Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

1984. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Számítógép vezérli f§; • ' '> vX Ä Híradástechnikai Szövet­kezet dolgozói vállalták, hogy a tervezettnél korábban indít­ják be az új galvanizáló üze­met. A számítógéppel vezérelt — már próbaüzemét tartó — technológia alkalmazásával lé­nyegesen lerövidül a íémal- katrészek és vázszerkezetek galvanizálási ideje, egyenlete­sebbé válik a felület, s így a szövetkezet termékei minőség­ben felvehetik a versenyt a külföldi konkurenciával is. Saját bőrén érzi a konkurrendát Együtt lesz egységes egész Növekedett a fluktuáció Három éve működik válla­lati formában a kisnémedi Aranykalász Termelőszövetke­zeit kommunális és szolgálta­tó főágazata. Ezerháromszáz dolgozója évi 260 millió forin­tos termelési értéket’ állít elő, a szövetkezet nyereségének 65 százalékát adva ezzel. Nem melléktevékenység ez — hang­súlyozta a főágazat vezetője Deák Imre —, hanem kiegészí­ti a mezőgazdasági ágazatot, együtt alkotva egységes egé­szet. Mint sok társa, az Arany­kalász Tsz szolgáltató részlege is a saját bőrén érzi a kon- kurrencia — kisvállalkozások, gmk-k és vgmk-k — létét, munikaerőei&zívó hatását. Az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a fluktuáció — sokan próbálnak máshol szerencsét, de nem egy közülük ismét visszatér, annak ellenére, hogy az átlagbérszínvonal — 4600 forint — nem mondható túl magasnak. Megtartani azon­ban nemcsak az embereiket kell, de a megrendelőket is. Ezt rugalmassággal, rövid ha­HetvenÖt éves s ntonori kefegyár Játék helyett mást, de mit? Hetvenöt éves múltra tekint vissza a Monori Kefe- és Já­tékgyár története. A század- forduló után 9 évvel egy ipa­rosmester alapított itt kefe­gyártó üzemet, amely hama­rosan gyárrá terebélyesedett. Ha a vállalat fejlődését hosz- szpbb távon nézzük, 6zinte egyenletes a Trövékedés.' -Meg- soksaorozódott a létszám, emelkedett a termelés. Noha ez a vállalat is többször kény­szerült profilváltásra, termék- szerkezete bővítésére, korsze­rűsítésére. Reálisabb célokért Háztartási és műszaki ke­fék. ecsetek, színesfém öntvé­nyek — részben saját felhasz­nálásra —, különféle fából kégzült tömegcikkek, és, né­hány év óta játékok készül­nek Monoron, illetve a nagy­kőrösi gyáregységben. Ez utóbbiban 1981-ben be­fejeződött mintegy 60 millió forintos beruházásról annak idején már tájékoztattuk ol­vasóinkat. Arról is írtunk, hogy milyen nehézségeket okoz a vállalatnak a 40 millió fo­rint hitel visszafizetése. Első­sorban azért, mert a beruhá­záskor tervezett évi 50 millió forint értékű játékgyártás igencsak irreálisnak bizonyult. Több mint egy esztendeje annak, hogy nyilvánvalóvá vált. ezekből a fajátékokból évente mindössze 3 nvllió fo­rint értékű építőkockákat, kis­autókat, esztergált állatfigu­rákat tudnak eladni. S a ke­reslet növekedése nem is vár­ható. A magyarázat sajnos rendkívül egyszerű: a fa alap­anyag ára hazánkban maga­sabb. mint azokban az orszá­gokban, ahol a fajáték — slá­ger. Sorozatgyártása tehát nem kifizetődő. Több mint egy esztendeje fogadták el Monoron a meg- változtathatatiant. S mit tet­tek, illetve mit érteik el azóta? Sikerült-e korszerű berende­zéseiken másfajta, jól jövedel­mező termékeket gyártani7 Korsós István műszaki igaz­gatóhelyettes vállalkozott hely­zetük összefoglalására: — Az idei évre 124 millió forint árbevételt és a tavalyi, néhány százezer forintos nye­reséggel szemben 10 és fél millió forint nyereséget ter­veztünk. Ennek az egyötödét várjuk a nagykőrösi gyáregy­ségtől. Nép lehelnek tltlenek A cipőfénvesítő keféktől a partvisokig 20 százalék a ház­tartási kefék részesedése a vállalat árbevételéből. A kis méretű csavart keféktől a két méter széles úthengerkelékig terjed a műszaki kefék skálá­ja, ami a vállalat termékszer­kezetének 15 százaléka. Ugyanennyi az iskola-, a por­celánfestő ecsetek aránya. A szerszám- és mintakészítö üzem, valamint az öntöde a •vállalat, termelésének 30 szá­zalékát adja. A fennmaradó 20 százalék tehát Nagykőrös­ről származik. —■ Az idén kötöttünk a Bu­dapesti Bútoripari Vállalattal 3 évre szóló együttműködési szerződést, fiz részben stabili­zálja helyzetünket, s ugyan­akkor fejlesztésünk irányát is meghatározta. Mással is pró­bálkozunk, a pécsi Rövidköt Nagykereskedelmi Vállalat­nak például fa kötőtűket gyár­tunk. — A piac rendkívül anarchi­kus változásai — fűzi az ed­dig elmondottakhoz a műsza­ki vezető — hosszabb távú tervezésre nem adnak módot. Egyet tehetünk csak: felkészü­lünk minden várható és vá­ratlan piaci igényre, úgy, hogy a vevő jelentkezése után leg­később 3 hónap múlva szál­lítani tudjuk. Erre megvan a lehetőségünk, mert termé­keink műszakilag nem túlsá­gosan bonyolultak. A megfe­lelő előkészítés után gyorsan megkezdhető egy-egy új ter­mék gyártása. A műszaki osztály dolgozóin kívül természetesed a keres­kedők, a piackutatók sem le­hetnek tétlenek. Amellett, hogy minden évben kiállítják, bemutatják a kereskedelem­nek a még sorozatban nem gyártott, de már megtervezett játékaik prototípusát, újfajta igényeket is keresnek. Ma még egy műszakban A Monori Kefe- és Játék- gyár gépi kapacitása mintegy 70 millió forint értékű és eh­hez kell hozzáadni a körülbe­lül 25 millió forintnyi készle­tet (anyagok, félkész termé­kek). Jelenleg 340-en dolgoz­nak az üzemekben, illetve az irodákban. Ez tehát az a va­gyon, amivel rendelkeznek, s amit minél előbb kamatoztat­niuk kell. A nagykőrösi úi üzem még mindig csak egy műszakban dolgozik. A válla­lat jövőre már 150 millió fo­rint árbevételt és 14—15 mil­lió forintnyi rjyereséget tűzött célként maga ’elé. Hogy való­ban elérik-e, az attól függ. hogy a ma még csak felvá­zolt termékszerkezet-bővítés, gyártmány -korszerűsítés meg valósul-e? El. E. téridőkkel és a speciális igé­nyek kielégítésével érik el. Pél­dául azzal, hogy a sürgős szál­lításokat éjszaka és munka­szüneti napokon is vállalják. A bejáró asszonyaik takarít­ják többek között a Szépmű­vészeti Múzeumot, a Nemzeti Galériát, az Alutröszt épüle­teit. Nyolcvan vállalattal áll­nak kapcsolatban, s 1978 óta változatlan áron dolgoznak év­tizedes partnereiknek. Említést érdemel hattagú kiállításszervező- és építő részlegük, amelyben elektro­mérnök éppúgy dolgozik, mint gépészmérnök és villanysze­relő. A szolgáltató főágazat nemrégiben rendezte be mo­dern varrodáját . Pécelen. amelynek termékei az Alkotás Háziipari Szövetkezetnek ké­szülnek. A lakosságot szolgál­ja üveges részlegük; a Bizto­sítóval állnak szerződésben. Villamosgépek tekercselésével is foglalkoznak, lakossági, vál­lalati igényre egyaránt.' Lomtalanítás, raktárrende­zés, födémfeltárások, a bo.Vtá- si törmelék elszállításával, szénpor-, vegyeshulla-dék-szál- lítás. Mindez megszokott tevé­kenység, de hogy egy kommu­nális szolgáltató ágazat vegyes iparcikkboltot nyisson, ma még talán meglepő. A dísztárgya­kat, kis szériás, divatos ruhá­kat árusító Csigaház nevű szerződéses üzlet rentábilis — tehát megérte. Ahogyan be­jött a körkötőtű gyártása is. Átszervezés a Vofán-Tefimé! Nekünk kell a vevők után menni Az utóbbi években meglehetősen sok gonddal kellett szembenéznie a Volán- Teíunak, amely a főváros és Pest megye legnagyobb szállítási vállalata. A legtöbb helyen valamilyen látványos intézkedéssel igyekeznek gyógyítani a beteg szervezetet. Ezek hozhatnak ugyan némi eredményt, ám a tapasztalatok szerint nem mindig a legjobb irányban mozdul el a szekér. Ha a siker el is marad, a megfelelő rubriká­ban ki lehet pipálni egy feladatot. Szep­tember elsejei hatállyal a Yolán-Tefunál is sor került az irányító apparátus korsze­rűsítésére és átszervezésére. Ám döntésü­ket nem a látványosság, hanem sokkal in­kább gazdasági megfontolások magyaráz­zák. Vajon mi van ezek hátterében? Erre a kérdésre kerestünk választ. Be­szélgetőpartnerem Hajdú Józsefné igazga­tó volt. A környezet kényszere — Mégr mielőtt szó esne az eseményekről, kérem tekint­sük át röviden a vállalat gaz­dálkodását. Ha az elmúlt nyolc hónap tapasztalatai alapján meg akarjuk rajzolni munká­juk röntgenképét, hol talál­nánk ma neuralgikus ponto­kat? — Az idei esztendő — leg­alábbis eddig — különösen kemény év volt a vállalatnál. Ennek két oka van. Az egyik a szabályozók közvetett hatá­sából ered. Arról van szó, hogy a beruházások csökkené­se miatt kevesebb fuvart ren­deltek a gazdálkodó egységek. Idén például az első negyed­évben elmaradtak az előszál­lítások, erősödött a piac kí­nálati jellege, s nemcsak ke­vesebb kocsit kértek tőlünk, hanem csökkent a járművek napi teljesítménye is, mintegy 5—6 százalékkal. A 4,1 mil­liárd forintos árbevételünket figyelembe véve ez igen ko­moly kiesést jelent. Gondjaink másik forrása a szabályozók közvetlen hatásából követke­zik. Az utóbbi években egyre nőttek az elvonások, nemrég például megjelent a termelési- adó-növekmény, amelyet a íiitészdagoii táncol a tojás Billegve táncolnak a futószalagon a tojások a gombai Fáy And­rás Tsz baromfitelepén. Napi 39—35 ezer kerül ki a tyúkok alól a futószalagra, mely a képen látható gyűjtőgépben végződik. Varga Kálmánné dolga már csak annyi, hogy összeszedje Trenesériyi Zoltán felvétele Rovidefeb határidővel dolgoznak Kiváló tanácsi kollektíva Segítenek a nehéz sorsú embereknek Azt ma már mindenki ter­mészetesnek tartja, hogy á gyárak, üzemek, szövetkezetek szocialista kollektívái napi feladataikon kívül jelentős ér­tékű társadalmi munkát telje­sítenek. Ám meglepődünk, ha ugyanezt halljuk egy tanácsi szervezetben dolgozó közös­ségről. Pedig vannak ilyenek. Közéjük tartozik a váci földhi­vatal Károlyi Mihály munka­kollektívája is, amelynek tag­jai a közelmúltban vehették á‘t a Pest1 megyei Tanács ki­váló munkáskollektívája cí­met. Eddig közel nyolcszázezer forint értékű társadalmi mun­ka ál! mögöttük. Ahol hivata­li tevékenységük lehetővé tet­te, ott igyekeztek minden for­mában pluszteljesítményt nyújtani. Emberségükről ta­núskodik a mozgássérültekkel való jó kapcsolatuk. A föld­hivatal Radó Sándor brigád­jával együtt sok segítséget nyújtottak a nehéz sorsú em­bereik gondjainak megoldásá­hoz. Igaz, szerényen, de az apparátus dolgozóinak támo­gatása is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai mozgássérült sportolók a New York-ban megrendezett Fáklya világjá­tékokon olyan kimagaslóan szerepeltek. Felajánlásaik kiterjednek napi munkájukra is. Ahol le­hetséges, otít rövidített határ­idővel dolgoznak, mellőzve s bürokráciát. Valamikor hete­kig tartott egy tulajdonlap megszerzése, ma öt perc alatt kézhez kapja az igénylő. Ki­sajátítási, területátadási, meg­osztási ügyekben a belső mun­kamódszerek korszerűsítésével, á a brigádok közreműködésé­vé! hibamentesen és igen rö­vid idő alatt szerezheti be a kérelmező a szükséges okmá­nyokat. Mindezeknek köszönhetően — az állandóan emelkedő ügyfélforgalom mellett — csökkent a lakossági pana­szok, észrevételek száma. személyszállítás dotálására fordítanak. Azoknál a vállala­toknál, ahol ezzel is foglalkoz­nak, az egyik oldalon jutta­tást, a másikon elvonást je­lent. Nálunk viszont kizáró­lag az elvonás jelentkezik. Eb­ből adódóan a nyereségünk csökkent, és sajnos az előszál­lítási kedvezmények ellenére az év első három hónapjában kevesebb volt a munkánk is. Ilyenkor, nyár végén, ősz ele­jén viszont csak nagy erőfe­szítések árán tudjuk a meg­rendeléseket teljesíteni. — A kedvezmények nem eléggé vonzóak? — Ügy látszik, nem. A vál­lalatok saját készletgazdálko­dási problémáik miatt alig vették igénybe a kedvezmé­nyezett előszállítást. Hadd em­lítsem meg például, hogy' amíg az első félévben 81 mil­lió forintos nyereséget értünk el, addig csak júliusban 48 milliót. Ez is jelzi, mennyire egyenetlenek a szállítási igé­nyek. — Térjünk át a szeptember elsejei hatállyal bevezetett szervezési intézkedésekre. Adódik'a kérdés: vajon mi in­dokolja ezt a szokásosnál na­gyobb arányú lépést? — Egy szervezetet két dolog határoz meg alapvetően, saját tevékenysége és a gazdasági környezet, amelyben .működik. Esetünkben az utóbbi, a kör­nyezet változásai indokolták mostani intézkedéseinket. Ezek a pályamódosítások vállala­tunknál nem eseti lépések, ha­nem folyamatos tevékenység részel, 'főnként, amikor fel­halmozódnak bizonyos megol­datlan feladatok, szükségessé válik az átlagostól nagyobb mértékű beavatkozás, mint ez a mostani is. Legutóbb 1981 - ben egyszerűsítettük az irá­nyítást. akkor megszűntek a főosztályok Kevesebben is lehet — Milyen gondok halmo­zódtak fel, amelyek halaszt­hatatlanná tették az átszerve­zést? — Elmondok egy példát. A beruházások csökkenése miatt feleslegessé vált egy önálló, ezzel a feladattal foglalkozó apparátus fenntartása. Beru­házási osztályunkon nyolc műszaki, ellenőr dolgozott, akikre addig volt szükség, amíg a vállalat saját beruhá­zásai a 200 milliós nagyságren­det is elérték. Most a gépjár­mű- és gépfejlesztést, vala­mint a létesítményfejlesztést egy osztály kereteibe vontuk össze, s ez természetesen lét­számcsökkenéssel is jár. Vagy egy másik példa, amely jól mutatja, hogy elsősorban nem a létszámcsökkentés volt a cél. A kereskedelmi-forgalmi munkában korábban nem yolt szükség mélyebb piackutatás­ra. Most azonban, hogy ne­künk kell a vevők után men­ni, ez a munka elengedhetet­len fontosságú. Jövőnk szem­pontjából ugyanis nélkülözhe­tetlen, hogy megtaláljuk azo­kat a piaci területeket, ame­lyekre be tudunk törni. Ehhez az kell, hogy egy piacstraté­giai és remlámpropaganda önálló osztály keretében mun­katársaink folyamatosan érté­kelhető információkat gyűjt­senek, s a vállalatról is jó képet alakítsanak ki partne­reink körében. — ön január 1-től igazgató­ja a V olán-Tefungk, előtte az egyik üzemigazgatóság mun­káját irányítottá. Az elmúlt nyolc hónapban szerzett ta­pasztalatai alapján vajon mi­lyen vélemény alakult ki a fu- baroztatókban a vállalatról? — Az egyik legnagyobb elő­nyünk a stabil műszaki háttér, a több lábon állás, s az a jól áttekinthető szervezet, amely megfelelő összhangban rriä- köd ve, jó alapot teremt tevé­kenységünkhöz. Tizenkétezer embert foglalkoztatunk, s es jelzi, hogy méreteiben megle­hetősen nagy a mi vállala­tunk. Ennek előnye, hogy mindig van olyan terület, amely gazdaságosságával kise­gíti a betegeskedőket. Hátrá­nya viszont a nagy szervezet­nek, hogy a kisebbhez mérve bizonyos piacokon rugalmatla­nabb. Ennek hatását csökkent­hetjük azzal, ha teret enge­dünk a kisvállalkozásoknak, okosan beépítjük szerveze­tünkbe, így előnyeit kihasz­nálva érzékenyebben válaszol­hatunk a piac kihívásaira. Ezért például több kocsinkat szerződésbe adtuk, s ezt sze­retnénk kiterjeszteni kisebb termelőegységekre is. Ez csak a kezdet — Szeptembertől hogyan módosul a vállalat szervezeti felépítése? — Első lépésként csak azo­kat az intézkedéseket hajtot­tuk végre, amelyeket azonnal megtehettünk. Ezt a szervezé­si szakirodalom ésszerűsítés­ként tgrtja nyilván. Ehhez nincs szükség mélyebb elemző munkára, ezek szinte magokat adják. Huszonhárom önálló osztályból tizenhét maradt és két iroda. Ez hatvantagű lét­számcsökkentéssel járt, s ez a központi apparátus tizenöt százaléka. r,.aí , — Ilii leíf ezeknek az embf«' reknek a sorsa? — Általában az üzemigazga­tóságokon mindig van lét­számhiány, tehát helyet, akár többet is, fel tudunk ajánlani. Tapasztalatom szerint, aki ed­dig is jól dolgozott, azért kap­kodnak. Példaként említhetem a baleseti helyszínelőket, aki­ket a decentralizálás kereté­ben kihelyeztünk az üzemigaz­gatóságokra. Még jóformán el sem döntöttük a kérdést, több kollégáért máris jelentkeztek, hogy szívesen átvennék őkét. — Az átszervezés jó alka­lom volt az emberek megmé­retésére is.' — Igen, s valljuk be őszip-' tén, voltak, akik fennakadtak a rostán, ők bizonyára komo­lyabb önvizsgálatra kénysze­rülnek. Senkinek sem mob- dunk fel, csak akkor, ha égjük felkínált helyet sem haj láncló elfogadni. — Említette, hogy hosszabb távon is tervezik a szervezet korszerűsítését. Milyen intéz­kedéseket fontolgatnak? — Most következik a külön­böző alrendszerek, folyamatok tételes felülvizsgálata. Eddig két rendszert, vettünk nagyíió alá. Az egyik a tervezés volt. Kiderült, hogy a szükségesnél több tervtáblát írtak elő a szabályzatok, ezért néhányat megszüntettünk. A másik a gépi adatfeldolgozás. Mi úgy­nevezett kötegelt rendszert al­kalmazunk. Felmerült, hogy sok olyan információ' vgp, amelyet nagy komputer he­lyett kis személyi számítógé­peken is fel tudunk dolgozni. Már vettünk több tucat kü­lönböző ilyen berendezést, s ezeket kísérletileg alkalmaz­zuk is. Az említett példák csak a kezdetet jelenük, mert úgy számítjuk, hogy 1985 kö­zepéig fejezzük be teljesen- a szervezet nagyobb mértékű változtatásait. Legalábbis egyelőre — mondotta végeze­tig Hajdú Józsefné, a Volán- Tefy igazgatója, Fnrucz Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom