Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

1984. NOVEMBER 10., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 Karbantartással akár fél évszázadot is megérhet egy hordó — E, hordóhoz az alapanyagot a Me­csek erdeiből hozták — folytatja Zsivocz- ky Ferenc. — Ahhoz, hogy a dongákat el tudják készíteni, egész erdőrészeket kel lett kivágni. A kádárok itt bent, a pincé­ben állították össze. Ám nem csak ez az egy érdekességünk van. Az eucharisztikus — vagy más néven: Szent István — hordó mellett találunk két kisebbet, ame­lyek Noé és Kánaán nevét viselik. Gyö nyörű, bibliai jeleneteket ábrázoló farag ványck díszítik ezeket. A szakemberek szerint a két tartály valamikor a század elején készült, csakúgy, mint az a tíz ce­menthordó, amely egymás mellett, egy csempézett csarnokban áll. Ezekét a Neu gebauér família feje építtette nrsza.ián dókba a gyermekeinek. Az esküvőre ter­mészetesen megtöltötték jóféle nedűvel.. A Magyar Állami Pincegazdaság elődje 1901-ben kezdte meg működését Buda fokon. Azóta, de különösen a felszabadu lást követően, óriási változások követkéz tök be, s a vállalat ma már szerte a vi lágon ismert termékeiről. Borai és más alkoholos készítményei számos díjat és érmet nyertek, s ennek köszönhetően ma is jelentős exportot bonyolítanak le. Tíz kereskedelmi kirendeltségükkel csaknem száz állami vállalat áll kapcsolatban. Je lenleg többféle literes bort. ötféle ver­mutot, a Márka üdítőkből tizenkét vál tozatot, a közkedvelt Törley, Hungária és Pannónia pezsgőket és más italokat kí­nálnak partnereiknek. Az idén a tervek szerint 173 ezer liter alkoholos és 122 ezer liter üdítő italt értékesítenek. FURUCZ ZOLTÁN Az ország egyik legnagyobb hordója az eucharisztikus világkongresszusra készül; Kevesen emlékeznek már azokra az Időkre, ami-kör a Budafok környéki he­gyek bőven termo tökéken .érlelték a sző­lő, ürtüliet. A füoxéra tönkretette a vi­rágzó gyümölcskultúrát, amelynek kezde­tei több évszázadra nyúlnak vissza. El­it tújteleneútek a pincék, és sokáig üresen álltak a hatalmas föld alatti folyosórend- fzerak is, amelyek közül napjainkban egy nagyobb rész gazdája a Pest «jegyei Pin­cegazdaság. — A korábban bortárolásra kialakított pincéket az egyre szaporodó belkereske­delmi cégek összevásárolták, s gyakran új járatok kialakításával egyesítették — mondja Zsivoczky Ferenc értékesítési főosztályvezető. — Ezenkívül a bővítések­nek más haszna is volt, hiszen a szakér­telemmel kitermelt követ házak építésé­hez is felhasználták. Ennek nyomán ha­talmas, egyes számítások szerint legalább negyedszáz kilométernyi pincerendszer jött létre. Am nemcsak a mészkőből vájt termek alkalmasak a bor tárolására, ha­nem a löszbe vágott boltozatos részek is. Az általunk használt pincerészek átlagos évi hőmérséklete tizenkét Celsius-fok, a a téli és a nyári ingadozás mindössze egy-két fok csupán. A vállalatnál muzeális értékű hordókat is találunk. A leghíresebb ezek közül az 1938-ban hazánkban rendezett eucharisz­tikus világkongresszus tiszteletére épített, hatalmas fatartály, amelybe éppen 53 ezer S50 liter tokaji bort töltöttek legelő­ször. , 7 MSZMP Nagykörös városi Bizottsága a közelmúltban A tárgyalt a város munkásainak helyzetéről. A téma most 1» először került ilyen átfogóan a testület elé. Évtizedes, vagy több évtizedes fejlődést, annak eredményeit igye­keztünk megvizsgálni. Az elmúlt néhány évben — miközben a párt irányvonala változatlan maradt — nehezebbé vált a gazdasági helyzet. Ez fülerősített bizonyos társadalmi feszültségeket is. Éppen ezért igen lényeges, hogy jól Ismerjük a munkásság gondolkodását, hangulatát, tisztán lássuk a meglevő gondokat és eredménye­ket. Fontos ez azért is, mert az MSZMP Központi Bizottsága 1581. áprilisi, a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről hozott ha­tározata olyan új feladatok elé állít bennüket, amelyeket csak tömegbázisunk állandó szélesítésével, a munkásság egyetértésé­vel es mozgósításával tudunk megoldani. A széleskörű felmerés során csaknem ezer kérdőívet töltet­tünk ki a Nagyköröst Konzervgyár, a NEFAG, a Volán 21. sz. Vállalat, az ITV, a TRAKIS, a Gépgyártó és Szolgáltató Szö­vetkezet, a DilMAsz és az Építőipari Kisszövetkezet munkásai­val. A téma napirendre kerülésének időszerűséget mutatta, hogy több helyen megfogalmazták; jó érzés, hogy a városi pártbi­zottság ilyen közvetlen módon is kikérte véleményüket. Ezzel maga a vizsgálat is politikai hatóerővé vált. A felmérés ered­ményei jól tükrözik a városi helyzetet, a vizsgálat reprezen­tatív mintafelvéteinek tekinthető (a város munkásainak csalin-'ni 20 százaléka válaszolt kérdéseinkre). A megkérdezettek aránya megfelelt a városi arányoknak (kb. 80 százalékuk pártán kívüli, 42 és fél százalékuk nő, 27,6 százalékuk harminc cv alatti). Ez a finom homoki fehér ászokhordóban érett Trencsényi Zoltán felvételei ­A iparosodott városainak egyike Nagykőrös. A keresőképes la­kosságnak több mint fele a szocia­lista iparban, dolgozik, a fizikaiak létszáma meghaladja a 4000 főt. A munkásság tehát létszámát tekintve is a város életének meghatározójává vált. Ez több évtizedes társadalmi átréte-gződés eredménye. A város eredendően mezőgazdáságból élő la­kossága a 60-as, 70-es évek ipartele­pítése,- illetve a városban működő ipari üzemek extenzív fejlődésének következtében tömegesen lépett át az. ipari munkásság soraiba; Ez a folya­mat a 80-as évekre lezárult. Mivel nagyrészt elsőgenerációs munkás­ságról Ván szó, nem beszélhetünk a hagyományos értelemben vett nagy­üzemi munkáséletmód kialakulásá­ról. Ennek létrejöttét késleltette töb­bek között az is, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár sokáig idénymunká­sokkal oldotta meg nyári többlet­munkaerőszükségletét és az is, hogy a város kertes-házas beépültsége fenntartotta '— ha csökkent mérték­ben is — a mezőgazdasági jellegű tevékenységet az iparban dolgozók köbében is. A város iparában meghatározó a Nagykőrösi Konzervgyár,' de jelen­tős fafeldolgozó ipara is van. Ezek fejlődése a munkássá válás első lép­csőfokaként óriási életmód- és mű­veltségszintváltozást teremtett. A vá­rosban megtelepült iparágak közül egyre jelentősebb a gép- és műszer­ipar. (TRAKIS, Gépgyártó Szövetke­zet, ITV). Az ipar döntően kívülről irányított: gyáregységek, telephelyek vannak itt (ITV, TRAKIS, Volán 21., tejüzem, textiltisztító, Puli, könyv­kötő szövetkezet stb.), ez meghatá­rozóan hat a munka- és bérfeltéte­lekre, az üzemi demokráciát is be­folyásolja. • A város most nagyrészt korszerű termelő ''alapokkal rendelkezik. Az üzemek elsősorban a hazai és a szo­cialista piacra termelnek, de nőtt a tőkés kivitel is. További jelentős fej­lesztések nélkül ennek további nö­vekedése nem várható. Az ipari szol­gáltatások és az infrastruktúra is fejlesztésre szorul. Jelentősen emelkedett az elmúlt másfél évtizedben a munkások élet- színvonala, javultak életkörülmé­nyeik. Végbement a 44, majd a 40 órás munkahétre való átállás. Ezzel több lett a szabadidő, illetve a ki­egészítő jövedelemszerzésre fordít­ható idő. A 80-as évek életszínvonal­politikai célja az elért szint megőr­zése volt. Büszkén mondhatjuk, hogy a munkások esetében ez összességé­ben sikerült A munkások lakáshelyzetében fon­tos változások álltak be. Politikánk szerves része volt, hogy támogas­suk a munkások saját otthont te­remteni akaró törekvését. A város­ban az elmúlt évtizedben kiépült a Vági István lakótelep, felépült a Kossuth Lajos utcai lakótelep első üteme, gyorsan szaporodik a magán­erős családi házas ém'tkezések szá­ma. A felmérés tanúsága szerint a Belül lakni is lehetne ,., Ha sok a hordó, a kádároknak is akad bőven munkája munkások döntő többsége saját ház­ban (lakásban) él. A jelentős köz­műhálózat-fejlesztés eredménye, hogy a gázzal ellátott lakások száma (a pb-gázzal együtt) az 1970-es 47 százalékról 77 százalékra nőtt. Ja­vult a vízvezetékes és csatornázott lakások aránya is. Rosszabb a helyzet a 30 éven alu­liak esetében: jelenleg 11 százalékuk él albérletben. Lakásproblémájuk megoldásához a korábbiakhoz hason­ló, az új feltételekhez igazodó erőfe­szítésekre van szükség részünkről is. Alapvető, életszínvonalat megha­tározó tényező a bér. A változásokat jól mutatja a Nagykőrösi Konzerv­gyár példája, ahol 1980 óta mintegy 30 százalékkal emelkedett a munká­sok havi átlagbére. A városban a munkások jelenlegi átlagbére 4400— 4500 Ft között mozo-g, a szakmun­kásoké pedig 4600 Ft körüli. Említést érdemel, hogy a megkérdezettek majd 40 százaléka 500 Ft-tal (ezek inkább nők), több mint 50 százaléka pedig 1000 Ft-tal több fizetést tar­tana indokoltnak munkája alapján. Ebben, a munka szerinti differenciá­lás elégtelensége is tükröződik. A felmérés szerint a munkások majd 60 százaléka véli úgy, hogy ez nem valósul meg. Célkitűzésünk, a jelen­leginél nagyobb differenciálás, talál­kozik a munkások igényével, kíván­ságával. ­Akik túl nagynak ítélik a jelenlegi társadalmi különbségeket, azok nem a még-alig megvalósuló differenciád lásra, hanem ■ az ellenőrizhetetlen,' gyakran munka nélkül szerzett nagy jövedelmekre gondolnak. FoiltOS tényezője a munkások éle­tének Nagykőrösön mind az élet­módot, mind a jövedelmet tekintve a kiskert-művelés és a kisvállalkozási formákba való bekapcsolódás, amely a-szabadidőt jelentősen csökkenthe­ti. Az új vállalkozási- formák a meg­kérdezettek 8—9 százalékát érintik (még 16 százalék, tervezi, hogy be­kapcsolódjon). Énnél jelentősebb a hobbi- és zártkertművelők száma: a megkérdezettek 41 százalékának van, további 14 százalék tervezi,' hogy ilyen mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozzék. Jelenleg tehát a mun­kások mintegy fele foglalkozik legá­lis jövedelemkiegészítő munkával és kb. 30 százalék ezután kíván ezzel foglalkozni. A kiskertművelés tehát a város munkásainak körében igen fontos hangulati tényezővéjvált, a jö­vőben még nagyobb figyelmet kell erre is fordítanunk. A városias életmód feltételei kö­zül a kereskedelmi ellátottság az el­múlt évtizedben sokat fejlődött, ma megfelel a kisvárosi lehetőségeknek. A szolgáltatások terén már nem ilyen jó a helyzet. Elsősorban a javító-sze­relő szolgáltatások hiányát jelezték. Az egészségügyi integráció terem­tette új helyzetet csak lassan szok­ják meg az emberek. Talán ezért is látnak sokan gondot az egészségügyi ellátás színvonalában. Az üzemorvo­si hálózat kulturáltsága fontos han­gulati tényező. A szakorvosi órák számának növekedése, a kilencedik felnőttkörzet kialakulása, az új men­tőállomás és szakrendelő felépülése nyilván érezteti majd pozitív hatá­sát. A város oktatásügye kiemelt figyel­met fordít a munkásszülők tehetsé­ges gyermekeinek támogatására. A bölcsődei, óvodai ellátottság jó, az általános iskolák közötti szintkü­lönbségek csökkennek, ez növeli az esélyegyenlőséget. Nekünk is szem­be kell azonban néznünk két, orszá­gosan is jelentkező gonddal: a nö­vekvő gyermeklétszám okozta zsú­foltsággal és az új tanterveknek a hozott hátrányt néha még erősítő ha­tásával. A munkásszülők gvermekei- nek középfokú továbbtanulása bizto­sított, de a belső arányokon változ­tatnunk kell a jövőben. A kulturális és sportlehetőségek száma, színvonala is sokat javult az elmúlt évtizedben. Ugyanakkor az igények és a lehetőségek nem min­dig találkoznak. Továbbra sem ala­kultak ki a munkásművelődés új for­mái. • - ................ Az fllílilit időszakban is sokat tet­tünk azért, hogy a munkásosztály általános, szakmai és politikai mű­veltsége folyamatosan emelkedjék. A szakmunkás-végzettség aránya az 1970-es 32 százalékról 45 százalék fölé emelkedett, miközben a segéd­munkások’ aránya 35 százalékról 16 százalékra csökkent. Az érettségi­zettek száma 22 százalék fölött van. Kialakult tehát egy, az átlagnál kép­zettebb, az újra fogékony, kezdemé­nyező, művelt szakmunkásréteg is. Gondot jelez viszont, hogy "a öíeg- kérdezettek több mint 47 százaléka egyelőre sem állami, sem szakmai, sem politikai képzésbe, továbbkép­zésbe való bekapcsolódását néni tart­ja szükségesnek. Ügy tűnik, csökkent a tanülás tekintélye, nincs kellő munkahelyi ösztönzés. Az elmondottakat támasztja alá a gyermeküknek tervezett legmaga­sabb iskolázottsági szint is. A meg­kérdezettek csaknem 70 százaléka legföljebb érettségit (szakközépisko­lait elsősorban) szeretne eléretni gyermekével. A munkásutánpótlás így biztosítottnak tűnik, de ez az arány rendkívül kedvezőtlen a kí­vánatos társadalmi mobilitás megva­lósulása szempontjából. A párt- és tömegszervezeti tanfo­lyamokon évről évre több ezer mun. ká,s, vesz részt. E tanfolyamok — problémáik ellenére — jelentős sze­repet. töltenek be az alapvető politi­kai: ismeretek terjesztésében, a párt politikájának értelmezésében, nép- 1 s^erűsítéséberi. Mégsem lehetünk éiégecTették sem ezen a téren, sem á politikai végzettséget is adó iskola- rendszerű pártoktatásban elért ered­ményekkel, azzal, hogy a megkérde­zetteknek mindössze 20 százaléka rendelkezik politikai végzettséggel A munkások megfelelően képvisel, tetik magukat a különböző párt-, ál­lami és tömegszervezeti választott testületekben. Összességében a mun­kásokra politikai aktivitás jellemző. Ahhoz azonban, hogy tevékenységük színvonalasabbá váljék, elsősorban árja van szükség, hogy; még több se­gítséget nyújtsunk nekik a megfele­lő Ismeretek megszerzésébén, hogy jobban éljünk felkészítésük, külön mozgósításuk, meggyőzésük lehető­ségeivel. A felmérés résztvevőinek 22 szá­zaléka tagja a pártnak. A pártonkí- vüiíék 3,8 százaléka jelezte, hogy szeretne belépni a pártba. Ezt meg­felelőnek ítéljük. Fontos, hogy ez az arány a 25 év alatti fiatalok köré­ben 8,7 százalék, ami bizonyítja, hogy pártunk vonzza a fiatalokat. A pórt politikájával való azono­sulás próbaköve az üzemi pártálap- szervezetek munkája. A végrehajtó bizottság gyakran számoltat be egy- egy pártalapszervezetet gazdaságirá­nyító tevékenységéről. Ügy tűnik, nem hiába: a megkérdezettek 60 szá­zaléka szerint is érvényesül a mun­kásosztály vezető szerepe az adott üzemben, szövetkezetben. Az, hogy a szakszervezeti és üzemi de­mokrácia feltételei javultak, nem jelenti azt, hogy automatikusan jól is működik. A bizalmirendszer létre­jötte nagy vívmány, de nem biztos, hogy minden ember, aki ilyenféle megbízatást kapott, elés felkészült, elég alkalmas feladatainak megoldá­sára. Ezért különösen fontos, hogy mind a párt-, mind a tömeg-szerve­zetek állandóan figyelemmel kísérjék a kádsrhelyzet alakulását, gondos­kodjanak az emberek képzéséről, ha kell. cseréjéről. Egyértelmű a munkások körében az azonosulás a párt irányvonalá­val. A megkérdezettek 97 százaléka egyetért politikánk lényegével. Ez — különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a megkérdezettek majd’ 80 szá­zaléka pártonkívüli — örömmel tölt­het el bennünket. Igazolja tevékeny­ségünket. ugyanakkor m-ütatja fele­lősségünket is. hiszen ennek az egyetértésnek a megőrzése minden­nap új erőfeszítéseket követel. PÁSZTOR ISTVÁN, az MSZMP nagykőrösi Bizottságának első titkára \ Egy nagykőrösi felmerés tükrében A munkásélet hétköznapjai GAZDASÁG A PINCÉKBEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom