Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-14 / 267. szám
A magyar és Indonéz államfő tárgyalásai \ \j-Aj Losonci! Pál Dzsakartálarí Érkezés után Dzsakarta repülőterén. Balról Losonczl Pál, Jobb oldalon m vendéglátója, Suharto elnök , Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedd reggel — közép-európai idő szerint 9 órakor, helyi idő szerint 15 órakor megérkezett Dzsa- karfába, Indonézia fővárosába. A magyar államfőt és feleségét a különgép lépcsőjénél Suharto elnök és hitvese, továbbá Wirahadi- kusumah alelnök és felesége köszöntötte a fellobogózott repülőtéren. Elhangzottak a himnuszok, közben 21 ágyúlövés dördült cl, majd a díszegységek tisztelgése után az indonéz elnök bemutatta a magyar vendégnek a megjelent személyiségeket. Jelen volt Debreceni István, a Magyar Népköztársaság indonéziai nagykövete, s köszöntötte Losonczi Pált a magyar kolónia is. Ezután a magyar államfő és kísérete — Borbándi János miniszterelnök-helyettes. Rév Lajos, az OKISZ elnöke. Bányász Rezső, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, Nagy Gábor ■külügyminiszter- és Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes a főváros központjában levő Istama Merde- ka elnöki palotába hajtatott. Bár elsősorban udvariassági VIRÁGOK K ülönlegesség nincsen ugyan semmi benne, de a kívülről érkezőnek akaratlanul is feltűnik, milyen sok a virág, mármint a cserepes zöld a városi jogú nagyközségi tanács hivatali szobáiban Szigctszentmiklóson, A magyarázat egyszerű, kézenfekvő, döntő többségben vannak az apparátuson belül a nők, ha kerekítünk, akkor az itt dolgozók nyolcvan százaléka leány és asszony. Kezük nyomát nemcsak a virágok testesítik meg, hanem az a soksok apró ötlet is, amelyekkel igyekeznek otthonosságot belopni az amúgy hivatali egyenruhát viselő helyiségekbe. Amikor azután szóba hozom a virágokat, stílusos válaszként azt kapom, bizony, a sokféle zöld mellett akad itt a mindennapi munkában szúrós, tüskés kaktusz is, felszisszen az, akinek a bőrét éri, s mert sok minden éri sokak bőrét, így a szószegés sem ritka. Kevésbé szép szavakkal és nem képletesen: a gyorsan változó, fejlődő, feszültségeket feloldó és rögvest újakkal szembenéző településen az átmenetiségnek ezernyi jele csapódik le a tanácsházán, szétzilálódott családok kusza gondjai éppúgy bekerülnek az ügymenetbe, aktává lesznek, mint az általános iskolások évről évre növekvő létszámának következményei — most már két és fél ezeb fő felett van a település három általános iskolájában tanított gyerekek serege .—, a szolgáltatói hálózat egyenetlen területi elhelyezkedése. Lehet-e gondok terhe alatt, az örökös tűzoltásnak tetsző intézkedések kalodájából ki nem szabadulhatva, jól dolgozni, célszerűen cselekedni, türelemmel lenni? Nem knny- nyű, de veszedelmes félolt dalúfág lenne csak ezt, terheket, tűzoltást látni. Mert a településen sok minden olyasmi történt, történik, ami hitet ad, erőt a napok egymás után következésének fásultságától mentes elviseléséhez. A településen sok olyasmi történt, történik, ami azt mutatja. az itt tevékenykedő gazdálkodó szervezetek, a lakosság növekvő csoportja fedezi fel a logikust: ha segít, nem a tanácson lendít, hanem önmagán. A társadalmi összefogásnak az e felismeréstől vezetett bizonyítékai akár kétféle végponttal is érzékeltethetők, mert hiszen óvoda éppen úgy ezen a módon épült, mint öregek napközi otthona. Kicsik és idősek között ott áll az aktívak, a keresők nagy csapata, akik igazán tudnának mit kezdeni kevés szabad idejükkel, s lám, egyre nyilvánvalóbb, ha jó a cél, áldoznak ebből az időből a közösséget gyarapító valamilyen intézmény kialakítására. Messzire szaladtunk volna gondolatainkkal a cserepes virágoktól? Aligha. Mert a cserepekben viruló zöld éppúgy jele valaminek, mint a tanács, a népfront, a Vöröskereszt szervezte összefogás az öregek napközijének megteremtéséért, s ezt a valamit — lehet, akadna találóbb megjelölés is — az otthor nosság keresésének nevezhetjük, annak a tiszteletet érdemlő emberi törekvésnek a jeleként tarthatjuk ezeket számon, amelynek mélyén az rejlik, hogyha tehetünk valamit, miért ne tegyük meg?! Tudom, seregnyi a példa, az eset rá, a legszűkebb kötelességüket, fizetett feladatukat sem látják el jól, sőt, még elfogadhatóan sem némely emberek. Mégis, időnként mintha furcsa tévedés, csalóka délibáb áldozataivá válnánk, s már-már maga az ördög pislogna ránk, csak feketét, csak rosszat, kizárólag kiábrándítót mutatva. Ha így lenne, ha igaz lenne, elviselhetnénk-e a mindennapok szorítását, megújuló terhét, fontos maradna-e számunkra, mit hoz a holnap? ermészetesen már régóta nem egy település hétköznapjain meditálunk, hanem a szerit- miklósi hétköznapok ürügyén arról, vajon saját közérzetének megrontásán túl, nem tesz-e társadalmilag is rossz szolgálatot az, aki leszegett fejjel, mo- solytalan arccal, állandó sziszegéssel panaszolja fel,, kaktuszok között kell élnie, cselekednie?! S megfordítva, aki hozhat egy cserép virágot az otthoniak közül, s hoz is, aki tehet valamit a közösségért és tesz is, vajon nem egyszerre szerez másoknak és magának örömet?! Nem kell e sorok íróját meggyőzni arról, hogy a virágok nem teremnek — kiinduló példánknál maradva — kevésbé zsúfolt óvodákat, a váltakozó rendben használtakat felváltó új tantermeket, bővülő szolgáltatóházat... Teremnek azonban teremthetnek a valódi é3 a képletes virágok közérzetet, jó érzést, hogy ahol vagyunk, ott otthonosan, otthon legyünk. Mészáros Ottó T látogatásról volt szó az előzetes protokollterv szerint, a két államfő már a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének érdemi kérdéseit is érintette. A közvetlen. jó légkörű megbeszélésen mind az indonéz, mind a magyar államfő hangoztatta, hogy nagy várakozásokkal tekint az elkövetkező napok tárgyalásai elé. Érdeklődéssel és rokonszenvval figyelik egymás országának gazdasági építőmunkáját, amely reményt nyújt a kétoldalú forgalom kiterjesztésére is. Ezután az indonéz elnöki pár a palota komplexumban levő szálláshelyére, a Wisma Negara vendégházba kísérte Losonczi Pált és hitvesét. A magyar államfőnél délután udvariassági látogatást tett XJmar Wirahadikusumah indonéz alelnök. Az indonéz sajtó kiemelt helyen, nagy terjedelemben foglalkozott a látogatás előkészületeivel. Az Indonesian Observer az Antara hírügynökség tudósítója által Losonczi Pállal készített terjedelmes interjút közli, míg más lapok részleteiket közölnek a beszélgetésből, kiemelve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségére és a jobb nemzetközi légkör megteremtéséhez való kölcsönös hozzájárulásra vonatkozó megjegyzéseket. Az Indonesia Times első oldalas. Losonczi Pál fényképével illusztrált tudósítása kiemeli, hogy a két államfő tárgyalásai bilaterális, regionális és nemzetközi kérdések széles sávját fogják át ’—a hangsúly a gazdaságon van. | Ma; 10 oldal | PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM Ara: l,4ü forint 1984. NOVEMBER 14., SZERDA A Közúti Igazgatóság jelenti: Készenlétben állnak már a télre a bénák és ekék Autósok réme a téli hófúvás, a jeges út. E természeti jelenségek ellen ma már hatékonyan lehet védekezni, s ha mégis előfordul, hogy ideig-óráig nehezen vagy egyáltalán nem járhatók az utak, annak az az oka, hogy Pest megye 2100 kilométer hosszú úthálózatát gondozó Budapesti Közúti Igazgatóság azonnal nem képes megbirkózni minden egyes útszakasszal — hallottuk tegnap a téli felkészülésről tartott értekezleten. Sőt, a volánnál ülők számítsanak arra, ha szigorú lesz a tél,, az eddig megszokottnál is rosszabb körülmények között kell közlekedniük. Ennek oka, hogy a Közúti Igazgatóság a tavalyinál lényegesen kevesebbet fordíthat hóeltakaritásra, síkosságmentesítésre, illetve az ehhez szükséges vegyszerek beszerzésére. Ezért hívtál? fel nyomatékosan a gépjárművezetők figyelmét az óvatos, a körülményekhez igazodó közlekedésre. Sőt a Volán 20-as Vállalatnak javasolták az utazóközönség számára aligha szimpatikus téli menetrendet, mely szerint lassabban, hosszabb menetidővel közlekednének a buszok. A Közúti Igazgatóság jól felkészített, alaposan karbantartott gépparkja (hómarók, és sószórók) elégségesek arra, hogy biztosítsák a megye útjain a közlekedést. Az autópályákon — ígérik — semmiképpen sem lesz fennakadás, a többi úton azonban nagy hóesés után csak lassabban végeznek a lehullott csapadékkal. Egyrészt, mert egy-egy őrjáratos gépre hosszabb útszakasz jut, másrészt, mert az eddig megszokott folyamatos vegyszerezés helyett csak a havazás megindulásakor és befejezése után olvasztják meg a hó- és jégréteget. Cs. A. Ma: 3. oldal: A három negyedév eredményeire! 6. oldal: Jogi tanácsok 8. oldal: Estig tartott a gázhiány A belkereskedelem feladatai EFiacérzékenyebb kínálat Tegnap délelőtt, a KPVDSZ székházában került sor arra az országos kereskedelempolitikai tanácskozásra, amelyet Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter nyitott mag. A tájékoztatót Andrikó Miklós államtitkár tartotta. Egyebek között kiemelte: az 1985- től érvényes új közgazdasági szabályozó rendszer sok tekintetben megváltoztatja a kereskedelmi szervezetek működési feltételeit is. Ez évről elmondotta az államtitkár, hogy javuló tendenciák jellemezték a belkereskedelmi munkát, bővült például az olcsóbb áruk kínálata. Kritikus pont volt idén nyáron a zöldség-gyümölcs ellátás, a nyomában kialakult drágaság. A lánckereskedelmet megtiltó rendelkezés, amelynek hatása jövőre érvényesül igazán, csak egy tényező. A jobb ellátást szolgálja a kereskedelmi ágazat importmunkája; a hat esztendeje folyó termelésszervezés. A Vevők vagyunk akció ez évben átlépte az országhatárt; szocialista partnereket vonva be hiányzó árucikkek gyártásába. A jövő évről hangsúlyozta Andriikó Miklós — a belkereskedelmi tevékenység súlypontja a vállalatok és szövetkezetek önállóságának növelése, a piacérzékenység fokozása. Az életszínvonal stagnálása, illetve szerény mérvű emelkedése időszakában igen jelentős kérdés a kereskedelem etikai színvonala. Mindent meg kell tehát tenni annak érdekében, hogy az erkölcsileg kifogásolható jelenségek visszaszoruljanak, s ez nem csupán az arra hivatott ellenőrző szervek, hanem a boltvezetők kötelessége is. Hívás héfjsgyűvsl Elfogynak a telefenszámok A Magyar Posta elsőként Budapesten bevezeti a hétjegyű telefon-hívószámoltat. A mostaninál jóval nagyobb számvariációval — ha egyelőre nem is lesz sokkal több telefon — megteremtik a lehetőséget a telefonhálózat jelentős bővítésére is. Az áttérést elsősorban az indokolja, hogy Budapesten — ahol a telefonok fele van — lassan elfogynak a kihasználható számok, s emiatt a jövőben új készülékeket és központokat sem lehetne bekapcsolni. A hét számjegy bevezetéséhez át kell alakítani a meglévő fővárosi telefonközpontokat. Ennek tervei az év végéig elkészülnek, s jövőre megkezdődhet a szerelés, s 1988-tól már hét számjeggyel telefonálhatunk a fővárosban. A változás oly módon történik, hogy a meglévő számok elé tesznek egy 1-est, s így lesz a hat számból hét, Ez csak látszólag egyszerű dolog, hiszen az ehhez szükséges műszaki alakításhoz előreláthatólag csak a fővárosban mintegy 50 millió forintra lesz szükség. A vidéki munkálatokkal együtt az összes költség várhatóan meghaladja a 300 millió forintot. A vidéki telefonközpontokban is nagy munka váf a posta szakembereire, hiszen ezeket a központokat alkalmassá kell tenni arra, hogy fogadhassák, illetve továbbíthassák a budapesti hívásokat. A fővárosban az átállás első lépéseként egyetlen körzetben —, amely a lágymányosi régi központhoz tartozik — műszaki okokból megváltoznak a telefonszámok. A váciak küldik a piacra Sokszínű kcnténsrkmálat Űj szolgáltatások és kereskedelmi formák bevezetésével termékválaszték bővítésével akarja növelni tőkés exportját a Magyar Hajó- és Darugyár váci részlege. Egyebek között speciális igényeket is kielégítő termékek gyártásával próbál új piacokat szerezni. Ezt i célt szolgálja például a folya dékolc szállítására megfelelő tartálykonténerek kialakítása, az intenzíven szellőztethető, dohány és tea szállítására a! kalmas konténer, a hűtő konVéd a tetőbeázástól Sok gondot okozó tetőbeázások megelőzésére a Lakásépítő Vállalat a födémek építésénél új módszerre tért át. Külföldi lieenc alapján vegyszerrel kevert betonból, többszörös tömörítéssel vízálló tetőfödémeket készít. Az új eljárásnál nincs szükség kátránylcmezes, bitumenes szigetelő rétegre ténerek, továbbá a különféle lakó-, műhely- és aggregátorkonténerek megtervezése, gyártása. Több raktározásra is alkalmas — egyszerűsített és olcsó — szállítóláda gyártását, valamint a konténerek javításának megszervezését és egy újabb szolgáltatásként a bérbe adását is tervezik. A hagyományos termékeken kívül alumínium radiátorok gyártására is berendezkedik a váci üzem, s máris vizsgálja kiskazánok, illetve komplett fűtőrendszerek gyártásának lehetőségét. November közepén, Lisszabonban, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete által rendezett kiállításon mutatják be ugyancsak új terméküket, a konténerekből összeállított halszaporító állomást, amelyet elsősorban a fejlődő országokban kívánnak értékesíteni. Közélet® Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Fock Jenő, az MTESZ elnöke fogadta William Careyt, az Amerikai Tudományos Fejlesztési Társaság (AAAS) főtitkárát, aki november 9. és 13. között az MTESZ meghívására Magyarországon tartózkodott. Kallós Ödön, a Kereskedelmi Kamara társelnöke vezetésével, magyar—olasz gazdasági tárgyalások kezdődtek kedden a Magyar Kereskedelmi Kamarában. A magyar—olasz kooperációs vegycsbizottság, két munkacsoportjában, az általános gépipari és a harmadik piaci együttműködési munkacsoportban kezdtek megbeszéléseket.
