Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

\ 4 1984. OKTOBER 3., SZERDA Zenei panoráma­Világnapi hangversenyek Tíll lláZűkut vonzott a ze­nei világnap alkalmából ren­dezett két hangverseny vasár­nap és hétfőn Szentendrén és Vácott. A muzsika öröme érző­dött az arcokon, s a tapsok az élmény elsődlegességét vissz­hangozták. A szentendrei koncert egy­ben a múzeumi és műemléki hónap nyitó rendezvénye is volt, s megemlékezés a város török alóli felszabadulásának háromszázadik évfordulójáról. Mindezek közreadása után egy világ körüli zenei utazás részesei lehettek a jelenlevők. A meghívóban megfogalmazot­takkal ellentétben nemcsak tö­rök kori, illetve magyarorszá­gi és európai török zenét hall­hattunk, hanem részleteket a Carmina Buranából, középko­ri táncokat, úgynevezett istam- pitákat, trubadúr énekeket, arab és zsidó dallamokat is. A bécsi René Clemencic professzor sípokkal és furu­lyákkal remekelt, ö :r. auten­tikus előadó, akárcsak az L. Kecskés András irányításával működő hazai csapat — tag­jai Kalmár Péter, Kiss Tamás, Szabó István, Tóth István. Va­rázslatos két és fél órát sze­reztek, miközben nemcsak elő­adtak, hanem Kecskés meg­jegyzéseket is fűzött a dara­bokhoz. A középkor dallamtí­pusai sorakoztak fel békás egymás mellettlségben, holott akkor is harcok tomboltak, ám a zene megbéklyózta a vad in­dulatokat, s eredeti emberi ér­zelmekké fordította. Akár der­vishimnuszt adtak elő, akár Bölcs Alfonz 13. századi kó­dexéből egy Mária-dallamot, akár török virágénekek csen­dültek fel, akár Balassi Bálint gondolatait tolmácsolták, min­dig érvényes volt az L. Kecskés András idézte József Attila- sor: ..a harcot békévé oldja az emlékezés”. Vasárnap este lemérhettük, hogy ez az emlékezés valójá­ban beépül hétköznapjainkba. A középkor zenéje — leg­alábbis azok a darabok, ame­lyek Szentendrén elhangzottak — szintézisre törekvőnek bi­zonyult, ellentétben sok mai kartárs darabbal, amely a hang belsejét, szerkezetét analizál­ja. A jelenlegi világban élő ember nem véletlenül fordul a régmúlt zenéjéhez, mert em­beri tartást vél benne felfe­dezni, szakmai hozzáértést, előadói biztonságot, nemkü­lönben hallgatói hátországot. Ezért hatott a reveláció erejé­vel a provanszal Michel Mon- tanaro, a török Orug Güveng és Külten Urálii fellépése, akik eredeti zenéket, szólaltat­tak meg, ritkán tapasztalható átéléssel. Sikerüket elsősorban közvetlenségüknek és termé­szetességüknek köszönhették, nemkülönben annak az előadói hagyománynak, amely nem a látványos megnyilvánulásokat helyezi előtérbe, hanem a ze­ne nyelvén fogalmazza meg évszázadok felgyülemlett ta­pasztalatait. A/ érdeklődök g hangver­seny után megvásárolhatták és dedikáltathatták a Kecskés, együttes legújabb lemezét — SLPX 12 560 —, smely a Régi török zene Európában (XVI— XVIII. század) címet viseli. Az élmény tehát otthon folytatód­hat, a korongtulajdonosok nemcsak az emlékezetükre ha­gyatkozhatnak, hanem ismét átélhetik az előadás forró lég­körét. Vácott sem lehetett egyetlen t egy. gombostűt leejteni a izimfo- nikus zenekar bemutatkozó hangversenyén. A zeneiskola hangversenytermének előteré­ben és az emeleten is sokan álltak, hogy tanúi legyenek en­nek a jelentős zenei esemény­nek. A Cs. Nagy Tamás vezette Bartók Béla Állami Zeneisko­la termése egyre inkább be­érik. Nemcsak a tanári kar ki­emelkedő munkájában, a nö­vendékek eredményes szerep­léseiben, a zenei pályát vá­lasztók sikereiben nyilvánul ez meg, hanem abban a min­dennapi közművelődési mun­kában is, amely zenerajongóvá avatja a helybelieket. Tegyük hozzá, persze, hogy Vécnak mindig is volt zenei élete (el­sősorban egyházzenei), ám tö­megeket most mozgat meg, kó­rusai, kamarazenekara, s a ze­neoktatás révén. Az igények immár nemcsak a zeneiskola falain belül jelentkeznek, ha­nem a hétköznapok emberé­ben is, hiszen a város polgárai igénylik a nívós zenei rendez­vényeket. S ez nem nélkülöz­heti a helyi erőket. Ezért öröm és büszkeség a város lakói szá­mára az új váci szimfonikus zenekar, amelyet Szalay Miklós, a Magyar Állami Ope­raház karigazgatója vezet. Az együttes április derekán tartotta első próbáját, s két­hónapos nyári szünet után, szeptemberben folytatta mun­káját. Szemügyre véve az idő­pontokat, talán elsietettnek tű­nik a színpadra lépés. Szeren­csére azonban csak tűnik, mert valójában minden megméretés önbizalmat ad, lelkesít, újabb teljesítményekre ösztönöz. A vonósait tekintve a rangos Musica Humana kamarazene- karra épülő, a fúvósait hall­va kitűnő erőkkel rendelkező csapat az együttmuzsikálás olyan útján indult el, amely szép távlatokat sejtet. Most mindenesetre a rendszeres próbák és a zenei intelligencia mellett öszseszokottságra. egy­más gondolatainak megismeré­sére van szükség. A műsor Schubert Rosamun­ds nyitányával kezdődött. Mascagni Parasztbecsület cí­mű operájának Intermezzójá- val folytatódott, ezt a számot Kutasi Margit vezényelte. Ez­után Grieg Peer Gynt fezvitjé­nek három tétele csendült fel, majd befejezésként Kodály Háry János című daljátékának intermezzója hangzott el a Vox Humana énekkar közre­működésével, , Fontosnak tart­juk, hogy az 1938-tól működő Vox Humana is felsorakozott a szimfonikus zenekar mellé, hiszen együttműködésük sok szép zenei élményt jelenthet a közönségnek. A színre lépés eufóriáján túl a megméretés most kezdő­dik a zenekar számára. Az ap­rómunka dönti majd el, hogy milyen magasságokba emel­kednek. A csak saját erőket felvonultató zenekar minden­esetre azt példázza, hogy nem minden kezdet nehéz, s ha megvan a megfelelő mecena­túra, akkor messzire el lehet jutni. M. Zs. IALLITOTERMEKBOL Gondolatok és tettek művekben Nagy pillanathoz érkezett a dunakeszi 4. számú általános iskola —• felvette Körösi Cso­rna Sándor nevét, hogy aka­rata, elszántsága, tudományos és emberi tettei legyenek a példa a gyerekek tiszta és tel­jes emberré válásához. Mind­ezt komoly előzmények ala­pozzák, hiszen Kollár Albin igazgató irányításával im­már a 17. tárlatot rendezik — s ezúttal Hegyi Márta, Ka­csán György, Wieszt József műveiből — Körösi Csorna Sándor életútjáról. A vándor tudósról készített rézkarcok, fa- és acélmetszetek, litográ­fiák, rajzok — e pompás, kö­zösen készített grafikai soro­zat —, immár a dunakeszi iskolagaléria állandó gyűjte­ménye, amely hamarosan eb­ből a témakörből új művek­kel is gyarapodik. Képi világnyelv Hincz Gyula rövidesen Vácra kerülő műveinek újabb kollekciója nyitotta a kép­zőművészeti világhetet Szol­nokon, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. Pazar változatok láthatók az életmű minden szakaszából érzékeltetve a mester szüntelen megújulását és egyetemességét, azt, hogy minden problémára, gondra, az öt világrész minden pa­naszára és lendületére akad egy szolidáris rajzvonala, amely a szépség és a humá­num kibontakozását segíti elő egyszemélyes képi világ­nyelvként a lelemény és mélység együttes energiáival. Fiatalok nevelője Rajzművészetünk másik mestere, Barcsay Jenő Mű­vészeti anatómia című soro­zatát — szintén a képzőmű­vészeti világhét alkalmából —, Kiskunhalason, a Szilády Galériában 'mulattá hé, or­szágos rendezvény keretében. A nagykőrösi Arany János Múzeumban nyílt meg id. Rácz József gyűjteményes tárlata, ö a város egyik meghatáro­zó személyisége — jelenség. Rudnay Gyula tanítványa­ként végezte el a Képzőmű­vészeti Főiskolát. 1930-ban került Nagykőrösre, ahol kö­zel öt évtizedig oktatta a vizuális alapokra a fiatalok ezreit, nemzedékeket, köz­tük Bedécs Sándort, ifj. Rácz Józsefet, Radóczi Máriát, Fajka Jánost, Kosch Pétert, Csikai Mártát, akik a mai magyar grafika, szobrászat, építőművészet, batik, tűzzo­Gabor Andor mellszobra mánc és belsőépítészet jeles képviselői. Munkája mellett festő lett, festő maradt. Va­lóban becsületes értékrendet jelző olajportrét festett Tőrös Lászlóról, akvarelieket Nagy­kőrösről, s Békésről, ahol született. Finom rezignációk érzékelhetők akvarelljeinek felületein — vásár, cirkusz, Nagykőrös környéki tanyák meghitt látványa. Id. Rácz József most jubilál — nyolc­vanesztendős —, de egészsé­gesen és töretlenül készül az új művekre. Arcok és alkotások Németh István Arcok és alkotások címen mutatkozott be fotóival a Magyar Urba­nisztikai Társaság székházé­ban. ö az a kovászember, alá évek óta erjeszti Sziget- szentmiklós képzőművészeti életét — szervezi a Grafi­kai Műhelyt, neves életmű­vekkel ismerteti meg a kö­zönséget. Sorozatának kettős értéke van. Egyrészt az, hogy jelentős alkotókat mutat be — Szalay Lajost, Zolnav Lász­lót, André Kertészt, Chiovi- ni Ferencet, másrészt társítja arcképükhöz egy-egy rajzu­'A.' Rádiófigyelő VERSBEN BUJDOSÖ... A fényes szellők szárnyán érke­zett egy bakonyi kis faluból, Felsőiszkázról a fővárosba Nagy László. Kazalnyi vers szorongott iszákjában, melyek mindegyike a paraszti élet ne­hézségeiről, a háborús évek nyomasztó közérzetéről val­lott. A bontakozó új világ nagyszerű távlatai, a fiatal népi kollégistát magukkal ra­gadták. A komor múlttal szemben a Május fák. a Zu- hatag és a többi ekkor szüle­tett költeménye a hit és a lel­kesedés hangját ütötte meg. Bár később, az ötvenes évek­ben, sok mindenben csalódott, ám egyre jobban kiteljesedő nagyszerű költészetében n képzelet fátylán sugároznak át. a megrendültén átélt való­ság fényei. Számos alkotásá­ban. mint például a Zöld an­gyalban a zsoltárok szaggatott sírásán keresztül bomlik ki a jövőben bizalmat jelző szi­várvány. A háború utáni első évek­ben keze az írótoll mellett a rajzkrétával, a karcolótűvel is megbarátkozott az iparművé­szeti, majd a képzőművészeti főiskola falai között. Mint költőt amúgy is kezdet­től fogva a színek és a for­mák iránti fogékonyság ielle. mezte. Képírói tanulmányai festői látásmódját még in­kább kjteljesítették. Mint minden nagy magyar költőt az elmúlt hét évszá­zad során, Nagy Lászlót Is a kétségek és tépelődések köze­pette is felelős szóra intette emberi tisztessége, költői lelkiismerete. Könnyű kéz­zel soha egy sort sem ve­tett papírra. Hűsége a* néphez, melyből szárma­zott, a jövőbe vetett hite, melyre fiatal korában önma­gában fölesküdött, soha nem hagyta cserben. Mint egyik méltatója írta: Magára vállal­va a múlt és a jelen kínjait, szinte a fájdalom keresztjé­re fölfeszülve gyötrődik a jö­vőn. ö volt, aki az újkori magyar költészetben a dúlt hiteknek káromkodásból állí­tott katedrálist. Nem tudta megtagadni so­ha önmagát. Hiszen azon há­rom királyok egyike volt — Simon István és Juhász Fe­renc társaságában —. akik el­hozták a maguk költői aján­dékát az új világ születéseko”. Éneke — ahogy Csoóri Sán­dor jellemezte — ugyanaz, ami a villámoké, ugyanaz, ami a káromkodó szájaké, a megfeszítve is reménykedőké, a féreg nélküli dicsőségé, a magaslati hóé; ugyanaz, ami az öntött vasé, a királyokat perzselő lángoké, ugyanaz, ami a romlással szembeszegü­lő értelemé, ami az anya­nyelvé. amely romolhatatlan. ha Nagy László tisztaságú költő beszél. A MAGA NEMÉBEN párat­lan, csodálatos hangú költé­szetének nemes fényű tiszta­ságához nem férhet kétség. Egyik remek költeményében önmagáról azt írta: Versben bujdosó haramia vagy, — fo­hászból, gondból, rádszaboti sorsból — hírhedett erdőt meg iszalagos — bozótot te­remtesz magad köré, — vele fekete éjt, hol fehér — inged is rebegő selyemlidérc... Igaz, akadtak _olyan vélemé­nyek is, amelyek költői kép­zettársításait idegenkedve fo­gadták, szemére vetették: fo­galmilag bajosan követhetők. Ezekről szólva mondotta egy­szer: Nem mindig az én ver­seimben van a homály, ha­nem az esztétikailag képzetle­nekben és a renyhékben. Nem kezdhetjük újra az ábécénél a költészetet. Én a mestersé­gek iránt mindig tisztelettel érdeklődöm, s megvetem azo­kat. akik az én mestersége­met csúfondáros tisztelettel illetik. Megvetem azokat, akik egyetlen hivatásuknak érzik hogy untalanul egyszerűség­ből vizsgáztassák le a költ,őt. Ök azok, akik elhanyagolják a saját szakmájukat. A rádió az elmúlt héten a sajnos korán elhunyt Nagv László verseit szólaltatta mes hozzáértő válogatásban. Em­beri hitet és költői erőt éb­resztve azokban a fiatalok­ban. akik a múlt örökségét vállalva ma még csak pró­bálgatják szárnyaikat. Sz. E. kát, festményüket. Az is fi­gyelemre méltó, hogy külön gondot fordít Szigetszehtmik- lós és környéke művészeire, ennek jegyében örökítette meg a Lakihegyről indult Meggyes László, a Tökölön született Ágotha Margit és a Szigetszentmiklóson alkotó Nádasdy János arcmását. Szép Borbély László családi körből felvillanó alakja és festménye is, amely Feinin- ger igézetében nyújtott meg színes árnyalatokkal egy templomot. Tatabánya és Bu­dapest után e fontos, érdekes tárlat bemutatása nem késhet Szigetszentmiklóson sem —, ahol Németh István él és dol­gozik a képzőművészeti élet fáradhatatlan ügyeleteseként, és egyre karakteresebb fotó­művészként. Dávid Éva kerámiái Buda­keszin, az Erkel Ferenc mű­velődési ház aulájában lát­hatók. Kedves, mértéktartó edényeket, tárgyakat kompo­nált a fehér szín változatai­ra, hétköznapi eszközként és „csak úgy”, egy szöglet, egy sarok, egy téröböl esztétikád benépesítésére. A kis méretek szerénységére utalnak és ar­ra, hogy ismeri törvényeit. Érdi művész Domonkos Béla érdi szob­rászművész tehetsége és szor­galma révén egyre inkább or­szágos határok között mo­zog, mintázóereje, invenciója energiáival. Tegnap avatták fel október 2-án Gábor An­dor Kossuth-díjas író mell­szobrát a margitszigeti Mű-, vészsétányon. Ebből az alka­lomból bronzérmet is készí­tett, amely valósághűen áb­rázolja politikai és művészeti életünk egykori jeles szemé­lyiségét. Losonci Miklós Oktatási törvény A következő hetekben vi*s tátják meg az új oktatási tör­vény tervezetét a pedagógu­sok és a felsőoktatási intéz­mények oktatói, hallgatói. Az óvodai neveléstől a felsőok­tatási intézményekben folyó továbbképzésig —• átfogó tör­vény célja a művelődéshez való állampolgári jog, és az ezzel kapcsolatos kötelesség összhangjának még teljesebb megteremtése, s az e jog gya­korlásához szükséges feltéte­lek biztosítása. Az országgyű­lés ülésszakán idén tavasz- szal elfogadott oktatásfejlesz­tési program alapján a tör­vény szabályozni fogja az ok­tatás és a nevelés alapelvéit, rögzíti az iskolarendszer szer­vezetét és továbbfejlesztésé­nek irányát is, meghatározza a tanulók, a hallgatók, a pe­dagógusok, továbbá a szülők jogait és kötelességeit, az oktatási-nevelési intézményeké ben végzett munka demokra­tizmusának feltételeit. A tör­vény végrehajtásáról minisz­tertanácsi rendelet gondosko­dik majd, amelynek tervezete a törvényével egyidejűleg ké­szül. > Az oktatásügy Irányítói szerint a hazai társadalmi­gazdasági fejlődés szüksé­gessé teszi az oktatási rend­szer feladatainak újrafogal­mazását. Egyre fontosabbá válik, hogy a nevelés-oktatás eredményesebben segítse a gazdasági, a társadalmi és a kulturális haladást. A nevelés hatékonysága érdekében az iskolának erősítenie kell az együttműködést a felnövekvő nemzedék nevelésében részt vevő intézményekkel, különö­sen a családdal, a gyermek- és ifjúsági szervezetekkel, » közművelődés intézményeivel, a fegyveres testületekkel és a fiatalok képzésében közremű­ködő munkahelyekkel. Ha az országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja, azt követően a miniszteri szin­tű végrehajtási jogszabályok kidolgozására, illetőleg a je­lenleg érvényben lévők átdol­gozására kerül sor. MOZIMŰSOR ASONY f— 6: Omega, Omega 7: Alomvilig (du.) 7— 9: Egy tiszta nő I—II.» BUDAÖRS 4— 5: Casablanca cirkusz* 6— 7: Biciklitolvajok 8— 9: Az ember, aki lezárta a várost* CEGLÉD, Kamaraterem 4—10: A tó szelleme* 6— 7: Timin és a Cápák tava (du.) CEGLÉD, Szabadság 4— 7: Betyárok (du.) HaláJcsapda** (este) 8—10: Seriff az égből DABAS 4— 5: Gyilkos bolygó** 6— 7: A karatézó Cobra* 8: Apaszerepben DABAS, Autós kertmozi 4—10: Lady Chatterley szerető­je** DUNAHARASZTI 4— 5: Holdtölte Texasban* G— 7: Casablanca cirkusz* 7: Maximka (du.) 8— 9: Vértestvérek DUNAKESZI, Vörös Csillag 4— 7: A gonosz Lady** (este) 5— 7: Patakfia és a Nap (du.) 8: A kék laguna* DUNAKESZI, József Attila 4: Roncspalota** 7: Vérszerződés* 8: A gonosz Lady** 10: Végállomás*** ÉRD 4— 5 és 7— 9: King Kong* FÓT 4— 5: Vértestvérek 5— 7: A kolónia* 7: Szegény Dzscni és Arni­ka (du.) 8— 9: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** GÖDÖLLŐ 4— 7: Hárman a slamasztiká- ban (du.) Kóma** (este) 8—10: Halál a felszálló ágban (du.) Biciklltolvajok (este) GYAL 4— 5: Seriff az égből 6— 7: Szomszéd szeretők* 8— 9: Gyilkos bolygó** KEREPESTARCSA 4— 9: Kelly hősei I—n. 10: A domb** MONOR 4— 6: Egy tiszta nő I—n.* 6— 7: Az aranyrablők üldözője (du.) 7— 9: Omega, Omega 10: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?* (du.) A pénz* (este) OKTOBER 4-TÖL 10-10 NAGYKATA 4— 5: Anna és a vámpír** 0— 7: Bye, bye, Brasil! 8— 9: Eszkimó asszony fázik** NAGYXŐRÖS, Arany János 4— 5: Hurrikán* 6— 7: Földrengés Tokióban 8—10: Halálcsapda** NAGYKOROS, Stúdióméi! 4— 7: Holtpont* 6— 7: Daliás idők (du.) 8—10: Betyárok PILISVOROSVAR 4— 5: Hórom fivér* 7: Mexikó lángokban I—n. 8: Hair* POMÁZ 4— 8: A piszkos tizenkettő I— II.* RÁCKEVE 4— 5: Biciklitolvajok 7: Az idő ura! (du.) 6— 7: óvakodj a törpétől 8— 9: Holdtölte Texasban* SZENTENDRE 4— 7: Vadölő (du.) 4— 5: Nőrablás** 6— 7: Zugügyvéd (este) 8—10: Honda-Iovag (du.) Casablanca cirkusz* te) SZIGETSZENTMIKLÓS 4— 5: Az ember, aki lezárta a várost* 6— 7: Halál a felszálló ágban (du.) Holdtölte Texasban* (es­te) 8— 9: Zugügyvéd zavarban* TÁP;ÓSZELE 4— 5: Eszkimó asszony fázik** 6— 7: Kicsi és Pici* 8: A Birodalom visszavág VÁC, Kultúr 4—10: A Jedi visszatér VÁC, Madách Imre 5: Tű a szénakazaJban** 10: Bombanő** VECSÉS 4— 7: Arany a tó fenekén 8— 9: Egy szoknya, egy nadrág • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •» Csak 10 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. (este) zavarban* (es-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom