Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

2 1984. NOVEMBER 30., PÉNTEK Ifazaindíilt a Losoncii Pál vezette küldöttség Magyar-laoszi k A Laoszi Népi Forradalmi Párt KB és Szufanuvong, a Laoszi Népi Forradalmi Párt PB tagja, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság elnöke meghívására 1984. november 2G— 29. között Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke párt- és állami küldöttség élén hivatalos, baráti látogatást tett a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ságban. A magyar küldöttség a fővárosban és környékén törté­nelmi nevezetességeket, valamint mezőgazdasági szövetkeze­tét látogatott meg, ismerkedett a laoszi népnek a gazdaság és a társadalom alakításában és építésében végzett munkája eredményeivel. Losonczi Pált szívélyes légkörű találkozón fogadta Kaysone Pbomvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizott­ságának főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke. A magyar és a laoszi tár­gyalóküldöttség között a ba­rátság és egyetértés légköré­ben lezajlott találkozón Lo­sonc zi Pál és Szufqnuvóng kölcsönösen tájékoztatták egy­mást az országaikban folyó építőmunkáról, pártjaik hazai és nemzetközi 'tevékenységé­ről. Áttekintették a magyar— laoszi kapcsolatokat, bővítésük lehetőségeit, és véleményt cseréltek a nemzetközi élet főbb kérdéseiről, mindenek­előtt az ázsiai kontinens bé­kéjének és biztonságának megszilárdításával összefüggő problémákról. A tárgyalásokon megelége­déssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság sokoldalú együtt­működése és baráti kapcsola­tai a marxizmus—leninizmus, valamint a szocialista interna­cionalizmus elvei alapján eredményesen fejlődnek. A magyar párt- és állami küldöttség látogatásával egy időben megtartotta 7. üléssza­kát a magyar—laoszi gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság, amely megvizsgálta a két or­szág gazdasági együttműködé­sének helyzetét, a kitűzött feladatok végrehajtását, s meghatározta az együttműkö­dés további feladatait. A nemzetközi helyzetről folytatott megbeszéléseken a felek' aggodalommal állapítot­ták meg, hogy az imperializ­mus szélsőséges erőinek politi­kája következtében fokozódott a nemzetközi feszültség. Rá­mutattak, hogy a jelenlegi helyzetben az emberiség leg­fontosabb és legsürgetőbb fel­adata a termonukleáris ka­tasztrófa veszélyének elhárí­tása és a visszatérés az eny­hülés politikájához, amely­nek nincs ésszerű alternatívá­ja. Ezért üdvözlik, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között tárgyalások kezdődnek a nukleáris és stra­tégiai fegyverek korlátozásá­ról. Remélik, hogy ez elvezet a fegyverzet csökkentéséhez, a nemzetközi feszültség eny­hüléséhez és a világbéke erő­sítéséhez. Nagyra értékelték a Szov­jetuniónak és a többi szocia­lista országnak a béke megőr­zése és a nemzetközi feszült­ség enyhítése érdekében tett erőfeszítéseit, konstruktív kezdeményezéseit. Meggyőző­désükét fejezték ki, hogy a nemzetközi életben tapasztal­ható kedvezőtlen folyamatok Rém visszafordíthatatlanok. Az ázsiai térség biztonságá­val kapcsolatban mindkét fél támogatásáról biztosította a Szovjetuniónak a térség béké­.1.. I .1 LM­A palesztin nemzeti tanács nyilatkozata Arafat politikai A száműzetésben működő palesztin parlament — amely csütörtökig tartott ammani ülésszakán nem tofnörítette a mozgalom minden áramlatát — kinyilatkoztatta: együtt­működik Jordániával egy ha­tékony politikai képlet ki­munkálása és a megszállt te­rületek visszaszerzése érdeké­ben. A parlament, a palesztin nemzeti tanács, csütörtökre virradó éjszaka szavazta meg a munkabizottságok határo­zattervezeteit, közülük is a legfontosabbat, a politikai bi­zottságét. A nemzeti tanács megerősí­tette — hangzott a nyilatko­zatban — o palesztin és a jordániai nép testvéri közös­séget. Ami Husszein javasla­tát illeti, a királynak azt az indítványát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának a pa­lesztin kérdést menekültügy- ként kezelő 242. számú hatá­rozata legyen mérvadó a sür­getett nemzetközi közel-keleti értekezleten, politikai nyilat­kozatában a parlament „kü­lönleges érdeklődéssel” fogad­ja. mivel „tartalmaz olyan el­veket, amelyek a kölcsönös kapcsolatok bázisai lehetnek”. A várakozásnak megfelelően a parlament a végrehajtó bizott­ság elé utalta a Husszein-ja- vaslatot, a közös formula ki­munkálást szolgáló további koordinációs lépéseket. Arafat győzelmével ér fel a politikai nyilatkozat Egyip­tommal foglalkozó része. Nemhogy elítélte volna a nem­zeti tanács a végrehajtó bi­zottság elnökének tavaly de­cemberben tett kairói látoga­tását, hanem alá is húzta az Egyiptommal fenntartott vi­szony „különleges fontossá­gát”. Elismerte a PNT Egyip­tom „történelmi szerepét”, amit a palesztin nép támoga­tásában betöltött. A politikai nyilatkozat a PFSZ és az európai szocialista országok kapcsolatával is fog­lalkozott. Egyetértett a Szov­jetunió közel-keleti javaslatá­val és síkraszállt a palesztin mozgalom, illetve a szocialista országok kapcsolatainak szi­lárdításáért. je és biztonsága erősítésére irányuló javaslatait, valamint a Mongol Népköztársaságnak azt a kezdeményezését, hogy Ázsia és a Ósendes-óceán tér­ségének államai kössenek megállapodást egymás meg nem támadásáról, az erőszak­ról való kölcsönös lemondás­ról. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy e javaslatok megvaló­sulása nagymértékben hozzá­járulna az egész világ béké­jének biztosításához. Nyikokj Tyihonov fogadta 0. Andreas? Nyikolaj Tyihonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön a moszk­vai Kremlben fogadta az amerikai—szovjet kereskedel­mi-gazdasági tanács társelnö­két, Dwayne O. Andreast. Az amerikai üzletember, aki egyben az Archer Daniels Midland cég elnöke is, né­hány napja érkezett a szovjet fővárosba, szerdán megbeszé­lést folytatott a kereskedel­mi-gazdasági tanács munká­járól Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszterrel. Nicaragua önvédelmi jogát kérdőjelezik meg Washingtoni fenyegetőzések Az Egyesült Államokban egy szenátor ismét azzal fe­nyegetőzött, hogy ha Nicara­guába szovjet gyártmányú va­dászgépek érkeznek, akkor Washington megtorló akciót indít. Az elmúlt hetekben több alkalommal előfordult, hogy amerikai politikusok kétségbe vonták Nicaraguának az ön­védelemhez való jogát és a közép-amerikai országot fe­nyegető kijelentéseket tettek. A fenyegetőzések és a Penta­gon erőinek részvételével a térségben folyó hadgyakorla­tok miatt veszélyes helyzet alakult ki Közép-Amerikában. Az AFP francia hírügynök­ség jelentése szerint Pete Wil­son, republikánus párti szená­tor, a szenátus hadügyi bízott, sásának tagja kijelentette: ha a Szovjetunió MÍG—21-es va­dászgépeket szállít Nicara­guának, akkor gr. Egyesült Ál­lamoknak bombáznia kell a közép-amerikai országot, hogy megsemmisítse a gépeket, mi­előtt azokat a szomszédos ál­lamok ellen vetnék be. A szenátor megismételte azt a Washington által többször is hangoztatott vádat, hogy a közép-amerikai ország jóval védelmi szükségleteit megha­ladó mértékben fegyverkezik. Ebből — a szenátor szerint — egyetlen következtetés vonha­tó le, mégpedig az, hogy Ni­caragua agresszióra készül. A szenátor úgy vélekedik, hogy egy légitámadás a MIG-ek megsemmisítésére igazolható lenne, ha Managua washingtoni figyelmeztetés el­lenére elutasítaná visszavoná­sukat. Megfogalmazása Rea­gan elnöknek a The Washing­ton Times-nak adott szerdai nyilatkozatára emlékeztet. Eszerint hat szovjet hajó tart fegyverekkel Nicaragua felé és ez az Egyesült Államok számá­ra elfogadhatatlan helyzetet te­remt. Az elnök ugyanakkor azt állította: bizonyos jelek arra utalnak, hegy a hajókon MIG-repülőgépek is vannak. Gazdaságirányítás és rminkamozgalmak Ösztönzőbb lehetőségek Beavatkozás Belgium hsldgyeibo Példa nélkül állő lépés Az Egyesült Államok és a NATO durva nyomással akar­ja kicsikarni Belgiumtól, hogy minél előbb hivatalosan egyez­zen bele az amerikai robotre­pülőgépek telepítésébe — ír­ja a TASZSZ egy csütörtöki brüsszeli keltezésű jelentésé­ben, amelyben ’arról ad hírt, hogy a brüsszeli amerikai nagykövet, Geoffrey Swaebe ebben a témakörben szinte példa nélkül álló lépést tett Az amerikai diplomata — fel­Az SPD- és ci FDP-vezetők állásfoglalása Váitsztethetatisaek a határok Horst Ehmke, a Német Szo­ciáldemokrata Párt parlamen­ti frakciójának alelnöke, fel­szólította Helmut Kohl kan­cellárt, hogy utasítsa vissza a CDU egyes politikusainak Lengyelország határaival kap­csolatos nyilatkozatait A nyugatnémet kormányfő­höz intézett, csütörtökön nyil­vánosságra hozott levélben a szociáldemokrata vezető nyo­matékosán követette: a kan­cellár egyértelműen szögezze le, hogy az NSZK nem kérdő­jelezi meg Lengyelország nyu­gati határait és területi egysé­gét. Horst Ehmke idézte a szö­vetségi alkotmánybíróság egyik ítéletét, amely szerint a nyugatnémet alkotmány szö­vege nem szolgál kellő ala­pul Németország újraegyesí­téséhez az 1937-es határok kö­zött. Semmi kétséget sem sza­bad afelől hagyni, hogy az NSZK sem ma, sem a jövőben nem akarja megkérdőjelezni Lengyelország nyugati hatá­rait — jelentette ki csütörtö­kön Bonnban Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter. Az NSZK szocialista orszá­gokban akkreditált nagykö­veteinek tanácskozásán el­hangzott külügyminiszteri ki­jelentést számos bonni meg­figyelő úgy értékelte, mint a CDU—CSU-hoz intézett, fi­gyelmeztető felhívást. Genscher azt hangoztatta még, hogy — varsói látoga­tásának elhalasztása ellené­re — az NSZK kormánya hozzá kíván járulni Lengyel- ország nyugati kapcsolatainak fejlesztéséhez. keresve Frank Swaalent, a Flamand Keresztény Néppárt (tyP) elnökét, Washington rosszallását fejezte ki, amiért a pártvezetés a közelmúltban arra szólította fel a kormányt, hogy halassza el a telepítésre szánt 48 amerikai robotrepü­lőgép belgiumi rendszerbe ál­lításával kapcsolatos döntését. Helmut Kohl az Egyesü l Államokban Helmut Kohl, az NSZK kan­cellárja, csütörtök este egy­napos villámlátogatásra az Egyesült Államokba utazott. A nyugatnémet kormányfőt pénteken Washingtonban fo­gadja Ronald Reagan ameri kai elnök. 1984. november 29. — A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége csütörtö­kön, az Építők Székhazában sajtótájékoztatót rendezett a gazdaságirányítás és a mun­kamozgalmak összefüggései­ről. Ott voltak az érintett gazdaságirányító szervek, to­vábbá több, a munkamozgal­mak szervezésében nagy ta­pasztalattal rendelkező vál­lalat képviselői is. Bukta László, a SZOT. titká­ra elmondotta, hogy a gazda­ságirányítás továbbfejlesztése kedvezőbb feltételeket teremt a dolgozók önkéntes alkotó- tevékenységének kibontakoz­tatásához. Megnövekszik az igény a kiemelkedő teljesít­mények iránt, és ezek ösztön­zésére is tágabb lehetőségek nyílnak. A vezetés demokra­tizmusának erősödésével a dolgozók kezdeményezései is közvetlenebbül épülhetnek be a gazdálkodásba. A dolgozók tenniakarását bizonyítja, hogy országos méreteket öltött a kongresszusi és felszabadulási versenymozgalom. A munka­verseny elnevezés valójában nem fejezi ki pontosan a moz­galom tartalmát, mert vala­miféle rangsort, összehasonlí­tást sugall. Erre reális alapo­kon csak egyes területeken van lehetőség, egyéb helyeken formális tartalommal, bürok­ratikus tevékenységgel járna. A SZOT titkára rámutatott, hogy a szocialista brigádmoz­galom társadalmunk értékei közé tartozik. Nagy a jelen­tősége a munkamozgalmakban elért eredmények anyagi elis­merésének, amelyhez a válla­lati érdekeltségi rendszerek teremthetnek jó alapot. Ha vi­lágos a cél, ha adottak a mun­ka feltételei és o magasabb eredményekre közvetlenebbül ösztönöznek a vállalatoknál, akkor a szocialista brigádok is képesek a gmk-khoz hason­ló teljesítményekre. Kónyn Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese rámutatott, hogy az 1985. január 1-én élet­be lépő új keresetszabályozási rendszer az eddigieknél jobb lehetőségeket biztosít a válla­latoknak a többleteredmények elismerésére, mivel pénzügyi alavjaikkal szabadabban gaz­dálkodhatnak, így a fő mun­kaidőben többletmunkával el­érhető kereset közelíthet a gazdasági munkaközösségek munkaidő után elért jövedel­méhez. Alapvető érdeke azon­ban valamennyi vállalatnak, hogy többletbért valóban csak többleteredmények után fizes­sen, mert a magasabb bérrel járó többletadót csak a na­gyobb nyereséggel tudja fe­dezni. A tájékoztatón több üzem, vállalat dolgozói, brigádveze­tői számoltak be a munkamoz­galom náluk alkalmazott új módszereiről, formáiról, ered­ményeiről. Itt esett szó arról: a Szerszámipari Műveknél az értelmiségieknek alkotói pót­lékot juttatnak a kiemelkedő teljesítmények után, a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombinát­ban pedig a brigádok közül minden ötödik szerződést kö­tött a vállalattal; félszázalé­kos jutalék fejében a kollek­tívák maguk értékesítik ter­mékeiket. A közreadott példák közül is érdemes még néhány — Pest megyei üzemek részvé­telével indított — kezdemé­nyezést említeni. A Telefongyárban bevezet­ték a célirányos munkaver- senyt, amelyben minden mun­kahely valamennyi brigádja pontos tájékoztatást kap arról, hogy a gazdasági vezetés mi­lyen határidőre, s pontosan milyen mennyiségi és minő­ségi vállalkozásokat vár. Az Ikladi Ipari Mű szergyár­ban az elismerésre komplex- brigád címet alapítottak, s ha a brigád teljesíti vállalását, tagjai jutalomban részesülnek. A PEMÜ kollektívája vállal­ta, hogy a másodlagos anya­gok visszadolgozásával 6,1 mil­liós megtakarítást érnek el, ugyanitt az első háromnegyed évben 4,5 millió forint volt a benyújtott újítások hasznos eredménye. Az MGM ugyanez idő alatt a tervezettnél 74ő ezerrel több csapágyat készí­tett el, s nemzetközi munka­versenyt szervezett a moszk­vai 1. számú Állami Csapágy­gyárral. Hasonló verseny kez­dődött a Forte és az NDK-beli ORWO, valamint a DKV és * schwedti Petrolkémiai Kom­binát között. A sajtótájékoztatón többen arra is rámutattak, hogy * kongresszusi és felszabadulási munkaverseny sem mentes a nehézségektől, gondoktól. A vállalások teljesítése nemcsak a kollektívák szándékán, ha­nem a vállalat lehetőségein Is múlik. Nehézségek vannak az importanyagok beszerzésében, továbbra is meglehetősen la­za a megyei vállalatokkal * kooperációs kapcsolat, néme­lyik vállalat rendelésállomá­nya erősen hullámzik. Gyak­ran azonban egyszerűen a vállalati szervezés javításén múlik az, hogy a dolgozók jobban kihasználhassák gépei­ket, munkaidejüket. Többen hangsúlyozták, hogy az újító- mozgalom eredményei is lé­nyegesen növekednének, ha ahhoz a dolgozók a vállal st! vezetőktől nagyobb segítséget kapnának. Amikor Debrecenben meg. kezdték a Néplap I. évfolyam 6. számának nyomtatását, sö­tét volt Magyarországon. Az újságot — ez olvasható a fej­lécen — a még József királyi hercegről elnevezett úton szer­kesztették, de már az ország­nak azon a részén, ahol sza­badon szólhatott a nép hang­ja. A Néplap — demokratikus napilap — a kommunisták új­ságja volt. Ebben adták köz­re éppen negyven esztendeje, 1944. november 30-án Magyar- ország demokratikus újjáépí­tésének és felemelkedésének programját. A negyedszázadon át , ille­galitásban küzdő, és az or­szág felszabadított területein már szabadon szervezkedő kommunisták olyan javaslat­tal léptek a politikai porond­ra, amely a sokak által re­ménytelennek tűnő helyzetben utat mutatott, és a súlyos helyzetben lévő országban azt hirdette: lesz magyar újjászü­letés! „Ha a nemzet kímélet­lenül leszámol az országvesz- tőkkel, ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front­ban az új, életerős, demokra­tikus Magyarország felépíté­sére, ha minden becsületes magvar összefog, akkor Ma­gyarország nem volt, hanem lesz!" — hirdette a bevezető. Azon az éjszakán a szov­jet csapatok kemény harcok árán bevették Szikszó váro­Fény a sötétségben A demokratikus újjáépítés programja sát, egy másik frontszakaszon pedig elfoglalták Egert. Négy­száz német és magyar kato­nát s tisztet ejtettek fog­lyul, s nagy mennyiségű ha­dianyagot zsákmányoltak — szólt a hadijelentés. Ezen az éjszakán már ugyancsak sza­baddá vált Hatvan, Pécs és Mohács, de a dunántúli felsza­badított városokkal a Tiszán­túl szabad területeinek még nem voltak kapcsolatai. Bu­dapesten, valamint a Dunán­túl túlnyomó részén még a Hitler-bérene Szálasi bandája volt az úr. És bár a Vörös Hadsereg egységei akkorra már annyira megközelítették Bu­dapestet, hogy a nagyváros­ban jól hallatszott az ágyú­szó, mindenkinek számolnia kellett azzal, hogy az eddigi nagy háborús pusztítás még többszörösére növekszik, a felszabadítóknak nagyon ke­mény harcokban kell leküzde­niük a hitlerista csapatok és az oldalukon maradt magyar egységek esztelen ellenállását. A háborús hadszíntérré tett Magyarország mindkét részén elsötétítés volt érvényben. Sok helyütt nem is volt mivel vi­lágítani ___ A petróleum már hónapok óta elfogyott. Az áramfejlesztő-telepeket a visszavonuló németek felrob­bantották; a többi áramfor­rást pedig a bombázások, a belövések rongálták meg, sok helyen szén hiányában álltak a dinamók. A gondosan le­függönyözött, fekete papírral borított ablak mögött leg­feljebb egy-egy házilag ké­szített gyertya világított. Az erőszakos kiürítések, a behí­vások nyomán szétszakított családok, az életükért resz­kető emberek el sem tudták képzelni, hogy ebben az or­szágban egyszer béke lesz és értelmes, dolgos élet. De nem kevesen voltok már, akik az események menetéből levon­ták azt a következtetést, hogy a hazát pusztulásba rántó politika helyébe új. építő, de­mokratikus vezetésnek kell lépnie. Olyannak, amely ki­vezeti az országot a pusztulás­ból. visszavezeti a szabad nemzetek közösségébe, bizto­sítja az ország újjáépítését és f ,'’me'k''dését. EHwfc m eréVnek az élé­re állt a Magyar Kommunista Párt. A Magyar Kommunista Párt által nyilvánosságra ho­zott program mozgósította az ország hazafias erőit, ame­lyek képesek voltak úrrá len­ni a kétségbeesésen, és már addig is sokat, tettek a felsza­badított területeken a nem­zeti újjászületésért. Egyre több helyütt — gyakran a leg­elsőnek pártot alapító kom­munisták ösztönzésére — megalakította szervezeteit a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Füg­getlen Kisgazdapárt is. Mű­ködtek a szakszervezetek cso­portjai, létrejöttek üzemi bi­zottságok és nemzeti bizottsá­gok. A kommunisták prog­ramjának fő pontjai — az azonnali szakítás a náci Né­metországgal és részvétel a fasizmus elleni harcban, az állami-politikai élet demok­ratizálása: a fasiszta pártok és szervezeteik betiltása, a hábo­rús bűnösök felelősségre vo­nása. széles körű földreform, erőteljes iparosítás; a nyers­anyagforrások és biztosítási intézetek államosítása; a kar­tellek és nagybankok állami ellenőrzés alá helyezése; a munkásság legégetőbb szociá­lis követeléseinek megvalósí­tása; új, demokratikus küípo- . litika: alkotmányozó nem­zetgyűlés összehívása, és úi, ideiglenes, koalíciós nemzeti 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom