Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

4 1984. NOVEMBER 14., SZERDA ra Zenei panoráma Tanárok a pódiumon Az idei művészeti napok november 7-én kezdődtek meg Dunakeszin. A jeles ese­ménysort a helyi zeneiskola művész-tanárainak koncertje vezette be. A Körösi Csorna Sándor nevét viselő általános iskola aulájában előbb a gim­názium énekkara szerepelt. Műsorukban két spirituálét, Balázs Madrigaleszkjét és Ha- csaturján Balti-tenger című dalát szólaltatták meg. Tanár­nőjük, Nadányi Gáborné igé­nyes szakember, érzelmileg közelíti meg a muzsikát. A népes leánykar valamennyi számot sajátjának érezte, így a darabok megformálása nem jelentett gondot. A kiegyenlí­tett hangzás elsősorban a So­se csüggedj című spirituáléban és a Hacsaturján-műben érvé­nyesült. Paul Wiggert trombitaver­senyének középső tételét Pus­ka Tibor tolmácsolta Varsányi László zongorakíséretében. A szordinó (hangtompító) hasz­nálata nehezíti a szólista dol­gát. Puska Tibor érzelem­gazdagon, nagy dallamívek­kel szólaltatta meg a mű­vet Nagy sikert aratott Erdélyi Sándor hegedüjá- téka Bakos Laszlóné zongora- kíséretével. Glazunov Bpanyol szerenádja hálás darab, a üél- szaki temperamentum es men­talitás megfogalmazása próbá­ra teszi az előadó stíiusbiz- tonságát. A darab buktatója az érzelgősség, amit Erdélyi magabiztosan elkerült, s hűvös eleganciával a zenei anyag egyértelmű megformálására törekedett. Domoszlay Emőke Bartók Scherzóját tolmácsolta briliánsán. Arutyunjan Koncert scher­zóját Tóth Ferenc és Tóth Fe- rencné szólaltatta meg trom­bitán és zongorán. A mű há­lás és reprezentatív, a szólista csillogta thatja technikai felké­szültségét. Aljabjev A csalo­gány című dalát Keszthelyi Mária énekelte, zongorán La­kos Lászlóné kísért. Giampieri Velencei karnevál című opu- szát Takács Lajos adta elő klarinéton, zongorán Papp Károlyné működött közre. Az előadónak ebben a műben is hivatása magaslatán kell áll­nia, hiszen a szép dallamfor­málás éppúgy igény, mint a futamok megszólaltatása. Ta­kács Lajos egyéniségének ki­válóan megfelel a darab, élt is a pompás előadás lehetősé­gével. A közreműködők elsőrangú teljesítményére Varsányi László tette rá a koronát. Rrchmaninov cisz-moll pre- lüdjét és Hacsaturján Tocca­táját szólaltatta meg. Az elő­adó szuverén gondolkodását, magabiztos formálásmódiát a közönség vastapssal hálálta meg. A koncert végén az el­ismerés valamennyi közremű­ködőnek szólt. Csak irigyelni lehet azt a zeneiskolát, ahol ennyi kiváló erő áll a tanuló- ifjúság és a hangversenyláto­gató közönség rendelkezésére. A Szentendrei Kamarazene- kar az elmúlt hét végén adott újabb koncertet. Szombaton este a városháza nagytermé­ben várták az érdeklődőket, hogy egy igényes, ám túlszer­kesztett műsorral lépjenek pódiumra. Corelli D-dúr con­certo grossója (Op. 6. Nr. 7.), J. S. Bach hTinoll szvitje^ és a-moll versenyműve hegedűre, valamint Haydn D-dúr kürt­versenye szerepelt a program­ban. Hivatásosok számára is ha­talmas ívű és rendkívül fá­rasztó ez a produkció, nem beszélve azokról, akik napon­ta tanítanak vagy tanulnak, s koncentrálnak, képességük ha­tára ennélfogva szűkösebb. A műsor összeállítói alighanem azt célozták meg, hogy a zene­kar fejlődésének minden per­céről vagy legalábbis saját igényességük valamennyi fo­káról elszámoljanak. Dicsére­tes ez a buzgalom, ám úgy véljük, hogy ezt az együttes felkészültségének megfelelőbb programmal is szemléltetni le­hetné. Mondjuk, egy olyan vo­nósszimfóniával, többek kö­zött, mely a tényleges és örömteli értékeket állítja elő­térbe és nem a szólisták kísé­résének összetett és igen ne­héz feladatát súlyozza. Ennek megfelelően és ennek értelmében a bevezető concer­to grosso volt a legkiegyensú­lyozottabb. Bánk Zsuzsa, Szénái Emma (hegedű) és Me zey Erika (gordonka) voltak a szólisták, s különösen az első tételben szereztek sok örömet hallgatóságuknak. A h-moll szvit fuvolaszólamát Ásztainé Abaffy Katalin tolmácsolta. Mindenekelőtt a Sarabande' té­telben, a Polonaise középré­szében és a sokak által köz­kedvelt Badinerie-ben volt al­kotó a játéka. A zenekar ki­sebb pontatlanságai ebben a műben kezdődtek (például nyolcadkésés stb.), és nagyobb koncentrációval és összefor- rottabb együttessel elkerülhe­tő lett volna. Az a-moll hegedűverseny szólóját Zs. Szabó Mária szó­laltatta meg. Az első tétel szertelennek tűnt, a második­ban már érvényesült a zenei­sége. Maradandó érvényűnek a harmadik tételt érezhettük, ebben egymásra talált szólista és zenekar, s érezhető bizton­sággal játszották a kilenc- nyolcados, állandóan mozgás­ban levő zenét. A záró versenyművet Ott Rezső előadásában hallhattuk. Jó adottságú, érzékeny lelkü­letű fiatalember, kár, hogy ez­úttal erősen lámpalázas volt. A zenekar ebben a műben saj­nos nem állt feladata magas­latán. Sajnálhatjuk a pontat­lan belépéseket, a bizonytalan indításokat, hiszen az első té­tel bevezetésének megfogal­mazásában sokkal többet ígér­ték. Mindezek ellenére szimpa­tikus volt az együttes produk­ciója. Fenyő Gábor űzi, hajtja társulatát, s próbálja őket mind határozottabban össze­fogni. Egyszer azért jó lenne, ha nemcsak megoldandó fel­adatot, majdhogynem leckét látnának egy műsorban, ha­nem önfeledten zenélnének is. Mert bármiféle feladatot tűz­nek ki maguk elé, azt azért nem feledhetik, hogy nem elég előadni a darabokat, a közön­séget is magas szintűén kell szórakoztatni. M. Zs. Kiállítótermekból Pest megyei tárlat Szentendrén ? A Szentendrei Képtárban ez ^ a képzőművészeti összeállítás V4 1985 áprilisáig látható. Új alkotók A fejlődés eleme a folyama tosság és a változások fontos sága. Megyénk képzőművészeti életében mindkét hatóerő megtalálható — jó, hiteles arányokkal. Talán a legfonto­sabb újdonság, hogy most elő­ször szerepelnek mesterek, az egykori európai iskola, a szentendrei, a váci műhelyek alkotói mellett a Dél-Pest me­gyei Nagy István csoport hiva­tásos művészei és amatőrjei is, akik más impulzusokkal gaz­dagítják az összképet. Végre körkörössé kezd válni a minő­ség, mert ha csak a szobrásza- tot nézzük, akkor a gyömrői Pál Mihály, Gábor Éva, az ér­di Eőry Emil, a szentendrei Holdas György, Csikszentmí- hályi Róbert, Ligeti Erika vagy a váci Blaskó János hason­lóan magas értékrendet képvi­sel, egyszóval a minőség ki­egyenlítődött, és egyenletessé is vált éppen azáltal, hogy volt mérték, volt kihez fel­zárkózni, volt olyan irány és tapasztalat, amely biztatást és energiát tudott adni azoknak, akik nyitányukat kezdték, kez­dik. Stílusok, korosztályok Az új festmények, grafikák, szobrok korunk gyarapodó emberi tudatának jelzői, ér­telmezői és továbblenditői. Szépségükkel boldogítják azt a közel egymillió embert, aki ebben a természeti, történelmi térségben él. Ebből következik az a lehetőség, hogy az egyéni képességek egy közös palléro­zás által üzenetet jelenthesse­nek a nagyvilágnak is. Ez nem elméleti kérdés, hiszen a Ko­vács Margit Múzeumot láto­gató nemzetközi közönségnek, amely öt világrészből érkezik rendszeresen, csak egy másik kapun kell belépnie, alig pár lépést téve, hogy meggyőződ­hessen: Dunabogdány, Sződli- get, Ráckeve, Érd alkotói is DIOFIGYELO INTERJŰK TELEFONON. Hívja a 33-43-22-es telefon­számot. Mint mindig, két ven­dége volt a telefonos interjú- műsornak, egyikük szereplésé­ről azonban elég nehéz szót ejteni. Szlávik András, az Athenaeum Nyomda vezér- igazgatója ugyanis mint nyom­dai szakember, időhiány miatt nem tudott érdekességekkel szolgálni, saját véleményét pedig, úgy tűnik, e témáról nem akarta elmondani. Ami pedig társadalmi tisztével, a labdarúgó-játékvezetői bizott­ság elnöki posztjával kapcso­latos válaszait illeti, azokban jóformán csak arra szorítko­zott, hogy a sportújságírókkal és szurkolókkal szemben el­lenérzéseit fejtette ki. Becsü­letére legyen mondva Wisin- ger Istvánnak, hogy nem zök­kent ki az udvarias házigazda szerepéből, de egyet nem érté­sét Se rejtette véka alá. Sokkal érdekesebb volt az a diskurzus, amit Szentesi György hadtörténésszel, lesze­relési szakértővel folytathat­tunk az éteren át. Lám milyen furcsa a mi közéletünk. Katonai kérdések­ről. .fegyverkezésről, kénves politikai kérdésekről lehet bátran, köntörfalazás nélkül, akár a hivatalos állásponttal pontosan nem is egvező véle­ményt mondani. A foci azon­ban mén ma is tabu. A PUSZTÁK FIA. A ió fe­jű. szép eredményeket fölmu­tató Illyés Gvula. a negyedik elemi után válaszút elé került. Kitörni a pusztai létből rette­netes nehéz volt. s akik elke­rültek, azok is a fővárosban rendőrök, hordárok lettek, ami számukra már irigylésre méltó emelkedést jelentett a társa­dalmi ranglétrán. Pedig — ahogy a Puszták népében ol­vashatjuk — az anvák és a nnevanyák a földlakó rovarok szigorúságával húzták-tolták a napvilágra ivadékaikat, ök maguk mindvégig a nyirkos homályban maradtak. A má­sodik nemzedék tántorgott és vakultan pislogott a felső fényben, berúgott az erős, a szabad levegőtől, s rövidesen elvesztette a lába alól a ta­lajt ... Az iram, amelyet át­vettek, nem egyet magasra rö­pített a régi .keretből; minél magasabbra, annál nagyobb veszélybe, mert annál nagyobb idegenségbe. A negyedik elemi után a tanító buzdító ajánlását, hogy kezdeni kellene valamit ezzel a fiúval, az Illyés család is fontolgatta. Az apai ellenke­zéssel szemben a cecei nagy­mama állt a sarkára. Megpró­bált mindent, hogy a gyereket középiskolába juttassa. Köz­ben a bérlőt váltó urasági gazdatisztekkel összetűzve Ily- lyésék is kénytelenek voltak vándorbotot fogni, Így kerül­tek a pusztáról faluba, Simon- tornyára, a kilátástalanságból az újabb kilátástalanságba. Eszmélkedésének éve volt a gyerkőc Illyés Gyulának az itt töltött idő. A rajzolgatás mel­lett olvasásra adta a fejét, és sokat koptatta a simontomyai vár épen maradt részének lépcsőit, mígnem a nagyanyai szívósság élete útját új vá­gányra segítette. Éppen a simontomyai vár­nak az egyik lépcsőfordulóján ülve beszélgetett Pozsgay Im­re, a Hazafias Népfront fő­titkára és Kulcsár Katalin, a rádió riportere abból az alka­lomból, hogy az épület két he­lyiségében kiállítást rendeztek be Illyés Gyula emlékezetére. A beszélgetés abban összegez­hető, hogy ez a gondos szere­tettel összeállított kiállítás a puszták fiának meghitt és hi­teles vallomása a puszták né­pének egykori sorsáról. Csa. A.—Sz. E. íkJ-'M Wm M * dÁí*!* M . ­mm papachristos témában ugyanúgy lebilincselő, mint Gsikszentmihályi Róbert és Ligeti Erika magas színvo­nalú Körösi Csorna Sándor ér­telmezése. Somos Miklós és Lieber Éva személyében Buda­keszi is 'jelentkezik — kár, hogy Ráckeve—Dömsöd térsé­géből a Patay—Bazsonyi—Ve- csési festőtriász ezúttal sem küldött műveket. Velük még tartalmasabb lenne a Pest me­gyei tárlat. Annál örvendete- sebb, hogy a visegrádi Mészá­ros Dezső nálunk új név és Léderer Tamás, Miró Eszter, Uhrig Zsigmond, Szűts Miklós jó diszpozícióval kapcsol az összképbe bizonyos megoldási normákat megyénk különböző helyeiről. Inspiráló tényező az először kiadott elismerések so­ra. A megbecsülést érezteti s fokozott erőfeszítésre ösztö­nöz a díjazás. A művész várja és meg is becsüli ezt a növek­vően általános értékrendet, amely jó közérzetet biztosít az alkotások új vonulatához, méri is azokat, kezdeményezi, hogy minél gyorsabban juthassanak el az emberekhez — változ­tatva, gyarapítva életünket, szemléletünket. Losonci Miklós Magyar filmbemutatók Fesztiválműsor A magyar filmgyártás leg­frissebb termékeit számos szemlén és fesztiválón mutat­ják be a világban az elkövet­kező napokban. Mannheim- ben november 16—17-én Bo­dy Gábor A kutya éji dala című produkcióját vetítik. November közepén magyar filmhetet rendeznek a jugo­szláviai Ljubljanában, amelyen Mészáros Márta Kilenc hónap; ök ketten; Olyan mint otthon és Napló gyermekeimnek című alkotását, valamint Rózsa Já­nos Kabala és Szomjas György Könnyű testi sértés című pro­dukcióját láthatja a közönség. Rio de Janeiróban novem­ber 18—27. között mutatják be Jancsó Miklós Magyar rapszódia és Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmjét. A riói nemzetközi fesztiválon a valóságot feldol­gozó filmek Cinéma du réel elnevezésű szekciójában Elek Judit Találkozás című alkotása szerepel. Palásthy György Sze- leburdi család és Rózsa János Boszorkányszombat című pro­dukciója a finnországi Oulu- ban megrendezendő nemzetkö­zi filmfesztiválon vesz részt. Rövidfilmfesztivál lesz no­vember 19—24. között Pisá­ban. Az olaszországi város­ban Buglya' Sándor Minden tizedik, Bodrossy Félix Nem­csak kalitkában és Rák Jó­zsef Visszafelé című alkotá­sát láthatja a közönség. Letenyei ezüstpénzlelet Pinceásás közben 12 kiló 62 deka ezüstérmét talált a Za­la megyei Letenyén Kovács Tibor helyi lakos. A nagyka­nizsai székhelyű dél-zalai víz- és csatornamű vállalat dolgo­zója házának kertjében, mind­össze 35 centiméterrel a fel­szín alatt bukkant az értékes leletre. Egy tejesköcsögből 1868 darab, 1754. és 1845. kö­zött vert 20 krajcáros, illetve tallér — köztük egy úgyneve­zett dupla tallér — került elő. Felfedezéséről azonnal értesí­tette a nagykanizsai Thury György Múzeumot, amelynek munkatársai megállapították, hogy a pénzt 1848-ban, való­színűleg a Jellasics-támadás elől rejtette el hajdani tulajdo­nosa. Az érméket restaurálás után kiállításon mutatják be, a becsületes megtalálót pedig megjutalmazták. Prome­méltóafc a művészi hírnévre. Mindazonáltal az előrelépés legnagyobb sikere abban van, hogy az ismert és regisztrált szentendrei, váci teljesítmé­nyekhez az elmúlt évek, évti­zedek művészi és művelődés- politikai irányításával valóban felzárkózott a déli rész, s ez az ott élők számára jelend, je­lentheti • a kulturális értékek egyenletes elosztását. Nagy ív figyelhető meg az időseknél is, hiszen Gräber Margit, Bá- novszky Miklós, Onódi Béla nemzedéke az egyik pólus —, a másik a fiataloké, akik nagy számmal és igényes minőség­gel érkeztek. Közöttük is tény­leges a kapcsolat, a középge­neráció zömével együtt. Stílu­sok, korosztályok, tájegységek képeznek egységes képzőművé­szeti tömböt. Elismerések sora Amikor a Pest megyei tár­lat általános minőségét mérle­geljük, akkor az tűnik ki elöl­járóban, hogy a fejlődés az ér­tékegyenlőség irányába hat a fogalmazási kódok és változa­tok megtartásával, bővítésével. A legtöbb alkotó tartja esztéti­kai erőnlétét, de akadnak gyorsulások is az előrehaladás­ban. A tárgyilagosság azt mondatja a kritikussal, hogy ez jelenleg elsősorban Cs. Nagy Andrásnál, Gábor Évánál, Holdas Györgynél, Ásztai Csa­bánál, Deim Pálnál, Ligeti Eri­kánál, Nádler Istvánnál, Rajkf Lászlónál figyelhető meg. Van­nak biztos tájékozódási pon­tok, mint Barcsay Jenő, Bálint Endre, Vaszkó Erzsébet, Pirk János művészete. Kántor An­dor és Kristóf János izgalmas \ kettős versenye a Dunakanyar­MOZIMŰSOR NOVEMBER 15-TÖL 21-IQ. ABONY 15—18: Gandhi I—n.* 18: A kék madár (du.) 19—20: Hét merész kaszkadőr BUDAÖRS 15—18: Ó, kedves Harry! 19—20: Szcntivánéji szexkomédia CEGLÉD, Szabadság 15—18: Jim Craig 19—21: Twist Oliver* 19: Feltámadás I—n.* (este) CEGLÉD, Kamaraterem 15—18: A repülés megszálottjal I—II. 17—18: Marci az Antarktiszon (du.) 19—21: Szent Lőrinc éjszakája* DABAS 15—16: Hét merész kaszkadőr 17—18: Vassza I—II.* 19: Sztárok bűvöletében* DUNAKESZI, Vörös Csillag 15— 16: Az ember, aki lezárta a várost* 16— 18: A XX. század kalózai (du.) 17— 18: Holdtölte Texasban* (este) 19: Finom kis bordély** DUNAKESZI, József Attila 15: Három fivér* 18: Akit Bulldózernek hívtak 19: Ez Amerika !•• 21: Betyárok DUNAHARASZT! 15—16: Jób lázadása* 17—18: Betyárok 19—20: Nős agglegény ÉRD 15—16: Karate lengyel módra** 18: Jób lázadása* 19—20: Altatódal nászágyon** FÓT 15—16: Átváltozás I—n.* 17—18: Excalibur I—II.** 19—20: A szenzáció áldozata GÖDÖLLŐ 15—18: A vadon szava (du.) Altatódal nászágyon** (este) 19—21: A kicsi kocsi újra száguld GYAL 15—16: Vassza I—n.* 17—20: A gonosz Lady** KEFEPESTARCSA 15—16: A szalamandra* 17—18: Karate lengyel módra** 18: Csutak és a szürke ló (du.) 19—20: Egy zseni, két haver, egy balek MONOR 15—16: Amyéklovas I—II.* 17—18: A jégmezők lovagja (du.) Negyedik fázis* (este) 19—20: Szerelmeim* NAGYKATA 15—18: Arany a tó fenekén 19—20: Halálcsapda** NAGYKÖRÖS, Arany János 15—18: Twist Oliver* 19—21: Jim Craig NAGYKÖRÖS, Slúdiómozl 15—18: Tamás bátya kunyhója I—II. 16: Szent Lőrinc éjszakája* (éjjel) 17—18: A cárlány és a hét dalia (du.) 19—21: Négy bandita, tíz áldozat PILISVÖROSVAR 15—16: Eev tiszta nő I—n.* 18: Omega. Omega 19: A vadászat • POMAZ 15—19: King Kong* RÁCKEVE 15—16: Nős agglegény 17: A tizedes meg a többiek 18: Fel a fejjel! 19—20: O. kedves Harry I SZENTENDRE 15—18: Megtalálni és ártalmatlanná tenni (du.) Szcntivánéji szexkomédia (este) 19—21: A törökfejes köp ja (du.) Karate lengyel módra** (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 15—20: A Jedi visszatér 17—18: Szarvacska-manócska (du.) TÁPIÖSZELE 15—16: Szuncrzsaru 17—18: Ilalálcsapda** 18: Csalogány (du.) 19: Casablanca cirkusz* VÁC, Kultúr 15—18: A törökfejes köp ja (du.) A szenzáció áldozata (este) 19—21: István, a király VÁC, Madách Imre 16: Démonok a kertben (du.) Er* lékeim a régi Pekingről (este) 21: Tamás bátya kunyhója I—II. VECSÉS 15—16: A karatéző Cobra visszatér** 17-*rl9: Vértcstvérck 17: Mágnás Miska 18: Meztelen diplomata (este) 19—20: Átváltozás I—II.* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom