Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-27 / 253. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1984. OKTÓBER 27., SZOMBAT Vgmk-k átmeneti szerepkörben Vállalkozók helyett miinkabrijjádok Drágább volt 1982. január elseje óta Pest megyében is. szinte minden ipari vállalatnál sorra alakultak' meg a vállalati gazdasági munkaközösségek. S bár a két óv alatt számos vitatott kérdés tisztázódott, még ma is megoszlanak a vélemények a vgmk létjogosultságát illetően. Ki-fki másként látja legfontosabb hatását a gazdaságra, az emberek szociális helyzetére, magatartására. Ám egyet senki nem vitat: a vgmk, annak ellenére, hogy a kisvállalkozások közé soroljuk, a szó valódi értelmében nem vállalkozás a tagok részéről. Csupán — természetesen bővebb magyarázatra szorul, hogy sok ez vagy kevés — a vállalatok számára a munkaerő pótlásának újfajta lehetősége. Mint ahogy dr. Laky Teréz szociológus írja a Gazdaság című folyóirat legutóbbi számában: „a vgmk túlmunkát végző munkabrigád". Amikor a vállalati gazdasági munkaközösségek létrehozását szorgalmazni kezdték, a központi irányítás azt feltételezte, hogy ezek ott jönnék majd létre, ahol' kihasználatlanul állnak a gépek, berendezések vagy esetleg olyan termékek gyártását kezdik meg, amelyek ma még hiánycikkeik. — 1982-ben a megyében az elsők között alakultak meg • vállalatunknál a vgmk-k. jelenleg 15 van — mondja Garamhegyi Péter, a Pest megyei Fémipari Vállalat gazdasági igazgatója. — Létszámunk aggasztóan csökkent, s az érvényben levő gazdasági szabályozók miatt a megmaradt dolgozóinkat sem tudtuk a megnövekedett munkával arányosan megfizetni. A feladataink nagy részét hát kooperációban oldottuk meg, de drágább volt a külső cégeknek fizetni az esztergálásért, marásért, mint amennyit a vállalati gazdasági munkaközösségeknek fizetünk érte. A takarítástól a szerszámszerlkesz- tésig terjed a Csepel Autógyárban a mintegy 80 vgmk tevékenységi köre, — állapítja meg Varga Géza gazdasági igazgatóhelyettes. — A termelés folyamatos növekedését a csök- lcepŐ létszám mellett csak pótmunkaerő bevonásával tudtuk elérni. Korábban is dolgoztak a vállalatnál lengyel vendégmunkások — jelenleg fele annyian —, több kooperációs partnerünk van. és 1982 előtt saját dolgozóinkat is foglalkoztattuk mellékfoglalkozásban. de ez utóbbi nem volt számottevő. Hiszen a kifizetés szempontjából mindegy, hogy a túlórában vagy mellékfoglalkozásként fizetjük ki a pénzt, ez is, az is bérből megy. Míg — közismert — a vgmk-k tevékenységét a termelési költségek terhére finanszírozzuk. Célfeladatokra alakulva — Míg 1982-ben és ’83-ban a vezetőink kezdeményezték a vgmk-k alakulásét, az idén már a dolgozók kérik a lehetőséget. Most csak célfeladatokra alakulnak, ha ezt befejezték, vagy más munkát kapnak, vagy ideiglenesen szüneteltetik tevékenységüket. Meg nem szűnnek, mert nagyon körülményes lenne az ú.ira- alakulás — teszi hozzá az elmondottakhoz Vágvölqyi Sándor, akinek érdekes munkaköre van az autógyárban: a vg.mk-kat szervező és vezető, ellenőrző csoport vezetője. ■*- Az elmúlt évtizedben megváltozott a termékszerkezetünk. Csakhogy, amíg korábbi gyártmányaink forgalomban vannak, kötelesek , vagyunk pótalkatrészeket biztosítani. S ha egy alkatrészből eddig évente 50 ezer darab kellett, , jelenleg 5—10. Egy Vgmk gazdaságosan elkészítheti. A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Váiaiat szentendrei írószergyárában az idén májusban kezdtek el” dolgozni a vállalati gazdasági munkaközösségek. A fröccsüzemben például — 47-en vannak — tízen választották a pluszmunkának ezt a ’ formáját. A fiatalabbak inkább választották a vgmk-t, mert itt — ugyanazért a munkáért — minimálisan, de többet kereshetnek. Igaz, nekik ebből még adót is kell fizetniük. Az idősebbek viszont túlóráznak, mert az után táppénz is jár, és beleszámít a nyugdíjalapba — míg a vgm-ben szerzett jövedelem nem. Huszonhárom gépünk van az üzemben — tudom meg Kárpáti László üzemvezetőtől —. ebből mindig áll egy-kettő felújítás, színátállás miatt, de a többi működhetne, ha lenne, aki működtetné. Műszakonként általában 15 gép megy egyszerre, annyian vagyunk. — A mi feladatunk csak a fröccsöntés — mondja Németh László, a vgmk vezetője. — A feltételekről, a gépek előkészítéséről, karbantartásáról, az anyagokról a vállalat gondoskodik. A kezdetben voltak konfliktusaink a munkatársainkkal, mert nem külön gépen dolgoztunk, hanem ugyanazokon, amin a főmunkaidőben. S akadt, aki nem értette, miért - kell neki,. ha délután*», a megszokott gépéről lemondania. Miért? Az üzem termelésének 35 százalékát a vgmk adja ... Ahogy ők látják A Csepel Autógyárban, a PEFÉM- ben és a PEVDI-ben néhány, vállalati gazdasági munkaközösségi -taggal is elbeszélgettünk annál, ők vajon hogyan látják saját helyzetüket. Hiszen mindazt, amit úgy fogalmazunk meg, hogy a vgmk csak túlmunka; elveszi az ember idejét a pihenéstől. tanulástól, a saját borükön érzik. Válaszaik alátámasztották dr. Laky Teréz felméréseit, miszerint azok, akik lakáshoz akarnak jutni — és sokan ezért vállalják a pluszmunkát —, egy időre mindenképpen lemondanak a kikapcsolódásiról. A vgmk csupán egy, a vállalatnál adódó lehetőség. A megkérdezettek többsége fél éve, egy éve vgmk-tag, ketten közülük 1982 óta. — Miért lett tag? Mire fordítja a kiegészítő jövedelmét? Válaszok: Lakásra gyűjtök. A fiam most házasodik, neki szeretnék segíteni. A legtöbben viszont már elért életszínvonaluk megtartására fordítják az így keresett pénzt is. — Feladná-e fő munkaviszonyát, ha abban a formában folytathatná e tevékenységet? Válaszok: Nem. Igen, ha a vállalatnál meglevő feltételeket megteremthetném magamnak. Igen. mert szabadabb lennék, de ahhoz sok pénz kell. — Elégedett-e a vgmk-ban elért keresettel? Válaszok (szinte kivétel nélkül): Igen. de volt, aki hozzátette, azért jól megdolgozunk érte. — Mennyi időt fordít vgmk-ra, és mit veszít ezzel szabad idejéből? Vála-szok: Átlagosan havonta 40— 60 órát. Kevesebb idő jut a családra, de a férjem — feleségem — megértő, segít. Egy szentendrei vgmk-tag nem veszített a szabad idejéből, mivel munkahelyet változtatott, és mert nem kell utaznia, nyert naponta 3 órát, ezt fordítja túlmunkára. — Szabályozzuk — mondja Vág- völgyi Sándor a Csepel Autógyárban —. hogy ki, milyen időközönként és mennyit dolgozhat havonta. A nők hajlamosabbak arra, hogy túlhajtsák magukat. A vgmk-kről szólva gyakran hangzik el: a főmunkaidőben lazítanak, hogy maradjon elég energiáiuk a délutáni műszakra. Hiszen ott rövi- debb idő alatt többet kereshetnek. Senki nem tagadja, meg kell fizetni, ha az ember a szabad idejéből áldoz. S mert a vgmk-t nem órabérben, hanem az elvégzett munkáért fizetik, a saját jól felfogott érdekük, hogy V. Bazsonyi Arany alkotása Egy veszteséges félév tanulságai Milyen fekete a szeressen? » mennyi belső és külső gazdasági és emberi tényező okozta az első félév mintegy harmincnapos késedelmét, s ezzel arányos veszteségét. A nehézségek egy része azóta magától megoldódott, s .most azon töri a fejét az egész vállalati vezérkar, hogy az év végére miként lehet ezt a harminc napot behozni. Egyrészt természetesen hagyományos módszerekkel. TÖBB’ túíöráHrái, hétvégi munkával. Szerencsés ötletnek látszik az is, hogy a vészesen csökkenő munkáslétszámot a brigádok segítségével igyekeznek mégállítaní, Anyagilag teszik érdekeltté őke abban, hogy keressenek a munka- csi-.patukba ügyes kezű, a többiek teljesítményét nem rontó kollégákat. Szervezési feladványok Igazi kötéltánc, mely az anyagellátással folyik. Egyrészt biztosítani kell, hogy mindig, mindenütt legyen elegendő cement, tégla, sóder, ugyanakkor a készletek ne terheljék fölöslegesen a vállalati kasszát, Szervezési, vezetési feladvány az is, hogy szakember-garnitúrájukat mindig a lehető legésszerűbben csoportosítsák, s úgy ütemezzék a soron következő munkákat, hogy a programozásnak megfelelően, egymás! ne akadályozva dolgozhassanak 82 egymást követő munkafolyamatod során az emberek. Csupa olyan intézkedés, amelyeket nemcsak rendkívüli helyzetben célszerű alkalmaz- - ni, de folyamattá, a napi gyakorlat részévé kell tenni. S hogy lehet, azl máris bizonyítja a vállalat három- negyedéves eredménye. A pénzügy: helyzet ugyan még most sem megnyugtató, de a számítások szerint a hátrányt már sikerült egy hétre ledolgozni. Nem tűzoltás S örvendetes az is, hogy s KKMV-nél nem valamiféle tűzoltás, hanem áz első félévi figyelmeztető jelek nyomán hosszabb időre szóló döntések is születtek. Eldöntötték például, hogy nevükkel ellentétben, ezentúl nem csak mélyépítési munkákat vállalnak. Szakembergárdájuk magasépítési feladatokra is alkalma,?, s a több lábon állás hosszabb időre, nagyobb biztonságot adhat. Fölösleges állóeszközeik egy részét értékesítik, ezzel a vállalati általános költségeket tudják csökkenteni. Vállalkozások ezek a javából, amelyekre minden bizonnyal akkor is sor kerül, ha nem; jön- közbe ez a szerencsétlenül a lakúit -első félév. De a frissen nyert kellemetlen tapasztalat remélhetőleg a segédmunkástól a vállalat vehetőiig mindenkivel megértette, hogy ma precíz, jól szervezett munka, takarékos gazdálkodás, rugalmasság és vállalkozási készség nélkül már nem lehet a felszínen maradni. CSULAK ANDRÁS hogy érthető okból ezek az emberek nem hajlandók vállalni a különélést, a bejárás pedig nemcsak költséges, de bizonyos távolság fölött már nem is megoldható. A szegény embert az ág is húzza — tartja a közmondás, s igazságtartalmát szemléletesen illusztrálja. a gödöllői központú vállalat helyzeté is. “Áz élőre' 'eltervezett' munkákhoz jó előre biztosítani kell a legkülönfélébb anyagokat, s ezekben mindaddig benne áll a vállalat pénze, amíg a megrendelők nem törlesztik az elvégzett feladatok, s természetesen a felhasznált anyagok ellenértékét. De mivel az említett munkák nem kezdődtek meg időben, még a részszámlákat sem lehetett behajtani. A vállalat kétszer is rövidlejáratú hitelt volt kénytelen felvenni, s ezek magas kamattartalma nem csak az első hónapokban, de egész évben rontja az eredményt. Kifizetetlen tartozások Nem a szerecsenmosdatás szándékával, hanem mert tény, azt is el kell mondani, hogy a vállalat kinnlevőségei, be nem folyt követelései mindvégig meghaladták adósságai, az időleges veszteség mértékét. Csakhogy, mint azt a vállalati vezető gazdasági szakemberek jól tudják, hihetetlen mértékben leromlott a fizetési fegyelem. Néhány hónapos, negyedéves késedelem ma már egyáltalán nem számít ritka eseménynek. Itt azonban érdemes megállnunk egy pillanatra, mert az önvizsgálat közben a KKMV-ben olyan belső, vállalati hiányosságokra is felfigyeltek, amelyek a napjaikban egyetlen cég sem engedhet meg magának. Észrevették ugyanis, hogy a különböző építkezések vezetői a kisebb összegű elvégzett munkákat nem számlázzák le időben, hanem kényelmességből a negyedévek végére gyűjtögetik öszsze. Márpedig ma ez nagy luxus, veszteségforrás. Az ilyen szabálytalanság jó néhány kisebb-nagyobb más hibára is enged következtetni. Aligha valószínű, hogy az egész vállalat ügyeit szívén viselő, megfelelően informált, s rendszeresen ellenőrzött középvezető elkövethet ilyen mulasztást. Hiányzó információk A nem mindig tökéletes összhang, úgy tűnik, okozott másfajta galibát is. Budapesti munkahelyükön tapasztalták, hogy miközben dolgozóik másoknak arra panaszkodnak, hogy nincs elég munka, .a rájuk bízott sürgős feladattal a szokásosnál csak sokkal lassabban haladtak előre. Minden bizonnyal azért, mert nem tudták, mi történik velük, ha ott befejeződik a lakótelepépítkezés. Gondolták tehát, hogy amíg lehet, ott helyben biztosítják a kenyerüket. A felsorolt, s korántsem teljes példatár talán jól szemlélteti, hogy '4 Manapság nem számít rendkí- ^ vüli hírnek, ha egy vállalat rö- ^ videbb időszakban, különösen az ^ év első felében veszteséget pro- 4/ dukál. Az építőiparban közbe- 4 szólhatnak kedvezőtlen időjárási ■, . viszonyok, rendeléshiány, akadó- ^ zó anyagellátás, vagy éppen az, 4 hogy más vállalatok késve fizeti tik meg tartozásukat. A Közép- magyarországi Közmű- és Mély- 4. építő Vállalatnál mégis megdöb- 4 benést keltett az első félév mér- 4 lege. Az elmúlt tíz esztendőben '4 hasonló gondokkal nem kellett ^ küzdeniük, s most a számított '4 nyereség helyett 15 millió volt a 4, főkönyvek „tartozik*’ rovatában. Tizenötmillió forint nem kis pénz, mielőtt azonban eiszömyed- nénk, tudnunk kell, hogy ez a vállalat több mint 620 miíliós építési kapacitásához képest mégiscsak csekély rész. Azt sem hallgathatjuk el, hogy az első félév negatív eredményéből nem lehet arra következtetni, hogy az év végi elszámolás is hasonló eredményt hoz, sőt, Várkó- nyi Lajos igazgatóhelyettes azt állítja: egyáltalán nem tettek le az eredetileg tervezett 30—35 millió forintos nyereségről. A veszteség ténye azonban nem tagadható, s helytelen lenne természetes állapotként magyarázni, vagy elbagatellizálni. Nem estek ebbe a hibába a mélyépítő vállalatnál sem, sőt alapos önvizsgálatnak vetették alá a vállalat teljes gazdálkodási rendszerét, s a jelenlegi kátyúból úgy igyekeznek kihúzni a szekerüket, hogy a hosszabb távú, zavartalan út feltételéit is megteremtsék. De ne vágjunk a dolgok elébe. Garanciát jelent Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, nem az okozta a veszteséget, ami miatt manapság oly gyakran panaszkodnak az építők. Volt elegendő megrendelés, sőt a vállalati termelő kapacitás háromnegyed részét már az év elején lekötötték a megrendelők. Igaz, ez az arány messze elmarad a korábbi évekétől, amikor erőn felül is kellett munkát vállalniuk. Félelemre azonban valóban nem volt különösebb okuk. Csakhogy ezek a kapacitásleköté- sefc még koránt sem jelentenek ez építők számára is garanciát jelentő szerződést. Mert például a dunakeszi Tábor utcai lakótelep munkáinál Servezési hiányosságok miatt késlekedett a kivitelezés. Az idei feladataiknak majdnem a harmadát iitevő kispesti lakótelep esetében pedig nem volt meg időre a költségvetés anyagi fedezete, s ez okozott bizonytalanságot, lassította a munkakezdést. Ebben a rendkívüli kedvezőtlen helyzetben az is bebizonyosodott, hogy a vállalati szervezet sem elég- ;é rugalmas. Mert például a jórészt Nógrád megyéből ingázó kőműveseknek átcsoportosítással tudtak volna máshol munkát adni, csakteszik, ahány százalékkal növelték az intenzitást, akkora arányban kap a gyáregység bérfejlesztésre lehetőséget. Ezzel a nappali munkában is érdekeltté tesszük a dolgozóinkat. Feloldják a hiányt A jövő. A kisvállalkozásokban részt vevőket és a távolmaradókat egyaránt foglalkoztatja, miként alakul helyzetük a jövőben. Garamhegyi Péter, a PEFEM gazdasági igazgatója sem vállalkozik jóslásra, ám így látja: ^ — Arra a munkára, amit a gazdasági . munkaközösségek végeznek, szükség van. S kevesebb pénzért nem vállalják az emberek. Addig tehát, amíg a bérrel nem tudunk szabadon gazdálkodni, a vgmk a megoldás a munkaerőhiány feloldására. ELLER ERZSÉBET gyorsabban, keményebben dolgozzanak, és a nyolcórányi munkát esetleg öt-hat óra alatt fejezzék be. Ám valóban, mehet-e ez a főmunka rovására? — A produktív termelők normában dolgoznak — vezeti be gondolatait Garamihegyi Péter. — Ügy kötöttük meg velük a szerződést, hogy ezt a nyolc órában teljesíteniük kell. s csak ezután jöhet a vgmk. A normát akkor se teljesítenék számottevően túl, ha nem lenne más lehetőség. Hiszen mindenkibe beleivódott, a sok túlteljesítés valamikor norma- rendezéssel jár. Hasonlóan oldották meg ezt a Csepel Autógyárban, de időközben a bérezési rendszerüket is továbbfejlesztették. — Jobban kötődnek a teljesítményekhez a kifizetések. Például • — szemlélteti módszerüket Varga Géza —, az egyes gyáregységeknél, ha szervezéssel, intenzitással érnek el jobb termelékenységet, nem kötelező a normarendezés. Am ha mégis meg„A vállalati gazdasági munkaközösségek — a kisvállalkozások egyéb formáitól eltérően — a többiek szeme előtt tevékenykednek. S még ha nagyon tisztességesen dolgoznak, akkor is szemet szúrnak a magasabb jövedelmek, amelyek a valóságban nem is annyira magasak: 1983-ban például az iparban a vgmk-tagok 21 százaléka keresett átlagosan havonta 2600 forintot, 71 százalékuk 3—4 ezer forint között, és mindössze a 8 százalék, szám szerint 445 vgmk e felett.”
