Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-12 / 291. szám
fr.s-r * 1584. DECEMBER 12., SZERDA í'Zenei panoramas Kettős évforduló Nem mindennapos kettős évfordulót ünnepeltek Törökbálinton. A Munkácsy Mihály Művelődési Házban jubileumi koncerten emlékeztek meg arról, hogy száz esztendeje alakult meg a községi fúvósegyiittes és GO évvel ezelőtt lépett föl először a helyi férfikar. A bensőséges hangulatú ünnepségen az általános iskola leánykórusa Gyarmatiné Hegedűs Zsuzsa zenetanár vezetésével szép énekkel köszöntötte a jubiláló együtteseket. A Kórusok Országos Tanácsa, a KÓTA képviselője, ár. Tótpál József is méltatta munkájukat* Hagyományápolás A fúvósegyüttes és a férfikar története jellemző része a megye zenei múltjának. A főváros környékén a XVII. század legvégén és a XVIII. század elején, a törökdúlás során elnéptelenedett falvakba Németországból telepítettek parasztokat. Solymár, Budakeszi, Törökbálint, Budafok és Nagytétény ekkor népesült be német ajkú telepeseikkel. Ezek magukkal hozták hazájukból sajátos zenei kultúrájukat, amelyet évszázadokon át féltő szeretettel ápoltak s mindmáig megőriztek. Erre á német népzenei hagyományra épül a települések mai zenei éíete. Nem véletlen, hogy szinte valamennyi községben működik fúvósegyüttes, és szinte valamennyiben van dalárda Is. A törökbálinti fúvósegyüttest 1884-ben alapította Kili József, aki a monarchia közös hadseregében, főleg cseh katonazenészek körébert szerezte zenei műveltségét. Az első zenekari tagok szintén leszerelt katonazenészek voltak. Így aztán a száz évvel ezelőtti fúvósegyüttes alaprepertoárján a korabeli, úgynevezett K. und K. katonaindulók szerepeltek elsősorban. Ez bővült a későbbiekben a társas összejöveteleken szokásos szórakoztató zenékkel, fúvóslandlerekkel, valcerekkel. A századforduló táján neves karmester-zeneszerző vezette a törökbálinti fúvósegyüttest. Herzog Szilveszter nemcsak a környéken, hanem monarchiaszerte ismert és közkedvelt fúvósdarabokat írt, amelyeket a mai napig is műsorán tart az együttes. A mai zenekar 24 tagú, közülük kilencen képezik az utánpótlást. Az együttes jelenlegi vezetője Troli János, akinek Irányításával szép sikerekét értek el; 1976- ban a német nemzetiségi fúvósegyüttesek oroszlányi találkozóján első díjat nyertek, 1382-ben pedig a Művelődési Minisztérium Szocialista kultúráért kitüntetéssel jutalmazta őket. A százéves zenekarnak olyan zenésze is van, aki hatvan éve tagja az együttesnek. Többen 50, 40. 30, 20 éves zenekari tagsággal dicsekedhetnek. A veterán zenészek a jubileum alkalmával külön elismerő oklevelet kaptak. Veterán dalosok A hatvan esztendővel ezelőtt, 1924-ben alakult kórusnak. is regényes múltja van. Erről Jenei János, az alapító tagok egyike mesélt a koncert előtti baráti beszélgetésen. A törökbálinti férfiak — többnyire gyalog — együtt jártak be. Pestre dolgozni a szomszédos budafokiakkal, akiknek ekkor már volt dalárdájuk, tóivei a két község között lokálpatriotizmustól vezetett évszázados nemes vetélkedés dúlt, nem tűrhették, hogy Törökbálinton ne legyen dalkör. Tehát megalakították! A tö' rökbálinti Vasas dalárda első karnagya a korábban már említett Herzog család egy másik tagja, Herzog Mátyás lett. A dalárda önerőből tartotta fenn magát. A próbákat helyi vendéglőkbe rendezték; olykor nem is kevés terembérleti dijat fizettek a tulajdonosoknak. Volt olyan időszak is, amikor a fűtésről is maguknak kellett gondoskodniuk. A próbákra egy-egy jókora fahasábbal a hónuk alatt érkeztek a dalosok. Nagy Sándor karnagy állt az együttes élén 1928-tól 1962-ig, s vele aratták a íelr szabadulás utáni első nagy sikerüket 1950-ben Cegléden, ahol a megyei kórusok vetélkedőjén elsők lettek. Szakály Mátyás 1968-tól vezeti a férfikart, amelynek ma körülbelül 60—65 fős tagsága van, közülük sokan több évtizede. A szívós és kitartó munka szép szakmai sikert eredményezett, mert 1980-ban a KÓTA által rendezett minősítő' fellépésen Fesziivál-kórus cím használatára jogosították az együttest. Csakúgy, mint a fúvószenekarnál, a kórusnál is emléklapot és elismerő oklevelet kaptak a veteránok. Értő közönség A jubiláló együttesek szép és színvonalas hangversennyel köszönték meg az ünneplést. A férfikart Szakály Mátyás, a zenekart Troli János vezette. A kórus előadásában magyar és külföldi szerzők ismert szerzeményei hangzottak fel, a fúvósok vidám indulókat, polkákat, ländlereket, valcerokat játszottak. Különösen nagy sikert arattak a zenekari számok, amelyek technikailag .is magäs színvonalon szólaltak még, ugyanakkor megőrizték a muzsikálás őszinte örömét, közvetlenségét, népies ihle- tettségét. A szép számú közönség; barátok, rokonok, szomszédok lelkesén tapsolták meg a szép muzsikát. Ez azt bizonyítja, hogy Törökbálinton nemcsak kitartó szorgalmú művelői vannak a zenének, hanem értő és hálás közönség is verbuválódott a sok évtizede működő együttesek köré. Várad! László Gazdag tévés karácsony Gazdag programot kínál a nézoutneK a Karácsonyi ünnepedre a televízió műsora: az ünnep uegy napjan a legiiaía- laooakthi kezuve va,an,-„,j.i.yi korosztály találhat kedvére való összeállítást. A délelőtt es a kora délután szokás szerint ismét a gyerekeit a lesz: a oábmusorok, rajzfilmek és az ifjúsági sorozatok közt néhány jellegzetes karácsonyi történet lesz. Ue- cemoer 24-én A tündér szép és a szörny címmel sugározza a tv a Oaurielle Suzanne de Vil- leneuve novellája alapján készült NDK-beii tévéiemet. Az ezúttal modem környezetbe helyezett novella — melyet annak idején Cocteau filmje, A szép és a szörnyeteg tett világhírűvé — a szeretet mindent legyőző hatalmáról szól. Ugyancsak 24-én délelőtt Karácsonyi utazás címmel csehszlovák tv-komédiát, a következő napon Karácsonyi emlék címmel amerikai filmet láthatnak a nézők. A filmben Truman Capote, a nemrég elhunyt világhírű író gyerekkorának legszebb karácsonyát idézi fel. A zenekedvelők december 24- én délután A téli csillag meséje címmel — kiváló előadók tolmácsolásában — magyar és külföldi szerzők karácsonyról szóló mogzoné.sítet' verseit, este pedig Händel Messiását és Britten Szent Miklós kantátáját hallhatják- láthatják. December 25-én a Kálmán Imre emlékére rendezett operetthar.gversenyt, 25- án az őszi, városligeti Ome- ga-koncert felvételét sugározza a tv. Az ünnep utolsó nao- ján, este a magyar—cszt-ák koprodukcióban készült Zenés téli utazás az Alpoktól az Alföldig című összeállítást lát hatják. Diplomásoknak is Diákköri pályázat Az ELTE tudományos diákköri tanácsa pályázatot hirdet abból az alkalomból, hogy az intézmény 1985-ben ünnepli megalapításának 353. évfordulólát. A pályázaton az Eötvös Loránd Tudományegyetem minden jelenlegi és 1983 után vészeit volt hallgatója részt vehet. A pályamunkák az egyetem és karai, tanszékei, intézményei történetét dolgozhatják fel, vagy forr- lalkozhatnak tudomány- és kul- ♦úrtönéneít kérdésekkel, az egyetem kollégiumai, művészeti együt tetei, az ifjúvá"! mozgalmak, tu dománvos -diáklorök, gyültemé- nvek történetével is. A színvonalas írásokat megjelentetik, s szer zőiket jutalmazzák. A pályázat feltételeiről az ETTE tudománvos diákköri tanácsa ad felvilágosítást. Kiállítótermekből Haraszti a képzőművészetben Ledniczky Gyula: Horgászház télen Ez a nagyszabású tárlat a dunaharasizti művelődési házban december 16-ig tekinthető meg. A táj szépsége A közcég felszabadulásának 43. évfordulójára rendezett közös bemutájKozás több, eddig rejtőző értőket és számtalan tanulságot, tehetőséget tár fel. Mindenekelőtt azt. hogy ez a vidéik rendkívül tagolt, hiszen határa már az Alföld kezdete, de egyúttal ipari táj is. Nyugati oldalán a Duna- part külön egység. Maga a település is sokrétű, egészen más az Alsó-falu és a Rá- kóczi-llget hangulata, a villanegyedről és a folyóparti üdülőkről nem is beszélve. A nagyközség karakterét meghatározza a kisüzemek sora, a táj kellemes domborzata, a réteket,' mezőket megszakító fals erdők, a hargászparadi- c:cmn.uk megmaradt Duna— Tisza csatorna. Lakossága is összetett. Jelentés életművek Jelentős életművek születtek Itt. Baktay Ervin festőnek készült Dunaharasztin, Nagybányán tanult, és India-kutató lőtt. Itt töltötte gyerekkorát az indiai festészet nagy alakja, Amrita Sher-Gil az első világháború esztendeiben, s rajzolRádiófigyelő LACZKÖ GÉZA. Egy alkalommal író barátjával beszélgetve azt mondotta, hogy valamennyi novelláját szeretné látni, két vaskos kötetben. Nem lehetetlen — volt a válasz —, hiszen Kosztolányi Dezső összes elbeszélései is megjelentek. Laczkó Géza fanyarul elmosolyodott és azt válaszolta, hogy igen, de csak Kosztolányi halála után. Vágya soha nem teljesült, még halálát követően sem. Négy évvel azután, hogy a Hajnalklinika egyik kórtermében örökre lehunyta szemét, Mártír és rabszolga címmel látott napvilágot egy válogatás, mely azonban csak novelláinak alig egyharmadát tartalmazta. Pedig hagyatéka gondosabb ápolásra szorult volna. Nemesfényű drágaköveket hagyott hátra, nemcsak mint novellista, hanem mint regényíró is. Nem is beszélve egyéb irodalmi tevékenységéről, önéletrajzi fogantatású műveivel, a Noémi fiával, a Szent István tüzével, a Királyhágóval épp úgy beírta nevét irodalmunk aranykönyvébe, mint két nagy történelmi regényével, a Zrínyiről szóló Német maszlag, török áfium-mai és a Róicóczi-val. /. nagy történelmi múltú családból származó gazdag apa és a nagyon tehetséges színésznő, Laczkó Aranka törvénytelen gyermekét kivételes képességekkel áldotta meg a sors. Gyermekként elsősorban édesanyja keze alatt cseperedett föl. Az ő 'oldalán megmutató tisztánlátás és erkölcsi bátorság, s a legszigorúbb értelmi ellenőrzéssel megalkotott művet is átforró- sító lírai részvét; ezek munkásságának fő jellemzői. Laczkó Géza neve a mai fiatal olvasó nemzedék fülében is meglehetősen idegenül cseng. Pedig az én korosztályom azon a sorozaton szívta magába a világirodalom éltető nedveit, amelyet ő szerkesztett Az Est és a Pesti Napló megbízásából, mindegyik kötet elé rövid, de élvezetesen eligazító sorokat illesztve. Életműnek ez sem lenne kevés, de ennyivel nem elégedett meg. Azt vallotta: szinte egész napomat elfoglaló, kemény munkával keresek pénzt, hogy, ha az íróasztalomhoz ülök, ne kössön a művészin kívül más parancs, ne kelljen kiadóra, közönségre, társaságokra, barátokra, ösz- szeköttetésekre tekintenem. Nem is tekintett sehová, csupán művészi hitéből fakadt parancsának engedelmeskedett Életében olyanoktól kapta meg a föltétien elismerést, mint Babits Mihály, vagy Németh László, tisztelgésük az avatott tollú mesternek szólt. SZÜLETÉSÉNEK százesztendős évfordulóján — Vébsr Károly műsorában — ennek a inagy írónak emlékét ébresztette Csipkerózsika-álmából szép gondossággal, okos összeállításban, azzal a reménnyel, hogy végre elfoglalja helyét ■ ismét könnyen feledő irodalmi köztudatunkban. Sz. E. ta a Kis-Duna mellékágát. Hocszabb ideig alkotott itt Demjén Attila. Édesapjáról készült portréja remeklés. Halasról szülötte az a Kerekes Anna. oki pedáns rajzokkal örökíti meg a természeti látkép sok izgalmas apróságát. Csáki Laura is itt nevelkedett, iparművész lett, nemes hang- véte'ű kerámiák tanúskodnak erről. Mellettük szerepelnek azok az alkotók, akik ihletet merítettek e tájból. Nekik köszönhetjük. hogy a környezet minden lényeges elemét megörökítették. Fő vonulat a Duna, a HÉV-híd, ezt a részletet pásztázta sok képpel és rajzzal Székács Zoltán. Bciia Dezső. Utóbbi a tárlatra külön sorozatot is festett a haraszti Du- na-szakasz poétikus hangulatairól. A festők Soroksár és Szigetszentmikiós irányából is közelítik a. motívumokat. Bakallár József és képzőművészkörének tagjai: Pánti Imre, Csóllák Mihály, Czinege Sándor, Szigetvári Attila, Kucs Éva, Tóth Jó- zsefné, továbbá Ledniczky Gyula soroksári, tököli, ráckevei részleteket is feldolgoztak; a haraszti táj rokon elemeit. Jelen vannak a szigetszent- múklósi festők, Nádasdy János, Somogyi György, Puha Ferenc és mások, akik a Csepel-sziget képi költészetét ragadják meg Kocsis Lászlóhoz hasonlóan, aki tekintélyes életművet hagyott maga után. Mintegy vendégként emeli a tárlat értékrendjét Kéri Mihály és Kcs Péter választékos fogalmazá- sú festményekkel és grafikákkal, amelyek rom e'égednek meg a gyönyörköd te tfesel gondolkodásra serkentenek. Komoly termést vonultat fel a szobrász Artncr Ottó, Varga Éva és Pásztor Mihály. Artner régóta él Dunábaraőjöin. szobrászként, tanárként. Kötelez a hagyomány E téli seregszemle örvendetes tény. S jó, hogy mindez a helyi közönség e’é tárulkozik: a megtelt út és a jövő is egyben. Arra, hogy rendszeresen nyíljanak itt egyéni és kollektív tártatok, a hagyomány iá kötelez: 1954-ben a Magyar Nemzeti Galéria kamaratárlatot szervezett, mintegy elindítva a haraszti kéozőművészeti életet. A folytatásra adott a lehetőség. Annál is inkább, mivel sók művész él itt, s a közönség igénye is növekszika képzőművészeti alkotások befogadására. Losonci Miklós MOZIMŰSOR DECEMBER 13-Tec 19-IG ABONY 13—14: Vassza I—II.* 15—16: Twist Olivér* 17—18: Pereputty* BUDAÖRS 13—14: Nős agglegény 15—16: A tó szelleme* 17—18: Karaié lengyel módra** C30LÉD, Szabadság 13—iS: Kincs, ami nincs 17—19: Dzsesszbolondok (du.) Jobb ma egy nő, mint tegnap három** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 13—13: Egy szerzetes szerelnie 15—16: Ottó, a világhírű vadász (du.) DA3AS 13—14: A nagy zsákmány 15—IS: Mária-nap* 17: Halál a felszálló ágban DUNAHARASZTI IS—14: Szép lány ajándékba* 15—16: Három fivér* 16: No, megállj csak! (du.) 17—18: Kenyér, arany, fegyver DUNAKESZI, Vörös Csillag 13—16: Jim Cratg 16: Vízipók — csodapók (du.) 17: A karatéző Cobra* DUNAKESZI, József Attila 13: Ellopták Jupiter fenekét 16: Hé, élet!** 17: Jim Craig 19: Bye, bye, Brasil ÉRD 13—14: Játszani kell! 16: Betyárok 17—18: A szenzáció áldozata FÓT 13—14: Harctéri regény* 15—16: A nagy zsákmány 16: No, megállj csak! (du.) 17—18: Gyilkosok utcája** GÖDÖLLŐ 13—16: Indiánkaland Ontarióban* (du.) 13—14: Karate lengyel módra** (este) 15—16: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** (este) 17—19: Hyppolit. a lakáj (du.) A tó szelleme* (este) GYAL 13—14: Mária-nap* 15—16: O, kedves HarryT 16: 101 kiskutya (du.) 17: Péntek 13. 18: Trombitás** KEREPSSTARCSA 13—14: Veronika Voss vágyakozása** 15—16: A szenzáció áldozata 17—18: Telitalálat MOKOR 13—14: Twist Olivér* 15—16: A harmadik királyfi (du.) Vassza I—II.* (este) 17—18: Vércestvérek NAGYKATA 13—14: A Birodalom visszavág 10—1-3: A Jedi visszatér NAGYKOROS, Arany János 13—16: A vadon szava (du.) A karatéző Cobra* (este) 17—19: Kincs, ami nincs NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 13—16: Itália bukása* 15— 16: Meséről mesére (du.) 17—19: Nem férünk a bőrünkbe PILISVOROSVAR 13—14: A gonosz Lady** 16— 17: Arany a tó fenekén POMAZ 13—14: A szenzáció áldozata 15—16: Karate lengyel módra** 17: Gyerekek a Kéktó hegyéről (du.) A nagy zsákmány (este) RÁCKEVE 13—14: Altatóda! nászágyon** 15—16: Pereputty* 17— 18: Szép lány ajándékba* SZENTENDRE 13—-6: F.T. 17—19: A szelíd vadnyugat (du.) Várlak Nálad vacsorára* (este) $7:GETrZENTMiaóS 13—14: A A Keresztapa ITT—IV.** 15—16: Nős »"glegénv fdu.) Szén lány ajándékba* (este) 17—18: Altatódal nászágyon** TAP!6S7E*F 13—M: A Jedi visszakér 15—-c: F-v tiszta nő I—TI.* 16: Rö**ke é4sznk*r fdu.) 17: f az élők között* VÁC K"l*ör 13—16: A kurta farkú Peti cica (du.) G”‘" osok utcája** t—te) t7—19: fdu.) Vassza I—ti.* (este) VÁC m-m-i. imre — 14: 7*4. élet!** 19: Itália bukása* V*Ce«e I?—«A* A f«* ^2n,,AnlP* 15—*7: ***»- Ma.) 17—18: s ^*•5 rvwTf) V*1—A CAM 15—'*6: feste) • 14 éven aluliak: ak nem ajánlott.1 •• Csak 16 éven felülieknek. > megismerkedett a vándorszí- i nászek küzdelmes, ám szépfényű hivatásával, majd ko'ozs- | vári diákként hamarosan minden tekintetben osztályos társai fölé emelkedett. Mohó vágya előtt az ismeretek szerzésére új kapuk nyíltak meg. Előbb az Eötvös-kollégium falai között, később Párizsban, az École Normale Supériaure vendégeként pallérozta műveltségét. Jó tele vénybe hullottak az elvétett szellemi magvak, amelyeknek a gyümölcse is hamarosan beérett. A fiatal franciatanárban Osvát Ernő szigorú szerkesztői tekintete fölismerte a kivételes tehetséget. Lebeszélte a modoros versírásról és érdeklődését a prózai műfajok irányába terelte. így Laczkó Gé-< za a Nyugat vezéregyéniségei sorába küszködte fel magát. Amikor pedig a Tanácsköztársaság bukása után nemcsak megfosztották egyetemi tanári állásától, hanem száműzték a katedrától is. végleg az irodalomnak szentelte életét. Pedig, rtiint író is megkapta — Keresztury Dezső szavaival szólva — a magyarságtól elszakadt, nemzetietlen, sőt hazaáruló jelzőt. Holott hányán ismerték úgy a magyar történelmet támadói közül, mint ő? Hányán voltak hozzá hasonló megszállottjai nyelvünknek, tálainknak, népünknek? Kivételes írói szakértelem, mély humánus műveltség, erős, szívós magyarság, forró életszeretet, értelmi fölény, élesen bíráló, az emberi lét fonákiát i is rettenthetetlenül felismerő,
