Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM. 274. SZÁM 1984. NOVEMBER 22., CSÜTÖRTÖK A {ehetőségek hő választéka A sokszínűség csak előnyük Mérlegeli Ssihiurális intézményeink Gazdasági érdekünk A hagyomány folytatása A Szimfonikusok Ha valaki egyszer megírná Vác zenei életét, 1984-től új fejezetbe kezdene. Szalay Miklós, a Magyar Ál­lami Operaház karigazgatója, a Váci Szimfonikusok zenekará­nak karmestere, a Bartók Bé­la Állami Zeneiskola igazgatói szobájában ezt mondta: Nagyszerű fúvószenekara van a városnak. Határain túl neves vonószenekara a Musica Humana. Elérkezett az ideje, hogy megalakítsa szimfonikus zenekarát is. — A célok között szerepelt az is — mondta Cs. Nagy Ta­más, az iskola igazgatója —, hogy tehetséges volt. és mos­tani növendékeink ne kallód­janak el, legyen módjuk a to­vábbképzésre. Ennek érdeké­ben az iskola tanára! felkeres­ték és meghívták őket a zene­karba. Féltünk, hogy így is ke­vesen lesznek, ezért kihirdet­tük a tervünket. — Nagy volt a meglepetés — folytatta a karmester — Ti­zenöt-húsz jelentkezőre számí­tottunk. és negyvennyolcán jöttek el. Volt köztük diplo­más és munkás, nyugdíjas és tanuló. Már az első találkozá­sunk alkalmával. 1984. április 13-án megéreztem, hogy meg­értjük egymást. Egy zenekar életében az első hónapok amo­lyan ismerkedések. Itt min­denki sajnálta, hogy májusban nyári szünetre kellett menni, és elég volt egy hónap, szep­tember, hogy a zenei világnap alkalmával, október 1-én meg­tartsuk első hangversenyünket. Nagy volt az izgalom, hogy megtelik-e a terem. Megtelt, de az ajtókat is ki kellett nyit­ni. mert még a ruhatárban, a folyosón is szorongtak. — Jellemző a zenekarra — mondta Cs. Nagy Tamás —, hogy nem lemorzsolódik, ha­nem létszáma növekszik, és nagy lelkesedés fűti. Egy pél­da: a nyolcvanéves Füge And­rás nyugdíjas hajóskapitány­tól levelet kaptam, hogy be kellett feküdnie a kórházba. mert operálják. A próba nap­ján felhívott. Gondol ránk. — Tehát a zenekar mecéná­sa a zeneiskola? — kérdeztem. — Nem. hanem a művelődé­si központ — felelt az iskola igazgatója. — Terveik? — Az első hangversenyünk után alig telt el egy hónap — folytatta a karmester —. a vá­rosban szervezett konferencia rendezői kerestek fel bennün­ket. A konferenciát olyan ün­nepélyességgel szeretnénk zár­ni. hogy a résztvevők feled­hetetlen emlékkel távozzanak Vácról — mondotta. — Hang­versenyünknek nagy sikere volt. Most a város felszabadu­lásának 40. évfordulójára ké­szülünk. December 7-én az ünnepi ülés kultúrműsorában a váci kórusok mellett Beetho­ven Egmont nyitányát és Ko- dálv Háry intermezzóját játsz- szuk. Tervünk, hogy klasszikus könnyűzenekari hangversenye­ket is adunk. Mondjuk Lehár, Strauss műveiből. Karcsú Arzén, a város tör­ténetírója megörökítette Vác krónikájának vaskos köteté­ben, hogy a főtéren már 1785- ben működött az irgalmas ran­di gyógyszertár. A második 1815-ben nyílt meg a centrum­ban, Fuchs József budai pati­kájának Vácra helyezésével. A két háború között, az ir- ga masokén kívül a Sziqvart patikát találjuk a főtéren. Az államosítást követően, az öt­venes években a Március 15. Az ember közvetve vagy közvetlenül felnőtt korában is szüntelenül tanulni kénytelen. Szellemi beruházásnak is te­kinthetjük, ha egy vállalattól továbbképzésre küldik a mun­katársakat. A közművelődést akár úgy is felfoghatjuk, mint a szellemi megújulás, a ké­pességek kibontakoztatásának fejlesztési alapját. Ehhez ter­mészetesen meg kell teremte­ni a tárgyi, személyi feltéte­leket. Ez azonban nemcsak a szándékon, hanem a lehetősé­geken is múlik. E két utóbbi úgy látszik, nem hiányzott Vácott az elmúlt évtizedek­ben. Ebből a szempontból ér­demes követni azt az áttekin­tést, melyet a Hazafias Nép­front városi bizottsága tett meg a közelmúltban. Felkérte Nagy Gézát, a városi tanács művelődési osztályának veze­tőjét az összefoglaló vitaindí­tásra. Központ A város közművelődési in­tézményeinek hálózata, mint kitűnik, még mindig több szektorú, s erre minden való­színűség szerint hosszabb tá­von is számítani kell. A szer­vezetek. intézmények léte, kulturális aktivitása semmi­képpen sem hátránynak, an­nál inkább előnynek tekinthe­tő, a sokszínűség, a lehetősé­gek szélesebb körének bizto­sítéka. Az irányító és fenntartó testületeket tekintve megyei, városi tanácsi irányításról le­het beszélni, s ezt a kört bő­vítik a területen működő egyesületek, az üzemi,' válla­lati működési bizottságok. Részletes taglalást igényelne a Madách Imre Művelődési Központ munkája, melyet az intézményhálózat központjá­nak tekint a város tanácsa, s egyre inkább a város kulturá­lis' életének is a centruma, mint ahogy a vidék kulturá­lis, valamint módszertani köz­pontjává is fejlődik. Más kór­tér 22. számú épület utcai, földszinti részén helyezték el a központi gyógyszertárat. A bővítést és a felújítást követő átadási ünnepségről korábban már beszámoltunk. Az azóta eltelt időszak bebi­zonyította: időszerű volt a kor­szerűsítés. A gyógyszerészek megfelelő munkakörülmények között dolgoznak, a nagykö­zönség örül a szép létesítmény­nek, P. R. dé, hogy a ház adottságai ré­vén vannak még feltáratlan lehetőségek, s úgy vélték a testület tagjai, a tanács veze­tői, hogy a propagandát nem árt még hatékonyabbá tenni. Ez a véleménye István Kál­mánnak is, a HNF helyi tit­kárának, aki szerint érdemes lenne megfontolni, hogy a rendszeresen megjelenő mű­sorfüzetet utcán árusítsák, dí­jazás ellenében. A már négy éve új helyén, a Mártírok útjai volt tisz­tiklub épületében működő városi könyvtár a váciak egyik büszkesége, amely mél­tó helyet ad a tudást, mű­vészi élményeket nyújtó köny­veknek a maga belső archi­tektúrájával, hangulatával is. Az itt dolgozó 16 szakalkal­mazott, nyolc technikai dolgo­zó munkája hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az intézménynek je­lenleg 6 ezer beiratkozott lá­togatója van. Különleges szolgáltatásaik sorába tartozik a zenehall­gatást, nyelvtanulást egyénileg is biztosító hangtár, az iskolai könyvtárak segítése, a kisköz­ségek könyvtárainak irányítá­sa, a mozgáskorlátozottak és a kórházban kezeltek külön szolgálata speciális könyvtári munkatársak segítségévéi, a kórházba például kihelyezett könyvtárral. Múzeum Kulturális intézményhálóza­tunk része a Hajós Alfréd Üttörőház is, melynek szolgál­tatásai között sokféle gyermek­szakkör listája olvasható, s itt külön gyermekkönyvtár működésének is helyet adnak. A modellezők, a néptáncosok, a kerámiakészitők, s más is­kola utáni foglalkozások ked­velői időnként külföldi pajtá­saikat is fogadhatják a nyári napközi táborként és csere­üdülőként szolgáló pokolszi­geti táborukban, amely az üzemekben dolgozó szüleik, a város munkássága közös ösz- szefogásából, sok és szép, ál­dozatos társadalmi munkával jött létre. Folytathatjuk a sort a ze­nei műveltséget megalapozó és továbbfejlesztő Állami Bartók Béla Zeneiskolával, amely programjaival az utóbbi évek­ben a vidék kis zenei színhá­zává fejlődött. Neve bevéső­dött a világ számos és neves művésze tudatába is, akik do­bogóján a közönség elé lép­hettek. Szóba került már, hogy az illetékesek tárgyalnak önálló zenei szakközépiskola létesítéséről is, aminek meg kell teremteni a feltételeit. A Pest megyei Levéltár vá­ci osztálya funkciójára in­kább a kutatómunka jellem­ző, de a látogatókat is min­dig szívesen fogadják. Társul a sorban a Vak Bottyán Mú­zeum, mint a legrégibb intéz­mények egyike. Jelenleg meg­lehetősen ..kinőtt” állapotban, s itt a bővítés, a lehetőségek jobb megteremtésének gondjai nyomasztanak. Helytörténeti ismereteinket azonban ma is kiegészíthetjük kiállítótermei­ben. Igaz, azért a kérdések so­rában elhangzott az is: hogy miért nem cserélik időnként a kiállítási anyagot, ha más is van raktáron, s az is, hogy miért nem lehet nagyobb pro­pagandával csalogatni a kö­zönséget? Nehezebb A feltételekkel tehát nem lehet gondunk, s ezekhez még hozzá kell számítani a minden településen természetesnek tartott filmszínház működését, az ifjúsági szervezetek, az is­kolák kulturális hatásáról nem is beszélve. A gondok sorában még ott találjuk a lakótelepek kulturális élete fejlesztésének feladatait. Ez nem annyira mennyisé­gi vagy hiánypótló feladatnak minősül, mint inkább a lehe­tőségekkel ma még nem élők érdeklődésének felkeltése tar­tozik a feladatok sorába. A programokat bőségesen árasz­tó intézményhálózat kínálata mellett a társadalmi, s mond­juk ki bátran, gazdasági, kulturális szükségletek feltér­képezése, a mit és hogyan kérdése ennél is bonyolultabb. K. T. I. Tervgyííjtsméfly Az Építésügyi Tájékozta­tási Központ közös katalógus­ban foglalta össze a magán­lakásépítők részére korábban már külön kiadott nyaralók, zártkerti épületek ajánlott terveit, és kiegészítette a gyűjteményt a társas üdülők új terveiről szóló ismertetőkkel Az építtetők összesen nyolc­vanöt tervből válogathatnak. Ebből ötvenhárom a 40-től 80 négyzetméterig terjedő hasznos alapterületű, többsé­gében alápincézett és beépí­tett tetőtérrel ellátott nyaraló. Nap mint nap emberekkel foglalkozni nem kis feladatot és nem kis felelősséget jelent. De ha valaki ezt úgy teszi, mint Tóth lmréné, a Tungsram Rt. váci Fényforrásgyárának személyzeti osztályvezetője, akkor egyre többen .keresik fel és fordulnak hozzá bizalom­mal. 1958 óta dolgozik itt. Fiata­lon, párttagként lépett be. Így emlékezik vissza erre az időre: — A gyermekkor, azt hi­szem. minden ember életében meghatározó. A gyökereket nálam is itt kell keresni. Édes­apám 1925-ben lett tagja a IÍMP-nek, amiért a Szocialis­ta Hazáért Érdemrenddel tün­tették ki. Édesanyám 1948- ban lépett be a kommunista pártba. Én magam is fiatalon kezdtem a politikai munkát. 1950-ben a nagymarosi DISZ- szervezet titkára lettem, 18 évesen. Ekkor tanultam meg Igazán a közösségért dolgozni, erejét érezni. 1951-ben részt vettem az MSZBT első orszá­gos kongresszusán, majd a községi MSZBT-szervezet ügy­vezető elnöke lettem. Ma is na­gyon jó érzéssel gondolok visz- sza azokra az évekre. — Hogyan indult pályája az Izzóban? — Éveken keresztül mun­kásként dolgoztam a bevezető gyártásban. Rövidesen pártcso- portbizalminak választottak, majd 1961-tól alapszervezeti párttitkárnak. Közben egyre inkább szükségét éreztem a tanulásnak. Esti tagozaton érettségiztem, majd politikai iskolákat, szakmai tanfolya­mokat végeztem. — Közben hogyan alakult pályafutása? — A hatvanas években még nem volt gyári könyvtárunk. 1959-től a Kossuth Könyvter­jesztő aktivistájaként egy üve­ges szekrényt raktam tele könyvekkel. A növögető. fej­lődő gyűjteményünk első Az állattenyésztők inkább csak panaszkodnak. Szerintük munkaigényes és drága a ter­melés. alacsony a iovedelme- zősége. A panasznak ellent­mond. hogy az állatállomány számottevően nem csökken, sőt egyes ágazatokban növekszik is. Miért van így? Az állatte­nyésztésről nem könnyű le­mondani. Korábban támoga­tást kaptak a gazdaságok a te­lepek építéséhez, s ezeket most hasznosítaniuk kell. Mással pedig alig képzelhető el — tö­meges mértékben — a hasz­nosítás, mint az éppen ott le­vő állatállománnyal. A felét nyújtja Kényszer is tehát az állatte­nyésztés fenntartása. Persze, nemcsak emiatt döntenek a te­nyésztés mellett a szakembe­rek. Hogy nem keresik a visz- szafejlesztés útjait, annak gaz­daságai okai is vannak. Az ál­lat ugyanis gyorsan forgatja a pénzt, folyamatos bevételhez juttatja a gazdaságot, tehát se­gít egyensúlyban tartani a pénzügyeket. Erre most külö­nösen nagy szükség van. hi­szen a hitelek kamatai maga­sak. ezért igyekeznek mielőbb visszafizetni a gazdaságok a kölcsönöket. Az állattenyésztés fenntar­tásához népgazdasági érdek is fűződik. Jelenleg a mezőgaz­dasági termelésnek fele az ál­lattartásból származik, s ez az arány növekedett, hiszen 1972- ben még csak 43 százalékos volt a részesedés. Hasonló változások tapasz­talhatók az exportban is. hi­szen a mezőgazdaság külpiaci értékesítésének ugyancsak fe­lét adja az állattenyésztés. Te­hát sem a mezőgazdasági nagy­üzem, sem a népgazdaság nem mondhat le az állattenyésztés­ről. aminek inkább a fejlesz­tése a soron következő feladat. Mégy ország Az intenzív állattenyésztés mellett szólnak a tradíciók is. Ez abból következik, hogy a magyar mindig állattenyésztő nép volt. s ezt a hagyományt könyvtárosa én lettem. Ma is nagyon jó érzés fog el. ha be­megyek korszerű könyvtárunk­ba olvasnivalót keresni. 1973 óta a személyzeti osztály ve­zetője vagyok, nagyon szeretek emberekkel foglalkozni. — 1970 óta veszek részt a gyári pártbizottság munkájá­ban. de tagja vagyok a Pest megyei pártbizottságnak is. Gyárunkban én irányítom a páríagitációt és -propagandát. A művelődési bizottság társel­nökeként részt veszek a köz- művelődés szervezésében is. Tóth lmréné hétszer volt kivá­ló dolgozó, legutóbb a Kiváló munkáért miniszteri kitünte­tésben részesült. Vác belterületén figyelmetle­nül vezette a kettes főúton sze­mélygépkocsiját Orosz Tamás. Hátulról nekiütközött az álló és balra kanyarodni szándéko­zó személygépkocsinak. Az ütközés során az álló gépkocsit nekilökte egy szemben haladó kamionnak, amelynek során a személygépkocsi vezetője. Kis­parti István és felesége köny- nyebben megsérültek. A Széchenyi utcában N. Andrea kiskorú parkoló sze­mélykocsik közül szaladt az úttestre, minek következtében egy arra haladó taxi elütötte. A gyermek súlyosan megsérült. Paksi Péter váci lakos itta­san ült a volán mellé, s sze­mélygépkocsijával egy fának ütközött. Az anyagi kár jelen­tős. Zebegény lakott területén ittasan vezette segédmotor- kerékpárját Tóth Pál szobi la­kos. Áttért az út bal oldalára és egy szemben jövő személy- I napjainkban igyekeznek meg­őrizni. Ezért az ágazat szerény jövedelmezőségét a termelési eredmények javításával akar­ták növelni a gazdaságokban. A tények mindenesetre erre engednek következtetni. Az egy kocára jutó hústermelés ti­zenhárom esztendő alatt csak­nem 500 kilogrammal növeke­dett. s tavaly elérte az 1804 ki­logrammot. Ugyanebben az időben az egy tehénre jutó tejtermelés 2420 literről 4145 literre emelkedett. A világon mindössze négy ország van. melyik ezer literrel volt képes a tejtermelést javítani. Az sem vitatható, hogy az üzemi hajlandóság találkozott a támogatással is. Központi se­gítség nélkül nem kerülhettek volna az országba a nagy tej­termelő képességű Holstein- Fríz tehenek, nem épülhettek volna gyors ütemben új istál­lók. De nem kevés a gazdasá­gok érdeme sem. hiszen rend­be tették takarmánytermesztó süket, megszűnt az országban a takarmányhiány. Mindezek segítették az állattenyésztést, de a jövedelmezőség elmaradt a várakozástól és a panasz nél­kül elviselhető mértéktől. Ki­váltképp akkor, ha a növény- termelés nyereségéhez hason­lítjuk. importból A tapasztalatok szerint száz forint befektetéssel a növény- termelésben 20 forint nyeresé­get lehet elérni átlagosan, az állattenyésztési ágazatokban viszont ezt nem lehet produ­kálni. Ezért mondják a szakem­berek: a növénytermelés jöve­delmét feletetik az állatokkal. Persze, nem egyformán, s így különbözőképpen fejlesz­tették az ágazatokat is. A szarvasmarha- és juhlétszám voltaképpen változatlan ma­radt az elmúlt tizenhárom év­ben. ugyanakkor a sertés- és a baromfiállomány jelentősen gyarapodott. Ez volt a gazda­ságok érdeke. Ezek az arányok azonban nem igazodtak az ország adott­ságaihoz. Hazánkban nagy ki­terjedésű legelők, rétók van­nak. de ezek termelését csak a tömegtakarmányt fogyasztó állatok — a szarvasmarha és a juh — hasznosíthatják. Szá­muk azonban kevés a legelők nagyságához képest Másfelől a legelőket is elhanyagolják a gazdaságok, alacsonyak a ho­zamok. Változás csak befekte­tés révén remélhető, de ez nem érdeke a gazdaságnak, hiszen a rétek, legelők termését sze­rény jövedelmezőségű ágaza­tokban hasznosíthatják. Ezért fejlődött gyorsabban a sertés- és baromfi tartás a gaz­daságokban. Ez pedig a maga­sabb abrakfogyasztással járt együtt, s így például fehérje- takarmányokból 800 ezer ton­nát importálni is kell. Ebbői a helyzetből csak úgy lehet ki­mozdulni. hogy megváltozik az állatállomány összetétele. A tervek szerint növelni kellene a kérődzők arányát, csökken­teni az abrakfogyasztókét. Csakhogy ez mindaddig óhaj marad, amíg a termelés jöve­delmezősége éppen az ellenke­zőjére ösztönzi a gazdaságokat. V. F. J. gépkocsinak ütközött. Az it­tas vezető ezúttal csak köny- nyebb sérüléseket szenvedett. Váchartyán lakott területén figyelmetlenül vezette személy- gépkocsiját Nagy Tibor őrboty- tyáni lakos. Hátulról nekiüt­között az előtte haladó oldal­kocsis motorkerékpárnak. A motorkerékpár vezetője. Mo­zsár! János és utasa, Czagányi Kálmán súlyos sérülést szen­vedett. Mint kiderült, a motor- kerékpár vezetője is ittasan vett részt a közúti forgalom­ban. Szob lakott területén motor- kerékpárját ittasan, figyelmet­lenül vezette Kovács Károly nagybörzsönyi lakos. Elütötte az út jobb oldalán gyalogosan haladó Legény Istvánnét. Mindketten súlyos sérülést szenvedtek. Papp László ISSN 0133—2758 (Vád HírUlp) Itt a tizedgramm is számít Néninger Géza felvétele M. Gy. Kétszáz esztendő éta Lépések az idő fokain A közösség erejével Papp László Sziréna Ettas járművezetők

Next

/
Oldalképek
Tartalom