Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

PKST MKUtKl 1984. DECEMBER 12., SZERDA Figyelem, felelősség A Pest megyei Állami " Építőipari Vállalat nem is . oly régen még ne­héz, helyzetben volt. A fel­ügyeleti szervek segítségé­vel végrehajtott szervezeti és szervezési intézkedések, a reális helyzetértékelésen alapuló feladatvállalások megteremtették a mély­pontról elmozdulás lehető­ségét. A vállalat kollektí­vája, mely több mint ne­gyedével .csökkent — a. ko­rábbinál lényegesen jobb minőségű munkát végez, szigorúbban alkalmazkod­va a határidőkhöz. To­vábbra is meghatározó sze­repet. játszanak a megyei lakásépítésben, a kommu­nális és ipari beruházások .kivitelezésében. , Mintegy 60 százalékkal növekedett a termelékenység, az ész­szerűbb készlet- és költ­séggazdálkodás is növelte az eredményességet. így a vállalat kikerült az alar csont/ hatékonyságú üze­mek sorából. Ilyen körül­mények között különös je­lentősége volt a vállalat Észak-Pest megyei terüle­tén működő 6. számú alap- szervezete beszámoló tag­gyűlésének. A váci és dunakeszi épí­tésvezetőségek kommunis- ' táit tömörítő alapszervezet titkára, Filep György elő­terjesztette beszámoló ér­zékeltette mindazokat a problémákat, amelyek az elmúlt öt év során a gaz­dasági egység életét meg­határozták. Utalt azokra a gondokra, amik szinte kilá­tástalanná tették a kollek­tíva. jövőjét. Kritikusan, önkritikusan szólt ebben saját közösségük szerepé­ről. Mint kiderült, nem­csak a gazdasági, hanem a pártvezetés is változott eb­ben az időszakban. Felté­teleként az előrelépésnek,­A jobb szervezettség, a pártmunka feltételeit is jár vitptta. Á munkafegyelem­ben például jelentős a ja­vulás. S ez döntő tényező áltálában "áz építőiparban, a társadalmi megítélés szempontjából. Is. Bár. a. taggyűlésen hozzátették, hogy a munkaidő jobb ki­használásában még jelen­tősek a tartalékok, tovább javítható a munkaszerve­zés. Ez sok esetben a mű­vezetők készségén múlik, akiknek anyagi és erkölcsi megbecsülése még mindig nem rendezett. A gondok között került sorira, hogy az energiata­karékosság jegyében több­ször is szigorították az üzemanyagnormákat, de ez nem járt együtt a jármű­park korszerűsítésével. Ugyancsak jobban ösztö­nözne a megtakarításra, ha a norma szerinti kisebb anyagfelhasználás értéké­nek egy részét kifizetnék a munkásoknak. Húsba vágó kérdéseket vetett fel tehát a színvona­las beszámoló, olyanokat, melyek szinte követelték a tagság állásfoglalását. Az eszmecsere mégis a vártnál nehezebben indult. Még Bai György, a vállalati pártbizottság titkára, a Pest megyei pártbizottság tagja is felszólalt a vitát ösztönözvén. Mint mon­dotta, külön-külön már véleményt cserélt e kérdé­sekről az alapszervezet tagjaival. Akkor nem vol­tak híján az aktivitásnak. Végül is megtört a jég. Az első határozott álláspont az volt, hogy a vállalatnak fokozottabb minőségi köve­telményeket kell támaszta­nia az építőanyag-iparral szemben. em lehet, hogy más *• * mulasztásának követ­kezményeit az építőik vál­lalják. A panelek, a nyílás­zárók hibái ugyanis az át­adáskor jelentkeznek. Szó került arról is, hogy a munkafegyelemben is van még javítanivaló, ebben élen kell járnvük a kóm- munistáknak.' Ugyanúgy, mint a kongresszusi mun- kaverseny-felajánlás telje­sítésében, Dunakeszin a tervezettnél 61 lakással több otthon átadásában. M. J. A megyei népfrontelnökség ülése Birtokba véve a múlt kínoséit Gazdagodnak a honismereti munka tapasztalatai Szentendrén Túlzás nélkül állítható, van­nak települések, ahol szinte minden lépésnél a történelmi örökség egy-egy darabja kí­nálkozik fel megismerésre, ér­tő őrzésre. Ilyen hely Szent­endre. A megyei népfront­elnökség kedd délutáni ülé­sén a város honismereti, hely- történeti munkáját helyezte mérlegre, megállapítva, gya­rapodtak a kedvező tapaszta­latok. A testület a továbbiak­ban a megyei postahivatalok és a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat lakossági szolgáltató tevékenységét te­kintette át, majd tájékoztatót hallgatott meg a Pest megyei Környezetvédelmi Koordiná­ciós Bizottság munkájáról. Az alábbiakban a napirend­nek a Szentendrére vonatkozó részét ismertetjük részletesen. föegfeblő arányok Mindennapos tapasztalat volt és ma is az, hogy a város történelme, építészeti, tárgyi emlékeinek gazdagsága, kul­turális, képzőművészeti, nem­zetiségi hagyományai jelentős vonzerőt gyakorolnak a láto­gatottságra, ugyanakkor az itt élők számára is szinte kime­ríthetetlen kincsesbányát kí­nálnak fel. Érthető tehát, ha a helytörténeti, honismereti mozgalomnak Szentendrén nagyok a hagyományai, bár igaz — hangzott el á vitában —, voltak időszakok, amikór ezeknek a hagyományoknak az ápolása háttérbe szorult kényszerű dkok folytán. A városi népfrontbizott­ságnak — állapították meg a felszólalók — sikerült kiala­kítania az egészséges koordi­nációt, meglelnie a leginkább megfelelő arányokat a honis­meret és a helytörténet viszo­nyában. Ebben tetemes része .volt annak is, hogy a Várbsi testület életre hívta á honis­mereti munkabizotttságot. Itt hivatásos és amatőr ' kutatók dolgoznak együtt közösen meg­határozott célok elérése érde­kében. Az ilyen és hasonló mozzanatok szorosan kapcso­lódnak ahhoz a feladatterv­hez, amelyet a városi nép- fróritbizottság dolgozott ki a honismeret, helytörténet hosz- szú távú iránytűjeként, s amely alapul szolgál a többi között arra is, hogy — koor­dinált teendőként — pályáza­tok kiírását, kiadványok meg­jelentetését szorgalmazzák, programjukban szerepeltessék egy szentendrei helytörténeti gyűjteménynek otthont adó épület kialakítását. Segítő fiaid ők Őszi átkelés a Dunán A híd, az ember és a folyó Fél szóbél is ért mindenki Szürke ólomköd ül a folyó felett. A reggelek mostanában mindig ilyenek errefelé. Ké­sőbb utat tör a nap fátyolos fénye, félhomályt varázsolva a tájra. Ősz van. A katonák azonban nem fáznak. Ruhájuk nedves, de nem a szitáló köd- parmettől. Izzadnak. Lelkes fiúk Az embernek ősidőktől tár­sa, ellensége a víz. A vágy régóta él: átkelni a folyókon úgy, hogy ne kelljen beleme­rülni. A csodarabbi azt állí­tatta magáról, hogy egysze­rűen átgyaíogol a hullámokon. Nem sikerült. A hit nem, ám az ész. végül s is győzedelmes­kedett: papjainkban már mo­dern pontonokat használnak néphadseregünkben. Ám a technika. a hatalmas vastömeg nem minden! Emibsi rek, hozzáértő katonák kelle­nek, akik összeszerelik a hi­dat. Megbirkózni a súllyal, a feszülő kötelekké’, a sodró árral — küzdelem a javából! — Jól megy a fiúknak a gyakorlatozás. Az újoncok is lelkesen dolgoznak. Hideg ,a víz, szálkás a kötél? Nem baj! Bele keld. gázolni a folyóba, húzni kell a drótkötelet, hogy a ponton, kiköthessen ... Most tnég nincs normaidő, de mi lesz, ha felröppen a jelzőra­kéta?----: mérlegelte Mosonyi Mihá ly őrnagy, . alegységpa­rancsnok. Kis rádió adó-vevője némán lóg tartózsinórján. Az apró ma­sina a parancs elhangzása után kezd csak igazán élni. hiszen akkor a kapcsolattartás leg­fontosabb eszköze lesz. Moso­nyi őrnagy időnként beleszól: Halló, itt kettes, itt kettes! Né­gyes jelentkezzen! Kis szünet, a hangszóróból ideges serce­gés, hallatszik, majd egy távoli hang: Itt négyes, jelentkezem! Mosonyi Mihály elégedett: Minden rendben? — kérdezi, bár tudja a választ is: Igen, minden rendben ... Parázs az égen A parancsnoki sátornál moz­golódás támad. Egy ember in­dul a víz felé, a távolból nem látni, hogy kicsoda. Keze a magasba emelkedik, aztán hir­telen füstcsikot húzó oarázs tör az égre. Fent megáll egy pillanatra, zuhanni kezd, ide gyorsan kialszik. A rakéta! Egy pillanatnyi mozdulat­lanság után furcsa változás következik: a dolgok, amelyek eddig látszólag összekuszálód- tak, rendeződnek. A gyakor­latozó pontonok kikötnek, hogy megszabadulhassanak terhei k- től„ a gépkocsiktól, s a kato­nák máris összekapcsolásu- kon dolgoznak. A fák mögül teherautók gördülnek elő. s a vízbe eresztik a tartalék úszó­részeket. A mentőhajó is be­úszik a folyó közepére. Feles­leges szó nem hallatszik, a parancsok rövidek. De minek a sok beszéd? Hiszen tudja mindenki a feladatát.. így fél szó is elegendő. Csak egy első időszakos katona feledkezik el magáról: izgalmában beszél, beszél, mindegy, hogy mit, csak mondja társainak. Fél? Nem, izgul. Neki ez az első hídja. Az öreg tisztes megunja, csart- desen rászól: Ne a szád, a ke­zed járjonl Múlnak a percek. Végre el­készül a két féltag. A motor­csónakok nekilódulnak, húzzák befelé az összekapcsoláshoz a részeket. A találkozás gyönyö­rű pillanat, de még nincs vé­ge: a két szerkezetet össze kell kapcsolni! Csáklyák akaszkodnak a kapaszkodókba, izmok feszülnek, de a sodrás erősebb. Feladni? Nem! Újába próba.., Üjaibb és. újabb: a hatalmas vaskígyó meghajlik, vonaglik, a motorok erőlkad­nak, visszahúzzák. Most a másik oldal szalad el! Húzd mag! Végre szemben állnak ... Kattanó zárak Űjabb nekirugaszkodás, á csuklyákat annyian kezelik, ahányan csak hozzáférnek Már csak fél méter a távol­ság .... negyven centi __ hú sz..., tíz ..., most! Zárak kattannak, reteszek a helyü­kön. Még egy utolsó ellenőr­zés: rendben! A parancsnok az órájára néz. Bólint. — Normaidőre el­készültünk — állapítja meg csendesen, aztán elsétál a híd­hoz, hagy gratuláljon a harco­soknak. Megérdemlik! Furucz Zoltán Lényeges eleme a feladat- tervnek — és amint a testü­leti ülésen kiderült, örvende­tesen a gyakorlatnak is jel­lemzője —, hogy a honismere­ti, helytörténeti mozgalom híveinek, aktivistáinak tábo­rát következetesen gyarapíta­ni óhajtja, eltérő módszertan­nal közeledve e cél szolgá­latában a gyermekekhez, az ifjúságihoz és.a felnőttekhez. Ízelítő a haladás, a gyara­podás elemeiből. Sikeres a honismereti, helytörténeti publikációs tevékenység, meg­rendezték az első szentendrei honismereti, helytörténeti konferenciát, Szentendre Ba­rátainak Körével közösen négy esztendeje előadássorozatokra kerül sor — évenként kilenc, tíz előadásra —, melyek te­matikája éppúgy felöleli a friss kutatási eredményeket, mint a régi ismeretek fel­elevenítését. Népszerűek ezek a rendezvények, amint ör­vendetesen kedveltek az ál­talános iskolások közötti hon­ismereti, helytörténeti foglal­kozások. vetélkedők is. A vá­rosi úttörőelnökséggel együt­tesen irányított munka eeyre több gyermek érdeklődését kelti fel, s például a vetélke­dők legjobbjai három ízben is, nyáron, honismereti tábo­rozáson vehették részt. Sikeresen. szolgálja a hon­ismereti' munkát, a fiatalok .mozgósítását az építőtáboro­zás. Az idén nyáron már ötö­dik alkalommal rendezték meg a Villa Rustica nemzetközi építőtábort, amelynek része­sei — a világ sóik országából érkezett építészhallgatók — egy valamikor volt római vil­la feltárásán és megóvásán dolgoznak. Ugyancsak építő­tábor keretében valósult meg a műemléki városmag felmé­rése. A fiatalok munkája nagy segítséget adott a belváros rehabilitációjának előkészíté­séhez. s érthető, ha a nép­frontbizottság a jövőben is sort kíván keríteni ilyen tá­boroztatásra. Több az árnyék az eddig említett területeknél a króni­kaírásban. A sokféle biztatás ellenére is, kevés •munka ér­kezik meg a megyei krónika- írói pályázatra szentendrei té­mával, s a helyben meghirde­tett pályázat sem járt kü'ö- nösebb eredménnyel, hat mű készült el. Nem eléggé nép­szerű ez a forma — körvona­lazódott a vitában —, bár igaz, itt Valóban nagy szorga­lomra és kitartásra van szük­ség, s azt is éreznie kell a vállalkozónak, hogy számít­hat a segítségre, bárhová for­dul kutatómunkája során. Legyen utánpótlás Elismeréssel összegezte a testületi ülés a Szentendrén kibontakozott, megújult hely­történeti, honismereti mun­kát, annak igazolását is látva az .eredményekben, hogy a városi népfrontbizottság ál­tal 1980-ban kidolgozott és el­fogadott , hosszú távú prog­ram fő céljai helyesek, sokak számára vonzóak. Ugyanakkor — és ezt jól látják a vá­rosban az érintettek — jelen­tősek a tartalékok is a to­vábbi fejlődéshez, főként ami a tömegbefolyás erősítését il­leti, s ez utóbbihoz most már kellő kereteket nyújt az-újon­nan megalakult városszépítő egyesület. Keresni szükséges annak módját is, miként le­het bővíteni az ifjúság kö­rében a honismeret, a hely­történet iránti érdeklődést, hi­szen itt valójában az után­pótlásról van szó, arról, hogy a gazdag hagyományok to­vább gyarapodjanak azzal, amit a ma teremt, s ami a jövendőnek már múlt, a ha­gyományok újabb darabja lesz. M- O. Gjőiífycanianárium Emléktábla-avatás Győrffy Istvánnak, a nagy magyar tudós és pedagógus születésének 100. évfordulója alkalmából a Fővárusi Tanács emléktáblát helyezett el a Felszabadulás tér 1. számú épületen, ahol a Győrffy Kollégium, illetve a- Népi Kol­légiumok Országos Szövetsége működött 1945 és 1949 között. A keddi avatóünne.pságen Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára a kiváló nép­rajzkutató alakját felidézve arra emlékeztetett: Győrffy István munkássága a néprajz- tudomány fejlődésére a fel- szabadulás után is hatással volt. Kutatási és tárgyi nép­rajzból indultak ki, de a tár* gyaktól, eszközöktől eljutottak a néphagyományok feldolgo­zásán keresztül a paraszti életmód feltárásához. A pa­rasztságból származó tehetség gek felkarolására alapította meg a nevét felvett kollégium mot, s e gondolat életképessé­gét bizonyították a népi kol­légiumok, amelyekben több mint tízezer értelmiségi for­málódott. A Győrffy István-emléktáb- lánál a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a Fővárpsl Tanács, a Győrffy Emlékbi­zottság és a Győrffy kollégis­ták Baráti Köre képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. A2 erszágg: ülés honvédőim! bizottsága megvitatta Téma a költségvetés Kedden a Parlamentben Pap Lajos elnökletével ülést tartott az országgyűlés hon­védelmi bizottsága. A testület megtárgyalta a Honvédelmi Minisztérium és a Belügymi­nisztérium jövő évi költség- vetési előirányzatát. A napi­rendhez Mórocz Lajos honvé­delmi minisztériumi államtit­kár is hozzászólt. Áramból kevesebbet — szénből többet Megnézik, miért fizetnek Már a VI. ötéves terv ele­jén valamennyi ipari szövet­kezet megfogalmazta elkép­zeléseit az energiatakarékos­sággal kapcsolatban. A gazda­sági vezetés az elmúlt eszten­dőkben rendszeresen értékel­te, hogyan valósulnak meg az elképzelések, legutóbb pedig a Pest megyei KISZÖV tekin­tette ét tegnapi ülésén a helyzetet. Mint a testület megállapította, a termelés gyors növekedésével egyidejű­leg az energ:.afelhasználás a legtöbb helyen csökkent, vagy legalábbis kisebb mérték­ben emelkedett. Előtérbe ke­rült a gazdaságosság is: a szö­vetkezetek jelenleg kevesebb elektromos áramot, s jóval több szenet vásárolnak, mint öt évvel ezelőtt. A jövőben elsősorban arra kell nagyobb figyelmet for­dítani, hogy a termeiéi költ­ségei közül mind kisebb részt tegyenek ki az energiára fordított, forintok. Ehhez azon­ban folyamatosan elemezni kell a gazdálkodást, s keres­ni kell a takarékosabb tech­nológiák bevezetésének lehe­tőségét is. Figyelemmel kísérve a szá­mítástechnika fejlődését, va­lamint a mezőgazdáié si nagy­üzemek igényeit a Mezcgaz­Gyártják és csomagolják a szaloncukrot a vajai! Kos;, íh Szakszövetkezet édesipari csomagoló ágazatánál. Naponta hat tonnát csomagolnak be az olcsóbb árú konzum szaloncukor­ból. HancsovszUi János felvétele dcis&gi Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Iroda, a Skála Sztráda Áruházzal együtt' vásárlással egybekötött bemutatót tartott tegnap, Bu­dapesten a Marcibányi téri ifjúsági házban. A hazánkban legelterjedtebb Commodore C—G4 típusú számítógépet és a programokat működés köz­ben tekinthették meg a gaz­daságok szsíkamberei. Ugyan­akkor megismerkedhettek a budapesti Híradástechnikai Szövetkezet japán licenc alap­ján gyártott PTA 40C0/KA 160-as személyi . számítógépé­vel, amely a világ élvonalába tartozik. A IíIÜSZI számítógépes szolgáltatásainak ez a gép­osztály a negyedik tagja; a mezőgazdasági nagyüzemek­ben ezenkívül mikrot mini es nagy számítógépeket, illet­ve közDontokat szerelnek fel. Az iroda gondoskodik a szak­emberek betanításáról is. A személyi számítógépeket nem a könyvelőknek, hanem a mezőgazdasági mám Sütőim ék szánják a különböző, úgyne­vezett optimalizálási prog­ramok elkészítéséhez. A MÜSZI programjai oly­annyim kelendőek, hogy im­már több mint 1600 gazdaság­gal, illetve üzemmel alakítot­tak ki kapcsolatot, és több ezer programot irányítanak. Szalonkor Vasadról Szentéi számítógép termelőszövetkezeteknek leliezesi nélkülözhető már

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom