Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

MECVEt 1984. OKTÓBER 2., KEDD aEMmj NYOLC ES Fii CM y A politikai kommentátorok J stopperórával a kezükben mér- ^ ték a szovjet külügyminiszter és az amerikai vezetők közötti ^ műltheti megbeszélések idő- K tartamát. Nyolc és fél óra, je- Z lentették, amikor a Reagan el- 2 nőkkel lezajlott washingtoni 4 találkozó és a Shultz külügy- d miniszterrel folytatott két tár- y. gyalás idejét összeadták. Az, hogy egy államfő fogad egy külügyminisztert, termé­szetes esemény — illetve an­nak kellene lennie. Különle­gessé akkor válik, ha erre hosszú ideje nem került sor — esetünkben három és fél éve. És világeseménnyé akkor vá­lik, ha az Egyesült Államok elnökéről és a Szovjetunió külügyminiszteréről van szó ~ miután az elnök beiktatá­sa óta eltelt több mint há­rom és fél esztendő alatt nem volt ilyen találkozó. Ezért ír­hatta James Rest on, a neves amerikai publicista, hogy a ta­lálkozó legfőbb eredménye, hogy egyáltalán — létrejött. Világunk eléggé veszélyes ahhoz, hogy aggodalmat kelt­sen, a legnagyobb nukleáris arzenál birtokában levő két hatalom a csúcsszintén — képletesen szólva — nincs be­szélő viszonyban. Természete­sen mindkét ország vezetői a legkitűnőbb információkat és elemzéseket kapják, állandó a diplomáciai érintkezés: ám mindez mégsem egyenértékű a döntéshozók személyes talál­kozóival. A pontos tájékozó­dáshoz hozzátartozik az állás­pontok olyasfajta személyes szembesítése is, aminőre a közreadott információk szerint Gromiko és amerikai meghí­vói között sor került. Nem­csak a megegyezés hasznos: már az ellentétek pontos be­határolása, s az átléphetetlen határok pontos ismerete is. Ez azonban, természetesen, nem elegendő. S itt visszaka­nyarodunk a párbeszéd hosszú hiányának okaihoz. Washing­ton új, már Carter idejében megkezdődött, s a Reagan-ad- minisztráció idején még mar­kánsabbá vált kurzusa veze­tett a dialógus béfagyásához, a stratégiai fegyverzetkorláto­zási tárgyalási folyamat meg­szakadásához — az a felfogás, amely nem elégszik meg a stratégiai paritással, egyenlő­séggel, hanem a fölény kiví­vására törekszik, akár a „csil­lagháborús” verseny elindítá­sával is. Az eddigi eredmény azt mutatta: világunk ettől nem biztonságosabb lett, ha­nem bizonytalanabb. A Fehér Házban lezajlott — Shultz külügyminiszter által „filozofikusnak” is minősített — párbeszédben a szovjet kül­ügyminiszter felhívta erre a figyelmet. A szovjet vezetés az amerikai fegyverkezés gya­korlati tényeit veti össze a washingtoni politikusoknak az utóbbi időben elhangzó békü- lékeny megfogalmazásaival, tárgyalási hajlandóságával, amikor mérleget von és leszö­gezi, a tényleges változási nem szavak, hanem tettek je­lezhetik csupán. Gromiko ezt nyíltan megmondta a wa­shingtoni megbeszélések előtt és után is — s ekkor már azt is hozzáfűzhette, hogy egyelő­re, sajnos, nincs jele annak, hogy ilyen változásra sor ke­rült volna az amerikai politi­kában. Ugyanakkor ENSZ- fceszédében a szovjet diploma­ta kifejtetté a Szovjetunió megoldási javaslatait. Csekély, de mégis meg­nyugtató bizonyosság azon­ban. hogy az amerikai döntés­hozók most tökéletesen tisztá­ban vannak azzal, milyen tet­teket vár tőlük a szovjet veze­tés ahhoz, hogy tényleges vál­tozásra kerüljön sor. A szov­jet—amerikai viszony az ame­rikai választások utón is a világpolitika meghatározó té­nyezője lesz, s akkor hosszabb idő áll majd rendelkezésre a tettekhez is, amelyek feltétle­nül szükségesek a tárgyalási folyamat s még inkább: a fegvvsrzetkorlátozás újbóli be­indításához. Nyolc és fél óra nem sok idő több mint három és fél esztendő utón. Nem ellensú­lyozhatta a kapcsolat hosszú hiányát, még kevésbé helyet­tesítheti a lényeget érintő po­litikai döntéseket, de lehető- ' séget nyújt a későbbi munká­hoz. B. D. A Pravda cikke a fehér káli tárgyalásokról Ellentmondásos a reagani politika „Intenzív és néha filozo­fikus jellegű” eszmecserének minősítette Shultz amerikai külügyminiszter az elmúlt hé­ten megtartott magas szintű szovjet—amerikai megbeszélé­seket. Shultz szerint megálla­podás jött létre arról, hogy a két fél továbbra is rendszeres kapcsolatban marad egymás­sal, a diplomáciai csatorná­kon keresztül. „Bízunk abban, hogy így megvitatjuk a most felmerült kérdéseket és tár­gyalni fogunk néhány fontos témáról” — hangoztatta a' külügyminiszter az ABC tele­víziós hálózatnák vasárnap adott nyilatkozatában. Gromiko külügyminiszterrel megtartott találkozóiról szólva azt mondotta, hogy azon érin­tették a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, a regionális kérdé­seket és a fegyverzet korláto­zás témáit is. A külügyminiszter szerint a lehetséges eljövendő tárgyalá­sokon olyan megállapodásokra kell jutni, amelyek „mindkét fél számára előnyösek”. (Eze­ken a tárgyalásokon kell tisz­tázni, milyen tettekre van szükség a két fél részéről. Gromiko leszögezte: az arrie- rikai fél hangváltása nem elegendő, a szavak helyett tettekre van szükség. Shultz határozottan tagadta, hogy az amerikai fél a , tárgyalásokon felvetette volna: hajlandó el­fogadni az űrfegyverekre vo­natkozó, a Szovjetunió által javasolt moratóriumot. Ha Reagan elnököt újravá­lasztják — mondotta Shultz —, a kormánynak „ugyanazt a stratégiát kell folytatni*, mint most” — vagyis „realis­tának, erősnek kell lennünk és készen kell állnunk arra, hogy konstruktív megállapodásokat tudjunk kidolgozni a Szovjet­unióval”. ........ Az NSZK kormánya üdvözli Andrej Gromiko találkozóinak létrejöttét Ronald Reagannel és George Shultzcal — jelen­tette ki hétfői, bonni sajtóér­tekezletén Peter Boenisch, a bonni kabinet szóvivője. A hivatalos, bonni értékelés szerint ezek a tárgyalások le­hetőséget kínáltak a nyílt és higgadt helyzetfelmérésre. Természetesen a jelenleg hely­zetben még nem lehetett áttö­résre számítani az amerikai— szovjet viszonyban — tette hozzá a nyugatnémet szóvivő. Az NSZK kormánya pozití­vumként ítéli meg, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió folytatni akarja a most megkezdett párbeszédet. Andrej Gromiko és Ronald Reagan pénteki washingtoni találkozója sajnos nem tá­masztja alá, hogy bármilyen pozitív gyakorlati változás következett volna be az Egye­sült Államok kormányzatának külpolitikájában — állapítja meg vasárnapi számában a Pravda. A lap vasárnapi nemzetközi szemléjében felidézi Reagan a hét elején mondott ENSZ-be- szédét is, leszögezve, hogy az elnök patetikus békeszólamai éles ellentmondásban vannak kormányzata gyakorlati tet­teivel. Reagan elismerte azt is, hogy nincs ésszerű alternatí­vája a fegyverzet-ellenőrzés­ről folytatott szovjet—ameri­kai tárgyalásoknak. Ugyanak­kor Armacost külügyminisz­ter-helyettes már egy nappal az elnök beszéde után katego­rikusan tagadta az amerikai rakéták Európából történő ki­vonásának lehetőségét. Wa­shington pedig jól tudja, hogy a.^zp\üetwniú mindaddig nem, Helyhatósági választások EszskRsjna-Vasztfálicbcn Az SPD és a Zöldek sikere Az NSZK legnagyobb lélek­számú tartományában, a 17 millió lakosú Észak-Rajna- Vésztfáliában vasárnap meg­tartott helyhatósági választás a szociáldemokraták és o Zöl­dek győzelmét, illetve a ke­reszténydemokraták és a sza­bad demokraták vereségét eredményezte. A választás igazi győztese a Zöldek kör­nyezetvédő és fegyverkezésel­lenes, baloldali tömegmozgal­ma, amely öt évvel ezelőtti 1,5 százalékát most 8,6 százalék­ra növelte. A fő vesztes pedig az FDP, amely tartományi át­lagban nem érte el az 5 szá­zalékot. A helyhatósági választáson, amelyen mindössze 65,8 száza­lékos volt a részvétel, az alábbi eredmény született tar­tományi átlagban: SPD 42,5 (44,9), CDU 42,2 (46,3), FDP 4,8 (6,5), Zöldek 8,6 (1,5), (A zárójelben levő számok az 1979-es eredményeket jelö­lik.) A mostani választás legfőbb tanulsága, hogy az NSZK-ban helyi szinten is változatlanul folytatódik a párterőviszonyok átrendeződése: a két nagy párt, a CDU-CSU és az SPD között a mérleg nyelvének szerepét a mind szélesebb bá­zissal rendelkező zöldek veszik át a mind vékonyabb alapra támaszkodó FDP-től. ül le a tárgyalóasztalhoz, amíg reá irányulnak az első csapás mérésére alkalmas amerikai „eurorakéták". Tények cálfolják az ameri­kai elnöknek azt a kijelenté­sét is, hogy kormányzata kész kedvező választ adni a Szov- jeuniónak a világűr militari- zálásának elkerülése érdeké­ben tett javaslatára. Az ame­rikai kongresszus által gya­korlatilag már jóváhagyott jövő évi katonai költségvetés ugyanis előirányozza egy vi­lágűrbe telepített eszközöket is magában foglaló gigantikus rakétaelhárító rendszer létre­hozását — mutat rá a Pravda. töcgyár rcpck hiinnhan Marjai József megbeszélései Ünnepélyes keretek között nyílt meg hétfőn Tallinnban, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában a magyar gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozata. A Magyar Kereskedelmi Kama­ra és az MTESZ a szovjet és az észtországi kereskedelmi és iparkamara közreműködésével rendezte meg — hetedik al­kalommal — a Szovjetunió­ban immár hagyományosnak számító magyar napokat. A megnyitón elhangzott be­szédében Marjai József mi­niszterelnök-helyettes szólt a magyar—szovjet kapcsolatok jelentőségéről, gazdasági együttműködésünk szerepéről, a magyar gazdasági élet előtt NA TQ-tcrvzk ez Ibskisi-félszigaisit Újabb katonai bázisok? Az Egyesült Államok újabb katonai bázisokat szándékozik építeni az Ibériai-félszigeten. Spanyol lapértesülések, vala­mint a hadügyminisztérium­ból származó hírek szerint Washington — egy nagyszabá- só NATO-terv keretében — a spanyol Galíciában, valamint a portugál főváros közelében létesítendő támaszpontra dol­gozott ki tervet. Ugyanakkor bővíti és modernizálja a Cádi- zi-öbölben levő tengerészeti bázisát. Ezzel — magyarázzák katonai szakértők — létrejön az Atlanti-óceán partvidékén az ún. atlanti homlokzat. Az is a terv részét képezi, hogy Portugáliában és Spa­nyolországban — a már meg­levő és létesítendő — báziso­kat összekötő olajvezetéket építenek, amelyek francia te­rületen keresztül Nyugat- Németországig és Olaszorszá­gig jutnak el, A NATO kato­nai tervezői azzal indokolják •az „Iberica” névvel - - illetett olajkutak szükségességét, hogy ha a Szovjetunió elvágja a Perzsa-öböl olaj lelőhelyeihez vezető tengeri utakat, az USA-nak és szövetségeseinek legyen utánpótlási vonala az európai szárazföldön. Az egész NATO-terv arra a szokásos „érvre” épül, hogy a Szovjetunió arra készül, hogy lerohanja Európát. És a terv — bizonygatják a hadügymi­nisztériumban — a két ibériai ország védelmét szolgálja. álló feladatokról. A vendég­látók nevében G. A. Tinszpo- jeg észt miniszterelnök-he­lyettes, a tervbizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket. A nap folyamán a kormány elnökhelyettese megbeszélést folytatott K. E. Vajnóval, az Észt Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkárá­val és B. E. Szaullal, az Észt .SZSZK minisztertanácsának elnökével. AliNmszsr Mohamed Moszkvában Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének meghívására hétfőn rövid lá­togatásra Moszkvába érkezett Ali Nasszer Mohamed, a Je­meni Szocialista Párt KB fő­titkára, a jemeni legfelsőbb népi tanács elnökségének el­nöke, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság miniszter- elnöke. Támogatják a sztrájkoló bányászokat Brit munkáspárti kongresszus Hétfőn az északnyugat-ang­liai Blackpoolban, a Brit Munkáspárt kongresszusa maradéktalan támogatást sza­vazott meg a hét hónapja sztrájkoló bányászoknak. Egy­szersmind elítélte a bányá­szok elleni „szervezett rend­őri erőszakot”. A támogatást az országos végrehajtó bizottság egyhan­gúlag megszavazott nyilatko­zata tartalmazta. Stan Orme, a Munkás­párt parlamenti csoportjának energiaügyi szóvivője hozzá­szólóként elmondta, hogy a bányászsztrájk elhúzódásáért a Thatcher-kormányt terheli a felelősség. Ha ez a kor­mány nem fordított volna há­tat az 1981-ben még általa is jóváhagyott .széntervnek”, amely a bányászat fellendí­tését tűzte ki célul, az idén bejelentett leépítések helyett, a bányászok nem léptek vol­na sztrájkba — mondotta. Tagadta, hogy ráfizetés címén be kellene bányákat zárni. A rzbsti uralkodó arab csú:stalálkozót särgst Szíria elutssífja a javaslatot Szíria vasárnap határozot­tan elutasította II. Hasszán marokkói királynak azt a ja­D'Escoto levele a Washington Pasihoz Alaptalan ez amerikai állítás A november 4-1 választás lesz az első nyílt és becsüle­tes szavazás Nicaragua törté­Jsruzekki beszéde a pártoktatási év megnyitóján Az ideológiai munka szerepe Lengyelországban megvan­nak a feltételek ahhoz, hogy a LEMP ideológiai offenzívá- ba menjen át, s ebben fontos szerep hárul a párttagok ideológiai képzésére, a párt­oktatásra — jelentette ki a pártoktatási év megnyitóján Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára. Jaruzelski a Trybuna Ludu hétfői számá­ban közölt beszédében a párt­munka rendkívül fontos éle­mének nevezte a pártoktatást. Fontos, hogy a LEMP tag­jai megfelelő marxista—le­ninista felkészültséggel ren­delkezzenek a nemzeti meg­egyezésért és az ország szo­cialista fejlesztéséért vívott küzdelemben, mondotta Ja­ruzelski és negatív jelenség­ként szólt a kapituláns ma­gatartásról és arról is, hogy sokan nem vonták le a kö­vetkeztetést az 1980-as vál­ságból. Az első titkár sürgette, hogy a lengyelországi esemé­nyeket az európai és a vi­lághelyzet fényében szemlél­jék. Ebben az összefüggésben rámutatott, hogy a létező szo­cializmus vívmányait, vagyis a testvéri szocialista országok eredményeit jobban meg kell ismerni, és erőteljesebben kell hangsúlyozni. Jaruzelski kiemelte, hogy a közvélemény alakításában a LEMP-nek nincsen monopó­liuma, de a párt ma már job­ban látja ellenfeleit és szö­vetségeseit egyaránt. Sürgette, hogy mindig a párt legyen az első a problémák felveté­sében, és feltétlen foglaljon állást, még a legnehezebb kérdésekben is. netében — állapította meg Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter a The Wa­shington Post című laphoz intézett levelében. A levél vi­tatja a Post egyik cikkének azt az állítását, hogy Nicara­gua nem tette lehetővé az Arturo Cruz által vezetett el­lenzéki csoport indulását, s ezért a választás „nem lehet demokratikus”. D’Escoto megállapítja: Cruz csoportja minden lehetőséget megkapott a részvételre. Ame­rikai jelentések alapján szö­gezi le a külügyminiszter, hogy az ellenzéki csoport azért döntött a távolmaradás mel­lett, mert ezzel Washington­nak ürügyet adhat a nicara­guai választás eredményeinek elutasítására. Cruz csoportja mindazt a lehetőséget meg­kaphatta, amit a többi ellen­zéki párt. Az amerikai magatartást jellemezve d’Escoto rámutat: Washington Somoza családjá­nak 45 éves diktatúrája alatt egyetlenegyszer sem kifogá­solta a nicaraguai „választá­sok” eredményét, így az or­szág lakosai joggal kételked­nek jelenlegi, a demokráciát hirdető kijelentéseiben. vaslatát, hogy'hívják össze az Arab Liga rendkívüli csúcs- értekezletét az egyiptomi— jordániai diplomáciai kapcso­latok újrafelvétele ügyében. A rabati uralkodó, az Arab Liga soros elnöke azt szeretné, ha a novemberre tervezett, előzőleg már több­ször elhalasztott ríjad! csúcs- találkozó előtt a szervezet tagállamai lehetőséget kap­nának közös álláspont kiala­kítására a múlt hét elején tett jordániai lépés _ kérdésé­ben, s megelőznék az arab­közi kapcsolatokban jelent­kező feszültség kiéleződését. Egy hivatalos Szíriái szóvi­vő vasárnap Damaszskuszban azt közölte, hogy Szíriát meglepte II. Hasszán javasla­ta, mert a rendkívüli arab csúcs összehívásával volta­képpen palástolni, „fedezni” akarják a jordániai lépést. Szíriái értékelés szerint a rabati találkozó egyszersmind azt a célt szolgálná, hogy Jordánia elkerülje az arab államok részéről való elíté­lést. Egyiptom ugyanis vál­tozatlanul tartja magát az 1979-ben, Camp Davidben kötött különállóihoz. Annak Idején az arab országok ét>p emiatt szakították meg diplo­máciai kapcsolatukat Kairó­val. Az arnmani döntés azt jelenti, hogy Jordánia meg­szegte az Arab Liga döntését — vélekednek szíriai részről. A jordániai lépést Szíria mellett Líbia is bírálta, több arab állam pedig sajnálko­zásának adott hangot amiatt, hogy Amman előzőleg nem konzultált velük. Kijelentette, hogy csak az a bánya nem gazdaságos, amelytől megtagadják a kor­szerűsítő beruházásokat. Egyetértett a bányász szák­szervezettel abban, hogy az Országos Szénhivatal nem kaphat korlátlan felhatalma­zást annak az eldöntésére, hogy melyik bányában cél­szerűtlen folytatni a kiter­melést. Az elfogadott határozatok egyike sem ítélte el a bányá­szokat a sztrájkőrláncok kö­rül előforduló erőszakos cse­lekmények miatt — elma­rasztalásban a rendőrség, il­letve a rendőrség tömeges be­vetését elrendelő államiha- talom részesült. Egyetlen jobboldali ' szak­szervezetet leszámítva vala­mennyi nagy szakszervezet kiállt a bányászok tevőleges támogatása mellett. Eric Hef- fer parlamenti képviselő, a Munkáspárt elnöke — aki a kongresszust megnyitotta — hangoztatta, hogy szakszerve­zeti és politikai akciók egy­aránt szükségesek, miután a bányászszakszervezet harca az egész szervezett munkás- mozgalom harca a munkanél­küliséget szülő thatcheri gaz­daságpolitika ellen. A kongresszus első napjá­nak második nagy vitájában vereség érte Neil Kinnockot, a párt vezérét. Kinnock — és vele a vb többsége azt sze­rette volna, ha a párt parla­menti képviselőinek újrajele- lését az idén decembertől, de legkésőbb egy év múlva a pártalapszervezetek plénuma vette volna át az alapszerve- zetek igazgató bizottságaitól Ezt az indítványt a kongresz- szus leszavazta. WCWníúvÍDiN...m PALOTÁS REZSŐ, hazánk új, franciaországi nagykövete átadta megbízólevelét Francois Mitterrandnak, a Francia Köz­társaság elnökének. HUSSZEIN jordániai király a parlament hétfőn megnyílt őszi ülésszakán védelmébe vette azt a döntést, hogy or­szága újra felveszi a diplomá­ciai kapcsolatokat Egyiptom­mal. Husszein megtévesztő ügyeskedésnek minősítette Iz­rael legutóbbi nyilatkozatait a békés rendezésre. EGYHÓNAPOS tüntetésso­rozatot kezdett az amerikai fővárosban, a Fehér Ház előtt az „Alkotó Erőszakmentesség” elnevezésű csoport, hogy is­mét felhívja a figyelmet a nyomorgó és hajléktalan ame­rikaiak gondjaira. PRETORIÁBA utazott a mo­zambiki gazdasági miniszter. Jacinto Veloso a márciusban kötött dél-afrikai—mozambi­ki biztonsági szerződés végre- hatásáról folytat megbeszélé­seket a dél-afrikai vezetőkkel — jelntette az AIM mozam­biki hírügynökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom