Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

1984. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK 3 A földnyilvántartás helyzete A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap délelőtt a megyehá­záin tartott ülést Pest megye Tanácsának végrehajtó bizott­sága.' A testület megvitatta a Pest megyei Földhivatal tevé­Legutóbb 1978 decemberé­ben tárgyalt a testület a me­gyei földhivatal munkájáról, s mint a jelentés hangsúlyozza, a földdel kapcsolatos feladatok megoldása azóta a közvéle­mény érdeklődésének közép­pontjába került, mert a föld- tulajdon felértékelőjijött az ál­lampolgárok szemeden. Nagy magánforgalom indult meg erős törekvés tapasztalható a mezőgazdasági rendeltetésű in­gatlanok zártkertbe vonására, gyakoribb lett a föld haszon­bérbe és tartós használatba adása. A földhivatal munkájában meghatározó volt a mezőgaz­dasági termőterület megóvása és a társadalom számára leg­kedvezőbb felhasználása, a megye és a főváros lakossá­gának valamennyi rétegét érintő földigazgatási és ható­sági feladatok megoldása, to­vábbá a tulajdoni és használa­ti viszonyok rendezése, a szo­cialista tulajdonviszonyok erő­sítése. Nagy feladatot jelentett az egységes nyilvántartás lét­rehozása és az aranykoronás földminősítési rendszer helyett az új. az úgynevezett minta­teres földértékelés bevezetése. A megnövekedett hatósági munkát a földhivatal csak nagy erőfeszítésekkel tudta, tudja elvégezni, s csökkentett létszámmal. így is kiemelkedő eredményt értek el a nagy­üzemi területek racionális ki­alakításában;- a'^beszámolási időszakban 43 ezer hektáron hajtottak végre földcserét, s 1977 óta 5191 hektárról 700 hektár alá csökkent a parlaq- terület. Változatlanul nagy gondokat okoz azonban, hogy évről évre újratermelődik az állampolgárok által parlagon hagyott, mintegy négy-ötszáz hektár tanácsi kezelésű föld. kenységéről szóló beszámolót, s a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat eredményeit, gondjait, munkáját elemző jelentést. Ennek hasznosítása megoldat­lan. Az ingatlan-nyilvántartás ké­szenléti állapota jelenleg 90— 92 százalékos, országosan Pest megye területén került sor a legtöbb. 690 327 ingatlan szer­kesztésére. A munka befeje­zését nehezíti, hogy a tulaj­donosok ismeretlensége miatt sok ingatlan helyzetét eddig nem sikerült rendezni. A föld­értékelés jól halad, 1981 és 1985 között összesen 596 ezer hektárt érint, s az ütemterv alapján folytatódik az ezred­fordulóig tartó földmérési program, melynek célja a pon­tosabb térképek elkészítése. A Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat tevékenysé­gének alakulásáról szóló jelen­tés számottevő fejlődésről, a teljesítőképesség és a termelé­kenység növekedéséről adott számot, s arról, hogy a válla­latnak is alkalmazkodnia kel­lett az építési piac csökkenő keresletéhez, ám a szigorúbb feltételek között is sikerül megőriznie gazdasági stabili­tását. A DÉTÉV eredménye nem csekély, a 34 év előtti né­hány millió forintról termelési kapacitása 130 . milliósra nőtt. Míg 1970 óta száztizenöttel csökkent itt a munkások lét­száma. a termelés emelkedése hetvenhét százalékos volt, ez tisztán a termelékenység nö­vekedéséből adódott. Ez évre a 150 milliós árbevétel mel­lett 11 és fél milliós nyereség­re számítanak. Ami a hatósági munkát ille­ti, a jelentés megállapítja, hogy a földhivataloknál általában jó az ügyintézés színvonala, az egymilliónál több határozat el­len 3678 esetben érkezett fel­lebbezés. ám a megváltoztatott és hatályon kívül helyezett ha­tározatok száma kilencszáztíz. A testület tagjai is szóvá tet­ték, hogy egyes területeken — például Szentendre, Budaörs, Vác körzetében — gyakori pa­nasz az ügyintézési határidő túllépése (ez olykor a bírósági tárgyalások elnapolásához is vezet), ezért a földhivatalt megillető jutalomkeretből is nagy összeget vontaik el. A je­lenségek mögött a fluktuáció, s a feladatok halmozódása ta­lálható. A testület elismeréssel szólt a földhivatali tevékenység eredményeiről. Javasolta: a földhivatal vezetője dolgozzon ki intézkedési tervet, a nehe­zebb körülmények között, ha­táridő-túllépésekkel dolgozó hivatalok . tevékenységének jobbáté telére. A stabilitás megőrzését szol­gálta. az új telep fejlesztését Is könnyítő, 10 és fél millió fo­rintos megyei támogatás, ám további pénz kell ahhoz, hogy az elhasználódott gépek Pótlá­sáról gondoskodhassanak, A kivitelezők közötti kon­kurencia megnőtt, amióta minden kétmillió forint feletti munkára versenytárgyalást hirdetnek. A vállalat eddig nem volt sikertelen a verseny- tárgyalásokon, de mint a le­ien lésből ki tűr) t. vonzónak: tartják a fővállalkozási formát, mely a beruházási . programtól a kulcsátadásig minden felada­tot rájuk ró. A végrehajtó bizottság elis­merte a vállalat korrektségét, megbízhatóságát, s ezt igazol­ták a felügyeleti és gazdasági ellenőrzések is. V. G. P. Óvni kell és bölcsen használni legértékesebb mezőgazdasági termőterületeinket Megőrizték stabilitásukat, tovább gyarapodtak s a versenyben is megállják helyüket (Folytatás az 1. oldalról.) koszorúit helyezték el a szov­jet hősi emlékművön az MSZMP Pest megyei, Cegléd városi és jászkarajenői bizott­sága; a megyei, a ceglédi és helyi tanács; a megyei, ceglé­di, a községi tömegszerveze­tek, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képvise­lői. Majd a község lakossága, az üzemek, iskolák küldöttei tisztelegtek a hősök emléke előtt virágcsokrokkal. Ezután Hideg Ilona, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Pest megyei elnökségének elnöke lépett a mikrofonhoz, és fel­hívást intézett a megye úttö­rőihez. Elmondta, hogy a sza­badság lángja több hetes út után megérkezett megyénkbe, hogy áthaladjon városainkon és falveinkon. Érkezését - va­lamennyi úttörőcsapat tettek­kel köszöntse. Ismét fáklyák lobbantak. Az elsőnek fölszabadult öt Pest megyei körzet úttörőinek kép­viselői elvonultak a szabadság lángjával a megye sportolói­nak hálastafétájától kísérve, hogy a szabadság üzenetét el­vigyék minden településre. Az ünnep alkalmából Jász- karajenő' adott otthont a po­litikai könyvnapok megyei megnyitójának is. Ebből az alkalomból Bállá János kö­Megérkezett a szabadság lángja Iklad igényt tart a vasadi munkaerőre, a géppark egy részére Új cégtábla a régi csarnokon Korántsem feszült, inkább várakozással teli a hangulat a középső üzemcsarnokban, a forgácsoló- és esztergagépek szomszédságában. Munkásgyű­lésre készülődnek, van aki a seprűt forgatja, míg más ügyetlen kezekkel néhány zöld ágat tördel a piros drapériá­val bevont asztalra. Majd le­beszélik, leintik f— nem illik az oda... Bejegyzés a munkakönyvbe A helyszín Vasad, a koráb­ban felszámolás sorsára jutott Irodagépipari és Finommecha­nikai Vállalat 1. számú üzeme a Bem utca 57. szám alatt, a Kossuth Tsz központjában. Vendégeket várnak a munkás- gyűlésre, vagy hogy pontosab­ban fogalmazzunk, vevőt, új tulajdonost, munkaadót. Mert nyílt titok, hogy nem zárják be az üzemet, nem eresztenek szélnek 180 embert — van már vevő a gépparkra, aki képes munkát adni a dolgo­zóknak, csak győzzenek majd megbirkózni a feladatokkal. De ne vágjunk a dolgok elé­be! Emlékeztetőül: lapunk szeptember 20-i számában fog­lalkoztunk azzal, hogy „ Dob­ra vertek egy üzemet Vasa­don”, átmenetileg munka nél­kül maradtak az itt dolgozók, elkeseredett volt a hangulat, zúgolódtak az emberek. S ak­kor a jövő ígéreteként emle­gettük: október közepén mun­kásgyűlésen tájékoztatják az érintetteket, mi lesz a sorsuk. [gén. eltelt az idő, a naptár már október 31-et mutat.' Ám a vasadiak már jó két hete is­merik a megoldást. Azt, amit csak megerősített, szentesített a tegnapi munkáseyűlés. Az óramutató már túlsza­ladt a fél tizenegyen, amikor szemtől szembe kerii’+ek egy­mással a munkásgyűiés részt­vevői, s a vendégek. Az ikla- di Ipari Műszergyár vezérka­ra, a község párt- és tanácsi vezetői, a termelőszövetkezet képviselői, a felszámolási bi­zottság tagja, a kormánybiz­tos, dr. Karácsony Dezső — aki az Ipari Minisztérium meg­bízásából tett eleget ennek a korántsem könnyű feladatnak, Vásárosnaménytöl Kecskemé­ten, Kiskőrösön, Budapesten át Vasadig, az IGV gyárait, eszközeit értékesítve, .három­ezer dolgozójának sorsát in­tézve. Zubor György, a monori pártbizottság képviseletében vállalkozott a munkásgyűlés levezetésére, a tények ismer­tetésére. Arra, hogy novem­ber 15-től az IMI átveszi a va­sadi üzemet, tehát új cégtáb­la kerül a régi, a kopott, a vi­harvert helyére. (Bár ahogy az ember a gazdasági vezető­ket ismeri, nem a táblacsere lesz az első, a legsürgősebb dolguk!) S várhatóan tizenöt nap múlva az itt foglalkozta­tottak munkakönyvébe az a bejegyzés kerül, hogy az Ipa­ri Műszergyár vasadi üzemé­nek dolgozója. Úgy százhat- vanan maradnak. A herce­hurca alatt néhányan lemor­zsolódtak. De ebbe nemcsak a bizonytalanság játszott, ját­szik közre. A számításnak is jut itt szerepe. Amikor a számítás közbeszól Igen, a számításnak, melyet álszeméremből botorság lenne elhallgatni. Hiszen nagyon is előkelő helyet foglal el — az érintettek nem is tagadják — a döntést befolyásoló tények sorában. A két hónapi bér, ami a felmondás után megil­leti az IGV egykori dolgozóit. S két hónapi bérrel a zsebben egészen december 25-ig mele­gedhet az, ki erre képes (!) a kemencepadkán, vagy dolgoz­hat a ház körül. Mert a kor­mánybiztos nem tart igényt arra, hogy ledolgozzák a har­minc napot. Igaza is van, fe­lesleges itt az amúgy is töré­keny, éppen hogy lecsendese­dett hangulatot bolygatni... Másfél hónap után született meg a megoldás. Nézem az ar­cokat — szinte mindegyiken kivétel nélkül feszült figye­lem — miközben dr. Bognár Sándor, az IMI vezérigazgató­ja beszél. Tréfásra fogva a szót, a mondandót, így akar­ván áthidalni a ritka s ne­héz pillanatot. De abban alig­hanem igaza van, hogy eset­leg ötven év múlva a hazai ipar történetéről szólva ezt a napot sokszor felemlegetik. Mit és miért kérdésre válsszt Hiszen a szocialista gazdálko­dás idején menthetetlen hely­zetbe került vállalat megszűn­te, s megvásárlása ipartörté­neti dokumentum lesz. A meg­újulás garanciája viszont az a 15 százalékos termelésnöveke­dés, mely az IMI nevét fém­jelzi, s gyártmányok sora, me­lyeknek biztos piaca van, s az a bizonyos harmadik „láb” — amin a vállalat áll! — a finommechanika, és elektro­nika, melynek jelentőségét kü­lönösebben nem kell hangsú­lyozni. Az üzemszerű termelés kez­dete 1985. január elseje Vasa­don. Addig lebonyolítható a gépek, a technika, a technoló­gia Vasadra telepítése, az eh­hez kapcsolódó program vég­rehajtása, a berendezések ke­zelőinek betanítása —■ hiszen nem irodagépek készülnek majd itt! —, s a megszűnt vál­lalat után maradt apróbb kö­telezettségek, például alkat­részszállítások teljesítése, s a fogadókészség megteremtése. Ám ahhoz, hogy az IMI há- romezerkátszáz dolgozót szám­láló nagy családjának értékes tagjai legyenek a vasadiak, az is kell, hogy a menet közben jelentkező problémákra vá­laszt kérjenek az itteniek. Ak­kor hangulati elemek nem ronthatják a munkamorált, a közérzetet. Az Ikladról meg­adott rendelésállomány isme­retében az éves feladatoknak természetesen eleget kell ten­ni. S a kapott, rendelkezé­sükre álló anyagi eszközökkel, mozgóbérrel ennek a kis kö­zösségnek gazdálkodni. Hogy amikor legközelebb szembe­kerülnek — mármint a köz­ponti törzsgyár vezetői s a va­sadnak — együtt az eredmé­nyeket vehessék számba. Hi­szen ez november 15-től kezd­ve csak rajtuk múlik ... De nem lett volna igazi, a javából való munkásgyűlés a tegnapi, ha csak a vezetők hallatják hangjukat. S nem is volt ilyen egyoldalú ez a ta­Faültetés az iskola parkjában Erdösi Ágnes felvételei szöntötte az egybegyűlteket a művelődési házban. Mint mon­dotta, közös évforduló ez, hi­szen a Kossuth Könyvkiadó születésnapja is egyben. Ép­pen negyven esztendeje, hogy a párt kiadója a megjelente­tett művekkel a politikai agi- tációt, történelmi és világné­zeti ismeretek terjesztését se­gíti. Évente 170—180 kiadványt gondoznak, s adnák ki négy­millió példányban. Mindezt aktivisták közreműködésével, saját terjesztői hálózattal te­szik. Megyénkben is ezerkét- százan vállalják a feladatot, hogy a politikai műveket az alapszervezetek tagjainak a kezébe adják. Közülük a leg­jobb munkát végzőknek adott át elismerést Torma Pál, a Kossuth Könyvkiadó Pest me* gyei kirendeltségének vezető­je. Dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának veze­tője rendkívül sokat tesz azért, hogy a politikai iroda­lom terjesztése és tanulmányo­zása a pártmunka szerves ré­nácskozás. Hiszen Sipos Já- nosné vállalta, hogy Ikladra jár naponta dolgozni. Ám a három gyerek mellett ez ko­rántsem könnyű. Éppen ezért szeretné, ha a Medicor az ál­tala megvásárolt gépeket mi­előbb elvinné Vasadról. S ők itt a megszokott falak között dolgozhatnának. Ám az sem lenne baj, ha a betanulási idő alatt a béreket is jobban egye­nesbe hoznák. Csak azt hagy­ta ki számításból: átmeneti­leg alapbért kapnak, de ehhez százszázalékos teljesítményt kell adni. Nem száz alatt, vagy éppen százat — mert egyik esetben sem illeti meg a dolgozót a több bér ... Nsm mindegy, milyen a berendezés Barna Sándor elismeréssel szólt arról, hogy sorsuk ren­dezéséért a monori pártbizott­ság is megtett mindent, épp­úgy, mint a megyei. Kécskei István meg arra hívta fel a figyelmet: aki munkát ad, jó, ha azt illeti meg az elővásár­lás joga a gépekre, berende­zésekre. Igaza is van, nem mindegy, milyen eszközökkel kell már holnap dolgoznia ... Kiss Mihály, Pirkov László, a szerszámkészítő-fröccsöntő gé­pek állapotát forszírozta. Ne küldjék csak a kiselejtezettet ide Ikladról... ★ A többség együtt marad. Üzemvezető, betanított mun­kásnők, szakmunkások. Mert úgy érezték, a bizonytalanság­ban a tisztesség is úgy kíván­ja, diktálja. Most meg a na­gyobb feladat megoldása kö­veteli meg tőlük, hogy bizo­nyítsanak. A régi üzemcsar­nokban, új feltételek között. Varga Edit sze legyen, ezért a politikai irodalom terjesztéséért em­lékplakettben részesült. Kiváló terjesztő címmel ju­talmazták Zoltainé Menyhárt Erzsébetet, a Vác és Vidéke Áfész, Szabó Jánosnét, a Ha­zai Fésűsfonó- és Szövőgyár kerepestarcsai gyára, Zilai Jó- zsefnét, a Mechanikai Művek és Kovács Lászlót, a Volán 21. számú Vállalat nagykőrösi üzemegysége terjesztőjét. A könyvnapok megnyitója kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott. A vitaindító elő­adást dr. Lengyel Zsuzsa, az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetének főmunka­társa tartotta a magyar falu negyvenesztendős fejlődésé­ről. a "■'■tA 'Fölvázolt kép á felszólalá­sokkal vált teljessé. Mélyről, jövő, őszinte szavaikat hallot­tunk azoktól, akik az elmúlt évtizedek sorsforduló tetteinek részesei voltak. Csáki István, a jászkaraje­női Árpád Termelőszövetkezet nyugdíjas brigádvezetője sze­mélyes élményeit fölidézve beszélt a tsz-szervezés küzdel­mes éveiről. Majd későbbi időkből az első gép örömére, az első sikerekre emlékezett. Mindezt a szövetkezet mai milliós értékű gépparkjával állította szembe, s azzal, hogy ma többszörösét takarítják be a negyven évvel ezelőttinek. Fazekas Sándor, a törteti Dózsa Termelőszövetkezet el­nöke a parasztság tudati fej­lődését hangsúlyozta, mond­ván, hogy műveltsége ma már semmivel sem marad el a munkásokétól. Hiszen a szö­vetkezetekben, állami gazda­ságokban nagy értékű beren­dezéseket kezelnek, s az ő munkájuknak köszönhető a magyar mezőgazdaság híre a világban. Győré Pál nyugalmazott vb- titkár Abonyból egy képzelet­beli településtörténeti krónika bevezetőjét olvasta föl. Érzék­letesen, szenvedélytől átfűtve fogalmazott, amikor a paraszt­ság felszabadulás előtti sanya­rú sorsáról, nyomoráról be­szélt, s amikor a történelmi változásokat sorolta lakóhelyé­nek példáin keresztül. Koncz István, a gödöllői vá­rosi pártbizottság munkatársa azt a fejlődési folyamatot kör­vonalazta, ami az egykori gö­döllői járásban végbement. ★ Pest megye, Jászkarajenő ünnepén tegnap föllobogózott, zenétől hangos utcák fogadták a községbe érkezőket. Délelőtt a tanácsházán kiállítás nyílt a község utolsó négy évtizedé­nek történetéből. Az iskola előtti parkban a vörös nyakkendősök emlékfá­kat ültettek. A késő délutáni órákban ünnepi műsorra gyü­lekezett a közönség a művelő­dési házban. Az ürömi amatőr színjátszók mutatták be a Csendesek a hajnalok című irodalmi műsorukat. Este pe­dig KISZ-es—komszomolista találkozóval zárult az ese­ménydús nap programja. M. N. P. Megérkezett a szab&Sság lángja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom