Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-13 / 266. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. EVI OLVAM, 2G6. SZÁM 1984. NOVEMBER 13., KEDD TáysssdalmS üggyé váljon á Hifiitek már nem lelencek Jó a kapcsolatok síi oktatási inléinsényekkel Hat éwe szóié program Tölgyertl® települ a homokra Korunkat gyermekközpon­túnak szokás emlegetni. Szo­cialista rendszerünk politiká­jának alapja a békés jövő építése, aminek természetes és szerves része a családokról, gyermekekről való fokozott gondoskodás. Ä környezet másodlagos A gyermek nevelése elsősor­ban a család feladata, de a se­gítséget az állam intézményei — bölcsődék, óvodák, iskolák — nyújtják, s ezek harmoni­kus együttműködése eredmé­nyezheti csak a kedvező fej­lődést Elgbndolkodtató adat, hogy jelenleg hazánkban 37 ezer, Pest megyében 4 ezer. városunkból több mint száz el­hagyott, vagy elhanyagolt ne­velésű gyerek van állami gon­dozásban. akik a család gon­doskodásának hiányában, az állami intézmények ellátására szorulnak. Az állami gondozásba vételt a gyámhatóság rendeli el, en­nek alapján a gyermek- és if­júságvédő intézetek gondos­kodnak a gyermekekről, keres­nek számukra kedvezőbb el­helyezést, nevelőotthonokban vagy nevelőszülőknél. A leg­alaposabb körültekintésben benne foglaltatik a gyermekek egészségügyi. pszichológiái megfigyelése. Nagyikőrösön jelenleg 43 ál­lami gondozott gyermek van kihelyezve. Tankötelezettségü­ket valamennyien sikeresen teljesítik. Minden óvodás koirú napközis, igazolatlan mulasztás nincs. Továbbtanulásuk sike­res. nem morzsolódnak le. Mi a helyzet a nevelőszülők­kel? Érdekes képet mutat az életkor szerinti megoszlásuk. A középkorúak és az idősek vannak többségben, ez orszá­gos probléma, nyilvánvalóan a fordítottja volna jó. Lakás- helyzetük a gyermekek hely­zete szempontjából jő, az egészséges környezet biztosí­tott. Bár a gyermek nevelése szempontjából a legfontosabb a szeretet és a gondoskodás. ezekhez képest a környezet másodlagos feltétel. Jó dolog, ha testvérpár kerül állami gon­dozásba, a nevelőszülők és a felügyelet munkája is arra irá­nyul, hogy egy helyre kerülje­nek. A nevelőszülőkre is érvé­nyes az., ami az örökbefogadó szülőkre, hogy általában a ki­sebb gyermekeik nevelésére vállalkoznak. így nagyobb ga­ranciát látnak arra. hogy ma­gukhoz tudják nevelni őket. és hosszabb időn át gondoskod­hatnak róluk. Ez látszik abból is. hogy a gyermekek harmada ipari tanuló. középiskolás vagy dolgozó, ők mindannyian kisgyermek korukban kerültek a családokba. De az sem rit­ka. hogy nagykorúságuk után is nevelőszülőiknél maradnak. Az elkerülök .többsége is fel­keresi a nevelőket, és hálás szívvel térnek oda vissza, ahol gondoskodást, szeretetet kap­tak, ahol elveszett családjuk helyett közösségre találtak. Óvodák, iskolák elismeréssel szóinak a nevelőszülőik áldo­zatos munkájáról. Jó a kap­csolatuk az oktatási intézmé­nyekkel. ott vannak a szülői értekezleteiken, érdeklődnek a gyermekek felől, a testi, egész­ségi fejlődést a lehetséges mó­don biztosítják. Érzelmileg kötődnek A kihelyezett állami gondo­zott gyermekek nem disznó­vagy libaőrzésre tartott lelen­cek, hanem a vér szerinti csa­ládokban nevelkedőkkel azo­nos körülmények között élve segítkeznek a ház körül. Ak­tív tag.iaá az úttörőszövetség- nek. a KISZ-nak. Az óvodák­ban, iskolákban kiemelt fel­adatként foglalkoznak velük, és próbál iák ellensúlyozni a nevelőszülők pedagógiai kép­zetlenségét, a magas életkor­ból adódó hiányosságokat. Az eddig leírtak, bár valós képet festenek, bizonyos te­kintetben a továbblépés útját i9 kijelölik, mert szükséges a nevelőszülői hálózat fiatalítása, folyamatos működtetése. Ugyanis az utóbbi tíz eszten­dőt vizsgálva, mind a nevelő­szülőik, mind a gyermekek száma erőteljes csökkenést mutat. S hogy mi ennek az oka? Talán nem kellő a pro­paganda sem, másrészt a ne­velőszülők nagy része felada­tának megszűnése után azért nem vállal újabb gyermeket mert a korábbihoz érzelmileg olyan szállal kötődik, hogy őt továbbra is családjához tarto­zónak tekinti. így az évente újabban je­lentkező nevelőszülőik számá­nak csökkenése az egész háló­zat elöregedésével jár. Talán az is segítség volna, ha a vá­rosunkban működő Pest me­gyei Csecsemőotthon nyitot­tabb lenne, és lehetővé tennék, hogy például egy-egy szocia­lista brigád patronálhatna kis­gyermekeket. így talán na­gyobb valószínűséggel család­ra is találhatnának. A városi népi ellenőrzési bizottság egyik legutóbbi ülé­sén foglalkozott ezzel a jelen­tős problémával. Siska József- né, a nevelőszülők felügyelője beszámolója után sok-sok kér­dés. hozzászólás hangzott el. a jelenlevők mindegyike kifejez­te reményét, hogy szemlélet- változással és -változtatással, önkéntes alapon, megalapo­zott előrelépés érhető el. Alkalmas szülőket S az már nemcsak a szoro­san vett témához tartozik, hogy manapság szinte alkal­massá kell tenni a gyermek- nevelésre a szülőket is. még­hozzá nem akármilyen módon, s nem is akármilyen feltéte­lekkel. így lehet csak kellő rangot, tekintélyt adni a neve­lőszülőknek is. hiszen a cél nem a végleges elszakítás, ha­nem a beilleszkedés elősegíté­se. Ez pedig társadalmi üggyé kell, hogy váljon. B. O. r Aram alatt A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a Patay ut­cában kisfeszültségű földká­belt fektettek 250 méter hosz- szúságban. Az új létesítményt a vállalat november 9-én fe­szültség alá helyezte. Ettől az időponttól a földkábel megkö­zelítése és érintése életveszé­lyes és tilos. Az Arany János és Mészá­ros János termelőszövetkeze­tek erdészeti és faipari gaz­dasági társulása a várost kö­rülvevő mintegy 4 ezer hektá­ros erdőterület gazdája. Ez a számadat évekkel ezelőtt is igaz volt, ebből azt a követ­keztetést vonhatjuk le, hogy a fakitermelést nagyjából min­dig ugyanolyan mértékű er­dőfelújítás követte. A szűkös anyagiakból mindeddig csu­pán az erdő regenerálására futotta, mostanára jutott el odáig a gazdaság, hogy az er­dőterület lassú fejlesztésébe is belefoghattak. A munkálatok első lépcső­iéként idén a Száraz dűlő ter­méketlen sívó homokjába ül­tettek el 30 hektáron kocsá­nyos tölgyet, jövőre újabb 100 hektárral gyarapítják a ná­lunk őshonos tölggyel, nemes nyárral és némi akáccal, a másra nemigen használható területet. A telepítés a tervek szerint 6 éven át fog tartani, minek folytán közel 600 hek­tárral gyarapodik a körösi er­dő. Ugyancsak idén 50 hektár fenyőerdő felújítását végezték el a gazdaság dolgozói. Az elmondott feladatok ter­mészetesen hosszú évek múl­va érnek be haszonnal, Ne­mes László igazgatótól tehát a továbbiakban az idei év eredményeiről is választ kér­tünk. — Jelentős, több mint 10 ezer köbméterre tehető az év folyamán kitermelt famennyi­ség, ennek több mint fele nyárfa, a fennmaradó rész akác, ipari fából, tölgyből és kemény tűzifából tevődik ki. Az akácból szőlő támoszlopo- kat, karókat készítettünk, amiknek jó részét a Mészáros János és a nyársapáti Hala­dás termelőszövetkezetek vet­ték át. — A tölgy az Érdért Válla­laton keresztül értékesült, és miként korábban, az idei őszön is tekintélyes mennyi­ségű tűzifát adunk a lakosság részére, igény szerint egymé­teres hosszúságban, vagy föl­fűrészelve. Bár észrevehető, hogy a gáztüzelés elterjedésé­vel ennek is csökkent a keres­lete, nem kell tartanunk most sem, hogy kifogyunk belőle. — A nyárfát miként hasz­nosították? — 5800 köbmétert saját fű­részüzemünkben dolgoztunk fel, a konzervgyárnak rakla­pok, fórum- és vegyesízes lá­dák, saját részére Szatmár lá­dák készültek belőle. A fenn­maradó mennyiséget a NEFAG helyi telepének adtuk át to­vábbi feldolgozásra. Ezen fe­lül a papírfát jugoszláv ex­portra, a farostot pedig bel­földön értékesítettük. A pon­tos képhez kívánkozik, hogy az általunk kitermelt nyárfa­mennyiséghez még 3 ezer köbmétert a törteli Dózsa és a nyársapáti Haladás termelő- szövetkezetektől is felvásárol­tunk. — Mindez hogyan jelentke­zik a gazdasági eredmények­ben? — Terveink 28 millió forint árbevételről és 10 millió forint ágazati nyereségről szólnak, az eltelt kilenc hónap tény- számai, illetve a hozzá kal­kulált utolsó negyedév várha­tó eredményei szerint 32 mil­lió forint árbevételre és 13 millió forint nyereségre szá­molunk. Nagykőrösi Kinizsi—Maglód 1-2 (1-0) Kinizsi: Molnár — Farkas I.. Kecskés, Adatná, Csikós. Zöldi, Szabó, Szőke, Béniké. Vígh, Farkas J. (Kovács L„ 85. percben). Mindkét csapat nagy lendü­lettel kezdett, a körösi csapat volt a többet támadó. A 30. percben gólt lőttek a magló- diak, de a játékvezető les miatt nem adta meg. A 32. percben Vígh a bal oldalon ügyesen elhúzott, beadását Benlkó értékesítette. 1-0. A 40. percben Szőke sárga lapot ka­pott. A félidő vége előtt csak nehezen szabadult fel a hazad kapu. majd szöglet után Mol­nár védett jól. A második félidőben érthe­tetlenül kapkodóvá, idegessé vált a körösi csapat játéka, an­nál inkább támadóbbá a ven­dégeké. A 75. percben Molnár a gólvonalon fogta meg a lab­dát. Szőke ismét faultolt, a já­tékvezető kiállította. A 82. percben maglódi szabadrúgás után a lesen álló csatár a há­lóba továbbította a labdát, a — Ügy tudom, a dolgozói létszámmal szűkölködnek, mégis hogyan sikerül hozni a jó eredményeket? — A jelenlegi létszám nagy­sága valóban csak többé-ke- vésbé mondható kielégítőnek, a gépesítés rendszeres fejlesz­tésével igyekszünk ezen segí­teni. 5—10 ezer forint közötti havi keresetekről beszélhe­tünk, de a köztudottan nehéz munka miatt korántsem any- nyira vonzó, mint szeretnénk. Szeptember óta három gmk- val bővítettük a gazdaság te­vékenységi körét, létrehozásuk fontos volt, hogy kitűzött cél­jainkat teljesíteni tudjuk. — Végül a karácsony előtti szokásos kérdés .., — Erre máris adhatom a rövid választ, idén nem áru­sítunk fenyőfát. Már a múlt évben tapasztaltuk, hogy az eladásra vitt áru egy részét minőségileg jogosan kifogá­solták a vevők. Ennek oka, hogy kifogytunk a karácsony­fáknak alkalmas fenyőkből. Miklay Jenő játékvezető kis bizonytalan­ság után megadta a gólt. 1-1. A 80. percben Molnár ök­lözve hárított. A 87. percben egy, a kapu előtt keresztbe lőtt labdára Molnár vetődött, kiejtette, a szemfüles maglódi csatár könnyedén a hálóba gu­rított. 1-2. Az utolsó pereljen a maglódi kapus ejtette kii a labdát, de Vígh fél méterről kapu mellé lőtt. Egyenlítési al­kalom volt. Nem várt. döntő jelentőségű vereséget szenvedett vetélytár- sától a .körösi csapat. Egy pont előny helyett három pont hát­rány a bajnokságért való ver­senyben. Befolyásolta az ered­mény alakulását,, hogy a két kiküldött partjelző nem érke­zett meg. Nk. Kinizsi ifi—Maglódi ifi 4-1 (1-0) Kinizsi ifi: Barabás — Lővei, Mihály, Fercsi, Hegedűs, Da­ni, Szűcs (Koncz), Csapó, Pa- velkó (Hagymási), Nagy (Ber­talan), Pálfi. A nagyon mozgékony, jó küzdősziellemű vendégcsapat ellenállását csak nehezen őröl­te fel a körösi csapat lassúbb, de tudatosabb, tervszerűbb já­téka. Góllövő: Szűcs, Pálfi, Koncz, PaveLkó. Jóik: Dani, Mihály. Ifj. Danes György szükség-játékvezető mintasze­rű tárgyilagossággal vezette a jó színvonalú mérkőzést. Üllői serd.—Nk. Kinizsi serd. 1-0 (1-0) Kinizsi serd.: Holló (Donáth) — Csikós, Kovács, Kecskés. Szűcs (Somodi), Eszes, Kur- 1 gyis (Dér), Aszódi, Petiik, Vi­:| kor (Pörge), Tóth. > Üllőn a hazai csapat megér­et demelten nyert, de a lelkesen játszó körösi csapat az utolsó percekben egyenlíthetett volna. P. S. KEDDI SPORTMŰSOR Labdarúgás Monor: M. Gimnázium—Nk Gimnázium, megyei diák bai- noki mérkőzés. jubileum Hetvenöt év Nagykőrösön 1909. november 24-én, az országban kilence­dikként, mozi kezdte meg mű­ködését. A kultúrtörténeti ju­bileum alkalmából az Arany János Filmszínház Ezt láthat­ták nagyapáink címmel archív filmklubot hirdet, a szerda esti stúdiótermi vetítéseken lepergetik többek között az Utazás a Holdba, a Türelmet­lenség, a Dr. Caligari című fil­meket. Mi szerdal és csütörtöki lapszámunkban elevenítjük fel a mozi hőskorának esemé­nyeit. Szentivánéji szexkomédia. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. (16 éven felüliek­nek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stűdiömoziban Te rongyos élet. Színes, ma­gyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. SSBN 0133—3708 (Nagyköröst Hírűi­Hypé kerül a flakonokba Ilyen is van Nagykőrösön: a kórház közelében egy kis üzem­ben Ilypót gyártanak. Nyolc óra alatt 3 ezer flakont töltenek meg e fonios háztartási segédanyagból. Képünkön: Sallai Lősz- ióné szorgoskodik a gépnél. Varga Irén felvétele igyike a legérzékenyebb műrészeink nck Csipkeszerű finomsággal S zerencsés kézzel választ immáron sokadik alka­lommal — az Arany János Múzeum kiállító művészt; Csikai Márta a város felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából mutathatja be al­kotásait szülővárosa művé­szetkedvelő polgárainak. Csikai Márta Nagykőrösön Rácz Józseftől tanulta az alapokat, majd Somogyi Jó­zsef tanítványa lett, de mes­terei közé sorolja Pátzai Pált és Mikus Sándort is. Első ki­állítását 1970-ben rendezték, s azóta több-kevesebb rendsze­rességgel állít ki, a Műcsar­noktól Karcagig, Nagykőrösig. A Derkovits-ösztöndijban is részesült művész egyike leg­érzékenyebb szobrászainknak — amint erre dr. Egry Mária művészettörténész is rámuta­tott megnyitó beszédében —, átfogalmazva a természetet, megörökítve az embert. Az áttört felületek szinte csipkeszerű finomsága külön­leges technikát is sejtet. Kü­lönleges, mert ritkábban al­kalmazott, de ősi, etruszk, gö­rög, római előzményei van­nak. S hogyan készül így a mű? Darab viaszból válik alakká, eltűrve a művészkéz egapróbb gyúrását, s meg­őrizve azt a gipszes-samottos negatív alatt is. Ezt kiégetve a viasz kifolyik — innen az el­járás neve, a viaszveszejtés —, s helyére kerül az új közeg, a bronz. S mutatja a Nagy táncolót, az Alvót, Táncvirágot, a Kraszna, Szamos, Tiszát, szin­te hihetetlen finomsággal, megkomponáltsággal. Csikai Márta nemcsak ki­csiny szobrokat, köztérieket is alkot, több mint tucatnyi ImimSm Táncosnő Csepel, 1983 parkban, városban vonják magukra a tekinteteket, kö­zöttük van a karcagi felszaba­dulási emlékmű is. A nagykő­rösi kiállítás több mint törté­net, irányokat érzékeltet, ötle­teket mutat, jelentős művés: alkotásait. Biztos sikerre szá míthat. November 20-ig te kinthető meg, hétfő kivételé vei naponta 9—17 óráig. Ballai Ottó Vereség hazai pályán \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom