Ügy vélem azon­ban. hogy amikor a fotókat objektív jelzővel illetik, akkor arra gondolnak, hogy az nem hamisít, tárgyát úgy adja vissza, amilyen az a valóságban. Eltekintve u retusáló manipulációktól, a fényképen a szép ember szép, a rút csúnya. Lapozgatom a Képes könyvet, újból és újból próbát téve, vajon megfe­lelnek-e az objektív krité­riumának a fényképek? Tényleg a maguk pőre va­lóságában ábrázolják azt, amit lefényképeztek? Akár­hogy forgatom a lapokat, akárhányszor nézem mega fotókat, gondolom végig a folyamatot, az ábrázolatot, minduntalan nem a vála­szom: Persze, ez a nem sem olyan egyszerű, egyértelmű és kizárólagos, mint aho­gyan az ember szeretné. Bizonyításra bármelyik fénykép alkalmas. Vegyük a hármas és a négyes szám­mal jelzettet. Zsuzsi és Jófka ikladi gyermekvise­letben. Az első felvételen Zsuzsi sámlin áll, Jóska mellette. Az ismeretlen fényképész bácsi, nyilván azért állította Zsuzsit a sámlira, hogy nagyobbnak látsszék, hiszen Jóska sok­kal magasabb nála. A kis­lány összekulcsolt kezekkel, a fiú maga mellett lógatott karokkal áll. Mereven, meg- ületődötten néznek a gép­be. A másik képen Jóska egyedül. Egyik kezét a szék karfáján nyugtatja. A szé­ken csokor virág. Objektív? A fényképezés perceit le­számítva mikor állt ez a két gyerek ebben a pozitú- rában? Semmikor. A fény­képész úgy vélte, az emlék­fotónak ilyennek kell len­nie, így állította be . őket. Vagyis olyan a kép, ami­lyennek szerették volna látni a gyerekeket. Egy másik felvétel. Kato­nákat ábrázol, amint való­színűleg a korcsma előtt körülülik az asztalt. Mi­lyenek ezek a katonák? A felvételből üelve stramm legények, délceg vitézek, balrak, egyenesek, jó meg­jelenésűén. ilyesmit sugall a kép. A valóságot pedig tudjuk milyen. Vegyünk még egy har­madik képet is. Fiatal szü­lök ülnek gyermekük rava­talánál. Bánatuk nyilván mély, fájdalmukkal legszí­vesebben magukra marad­nának, hiszen az még az örömnél is személyesebb és rejtőzködőbb. Ók azon­ban, mint mindenki más, az elvárt formában gyá­szolnak. Legalábbis addig, , amíg látják, fényképezik őket. Es így mehetnénk végig mind a hetvennyolc képen, mind a százezren, vagy amennyit gyűjtöttek. Mit íud mondani például a fo­tó az aratásról, csépiéiről, vagy akár a házépítésről, amiről szintén láthatunk felvételt a kötetben. Sem­mit nem érzékeltet a mun­ka gyötrelmeiből.' Vidám kis életképeket nézhetünk, s amikor már senki sem tud­ja, milyen is volt a kézi aratás, kézi cséplés, akkor ezekből a képekből valóban csak az marad, amit mulat- .a k. A pillanatot mutatják, azt, ahogyan szerették vol­na láttatni vagy látni ma­gukat, akik a gép elé. áll­tak. Mi pedig? Mi is kap­hatunk valamit, ha más forrásokból szerzett tudá­sunkat, tapasztalatainkat árnyaljuk a fotókkal. Fő­leg úgy, ha észrevesszük az árulkodó jeleket. A póz mögötti valót. Kör Pál ISSN KWff <aeű5Höi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom