Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

4 ^ß&top 1984. OKTOBER 24., SZERDA a Zenei panorámáéi Az anyanyelv muzsikája Köpeczi Béla a közművelődés feladatairól A reszortszemlélet csak árthat A tlldoS cmkr személyisé­gének közvetlen varázsát mér­hették fel hétfőn este Szent­endrén a Ferenczy Múzeum­ban összegyűltek. A múzeumi es műemléki hónap kereté­ben Rajcczky Benjámin tar­tott előadást Borsai Ilona Pest megyei népdalgyűjtése címmel. A tavaly elhunyt ze­netudósra emlékezvén — az összehasonlító zenetudomány múltidéző és hagyományere­deztető módszerének segítsé­gével — nemcsak az európai muzsika horizontja tárult fel, hanem a hangzó világban megférő sokszínűség, ha úgy tetszik tarkaság is, amely ma­gában hordozza valamennyi népcsoport lenyomatát. Min­denekelőtt a nyelv hangsú­lyairól beszélhetünk itt, amely kétezer évig megmarad egy. közösségben, s addig él, amíg azt szabadon módosítják. Borsai Hona erdélyi évei után (francia—magyar szakon végzett) Budapestre kerülvén a Zeneakadémián tanult, előbb a kopt zenével foglalkozott, majd Kodály ösztönzésére a gyermekjátékokra specializál­ta magát. YSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSA A hétfői előadás úgy szólt Borsai Ilonáról és munkássá­gáról, miként egyik láncszem kapcsolódik a másikhoz. Ra- jeczky éppúgy hozzá tartozott miként Kodály, s a jelenlevők elfelejtették magukkal hozott gondjaikat, egyazon kultúrkör vonzásába kerültek. A zenét szavakkal tolmácsoló előadó nyelvének ízessége, gondolko­dásának konok következetes­sége, felkészültségének megin­gathatatlan példatára azt su­gallta, hogy az atomkor embe­re számára látszólagosan peri­ferikus terület is éppoly érde­kes lehet, mint a chipek gyár­tása vagy az automatikák te­vékenysége. A Rajeczkyval eltöltött egy óra utazejs volt. Sokszor idéz­te egykori mesterét, nem egy­szer kritikus éllel, s most is Kodályt emlegethetjük fel Borsai Ilona munkássága kap­csán: „A gyermekjáték min­dennél mélyebb betekintést enged a népzene őskorába. Mozdulattal, cselekménnyel egybekötött ének sokkal ősibb és egyben bonyolultabb jelen­ség, mint az egyszerű dal... Amint a gyermek fejlődésében röviden megismétli az emberi­ség fejlődését, úgy zenei for­mái is mintegy elevep zene- történet, sőt bepillantunk álta­luk a zene történet előt­ti korába ... Itt, mint az apró balatoni kagyló, ta­padnak össze a motívumok, mindig másképp: mint mikor álmunkban egy alak két vagy több személynek vonásait mu­tatja egyszerre, úgy rajzanak, egyesülnek, szétválnak a dal­lamatomok. A népköltés örök rejtélye: a szétporlasztott egé­szek s az új egészekké tapadó heterogén elemek csodálatos rajzása. Ez a folyton forrongó kohó, melyben egyszerre szü­letnek új szintézisek, és bom­lanak föl régi egységek, egy­szerre születik az, és hal meg a régi — de újjászületik, ami benne maradandó.. Ezzel a területtel, más szóval „a magyarság tudat alatti ele­meivel” foglalkozott Borsai Ilona, s ezért gyűjtött Pest megyében is. Elsősorban Gal- gahéviz és környéke volt a kincsesbányája. Dobszay Lász­lónak A magyar dal története című, a Zeneműkiadónál idén megjelent antológiájában, amelynek a Népi gyermekjáté­kok, mondókák című fejezetét is Borsai Ilona írta, a százhúsz dallampélda között nem vélet­lenül idéz idevalósit is. A tu­dós nő ebben is hangsúlyozta az alapélmény mélységét, s azt, hogy a dallamok és szö­vegek elsajátítása „egyben a nemzeti különbségeken túli összetartozás élményét is erő­síti”. Borsai Ilona nagy ered­ménye, hogy munkássága ré­vén szinte minden egyes szá­zad lenyomata fellelhető, ka­tasztrófa és öröm egyaránt, s egységbe tudta fogni hatal­mas anyagát. Előadása közben Rajeczky Benjámin hangszalagról is megidézte a galgahévizi Zsí­ros nénit és társait. Előbb egy lakodalmakban énekelt dalla­mot játszott le, majd egy csor­dapásztorok dalt. Ezt katona­nóta. követte, majd egy balla­da, s végül a helybéliek Ko­dály köszöntője 1966-ból. A magyar melosz egy fontos te­rületére pillantottunk be, s tudomást szerezhettünk össze­hasonlított értékéről is. Mind­ezek remélhetően nemcsak műveltségi kincsként marad­nak fenn, hanem zeneoktatá­sunk és hagyományőrzésünk révén továbbra is beépülnek a majdani generációk tudatába. M. Z3. Dancsóné Opaczán Ilona, Oltvainé Dancsó Ilona és dr. Oltvai Pál közös tárlata látható a pomázi művelő­dési házban. A Dancsó család Erdélyből érkezett Pomázra a 49-es évek­ben. Ez a táj bontakoztatta ki a három korosztályban ható festői tehetséget. Dancsóné Opaczán Ilona Tö­visen született — nemrégen hunyt el. Férje állomásfőnök volt — Bánffyhunyadon, Alsó- Árpáson, Vesztényben és Nagyváradon élt —, ő pedig, amikor ráért, mindig festett. Hallatlan finomsággal, szinte költői rezdülésekkel örökítette meg az „Orgonák”-at, a „Kék szobát” és a „Menyasszonyöl- tözt©tés”-t. Jó felkészültséggel rajzolta meg családja tagjait, életének eseményeit. Édesanyja tehetségét örököl­te, set túlszárnyalta Oltvainé Dancsó Ilona. Színikezelésének átható tagoltsága különös. Minden természeti szögletét, mellékesnek ítélt részletet ké­pes festői lcözponttá alakítani, feltéve, ha valamilyen apróság izgatja, ihleti. így válik érzé­keny festői átírásokká a po­mázi főtér, Váccátót, a szent­endrei Duna-part, Leányfalu, a Mátra vidéke, Buda több műemléke, udvara. A bensőség dominál ké­pein, és egy végérvényes tuda­tosság; az a képessége, hogy amit elkezd, maradéktalanul be is fejezi a képen, amely így és ezért válik alkotássá. Dancsó Ilona fia. dr. Oltvai Pál belgyógyász főervos, aki diagnosztizáló képességét mint MAGYAR FILMEK. Az el­múlt évtizedek során számta­lanszor lángolt föl a vita a be­mutatott magyar filmek nyo­mán hazai esztétáink körében. A szemben álló feleik tulajdon­képpen két nagy táborra sza­kadtak. Az egyikben részt ve­vők mindenekelőtt — sőt kizá­rólagosan — a film művészi színvonalát féltve kardoskod­tak azokkal szemben, akik a mozinak a szórakoztató jelle­ge mellett szálltak síkra. Bér az utóbbiak többsége szintén nem tagadta a művészi igé­nyesség szükségét, ám mégis hovatovább abba a gyanúba kevarédeöt, ho,gy az alantasabb ízlés uszályába keveredett, és az olcsó szórakozás szószóló­jaként lép föl. Mint gyakorló filmkritikus, mindig igyekeztem a mozi pártjára állni, nem tagadva meg a filmnek magas rendű művészi elhivatottságát sem. Ettől a véleményemtől ma sem tágítok. Azt viszont nem látóim be. hogy miért vált oly éle­sen szét a művészi és a közön­ségsiker a magyar filmgyártás­ban. Az unalom, a mindenáron való keresettség ebben a mű­fajban sem lehet esztétikai ka­tegória. Pedig a filmgyártás berkeiben sokan ajkbip.gyeszt- ve szólnak olyan alkotásokról, melyok nemcsak igaz szándék- kal, hanem nemes eszközökkel is igyekeznek az emberi, a tár­sadalmi mondanivalót a néző szívébe lopni. Emlékszem, Karlovy Vary­Fiatal művészeknek Pályázat zeneművekre A KISZ KB mellett működő Fia­tal Művészek Tanácsának zenei szekciója pályázatot hirdet olyan zeneművek megírására, amelyek­nek célja szintézist teremteni a leortárs zene — komoly- és avant- garde zene, rock, jazz — különbö­ző műfajai között A pályázatra olyan színvonalas, összetett zenei lormájú kompozí­ciókat várnak, amelyek felhasz­nálják, ötvözik a klasszikus, kor­társ- és rockzenei kifejezési mó­dokat és hangszerclési techniká­kat. A művekben úgynevezett ze­nén kívüli — látvány-, mozgás- ős elektronlkai — elemek is al­kalmazhatók. A darabok eloadásá- nlk időtartama 10—30 perc lehet. A legjobb kompozíció szerzője 15 ezer forintos pályadíjat kap, a II. és a III. helyezett tíz-, illetve öt­ezer forintos jutalomban részesül. Az alkotások kazettán vagy par­titúra formájában is beküldhetők, de a szakmai zsűri elfogad szi­nopszist is. A pályaműveket ja­nuár 30-ig kell eljuttatni a KISZ KB kulturális osztályára (Buda­pest, Pf. 72. 1388). festőlelkű fotóművész kama­toztatja. Pontos beleélő képes­séggel jeleníti a rózsákat és a piacot, hétköznapi történése­ket. táncot, virágokat. Ami lé­nyeges, a technika és a lelkű­iét nem válik külön. Megha­tározója emberi értékének, amelynek túljutott nyitányán és újra készül immár a festé­szet műfajában is — mintegy folytatva a vizuális képesség három nemzedékre osztott fel­adatát. ______________ L. M. Lézerfotók és hologramok Lézerfotókból és hologra­mokból nyílt kiállítás a Ma­gyar Nemzeti Galériában. A tárlat egy új művészeti ága­zat sajátosságaiba ad betekin­tést, és felvillantja a holográ­fia tudományos vonatkozásain kívül annak kreatív művészeti lehetőségeit is. Először 1980-ban vállalko­zott a Galéria arra, hogy a század második felének két izgalmas technikai vívmányát, s az ehhez kapcsolódó képző- művészeti elképzeléseket be­mutassa. A mostani lézerfo­tók az úgynevezett prehologra- fikus módszerrel készültek, amely a lézer képi lehetősé­geinek új területeit tárja fel. A módszert 1930-ban szaba­dalmaztatták is. A bemutatón számos, a ho­lográfiához kapcsolódó művé­szi problémába adnak betekin­tést. ban. az egyik filmfesztivál al­kalmával kerekasztal-beszél- getést rendeztek az úgyneve­zett művészi és közönségfilm viszonyáról. Az eszmecserén — többek közt — felszólalt az angol filmgyártók szövetségé­nek az elnöke. Azt fejtegette, hogy London belvárosában legalább félezer mozi van. Ezekbe naponta be kell csalo­gatni a közönséget. Igaz, sok olyan dolog is vászonra kerül a szigetországban, mely nem üti meg a kívánt mércét, de arra törekszenek, hogy olyan kitűnő, a szakmájuk minden csínját-bínját értő rendezőikkel és színészekkel dolgozzanak, akik képesek maradandó él­ményt nyújtani a nézőtéren ülők számára; a Shaikespeare- átültetése'ktől a könnyedebb hanghordozású históriákig. Vi- szolyognak a szájbarágástól, anélkül, hogy a közérthetősé­get sutba vetnék. Az, hogy egy rendező kinek és hogyan csinál filmet, az náluk nem az illető magánügye. Pedig a rádió Gondolat — jel című, megújult műsorában legutóbb elhangzott beszélge­tésiben szó esett arról, hogy az utóbbi időben nálunk egyre- másra születnek olyan alkotá­sok, amelyek csupán néhány ezor nézőre kacsintanak. Isme­retes például, Arany János és Madách egy-egy halhatatlan műve annak esett áldozatul, hogy rendezőjük olvasatában valami riasztó egyéni látomás született, melyet nem átallott filmszalagra is átmásolni. I A közművelődés-politika1 eredményeiről és íeiauaiairoi tájékoztatta tegnap a Parla­mentben a sajtó képviselőit Köpeczi Béla művelődésügyi miniszter. Bevezetőjében arról szólt, hogy sokfeie nézet van ma­napság arról, hogyan lehetne fejleszteni a közművelődést. Tisztázandó az is, van-e ha­ladás ezen a területen, vagy stagnál a fejlődés, netán visz- szaesés mutatkozik a közmű­velődéssel kapcsolatos párt­határozat óta. Tartalmi korszerűsítés Köpeczi Béla hangsúlyozta, hogy van fejlődés, Haladás. A lakosság műveltségi színvona­la emelkedett az utóbbi évek­ben, hiszen jobb az iskolai végzettség aránya is. Az érin­tettek 95—98 százaléka fejezi be az általános iskolát, a szakmunkásképzéssel együtt 78—80 százalékos a középfo­kú képzésben részt vevők szá­ma. Azonban ennek ellenőre sem lehetünk elégedettek. Nem megfelelő ugyanis az ifjúság műveltségi szintje. Nem véletlen tehát, hogy nap­jainkban az oktatás tartalmi korszerűsítése került legin­kább előtérbe. Hiszen csak jó tantervvel, jó tankönyvvel, jó iskolával, jól képzett pedagó­gusokkal lehet ezt a művelt­ségi hiányt pótolni• Ennek ér­dekében is szükség van az iskolai demokratizmus fej­lesztésére, a pedagógusok kép­zésének és továbbképzésének javítására. A miniszter rámutatott ar­ra, milyen helytelen a mű­velődés- és az oktatásügyet külön ■ területként kezelni. A beidegződött reszortszemlélet sokat árthat, hiszen a közmű­velődés és a közoktatás egy­más szerves kiegészítői. Ezt a célt szolgálja a közoktatási és közművelődési intézmények mind gyakoribb • együttműkö­dése! az integráció is. Ma már bebizonyosodott tény, hogy az ötnapos tanítási hét bevezetésével számos család­ban nem járt együtt a gye­rekekkel való intenzívebb fog­lalkozás. így válik egyre fon­tosabbá, hogy az iskola és a közművelődési intézmény se­gítse a diákok szabad idejé­nek hasznos megszervezését, eltöltését. Mennyiség és minőség Az elmondottakból követke­zik. hogy a közművelődésben elsősorban a fiatalok vesznek részt. Ehhez kell tehát igazí­Tudom, nem egyszerű egy új film megszületése körül bábás­kodni, de abban Máriássy Ju­ditnak igaza volt, hogy a film­hez jól berendezett szellemi al­kotóműhely szükséges. Erre pe­dig mindenképpen lehetőséget adna a magyar filmgyártás ön­álló stúdiókba rendeződött fel­építése. KOSSUTH-DÍJ. A rádió egyik sorozata korhű keretben mutatja be azokat az élő Kos- suth-díjasokat. akik elsők kö­zött kaptá,k meg annak idején azt a jelentős pénzösszeggel járó, magas kitüntetést, melyet a Magyar Nemzet annak idején Valóságos magyar Nobel-díj- ként üdvözölt. Most Major Ta­mást, a színészt, a rendezet, a Nemzeti Színház volt igazga­tóját idézte mikrofon elé. Ma­jor egyike volt azoknak, akit igen fiatalon, harmincegy évecen érdemesítettek a díjra Az, elsők között. 1948. március 15-én, amikor posztumusz elis­merésként József Attila és Bartók Béla művészetét is megtisztelték. A többi adást is hallgatva, zavairom egvre nő. Az a be­nyomásom, hogy csupán sebté­ben összemarkolt, meglehető­sen esetleges összeállításoknak lehetünk fültanúi. Major Ta­más is sakkal bonyolultabb és ellentmondásosabb emberi és művészi egyéniség. mint amennyit hallhattunk róla. ö is, a kor is teljesebb képet ér­demelt volna. Sz. E. tani az intézményrendszert és ’ azok programjait is. Vizsgál­ták, milyen hatással volt a közművelődésre az iskolák életében bekövetkezett szer­kezetváltozás. Egyes területe­ken — így a könyvvásárlás­ban, a múzeumlátogatásban, a rádióhallgatásban, a tele- viziónézésben — nagy ered­mények mutatkoznak — mennyiségileg. Ám a minő­ség, a tartalom szempontjá­ból más a kép. Sok művelő­dési házban csökkent a láto­gatottság, s hasonló a helyzet a színházak, koncertek iránti érdeklődéssel is. Ez bizonyos mértékben összefügg a televí­zióval, a mozival, de ugyan­akkor minőségi jelzés is: ilyen programot csak bizonyos ré­tegek igényelnek. Nagy kérdés, hogy vajon mi kell az embereknek? Ko­moly kulturális érték, vagy pedig könnyed kikapcsolódás, szórakozás? S ha szórakozás, akkor az milyen legyen? Ezek­ről a témakörökről külön be­szélgetést folytatnak majd a minisztérium illetékesei írók­kal, művészekkel, közművelő­Mintegy háromszázötven könyvkiadói szerződéssel fog­lalkozik jelenleg a Szovjetunió Országos Szerzői Jogvédő Hi­vatalának (VAAP) magyaror­szági képviselete. A szerződé­seik alapján az elkövetkező cgy-két évben a Szovjetunió­ban kiadott jelentős politikai, társadalom-, természettudomá­nyi, szépirodalmi művek, al­bumok a magyar olvasók szá­mára is hozzáférhetővé válnak. Az idén a VAAP ez idáig 110 szerződést kötött magyarorszá­gi könyvkiadókkal. dési szakemberekkel. Meg kell szüntetni a jelenleg ta­pasztalható, a fiatalokkal szembeni arisztokratikus el­zárkózást. Középpontban az ember A miniszter részletesen szólt a közművelődés gazdasági ész* közeiről, árrendszeréről, a nem differenciált cs nem megfele­lő bér- és honorárium lehe­tőségekről, az intézmények költségvetésének indokolat­lan megkötéseiről. Most a* a legfontosabb feladat, hogy előtérbe kerüljenek a kultúra tartalmi kérdései, azaz a leg­nagyobb értékekkel, a hasz­nos ismeretekkel foglalkoz­zunk. A befogadó legyen a középpontban. Nem szabad fi­gyelmen, kívül hagyni; kiknek terjesztjük a kultúrát, segíte­ni kell a művelődésben az egyes rétegeket. Szükség van az úgynevezett mindennapi kultúra, a szórakoztatás fej­lesztésére, s még nagyobb te­ret kell szentelni az ifjúság művelődésének. Kő. Zs. Már kapható az üzletekben Konsztantyin Csernycnkónak A XXVI. kongresszus útján cí­mű könyve, amelyet a Kossuth Kiadó gondozott. Ugyancsak megvásárolható már Dmitrij V olkogonovnak Lélektani hadviselés című műve, amely a Zrínyi Kiadónál látott nap­világot. Jelenleg tárgyalnak a Kossuth Kiadóval Andrej Gro- miko válogatott cikkeinek és beszédeinek magyar nyelvű kiadásáról. MOZIMŰSOR OKTOBER 25-TÖL 31-1G ABONY 25—30: A Jedi visszatér BUDAÖRS 25—26: Sörgyári capriccio* 27—2S: Mexikó lángokban I—II. 2D—30: Nőrablás** CEGLÉD, Kamaraterem 25—23: Karate lengyel módra** 27—28: Békafcöleső ídu.) 2D—30: Tanúk nélkül* CEGLÉD, Szabadság 25—28: Egy szoknya, egy nad­rág (du.) A szenzáció áldozata (este) 2D—31: Fegyvercsempészek (du.) öld meg a sogunt!** (este) DABAS 23—2G.: Kicsi és Pici* 27—23: Vcrfcestvérek 2D: Megtalálni és ártalmat­lanná tenni DUNAHARASZTI 25—2G: Halálcsapda** 27—30: Omega, Ómega DUNAKESZI, Vörös Csillag 25—26: Szuperzsaru 27—23: Daliás idők (du.) 27—2D: Volt egyszer egy vad­nyugat I—II.* DUNAKESZI, József Attila 25: Megtalálni és ártalmat­lanná tenni 23: Honda-Iovag 29: Boszorkányszombat 31: Volt egyszer egy vad­nyugat I—TY* ÉRD 25—2G: Mexikó lángokban I—n. 28: Ezüstnyereg 29—30: Anna és a vámpír** FÓI 25—30: King Kong* 23: Tündér Lala (űu.) GüDOlLÖ 25—28: Ó, kedves Harry! 2D—31: Gandhi I—II.* GYAL 25—2G: Piedonc Egyiptomban 27—28: Kicsi és Pici* 23—30: Vértestvérek KEREPESTARCSA 25—2G: Visszaesők** 27—23: A sárkány éve (du.) Sörgyári capriccio* 2D—30: Egy tiszta nő I—II.* MONOR 25—28: A gonosz Lady** 28: Timur és csapata (du.) 23—30: Gyilkosságok ok nél­kül* 31: Démonok a kertben* NAGYKATA 25—2ö: Hófehér* 27—28: Szomszéd szeretők* 2D—30: Három fivér* NAGYKŐRÖS, Arany János 25—2G: Kóma** 27—23: Játszani kell! 23—31: A szenzáció áldozata NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 25—28: Csatár a pácban* 2G: Tanúk nélkül* (este) 27—23: A békák királyt válasz­tanak (du.) 29—31: Karate lengyel módra** PILISVÖRÖSVAR 23—26: Betyárok 23: A pap, a kurtizán és a magányos hős* 29: Klapka légió POMAZ 25—2G: Eszkimó asszony fá­zik** 27—2G: Hét tonna dollár** 28: A púpos lovacska (du.) 2D: Szuperzsaru RÁCKEVE 25—26: Omega- Omega 27—28: Az einberevő medve (du.) Halál csapda** (este) 2D—30: Az ember, aki lezárta a várost* SZENTENDRE 25—2S: Gandhi I—II.* 23: Kacsakóras (du.) 2D—31: 25 millió fontos váltság­díj (du.) Játszani kell! (este) SZIGET3ZENTMIXLÚS 25—28: Arany a tő fenekén 27—23: A beszélő köntös (du.) 23—30: Halálcsapda»» TÁPíÖSZELE 25—26: Szomszéd szeretők* 27—23: Hófehér* 2D: Fényjel a hídnál VÁC, Kultúr 25—23: Elveszett egy kekszemtt (du.) Ben Húr 1—II. (este) 20—31: ó, kedves Harry: VAC, Madách Imre 2G: A pénz» 31: A postakocsi I—II. VECSÉS 25—23: Egy tiszta nő I—II.» 27—20: A kék madár (du.) 20—30: Ballagás* * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csali 1G éven Iclülieknek. aa Kiállítótér me kb őLig*M®i Három nemzedék Pomazon Rádiófigyelő Szerződések a kiadókkal Könyvek a Szovjetunióból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom