Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-12 / 240. szám

PEST MEGYEI vnic mmkMM,esyisíueteki AZ MSZMf>'PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A,MEGYEI-TANÁCS LAPJA XXVni. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Ár»: 1.40 forint 1984. OKTÓBER 12., PÉNTEK • • Ülést tartott a Minisztertanács Terület- és településfejlesztés ® Intézkedés az eszi mezőgazdasági munkák meggyorsítására Megkezdődik az Országos Onkológiai Intézet rekonstrukciója SZILÁRD ALAPOKON E gyetlen arányszám ki­mondása is elegendő lehet ahhoz, hogy ér­zékeljük valaminek a sú­lyát, fontosságát. Tavaly december 31-én Pest me­gye lakosságából 43,4 szá­zalékkal részesedtek azok, akik még nem, töltötték be a harmincadik életévü­ket, azaz mind a köznapi, mind a hivatalos megjelö­lés szerint fiatalok. E kor­csoport nagysága, a tár­sadalomnak a jövőért ér­zett felelőssége, az ifjú- ságpol itikában elért ered­mények és a felhalmozó­dott gondok égyaránt tük­röződnek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1984. ok­tóber 9-i üléséről kiadott közleményből. A vezető párttestület — az idősze­rű nemzetközi kérdésékről szóló tájékoztató meghall­gatása mellett — állásfog­lalást fogadott el az ifjú- ságpolitilcai teendőkről, ha­tározatot hozott az ország- gyűlés és a tanácsok tevé­kenysége továbbfejleszté­sének feladatairól. Ami mindkét téma kapcsán szembetűnő, az az, hogy az elért eredmények követe­lik meg az újabb lépése­ket, azaz o haladás terem­tette szilárd alapok teszik lehetővé — a társadalmi­gazdasági változásokat ma­gukba foglaló — közeleb­bi és távolabbi célok friss megfogalmazását. Következetesen járt út­ról van szó. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bi­zottságának az időszerű feladatokról 1957. február 26-án hozott határozatából idézünk: „A párt politikai munkájának egyik közpon­ti kérdése, ma és a jövő­ben még inkább az ifjúság erkölcsi-politikai nevelésé­nek, és általában az ifjú­ság jelenéről és jövőjéről való gondoskodásnak a kérdése”. Ma tiszta lelki­ismerettel állíthatjuk — emlékezetetve az MSZMP Központi Bizottsága 1970. februári, ún. ifjúságpoliti­kai határozatára, az or­szággyűlés által 1971 szep­temberében hatályba lép­tetett ifjúsági törvényre —, hogy a párt ifjúságpo­litikájának elvei helyesnek bizonyultak, kiállták az idő próbáját, a politikai gyakorlat és a közgondol­kodás részévé váltak. Amint az előbbihez ha­sonló módon követhetnénk nyomon az országgyűlés, a tanácsok munkája tökéle­tesítésének mozzanatait is, azaz egyik területen sem valami újnak a kezdéséről, hanem megkezdettek értő, magasabb színvonalú foly-. tatásáról van szó. F igyelmet érdemel — mert útmutatás a mindennapi gyakor­lat alakítói számára —, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása abból indul ki: az ifjúság a társada­lom szerves része, állapo­tát, fejlődését a társadalmi viszonyok határozzák meg. Ezért az ifjúságot nem ál­talában kell megítélni, ha­nem a társadalom fejlődé­sével, a társadalmi folya­matokkal összefüggésben. Ez döntő, mert elvi néző­pont érvényesül az állás- foglalásnak az^ún. — ha egyáltalán szabad ilyen szétválasztást tenni —. po­litikai részében, s azokban a szakaszaiban, amelyek a gazdaság, a tárgyi világ te­repén megteendő, az álla­mi szerveknek ajánlott lé­péseket foglalják maguk­ba. A pályakezdés, a család- alapítás, az önálló otthon megteremtése a fiatalok számára — jelentős fejlő­dés ellenére — nehéz ter­hek felmutatója. Mert hi­szen igaz, hogy például tavaly a megyében az ösz- szes lakáskiutalás 49,2 százalékát fiatal házasok kapták, hogy a megye ter­melőágazataiban minden második szakmunkás a fiatalok közé tartozik, de jogos, indokolt azoknak a lépéseknek a sora, ame­lyeket a párttestület ülé­sén most elfogadott állás- foglalás szükségesnek tart, s amelyek — utalunk csu­pán a Minisztertanácsnak a közelmúltban, szeptem­ber 27-i ülésén elfogadott határozatára, a népesedés- politikai teendőkről — is­mét hosszú távra jelölik meg a követhető, követen­dő irányokat. R sg múlt történelmünk­be visszapillantva: egy 1302-ben kelt, a Jankovich család levéltá­rából közgyűjteménybeke­rült oklevélben olvasható első ízben magyarul mai fiatal, az ottani és akkori írásmóddal fyotol szavunk. Leírták azóta sok miliió- szor, ám mégsem ezt, ha­nem azt tartja számon a történelem, mi történt a ' fiatalok érdekében és el­lenében. Szerénytelenség, elfogultság lenne azt állí­tani, a felszabadulás óta eltelt majd’' négy évtized alatt több történt érde­kükben, mint előtte hosz- szú századokon át? Miért lenne szerénytelenség, el­fogultság? A mai közép­korúak, idősek akkor fia­talok voltak! Az akkor húszesztendős ma hatvan­éves! Napjainkban a me­gye lakosságának többsége — egészen pontosan 59,5 százaléka — olyanokból áll, akik a felszabadulás után születettek. Miért furcsálljuk tehát, hogy más szemmel nézik ezt a szá­mukra természetes vilá­got, mint nézzük mi, akik tudjuk, milyen volt az a másik, elsüllyedt világ? Türelmet, tapintattal társult következetességet sugall a Központi Bizott­ság állásfoglalása, amint türelemre, az állampolgá­ri és a hivatalos szemlélet fokozatos —. de most már elkerülhetetlen — meg­változására van szükség az országgyűlés, a taná­csok tevékenysége tovább­fejlesztésénél is. A párt­testületi határozat logiku­san kapcsolódik az új vá­lasztójogi törvényhez, elvi alapjait adja a jövő évben esedékes általános válasz­tások átfogó munkájának, ám mégis, ez utóbbinál sokkal távolabbra mutat, a szocialista demokrácia olyan friss hajtásainak serkentője kíván lenni, amelyek beteljesítik a köl­tői óhajt, még inkább a hozzáértők, dolgozó nép okos gyülekezetévé téve a néphatalom alapvető két intézményét. Ma: 3. oldal: A váltakat sem veregetik meg 6. oldal: A PEMÜ újabb bravúrja 7-8 oldal: Rádió- és tv-műscr a jövő hétre A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén megvitatta a terü­let- és településfejlesztés hosz- szú távú feladatairól készített előterjesztést, és úgy határo­zott, hogy azt társadalmi vitá­ra bocsátja. Felkérte a társa­dalmi szervezeteket a vita le­folytatására, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsát pe­dig arra, hogy az irányelvek kidolgozásában és a társadal­mi vita megszervezésében működjön közre. A Minisztertanács tájékoz­tatást hallgatott meg az őszi mezőgazdasági munkák hely­zetéről. Kötelezte a miniszté­riumokat és a főhatóságokat, hogy ha kell, soron kívüli in­tézkedésekkel segítsék elő azoknak a feltételeknek a biz­tosítását, amelyek az időjárási okok miatt összetorlódott munkák szervezett és megfe­lelő minőségű elvégzéséhez szükségesek. A kormány az Állami Tervbizottság döntését meg­erősítve hozzájárult a Szege­di Orvostudományi Egyetem új klinikai tömbje építésének megkezdéséhez, valamint az Országos Onkológiai Intézet rekonstrukciójának előkészíté­séhez. Hazai szükségletre Pest megyei szüret halasztással Garantált borszőlőár Esőszünetben telnek kádak A nyár még teli boroshor­dókat, bő szüretet ígért a szőlősgazdáknak. E reménye­ket azonban már jócskán megfogyasztbtta * a kedvezőt­len időjárás. A Pest megyei Pincegazdaságtól kapott tájé­koztatás szerint mindössze 54 ezer tonna, hektárankint 39 mázsa termésre van kilátás. Az alacsonyabb hozamok gyengébb minőséggel, kisebb cukorfokkal párosulnak. Ép­pen ezért a nyereségkiesést pótlandó, határozott a pince- gazdaság úgy, hogy régi part­nerei számára, a vele szerző­déses viszonyban állók eseté­ben, emeli az átvételi árat. Er­re egyebek között az illetékes minisztérium is lehetőséget adott: a bortörvénytől eltér rően, az idén az iparinak mi­nősítendő szőlő cukorfokát 14 helyett 12,5-ben állapították meg. Az adott határon belül, vagyis a borszőlőért hétforin­tos kilogrammonkénti védő­árat garantál a Pest megyei Pincegazdaság a szerződöttek­nek. A hernádi és a tápió- jászsági társulások taggazda­ságainak húsz százalék árki­egészítést ad. Többet fizetnek a kistermelőknek is, ők a ta­valyi öt százaléktól eltérően az idén hat-nyolc százalék árkie­gészítésben részesülnek. Ugyanígy többletbevételhez jutnak a minőségi borok ké­szítői, azok a gazdaságok, amelyek például olaszrizlin- get, leánykát vagy éppen kék­frankost termelnek. A tervek szerint a múlt hét végén kezdődött volna meg az igazi szüret megyénkben. E munkákat azonban megállítot­ta az eső. Így a dátum október 13-ára, illetve 14-re tevődött át. V. B. Évente 8,5 millió méter bányaművelésre használatos elektro­mos gyújtó vezetékpárt gyártanak Érden a Benta-völgye Ter­melőszövetkezet vezetékkészítő üzemében. Ez a mennyiség fe­dezi a hazai szükségletet. Felvételünk előterében Viktorius Fe* rencné az úgynevezett számlapos gyújtóvezetéket dugózza Hancsovszki János felvétele Importot helyettesíteni Több üveg a konzervekhez A gyorsan fejlődő élelmi­szeripar termékeinek csomago­lásához szükséges konzerves üvegek és palackok hazai gyártásának fejlesztésére indí­tott program folytatása mellett foglalt állást a kormány Gaz­dasági Bizottsága. Így lehető­ség nyílt az Üvegipari Művek sajószentpéteri gyárának bőví­tésére, s ezzel évi mintegy 110 millió konzervesüveggel növe­lik termelését. Az idén még 49 millió da­rab konzervüveg és 62 millió palack hiány mutatkozott, amit importból kell pótolni. Jövőre tovább nő az élelmiszeripar igénye, ezért további erőfeszí­tések szükségesek ahhoz, hogy a sajószentpéteri üveggyár bővítése késés nélkül, 1935 ne­gyedik negyedévéig befejeződ­jön. Ez a fejlesztés így a jövő évben mintegy 25 millióval, több konzervüveggel segítheti az ellátást. Ezen túlmenően az Üvegipari Művök orosházi gyárában — a meglevő kemen­ce mellé — egy import auto­mata gépet állítanak munkába még a jövő év második felé­ben. így ez a nagy teljesítmé­nyű, új berendezés 1985 vé­géig várhatóan 20—22 millió darabbal enyhíti a hiányt. A fejlesztés tehát jövőre már együttvéve több mint 45 mil­lió darabbal növeli a konzerv- üvegek hazai termelését. A fejlesztés kiterjedt a konzerv­üveg zárásmódjának korszerű­sítésére is. Fagyszabadság helyett A télre készül már a PÁÉV Néhány évtizede, az első fagyok beköszöntése után a kő­művesek gondosan összecsomagolták szerszámaikat, s tavaszig nem is gyakorolták szakmájukat. Részben a sürgető igények, a folyamatos foglalkoztatási és az egyre magasabb fokú gépe­sítés eredményeként az építőiparban ma már ismeretlen a fagyszabadság fogalma. Mint arról Csömör Elek termelési fő­osztályvezető-helyettes tájékoztatott, a téli munka azonban ma is drágább, s alapos felkészülést igényel. Már szeptemberben összeál­lítják a téli programot, s részletes, minden illetékessel egyeztetett felkészülési tervet készítenek. Ez alapján gon­doskodnak arról, hogy szak­embereik folyamatosan dol­Együttműködési munkaterv öt évre Tudomány és technika A KGST-tagországok tudo­mánypolitikájának alapjai és stratégiája a nyolcvanas évek­ben címmel nemzetközi kon­ferenciát rendezett Budapes­ten októben 8—11. között a Magyar Tudományos Akadé­mia Kutatásszervezési Intéze­te és a Szociológiai Kutató Intézet. A csütörtökön befeje­ződött négynapos tanácskozás- sorozaton — amelyen Bulgá­ria, Csehszlovákia. Lengyelor­szág, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió, valamint Kuba küldöttségei vettek részt — a KGST tu­dományos-műszaki együttmű­ködési bizottsága egyik kuta­tási témája keretében folytat­tak eszmecserét a tudomány és a technika fejlődésének ál­talános elméleti és szocioló­giai kérdéseiről. A konferencián elfogadták a következő öt évre érvényes együttműködési munkatervet. gozhassanak, s jövedelmük lé­nyegesen ne legyen kevesebb a nyári hónapokénál. Ehhez úgy kell programozni a munkát, hogy az épületek többsége téliesíthető állapot­ban legyen. Erre egyrészt azért van szükség, hogy a munkásokat megvédjék a hi­degtől és a hótól, másrészt a minőség se szenvedjen csor­bát. A fűtést eddig általában olajtüzelésű mobil-kazánokkal oldották meg. Ma ez túlságo­san drága mulatság lenne, ezért az épületek szerelési munkáit úgy időzítették, hogy a befejező munkák idején már a végleges fűtőrendszer mű­ködjön. Idén még 194 lakást kell a PÁÉV-nak átadnia, s október 15-re valamennyiben meleg helyen lesznek a szakiparo­sok. A vállalat gazdaságossága múlhat azon, hogy mennyire sikerül leszorítani a költsége­ket. Csupán a téli többlet- üzemanyag-költség több mint kétmillió forintra rúghat. Aa építők, mint mindig, abban reménykednek, hogy a tél nem lesz túlságosan szigorú, s a több millió forintos kiadásnak legalább egy részét sikerül megtakarítani. Cs. A. A konzuli testület programja A Külügyminisztérium kon­zuli osztályának meghívására a Magyarországon akkreditált konzulok csütörtökön kirándu­láson vettek részt Nógrád me* gyében. Az egynapos program keretében megismerkedtek Salgótarján és a megye neve­zetességeivel. ■ KöTÉlmB Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte I. János Károly királyt Spanyolország nemzeti ünnepe alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom