Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-11 / 265. szám
PKKT « MKtitn 1984. NOVEMBER 11., VASÄRNA? A Rókus kórház rekonstrukciójának gondjait, nehézségeit vizsgáltuk. Tapasztalatainkat tegnapi számunkban kezdtük közreadni, ma a folytatást, illetve a befejező részt olvashatják. Az érintettek tudomásul vették (2.) Hátrálni az építkezés elől —• Személyes véleményem, — mondta dr. Zádor András — hogy ez a cél megvalósult. 1977 óta — ekkor látott munkához a kivitelező — nem érkezett lényegbevágó panasz hazzánk az építkezés miatt, sem beteget, sem orvost, sem fizikai dolgozót nem ért súlyos baleset, a tisztasági körülmények sem romlottak a kórtermekben, műtőkben. Ám a helyszűke miatt már a ke- repestarcsai kórház elkészültekor három osztályt — a2 egyik gégészetet, a szemészetet és az egyik belgyógyászati osztályt oda kellett telepíteni. Nagy hagyományú betegkörű, kötött felvételi körzetű osztályok voltak ezek, élükön a szakmában is neves, a legfelkészültebbek közé tartozó orvosakkal. Már az sem volt könnyű ügy, vita volt abból: ki költözzön, ki maradjon. Végül több-kevesebb megelégedettségre sikerült megoldani ezt. — Am a probléma most újjászületik ... — Ez igaz. A cikkben érintett gégészeti osztályra nézve is, bár meg kell mondanom, hogy egy pillanatig sem volt szándékunk, hogy megszüntessük ezt az osztályt, s szélnek eresszük az ott dolgozókat. — Hogyan képzelték akkor? — Mivel a gyermekosztály a Rókusbán gégészeti háttér nélkül nem működhet és a kórház többi osztályának is szüksége van gégészeti szaktanácsadásra, olyan elhatározás. született, hogy a gyermek- osztály tíz ágyán gyermekgégészetet létesítünk. Ugyanakkor Kerepestarcsán egy második gégészeti részleg jön létre, .azokkal a “dolgozókkal, akiket itt Pesten már nem tudunk foglalkoztatni. Ennek tíz ágyát ugyancsak az ottani gyermekgyógyászattól kölcsönöznénk. — Miért mindenütt a gyermekgyógyászatot terheli a gégészet? — Országosan s Pest megyében is csak 50—60 százalékos a gyermekosztályok ágyainak a kihasználtsága. Egyébként ezzel a döntéssel a gégész és gyermekgyógyász szakfőorvosok is egyetértenek. Már csak azért is, mert indokoltnak tartják, hogy a jövőben, ha mindenki a helyére költözhet, megmaradjon a Rókusbán a gyermekgégészeti részleg. Hiszen a gyermek betegek egy része gégészeti eset, a szakosodás is ezt diktálja. — Végül tehát kettéválik az osztály? — Profilját és létszámát tekintve igen. Meggyőződésem, hogy az új gégecsőkanül feltalálója is folytathatja megkezdett munkáját. Kerepestar- csán lesz műtéti lehetősége, tovább kutathat, készülhet a kandidaturára, s régi betegéinek sorsát is figyelemmel kísérheti, az utánvizsgálatok- hoz biztosítjuk részvételét a Budapesten maradó gégészeti szakrendelésen. A gégecsőkanül alkalmazásához, kipróbálásához felnőtt betegek kellenek, ezért a Rókus gyermek- gégészetén erre nem lenne mód. — Ügy tűnik, ez az egy probléma is várható újabbakat sejtet. — Már említettem, hogy a kezdettől voltak hasonló problémáink. Végül is megtaláltuk azokat a kompromisszumokat, mélyekkel a csoportos, az egyéni s a betegek egészét érintő érdekeket közös nevezőre hoztuk. Remélem — mert a hajlandóság megvan rá —, így lesz a jövőben is, egészen 1989-ig, amikorra a mostani tervek szerint befej ződik a Rókus teljes rekonstrukciója, s mindenki a végleges helyére kerülhet. Előjöttek a munka hibái Amiről eddig szó esett, belefér az emberi ügyek-bajok kategóriájába. Ám vannak a Rókus-rekontsrukcióval súlyosabb problémák is. Eligazodásul ezekben elegendő segítségül hívnunk azt a jelentest, melyet á Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztettek egy hónapja. Ennek megállapításait idézzük kérdéseink előtt, melyeket Vágvöl- gyi Józsefnek, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettesének tettünk fel. A III. ütem (120 ágyas új épületszárny) eredeti szerződés szerinti befejezési határideje 1983. október 30. volt. Időközben, az orvos-szakmai programban történt változások miatt bizonyos áttervezéAz Örkényi Béke Termelőszövetkezet tatárszenígyörgyi kerületében 33 hektár nagyüzemi szőlőtáblán szüretelnek. A korai fagy megkapta a szőlő leveleit, a megritkult lombok között jobban előtűnnek a fürtök, könnyebb a szedés Fehérváry Ferenc felvétele sekre volt szükség, másrészt kivitelezési nehézségek következtében az építés befejezése elhúzódott. — Miért késett ennyit s késik ma is az átadás? — Nem pénzügyi okok miatt, hanem a kivitelezés okán. Az az igazság, hogy a fővállalkozó, a volt BUJÉSZ, az Érdi Építőipari Szövetkezet képességeit meghaladta, hogy olyan nagy cégekkel, mint a Csőszer, Fémmunkás Vállalat, Röntgen- és Kórház- technikai Vállalat, megfelelő összhangot tudjon teremteni, így a munkaterületek átadása nem mindig a megfelelő időben s egymás zavarása nélkül történt. Nem mérték fel kellően a szükséges előkészü leteket, gondok voltak az időbeni anyagbiztosításnál is. Késve téliesítettek tavaly, és így tovább nőtt az akkor még csak féléves késedelem. Ami az áttervezést illeti, a tanács egészségügyi osztálya kérte, hogy az új pavilon legfelső emeletén legyen a belgyógyászat helyett gyermekosztály, ezért kellett módosítani az eredeti elképzelést. A mostani konkrétumokról annyit: noha a kivitelezők a tervnek megfelelő épületet emeltek, a konyha gőznyomása kevés (bár a tervező ÁÉTV szerint a kazán elégséges ehhez), s így sokáig tart az üstök felfűtése. A vizsgálat ez ügyben még tart, amíg le nem zárul, és nem lesz rendben minden, a kórház nem veszi át az épületet. Kifogásolják a konyha padozatát is, a burkolaton néhol megáll a víz. Lejtését csupán egy centiméteresre tervezték, s a ragasztott lapokat úgy fektették le — mert a ragasztó hamar köt —, hogy most már nehéz kijavítani ezt a hibát. Kétségtelenül az ellenőrzés (ezért a Pestber a felelős) gyengeségére utal. hogy menet közben nem fedték fel az iménti hiányosságokat. A beruházás teljes költsége 156,7 millió forint, mely az eredetileg tervezettnél 35 millió forinttal nagyobb, a funk ció részbeni megváltozása, az időközbeni árváltozások és a pótlólag megrendelt műszerek miatt. — Ki fizeti meg a többletet? — Ezt a 35 milliót a Pest megyei Tanácsnak kell fedeznie. Szinte évenként kötöttünk a kivitelezővel új szerződéseket. Az építkezés kezdetén még nem lehetett versenytárgyalást hirdetni. s azóta emelkedett az építőanyagok ára is. Ha gyorsabb lett volna a pavilon emelése, kétségtelenül megtakaríthattuk volna a többletköltség zömét. Ellentétes érdekek A IV. ütem a Gyulai Pál utcai szárny felújítása. A Pestber a versenytárgyalást meghirdette, melyre az Érdi Építőipari Szövetkezet 160, a Középületépítő Vállalat pedig 250,6 millió forintos építési- költség-ajánlatot tett. A kiviteli szerződés 160 millió forintra — o végrehajtó bizottság jóváhagyását követően — az Érdi Építőipari Szövetkezettel megköthető. — Miből adódik a 90 milliós különbség, s miért az új pavilon építésénél gyengélkedő érdi szövetkezet kapta végül a megbízást? — A különbség oka, hogy a rekonstrukcióban az érdiek az első két ütem építésénél már tapasztalatokat szereztek, s felvonultak a helyszínre. A másik kivitelező durva felmérés alapján becsülte meg a költségeket. Ami a kivitelezőt illeti, az új pavilon más volt, mint a korábbi rekonstrukció, s most ismét régi épület helyreállításáról van szó. Tudomásom van arról, hogy a kiviteli szerződésajánlatot, amit a szövetkezet a IV. ütemre tett, a kórház nem fogadja el változtatás nélkül. A Rókus vezetői kulcsrakészen szeretnék átvenni ezt az épületszárnyat, ám a teljes generálkivitelezés elől a szövetkezet szeretne kitérni. Eddig az erejét meghaladó orvostechnológiai feladatok generálkivitelezését a Pestber szervezte. A kórház érdeke más. így még újabb tárgyalási fordulók vannak hátra, az is elképzelhető, hogy még egy versenytárgyalásra kerül sor. — Ha már említés esett az eltérő érdekekről: nem arról van szó, hogy a kivitelező abban érdekelt, minél többet kapjon a munkáért? A beruházó pedig ennek arányában részesedik... — Menjünk vissza a kezdetig. Hiszen, ha az új pavilon átadásának késését tekintjük, a tervező állítja, hogy a terv jó, a kivitelező pedig, hogy a terv szerint dolgozott. Az eredménnyel mégis baj van. Szakértői vizsgálat dönti majd el, mi az igazság. Valószínűleg per lesz a konyha rassz gőzellátása miatt, kötbér, mert a kórház időben jelezte a problémákat. Tévedés lenne azt hinni, hogy a kivitelező és beruházó tényleg érdekelt a határidő kitolásánál. Hiszen az árban nem foglal tátik benne a dolgozók bérének növekedése, csupán az építőanyagok, gépek árának emelkedése. S az sem közöm bős, hogy ki mikor kapja meg a neki járó pénzt. így tehát az is valóságos érdek, hogy határidőre készüljön el a beruházás. Az V. ütem új épület lesz a Stáhly u. 7—11. szám alatt. Az épület az orvostechnoló- giával együtt 417,6 millió forintba kerül. 1988. év végéig építészetileg megvalósítható. — Van rá fedezet? — Jelenleg még nem készült el a VII. ötéves terv. De arra számítunk, hogy a VI. ötéves tervidőszaki lehetőségeink megismétlődnek. E!ő kell teremtenünk az anyagi alapokat, s ehhez az illetékes felsőbb szervek, az Országos Tervhivatal és az Egészségügyi Minisztérium egyetértése megvan már. Kétségtelen, hogy folyamatos rekonstrukcióról van szó, s ezért folyamatos a tervezés is. Az egyes szakaszok terveit látva vált nyilvánvalóvá, hogy a kórház korábbi funkcióit csak úgy tarthatjuk meg, ha V. ütem is épül, mert időközben módosultak az egészségügyben a kórházi normatívák. Leghőbb reményünk, hogy a megye egészségügyi gondjait ezután is méltányolják az illetékesek, megkapjuk a szükséges pénzt. Csak így feleződhet be a következő tervidőszakban a Rókus-rekonstrukció. Kcr?pe£tsrcsai rjtspt A Rókus — szűkebb pátriánk kórháza. Ügye is elsősorban a miénk. Építésének, rekonstrukciójának gondjait itt kell megoldani. Ha kell, kompromisszumok árán, ha kell, sok-sok áldozattal, de mindenképpen: az összes érdekelt jobb együttműködésével. Van rá recept is: ahogyan a kerepesitarcsai kórháznál történt. Vasvári G. Pál A HÉT HIRE © Lezajlott a II. országos szervezéstudományi tanácskozás. © Esztergomban kiállítás nyílt A szakmunkásképzés száz éve címmel. © A fővárosban a Budaörsi úton átadták a nagybani virágpiac új vásárcsarnokát. © Győr volt a helyszíne a közlekedés kérdéseivel foglalkozó országos tudományos diákkonferenciának. © A hét híre az is, hogy a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületben vitát rendeztek a minőség tanúsításáról. csoportoknál eltérő módon most már egyre inkább a belföldi forgalmazásban is tanúsítani kell. A gyártók tanúsítják. A vevők meg azt tanúsítják, hogy ez a tanúsítvány gyakran valótlant állít. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet idei tapasztalatai szerint a vásárlói kifogások nyolcvan százaléka bizonyult megalapozottnak. Ami ennél az aránynál is szomorúbb: évek óta folyamatosan növekszik a vásárlói kifogások száma. Mit ér akkor a minősítő tanúsítvány?! Az intézet nem csekély tapasztalatokra hivatkozhat; évente 35—40 ezer vásárlói panaszban kell döntést hoznia. A panaszok tárgya az esetek döntő többségében ruházati áru. Hiszen ki megy panaszra a megsavanyo- dott tej, az ehetetlenné vált kenyér, a túl zsíros hús miatt? Már megszokta a vevő, már beleszámítja háztartási költségeibe azt is, amit így kidob. Amikor azonban nagyobb értékű áruról van szó, nem engedheti meg magának a könnyedséget. Panaszt tesz. S azután sokszor kálváriát jár, míg igaza lesz. És senki még azt sem mondja neki, bocsánat, cégünk valótlant állított, amikor minőséget tanúsított ... Maroknyit a példákból: a már a gyártók által leértékelt cipők, csizmák 78 százaléka műszaki hiba — azaz a gyártás közben elkövetett mulasztás — miatt lett silány; ma már a tej 94 százalékát automaták töltik és tasakolják, de ki mondhatná, ezzel megoldódtak a minőségi problémák? A ruházati bőrök termelésénél csupán 36 százalék az első osztályú áru aránya ... A gyapjúipar árukibocsátásának húsz százaléka olyan termék, amelynek gyártását még 1970 előtt kezdték meg ... Folytathatnók, de minek? Napról napra meggyőződhetünk róla, a minőség nem ügy, nem fontos a gyártónak, a kereskedőnek, sőt, nyűg. Holott, állítólag, egyre nehezebb nyereséggel dolgozni. Hérakleitosz így vélekedett: „Egy nekem tízezer, ha a legkülönb”. Lehet, hogy őt kellene előadóként foglalkoztatni a vezetőképző és továbbképző tanfolyamokon? Mészáros Ottó szárnyaló fantáziával teremtett termékekből gyakran lesz silány áru, holott a jó minőséghez minden rendelkezésre állt, az anyag, a technológia, a technika, az energia, a képzett munkaerő. Akkor tehát?! Mi történt? Az elvesztegetett lehetőség magyarázata az elveszett — vagy meg sem szerzett! — fegyelem ... A minőség elsősorban technológia. És azután: technológiai fegyelem. Ha mindkettő hat, akkor lehetetlen gyatrán dolgozni, illetve, ha mégis megpróbálkozik valaki kibújni a szoros kötelékből, ez azonnal kiderül, azonnal, már a következő munkafázisnál. Mert a hibás, az előírttal nem egyező, munka alatt levő termék nem kerülhet tovább. Nem engedi tovább a fegyelem. A fegyelmet teremtő szakmai önérzet. A szakmai önérzetet tápláló érdekeltség, ösztönzés. Ma a megye iparában másfélszer annyi terméket állítanak elő ugyanannyi anyagból, mint a hetvenes évek elején. A takarékosságnak és a minőségjavításnak egyszerre bizonyítéka az. A többletsúly nem erénye az árunak! Sőt! Hátránya. A külföldi — ma még csak a külföldi — vevő kevesebbet fizet a fölöslegesen nehezebb gépért: alkatrészért, textíliáért, Itthon azonban — az előbb jelzett javulás ellenére is — azt vélik jónak, amihez nem sajnálták az anyagot... A külkereskedelmi árak tavaly — 1982-höz kénest — a kivitelnél 5.2, a behozatalnál 7,9 százalékkal nőttek, azaz a cserearány tovább romlott. Ebben döntő szerepe van a minőségnek. A minőségnek, ami magában foglalja az áru korszerűségét éppúgy, mint elvárt és tényleges műszaki jellemzőit, használati értékével összevetett árát stb. Mert ma már így mérlegelik a minőséget a nemzetközi kereskedelemben, és nem úgy, hogy van-e a terméknek valamilyen, szemmel látható hibája .. ? Régen rossz annak a termelőnek, aki erre, a tanúsított és a tényleges minőség közötti eltérés rejtve maradására alapozza — még mindig — eladási reményeit. A minőséget ugyanis — az egyes termékHonvédelmi alakulatnál eddig nem működhetett MHSZ rádiósklub. Néhány hete azonban megszűnt a jogi akadály és Gödöllőn — az országban elsőként — megalakult a Mosolygó Antal rádiósklub a Magyar Honvédelmi Szövetség hathatós támogatásával. A hathatós támogatást szó szerint kell érteni, hiszen Vas József ezredes, az MHSZ főtitkár-helyettese a klub alakuló közgyűlésére nemcsak a működési engedélyt hozta magával, hanem egy korszerű adó-vevő készüléket is, amely — miként Jant László, az MHSZ Pest megyei titkára mondta —, mindent tud, amit amatőr forgalomban egy ilyen készülék tudhat. A klub megalakulása pillanatában azonnal A-kategóriás minősítést kapott. (Ez valami olyan, mintha egy alakuló futballcsapat azonnal az NB I-ben kezdene.) E kategória a legtöbb támogatásra jogosít, s a legmagasabb követelmények teljesítésére kötelez. A hozzáértők mindezt indokolva látják, ha elmondjuk, hogy a klub tagjai között máris tizenegyen vannak adóengedélyesek, akik több száz összeköttetést létesítettek a világ minden táján élő rádiósokkal. Varga Gyula alezredes, a katonai alakulat parancsnoka, s egyben a rádiósklub elnöke a hatalmas antennarendszer tövében elmondta: a honvédek szakmai felkészítéséhez és szabad idejük hasznos eltöltéséhez segítséget adhat az MHSZ rádiósklub, ezért örül a létrejöttének. Közben Krémer Tibor operátor üzembe helyezte a készüléket, s az éterben közhírré tette: a HA 7 KNT hívójelű állomás kapcsolatot keres. Elsőként egy veszprémi, majd egy gyöngyösi rádiós kíváht sok sikert az új engedélyes klubnak. A honvédségi területen levő klubnak egyébként civilek is tagjai lehetnek, illetve az alakulatnál dolgozó polgári alkalmazottak közül néhányat! máris azok. Várják a gödöllBi és a vonzáskörzetben élő fiatalok jelentkezését is. A közeljövőben valószínűleg még számos katonai alakulatnál megalakulnak az MHSZ rádiósklubjai. Hiszen az egyenruhás fiatalok is vonzódnak az elektronikához, a rádiózáshoz, és a kluboknál szórakozva sajátíthatnak el olyan ismereteket, amelyek hasznukra válnak az élet más területein is. Cs. S, országban ez az első Hívójelet kaptak a katonák á figykapta szeSsfcea .... . . <• •
