Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-29 / 280. szám

1984. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK ^fírfgp TOT-elnökség ülése Műszaki ellátás Az elmúlt években általában javult a szövetkezeti növény­termesztők anyagi-műszaki el­látása, és ez a hozamok ked­vező alakulásában is megmu­tatkozott. A lehetőségek, min­dent egybevetve, elegendőek az éves tervek teljesítéséhez, a termelés fejlesztése azonban megkívánja, hogy a tapasztalt hiányosságokat, időnként adó­dó ellátási gondokat mielőbb 1 elszámolják, megoldják — ezt állapította meg a TOT el­nöksége szerdai ülésén. Négy év alatt mintegy nyolc százalékkal nőtt a traik- torpark vonóereje anélkül, hogy a gépek száma gyarapo­dott volna. Kombájnokból ke­vesebbet használnak, az arató- cséplők teljesítőképessége vi­szont minden eddiginél na­gyobb. A növénytermesztés más területein is mindinkább előtérbe kerülnek a korszerű berendezésék, amelyek a telje­sítmény dolgában — és a gaz­daságosságban is — néha sok­szorosan felülmúlják a régie­ket. Kedvezőtlen viszont, hogy nagyszámú gép időközben el­használódott, például a kom­bájnok egyharmada. Ezek ugyan szakszerű munkával többé-kevésbé üzemképes ál­lapotban tarthatók, ám fenn­tartási költségeik túlságosan megterhelik a tsz-eket. továb­bá gond az is, hogy alkatré­szeiket mind nehezebb besze­rezni. Az elnökség a növényter­mesztés anyagi-műszaki ellá­tásának helyzetével kapcsolat­ban határozatot hozott; ebben egyebek között sürgeti, hogy a hazái mezőgépipar. az elmúlt két-három év kedvező tapasz­talatai, alapján, tegyen továb­bi erőfeszítéseket a tsz-ek nő­vé, nytermesztőinek magasabb szintű műszaki és anyagi ellá­tásáért. Idegenforgalmi tanácskozás Jelentősek az eredmények A belkereskedelmi tanács­kozássorozat részeként szerdán a Belkereskedelmi Miniszté­riumban az idei szezon ta­pasztalatairól, valamint a jö­vő évi feladatokról folytattak eszmecserét a hazai idegen­forgalmi szakemberek. A ta­nácskozást Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár nyitotta meg. Meggyes István, az OIH ve­zetője elmondta: idei idegen- forgalmunk jelentős eredmé­nyeket könyvelhet el. Tovább nő az érdeklődés Magyaror­szág iránt, jelzi ezt az is, hogy a KGST-országokból 9 mil­lióan, a tőkés országokból pe­dig 3,5 millióan keresték fel hazánkat, 30, illetve 20 száza­lékkal többen, mint az elmúlt évben. Ennek megfelelően a bevételek is növekedtek, a dollárbevételek az év végéig elérik a 266 milliót, rubelbe­vételeink pedig a 334 milliót. A tőkés országokba több mint 600 ezren utaztak Magyaror­szágról, Jugoszláviát 430 ezer magyar kereste föl, a többi szocialista országba pedig 4,5 millió magyar utazott. A lakosság belföldi turiz­musa kissé mérséklődött, fő­ként az olcsóbb utak iránt volt kereslet. Megnőtt viszont az érdeklődés a falusi turizmus iránt, de néhány vidéktől (Vas, Baranya és Zala) eltekintve, még csak részben teremtették meg a Vendégek fogadásának feltételeit. Kedvező jelenség azonban, hogy megkezdődött néhány város környéki szabad­időközpont kialakítása, s mind több kedvezményt vezetnek be a fiatalok turizmusának támo­gatására. A fizetővendéglátás idei szabályozása is kedvező ered­ményekkel járt: összességében nőtt az utazási irodákon ke­resztül kiadott szobák száma, s — a szobakiadók közvetlen érdekeltsége következtében — emelkedett a közvetlenül ki­adott szobák száma is. A ma­gánerős idegenforgalmi léte­sítmények száma az idén to­vább növekedett, 19 panzió, és 16 kemping létesült, s ezzel jelenleg 52 panzió és 31 kem­ping van magánkézben. Az áruellátás színvonala ál­talában mindenütt megfelelő volt, de néhány áruféleségből a kiemelt idegenforgalmi te­rületeken nem tudták fedezni az igényeket. így például nem volt elég tartós és féltartós tej, kávétejszín, szárazáru, füstölt főtthús, főzelék- és gyümölcskonzerv. Ugyanakkor jó volt a kínálat sörből, élő • halból, baromfifélékből éá üdítő italokból. Az idei tapasz­talatok szerint romlott a fo­gyasztói érdekvédelem helyze­te, amellett nőtt a felelősség­re vonások száma. A visszaté­rő ellenőrzések ellenére, válto­zatlanul gyakran megkárosít­ják a turistacsoportokat. Idén ezeknek a csoportoknak mint­egy 20 százalékánál állapítot­ták meg, hogy kevesebb ételt és italt kaptak, mint amennyit számláztak. A jövő évi feladatokról szólva, csak a hatékonyság növelésével, a meglevő eszkö­zök jobb kihasználásával, a szervező munka és a vállala­tok közötti együttműködés ja­vításával lehet jobb eredmé­nyeket elérni. 1885-re a tőkés idegenforgalomból származó bevételek 5—6, s a szocialista forgalomból származó rubel- bevételek mintegy 12 százalé­kos növekedésére számítanak. A távfűtés eddigi tapasztalatai Hideg éjszakák, meleg radiátorok A gyerekek fázósan húzták össze magukon a kabátot az egyórás séta végén. Még az óvó nénik ördögei, a kis örökmoz­gók is örültek,’ hogy visszaértek a meleg, fűtött terembe, A játszótereken is egyre kevesebb a gyermekét levegőztető kis­mama, amikor a hőmérő higanyszála a 0 fok alá fut, mind többet tartózkodnak ők is és a nyugdíjasok is a lakásban. Számukra, ha baj van a fűtéssel, nemcsak az esték és a regge­lek hidegek, a hűvös lakás szinte megoldhatatlan helyzetet te­remt. A nyári karbantartások után — mint ahogy arról olva­sóinkat is tájékoztattuk —, a fűtőművek vezetői meleget ígér­tek. Sikerült-e az ígéretet betartani? — Példáink természete­sen nem általánosíthatók, mert hiszen, ha valaki Érden fázik, hiába olvassa, hogy Cegléden minden rendben van. Lemaradt a kivitelező A fűtőművek, ahol van olyan, a városgazdálkodási vál­lalat, ahol nincs, a tanács épí­tési és költségvetési üzemének szervezetén belül működnek. Ám a rájuk bízott energiával és eszközökkel önállóan kell úgy gazdálkodniuk, hogy egy­szerre feleljenek meg az ener­giatakarékosság szabta nor­máknak és folyamatosan biz­tosítsák a fogyasztóknak a me­leget. Cegléden szeptember utol­só napjaiban 3 napos előfütés- sel próbálták ki a rendszert. S inert a próba sikeres volt, megnyugodhattak abban, hogy megfelelően dolgoztak nyá­ron a karbantartók. Október 15-e óta folyamatosan fűié­nek és a lassan másfél hónap alatt még nem érkezett panasz — mondja Lehotay Sándor fő­energetikus. Problémájuk azért sajnos nekik is van. Az idén átadott 10 emeletes épü­letben ugyanis a kivitelező még most, a fűtési idényben szabályozza be a műszereket, és mert a fűtőművek már ok­tóber 15-től megkötötte a szer­ződést a lakókkal, fűtenek ugyan, de a rendszer hibájá­ból nem jól. Hm kaptak radiátort Vácott is szeptemberben próbálták ki a felújított ka­zánokat. és október 8-tól biz­tosítják a meleget folyamato­san. Azaz csak biztosítanák — teszi hozzá Csendes Csaba, a hőközpontok vezetője —, mert 120 lakásban a tervezett ra­diátorcsere elmaradása miatt még mindig a hideggel küsz­ködnek a lakók. Huszonöt jogos panasz ér­kezett eddig a lakóktól, a már említett 120 lakásón kívül. Elő­fordult ugyan az is, hogy va­laki olyasmiért reklamált, amit a lakáson belül önmagá­nak kellett volna megoldania, ám ahol a fűtésszerelő segít­het, ott nem küldözgetik az ügyfelét máshoz. Egy óvodá­ban például csupán légtelení­teni kellett, hogy meginduljon a csövekben a melegvíz áram­lása, másutt a kilyukadt ra­diátort hegesztették meg. Mennyi idő alatt tudják va­jon Vácott a bejelentett hibát kijavítani? — Amikor lehet, azonnal. De, ha egyszerre több lakó várja a szerelőt, bi­zony rangsorolniuk kell. Há­rom fűtésszerelő és két he­geszteni is tudó lakatos dol­gozik két műszakban, sőt ál­landó ügyeletet is tartanak szombaton és vasárnap, illetve ha nagyon hideg van. éjszaka is. Öt ember ehhez a munká­hoz kevés, de nehéz találni a szakmáját kiválóan értő szak­embert. fl szabály még mindig szabály Budaörsön elterjedt a hír, hogy a most épülő társasház­ban már gázfűtés lesz, mert a hőközpont nem bírja a továb­bi terhelést. Horváth Béla. a fűtőmű vezetője ugyan még nem hallott erről, de azt tud­ja, hogy a hamarosan átadás­ra kerülő 10 emeletes épüle­teket Is távfűtéssel látják el. Október 9-től, a hirtelen jött hidegben 4 napig fűtöttek és 15-től az előírás szerint folya­matosan. Jelenleg 99 százalé­kig használják ki kapacitásu­kat, s az Idén dolgoznak elő­ször a nyáron felszerelt na­gyobb teljesítményű Willo- szivattyúk. Problémák, panaszok? — Budaörsön is a szokásos üzem­be állítási zavarokat kellett el­hárítani. A légtelenítés, a be­szabályozás után a rendszer jónak bizonyult. Előfordulnak persze egyedi problémák, de az idén is inkább olyasmivel keresték meg a fűtőművet az emberek, amin sajnos nem tudnak változtatni. Például keveslik a lakók az előírt 20— 21 Celsíus-fokot. Végül, hogy legalább az em­lített 3 helység lakóinak se­gítsünk, íme a telefonszámok, ahol a fűtési panaszokra, le­hetőség szerint, azonnali or­voslást kaphatnak, az ígéret szerint: Cegléd 10-787. Vác 11-973 éjjel-nappal hívható. Budaörs 263-308. Vagy a lakó­telepen a fűtőműben, reggel 7 órától délután 4-ig szemé­lyesen lehet bejelenteni a hi­bát. Eller Erzsébet Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület megtárgyalta A fogyaté­kos gyermekek ellátásának, nevelésének, oktatásának hely­zete és feladata című jelen­tést, melyet a művelődési és egészségügyi osztály közösen terjesztett elő. Már ez a for­ma is bizonyítja: az ágazati felügyelettől függetlenül egy­séges egészként kezelik a me­gyei szakigazgatási szervek e fontos társadalmi problémát. Távlati program, összehangolt erőfeszítések a fogyatékos gyermekek gondozásának javítására ményeiben. Kétharmaduk az általános iskolák mellett mű­ködő kisegítő osztályokban ta­nul, többségében összevont csoportokban, igen nehéz kö­rülmények között. Napközis ellátásban csupán egyharma- duk részesül, holott az itt ta­nulók 30 százaléka fogyaté­kosságán kívül veszélyeztetett környezetből került ki. A fej­lődésük szempontjából külö­nösen indokolt egész napos nevelés, foglalkoztatás feltéte­lei csak szerény mértékben teremthetők meg. Szervezeti és szemléleti okok miatt ezek­nek a gyermekeknek a nyári szünidei foglalkoztatása sem megoldott. A testület megállapította, hogy a nehézségek ellenére a megye gyógypedagógiai intéz­ményeiben színvonalas munka folyik. Csökkent például a tanévvesztés aránya, bár az általános iskolákhoz képest még mindig magas, az óvodai előkészítés elégtelensége, illet­ve a késői beiskolázás miatt. Hangsúlyozottan szólt a je­lentés arról, hogy a szakkép­zettséget biztosító továbbképző tagozatok hiánya miatt a ki­segítő iskolát végzett fiatalok iskola, több éve tart a váci felújítás, s az eddigi vontatott ütem talán valamelyest gyor­sul a gyömrői intézet rekonst­rukciójánál. Ugyancsak ebben az időszakban új iskolaépület­tel gazdagodott a csobánkai intézet. Gondot jelent viszont, hogy Pest megyében nem alakult ki az igényeknek megfelelő, dif­ferenciált intézményhálózat. A látás- és hallássérült gyere­kek elhelyezése megoldott, a mozgássérültekről a megyében nem tudnak gondoskodni, a közigazgatási területen kívüli elhelyezés lehetősége korláto­zott. Megoldatlan viszont a mozgássérült értelmi fogyaté­kosok elhelyezése. Nehéz helyzetben A helyhiány — az országos átlagot tekintve — általában jellemző, mintegy felét teszi ki a Fest megyei a többi me­gyék lehetőségeinek. Legna­gyobb gond az értelmi fogya­tékosok elhelyezése. Még csak elkezdődött a korai, speciális fejlesztést szolgáló óvodai cso­portok létrehozása. Ilyenek Csobánkán és Nagykőrösön működnek. Az intézmények túltelítettsége nem teszi lehe­tővé a kívánatos továbbfej­lesztést. Ugyancsak korlátozott az iskolás komákról való gondos­kodás lehetősége. Különösen nehéz helyzetben vannak a közepesen súlyos értelmi fo­gyatékosok, valamint a kisebb településeken élő családok ki­segítő iskolai nevelésre szo­ruló gyemekei. Évek óta több mint százan várnak nevelő- otthoni helyre. A gyógypeda­gógus-hiány miatt gyakorlati­lag nem jöhet számításba a rászorulók heti 6 órás korre­petálásának megoldása sem. A bentlakásos intézetekben az elmúlt évtizedben sem emelkedett a helyek száma, annak ellenére, hogy a de­mográfiai hullámmal az erre várók is többen vannak, s a szülők körében is mindinkább elfogadott a speciális nevelés fontossága. Mindezek tovább növelték az ellátottságban mutatkozó feszültségeket. A jelenlegi ötéves terv fej­lesztési programjának meg­valósulásával sem változik lényegesen a helyzet. Ráadásul pénzügyi problémák miatt az érdi új intézet, valamint a csobánkai bővítés sorsa bi­zonytalan. Korlátozott lehetőség A megye ismert gondjai fo­kozottan mutatkoznak a fo­gyatékosok iskolázási körül­javttl kellőképpen. A végzet­tek többsége segéd-, illetve betanított munkásként he­lyezkedhet el, s a tapasztala­tok szerint meggyökeresedé- sükhöz a szűkebb munkahelyi kollektíváktól nem kapnak kellő segítséget. Feltétlenül szükséges A feladatok között aláhúz­ta a jelentés, hogy az egész­ségügyi és pedagógiai felvilá­gosítás révén erősíteni kell a fogyatékosság megelőzését szolgáló tevékenységet. A lehető legfiatalabb kor­ban kell kiszűrni a károsodot­takat és mihamarabb megkez­deni a rehabilitációjukat. Eh­hez feltétlenül szükséges a csobánkai bennlakásos óvodai részleg megépítése, a városok­ban és a városi jogú nagyköz­ségekben a gyógypedagógiai óvodai ellátás megszervezése, s a fejlesztő napközihálózat bővítése. A következő ötéves tervben a gyógypedagógiai ellátást az alapfokú intézményhálózattal párhuzamosan és egyenran­gúan kell fejleszteni. Ehhez a megfelelő központi támogatás nélkülözhetetlen, hiszen csak így közelíthető az ellátás szín­vonala az országos átlaghoz. A mozgáskárosodott gyerme­kek számára a gödi egészség- ügyi gyermekotthon mellett indokolt egy rehabilitációs részleg építése. Javításra szorulnak a már meglevő Intézmények körül­ményei. A fogyatékosok jobb társadalmi beilleszkedésének elősegítésére az arra alkalmas üzemekben védőmunkahelyek létrehozása, a szociális foglal­koztatók lehetőségeinek gya­rapítása szükséges. Mészáros János Zöldség-gyümölcs tárolás Csírázásgátló kezelés Ismét hasznosítják. A Fővárosi Hulla­dékhasznosító Műben naponta ezerkétszáz tonna hulladékot égetnek el. A keletkezett energiával a közeli lakótelepek és üvegházak távkőellátását segítik. A maradék salakból a későbbiekben fémeket és más, újra hasznosítható anyagokat választanak ki. Jó ütemben halad a burgo­nya, a hagyma, a zöldségfélék, valamint az alma téli tárolá­sa az ország lő Zöldérx-válla- latánál, az Áíészeknél, a gaz­daságokban, illetve az erre vállalkozó élelmiszerkiskeres­kedelmi vállalatoknál., A téli tárolás megszervezé­sét a Belkereskedelmi Minisz­térium a tanácsok szakigazga­tási szerveivel, valamint a MÉM-mel és a SZÖVOSZ-szal közösen már a nyáron meg­kezdte; megyénként felmérték a lakosság és a közületek vár­ható igényeit, s eszerint hatá­rozták meg a szükséges meny- nyiségeket. A tárolt zöldség­nek, gyümölcsnek körülbelül a jövő év június 15-ig, az új termés megjelenéséig kell ki­tartania. Burgonyából az idén mint­egy 30 százalékkal többet tá­rolnak mint tavaly, s ez vár­hatóan elég lesz a zavartalan ellátáshoz. Hagymából, zöld­ségfélékből — gyökérből, sár­garépából, zellerből és káposz­tából — kielégítő volt az idei termés, így a tavalyihoz ha­sonló — az igényeket kielégí­tő — mennyiséget tárolhatnak, A főváros és a megyék több száz burgonya-, zöldség- és al­matárolójában az árukat mi­nőségromlás nélkül őrizhetik meg. A burgonyatároiókban a termelőknél és a kereskede­lemben is alkalmazzák a kor­szerű csirázásgátló kezelést, ami különösen a márciustól forgalomba kerülő krumplinál fontos. Országszerte megoldot­ták a téli alma hűtőtárolását is. A jelentés bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a fogyaté­kos gyermekekről való gon­doskodás — a társadalmi ren­dünkből fakadó humanizmus jegyében — alapvető kötele­zettsége a tanácsi szerveknek. Emellett az érintett egészség- ügyi és művelődési intézmé­nyek gondozó, gyógyító, re­habilitációs, valamint fejlesz­tő, nevelő munkája, az ott dolgozók minden elismerést megérdemlő áldozatvállalása jelentősen enyhíti az egyének­re, családokra nehezedő terhe­ket, a gyermekeket pedig fel­készíti a társadalmi beillesz­kedésre, súlyosabb esetben védettséget biztosít számukra. A gondoskodásra szorulók számának nagyságrendjét jel­zi, hogy a gyermekkorú né­pesség mintegy 3—4 százaléka igényel fogyatékossága jellegé­nek megfelelő gondozást, ok­tatást, illetve nevelést. A sú­lyos fogyatékosokról — 18 éves korukig — az egészség- ügyi intézmények, míg a köze­pesen, illetve az enyhén káro­sodottakról — 3 és 16 éves kor között — az alapfokú oktatási rendszer részeként működő — gyógypedagógiai intézmények gondoskodnak. Megállapította a testület, hogy az egészségügyi hálózat fejlődése e vonatkozásban az elmúlt évtizedben alakult kedvezően. A minőségi válto­zást jelzik a nagykőrösi cse­csemőotthon létrejötte és bővítése, a gödi egészségügyi gyermekotthon megépítése, il­letve továbbfejlesztése, az új kezdeményezésként Gödön és Érden szervezett úgynevezett fejlesztő napközi otthonok. így az intézmények jelenleg 324 gyermekről gondoskodnak. Az értelmi fogyatékos gyer­mekek nevelésére a csobánkai, gyömrői, vecsési bentlakásos gyógypedagógiai intézmények szolgálnak, melyek befogadó- képessége több mint 400. Az 5 városi önálló kisegítő isko­lában 752-en tanulnak, míg az általános iskolák mellett működő kisegítő osztályokban 2253 diákról gondoskodnak. A látás- és mozgássérülteket or­szágos beiskolázású, megyén kívüli intézmények fogadják. Míg a siketeket a Vácott mű­ködő, országos hírű iskola. Az intézményhálózat ebben a kategóriában is bővült. Nemsokára befejeződik Ceglé­den a kisegítő iskola és neve­lőotthon építése, és elkészült egy hasonló rendeltetésű érdi intézmény terve. A következő tanévre már fogadja a gyer­mekeket a gödöllői kisegítő Pótolni kell a lemaradást A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom