Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-13 / 266. szám

f Öj ©Iáéillem a Taurusban A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 1984. NOVEMBER 13., KEDD fezébe keiiüt az ófóvsíág Markológép - védett területen A Taurus váci gyárának oldóüzemében jelentős fejlesztést hajtottak végre. A régi gyártási technológia sem a környezet- védelmi, sem a KÖJÁL előírásainak nem felelt meg. Ezért egy új üzemcsarnokot építettek, melyben az NSZK-ból vásá­rolt korszerű gépsort helyeztek el. Az alapgép mellé a kiegé­szítő gépsort hazai cégektől vásárolták. így teljesen zárt rend­szerben történik a ragasztóanyag előállítása Hancsovszki János felvétele Ha Isfcst, még időjében Szűrővizsgálat a DÜM-rcél 9 A Cement- és Mészművek váci gyárában, nagy gondot fordítanak a dolgozók egész­ségének megóvására. A na­pokban fejeződött be a 949 munkavállalóra kiterjedő ál­talános orvosi szűrővizsgálat, amelyet dr. Bellavics Erzsébet üzemorvos és Magos Mihályné üzemi nővér végzett. A nagy­szabású szűrővizsgálat célja az volt, hogy az .üzemorvos tájékozódjon a dolgozók egész­ségügyi állapotáról, a munká­val kapcsolatba hozható meg­betegedések okairól, gyakori­ságáról. A vizsgálat során kiszűrtek olyan dolgozókat is, akik ko­rábban egészségesnek hitték magukat. Magas vérnyomást 99, cukorbetegséget 14, hallás- károsodást 69, légzőszsrvi megbetegedést. 87 dolgozónál tapasztaltak. Az újonnan ki­szűrt betegek •terápiás keze­lése megkezdődött. A gyógy­kezelés megakadályozza az el­változás teljes kialakulását. A munkaegészségügyi jegy­zék (tükör) elkészítésével egy­ben a dolgozók munkaalkal­masságának a felülvizsgálata is megtörtént. Megváltozott egészségügyi állapotuk miatt öten nem tudták ellátni ko­rábbi munkakörüket. Hárman táppénzes állományba, ketten könnyebb munkakörbe kerül­tek. Tóth Gézáné A vácrátóti Botanikai Kuta­tó Intézet munkatársai a falu határában folyó Tecze-patak mentén érdekes homokpusz­tai, mocsári és nedvesréti növényi vegetációt találtak. A terület érdekessége, hogy az eltérő élőhelyeket igénylő nö­vények itt kis területen, egy­mással közvetlenül érintkezve vagy egymástól néhány mé­terre levő határzónában élnek. Így szinte egy helyen tanul­mányozható a mocsári és a homokpusztai növényvilág. A patak mentén sok ritka virág él, s a kutatók megtalálták a korcs nőszirom fehéres virágú alakját, amely hazánkban csak itt fordul elő! Természeti értékek A Kis-Tecze régóta védett terület, amire táblák figyel­meztetik a látogatókat. Hosz- szú ideig nem is volt semmi baj. Békésen megfért egymás mellett a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és a két „veszé­lyes óriás” szorításában szeré­nyen meghúzódott a termé­szetvédelmi terület. Határait tiszteletben tartották egészen 1984. április 6-ig. Ezen a na­pon elképesztő dolgok történ­tek. Egy markológép jelent meg, és a táblákkal mit sem törődve, elkezdte a földet ás­ni. A növények a földdel együtt teherautókra kerültek. Itt is, ott is nagy gödrök árul­kodnak a markológép munká­járól. Bucsányi István így emlé­kezik vissza az eseményekre: — Kora délután kimentem a Kis-Tecze természetvédelmi területre, s elképesztő látvány fogadott. A patak mentén a markoló jó darabon feltúrta a növényzetet. Megkérdeztem a gépkezelőt: — Nem zavarja önt, hogy táblával kijelölt, vé­dett területen dolgozik? A markológép vezetője el­mondta, hogy az Ipolyvidéki Erdőgazdaság váci erdészeté­nek megbízásából szállítják a földet, s a kitermelés helyét Palik József kerületvezető er­dész jelölte ki. A botanikus kertben nem tudtak semmit a földkitermelésről. Felhívtam telefonon a Fest megyei Ta­nács természetvédelmi osztá­lyát. Dr. Balázs István megyei tanácsos, csoportvezető döb­benten hallgatta az esetet. — Azonnal be kell szüntetni a földkitermelést — hallat­szott az osztályvezető határo­zott állásfogjalása! Kerestem az erdészt, de nem találtam otthon. Elindul- tem a Kis-Teczére, de útköz­ben találkoztam a markoló­géppel. Már abbahagyták a munkát. Később azzal vádol­tak, hogy én küldtem el, miattam nem tudják kifizetni az emberek félnapi bérét. Ne­vetséges! Ehhez sem jogom, sem lehetőségem nincs! Sárait földgát A természetvédelmi hatóság szakemberei megállapították, hogy a földkitermelés védett területen történt. A munka folyamán megsérült az a föld­gát, amely a vízszintet bizto­sította. Így veszélyeztetetté vált a mocsári növényzet és a hüllőfauna védelme. A váci erdészetet felszólí­tották a károsítás helyrehozá­sára. Ám az erdészetnek ez cseppet sem volt sürgős. Sze­rintük ők nem követtek el szabálytalanságot, mert a földkitermelést saját területü­kön végezték. Hosszas levelezés kezdődött, de az ügy egy lépést sem ha­ladt előre. A bonyodalmak tisztázására dr. Balázs István helyszíni bejárásra hívta meg az érdekelteket. A helyszínen megjelentek a sződi Virágzó I smeretterjesztés és ösztönzés gya­nánt hadd hívjam fel kedves fi­gyelmüket, mi mindenre is használ­ható közútjaink fájának bájos termése, a vadgesztenye. Már gyerekkorban kiváló örömöket okozhat. Számos társasjáték úgyneve­zett figurájának alkalmazhatjuk, pél­dául a közkedvelt malommérkőzéseken. Ilyenkor az egyik fél fessen rá fehér, míg a másik fekete pontokat, így meg­különböztetve a játékosok bábjait. Ugyancsak gyermekek-serdülők se­gítségükkel fejleszthetik kézügyességü­ket és formakészségüket: bútorzatot ké­szíthetnek azokból. Ennek módja az, hogy asztalnál alul négy, széknél még felül kettő gömbfejű gombostűt szúr­nak bele, a lábakat egyenként, a szék háttámláját fekvő 8-as alakban bete­kerik bármely színes hulladékfonallal; ha a hurkolás egyszerre két széket fog össze, máris kész a rekamié. Ám az iparnak is bámulatosan sokol­dalú nyersanyaga a vadgesztenye. Te­szem azt, hagyományosan enyvet gyár­tanak belőle, mely kiválóan ragaszt, nem úgy, mint a legtöbb szintetikus ragasztószer, és ráadásul, de nem mel­lékesen, semmiféle olyatén gőzt nem * fejleszt, melynek beszívása kábító­szer-élvezet gyanánt kerül a bűnözési és halálozási statisztikákba. Ha viszont a termést porrá őröljük, belőle készít­hető az úgynevezett schneebergi tüsz- szentöpor, mely kedves tréfák előidéző­je lehet, de tubák gyanánt is — kézfej­ről felszíva — az egészség őre. Mint gyógyszer főként olaja révén köszvé- nyeseknek hoz megkönnyebbülést. Sa- ponintartalma viszont gyapjúmosásra teszi alkalmassá. Fűzzük hozzá: állato­kat is takarmányozhatunk vele. Mindez azonban nem elég, hogy úgy mondjam, csak afféle kezdet. A tudo­mányos nevén hippocastenacea nagy mennyiségben tartalmaz glicineket, li- cineket. prostaglandinokat és egyéb olyatén összetevőket, melyek kísértetie­sen megegyeznek a közismert százlábú genetikai alapanyagaival. Ily módon a modern tudomány röntgen besugárzás­Gombó Pál: difiire ióa vacL^eóztenyeí sál és ionbombázással a molekuláris ál­lapotba hozott vadgesztenyéből létre­hozta a százlábú szaporítóanyagát (dez- oxiribonukleinsavát), ami nem keveseb­bet jelent, mint a százlábúak vadgesz­tenyéből való előállításának realizálá­sát! Bár a laboratóriumok az ilyen ro- varkákat gondosan elzárják, még sincs kizárva, hogy — miként a közelmúltban Alaszkában — néhány példány kimá­szik a réseken, és ily módon a fürdő­kádjainkban olykor mászkáló százlá­búak vadgesztenyeszármazékok. Természetesen a legmodernebb bioló­gia szinte korlátlan eszközökkel rendel­kezik a fajok embrionális megváltozta­tására, így a génsebészet néven ismert eljárások során a százlábúgénekből könnyen formál tengerimalac-, tigris-, avagy gnúantilopgéneket. Ezek közül különösen az utóbbinak van jelentősé­ge, mert a gnúantilop kihalófélben van, így kézenfekvő az állomány pótlása vad­gesztenye-alapanyagból. Elvileg nincs akadálya — és e téren kísérletek is folynak —, hogy további mutációk kifejlesztésével létrejöjjenek és fejlődésnek induljanak e módon meg­indított homo sapiens (ember) kezde­mények. Ezek különös előnye az úgy­nevezett klónozás (azonos genetikai anyagú egyedek létrehozása). , Vagyis létrehozhatók egynemű, egyjellegű ho- munkulusok, androidák, amelyek pél­dául harcra kész katonák, avagy tárgy­szerű eljárásra programozott hivatal­nokok, nagy öntudattal rendelkező szín­darabírók stb. formájában elégíthetik ki a társadalom emberanyag-szükségle­tét — vadgesztenyéből. (Jelenleg még gondot és vitát okoz a lábak számának szabályozása, mert sok kísérleti pél­dánynál visszaüt a százra, melyet né­hány tudós szerint például a hivatal­nokoknál elegendő négyre csökkenteni, ily módon önmaguk székét is képeznék.) És még ez sem a határ! Vadgeszte­nyéből ugyanis a legkülönbözőbb rob- banóanyagok állíthatók elő. Nitroglice- rin-tartalmát felhasználva például apró bombácskák állíthatók elő, melyek bur­kául a gyümölcs eredeti héja alkalmas. Ezek a kedves bombácskák kiválóan felhasználhatók kerti ünnepségek fé­nyének emelésére, például szilveszter­kor. Ha viszont a vadgesztenyét szink- rofazotronba helyezzük, és közönséges ionizált plazmával bombázzuk, komo­lyabb robbanóanyag is előállítható be­lőle, így atombomba, hidrogénbomba, neutronbomba, sőt nitrogénbomba. Ezek közhaszna ismeretes, hiszen igen takarékos pusztítást tesznek lehetővé mind holt anyagban, teszem azt épüle­tekben, városokban, mind élő anyag­ban, teszem azt, katonákban avagy ci­vilekben, korra, fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül. E ngedtessék meg nekem, hogy ezen a ponton felhívjam a figyelmet a vadgesztenye brizáns (robbantó), illetve biológiai felhasználása egymást kiegészítő jellegére. Bár ez még távla­tok tárgya, de kézenfekvő lehetőség, hogy amennyiben a vadgesztenye alap­anyagú bombák túlontúl meggyérítenék a népességet, ugyancsak vadgesztenye alapanyagból pótoljuk a hiányt, még­hozzá eleve szakosított kivitelben. Befejezésül mit is mondhatnék egye­bet, mint azt, hogy becsüljük meg a szerény vadgesztenyét, civilizációnk eme értékes és ígéretes alapanyagát, gyűjtsük, ápoljuk, bocsássuk a szak­emberek rendelkezésére, a vadgeszte- nvefák pusztuló példányait a fák nap­ján pótoljuk, ültetvényesílését ösztö­nözzük 1 Mgtsz, a Botanikai Kutató In­tézet, a váci erdészet és a Pest megyei Tanács munka-1 társai. Tábla jelezte a védett terü­letet, de a térképről lemaradt egy kis sarok, amit az erdé­szet saját területének tartott, s ott elkezdték a föld kiter­melését. A térképről lemaradt kis részen ugyanolyan növé­nyek éltek, mint néhány mé­terrel távolabb, hiszen az a patakpart szerves része. A térképről is — Vajon miért gondolták azt, hogy ez nem védett? Miért nem kérték ki a bota­nikusok véleményét olyan munkánál, ami a terület víz- háztartását is befolyásolhatja? S vajon a földhányások mi­lyen gondolatokat ébreszthet­nek a látogatókban a hazai természetvédelemről? Folytathatnánk a kérdése­ket, amit megválaszolni aligha lehet. E helyett a helyszínen is ma Sasba csaptak az indulatok, és a szokatlan hangnem miatt olykor nehézkessé vált a se­gítő szándékú megbeszélés. Elmúlt már az ebéd ideje, amikor dr. Balázs István gon dolataiba merülve végigtekin­tett a tájon. — Az erdésznek nem azt kellett volna kutatni, hol a védett terület hátára, hanem azt, hogyan tudja megvédeni a természeti értékeket. Sze­rencsére nem történt helyre­hozhatatlan beavatkozás — mondta. — Mi lett volna, ha néhány nappal később veszik észre a markolót? — Akkor valószínűleg ki­húzhattuk volna a Kis-Teczét a megyei természetvédelmi értékek sorából — válaszolta dr. Balázs István. A természetet szerető em­berek gyors cselekvésének kö­szönhető. hogy megmenekült a Kis-Tercze ritka élővilága. De mi lesz, ha legközelebb itt vagv máshol későn érkeznek a természetvédők ? Dénes János Fogadóéra Dr. Baráth Endre országgyű­lési képviselő november 13-án. kedden délelőtt 9—10 óráig várja választóit a verőcemaro­si tanácsházán. Fél tizenegy­től fél tizenkettőig a szokolyai. háromnegyed tizenkettőtől dél­után egy óráig Kőspallag régi tanácsháza-épijietében folytat­ja a fogadóórát. Ajándék a fa!ugyű!ssrs Egészségház A sződllgeti tanácson há­rom éve határozták e . hogy a Tinódi utcában központi egészsegházat építenek, mellé pedig szolgálati lakásokat. Dora Péter vb-titkártól azt kérdeztem, hogy haladtak ed­dig a munkával: — Ez év júniusában kezd­tük el az építkezést, amely 2,3 millió forintba fog kerülni — mondta a titkár. — A he­lyi kisiparosok közreműködé­sével épül. Szeretnénk, ha de­cember 7-re, a falugyűlésre elkészülne az épület és meg­kezdődhetne a felszerelések elhelyezése. — Azért van szükség a központi egészségházra, mert az Attila utcában levő épület állapota leromlott. Itt van a fogorvosi rendelő, valamint az anya- és gyermekvédelem. A Tinódi utcában a körzeti or­vosi rendelő működik. Itt most a körzeti orvosi rende­lés, fogorvosi, anya- és gyer­mekvédelmi rendelés kap he­lyet. A tanács új, modern fel­szereléseket vásárol. A me­gyétől póthitelt kaptunk. Ügy alakítottuk ki az épületet, hogy újabb körzeti orvosi rendelést tudjunk lehetővé tenni — fejezte be tájékozta­tóját Dora Péter. A barackosban épülő új há­zakba sok fiatal költözik be. Ha kell, később új gyermek- orvosi rendelésre is lehetőség nyílik. S. J. Rólunk írják Az MHSZ Élet munkatársa beszélgetett Simon Pállal, a Pest megyei MHSZ titkárhe­lyettesével, aki elmondta, hogy a váci modellezők a me­gye területén működő klu­boknak készítenek egységcso­magokat. A Fonómunkás ismertette a váci FICE profilváltását: a negyedik negyedévtől jobb terméseredményeket várnak, ennek érdekében már több termelésjavító vezetői intézke­dés is történt az üzemben. A Mezőgazdasági Mérnök legutóbbi száma bemutatta Boros Aladárt, a váci Mező- gazdasági Szakiskola most nyugalomba vonult tanárát és igazgatóhelyettesét, kormány­kitüntetésének átvétele kap­csán. A Népszabadság tudósítást közölt arról, hogy a Mozgás- korlátozottak Pest megyei Egyesülete Vácott tartotta nagy érdeklődéssel kísért kül­döttközgyűlését, ahol megvi­tatták a jövő év programját. A Népszava hírben-képben beszámolt arról, hogy a Váci Kötöttárugyár dolgozói a kongresszusi és a jubileumi munkaverseny során újabb vállalásokat tettek exportnö­velésre, a belföldi igények jobb kielégítésére. A Magyarország is írt a vá­ci PETÉV tanácsi vállalat jog­utód nélküli felszámolásáról. Bemutatta az 1793-ban Vácott nyomtatott Vátzi gabona című kötetet és közölte Papp Rezső Hol sírjaink ... című írását. A Művészet című folyóirat­ban Bakonyvári M. Agnes öt oldalon keresztül, öt fekete és öt színes képpel illusztrálva mutatta be Hincz Gyula váci állandó gyűjteményét, felso­rolva a legérdekesebb alkotá­sokat. Újdonság a pályaudvaron A barátságos, piros színű le­vélszekrények hozzátartoznak minden helység forgalmasabb útvonalához. Levelezőlapok, levelek, totó- és lottószelvé­nyek sokaságát fogadják ma­gukba, a következő kiürítés időpontjáig. Vácott 10 darab, úgynevezett géprendszerű pos­taláda és nagyszámú, kézzel ki­üríthető levélszekrény találha­tó. Zömét munkanapokon két­szer keresik fel a zöld gépko- csics postások. Újdonságként hatott a váci buszpályaudvarnál minap el­helyezett levélgyűjtő. Erős fémtáblákra helyezett készít­mény, ami szembetűnő: fehér színűre festették. Kovács Lász­ló, a váci főpostahivatal he­lyettes vezetője elmondta, hogy mintapéldányról van szó. Vá­con kívül Cegléden és Székes- fehérváron helyeztek ki hason­lókat. Ha megnyeri a közönség tetszését, jövőre kap belőle a Dunakanyar több helysége. Az első észrevételek is beér­keztek a postához: nem időt álló a postaláda festése, már­is lepattog. Azt is szóvá tették, hogy nehéz megtalálni a tető alá helyezett — a küldemé­nyek bedobását szolgáló — nyílást. Javasolták, hogy nyíl­lal, szöveggel segítsék a tájé­koztatást. Köszönetnyilvánítás. Hálás kö­szönetét mondunk az 1. számú Vo­lán Vállalat dolgozóinak, a roko­noknak. szomszédoknak, 1ó bará­toknak és Ismerősöknek, akik sze­retett fiam és édesaoám. Fekete János temetésén részt vettek és .gyászunkban velünk együtt érez­tek. Édesanyja és kisfia: Janika. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a közeli, távoli rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, a Taurus gumi- eyárl koi)z-anőknek fial. kol'éeéi- nak. akik Dér Dezsőné Benke Klára temetésén meslelentek. sír­jára koszorút, virágot helyeztek, fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek* Húga és gyermekei. ISSN oua—17» (Via Hírlap* t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom