Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-03 / 232. szám
1984. OKTOBER 3., SZERDA 3 Eltemették Dabrónaki Gyulát A nőpolitika párfirásiyítása Ssentsndrén Asszonyok körében, érdekében Szentendrén és környékén a pártszervezetek az elmúlt csaknem másfél évtizedben felelősséggel irá- nvitották a nők körében és érdekében az elvi-politikai munkát. A központi, megyei és saját párthatározatok és állásfoglalások nyomán fejlődött a nőkről való társadalmi gondoskodás tervszerűsége A városi pártbizottság 1980-ban, a járási pártbi zottság 19Sl-ben átfogóan tárgyalta a nőpolitikái ha tározat végrehajtását. A megyei határozat megjelenése után mindkét testület intézkedési tervbe foglalta a kővetkező néhány év teendőit, aminek végrehajtását a városi pártbizottság az egyes gazdálkodó egységek beszámoltatása során rendszeresen — legutóbb 1983-ban, szövetkezeti területen — ellenőrizte. Ahogy a tapasztalatok mutatják, a pártaiapszer- vezeti fórumokon általában 2—3 évenként, vágy ennél gyakrabban kerülnek napirendre nőpolitikái kérdések, tehát nyugodtan leszögczheljük, hogy a nőkérdés a politikai munka szerves részévé vált. Mindez a társadalmi és gazdasági élet minden területén jól kimutatható változást eredményezett a nrílr Mély részvéttel vettek végső búcsút Dabrónaki Gyulától, a munkásmozgalom régi harcosától, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjától, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugalmazott elnökétől, az Élelmezésipari Dolgozók Szak- szervezetének elnökétől, kedden a Mező Imre úti temetőben. A ravatalnál párt-, állami és társadalmi életünk több vezetője állt díszőrséget, s családtagjain kívül lerótták kegyeletüket Dabrónaki Gyula harcostársai, egykori munkatársai, barátai , és tisztelői. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsága és a Központi Néni Ellenőrzési Bizottság nevében Szakali József, a KNEB elnöke búcsúzott az elhunyttól. Hangsúlyozta, hogy Dabrónaki Gyula halálával a párt megbízható, hű harcosát veszítette el, akit gyermekkorától kezdve elszakíthatatlan szálak fűzték a munkásmozgalomhoz. 1940-ben lépett be a pártba, s a felszabadulás után a Szociáldemokrata Párt VIII. kerületi titkára, a két munkáspárt egyesülését követően, 1948 és 1953 között a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének tagja volt. Az évek során több fontos irányító beosztásban dolgozott: 1957-ben élelmezésügyi miniszterhelyettessé nevezték ki, egy évvel később a KNEB elnökhelyettesévé választották. 1959-től ismét az élelmezésügyi miniszter első helyetteseként tevékenykedett. Belépő az NC-tsnfeSyani Az üzemet 300 fősre tervezték, jelenleg batvanan dolgoznak. Néhányan a régi szervokormánygyártó üzemből kerültek ide át, többen a megszüntetett motorgyártás területéről, de sok az új belépő is, A követelmények az itt dolgozókkal szemben igen magasak. Valamennyien kiválóan művelik szakmájukat, többen közülük érettségiztek és elvégezték az NC- tanfolyamot. Tavaly a Csepel Autógyár 80 embert küldött tanfolyamra, az oklevéllel a zsebükben, többen kerültek közülük a Bendiberica üzembe.- Az idén szeptemberben újabb 35 szakmunkást iskoláztak be. — Az új üzemben az első időszakban azoknak a szakembereknek kell összegyűlniük, akik később valamilyen szintű irányítói munkakörre is alkalmassá válnak — mondja Magyaros József, a Bendiberica üzem vezetője. — Amikor megérkeztek például a gépek, először nekünk, vezetőknek kellett megismerkednünk azokkal, hogy irányíthassuk azokat, akik ma termelnek rajtuk. Sok a fiatal az üzemben. Eavhar- mad részük 30 év alatti, ők már korábban is NC-munka- helyen dolgoztak. A félmilliárd forintos beruházás, nem túlzás azt állítani, hogy igen rövid időn belül. 28 hónap alatt készült el. Maguk a dolgozók az utolsó 5—6 hónapban kerültek ide. S vállalták évente 37 ezer új típusú szervokormány gyártását. — Ebből az idén 600 darabot szerelünk össze, és 1000-hez készítjük el az alkatrészeket. Emellett a hagyományos szervokormányhoz is gyártunk alkatrészeket, egyelőre még ez utóbbi na1987-ben választották meg a KNEB elnökévé, s ezt a posztot 10 esztendőn át, nyugdíjazásáig töltötte be. Dabrónaki Gyula munkássága meghatározó jelentőségű volt a szervezet életében, s elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a népi ellenőrzés széles társadalmi alapokon nyugvó és eredményesen tevékenykedő ellenőrző szervvé fejlődött. Mindig nagy súlyt helyezett arra, hogy erősödjenek a népi ellenőrzés demokratikus vonásai, és soha nem az egyes személyek, hanem a fejlődést fékező hibák ellen harcolt. Különös fontosságot tulajdonított a jó tapasztalatok összegyűjtésének és széles körű elterjesztésének. Közvetlen egyénisége, ember- szeretete, segítőkészsége tiszteletet és megbecsülést váltott ki. Munkásságát számos magas kitüntetéssel ismerték el. Dabrónaki G-yula személyében annak a nemzedéknek kiemelkedő alakját búcsúztatjuk, amely töretlen hittel, gyakran egészségét sem kímélve, fáradhatatlanul munkálkodott a szocialista Magyarország megteremtésén — hangsúlyozta Szakáll József. A család, a barátok és az Élelmezésügyi Dolgozók Szak- szervezete nevében Szilágyi László, az ÉDOSZ titkára búcsúzott. Dabrónaki Gyulát a munkásmozgalmi panteon sírkertjében helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartás az Inteirnacionálé hangjaival ért véget. gyobb mennyiség — tájékoztat az üzemvezető. Ahhoz, hogy itt valóban rutinszerűen termeljenek, még időre van szükség. Másrészt, hogy az üzem kapacitását — a 37 ezer kormány két műszakban —, mikorra kötik le a hnegirendelések, az a kereskedőkön múlik. Alkalmazkodni tudni kel! — Most alakul ki a szervezeti felújítás is, hiszen művezetőkre, diszpécserekre, a műszaki munkát, a műszaki feladatokat ellátó emberekre nagy szükség van még. Üj termék bevezetése, az új technika, technológia megszokása még egy nagyüzemben sem mindennapi feladat. Igaz, annyira túlértékelni sem szabad — figyelmeztet Magyaros József —,\ hiszen a fejlődés velejárója. A műszaki apparátusnak mindenesetre alkalmazkodnia kell a piaci igényekhez. S az indítás nehézségei? A konstrukcióban elrejtett hibákat kell megtalálni, a szerszámokat kipróbálni, megfogni az egyes technológiai trükköket. Ma az a tervezés tekinthető pontosnak, amelyik a körülményeiket 70 százalékában jól látta meg előre. A 30 százalékhoz pedig igazodunk. Megszokni vagy megszökni. Szó szerint vehetik a mondást az új üzem dolgozói. Pontosabban: megismerni és jól dolgozni, vagy más munkahely után nézni. Ez a választási lehetőség, de egyelőre még senki sem él.t a második lehetőséggel. — Akik ide beléptünk — mondja Erdős Károly, akit a Kontaktéból csábított ide a modern technika —, hosszú távra döntöttünk így. Éppen az üzem kiépülésével párhuzamosan várjuk saját helyzetünk fellendülését. Ülésszak előtt Szakmunkásképzés Az ipar megújulási programjáról nem lehet tárgyalni anélkül, hogy ne foglalkozzunk az iparban dolgozó emberek helyzetével — mondotta a téma fontosságát hangsúlyozva Kapolyi László ipari miniszter, az országgyűlés ipari bizottságának kedden, a Parlamentben tartott ülésén. A tanácskozáson — amelyen részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés al- elnöke és Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár is — a képviselők az ipari szakmunkásképzés és -utánpótlás helyzetéről tárgyaltak. A miniszter rámutatott: a szakmunkásoktól azt várjuk, hegy alkalmazkodjanak a változó körülményekhez, a szakmunkások oktatásával szemben pedig az a követelményünk, hogy jól szolgálja ezt az alkalmazkodást. Az ipar rohamos létszám- csökkenését nemcsak a technikai felszereltség fejlesztésével, hanem a megfelelő szakmunkások kiképzésével lehet és ’ kell egyensúlyozni. E gondolatkör fogalmazódott meg a legtöbb felszólalásban. Kovács László (Pest megye, 20. vk.) azt szorgalmazta például, hogy az iskolarendszerű szakmunkásképzésben növekedjék az ipar, a vállalatok szerepe. Ügy vélekedett: a technikusképzést adó szákközépiskolákat az Ipari Minisztériumnak kellene átvennie. A vitában elhangzottakra Juhász Adám ipari minisztériumi államtitkár válaszolt. — A beilleszkedés gond nélkül ment — Klenczer János szerint, aiki 22 éve autógyári dolgozó, és másfél évtizedig dolgozott a régi szervokormány-gyártó üzemben —. Hiszen a közös érdeklődés, a közös tervek hoztak ebbe az üzembe valamennyiünket. Igaz, hogy az aiapórabérünk is magasabb, mint a többi üzemben. De! Magasabbak a követelmények is. A normaidő például nagyon pontosan kiszámított. Az én órabérem 15 forinttal lett több, 42 forint. (Ebben az üzemben is a legmagasabbak közé tartozik.) Am nincs semmi mellékesre lehetőség. Még minden lehetséges — Egy-két év kell, hogy kiforrjon az üzem. Ahogy nő a darabszám, úgy nőhet majd a keresetünk is — fűzi hozzá Vígh Sándor, aki az öntvénysoron sorvezető. S még előttünk van egy nagyobb lélegzetű átszervezés. Október vége felé, a régi szervoüzem is átköltözik ide, mert a szervokormány gyártása önálló gyárrészkgben folyik. S a költözködés alatt is folyamatosan termelünk. Elsőként a szerelde kezdi meg a hurcol- kodást... Utána a többi üzemrész. Az új üzem életében egyébként még igen sok a nyitott kérdés. Csak évek múlva kaphatunk választ arra: megtalálták-e itt számításaikat az emberek? Beváltják-e az új berendezések a hozzájuk fűzött reményeket? S nem utolsó sorban, igényt tart e a piac évente 37 ezer darab új típusú szervokormányra; igazolódik-e a piackutatók állítása? Hiszen minden más nyitott kérdés, ennek a függvénye. Eller Erzsébet Tertilstunk lakossága 57 800 fő, ezen belül kb. 32 ezer a nő, akik körében lényegében megvalósult a teljes foglalkoztatottság. A munkaképes korú nők 85 százaléka munkaviszonyban áll, arányuk az aktív keresők között 45,7 százalék. A háztartásokból bevonható munkaerő-tartalék elenyésző. A beszámolási időszakban 71 olyan nő kezdett dolgozni, aki korábban háztartásbeli volt. A környék hagyományosan sok nő részére munkaalkalmat biztosító üzemein, szövetkezetein kívül új munkahelyi lehetőségek kínálkoztak. Ezek kapcsolódnak a város idegen- forgalmi, közművelődési, oktatási és egészségügyi feladataihoz. A kereskedelmi dolgozók 95, a pedagógusok 82, az egészségügyi dolgozók 89 százaléka nó. Ez bérben, munkakörülményekben kedvezőbb helyzetet teremtett számukra, de ugyanakkor a nagyüzemi munkásnők száma — különösen a könnyűiparban — csőkként. Területünk alapvetően munkáslakta településekből áll. A szocialista szektorban foglalkoztatottak között 3150 a nő, ez az ott dogozók 51,9 százaléka. Jelenleg a körzetben élő, dolgozó nők 38 százaléka naponta ingázik, bár, különösen a tercier ágazatokban (szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás) jelentősen növekedett a munkavállalási lehetőség. Több kínálkozik a városban, Po- mázon és Budakalászon — erősen korlátozott ez a lehetőség a pilisi községekben, kevésbé Visegrádon és a Szentendrei-szigeten. A terület 13 ipari és mezőgazdasági szövetkezetében az összes foglalkoztatott több mint 60 százaléka nő. Tehát Szentendrén és környékén a nőknek a termelésben meghatározó szerepük van. Az iparban és szövetkezeti területen foglalkoztatott nők döntő többsége példamutatóan dolgozik. Aktivitásukat jól jellemzi, hogy csaknem 40 százalékuk tagja és szervezője a szocialista brigád- és mun- kaverseny-mozgalomnak. Az alapszintű képzés igényszintjének növekedése és a munka melleti továbbtanulás jól szolgálta a női foglalkoztatottak általános és szakmai műveltségének növekedését. A munkáltatók a legkülönbözőbb formákban — pl. munkaidőkedvezmény, előnyös műszak- beosztás, utazás és tanulmányi költségtérítés, szakmásító tanfolyam szervezése, egyszeri jutalom, órabéremelés stb. — segítik a dolgozó nőket a szakképzettség megszerzésében. A tanulási kedvet csökkenti, hogy a vállalatok egy része egyszerű, szakképzettséget nem igénylő betanított munkában tudja foglalkoztatni, a nőket (PEVDI, Dunabogdány, Úttörő Tsz). A nők többsége teljesítménybérben dolgozik. Megfigyelhető, hogy a szakképzettség megszerzése nem jelent anyagi előnyt, ugyanis az órabéremelés a teljesítmény szerinti bérezéskor esetenként eltűnik. Megítélésünk szerint a jelenlegi bérezési rendszer nem kellően ösztönöz a szakmai képzettség megszerzésére. A gazdasági és társadalmi szervek többszöri kezdeményezése ellenére is csak elenyészően sikerült a gyesen levő kismamákat szakmai képzésbe bevonni. Okai: lekötöttség családfő túlmunkája, gyermek- elhelyezési gond, kedvezőtlen képzési időpont, érdektelenség, konzervatív szemlélet. A területünkön foglalkoztatott nők 17 százaléka középiskolát végzett. Döntő többségük ügyviteli, ügyintézői munkakörben tevékenykedik. A nem fizikai munkakörben dolgozók továbbtanulási kedve az átlagosnál nagyobbb. Ezt tapasztaljuk a kereskedelemben, a szolgáltatásban, a pénz- és munkaügyi területen is. A helyesebb pályaorientáció eredményeként mind kevesebb leány választja az általános ismeretanyagot nyújtó gimnáziumi képzést. Kezdeményezésünkre néhány éve az állami gimnáziumban érettségizők szakmát is elsajátíthatnak (gyors- és gépíró, számítástechnikai programozó). fi pártszervezetek irányitása alatt a nők jelentős része politikailag is képezi magát. Tájékozottságukat szélesítik a tömegpropaganda-tanfolyamo- kon, politikai vitaikörökben, ML esti egyetemeken és középiskolákban, valamint a társadalmi szervezetek politikai képzési keretében, örömteli, hogy az intézményes formákon kívül mind több lánynak, asz- szonynak vált természetes igényévé az önművelés. A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár kis csoportos foglalkozásain részt vevők 65 százaléka, a könyvtárak olvasóinak 50,6 százaléka nő. Egyre többen részesítik előnyben a szabad idő kihasználásának aktív formáit, mint a nyelvtanfolyam, családi testedzés, női kondicionálótorna, tömegsport. A nők politikai, közéleti aktivitása a politikai és szakmai műveltségükkel arányban emelkedett. Döntő többségük érti, elfogadja és támogatja pártunk politikáját. Az elmúlt csaknem tíz esztendőben területünkön 4,3 százalékkal növekedett a nők aránya a párttagok között. A politikai feladatok megoldása során is jellemző a nők fegyelmezettsége, megbízhatósága, ugyanakkor esetenként nem elég magabiztosak. A nők egy része világpolitikai eseményekben nehezebben igazodik el. Őszinte hívei a békének, támogatják a faji megkülönböztetés elleni küzdelmet és a proletár internacionalizmust. Belpolitikai téren legélénkebben az életszínvonal- az ifjúság- és szociálpolitikai kérdésekben nyilvánítanak véleményt. Az állami, társadalmi és tömegszervezetek választott funkcióiban a nők számarányuknak és képességeiknek megfelelően vesznek részt. fi mozgalomban, a közéletben szerzett tapasztalat jelentősen segíti a nők vezetővé érését. Megítélésünk szerint a folyamat lassan, de biztatóan halad. A nők napi munkakedvét, közérzetét, társadalmi aktivitását jelentősen befolyásolják munka- és életkörülményeik alakulása. Üzemeink, szövetkezeteink az elmúlt időszakban sokat tettek az egészségre ártalmas munkahelyek megszüntetéséért. Gazdasági vezetőink részéről azonban még mindig tapasztalható az a szemlélet, hogy a szociális és munkakörülmények javítása érdekében tett intézkedéseket a nőpolitika javára tüntetik fel. Ugyanakkor — elsősorban a könnyűipar területén — a nők 28,9 százaléka dolgozik váltott műszakban, míg ez a férfiaknak csak 6,7 százaléka. A nők társadalmi egyenlőségének fontos elve az egyenlő munkáért egyenlő bért érvényesítése. E tekintetben területünkön fejlődés tapasztalható. A pártszervezetek rendszeresen foglalkoznak a nők bérezésének alakulásával, melynek hatása a nők alapbérének növekedési ütemében is megmutatkozik, mivel az helyenként már meghaladja a férfiakét. A termelő munkában foglalkoztatott nők bére a férfiak bérének mintegy 70 százaléka. A meglevő indokolt bérkülönbséget, tekintettel az ismert okokra — a nők alacsonyabb képzettségi szintje, a könnyebb fizikai munka, kevesebb szakmai gyakorlat — csak hosszabb időszak alatt lehet csökkenteni. Mindezek mellett találkozunk szubjektív megítélésből fakadó bérkülönbségekkel, amelyeknek a megszüntetése szemléletváltozást követel. Pártszervezeteink körültekintően foglalnak állást a nők erkölcsi elismerése, kitüntetése érdekében. Mintegy 30 százalékos a nők aránya a kormány- és miniszteri kitüntetettek között. A vállalati elismerések egyre nagyobb hányadát ma már nők kapják. Körzetünkoen az állami és vállalati erőforrások felhasználásával a VI. ötéves tervben jelentős fejlődés következett be a gyermekintézményeknél. A városban és a községekben a bölcsődei ellátás — Pomáz nagyközség kivételével — megnyugtató. Több területen lehetőség van a gyermekgondozási szabadságon levő kismá- mák kicsinyeinek ellátására is, abban az esetben, ha részmunkaidőben vállalnak munkát. (Fomáz és Budakalász nagyközség kivételével.) Minden igényjogosult gyermek óvodai elhelyezését biztosítani tudjuk. A városban és a községek többségében az általános iskolákban egy műszakos az oktatás. A napközi otthonos ellátás tekintetében is jelentős fejlődés tapasztalható. Törekvéseink ellenére a kereskedelem és a szolgáltatás nem fejlődött kellően. A területen működő üzletek többsége korszerűtlen, az ellátás akadozik, a nyitva tartás nem mindig igazodik a munkaidőhöz — pl. szigeti községek —, a választék szegényes. A család ellátásához szükséges áruféleségek beszerzése komolyan igénybe veszi a háziasszonyok erejét és idejét. Pozitívum, hogy üzemeink egy része, mint pl. a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, gyáron belül igyekszik megoldani a bevásárlási gondokat. Az üzemi étkeztetés minősége és rendszere javult. Tapasztalható, hogy egyre több család veszi igénybe ezt a lehetőséget, ezzel is könnyítve a háztartási munkát. A nők életmódjában, életvitelében szembetűnő változások nem történtek. Ennek okai objektív és szubjektív tényezőkben találhatók. A családon belül még mindig, az utóbbi néhány évben pedig fokozottan érzékelhető az egyenlőtlen teherviselés. A családokra nehezedő anyagi terhek miatt a férfiak egyre gyakrabban vállalnak túlmunkát, ezért az otthoni terhek újra visszaszállnak az anyákra. A háztartási munkát megkönnyítő gépek, berendezések, félkész és mirelitkészítmények legtöbb család számára meglehetősen drágák. Ezért a háziasszonyok többsége inkább a munkaigényesebb, de lényegesen olcsóbb hagyományos módszereket alkalmazza a háztartásban. fiz eredménye!; elismerése mellett azt is látnunk kell, hogy a családon belüli egyenjogúság a sokoldalú nevelés, felvilágosítás ellenére sem teljes. Téves nézetek, megcsontosodott szokások, hagyományok, családféltés, igénytelenség akadályozza a nők egyéniségének teljes kibontakozását, és ez bizony sokszor társadalmi céljaink ellen hat. Az irányító testületek a nőpolitikái munkában elért eredményeket és gondokat feltárták. Elismeréssel szóltak a területünkön élő és dolgozó nők társadalomépítő munkáiról. Intézkedési tervben rögzítették a pártszervek az állami vállalatok, szövetkezetek és tanácsok feladatait a nők munkáiénak könnyítésében, a továbbtanulás, a közéletiség javításában. Turcsányl Imréné, az MSZMP Szentendrei városi Bizottságának politikai munkatársa sí! a Bendiberica 5 / Stirf után messze még a céhéi A felújított, hatezer négyzetméteres csarnokban, a legkorszerűbb gépek között úgy érzem magam, mintha nem is egy termelő nagyüzemben, hanem óriás laboratóriumban volnék. A száz berendezés közül negyvenkettőt régebbiből újítottak fel, s a harminckét külföldi maró cs eszterga mellett, tíz a Csepel Autógyár saját kivitelezésű célgépe. A gépek egyötöd része NC és CNC vezérlésű. A Csepel Autógyárban július közepén átadott, új szervokormánygyártó üzemében vagyunk. Az autógyár a Bendix világhírű ccg spanyol leányvállalatától vásárolta meg a C 300- as és a C 500-as típusú szervokormányok licencét. A gyártástechnológiát a francia SERI Renault céggel közösen tervezték.
