Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
1981. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT 3 fiatal értelmiségiek találkezója Viscgrádon Megnőtt a társadalmi szerepük Kopjanak zöld ufót o hasznos kezdeményezések Fiatal értelmiségiek találkoztak tegnap — mint az első oldalon hírül adjuk — Visegrádon. Valamennyien eljöttek, akiket a KISZ Pest megyei Bizottsága meghívott, hogy rétegük sajátos helyzetéről, gondjairól szóljanak, vitatkozzanak. A helyi ttlmszínházban, a kétnapos, hagyomány nélküli találkozó megnyitásán megjelent Barin- kai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Nagy Sándorné, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Rozgo- nyi Ernöné dr., az MSZMP szentendrei várost Bizottságának első titkára, Húgai Tibor- taé, a visegrádi tanács elnöke. Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevö- V, két, majd átadta a szót Bán- < lalvi Istvánnak. Baujcuvi István, az MSZMP Központi Bizottságának politikai munkatársa előadásában fölvillantotta a leglényegesebb pontokat, fogódzót nyújtott a találkozó fiataljainak a későbbi vitákhoz. Szólt arról, hogy az MSZMP értelmiségi politikája ismert, elismert a határokon túl is, ám a réteg helyzete mégis társadalmi vitáik tárgya. Csak felelősen Gyakran különböző álláspontok ütköznek össze, számos kérdés merül fel. A legalapvetőbb azt tisztázni: ki az értelmiségi, mi az értelmiség? Erre nehéz válaszolni a társadalom szerkezetének alapos ismerete nélkül. A felsőfokon végzettek szama 1980-oan 489 ezer volt, ötszöröse a felszabadulás előttinek, és háromszorosa az 1960-asmak. Majd negyven ev alatt a szocialista társadalom saját értelmiséget neveit ki. Megváltozott a réteg belső szerkezete. A felszabadulás előtti, úgynevezett fiskális értelmiség már szakértelmiséggé alakult: 42 százalékuk a termelő ágazatokban dolgozik. Jelenleg a foglalkoztatottak nyolc százaléka tartozik ebbe a kategóriába, ám a diplomásokat nem lehet teljesen azonosítani az értelmiséggel. Ma mások a problémák, másként kell kezelni az értelmiséget, mint korábban. Magyarország olyan világgazdasági helyzetben igyekszik helytállni, amely alapvetően más követelményeket támaszt, mint amelyek éveken át belénk rögződtek. Fölértékelődött a marxi értelemben vett bonyolult munka szerepe; nemcsak szellemi, hanem fizikai vonatkozásban is. Ezért alapvető feladat, hogy a társadalmi folyamatok alakításában és a társadalmi cselekvés irányításában is tükröződjék az új helyzet, s létrejöjjenek a szellemi kapacitás maximális kihasználásának keretei. Kamatoztatott tudás (A fiatal diplomások helyzetéről szólva elmondotta, hogy a kereseti viszonyok, a pályakezdés, a lakáshoz jutás, az otthonteremtés gondjai mesterségesen elnyújtják ezt az életszakaszt, s a tény érződik közéleti szerepvállalásukban is. így a szociálpolitikai kérdések gyakorta összekapcsolódnak más társadalmi problémákkal. A honnan hová tar- tvnk kérdését azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni* Ha csak az utóbbi tíz esztendőre tekintünk vissza, akkor is számos pozitív eredménnyel, a demokrácia kiszélesedésével találkozunk, méghozzá egyre nehezebb gazdasági helyzetben. Mindig a konkrét, a reális helyzetből kell kiindulni, s onnan továbblépni, nem pedig a misztikumnak hódolni. A fontos társadalmi, gazdasági, politikai kérdéseket csak feleleten szabad megközelíteni, s ebben fontos szerep jut az értelmiség most felnövő generációjának is. Ezt követően Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára a KISZ álláspontjáról, elemzéséről szólt. A megye párt-, állami és KISZ-vezetői is érdeklődéssel hallgatták az előadásokat Trencsényi Zoltán felvételei jelzi, hogy megnőtt a KISZ- szel szembeni elvárás. Be kell váltani ezt a bizalmat, tá- gabb teret kell nyújtani számukra, hogy jobban bekapcsolódhassanak a társadalmi problémák megoldásába. Az ifjúsági szervezet ennek jegyében tevékenykedik, ám nem nélkülözheti a támogatást, hiszen az értelmiségi fiataloknak is hozzá kell tenniük saját részüket ehhez a munkához. * 1 » »WIl Szekcióülések A bevezető előadást Bánfalvi István, az MSZf.lp KB munkatársa tartotta Elmondotta, hegy az utóbbi időben' egyre töob, a visegrádihoz hasonló találkozót tartanak országszerte. A mozgalom ugyanis fölvállalja az értelmiség segítését. A KISZ megalakulásától fogva igyekezett differenciáltan közelíteni az egyes rétegekhez. Korábban az értelmiség kisebb létszáma, súlya miatt háttérbe szorult a velük való foglalkozás, ám a hetvenes években az érdeklődés kö zéppontjába kerültek. Ebben az időszakban nőtt meg a társadalomban betöltött szerepük, és az ifjúsági mozgalom is ez idő tájt került olyan helyzetbe, hogy munkáját csak velük együttműködve tudta megfelelően ellátni. A szemlélet megváltozását 1976-ban deklarálták: a KISZ nemcsak a fiatal értelmiségiek partnere, hanem egyúttal szervezete is akar lenni. Sagíti őket, ám számít arra, hogy tudásukat, fölkészültségüket kamatoztathatja más rétegek gondjainak megoldásában. Ennek érdekében valamennyi értelmiségi csoport képviselőit igyekszik bevonni a mozgalomba. Ennek már jelentkeznek az eredményei; sok hasznos kezdeményezés kapott zöld utat. közöttük az Alkotó Ifjúság Egyesülés a legismertebb. Az elmúlt öt esztendőben egyre többen kapcsolódtak a mozgalomba. A két kongresz- szus közötti létszámnövekedés hatvan százalékát ők adták, közülük kerül ki a tagság tizenkét százaléka. A sajátos igényeknek megfelelően, sorra alakultak az ágazati alapszervezetek, a KlSZ-bizottsá- gok mellett pedig az értelmiségi rétegtanácsok. Létrejött az a rendszer, amely segíti a politikai, szakmai információk átadását. Elterjedtek az ágazati ifjúsági parlamentek. A KISZ KB érdekvédelmi munkájához hozzátartozik, hogy áttekintse mindazoknak az intézményeknek a munkáját, amelyeknek közük van a fiatal értelmiséghez. Létszámuk növekedése azt Köpf Lászlóné előadása után a tanácskozás szekciókban folytatta munkáját. A mai, második napon a szekcióülések tapasztalatait a fiatalok. vitatják meg, s találkoznak Pest megye párt-, állami és tömegszervezeti vezetőivel, valamint a KISZ KB képviselőivel. Kövess László Kisiparosok a lakosság szolgálatában Ä népgazdaság segítői Pénteken a MEDOSZ-szék- házban ülést tartott a Kisiparosok Országos Szervezetének országos választmánya. Neményi Endre elnökhelyettes DeszaiíioiojáDan elmondta, hogy a KisiparosoK múmiájánál töob mint fele — 57 százaléka — a lakossági szolgai- tatas. A kisteiepuiesdíiben, ap- röíaivaKban, a városok peremkerületeiben túlnyomórészt a kisiparoson elegiün ki a lakosság igényéit. Ezért kedvezőtlen, hogy az elmúlt három evóen eppen e településeken — íőleg a hiányszakmákban — erőteljesen csökkent a ío- foglaiikozasú kisiparosok száma. Kevés a cipész, a ruhajavító, a fodrász, a kozmetikus a tisztító kisiparos. A KIOSZ az ellátás javítása érdekében e területeken munkafelvevő helyeket, ügyeleti szolgálatot létesített, megrendelésgyü jtö ládákat helyezett el, alsaimj munkabrigádot alakított. A vitában többen kifejtették, hogy az anyag-, alkatrész- és eszközellátás javítása nélkül a kisiparosok nem képesek teljesíteni vállalt feladataikat. Mások kérték: az országos szervezet gondoskodjék arról, hogy a kisiparosok a mostaninál jobban megismerjék az őket érintő jogszabályokat. Az országos választmány ülésén felszólalt Kapolyi László ipari miniszter. Elmondotta, hogy az ipar számít a kisiparosok munkájára, főleg szolgáltatásaira, és háttéripari tevékenységére tart a mostaninál is nagyobb igényt. Az Ipari Minisztérium és a KIOSZ augusztusban létrejött megállapodása jó alap az együttműködésre. A kisiparosoktól az állami ipar nemcsak azt várja, hogy részt vegyenek a szolgáltatási kultúra fejlesztésében és az ipar értékteremtő folyamatában, hanem azt is, hogy alkotókészségükkel, rugalmasságukkal széles körben segítsék a népgazdaságot és aktívan kapcsolódjanak be a tisztességes gazdasági versenybe, Kapolyi László ígéretet tett arra, hogy a KIOSZ vezetésével közösen megvizsgálják a vitában elhangzott javaslatokat. Az országos választmány kinyilvánította, hogy követésre méltónak tartja a párt XIII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója tiszteletére tett munkafelajánlásokat. Felkérte a tagságot, hogy a megrendelők igényeinek kulturált kielégítésével, kifogástalan minőségű munkával csatlakozzanak a munkamozgalmakhoz. S10T-e!nökség Politikai oktatás A SZOT elnöksége pénteken ülést tartott, amelyen egyebek között a szakszervezeti tagság politikai oktatásának fejlesztéséről tárgyalt. A szakszervezetek politikai tanfolyamain évente 500 000—600 000 dolgozó vesz részt, ezért rendkívül fontos, hogy az oktatás formája és tartalma igazodjék a gazdasági életben végbemenő változásokhoz és a mai tennivalókat fogalmazza meg a tagság számára. Az 1985/86-os évtől háromféle tömeges politikai oktatási formát vezetnek be a szak- szervezetek: a szakszervezeti iskolát, az időszerű kérdések tanfolyamát és a szakszervezeti vitakört. A szakszervezeti iskolát elsősorban szakmunkástanulók, pályakezdők, új szakszervezeti tagok részére szervezik. Falazoknak blokkok Az utóbbi évek beruházásai során jelentősen javultak a munkakörülmények a Pest-vidéki Kőbányák sóskúti üzemében. Az itt dolgozók nehéz fizikai megpróbáltatásain könnyít a négy szedő- és három előkészítő gép. Így lehetőség van arra, hogy évente 800 ezer darab falazóblokkhoz való anyagot termeljenek ki. Hancsóvszkl János felvétele Hazánkban jobbára már csak mutatóban akad olyan falu, ahol népviseletbe öltöznek az asszonyok. Olyan meg különösen kevés van, ahol a tanácsra betérve, többszoknyás, csipkeblúzos asszony ad felvilágosítást a falu életéről, igazítja útba az érdeklődőt. Az ott élőknek ez megszokott, a városi ember meg rácsodálkozik a piros aljú rokolyákra. ZSÁMBOKON, amerre a szem ellát, mindenütt népviseletbe öltözött emberek. Meglett korú nők kaxikáznak ringó szoknyákban, válogatnak a ruházati bolt készlete között,, csalogatják ki az urukat a kocsmából. Sőt, a tanács régi épületében is hasonlóképpen öltözött asszony rakosgat az iratok között. — Mindenki maga varrja ezeket a ruhákat? — kérdezem. — Aki ügyes és ideje van, az igen. Én Holló Andrásáét kérem meg, hogy készítsen egy-egy öltözetet Keressék meg nyugodtan. A temetőnél kell jobbra fordulni, az utca végén lakik. Majd ott megmondják 'pontosan, melyik házban. Az utcák, a házak itt is olyanok. mint a pesti síkságon általában. Egyik kisebb, másik nagyobb, és vannak átlagos méretűek is. Egy ilyen közepes nagyságú portán él Holló And- rásné. Mi sem természetesebb, ő is népviseletben nyit ajtót, és invitál befele a verandára. Asztalon, falon — mindenütt — hímzés, látszik, hogy ügyes kezű a háziasszony. Faggatom: miként tanult meg oly szépen varrni, hogy a fa* lubáliek is szívesen keresik fel, ha ruhatárukat akarják bővíteni, megújítani. — Van annak már húsz éve is. hogy elkezdtem ezzel foglalatoskodni. Minden vágyam az volt, hogy nekem is szép ruháim legyenek. Megnéztem a régi képeket, ellestem az öregektől az apróbb fogásokat, varrtam magamnak egyet-kettőt, aztán más is megkért erre. — A zsámbokiak öltözete a Galga-vidéki népviseletek közé tartozik? — Nem, ez kimondottan zsámboki viselet. Semmi köze a Galga-vidékihez. — Mondja el, miből áll a zsámbokiak viselete. Milyen darabokból, és azok milyen anyagból készülnek? — Első a fékető. Nem főkötő! Fé-ke-tő! — hangsúlyozza, s hogy biztos legyek a dolgomban, pillanatok alatt nyolc darabot varázsol az asztalra. ALIG NAGYOBB mindegyik egy termetesebb férfi markánál. Lapított csonkakúphoz hasonlít, alul hetyke kis masnival. Pont akkora és olyan formájú, hogy belefér egy szorosan összefogott női konty. Megregulázza a szétrebbenni akaró fürtöket, ugyanakkor színes virágaival szép dísze az asszonyi főknek. — Az alapját rajzlapból vágjuk ki, és arra rakjuk a hímzett szalagokat — mondja, és meg is mutatja mindjárt, hol kell bevágni, hol kell hajtogatni, a többrétegű papírlapot. — Akkor jó, ha kemény és van tartása. Rátesszük a kontyra, ha pedig valahová megyünk, kendőt kötünk a fejünkre. Az igazi fékető szépen kitartja a kendőt, ami két függőleges ráncot vet. — Utána jön a pendöl. Ezt általában gyolcsból készítjük, csak az a kár, hogy nehéz megfelelő anyagot kapni. Múltkor Gyöngyösön jártam, még ott sem volt — jegyzi meg rosz- szallóan. — A pendölre kerül két, vagy hárem szegett szoknya, amelyeknek az alját piros szalaggal díszítjük. Ezek lehetnek kartonból, flanellből, attól függ, téli, nyári, ünneplő, vagy hétköznapi. Azokon pedig a fölső szoknya. Ez teljes egészében látható; a töb— így készül a fékető — mutatja Holló Andrásné, Erdőst Agnes felvétel« tónek csak az alja, a pirossal szegett rész. A fölső szoknyán három sor szalag van, az egyszerűbbeken selyem, az ünnepin bársony. És, hogy el ne tévesszem, hol van a szalag, a szegély, elém rak három szoknyát. Bő rán- cbs mindegyik, olyan mintha plisszírozottak lennének. — Hogyan készülnek ezek a berakások, csak nem géppel? EZT A PENDÖLT — mutat egy gyermek ruhadarabra — lefektettem, lesimítottam a ráncokat, és a napon száradt meg. A szegett szoknyákat és a felsőt vasaljuk. Akkor ring szépen. Kötényt is hordanak a zsámbokiak. Leginkább bársonyból. Feketét, vagy sötétkéket, amin hímzés van. Régen kézzel hímeztük, ma már nincs erre időnk. Géppel csináljuk. Ezen is van szalag, és körbe csipke. — No és a blúzok? Hétköznap egyszerű, mintás anyagból készült inget hordunk, ünnepen selyemből, diolenből varrottat. Lánykoromban még kucóból, moldku- cóból készítettük, ma már nem kapni ilyen anyagot. Ez a szalag, a gunárgéga is csak ritkán van a boltokban. Eljárok vásárokra, például Mezőkö- - vesdre. Ott még tudok venni ilyen dolgokat. — Családja, lánya szintén népviseletben jár? — Á. dehogy! — mondja szomorúan. — legszívesebben engem is kivetkőztetne. Igaz, érthető, ő még fiatal, huszonhat éves. Gödöllőn dolgozik a Ganzban. Ha együtt megyünk valahová kirándulni, mindig modem ruhát kell felvennem. Nem szereti, ha körbefognak, megcsodálnak. MOSTANÁBAN újra divatosak a népi öltözékek, de inkább csak nosztalgiából. Igazából nem szívesen visel senki öt-hat szoknyát harminc fokos melegben. Épo ezért egy- egv ilyen falu valóságos szigetnek számít agyoncivilizáló- dott országunkban, modern világunkban. Jó lenne, ha meg is maradinak még egy pár évtizedig, uram bocsá*, évszázadig! Fiedler Anna Mária Mobücissó és fékető Zsámbokró! WaSósáps sziget az országban
