Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 238. SZÄM 1984. OKTÓBER 10., SZERDA Segítőkészek a munkahelyek Fontos a meggyőzés, az ismeretfoiiosztés Jelentősebb az amatőr mozgalom szerepe Gitárral Ludwigsfeldéhen A közvéleményt keresve, elég feltenni ezt a két szót, hogy az ember pillanatok alatt élénk eszmecserét, vagy parázs vitát kavarjon: cigány kérdés. Rögvest kész a vá­lasz: nem kérdés az, hanem feladat. Ám kire háruló fel­adat? Érthetően a többség­re és Cegléden a negyven­ezres lakosság létszámából a legutóbbi felmérés becsült száma szerint ezer fő a ci­gány lakos. A „becsült” meg­jelölést ki kell hangsúlyozni, mert van, aki igyekszik he- tedíziglen tagadni, van, aki vallaná, ám a közösség, ahon­nét saját akaratával, igyeke­zetével előbbre, följebb ju­tott, kiközösíti. Van, aki vallja, de ezzel egyben jelzi, hogy más közösségbe, nevez­zük bár a városénak, esze ágában sincsen beilleszkedni. Ct?oda, iskola A Ceglédi városi Tanács végrehajtó bizottsága a na­pokban megtartott ülésén hallgatott meg beszámolót a cigány koordinációs bizottság munkájáról. A bizottság léte­zése óta ez volt a második al­kalom, hogy számadás készült az 1980-ban összeállított és jóváhagyott programterv vég­rehajtásáról, amely a cigány lakosság helyzetének jobbu- lását hivatott elősegíteni. Ceg­léden vannak köztük, akik üzemben, gyárban dolgoznak régen, a törzsgárdához tar­tozva. Mások a sokadik mun­kakönyvüket nyűvik éppen, vagy ilyen könyvük sohasem volt még, alkalmi munkából tengetik napjaikat, s velük együtt ezt teszi a népes csa­lád. A negyven éven aluliak közül többen rendelkeznek felibe-harmadába’ iskolai vég­zettséggel, kevesen fejezték be végbizonyítvánnyal az álta­lános iskolai tanulást és még kevesebb azoknak a száma, akik szakmát, vagy akár kö­zépiskolában tanultak. Ám ha kevesen is vannak, de vannak. A város általános iskolái­ban most több mint százhat­van cigány gyermek tanul. Közülük sajnos, sok a túlko­ros és nem kevés a kisegítő iskolai oktátást igénylők szá­ma. A túlkorosság fő oka azonban nem a tanulás siker­telensége miatt adódik, sok­kal inkább a rendezetlen, ve­szélyeztett családi környezetet sínyli meg a gyerek, s vele együtt előmenetele, további élete alakulása. Sokat hiá- rvoznak, nem jelennek meg a v:zsgán, egyszerűen nem szok­ják meg a kötött közösséget: kell a többesszám haszná­Minél jobban távolodunk a nyártól, annál eseménydú- subb lesz Abony zenei .élete. A fővárosban megrendezték Pest és Fejér megye trombi­taszakos zeneiskolás növen­dékeik körzeti válogató verse­nyét, amelyen az abonyi fú­vósok igen szépen szerepel­tek. A Zalaegerszegen meg­rendezésre kerülő országos vetélkedőre bejutott hat me­gyénkben közül, négy az abonyi Bihari János Zeneis­kola tanulója. A kicsik közül Nagy Gyula és Marina Csaba, a közép­korcsoportba tartozók közül Szabó Gergely és a nagyok korcsoportjába tartozók kö­zül Récsi István utazhat a dunántúli városba. A körzeti verseny zsűrije a legjobb zongorakísérőnek járó elis­lata itt. Az iskolaérettség el­érése érdekében minden ceg­lédi óvoda arra törekszik, hogy gondozottal között helye legyen akár ha soron kívül, a jelentkező, háromesztendős csemete felvételére. Egyetlen mód ez a közösséghez szokta­tásra, az általános iskolához felkészítésre. Napjainkban öt­ven cigány kisgyermek jár Cegléden óvodába. A rendezett körülmények között élő cigány családok gyermekeit az iskolákban a szakkörökben foglalkoztatják. Ott vannak az úttörő- munkában, a vetélkedőkön, a tanulmányi versenyeken. Van­nak köztük többen ügyes ze­neiskolások is. A koordinációs bizottságnak két cigány tagja van. Részt vesznek a bizottsági és a területi munkában, pozitív fellépésükkel, példamutatásuk­kal igyekeznek segíteni saját soraiknak a felzárkózáshoz. A bizottsági tagok helyszíni lá­togatások alkalmával tudnak tapasztalatokat szerezni mun­kájuk megalapozásához, mun­kahelyeken, iskolában épp­úgy, mint családi hajlékokat felkeresve. Tanácskozásaikon rendszerint részt vesznek olya­nok, akik a legkülönbözőbb helyen dolgoznak, ám e kér­désben jártasak és segítőké­szek: a városgazdálkodási vál­lalatot képviselik, az egész­ségügyet, gyámügyet, ifjúság- védelmet, pedagógus vagy hi­vatásos pártfogó a foglalko­zásuk. Életmód, igények Tavaly a városi védőnők vállalták például, hogy saját körzetükben összeírják a szo­ciális körülményeknek meg nem felelő környezetben élő cigány családok adatait. Az életmód változtatása — mint a beszámoló is hang­súlyozta — az életkörülmény iránti igényességnél, annak saját szorgalmazásánál kell hogy kezdődjön. A felnőttek, szülők életmódjának megvál­toztatásán nem kis erőfeszí­téssel igyekszik segíteni az or­vos, a gyermekorvos, a védő­nő, sőt maga a kórház is, egészségügyi ismeretterjesz­téssel. A Vöröskereszt tevé­kenysége szintén az egészség- neveléshez kapcsolódik. Bár még kevés eredménnyel, de igyekeznek cigány aktívákat bevonni ebbe a munkába a városban és a környező köz­ségekben. A munkahelyeken általában az a tapasztalat, hogy a ve­zetők csak akkor vélekednek fenntartásokkal, ha rossz ta­merést ugyancsak az iskola tanárnőjének, Gajdosné Re­gényt Hedvignek ítélte oda. Abonyban a zeneiskola rendezi az Országos Filhar­mónia bérleti hangversenyeit. Hétfőn, október 8-án este be­mutatkozott a L assus-kvar- tett —, tagjai: Varga Pál (kontratenor), Rajnai Gábor (kontratenor), Erdős Ákos (tenor) és Alpár Tibor (bari­ton). Műsorukban tizennyolc szerző huszonegy művét mu­tatták be. Novemberben a budapesti Bach trió, majd a jövő év elején a Filharmóniai Fúvós­ötös érkezik. Az évad végén egy kamarahangversenyt hallhatnak a komoly zenét kedvelő abonyiak, Gy. F. pasztalatra tettek már szert a szóban forgó személlyel kap­csolatban. Ám ez érthetően nemcsak a cigány munkások­ra vonatkozik. Mindenütt a becsülettel dolgozó embereké az elsőség rangsorolásában, akikre lehet számítani, építe­ni. Sajnos a cigány lakosság legtöbbjének nincsen különö­sebb igénye a kötött és mun­kakönyves munkahely iránt. Az aktív keresők közül — köztük — csak 56 százalék áll állandó munkaviszonyban. A felnőttek példája veszélyezteti a gyerekeket, akik a köny- nyebb megoldást választják az életben. Mivel a család, illet­ve a gyermekszeretet elmara­dott életkörülményeik közt is érvényesül, nehéz mérle­gelni, hogy a gyerek személyi­ségének az otthoni vagy az intézeti élet okozna nagyobb törést, ha például állami gon­dozásba kerül. Ne egyoldalú legyen — Nagy lépésekkel nem, de sok kis apróval lehet azért haladni — így fogalmazódott meg a cigány koordinációs bi­zottság összefoglalójának sum- mázása a városi tanács végre­hajtó bizottsági ülésén. Feltét­lenül segíteni kell a beillesz­kedésüket, beépülésüket a vá­ros egészébe, akaratuk, tuda­tos közreműködési szándékuk segítésével, hogy az intézke­dések célt érjenek, s ne egy­oldalú törekvést jelentsenek, A bizottság további munkájá­hoz határozati javaslatot ké­szített, amellyel egyetértett a városi tanács végrehajtó bi­zottsága és amely a fiatalok életének figyelemmel kísé­rését, . tanulásuk segítését, munkába állásukat szorgal­mazza elsősorban. E. K. Amatőr művészettel foglal-1 kozni manapság ráfizetéses vállalkozás. Nem csupán a ta­nulópénzről van szó, valami lelki teherről is. Az amatőr­nek béliében kell lennie saját magával, másképp hogyan is csillapíthatná énjében a foly­ton cserfelő két manót: az egyiket, amely bosszantóan makacs, űz, hajt, és állan­dóan, mint a verkli, csak azt ismétli: ezt csinálni kell! — és a másikat, amely józan, hideg, és gátlástalanul közbe­szól minden pillanatban, hogy megmutassa azt a tarto­mányt, ami már nem te vagy. Ez a dilemma persze ko­rántsem jellemző a teljes mozgalomra. Inkább csak a kiváltságosokéra, akik átbil­lentek a holtponton: a meg­szólaltatott hangszer, vers, dallam már méltó arra, hogy örömében mások is részesül­jenek. Pódiumon És még kevesebben vannak, akik egy-egy megméretésért már nem önmaguk kilincsel­nek, ők pódiumot kapnak anélkül, hogy körlevélben ajánlanák műsorukat. Őket hívják. Az amatőr művész pá­lyájáról mindent elárul, hogy hívják-e, s hogy hová. Mindez egy útibeszámolót hallgatva jutott eszembe. A mesélő Farkasházi István volt, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ munkatársa, a min­denkori Kaláris együttes ve­zetője, aki szeptember dere­kán néhány napot az NDK- ban töltött a zosseni járás módszertani intézményének, személy szerint pedig az ott dolgozó Gutái Károlynak a vendégeként. De nem laza tu­ristatempóban. Színpadokon egy szál gitárral, szakmai ta­pasztalatok cseréjével, műem­lékek között, német fiatalok társaságában. Country és versek Az első nap. — A berlini repülőtérről egyenesen Ludwigsfeldébe mentünk. Ludwigsfelde 20 ki­lométerre fekszik -a fővárostól, úgy 45 ezren lakják. Egy olyan műsor folyt éppen, amit éj­szakai partinak neveznek. Természetesen amatőrök sze­repeltek. Egyébként úgy ta­pasztaltam, hogy az NDK-ban jelentősebb az amatőr művé­szeti mozgalom szerepe. — Talán, mert szervezett a tehetségápolás, mert a fiata­lokkal való törődést nem el­sősorban a vendéglátóhelyek vállalják, mert ahhoz túl na­gyok a földrajzi távolságok, hogy a hivatásos szórakozta­tók mindenhová eljussanak, és mert az engedéllyel bíró mű­kedvelő előadók is kaphatnak tiszteletdíjat, legalább any- nyit, amennyi a költségeiket fedezi Bőségesen van alkal­muk fellépésre. Szóval ezen az estén countryt játszottam, és mellette Zelk Zoltán, Majté- nyi Erik és Veres Miklós megzenésített verseit. A második nap. — A színhely Potsdam, a Spartacus ifjúsági klub. Belül és kívül egyaránt zajlott a fiatal munkások és diákok kulturális hete. A színpadon egymást váltva zenéltek az együttesek, előadók. Még­sem lehetne koncertnek ne­vezni, mert az esemény jelle­gének megfelelően a közön­ség nagy része is cserélődött, jöttek-mentek, csöndben be­szélgettek a fiatalok, ha va­lami megtetszett, arra fölkap­ták a fejüket. A harmadik nap. — A diszkóspalántának az NDK-ban is vizsgáznia kell. A Szervezési és Vezetési Tudományos > Társaság ceglé­di szervezete és a KISZ váro­si bizottsága pályázatot hirde­tett a városban dolgozó fiata­lok számára Engem hogyan vezetnek? címmel. Arra vár­nak feleletet — írásban — a pályázat kiírói, hogy az őket irányító munkahelyi vezetők­ről milyen értékítéletet alkot­nak a fiatalok. A pályázók megírhatják, hogyan felelt meg a várako­zásnak a munkahelyi fogad­tatás. Kaptak-e átfogó képet munkahelyük feladatairól, és hogyan ismerték fel saját sze­repüket ebben a munkameg­osztásban? Arra is kíváncsiak, hogyan sikerül eligazodni a munkahely emberi viszonyla­taiban. Megvannak-e a felté­telek a jó közérzettel végzett munkához? Az adott környe­zetben mennyire értékelik a tudást, a szakismeretet? Ki­nek a véleménye érvényesül a munkával kapcsolatos fontos döntésekben? Választ várnak az egyéni érvényesülés lehetőségeivel A Ceglédi VSE tizenöt utánpótlás korú birkózója részt vett az NDK-ban — Suhl megyében —, az immár hagyományos emlékverse­nyen. Visszaérkezésük után Fábián Pál edzőtől érdeklőd­tünk, hogyan szerepeltek a háromnapos viadalon. — Először csapatmérkőzést vívtunk a Zehla Mellis csa­patával. Sajnos, nem sikerült nyernünk, a fárasztó utazás, a súly tartása és a fogyasz­tás miatt többen igen bá­gyadtan birkóztak. így csak megszorítani tudtuk a házi­gazdákat. A következő nap­ra már összeszedték magukat a fiúk, az egyéni versenyen — mely kétnapos volt — már sokkal jobban szerepel­tek. A szőnyegre állók közül csupán Petrányi és Krieg nem ért el dobogós helyezést. — A csapatmérkőzésen egy sajnálatos sérülés is történt. Nacsának elrepedt a bordája, s így a későbbiekben már nem is mérkőzhetett, összes­ségében hasznos és eredmé­nyes túra volt, melyet a pontversenyben elért máso­dik helyezésünk is bizonyít. Az egyéni számban a 48 ki­logrammosok érdemelnek em­lítést. Súlycsoportjukban ki­lencen indultak, közöttük há­rom ceglédi, ök osztozhattak a dobogon.. Eredmények: csapatban: Zehla Mellis—Ceglédi VSE 9-6 A CVSE győzelmeit a kö­De azt ő választja meg: mi­kor és hol. Nyilván olyan környezetet keres, amelyben otthonosan mozog. A lud- wigsfeldei Aurora ifjúsági Klubban voltam szem- és fül­tanúja egy ilyen eseménynek. A jelentkező fiatalember két­órás programot mutatott be átlagos hang-, viszont kiemel­kedően jó fénytechnikai esz­közök segítségével. A kissé bi­zonytalankodó műsorvezetés ellenére, mivel az alapvető követelményeknek megfelelt. működési engedélyt kapott Fesztivál A negyedik nap. — Ludwigsfelde, művelődési ház. Itt rendezték meg a zos­seni járás amatőr művészei­nek minősítő fesztiválját. Ér­demes megemlíteni, hogy min­den amatőrnek kétévenként meg kell védenie a működési engedélyét. A zsűri ezen a ta­lálkozón is mondott nemet. — Jómagam is felléptem, majd a műsor után kezdtünk beszélgetésbe Wolfgang Mer- tennel, a járási módszertani központ igazgatójával, akit kiváló szakembernek ismer- tem meg. V. S. kapcsolatban, az előmenetel­hez adott segítségről. Ki-ki megfogalmazhatja, milyen ve­zetői módszert honosítana meg munkahelyén a munkatársak jó beilleszkedése érdekében. Azon is eltöprenghet, aki tol­lat vesz a kezébe, hogy ve­zetőnek jobb lenni vagy be­osztottnak. Egyének és közösségek pá­lyázhatnak, jeligével. A pá­lyaművel együtt zárt boríték­ban kell benyújtani a nevet, amelyet a szerző akaratától függően hoznak csak nyilvá­nosságra. A terjedelem 3—5 gépelt oldal. A beküldési ha­táridő november 15. Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság, Cegléd, Kossuth tér 1. címre kell eljuttatni a pá­lyamunkákat. A bíráló bizott­ság november 30-ig ered­ményt hirdet. Első díjként 2000, második díjként 1500, harmadik díjként 1000 forin­tot ajánl fel. Ha közlésre alkalmas pá­lyamunka születik, az a Ceg­lédi Hírlapban megjelenik. vetkezők szerezték: Petrányi, Tóth, Plangár, Budavári, To- ronyai és Gyarmati. Az egyéni versenyen: (ősz- szesen kilencvenhét induló.) 38 kg-ban 3. Gyarmati Zsolt, 40 kg-ban 3. Czigony Tamás, 44 kg-ban 1. Budavári Lász­ló, 48 kg-ban 1. Farkas Ri­chard, 2. Toronyai Antal, 3. Tóth Ferenc, 52 kg-ban 2. Bóbis Tibor, 60 kg-ban 3. Hornyák László, 65 kg-ban 1. Papp Attila, 70 kg-ban 1. Plangár László, 3. Tarai Fe­renc, 81 kg-ban 3. Majoros József. U. L. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. EZ- úton mondunk köszönetét mind­azoknak a rokonoknak, jó szom­szédoknak és ismerősöknek, ak*’t ÖZV. KISS BENJAMINNÉ szili. Szakter Borbála halála miatt érzett bánatunkban, gyászunkban együttérzésüket fejezték ki. te­metésén részt vettek, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek. A GYÁ­SZOLÓ CSALAD. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há­lás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett édes­anyánk, nagymamánk, dédnagy­mamánk, testvérünk, ÖZV. MA- CSAI PALNÉ szül. Dely Ilona elvesztése alkalmából mély gyá­szunkban osztoztak, őt utolsó út­jára elkísérték és a kegyelet vi­rágait sírjára elhelyezték. Kü!ön köszönetét mondunk a Lenin Mgtsz kertészet vezetőségének és dolgozóinak megjelenésükért és a küldött koszorúkért. A GYÁ­SZOLÓ CSALAD. ISSN 0133—2009 ^Ceglédi Hifi* Megújul a vágovenai Korszerűsítési munkák miatt egy hónapig szünetelt a vágás a PENOMAH ceglédi gyárában. A felújítás befejeztével a ko­rábbinál lényegesen jobb körülmények között dolgozhatnak a gyáriak. Képünkön a sertésvágó szalagot szerelik Apáti-Tóth Sándor felvétele Négy fúvós a döntőben Bemutatkozott a Lassus-kvartett Pályázat fiataloknak Várják a véleményeket Megírhatják, milyen a főnök Suhl megyében jártak Dobogóra álltak a fiúk

Next

/
Oldalképek
Tartalom