Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

1984. OKTOBER 31., SZERDA Rádiófigyelő' RIMBAUD. Életműve min­den tekintetben páratlan a vi­lágirodalom történetében. Ka­landregénybe illő életet mond­hat magáénak, viharos gyer­mekéveitől egészen tragikus haláláig. Szinte minden előz­mény nélkül robbant be a 19. század második felében a fran­cia irodalmi életbe. Mindössze tizenhat esztendős, amikor első sorait papírra veti. hogy az­után három évvel később lete­gye az írótokat, és végleg há­tat fordítson a költészetnek. Fölcsap kereskedőnek, távoli világokat kalandoz be. kétes értékű üzleti vállalkozásokba bonyolódva; mígnem Afriká­ban szerzett gyógyíthatatlan betegségétől űzve tér meg ha­zájába és harminchét évet számol mindössze. amikor Marssille-ben rettenetes kínok közt végzi be életét. Hatása mind a korabeli köl­tőkben, mind a módéin francia líra mestereiben mély nyomot hagyott. Az öreg Victor Hugo kamasz Shakespeare-nek ne­vezte, Verlaine pedig végzete­sen szerelmes ragaszkodással csüngött rajta. Pedig ez a kö­lyök lángelme maga volt a sá­tán. Nemcsak mindenféle tár­sadalmi kötöttség, a költészet megmerevedett formái ellen lázadott, hanem a családi élet tisztes normáit sem tartotta szentnek. Mint költő, az em­beri lélek addig kiismerhetet­len tájainak fölfedezésére vál­lalkozott. Legjellegzetesebben ezt a kalandos utazást a Ré- szeg hajó című versében fogal­mazta meg: tmé, ez vagyok én! züllött hajó, hínáros, / kit el­vitt a vihar élőtlen éterig / s zord flotta s békés bárka ki nem halássza már most / ré­szeg roncsom, mely a vizekkel megtelik. / lm bátran, párát fújva, mely rajtam ködként kékül / utam kaput az ég izzó falába fúrt, / s zsákmányul téptem onnan, finom poéta- étkül / ízes nap-cafatot s nyá­las. Nyúlós azúrt! Bizonyára nem is tudta előre fölbocsülni az angyalszavú Verlaine, hogy mire vállalko­zik. amikor bemerészkedett Rimbaud Részeg hajójába. A tisztes családapa számára szo­katlan viharos tengerekre té­vedt. belezuhanva az absaln- tes világ mélybe húzó örvé­nyeibe. Együtt kóboroltak Angliában. Belgiumban nehe­zen látva ki a szesz páráin át a fényes napvilágra. A kijó­zanodásokat mind hevesebb Összezördülések követték, majd egv alkalommal pisztoly került elő. és Verlaine rálőtt a kölyökre. Az enyhe karsérü- íésnek két esztendő börtön lett az átra. Rimbaud cseppnyi szívfáj­dalmat sem érzett a történtek miatt. sőt. amikor a börtön után újra találkoztak, egy po­fonnal zárta le az ügyet. Mint ahogy kurtára szabott költői munkásságát is a Ver­laine-kalandbél született mű­ve. az Egy évad a pokolban zárja le. amelyben — egyebek között — azt írja: Űj virágo­kat, új csillagokat, új húsokat, új .nyelveket akartam felfe­dezni! Azt hittem, természet­fölötti hatalmat szerezhetek. Nos hát! el kell temetnem képzeletemet és emlékeimet! — Én, én aki varázslónak vagy angyalnak véltem magam, minden erkölcs alól felszaba­dultnak, visszaadattam a föld­nek, hogy kötelességet válasz­szák magamnak és két kézzel markoljam a durva valót! Pa­raszt! Rimbaud életműve újabb és újabb utódoknak adott serken­tő ösztönzést a francia és a magyar irodalomban egyaránt. Kivételes művészetével ismer­kedhettünk a rádió jóvoltából az elmúlt hát során. A hang, az érzelmek, a színek újszerű­sége. a látomásokkal viaskodó ösztönös és tudatos lázadás megkapó szépsége felejthetet­len élményt jelentett a szim­bolista költészettel frissen is­merkedő hallgató számára is. MIRE A LEVELEK ... Hadd emlékezzünk meg röviden Szél Júlia kitűnő riportjáról is. melyben a hetven éve ki­tört első világháború két-két kilencvenen inneni és túli sze­replőjét szólaltatta meg. Fa­zekas Mihály és Varga Imre öreges hanghordozásban, ám friss emlékezőtehetséggel idéz­ték meg a nagy világégést, melyről Vilmos császár azt mondta, hogy Mire a levelek lehullanak — vége lesz a há­borúnak. Mégis ötször hullot­tak a levelek, mire a műsor­ban szereplők szeretteik kar­jai közé kerültek: a nyomasz­tó élményt eg-ász életükben hurcolva magukkal. Sz. E. A szovjet filmfesztivál Évtizedek óta visszatérő esemény novemberben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplése­kor a szovjet filmek fesz­tiválja. A gonddal összeállított programban nemcsak új alkotások szerepelnek. Fel­újítják a legemlékezete­sebb szovjet alkotásokat, sorozatokat állítanak össze belőlük, így újra találkoz­hatunk az egész országban egykori filmélményeinkkel, a fiatalabbak pedig most ismerkedhetnek velük. Ebben az évben négy új produkció képezi a szov­jet filmek fesztiválja magvát. Szergej Bondar- csuk, akit nemcsak rende­zőként és színészként, de többszöri látogatásai okán személyesen is ismerhe­tünk, John Reed Tíz nap, amely megrengette a vi­lágot című könyvét vitte filmre, Láttam az új világ születését címmel. A nem­zetközi szereplőgárda élén Franco Nero, Sidny Rome és Anatolij Usztyuzsanyi- nov áll. Pjotr Todorovszkij Harc­téri regény című drámája egy romantikus szerelem története, Nyikolaj Eurlja- jev, Natalja Andrejcsenko és Inna Csurikova fősze­replésével. A könnyed szó­rakozást Nyikita Mihalkov színész-rendező Pereputty című vígjátéka képviseli, Nonna Morgyukovával és Szvetlána Krjucskovával a főszerepben. Ennek ellenté­te a Nehéz fiúk, amely fiatalkorú bűnözőkről szól. E. M. IÁLLÍTÓTERMEKBOL Színes szőnyegek mesevarázsa Szekeres Erzsébet ipar- P művész szőnyegei, grafikái a Petőfi Irodalmi Múzeum­ban december 31-lg tekint­hetők meg. Horváth László festményei Győrben, a Köz­lekedési és Távközlési Főis­kola aulájában láthatók no­vember 2-ig, míg a cseh ku- bizmus alkotásai a Szép- művészeti Múzeum föld­szinti aulájában várják a vendégeket november 11-ig. Öt földrészre Dokumentumok az évfordulóra Forgatnak a stúdióban A Mafilm katonai filmstú­diójában is több alkotással készülnek hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulójára. A Magyarország felszabadítása dokumentumokra alapozott háromrészes produkció első része már elkészült: a felsza­badító harcok előzményeit foglalja össze, részletesen tár­gyalja a Debrecenért folyta­tott páncélos csata eseményeit. A második rész a budapesti csatát örökíti meg, míg a har­madik a Dunántúl felszabadí­tásáról szól. A film szovjet, valamint bolgár és román filmarchívumok anyagaira épül. A közelmúltban készült el a Vállvetve című doku­mentumfilm, amely a magyar internacionalisták 1917—18. évi harcaitól kezdve napjain­kig öleli fel a magyar*—szov­jet kapcsolatok történetét. Hadsereg született a címe annak az alkotásnak, amely a magyar néphadsereg megala­kításának körülményeiről, az első magyar egységekről szól, az események szereplőinek visszaemlékezései és hadtörté­neti kutatások felhasználásá­val. A film 1985 januárjában készül el. A produkciónak Glósz Róbert a rendezője. Szűcs István rendezte a Hő­sök voltak című dokumentum filmst, amely novemberben kerül a mozikba. Az alkotás­ban a felszabadító harcokban részt vett szovjet tiszták em­lékeznek a küzdelmekre, az elesett bajtársakra, a győze­lemre. Szekeres Erzsébet lassan két évtizede fáradhatatlanul al­kotja színes meseszőnyegeit a gyerekeknek. Egyre szebbeket, s a kör így mindig teljesebb, hiszen az évek során a Sze­keres-művek száma is szapo­rodik. Vallomása szerint édes­anyja segít alkotásai kivitele­zésében, s megálmodósukait el­lenőrzi. Sokszor forrás is Kallós Zoltán balladáikonwé- hez hasonlóan. A Gödöllőn végzett agrármérnök már ado­mányozott egy nagy méretű, mese tematikájú festményt a gödöllői gyermekikönyvtárnak, tanúságot téve tehetsége mel­lett ügyszeretetéről is. Ener­giája lenyűgöző, hiszen a ke- repesiarcsai Szálasmenti Tsz egyik vezető munkatársa, aki szabad idejében művész. Sa­játos irányt követ — önmagát, különös értékrenddel, amely egyúttal törvénye is. Váratlan siker Tizenöt esztendeje kiállító művész, egyéni tárlata nvílt Gödöllőn, Aszódon, Kecske­méten. Egerben, Vácott. Száz­halombattán. az ország tizen­kilenc városában és települé­sén, egyes alkotásait Cseh­szlovákiában is bemutatták. Országos népművészeti pályá­zaton 1974-ben első helyezést ért el. Érezhetően áthatja munkáit saját képzeletvilága és a Galga mente népi motí­vumai. A varrott képek élményt nyújtanak a gödöllői, aszódi gyerekeknek éppúgy, mint mondjuk a prágaiaknak. Jó lenne, ha a tervezéseiről ne­vezetes Gödöllői Galéria két­évenként gyermekeknek szóló képzőművészeti alkotásokat mutatna be — először hazai, később külföldi részvevőkkel, hiszen mindez hiány. A másik lehetőség is nyitott: Szekeres Erzsébet közreműködésével szőnyegszövő műhely alakul­hatna Gödöllőn, amely az egy­kori szecessziós iskola felújí­tása. folytatása is lehetne új elemekkel, a Galga mente mo­tívumaival. Farmos eddig fehér foltja Szekeres Erzsébet faliszőnyegtcrve volt festészetünknek. Eddig. Horváth László azonban most készülődik arra. hogy festésze­tünk új forrásává avassa ezt a szép, különös, de a képzőmű­vészettől érintetlen vidéket. Az történt, hogy képi tehetségét Patay Éva tápicszelei állandó gyűjteménye fellobbantotta. Az idén tavasszal meg is rendez­ték Farmoson tárlatát. A győ­ri már második bemutatkozá­sa. a Győr-Sopron megyei fő­iskolai, egyetemi napok »kere­tében. Váratlan, de teljesen' megérdemelt a sikere. Érzéke­nyek akvarelljei, bensőségesek olajkópei. Képforrásai Farmos­ról, Tokajból keltezettek — ta­nyákat, kőfejtőt, kikötőt idéz­nek. évszázadok színözönét. Megrendítő a faranosi kultúr­ház üszkös gerendázata, drá­mai erővel idézi a tűzesetet. Értékei reményteljesek, festői jövőt jósolnak, ha nem törik meg lendülete, ha erősödik ön­magával szembeni, eddig is impozáns szigora. Az alapforrás A cseh kubizmus két szem­pontból, izgalmas anyag. Egy­részt önértékénél fogva. más­részt különlegességében. Míg ugyanis Picasso és Braque ku- bizmusát a néger szohrászat forrásai határozzák meg, ad­dig a cseh kubizmust a góti­ka. Az a gótika, amely alap- forrásként cseh, morva kated- rálisokban ma is lenyűgöző. Losonci Miklós Műveltség és közélet A politikai előadások nem tartoznak __£---------- a művelődési házak leg­látogatottabb programjai közé. Az üre­sen tátongó széksorok szégyene sok népművelőt vissza is tart az ilyenek szervezésétől. A p omázi művelődési központ a kivételek közé tartozik. A Politikai panoráma című sorozat nép­szerű a helybeliek körében. Egy-egy érdekesebbnek ígérkező téma vagy előadó kedvéért még a távolabbi köz­ségekből is érkeznek hallgatók. A dolognak éppen ez az érdekesség a nyitja. A szervezők olyan aktuális — ahogy mondani szoktuk — levegőben levő témákat keresnek amelyek min­denkit foglalkoztatnak. S ehhez vonzó személyiségű, ismert közéleti embere­ket választanak előadóul. Legutóbb például Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront főtitkárát hívták meg, hogy ű mozgalom és a közművelődés kap­csolatáról beszéljen. A téma aktualitását nem kell külö­nösebben magyarázni. Az ebben a hó­napban megrendezett országos köz­művelődési tanácskozáson tekintették át annak a tíz esztendőnek az ered­ményeit. amely az 1974-es közművelő­dési párthatározat óta eltelt. A tanácskozáson elhangzottakban kereshefő az előadó kiválasztásának motivációja is. A felszólalásokból ugyanis kirajzolódott a közművelődés demokratizálásának és társadalmasítá­sának igénye. S ezzel kapcsolatban leggyakrabban a Hazafias Népfront neve hangzott el. Mindezek ismeretében érthető, hogy ezúttal is szép számú hallgatóság gyűlt össze a pomázi művelődési központ­ban, szakmabeliek és érdeklődők egy­aránt. Az előadás látszólag kevéssé kötődött a címben megjelölt témához. Pozsgay Imre alig-alig szólt konkrétan a köz- művelődésről, gondolatai mégis egy pontban futottak össze: a legtágabb ér­telemben vett műveltségről, közéleti, politikzi kultúráról beszélt. A szoká­sostól eltérő nézőpontból vizsgálta a kérdést. Mert nem azt boncolgatta, hogy miért nem mennek az emberek a művelődési házakba, nem azt, hogy mivel lehetne őket becsalogatni és mi­ből lehetne javítani a működési felté­teleket. Az általa képviselt mozgalom szelle­mében azt állította mondandója közép­pontjába. hogy végül is miért van szükség művelt, kulturált emberekre. Azt kísérelte megvilágítani, hogyan függ össze a műveltség a demokráciá­val. A kapcsolatot találó paradoxon­nal jellemezte: a demokráciának nem feltétele a kulturált állampolgár, de ha van demokrácia, a művelt ember job­ban tud azzal élni. A látszólagos el­lentmondás feloldásában Hegel .egyik gondolatából indult ki. Nem kell susz­ternak lenni ahhoz, hogy tudjuk, hol szorít a cipő — írta a filozófus —, s ez a lényege a demokráciának is. Nem előfeltétele a magas képzettség. Azt vi­szont tudniuk kell az embereknek, hogy kitől ered az akarat és a hatalom, hogy ki a suszter, akinek kötelessége megoldani, hogy kényelmes, hordható cipő legyen a lábakon. A demokrácia lényeges elemeként beszélt Pozsgay Imre az állampolgár­nak az állam fölött gyakorolt ellenőr­zéséről. S ez ismét lehetőséget adott a műveltség, elsősorban a politikai kul­túra szerepének hangsúlyozására. Min­denki számára érthető volt, hogy miért emelte ki a választott testületek rend­kívül fontos szerepét, hiszen számta­lan tapasztalattal rendelkezünk már a közömbösségről és a formalitásról. Olyan kérdések ezek, amelyeknek felvállalása a népfront egyik legfonto­sabb politikai feladata. Ha nem is egyedüli, hiszen ez nem zárja ki, hogy a mozgalom konkrétan is bekapcsolód­jon a közművelődési munkába. Elég csak a társadalmi munkáról szólni — az előadó is felhívta a figyelmet —, a népfront támogat minden olyan ak­ciót, amely értelmes, hasznos célt tűz maga elé. Számtalan kulturális létesít­mény valósult meg ily módon, értékük milliárdokban mérhető. Nem szabad flfele^eznj azokról a ___________kozmuvelodesi akciókról se m, amelyeknek a népfront a fő szer­vezője. Ezek kapcsán a népfőiskolák újraélesztéséről, az olvasó népért moz­galomról és a honismereti mozgalom­ról szólt Pozsgay Imre. Az előadás után feltett kérdések igazolták a téma megközelítésének mikéntjét. Az elhangzottak tovább­gondolkodásra késztették a hallgatósá­got. S ezt már bátran nevezhetjük si­kernek, hiszen hozzájárul egy korszerű szemlélet alakulásához. M. N. P. MOZIMŰSOR NOVEMBER 1-TÖL 7-IQ ABONY 1—2: Nőrablás** 3: Katonadolog 4: Robinson Crusoe (du.) Eltűntek az éiők között* (este) 5— 7: Abba 7: Nyom nélkül (du.) BUDAÖRS 1—5: A gonosz Lady** 4: Szarvacska-manócska (du.) 6— 7: Oklök és koponyák CEbLED, Szabadság 1—4: Huckleberry Finn és a csirkefogók (du.) 1—2: Pereputty* (este) 2: Az ötödik pecsét* (éjjel) 3—4: Láttam az új világ születését I—II. (este) 5—7: A törökfejos köp ja (du.) Grog* (este) CEGLÉD, Kamaraterem 1—4: A postakocsi I—II. 3—4: Meséről mesére (du.) 5—7: Démonok a kertben DA3AS 1: Harc a vízen 2: Eltűntek az élők között* 3—1: Omega, Omega 5: Arany a tó fenekén 7: Egy trombitás Szocslban DUNAKESZI, Vörös Csillag 1—5: A Jedi visszatér 7: A taiga császárának végnapjai DUNAKESZI, József Attila 1: Zugügyvéd zavarban* 4: K^anka légió 5: Tűzharc* 7: A betvárkanitány DUNAHARASZTI 1—2: Játszani kell! 3—4: Csa’ádi összeesküvés* 5—fl: Timu* és csapata fdu.) 5: Ez Amerika** (este) 6: Ha-c a vfzen (este) 7: Ordasok között ÉRD 1—2: Ha*áTcsanda** 4: Vértestvérek (du.) öklök és koponyák (este) 5 és 7: ó, kedves Harry! FÓ1 1—4: Egv tiszta nő I—n.* 4: Maximka rdu.) 5: A fekete herceg 6: Pugaesov I—II.* 7: Klapka légió GODOILÖ 1—4: A csa’ogánv (du.) Szentivánéji szexkomédia (este) 5—7: S'^vacska-manócska (du.) Láttam az ú.l világ születését I—II. (este) GYAl 1—4: Aranv a tó fenekén 5—6: Omona. Omega 7: ördögbarlang KFRCPESTARCSA 1—2: Sztinc^saru 3—4: A rvofi** 4: Rákóczi hadnagya (du.) 5—6: Sze«t1vánéi! szexkon ;dia** MONOR 1—2: Grog* 3—4: No, megállj csak! (dn.) Nőrablás** (este) 5—6: Jesse James balladája 7: Robbanásveszély (du.) Katasztrófa földön-égen I—II. (este) NAGYKATA 1—6: King Kong* 7: Gyilkosságok ok nélkül* NAGYKÖRŰD, Arany János 1—2: Láttam az űj világ születését I—II. 3—4: Pereputty* 5—7: Kicsi és Pici* NAGYKOROS, Stúdiómozi 1—4: Pugaesov I—II.* 2: Démonok a kertben (este) 3—4: Nuki majom kalandjai (du.) 5—7: Gyanútlan gyakornok PILIS i/ÜKÜSVAR 1—2: A sza’amandra* 4: Mágnás Miska 6: Szexis hétvége** 7: Ordasok között POMAZ 1—2: Oklök és koponyák 3—4: Mária Braun házassága** 4: Az elveszett kutya (du.) 5: Tamás bátya kunyhója I—II. 7: Feltámadás I—II.* RÁCKEVE 1—2: Maria Braun házassága** 3—4: Excalibur 1—II.** S—G: Játszani kell 7: Csillaghullás SZENTENDRE 1—4: Aranv a tó fenekén 5—7: A sárkánv éve (du.) Pereputty* (este) SZlGETSZfcNTMIXlÖS 1—2: A modem Robinson és családja 3—4: A hótürdér (du.) Játszani kell! (este) 5— 6: A vágtató huszárosztag I—II. 7: Jób lázadása« TÁPIÖSZELE 1—2: Abba 3—4: Ne^v^dik fázis* 5: A kobra nanja** 7: A Ris rendőr nagy napjai VÁC, Kultúr 1—4: János vitéz (du.) 1—5: Gandhi I—II.* (este) 5 és 7: Retvárok (du.) 6: Re^vogj. ra^vogj r^HTa^om ♦ (du.) 6— 7: A repülés megszállottjai I—II. (este) VÁC. MoHnrh »irr© 2: Wvor*a’** rdu.) rahmen (este) 7: Vigyázz, kígyó* VECSeS 1—4: <Y kedves Harry! 3—5: A rárlány és a hét dalia (du.) 5—6: Hpjáiesanda** 7: Pnska és biűncs • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom