Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

8

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN

1984. OKTÓBER 20., SZOMBAT *

Becsületrend és szobor Fícuronnak

A levegő kitartó vándorai

Sokan vannak, akik csupán a galambok Iránti szeretetbol olyanok, mintha bolondok volnának... — E sorokat Plinius, az

időszámításunk szerinti 61-ben született római gondolkodó írta. A galambtenyésztés évezredes hagyományai napjainkban is elevenen élnek, ám a mai bolondok már csak olvasmányaik alapján ismerik a csaknem két évezreddel ezelőtti társaik tevékenységét. A postagalambok tartása mostanság inkább hobbi: hazánkban csaknem ötezren tagjai a Magyar Postagaiambsport Szövetségnek, de az érdeklődés egyre nő.

r

4"

!

*3*

M

***

ro> fi'* *v*

Sokféle díjból

A tudósok véleménye szerint a galambok háziasítása már a kőkorban megkezdődött. Kezdetben csupán élelmet jelentettek a ház körül keringő, könnyen befogható madarak, később azonban felismerték ezeknek a kis állatoknak egyik nagyon fontos tulajdonságát, mégpedig azt, hogy nagyobb távolságokból is képesek biztosan hazarepülni. A galambokat hírvivésre már az időszámítás előtt használták, erre utal a 111. Ramses fáraó koronázását ábrázoló falfestmény is. Később ez egyre jobban elterjedt, s mind nagyobb galambtartó telepek létesültek. Kevesen tudják, hogy a Reuter hírügynökség is a postagalamboknak köszönheti megalakulását. A XIX. században Paul Julius Reuter már ily módon szállított tőzsdei híreket, s gyorsaságával, pontosságával hamarosan nagy vagyonra tett szert.

Később, az első világháborúban valamennyi hadviselő fél sok ezer galambot használt hírvivésre. Történetek százai maradtak fenn a minden veszéllyel dacoló kis szárnyasok hőstetteiről. Leírják például, hogy az amerikaiak Cher Ami névre- keresztelt madara súlyosan, megsebesülve is eljuttatta a rábízott hírt, ezért a zöld levéllel díszített francia érdemkeresztet kapta, s elpusztulása után az USA nemzeti múzeumában helyezték el. A Mocker nevű galamb is magas elismerést kapott, mert több sebből vérezve is célba ért.

A második világháborúban, bár már fejlett volt a rádiótechnika, mégis alkalmaztak postagalambokat. Ezek közül a G. I. Joe nevű amerikai madár az egyik angol hadtest megmentéséért London polgármesterének Dickens-érmét kapta, s kifejezte elismerését az Egyesült Államok kongresszusa is.

Mind közül azonban a leghíresebb, s galambászberkekben is legismertebb az első világháborús hős, a 785-15-ös számú Fleuron. Ez a galamb mérgesgázoktól szennyezett levegőben repülve vitte a fontos hírt

TÁRSULÁSBAN?

A járások megszüntetése óta a korábbinál sokkal több szó esik a községi tanácsok ügyintézéséről. Mert nagy dolog á helyi önállóság növekedése, a hatáskörök bővülése, de ez egyben jelentős többletmunkát is jelent a hatósági embereknek. A falvak tanácsházáin már úgyszólván univerzális ügyintézőkre van szükség, akiknek adott esetben éppúgy értenie kell a népességnyilvántartáshoz, mint a kereskedelmi ellenőrzéshez, az ahyakönyvvezetéshez, mint — mondjuk — az adóügyi igazgatáshoz, vagy a gyámügyek intézéséhez. az építési engedélyek kiadásához.

: Létezhetnek-e egyáltalán manapság ilyen univerzális ügyintézősök, amikor egyre több központi előírás, rendelkezés szabályozza az egyes hatósági eljárásokat, s lassan már a jogászok, az egy-egy témára specializálódott szakemberek sem tudnak eligazodni a különféle paragrafusok dzsungelében?

A kérdésre a választ a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának egyik irányelve adja meg. amely azt ajánlja a községi, tanácsoknak: a különleges szakértelmet igénylő ügyek intézésére alakítsanak igazgatási társulásokat, vagyis egy-egy területen több szomszédos tanács alka'mazzon közösen ügyintézőket. Ez a tanácsi előadók munkaidejének kihasználását tekintve is gazdaságosabb megoldásnak tűnik, hiszen felesleges egy néhány ezer lelket számláló faluban külön építésügyi szakembert vagy szabálysértési ügyintézőt alkalmazni.

Az igazgatási társulások országszerte sokfelé megalakultak, már a járások» megszüntetése előtt is történtek Ilyen kísérletek. A lakosság kezd hozzászokni az utazó ügyintézőkhöz, akiknek

ff

Egy kis ház körüli tréning Erden.

Verdunbe, a körülzárt erődbe. Megérkezése után néhány perccel azután elpusztult. Helytállásáért a francia becsületrend keresztjét kapta, s később szobrot is emeltek a tiszteletére ...

Még sorolhatnánk az ehhez hasonló történeteket, ám most essék néhány szó napjainkról. A világ számos országában működnek pos- tagalamb-egyesületek. Nyugat- Európában a lóversenyekhez hasonlóan fogadnak a madarakra, s a győztesek nagy összegeket nyernek. Hazánkban szerényebb keretek között mérik össze tudásukat a tenyésztők, s a legjobbak jutalma egy-egy szép oklevél vagy emléktárgy, netán egy vásárlási utalvány. *

A hazai szövetség elnöke Kurucz Attila, a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége szakszervezeti bizottságának titkára, aki maga is a legnevesebb tenyésztők közé tartozik.

— A versenyek lényege, hogy a galambokat speciális felépítményes teherautókkal 2—900 kilométeres távolságra szállítják, s ott egyszerre feleresztve, közülük a legnagyobb sebességgel repülő lesz a győztes. A hazaérkezés időpontját speciális óraszerkezet rögzíti, ezért könnyű eldönteni a helyezéseket. Az idén az egyesületi és kerületi versenyeken kívül volt három országos út is, kettő Lipcséből, egy pedig Magdeburg- ból.

Sokféle bajnokságot rendeznek, ezzel növelve az elnyerhető díjak számát. Így azután nem is csoda, ha az utolsó pillanatokig kiélezett vetélkedés folyik a kis közösségekben.

— Nagy eredménynek tartjuk, hogy 1975-ben Budapesten rendezte a nemzetközi szövetség a postagalamb-olimpiát — folytatja az elnök. — Azóta, egy kisebb megtorpanástól eltekintve folyamatos szövetségünk fejlődése. Taglészámunk is szaporodik, s most már tartalmasabbak versenyprogramjaink is.

özvegyek a dúcban

A szövetség 1982-ben ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Az ünnepekre időzítették Újházi Péter szakkönyvének megjelentetését. Az országszerte ismert tenyésztő egy különleges versenyzési módszerről írt tudományos igényű művet. A címe: Az özvegy versenyzési módszer és a tartástechnológia.

— A cím egy kissé csalóka, mert az elnevezés nem egészen pontos — mondja Üjházy Péter, akivel érdi otthonában beszélgettünk. — A galambok ugyanis ebben a-helyzetben is párosával élnek, csak a versenyek alatt különítettem el tartósan a hímeket a tojóktól. így több energiájuk marad a megerőltető utakra, hiszen gondoljon csak bele: egv-egy 8—900 kilométeres távot a galamb 10—15 órás folyamatos repüléssel küzd le! Amikor hazaér, szinte csak csont és bőr ... Ám alig három-négy napja van csupán a teljes regenerálódásra. /

% Napjainkban Pest megyében í csaknem félszáz egyesületben tö- í mőrülnek a tagok. A dúcok kör- ? nyékén mind több a fiatal, akik ^ igyekeznek ellesni a menőktől a ^már-már tudományos igényű te- ^ nyésztési módszereket, s a versenyzésben alkalmazott fogásokat. í Hogy hasznosan töltik el a sza- í bad idejüket, nem kétséges. A ^ bevezetőben idézett pliniusi gon- ^ doSatra emlékezve, állíthatjuk: ^ nem is olyan bolondok!

FTJRUCZ ZOLTÁN Hancsovszki János felvétele

Sugárkezelt burgonya, goiba

Száműzött kemikália

Előrelátó háziasszonyok a tudói, milyen buzgó csírázásba kezd tavasz felé a gondosan betárolt burgonya is. S az ágas-bogas hajtások szinte elszívják a gumók éltető nedveit. A töppedt, ráncos krumpliból többet kell tisztítani, már csak azért is, mert vékonyan hámozni nemigen sikerül. Egy-egy háztartást mindamellett nem ér elviselhetetlen veszteség, de képzeljük el mindezt országos méretekben.

Egy tizede kárba vész

Magyarország burgonyatermelése évi 1,1 millió tonna, tartós éves szükséglete valamivel több; 1,4 millió tonnányit tesz ki. A termés- mennyiség fele szolgál — hozzávetőlegesen — étkezési célokra, és ennek mintegy 55 százalékát tárolják három hónapnál hosszabb ideig. A modern tárházas tartalékolás lényegesen jobb körülményeket teremt a hagyományosnál, de így is jelentős a csírázási veszteség; a márciusnál tovább raktározott gumóknál elérheti a 10 százalékot is. Természetes tehát, hogy a forgalmazók keresik, keresték a módját a veszteség csökkentésének. A fizikai kihajtásgátlás legegyszerűbb módszere a hűtés, ám ez roppant energiaigényes, következésképpen drága.

A hazánkban honos úgynevezett nagyhalmos tárolásnál a hűtést a külső levegő — szellőztetés — szolgáltatja. Igen ám, de februártól a hőmérséklet egyre melegebb, s ekkor, ha ellenszert nem használnak, menthetetlenül megindul a csírázás. Ám nem győzhet a természet szava. A kihajtásnak elejét veszik, mégpedig — ez az általánosan elterjedt — vegyszeres kezeléssel, ami olcsó, viszonylag egyszerű és főként nem igényel külön beruházást. Hátránya viszont, hogy típustól függően, 40— 60—90 napig nem forgálmazható az áru, ha pedig a hatás megszűnik — mint a permezetésnél —, a kezelést meg kell ismételni.

Garantáltan ártalmatlan

A hormonhatáson alapuló vegyszeres hajtásgátlást mielőbb a fizikai eljárásnak kell felváltania — állítják a kutatók. Franciaországban és Japánban már nem is engedélyegyakran mindennap más falu a munkahelyük.

Azt mondják, ez még mindig jobb megoldás, mint ha az ügyfeleknek kellene a közeli városba, vagy az úgynevezett székhelyközeégekbe utazniuk.

Kisközségekben járva próbáltam választ keresni arra: vajon ez az újfajta ügyintézési forma nem jelenti-e a helyi önállóság csorbítását, hiszen az a bizonyos előadó — bármennyire is a tanácsok közös alkálmazottja — mégiscsak másik faluból érkezik, s így a helyiek eleve kevesebb bizalommal fogadják. A tanácsi vezetők nem érezték jogosnak ezt az aggodalmat. Azzal érveltek: ha az ügyintéző átlépi a községhatárt, a helyi tanács beosztottjává válik. Kötelező rá valamennyi testületi határozat és szándék, s ezek megvalósulását 6zámon is kérhetik rajta a beszámoltatásával. Arról nem beszélve, hogy bérezésénél, jutalmazásánál a társulás valameny- nyi tanácsi vezetőjének véleményét kérik.

Másutt több a fenntartás az igazgatási társulások bevezetésével kapcsolatban. Van olyan terület, ahol mind ez ideig egyetlen közös ügyintézőt sem alkalmaznak a községi tanácsok, mert úgy gondolják: ez igenis csorbítaná az önállóságukat. Inkább saját maguk próbálnak megbirkózni a megszaporodott feladatokkal, bár a járási hivatal megszüntetése után új státusokat, szakembereket nemigen kaptak.

Ezeknek a községeknek a legfőbb érve, hogy a tanácsi ügyintézéshez nemcsak szakértelem szükségeltetik. Legalább ilyen fontos követelmény az ügyintézők helyismerete. A döntés meghozatalában és annak elfogadtatásában egyaránt. Mert lehet bármilyen szakszerű, gondosan megfogalmazott egy hatósági határozat, ha az nem

számol eléggé a helyi körülményekkel, sajátosságokkal, nem állja ki a gyakorlat próbáját. Nem feledhető ugyanis, hogy a tanácsi akták mögött minden esetben emberi sorsok vannak, s a döntés kontrollja nemcsak a másodfokú hatóság, a felügyeleti vizsgálat állásfoglalása, hanem az ott élő emberek természetes igazságérzete is.

Nyilvánvaló, hogy a helyben lakó, a falu apra- ját-nagyját ismerő ügyintézők — meglehet, nem rendelkeznek olyan átfogó szakértelemmel — a helyi igények, lehetőségek ismeretében képesek jobb, hatásosabb döntéseket hozni, például az üzletek nyitva tartási rendjével, vagy a gyámhatósági ügyekkel kapcsolatban. Elképzelhető ez még a szabálysértési bírságolásnál is, hiszen az elkövető szemében is nagyobb az ilyen büntetés visszatartó ereje, ha naponta találkoznia kell azzal az ügyintézővel, aki mondjuk egy bolti lopás miatt volt kénytelen őt' felelősségre vonni.

1-_ gyáltalán nem biztos viszont, hogy a köz- ség önállóságát sérti, ha több tanács kö- I zösen alkalmaz árellenőröket, vagy épí- i tészmérnököket, akiknek szakismerete a hatósági munka színvonalát, tekintélyét is javíthatja. Aztán előfordulhat, hogy valahol más hatáskör önálló gyakorlását nem tudják megoldani, ezért válik indokolttá az igazgatási társulás létrehozása.

A községek közötti együttműködés nemcsak az igazgatási munkában, a hatósági eljárásokban fogalmazódik meg egyre inkább sürgető igényként, hanem a gazdaság területén is. Gondoljunk csak arra. milyen kedvező lehetőségek kínálkoznak például a szemétszállítás és megsemmisítés közös megszervezésében, a különböző fenntartási, felújítási feladatok együttes megoldásában. Ezekre mellesleg ugyanaz érvényes, mint az igazgatási társulásokra: a községi tanácsoknak maguknak kel! eldönteniük, élnek-e, s ha igen, milyen mértékben az összefogás kínálta előnyökkel. *

DEÁK ANDRÁS

zik a kémiai kezelést. A japánok nemcsak hadat üzentek a korábbi módszernek, úttörőként felépítették az első és eddig egyetlen nagyméretű burgonyabesugárzó üzemet. Sokan idegenkedve hallják a szót — besugárzás, miközben a vegyszerek mindennapjaink részévé váltak, használjuk nyakra-főre, jóllehet korántsem ártalmatlan jószágok. Kétségkívül eljön az idő, amikor nálunk is megálljt parancsolnak néhány vegyületnek, történetesen a burgonya effajta csíramentesítésének is. A hazai kutatókat mindenesetre nem éri váratlanul az igény.

— Valóban nem — mondja dr. Beczner Judit, a Központi Élelmi- szeripari Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. — Magam 1970 óta foglalkozom a burgonya sugárkezelésével, de az ionizáló sugárzás hatását már az ötvenes évek elejétől vizsgálták. A sugárkezelésnél viszonylag kis dózisokat alkalmazunk; az engedélyezett, tehát ártalmatlan sugárzásegységnek már a tört része teljes hajtásgátlást garantál. Szem-’ ben a hagyományos eljárással, a kezelést akkor sem kell ismételni, ha a meghatározott hatásidő lejár, és ami nem közömbös; nincs vegyszermaradék. A kezelt élelmiszer, ily módon egyáltalán nem káros az 1 egészségre. Ezt a FAO, a WHO, valamint a Nemzetközi Atomenergia- ügynökség közös szakértői bizottságának állásfoglalása is szavatolja.

— Kísérleteink, vizsgálataink kimutattál^, hogy a sugárkezelt burgonyatételekből átlagosan 2—5 százalékkal több volt az első osztályú ’ gumó. Ez nem túl nagy mennyiség — vethetnék ellen, de mindjárt hozzáteszem, hogy a jelenleginél gondosabb tárolással, alapos válogatással, akár 10 százalékkal is növelhető. A beömlesztett krumpli ugyanis könnyen megsérül, s a károsodott gumóknak megnő a baktériumos romlásra való hajlama. Ellentételként ott áll, hogy a sugárkezelt, egészséges burgonyagumók1 héthónapos tárolás után is jó állapotúak, s jobb állományuknál fogva mind közvetlen fogyasztásra, mind ipari célra alkalmasabbak, mint a vegyszerezettek. A műszeres mérések igazolása szerint a hámozási veszteség 3—8 százalékkal kisebb, míg a keményítőtartalma nagyobb.

— Az ön előadása a legutóbbi élelmiszertudományi kollokviumon az eljárás gazdaságosságát is érintette.

— Igen. Saját adataink és a japán burgonyabesugárzó üzem gyakorlati tapasztalatai alapján végeztük a számításokat, az 1982/83-ús árak figyelembevételével. Elemzésünk egy hatezer tonnás tárolót vett alapul: az épület — amely legalább 30 évig használható —, és a felszerelés hozzávetőleg 10 millió forintba kerül, ehhez hozzávéve a besugárzás költségeit is, 7—10 évre prognosztizáltuk a megtérülési időt. Ami az éves eredményt illeti: miután csak a tavaszi, illetve kora * nyári fogyasztású burgonyát érdemes kezelni, így ez a nagyüzemekben megtermelt mennyiségből körülbelül 160 ezer tonnát képvisel. Ha ennek

7—10 százalékát sikerül megmenteni, a megtakarítás, a mai árakat figyelembe véve 25—35 millió forint. Ez a nyereség már fedezné a besugárzó célberendezés üzemelési költségét, még abban az esetben is, ha az a különböző áremelkedések miatt a duplájára emelkedik.

Olcsóbb, mint a hűtés

Mindent összevéve: a besugárzá- sos módszer lényegesen olcsóbb, mint a hűtés, noha tényleges gazdaságossági adatokat csak akkor kaphatnánk, ha állna az üzem. Az is igaz persze, hogy a vegyszeres kezelés ráfordításaival nem versenyezhet a szóban forgó eljárás. Ám a kutatásnak mindig előre keli gondolkodnia. A módszer, a technológia készen áll; hasznosítható azonmód, amint hazánkban is száműzik a hajtásgátló kemikáliákat. Az MTA Izotóp Intézete és az Agrostar várja a vállalkozókat... Végezetül még annyit: a besugárzás hatásosan alkalmazható gombák, gyümölcsök, sőt fűszerek csíramentesítóséhez is.

SZIGETI TEREZ