Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

ŐRÖSI f MP ' JßT Jm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIIL ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1984. NOVEMBER 22., CSÜTÖRTÖK eréfa^ es nyíltság Jövőt, őszinte szavak alapján A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikájának egyik legnagyobb erénye a nyíltság, az eredmények számbavétele mellett, a problémákkal való azonosulás. S hogy ez a gya­korlatban is megvalósul, ar­ra példát hozzunk egy leg­utóbbi eseményről: beszámo­ló taggyűlést tartottak az Irodagéptechnikai Vállalat nagykőrösi szervizében. Gyérlás tsvrrányítva A határozatokat szem előtt tartva, itt is azon dologoztak, hogy a VI. ötéves terv cél­jai megvalósuljanak. Az irá­nyító pártszervezeti munka javult, egyre jobban megfe­lelve a követelményeknek. Am az eltelt öt esztendő na­gyobb változást hozott, mint azt várták. Az akkori gazda­sági helyzet tovább romlott, amely kihatott az életkörül­ményekre, s ezek azonnal éreztették hatásúkat a szem­léletben történt változásokon keresztül. Az ITV kommunistái át­érezve felelősségüket, a közéleti tevékenységet nem el­hanyagolva hirdetik a párt politikáját. Az emberekkel jó a kapcsolatuk, ők ismerik a párttagokat, s az általuk el­mondottakat elfogadják. Tö­rődnek a fiatalsággal, számít­va munkájukra, de nem ha­nyagolják el a nyugdíjasokat sem. Kiteljesedőben az üzemi de­mokrácia fórumrendszere. A dolgozók élnek a felkínált le­hetőségekkel; bátran elmond­ják véleményüket — azt is, aini nem tetszik nekik — így a fórumok munkája nem üres szócséplés, hanem — s erre büszkék is lehetnek — alko­tó, tettre kész dolgozók felelős ülése. Erre a termelési ta­nácskozásokat, vagy a leg­utóbbi ifjúsági parlamentet, szintén hozhatjuk példaként, mikor a. fiatalok nem fogad­ták el a közoont felkészület­len kénviselőjének rossz be­számolóját. A gazdasági helyzet évről évre változó, a nehézségek miatt egyre növekvőek a terhek. Ugyanakkor megálla­píthatják, hogy a tervcélokat teljesítették, a termelésüket folyamatosan fokozták. Űj szolgáltatási ágakat vezettek be, s szándékuk szerint fel­készülnek a legkorszerűbb úi eszközök szervizelésére is. S mindezt úgy, hogy a tervcé­lokat időben sohasem ismer­ték. a feladatokról, a gazdál­kodás feltételeiről a központ nem tájékoztatta a körösieket. A gyártás területén na­gyot leptek előre. Az u iái­vá nybélyegző (UB) gyártásá­val stabilizálódott az aikaí- rész-eiőáüítáá és a szerelés — de az év' végi kapkodás „ter­mészetességével”, hiszen a munkát Budapestről távirá­nyítják, rossz hatékonysággal. A két vgm közérzetjavító ha­tásával érdemel említést, hi­szen lehetővé teszi, hogy a dolgozni és többet keresni akarók azt megtehessék. Erre szükség is van, hiszen az ITV dolgozóinak átlagkeresete, ha­vi kétezer forinttal marad el az országos átlagtól. Tovább­ra is igényük a logikus és bevezethető »szolgáltatáéi és gyártási önállóság, a szabad munkavégzés. CnáTíóságct kémek Az ideológiai munkára rá­nyomta bélyegét a gazdasági körülmények súlya. Míg az el­ső években az oktatás rend­szeres volt, a periódus végére visszaesés következett be, de ebbe nem nyugszanak bele. A pártmunka legutóbbi öt esztendeje aiatt, a fentieket sokszor tárgyalták, napirendre tűzték mututastílusukaí, bele­kóstoltak a jogalkalmazók dolgába. Áttekintették a la­kóterületi párcalapszervezet munkáját. Tagnevelésük is tervszerűvé vált. Aktivitásuk­ra a dicsérő szavakat az első „félidőre" alkalmazhatjuk — megint csak szoros összefüg­gésben a gazdasági élettel. Pártfeladatáit mindenki telje­sítette. Különösen jó a kap­csolatuk a szakszervezetben dolgozó párttagokkal, öt mun­kásőrük van, ám a KISZ munkáját nem mindig irányí­tották kellő hatékonysággal. összességében az ITV kom­munistái azt állapíthatták meg, hogy a XII. kongresz- szus óta eltelt időben jól helytálltak, a gazdasági fel­adatokat szem előtt tartva po­litizáltak. Nem rajtuk múlik, hogy a budapesti 'központ sok esetben ma is gyarmatként kezeli az egységet. Ugyanak­kor megállapítják: senkinek sem kell rendkívülit nyújta­ni: mindenki végezze el fel­adatát, de azt maradéktala­nul! Tíz hozzászólás egészítette mindezt ki — koránusem a beszámoló hiányaira, mint in­kább az abban foglaltak igaz­ságára rámutatva. Gábor László, a KISZ-munkában alapvetőnek nevezte az érdek­telenség megszüntetését, a po­litikum erősítését. Barna Benő szervizvezető elmondta, lehet támaszkodni az alapszervezet-tagjaira: se­gítenek, bírálnak, agitálnak. A gazdasági munkát értékel­ve hangsúlyozta, mindenna­pos, állandósult gondjuk, hogy a várakozáson kívül, nincs alternatívájuk. Az UE- gyártásban elő kellene készí­teni a jövő évi termelést, s ehelyett még információval sem rendelkeznek, gyártják-e egyáltalán — dé hát a fejet­lenség nem (lehet) törvény- szerű. S alapgond az, hogy nem lehet távirányítással dol­gozni, itt, helyben kellene len­ni olyan hatáskörnek, ami rendelkezhetne anyag, szer­szám, beszerzés, kooperáció, termékszerkezet felől. Azaz, kapjon Nagykőrös annyi ön­állóságot, ami egy ekkora üzem vezetéséhez nemcsak hegy keil, de egyenesen szük­séges is. — A lényeg az, hogy dolgozni tudjanak, s nem az, hogy papírokat gyártsanak! — tette hozzá. Bencsik János: — Az UB- gyártás nem is pénz, hanem egyre inkább idegi kérdés! November 7-től éjjel-nappal ezt csináljuk, de ha a szer­vezetlenséget nem lehet meg­szüntetni, sokan itt fogják hagyni a vállalatot. Véget kell annak vetni, hogy bár a körösiek megállapításainak jo­gosságát a vállalati fórumok elfogadják, ám semmiféle vál­toztatást nem tesznek! Phidovits Zoltán, az I. szá­mú területi üzem vezetője el­mondta, ismeri a szerviz eredményeit, gondjait. Garai József né, a vgm-szer- vezásre utalva rámutatott, nem is igen van további le­hetőség ilyenek alapítására. Gyapai Imréné másként lát­ta: — Márciusban két-három- száz darab írógép állt kiiaví- tatlanul a raktárban. Ekkor felvetettük, hozzunk létre vál­lalati gazdasági munkaközös­séget, aminek az lett a követ­kezménye, attól kezdve, alig lett munkánk ... Bencsik Já­nos is hozzáfűzte, az ő grrvk- juk a vállalattól vem kap munkát, ám mástól meg nem vállalhat. Grünhut Józsefné, az alap­vető okokra mutatott rá, mi­kor elmondta, a tervet húsz esztendeje csak vegreiiajtjaK, ae nem ismerik. Ügy tűnik, a központ mesterségesen visz- szafogja a munkaeiiátottságoí. .Pedig a megoldás kézenfek­vő: mindenképpen önállóság­ra van szükség! Hiszen a gyártásban, ha most rossz egy alkatrész, akkor azt a mű­szaki, anyag-, kooperáció, ki­készítő osztályainak telex, te­lefon, levélfelkeresésével lehet áthidalrti. A szervizelésben pedig alapvető lenne, kapjon a nagykőrösi részleg szabad kezét a szerződéskötésben. Azaz, munkája minőségével más területi üzemhez tartozó — rendkívül rosszul meghú­zott határokon túli — géptu- lajdonoíokkal is köthessen szerződést. Így versenyezhetne — s Kőrös nem fél ettől. Tuinsok keli Purigracski Attila, az MSZMP nagykőrösi bizottsága munkatársa, ismertette az alapszervezet minősítését, Gu­lyás György területi instruk­tor a Pest megyei pártbizott­ság elismerését tolmácsolta, s elmondta, a helyzettel nem lehet megbékülni, hiszen a százötven dolgozónak bizton­sággal kell tudnia jövőjét. Rossi Ervin párttitkár ösz- szefoglalója után az alapszer- vézet egyhangúlag elfogadta a határozatot, melyben a fel­adatok között a . vitakészség fokozását, az üzem- és mun­kaszervezés hatékonyságának fejlesztését, a tömegszerveze­tekkel való még jobb kapcso­lattartás érdekében, az egy­más rendezvényem való rész­vételt találhatjuk. Bállá; Ottó illf MolTllll Gyilkosok utcája. Színes, szinkronizált francia krimi. (16 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiőmoziban A finom kis bordély. Színes, csehszlovák filmvíg,játék, (16 éven felülieknek!) Fél 6- kor. EÍSeseft plllniioj Egy jóravaló gyalogos — mm bírván elviselni az es­te, ködben lámpa nélkül biciktizök ’ garmadáját — rászól az egyikre: — Nem ég a hátsó lám­pája! — Na és, az első se ... Ja, vagy úgy ... A probEénták komnfoon újkefotííek Nem lebt a kiiépsz@r a mérce — Hogyan áll az iparitanuló­iskolánk? A négyszáz gyerek? Ipari tanulónak miért csak gyenge tanulók jelentkeznek? A követelményeik magasak. Nem bírják. Jó lenne néha már közepes tanulókkal is fog­lalkozni. Sőt — uram bocsá’ — jókkal! — tűnődött Lányi Gyula szakoktató. Érdekes a dátum is: lapunk 1966. decem­ber 1.. szombati számában je­lent meg ez az interjú. Kovács László igazgató így kesereg: — Beiratkozott száz­hat elsős..., nem volt válo­gatási lehetőség, mert a 122 jelentkezettből kettőt aján­lott a kibocsátó iskola, a töb­biről negatív vélemény érke­zett ... (Ez már későbbi, 1984. au­gusztus 12., vasárnapi szá­munkból való idézet.) Egy hét felejtés A nagykőrösi Városi Tanács végrehajtó bizottsága egyik legutóbbi ülésén foglalkozott a Vagi István Szakmunkásképző Intézet nevelő- és oktatómun­kájával. Az intézmény munkája vá­rosunkban közismert, így talán elegendő, ha csak a legutóbbi időszak eseményeit említjük. 1982-től az eddigi elhelyezés­hez képest lényegesen jobb körülmények határozzák meg -a tárgyi feltételeket. Az iskola­épület-cserékkel a Mentovich utcába kerülték, ahol a szük­séges felújításokat a szakokta­tók irányításával, jórészt a ta­nulók végezték el. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az is­kolát magukénak érezzék. Aztán áttértek az ötnapos munkarendre, ami újabb prob­lémákat okózott. Az elméleti és gyakorlati oktatást csak heti váltással tudják megoldani, vagyis, a gyakorlati hét alatt a tanulók magukra maradnak írásos és szóbeli feladataikkal, azaz, elfelejtik az elméletet. Nagyon leszűkült a tanórán kívüli nevelési lehetőségek időtartama, délután nehéz visszacsalogatni a gyereket, szakkörre, sportra, vagy éppen csak a korrepetálásfa is, s egyenlőtlenné vált a pedagó­gusok terhelése is. Ügy tűnik, megoldást talál­nak viszont arra, hogy ezen­túl lányokat is felvehessenek. Műszergyártó és karbantartó szakmában várják majd őket a jövő tanévtől. Az intézmény munkáját me­gyei átfogó' vizsgálat is minő­sítette. Lapozzunk bele a meg­állapításokba ! A nevelő-oktató murrka ter­vezése. szervezése a követel­ményeknek megfelelő. Gazda­ságilag a Toldihoz tartoznak, ám a végleges ügyrend még nem alakult ki. Az adminiszt­rációs tevékenység összességé­ben jó. Miiwuffihó! minimum A tanórai oktató-nevelő murikét is eredményesnek mi­nősítik. Ugyanakikor tény. hogy a tanulók felkészültsége köze­pes vagy gyenge, ami nincs arányban a tanárok erőíeszíté- s?ivel. Néhány példa erre: az egyik elsős osztályba olyan gyenge előképzettségű tanulók kerültek, ami még itt is ritka­ságszámba megy. helyesírásból 1,97 átlagot írtak. Matematikából az év eleji rninimumszint-fe’mérés (ez a kettes!) a harminc százalék a’att maradt — az általános iskolai anyagból... 25 órás felzárkóztatás . után ez ötven százalék fölé került. Szakmai tárgyakból ezeket meghala­dóan az eredmények — de az óraszámok is sokszorosai a közismereti tárgyakénak. A gyakorlati oktatás szervezett­sége megfelelő, sok a szór­ványmunkahely — a vállala­tok profilja nem teszi lehető­vé a teljes tantervi anyag el­sajátítását. Ezen úgy segítenek, hogy kiegészítő gyakorlati fog­lalkozásokat szerveznek, más cégeknél. A tanulók többségének szak­mai felkészültsége jó. a szak­munkásvizsgára való felkészí­tésük biztosított. S ehhez az idei létszám: 267 tanuló, 12 osztályban, S ezek között van­nak olyanok is. melyek vegyes osztályok. Ez mit jelent? Két szakcsoportból áll össze egy társaság, ugyanis egyből nincs ki az osztálylétszám. Persze, van ennek előnye is: alkal­mazható a korszerű, kiscsopor­tos foglalkozási mód. Az intézeti tanulmányi ered­mény a megyei átlag körül mozog, de a bukást és le­morzsolódást tekintve — szin­te ezek a legszámottevőbb mu­tatók — ennél jobb a Vági Is­kola. Kevés szakkenyvet A tanulók iskolán kívül is jelentős tevékenységet végez­hetnek. Hat szakkörük műkö­dik, s az ifjak rendelkezésére áll a mintegy 5200 kötetes könyvtár is — kár. hogy kevés a szákkönyvet olvasó tanuló. Az előbbiek alapján elmond­ható, hogy a nevelő-oktató munka feltételrendszere jelen­tősen javult, ezért a jelenlegi­nél nagyobb feladatokra is al­kalmassá vált az intézet. S hogy mik ezek? Többek kö­zött, tovább kell fejleszteni a vállalati tanműhelyhálózatot, összehangolt munkával el kell érni, hogy a különböző verse­nyeken a tanulók értékes he­lyezéseket érjenek el. Vagyis: az átlag is emelkedjen. B. O. Átrskss nélkül Magyar-szovjet szállítások A terveknek megfelelően alakultak az év első tíz hónap­jában a közös magyar—szovjet vízi szállítások; az időjárás sem hátráltatta a hajózást, így várható, hogy az év végéig si­kerül elszállítani a tervezett 1 millió 600 ezer tonna export­import árut. A magyar—szovjet közleke­dési állandó munkacsoport ha­tározza meg évente, hogy a két ország közötti külkereske­delmi forgalomból milyen fel­adatok hárulnak a közlekedési alágazatetera. így a hajózásra. Ennek alapján fuvaroznak a hajózási vállalatok, a MA­HART és a szovjet dunai ha­józási vállalat. Évente áíla­lában másfél millió tonna magyar, illetve szovjet eredetű áru megy a hajón. A vízi szállítmány legna­gyobb részét a Dunaújváros­ba érkező szovjet vasérc teszi ki. A megállapodások szerint ennek kétharmadát szovjet, egyharmadát pedig magyar hajók hozzák» A többi áruféle nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a két vállalat ha­jóin. A Szovjetunióból a vas­érc mellett a szén és a kohá­szati alapanyagok érka;:nek nagyobb tételben vízi úton. A magyar exportáruk közül a legfontosabbak a gabona, az acél. különböző hengerelt áruk. gépi berendezések és a bor. Nemzetközi birkózás Noverber végéig Imsm Ürülnek a ládák tek, .manapság alig ürülnek a ládák. Pedig azokban még je­lenleg is öt fajta kínálja ma­gát, eddig összesen 21,8 tonna fogyott el belőlük, a harden- pont körte meg szinte alig kel­lett, csupán 521 kilogramm a sok apró tétel végösszege. A két szorgalmas eladó — Denk Istvánná és Szabó Pe­temé — véleménye szerint úgy mondják, a gyümölcsök idei kereslete átlagosnak mondha­tó. volt aki sokallta, akadt ve­vő, ki átlagos meg éppenség­gel olcsónak tartotta a 8 fo­rintos árat, a körtére meg sen­kinek nem lehet kifogása, 5 forintért kínálják. My. J. A Toldi-tornacsarnokban rendezték a serdülő kötöttfo­gású Konzerv Kupa birkózó­viadalt, amelyet a romániai Maros megye válogatottjának (Marosvásárhely, Szászfáén és Dicsőszentmárton) vendég- szereplése nemzetközivé tett. A színvonalas, ötórás verseny igen jól sikerült, amiért külön dicséret jár a Kinizsi szakosz­tályának. öt csapat körmérkő­zést vívott, s a körösiek a kö­vetkezőképpen szerepeltek sor­rendben : Nk. Kinizsi—Kecskeméti SC 8-2. Magabiztos volt a győze­lem a szomszéd városiak ellen. Nk. Kinizsi—Csepel Autó VSE (Szigethalom) 9-1). A ha­zaiak hengereltek. Szegedi VSE—Nk. Kinizsi 5-5. Nagy harc volt. A csapat- győzelem a szegedieké, mert a helyieknek 78 kilogrammban nem volt versenyzőjük. Maros megye válogatott (P»o- mánia)—Nk. Kinizsi 5-5. Óriá­si volt a harc, s most is a tíz fő szerepeltetése döntött az erdélyiek javára. Nagyon sok szép technikai megoldást lát­hattak az érdeklődők. Simon László, a marosiak edzője (1974-es világbajnok, többszö­rös VB-EB és olimpiai helye­zett) kérdésünkre a követke­zőket mondotta: — A verseny jól sikerült, jó felkészítést adott a hazai or­szágos bajnokságra. Az öt nap alatt jól éreztük magunkat Nagykőrösön és környékén. A végeredmény; 1. Szegedi VSE 8 pont (23:12-es egyéni győzelmi arány. 2. Maros me­gye vál.: 6 pont (24:18) 3. Nk. Kinizsi 4 pont (27:12) 4. Kecs­keméti SC 2 pont (17:22) 5. Csepel Autó 0 pont (2:38). Az első három helyezett kiemel­kedett a .mezőnyből. A bronz­érmes körösi csapat tagjai: Ta­kács János (1 győzelem), Nagy János (1), Szűcs Attila (1), Tö- röcsík Zoltán (2), Török Béla (4), Kovács Ferenc (1), Farkas Zoltán (2), Petrák József (1), Deák Csaba (1), .Tóthpál László (2), Paros György (3), Kása Ambrus (2), és Fehér Tibor (4) Cselgáncshír Kecskeméten népes mezőny, 150 fő vett részt az országos ifjúsági korcsoportcs cselgáncs rangsorversenyen. A 83 kilo­grammosok 15-ös súlycsoport­jában Cselóczki Attila (Nk. Ki­nizsi) az erős mezőnyben a 8. helyen végzett. Lövészsikerek A lég- és tűzfegyveres MHSZ Kupa-viadal hetedik fordulóját Budapesten rendez­ték. A következő MHSZ-1Ö- vészklubok versenyzői vettek részt rajta: Központi LK (Bu­dapest), BKV (Bp.), Kiskunsá­gi Erdész (Kecskemét), Hódgép (Hódmezővásárhely), Szegedi LK. Nagykőrösi Konzervgyár. A körösiek ifjúsági fiú szá­mokban indultak, s mindket­ten MHSZ bronzkoszorús szin­tű eredményt értek el. Légpus­kával Pozsár László 40/341-01, légpisztollyal Oláh György 40/351-et ért el. Az MHSZ Salgótarjánban megrendezett országos serdülő bajnokságán más iskolai ren­dezvények miatt nem tudtak részt venni a körösiéit. Az MHSZ Kupa nyolcadik, s egyben befejező fordulójában a szokásos 6 klub sportolóinak Szeged adott helyet. A konzer- vesek ismét jól szerepeltek, és a következő eredményeket ér­ték el: Légpuska ifjúsági fiú: Pozsár László 40/351 (MHSZ ezüstkoszorús szintű ered­mény). Légpisztoly ifjúsági fiú: Oláh György 40/360 (ezüst­koszorús). Serdülő fiú: Farkas Róbert 40/323 (bronzkoszorús szintű). Pénteki sportműsor Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 14 óra: Nk. Szakmunkásképző—Mono- ri Szakmunkásképző megyei diák bajnoki mérkőzés. S. T. BSSIÍNHÁÍ A kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban es­te 7 órakor: A pad. Nyilvános főpróba. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: Szállnak a darvak. ISSN 0135—27*8 (Nagykőrösi Hírlap) Az Arany János Termelőszö­vetkezet almáit immár egy hó­nap óta árusítja* az Eszpe­rantó utcában. A korábbi ter­vek szerint november végéig fog tartani a vásár, a további nyitva tartást a forgalom ala­kulásától teszik függővé. Na- ■: gyón óvatos az eladók kijelen- j tése,\msrt az igazság, hogy a I mostani keresletre alapozva ők sem sok reményt fűzhetnek az almásbolt további sorsát, pontosabban bezárását Illető­en. No, de ki tudja mi lesz még addig, mindenesetre úgy tűnik, aki tehette beszerezte téli g^'imölcskészletét. Amíg az első napokban 2—2,2 tonna körül 2—2,2 tonnát is elmér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom