Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-11 / 265. szám
1984. NOVEMBER 11., VASÄRNAP HÉT VILÁCP0LITIKAI KÉRDÉSÉI MM A tárgyalások átja nyitva áll Csemyenko és Reagan megnyilatkozásai- Washington és a tettek Az Egyesült Államok fokozza a feszültséget Nicaragua körül Miként az várható volt, Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok történetében ritkán előforduló „földindulás- szerű” győzelemmel újabb négyesztendős időszakra kapott mandátumot, hogy a Fe- -hér Házból irányítsa az USA kül- és belpolitikáját. Az újabb hivatali ciklusra megválasztott elnök azt ígérte, hogy folytatja azt a művet, amelyet az első négy esztendőben megkezdett. A világsajtó kommentárjaiban, amelyeket Reagan e fölényes győzelméhez fűzött, azt emeli ki, hogy demokrata párti riválisának Mon- dale-nek több szempontból is mindvégig hátrányos helyzetből kellett megvívnia a Fehér Ház meghódításáért való hadjáratát. Egyrészt nem sikerült meggyőzően elhatárolnia magát az egykori Carter kormányzattól, amelyben alelnöki minőségben felelősséggel teljes tisztséget viselt. Mint emlékezetes, ez a kormányzat képtelen volt az Egyesült Államok számára kedvező megoldást elérni az iráni túszdrámában, s emiatt — sok kommentátor szerint — az USA tekintélye annak idején mélypontra süllyedt saját szövetségesei körében is. A te- heráni kormány — mint emlékezetes — a túszokat csakis akkor engedte szabadon, amikor Reagant 1930 januárjában hivatalába iktatták. Bár az Amerika-ellenesség ezután sem változott lényegesen Iránban, a túszdráma ott volt mindvégig negatív tényeződként, szinte kimondatlanul '.Mondale elnökválasztási kam. pányában. MILYEN MÁS TÉNYEZŐK HATOTTAK KÖZRE? ció részéről és ezzel szemben sem képes még ígéretekben is konstruktív változást meggyőzően felmutatni, hozzájárult a demokraták nagy vereségéhez. Ez magyarázza, hogy Mondale-tábor nem tudta megfelelően a maga javára kamatoztatni azt sem — amely pedig kampánya egyik fővonala lett volna —, hogy Reagan szélsőséges politikájával fokozta a nemzetközi helyzet feszültségét, s hogy ennek következtében ő hosszú idő óta az első elnök, aki nem ülhetett le csúcstalálkozóra a szov- , et vezetőkkel az égetően fontos megoldandó kérdésekről. MILYEN SZEREPET JÁTSZOTT REAGAN MEGVÁLTOZOTT, BÉKÉSEBB MAGATARTÁSA? Mindenekelőtt az, hogy Reagan újjáválasztási hadjárata egybeesett az amerikai gazdaság megélénkülésével. Ennek következtében a munkanélküliség csökkent, s mint nyugati kommentátorok is megjegyezték: az Egyesült Államok választópolgárainak bizalma megnövekedett a republikánus párti kormányzatban. Azt remélik, hogy a helyzet az elkövetkező években tovább javul, s az Egyesült Államok új fellendülés évei elé nézhet. A kampánymenedzserek természetesen ügyeltek arra, hogy a negatív előjelek ne kerüljenek középpontba. A demokrata párti jelöltek hiába próbál tak érvelni az egyre félelmetesebbé váló költségvetési de ficittel, s mindhiába húztak párhuzamot a fegyverkezési verseny erőltetett újabb fordulói és a növekvő államháztartási hiány között, s nem járt eredménnyel az sem, hogy kimutatták: a mostani élénkülés nagyon is ingatag, ha ez a kurzus folytatódik. A Demokrata Párt hitelét ugyanis rontotta az, hogy képtelen volt markáns alternatívát kínálni Reagan katonapolitikájával szemben. Igaz, Mondale hangoztatta, hogy megválasztása esetén első tette az lesz, hogy csúcstalálkozót javasol Konsztantyin Cser- nyenko szovjet államfőnek, az is valós tény, hogy síkra- szállt a rakéta-nukleáris fegyverzet Szovjetunió által java sóit befagyasztása mellett, arra az időszakra, amíg a tár- . gyalások folynak e tömegpusztító fegyverzetrendszerek csökkentéséről. De ugyanakkor néhány módosítással ő is lé nyegében a fegyverkezési ver seny folytatása mellett nyilat kozott, s ugyanúgy a katonai ipari komplexumnak nevezett, a fegyverkezés újabb fordu lóiban érdekelt körök állás pontját tette magáévá, mint Reagan elnök. Ez a közvetlen ség, tudniillik, hogy egyrészt bírálja azt, hogy csupán sza vak hangzanak el a nukleáris szembenállás veszélyének csökkenéséről, s hiányoznak a tettek a jelenlegi adminisztráKétségtelen, hogy Reagan győzelmében szerepet játszott — nem kis mértékben — az, hogy a választási kampány utolsó menetében hangot váltott a Szovjetunióval kapcsolatban. A republikánus párti kampánymenedzsereknek sikerült elhitetniük az amerikai közvéleménnyel, hogy a lelépő elnök, ha újabb négyesztendős ciklusra a Fehér Ház ura lesz, a legalkalmasabb amerikai politikus arra, hogy gyümölcsöző tárgyalásokat folytasson a Szovjetunióval, s hogy Reagan valóban „ezzel akarja betetőzni a művet, amelyre négy évvel azelőtt első megválasztásakor mandátumot kapott”. Nyugati kommentárok szerint a Szovjetunió viszont „szaván fogta” a republikánus tábort, emiatt Reagan nem egyköny1- nyen térhet ki ebbeli ígéretei elől, hiszen egyik fő kötelezettség ez volt a választási hadjáratban. Ügy is vélkednek, hogy a Reagannek elsöprő többséggel megadott második mandátumban döntő szerepet játszott ez a kötelezettségvállalás az eljövendő, a Szovjetunióval való tárgyalásokra. Jellemző egyébként, hogy Reagan első, megválasztása utáni sajtókonferenciáján — úgy tűnik — maga is számot vetett ezzel, s kijelentette, hogy találkozni akar Konsztantyin Csernyenkóval, második elnöksége kezdetén, hogy csökkenjen a nukleáris szem benállás veszélye, amely a világot fenyegeti. A válasz erre a megnyilatkozásra szinte órák alatt megérkezett Moszkvából. Csemyenko a Nagy Október 67. évfordulója alkalmából rendezett fogadáson kijelentette: „A jelenlegi nemzetközi helyzet a szovjet emberekből, akárcsak a világ más népeiből, indokolt aggodalmat vált ki. A világpolitikában nem csökken feszültség. Ma már nem könnyű lecsendesíteni ezt nyugtalanságot, megszüntetni ezt a feszültséget. Ehhez nem elegendőek a hangzatos békeszólamok, valódi tettekre van szükség.” Világos az üzenet Washington számára: tettekkel kell bizonyságot szolgáltatnia arra hogy valóban csökkenteni kívánja a nukleáris szembenállás, a fegyverkezési verseny fokozásának veszélyeit. S ha ez megtörténik, sor kerülhet konstruktív tárgyalásokra, amelyek útja ilyen körülmények közepette nyitva állhat bármikor... LÉLEKTANI HADVISELÉS VAGY INVAZIÖS ELŐKÉSZÜLETEK NICARAGUA ELLEN? Közismert, hogy a Reagan- kormányzat a közelmúltban mindent megtett, hogy a ma- naguai haladó rendszert — nyugati szóhasználat szerint — „destabilizálja”, azaz olyan bizonytalan helyzetet teremtsen Nicaraguában, amelynek következtében az ország forradalmi kormányzatát Washing- ton-barát politikusakkal lehet felváltani valamilyen módon a hatalom élén. A kis középamerikai állam belügyeibe való durva beavatkozás részeként támogatta a Hondurasban és Costa Ricában zsoldos hadsereggé szervezett 15 ezer ni- caraguai ellenforradalmárt, akiket felforgató, diverzáns akcióikra bevetettek a mana- guai kormányzat ellen. A washingtoni kormányzat azzal is kifejezte ellenséges álláspontját Nicaragua ellen, hogy tavaly 88 százalékkal csökkentette az országból való cukor- behozatalát. Tekintve, hogy Nicaragua egyik fő exportcikke a cukor, Washington gazdasági csapást akart mérni a managuai kormányzatra. A durva beavatkozások a ni- caraguai választási hadjárat idején is folytatódtak. A managuai kormányzat — ígéretéhez híven — az idén november 4-re elnök- és parlamenti választást hirdetett, hogy így alkotmányossá tegye az államhatalmat, amely Somoza megdöntésével, 1979 júniusában jött létre. Az amerikai kormányzat mindent megtett, hogy lehetetlenné tegye a for- radalmi kormányzat intézményesítését. Az ellenzéki erők vezetőinek egy részét rábírta, hogy bojkottálják a választást. Ez a manőverezés azonban csak részleges sikert ért el, a sandinisták mellett egyes velük együttműködő, társutas, szövetséges, sőt ellenzéki erők is részt vettek a választáson, amelyet nyugati megfigyelők is demokratikusnak és szabadnak ismertek el. Az ENSZ BT folytatja a nkaragm panasz vizsgálatát Az agresszió már lelepleződött A washingtoni vezetés szavai újra nem állják a próbát. Az elmúlt órák eseményei bizonyították ezt a Nicaragua körül keltett háborús hisztéria tényeivel. S az amerikai kormányzat tettei azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok valamiféle újabb kubai válságot, vagy grenadai inváziót készít elő — most az éppen demokratikus választásokat tartott managuai kormány ellen. A fokozódó tengeri és légi provokációkra feleletül kérte Javier Chamorro nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását. A péntek esti vitában Chamorro érvekkel bizonyította, hogy az Egyesült Államok fenyegeti az ország biztonságát. Szólt az amerikai felderítő gépekről, a flottamozdulatokról, s arról, hogy a szabad sandinista kormány ellen a nép megfélemlítésével kísérel meg Washington valamiféle ellenzéket teremteni. A drámai szavak után az Egyesült Államok képviselője kitért a tények elől. Sőt — azt hangoztatta, hogy országa „nem készít elő inváziót Nicaragua ellen.” S míg ezek a szavak az ENSZ székhelyén elhangzottak, a külügyminisztérium képviselői, majd maga a Fehér Ház is nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok „nem zárja ki a katonai akció lehetőségét”. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok csak tovább sötétítik azt a képet, amely amúgy is „kényelmetlen” koA kiszab adíiási front sikeres támadása Heves her tok Se!vadőrben Nyilván a kormányzat intézmőnyesításétől való- félelem, késztette az amerikai hadügyminisztériumot, hogy gyorsan inváziós tervet dolgozzon ki Nicaragua ellen. A katonai beavatkozásra egy CIA-hamisít- vány adott volna ürügyet. Azt állították, hogy egy szovjet teherhajó fedélzetén MÍG harci repülőgépek érkeztek Nicaraguába, s ez „veszélyezteti a közép-amerikai térség és az Egyesült Államok biztonságát”, A managuai kormányzat megcáfolta a durva rágalmat, bár hozzátette: Nicaragua szuverén ország, s onnan szerezhetne elvben be fegyvereket, ahonnan jónak látja. De most semmiféle MIG-gépek nem érkeztek az országba. A Szovjetunió kormánya ebben a helyzetben határozottan cselekedett: biztosította Washingtont, hogy nem szállított MIG-gépeket szovjet fehérhajóval Nicaraguába. A managuai kormányzat pedig a Biztonsági Tanács sürgős ösz- szehívását kérte területének amerikai megsértése miatt. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok NATO-szövetségesei közül több fővárosban befolyásos újságok, személyiségek fejezték ki aggodalmukat egy esetleges amerikai invázió következményei miatt. Nicaragua mindenesetre felkészült egy agresszió visszaverésére. Nyugati kommentátorok azonban a történtek láttán, inkább hajlamosak arra, hogy úgy vélekedjenek: Washington valószínűleg pillanatnyilag visszariad az inváziótól, s inkább a lélektani hadviselés egyik esz közeként alkalmazza a Nicaragua elleni közvetlen katonai beavatkozással való fenyege tést. Árkus István Rendkívül heves harcok robbantak ki pénteken a Salvadort Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) fegyveresei és a kormányerők között az ország középső részén, Cuscatlan tartományban. A hazafiak titkos rádióadója, a „Radio Farabundo Marti” közleménye szerint az FMLN három zászlóalja pénteken hajnalban elfoglalta a Salvadort fővárostól mintegy 50 kilométerre, északkeletre fekvő Sucliitoto várost. Az akció hírére a légierő bombázni kezdte a 43 ezer lakosú várost. A gerillák három UH— 1H típusú helikoptert lelőttek. Találatot kapott további négy helikopter-és egy A-r37 típusú-repülőgép- iS;T A- lassan ötödik éve tartó salvadori polgárháborúban a légierő bevetés közben ilyen súlyos veszteségeket még nem szenvedett el. A Suchitotóban és a város környékén folyó harcokban eddig 68 katona elesett, illetve megsebesült — közölte a „Radio Farabundo Marti”. A légierő folytatja Suchito- to bombázását. A polgári áldozatok száma egyelőre nem ismeretes. Az eddigi jelentések szerint romba dőlt egy kórház, a városi tanács épülete, néhány iskola és több lakóépület. mór volt Washington számára. Napok óta egyszerre zengi a majd teljes amerikai propagandagépezet, hogy egy szovjet teherhajó MÍG—21-es repülőgépeket szállított Nicaraguába. Szombaton a Fehér Ház kénytelen volt beismerni, hogy „erre semmiféle bizonyíték nincs”. A sandinista vezetés leleplezte a hazug állításokat, és a világ értésére adta, tisztában van azzal, hogy a Pentagonban országuk ellen intervenciót készítenek elő. A népnek joga van megvédeni szabadságát, s ehhez tartozik az is — szögezték le Managuában —, hogy korszerű repülőgépeket vásároljanak. Mindez a növekvő agressziós veszély árnyékában összhangban van a nemzetközi joggal, s az ENSZ alapokmányának elveivel. Akkor, amikor a sandinista kormány fegyvert osztott a népnek, s amikor sorra leplezik le az Egyesült Államok burkolt és nyílt fenyegetéseit, bizonyságát adja annak, hogy kész megvédeni vérrel szerzett szabadságát. A pápa fogadta Léka bíborost 11. János Pál pápa pénteken magánkihallgatáson fogadta Lékai László bíborost, esztergomi érseket, a magyar római katolikus püspöki kar elnökét. A Trybana Lada Wojchch hrnzelski látogatásáról A két nép barátsága kipróbált A Trybuna Luduban, a fíEMP központi lapjában Kipróbált' barátság címmel a lap budapesti tudósítója kommentálta Wojciech Jaruzelski pénteki egynapos budapesti munkalátogatását. Megállapította, [hns-Jjchcn Vegei sajtótájékoztatója varsói útjáról Az együttműködés lehetséges Hans-Jochen Vogelt, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt bundestagbeli frakciójának elnökét, aki delegáció élén négynapos hivatalos látogatást tett a lengyel fővárosban, szombaton fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára. Vogel a találkozó utáni nemzetközi sajtóértekezleten elégedetten nyilatkozott varsói látogatásáról. Kijelentette, hogy ő a lengyel politikai élet számos vezetőjével folytatott tárgyalásai után optimistábba lengyel—nyugatnémet együttműködés távlatait illetően. Vogel előző napon találkozott Józef Czyrekkel, a LEMP KB PB tagjával, a KB titkárával, s arról tárgyaltak, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt parlamenti csoportja, valamint az SPD frakciója közös munkacsoportot hozna létre, amely hozzájárulna a konkrét nemzetközi bizalom- erősítő intézkedések kidolgozásához. Ili TO-hzdgyskarht a Földkiizi-tsngeren Cél a harckészültség elérése Az elektronikus háború vezetését, az együttműködés módszereinek kidolgozását, tengeralattjárók felkutatását kapták feladatul a „Deterrent Force ’84” fedőnevű NATO- hadgyakorlat résztvevői. A Földközi-tengeren megrendezett egyhetes haditengerészeti gyakorlatban a „földközi-tengeri gi/orsan bevethető haditengerészeti erők” kötelékébe tartozó egyesült államokbeli, angol, olasz és más hadihajók és haditengerészeti erők vettek részt. A hadgyakorlat megmutatta — jelentette kt Y. ■Frei, a török haditengerészet Autcbusirah'ó kísérht a csehszlovák—jíSlKhatáron Kiszabadultak a túszok Szombatra virradó éjszaka egy többszörösen büntetett csehszlovák férfi a csehszlovák—NSZK határ térségében, Strazny határátkelőhely közelében erőszakkal próbált az NSZK-ba téríteni egy autóbuszt. A CTK csehszlovák hírügynökség jelentése szerint a fegyveres támadó túszul ejtette egy helyi járaton közlekedő autóbusz 48 utasát és vezetőjét. A veszélyes határ.sértőt a határőrség és az állambiztonsági szervek egységei határozott fellépéssel lefegyverezték és őrizetbe vették. Az autóbusz valamennyi utasát, köztük nyolc 15 éven aluli gyermeket kiszabadították. első osztályú kapitánya, a gyakorlat parancsnoka —, hogy „szükség esetén” a NATO-nak a Földközi-tengeren tartózkodó haditengerészeti erői 24 óra leforgása alatt a teljes harci készültség állapotába hozhatók. hogy a szocialista országok között az ilyen magas szintű találkozók mindig'újabb lendületet adnak az együttműködés elmélyítésének. A tudósító emlékeztetett arra, hogy Magyar- ország és Lengyelország nemrégen írt alá egy hosszú távú komplex együttműködési programot, s a két ország között nagyon szoros az együttműködés különböző kérdésekben. így például a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő magyar szakszervezetek — írja a Trybuna Ludu — segítőkészen támogatják az újjászülető lengyel szakszervezeti mozgalmat, a PRON, a Lengyel Hazafias Nemzeti Üjjászületési Mozgalom éppen a Magyar Hazafias Népfronttal írta alá első nemzetközi megállapodását. A Zycie Warszawy című napilap budapesti tudósítója a látogatás kapcsán megállapította, hogy a Kádár János és Wojciech Jaruzelski előző — varsói — találkozója óta eltelt éppen egy év alatt igen jó eredmények születtek a két ország kapcsolatainak fejlesztésében, különösen megélénkültek a politikai és kulturális kontaktusok. Kádár János újból megerősítette — írja a Zycie Warszawy —, hogy az MSZMP és a magyar nép támogatja azokat a következetes lépéseket, amelyeket a LEMP és a len' vei hazafiak tesznek a szocialista fejlődés maguk megválasztotta útján. Bshjsződött az idogsn erők kivonása Csádbcl Feszült helyzet és éhínség A francia külügyminisztérium szombaton délben közleményben adta hírül, hogy befejeződött a francia és líbiai erők kivonása Csádból. „A francia haderők és a csá- di ideiglenes nemzeti egységkormányt (GUNT) támogató líbiai elemek kivonulása, mint abban 1984. szeptember 17-én Tripoliban megállapodtak, szombaton befejeződött — hangzik a közlemény. — A kivonulást a két ország közötti megállapodásban előirányzott megfigyelő-csoportok ellenőrizték.” A Le Matin szombaton a csádi helyzettel foglalkozó kommentárjában hangsúlyozza: a francia és líbiai erők kivonása még nem jelenti azt, hogy Csádban most már helyreáll a béke. Nem lehet kizárni, hogy ismét fellobban a polgárháború. Nagyon feszült a helyzet az ország déli részén is, ahol augusztus óta harcok folynak Hisszén Habré csapatai és a felkelők között. Ezt az országrészt a hosszú ideje tartó szárazság miatt éhínség sújtja, ezrével halnak éhen az emberek, sokan pedig a fővárosba és a környező országokba menekülnek. Így Szudánba 94 000, a Közép-afrikai Köztársaságba pedig 20 000 csádi menekült az elmúlt hónapokban.
