Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

PEST MEGYEI VOÁS PROLETÁRJAI, KTESfiUEiai ÁfMmp ptSJ MEGYEI ^BiZOTTSAGA-il^MSGyEf TÁNAC^ IÁPj^ , Jy XXVIII. ÉVFOLYAM, 281. SZÄM Ára: 1.40 f»rin( 1984. NOVEMBE3t/30„ PffiSTEF-» T In 2—3. oldal: A demokratikus újjáépítés programja 1. oldal: A vád: rablótámadás 7—8 oldal: Rádió-, tv-műsor a jövő hétre Magyar—laoszi közös közleményt adtak ,ki. Losonczi Pá! hazaindult Csütörtök reggel 8-kor — közép-európai idő szerint haj­nali 2-kor — ázsiai körútját befejezve hazaindult Vientia- neból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A magyar államfő felesége és kísérete november 13. és 19. között Suharto indonéz elnök és hitvese meghívására az In­donéz Köztársaságban járt, majd párt- és állami küldött­ség élén a három indokínai szocialista országban, a Viet­INDÍTÉKOK M egengedve némi elna­gyoltságot — mert hiszen termékfajták, termelőegységek között lé­nyegesek az eltérések —, ha átlagot nézünk, akkor ma Százhalombattán, a Du­nai Kőolajipari Vállalatnál háromszor akkorák az anyagköltségek, mint voltak 1975-bon, s ez igaz nem­csak a kőolajfeldolgozásra, hanem a vegyipar egészére is. Kétségtelen, ez a csúcs, ám más területeken — akár a szomszédos Duna- menti Hőerőmű Vállalatnál, akár a megye építőanyag- ipari üzemeiben — szintén kétszeresnél nagyobb az emelkedés. Mindez elkerül­hetetlenül magával vonta a termelési költségeken belül az anyagok ellenértéke ará­nyának gyors növekedését. Ez az arányváltozás lé­nyeges indítéka a takaré­kosság szorgalmazásának. A jövő esztendőben, az előze­tes népgazdásági elképzelé­sek szerint, tizenhét mil­liárd forint értékű anyag megtakarítása a cél és eh­hez — a tervezők állítása szerint — a források meg­teremthetők. Amit megerő­síthetünk a másik oldalról is, mert például a Buda- flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat gazdasági vezér­igazgató-helyettese úgy vé­lekedik, hogy jelentős beru­házás nélkül, szervezési in­tézkedésekkel tízszázalékos anyagmegtakarítási lehető­ség van még az iparban. Ezt a tíz százalékot termé­szetesen nem lehet — és ami még fontosabb, néni is lenne érdemes! — egyik hónapról a másikra megta­karított költscgíorintokra átváltani, ám folyamatosan, célszerű lépesekkel igen. Igen ám, de a szervezési intézkedésekbe olyasmi is beleértendő, mint a folya­matos — minőségében, ösz- szetételébcn a felhasználók igényeihez igazodó — alap­anyag-ellátás, azaz szó sincs arról; amiről sajnála­tosan és tévesen nagyon is gyakran szó van, hogy a takarókossáa kizárólag vál­lalati, termelőhelyi teendő. Napjainkban a textilipar termelési költségeinek a hetven százaléka az anya­gok ellenértéké. Annak el­lenére alakult ki ez az arány, hogy ezen az ipar­területen — a Miniszterta­nács 1932. július 22-i ülésén elfogadott gazdaságos anvagfclhaszr.álási és tech­nológiakorszerűsítési kor­mányprogram nyomán — a legutóbbi két évben lénye­ges változás megy végbe o felhasznált anyagok össze­tételében. A szintetikus szálak fokozott felhasználá­sa azonban — és erre soka­sodnak a figvelmeztétŐ je­lek — nem mindig találko­zik a bűi- és belföldi ke­reskedői, vásárlói igények­kel, azaz az anyagérték mérséklésének indítéka üt­közik a felhasználói indíté­kok egy csoportjával. Ami nem kivételes eset...! Lát­szatra témánktól messzire távolodva: tavaly — bár a korábbiakhoz mérten vala­mivel jobb volt a helyzet — a belföldi expresszvona­tok huszonnégy, a gyorsvo­natok tizennégy százaléka késett és az átlagos késési idő huszonhat perc volt a vasútnál. Mi köze ennek témánkhoz? Pusztán annyi, hogy az anyag- és energia- veszteségeknek vannak ilyen, rejtve maradó terü­letei is, mert hiszen a várakozó sze^lv.':r;yek mozdonyai fölösen fogyaszt­ják az energiát, a célállo­másra késve érkező utas gyakran, eredeti szándéká­tól eltérően, már csak taxi­val juthat tovább stb. Egé­szen messzire menve: az anyagtakarékosságnak az is egyik — ám nemkívánatos, sajnálatos — módja és egyben jelzője' az árszínvo­nal emelkedése terelő hatá­sának, hogy a megyében az egy főre vetített zöldség- és főzelékféle-fogyasztás ma kisebb, mint volt 1980-ban! Igaz, a lakosságnak már nincsen módja — szemben a termelőkkel, nem csak a zöldséget termelőkkel 1 — tovább hárítani a drágu­lást; ő a végállomás. S e végállomás a legfőbb indí­ték ahhoz, hogy a másféle indítékok mérlegelésre ke­rüljenek. S okféle teher rakódott rá a legutóbbi eszten­dőkben a családi költségvetésekre, s ezeknek a többleteknek az egy ré­szét, kényszerűen ugyan, de el kellett fogadnunk. El, mert olyan objektív, kül­piaci hatások következmé­nyeként jöttek létre, ame­lyekre semmiféle befolyá­sunk nincsen. Ezt a keser­ves belátást azonban — ta­pasztalatilag is, érzelmileg úgyszintén — erőteljesen zavarja, hogy a fogyasztó látja, gyakran a rossz, a szervezetlen, a hanyag munka árát is vele fizette­tik meg a gyártók. Mert ő fizeti meg, hogy — a Ke­reskedelmi Minőségellenőr­ző Intézet megállapításai­ból idézünk — a textíliák gyakran nem tartják a szí­nüket, mosáskor .méretük nagymértékben megválto­zik, a lábbeli deformálódik, a műszaki cikkekbe sokszor már eleve rossz alkatrésze­ket építenek, be ... Gyanít­juk. ilyen és hasonló okok miatt van egy másodlagos árszínvonal-emelkedés is. holott éppen elég viselni az elsődlegesből következő ter­heket. Mészáros Ottó nemi Szocialista Köztársaság­ban, a Kambodzsai Népköztár­saságban és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos, baráti látoga­tást, melyről közös közleményt adtak ki, amit a 2. oldalon is­mertetünk. A négy országban először járt magyar államfő. Csütör­tök reggel Losonczi Pál, az MSZMP KB PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke által vezetett párt- és állami küldöttséget re­zidenciáján kereste fel Szufa- nuvong, a Laoszi Népi Forra­dalmi Párt PB tagja, köztár­sasági elnök vezette laoszi párt- és állami tárgyalókül­döttség, hogy kikísérje a fő­város Wattay repülőterébe. A repülőtéren Erkin Juszu- pov, az Üzbég SZSZK Leg­felsőbb Tanácsának elnöke, Akram Hodzsajev, az Űzbég SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettese, valamint Ba- hodir Abdurazakov, a köz­társaság külügyminisztere kö­szöntötte a magyar államfőt és kíséretének tagjait. Elhangzottak a. himnuszok, Ismét 21 ágyúlövés dördült, a díszegység tisztelgett, a ven­déglátók — s a kis magyar kólonia tagjai — búcsút intet­tek. A TU—154-es különgép, amelyet Fülöp A'jdrás, a MA­LÉV főpilótája vezérel a ke­reken 30 ezer kilométeres kör­úton, Calcutta érintésével ér­kezik Taskentbe, , ahol Loson-, czi Pál és a küldöttség tágjai.! az éjszakát töltik. Az Elnöki Tanács elnökének különgépa a tervek szerint pénteken, 9 órakor száll le a Ferihegyi re­pülőtéren. XS1. ViT Előkészületek és baráti találkozó Csütörtökön ülést tartott a XII. VIT magyar nemzeti elő­készítő bizottsága a KISZ KB székházában. A testület Ernőd Péternek, a NEB titkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta a fesztivál nem­zetközi és hazai előkészületei­ről szóló tájékoztatót, s dön­tött a magyar delegáció egyen­ruhájáról. Az ülést követően a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban baráti találkozóra került sor, amelyen a nemzeti előké­szítő bizottság tagjai és az SZKTH vezetői mellett ott volt az 1957. évi moszkvai VIT-en részt vett magyar kül­döttség tagjainák egy csoport­ja is. Negyven éve szabadultak fel ÉSwr utópiának tűit, ma valóság Kedves vendégek a gödöllői ünnepen llcrczenik Gyula ünnepi beszédét mondja,, mellette az első sorban balról jobbra dr. olajos Mihály, a vá­ci városi pártbizottság első titkára, Anatolij Makunyln vezérőrnagy, pektlné Joó Katalin és dr. Arató András. Kibővített pártbizottsági cs tanácsülésen emlékeztek meg teg­nap Gödöllőn, a Petőfi Sándor Művelődési Központban a kör­zet felszabadulásának 40. évfordulójáról. Az ünnepi esemé­nyen megjelent és az elnökségben foglalt helyet dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Balázs Gézáné, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Bíró Ferenc, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora és Furulyás János, a vácszentlászlói Zöldmező Tsz elnöke, a megyei párt-végre- hajtóbizcítság tagjai. Részt vett az ünnepségen Anatolij Ma­li unyin vezérőrnagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport politikai csoportfőnöke, a katonai tanács tagja. Ott voltak a város, a körzet és a testvérváros, Vác párt- és tanácsi vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek, a gazdasági egységek és intézmények képviselői, a munkásmozgalom veteránjai. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Pekliné Joó Katalin, a városi pártbi­zottság titkára nyitotta ■ meg az ülést. Az úttörőcsapatok képviselői behozták a terem­be a barátság lángját és az emlékszalagokkal ellátott há­lastafétát, mely a megyében .Jászkaraj enőről, az elsőként felszabadult településről in­dulva^ járja végig a felszaba­dítók 'útvonalát. Kedves kis epizód következett, a pajtá­sok hévizgyörki népviseletbe öltöztetett babával ajándékoz­ták meg a magas rangú szov­jet katonavendéget. A négy évtizeddel ezelőtti tör­ténelmi eseményekre Hercze- nik Gyula, a városi pártbi­zottság első titkára emléke­zett. Elmondotta többi között, hogy a Vörös Hadsereg, a Bu­dapestért indult hadművele­tek keretében súlyos küzdel­mek, nagy véráldozatck árán, több szakaszban szabadította fel a gödöllői körzet települé­seit. Emlékeztetett arra, hogy mindenütt, ahol elcsendesed­tek a harcok, szinte az első pil­lanatban megkezdődött az új világ építése. A nép legjobb­jai, a lakosság széles rétegei ismerték fel a történelmi le­hetőséget, hogy végre a dolgo­zók vehetik kezükbe a saját sorsuk formálását. A romelta­karításban, a közélelmezés, az államigazgatás megszervezé­sében az első sorban a kom­munisták, a munkásmozgalom kipróbált harcosai haladtak. Rámutatott: elődeink ekkor alapozták meg mai életünket, eredményeinket, minden ne­hézséget legyőző lelkesedéssel, s a jövőbe vetett igaz hittel. Á négy évtizedes fejlődés, mai sikereink azonban még az ő számukra is utópiának tűn­hettek volna. A továbbiakban a város és a környező települések gazda­godását elemezve aláhúzta: a területet ma a korszerű ipari üzemek, a szocialista mezőgaz­daság, a tudományos intéze­tek messze földön ismert ered­ményei fémjelzik. Történelmi léptékű változások az élet minden területen. A szocializ­must építő munka élén nla is a kommunisták haladnak. A kongresszusi 'élőkészületek, a most folyó alapszervezeti be­számoló taggyűlések eddigi ta­pasztalatai arra utalnak, hogy társadalmunkban megvan az erő, a cselekvési készség, a ma feladatainak megoldásá­hoz. Végezetül hangsúlyozta: a körzet életében a felszaba­dulás pillanataitól kezdve fontos szerepe, bázisa volt a szovjet—magyar barátságnak, melynek állandó gazdagodá­sára ma is számos meggyőző példa utal. Ennek egyik új, szép szimbóluma lesz majd jövőre, a Barátság ligetben felt állított emlékszobor. Ezután Anatolij Makunyin vezérőrnagy kért szót. A szov­jet emberek szívből jövő üd­vözletét tolmácsolta a város és a körzet lakosságának az ünnep alkalmából. Rámuta­tott, hogy a Magyarországért vívott felszabadító harcokban száznegyvenezer szovjet kato­na áldozta életét, s mai. utó­daikat örömmel tölti el az a tudat, hogy az áldozat nem volt hiábavaló, a magyar nép jól élt a szabadsággal, hatal­mas eredményeket ért el a szocializmus építésében. Az emlékezés ünnepi perceiben, amikor a négy évtizedes fej­lődés eredményeit összegzik Magyarország városaiban és községeiben — hasonlóan Gödöllőn és környékén — mindenütt szembetűnik a négy évtized egyik legfontosabb ta­nulsága, az, hogy eredmé­nyeink, a jövő terveinek meg­valósulása elválaszthatatlan a szocialista országok egységé­től, szoros együttműködésétől. Énnek része a magyar—szov­jet barátság, melynek állandó erősítése mindkét nép közös ügye. Aláhúzta: a közös esz­mei alapon, közös célokért küzdők összeforrottságában ván az az erő, melyre támasz­kodva szép terveink megvaló­sítását folytathatjuk. Arról is szólt a továbbiakban, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok következetes béke­politikát folytatnak, de a nem­zetközi feszültség jelzéseit fi­gyelembe véve, állandóan erő­sítik védelmi képességüket, s biztonságuk zálogát, a Varsói Szerződés Szervezetét. Mint mondotta: az itteni ünnepsé­gen ajándékba kapott kedves játékbaba is mindig köteles­ségünkre, a béke, a jövőnk vé- delmezésére fog emlékeztetni bennünket. Végezetül további sikereket kívánt az ünnepség résztvevőinek, a körzet vala­mennyi lakosának munkájuk­hoz, boldogulásukhoz. Makunyin vezérőrnagy nagy tapssal kísért felszólalása után Papp István, Gödöllő város tanácselnöke Pro Űrbe kitün­tetéseket adott át. Elismerés­ben részesült az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­noksága, a körzet fejlesztésé­ben az elmúlt négy évtized so­rán nyújtott segítségért, a két nép, és a két ország barátsá­gának erősítésében szerzett érdemeiért. .Ugyancsak kitün­tették a gödöllői Ganz Áram- mérőgyár kollektíváját a te­lepülés fejlesztésében nyújtott jelentős támogatásáért. Berze János nyugdíjas a felszabadu­lás utáni államigazgatás meg­szervezésében, a várossá vá­lás , feltételeinek megteremté­sében játszott kiemelkedő sze­repéért, közéleti Munkássá­gáért vehette át a Pro Űrbe' plakettet. A kollektívák ki­tüntetését Makunyin vezérőr­nagy, illetve Szabó István igazgató vette át. Az ünnepség az Internacio- náléval fejeződött be. Ezután a szovjet déli hsdseregcsoport művészegyüttese adott nagy­sikerű műsort. A hagyomá­(Folytatás a 3. oldalon.) Pártvezetők látogatása Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a főváros XIV. kerületébe látogatott. A ven­déget a kerületi pártbizottság székházában Szkokán Ferenc első titkár és Holl József ta­nácselnök fogadta. A Központi Bizottság titká­ra a délelőtti órákban talál­kozott a mintegy 200 ezer la­kosú, dinamikusan fejlődő vá­rosrész párt-, állami és tár­sadalmi vezetőivel, s tájé­koztatót tartott részükre ak­tuális kérdésekről. A program a Danuvia Köz­ponti Szerszám- és Készülék- gyárban, a kerület egyik nagy­üzemében folytatódott: Né­meth Károly részt vett a négy gyáregységet összefogó nagy­vállalat 1. számú gyára fizi­kai dolgozókból áiló alap­szervezetének beszámoló tag­gyűlésén. Németh Károly végezetül a Danuvia gazdasági és poli­tikai vezetői, valamint a ke-1 rületi aktivisták részvételével konzultációt tartott. ~k Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára csütörtökön' Fejér megyébe látogatott. Szé-> kesfehérvárott beszámolót hallgatott meg a 420 ezer la­kosú dunántúli megye társa­dalmi, politikai, gazdasági- életéről, eredményeiről, majd Sárbogárdra látogatott, a Vi­deoton helyi gyáregységével ismerkedett. Délután aktíva­ülésen 'találkozott a .sárbogár­di és a település környéki dol­gozókkal, s az időszerű belpo- 1 i ti kai kérdésekről1 tájékoztat­ta őket. Ezt követően Szabad- egyházán a szeszipari vállala­tot kereste föl, itt a négymil- liárd . forintos költséggel fel­épített izocukor- és szeszgyár munkájáról informálódott. v fii-' ..' ' '. * J5> c'-í/ Ég t iü • is HK • • - ■ -' V>:í! ' ->íJ< T ; " ,' * ­A Galga menti népviseletbe öltözött úttörSklslAny átadja az ajándékot a kedves vendégnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom