Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-30 / 230. szám

FEST MEGYEI Vitáé PROLETÁRJAI KYESÜUETEK AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 330. SZÄM ‘írás I. Ili («ríni 1984. SZEPTEMBER 30., VASÄRNAP Szerződlek n Volánnal S©rel íz eszi árpa a Rozmaringban 5j Szeptember vége megtré- ^ fúlta a mezőgazdászokat: a | hónapokiig tartó aszály | után majd egyhetes eső ■} nehezítette a gépészek ^ munkáját, kényszerííette pihenőre a traktorosokat. A ^ megyében, átlagosan 60—10 ^ müíiméíer nagyságú eső ^ hullott az elmúlt 3—4 nap- í ban. A munka lényegében | csak tegnap indult meg a í földeken, a péntek délelőtti ^ napsütés valamelyest fel- ^ szárította a talajt a tárcsák í és ekék alá. Ä kukorica termésátlagát rgyan már nem befolyásolja lényegesen az utóbbi időben hullott eső, mindenesetre a későn érő fajtáknak használt a bőséges csapadék. Mindezek ellenére szükségesnek látszik, hogy az üzemek minél na­gyobb területen minősítsék át a silókukoricát szemessé, nö­velve ezzel a betakarítható abraktakarmány mennyiségét. Sajnos további hiány mu­tatkozik az állatállomány téli elesésében is, mintegy 140 ezer tonna hiányzik a tömeg- takarmáiny-félékből szűkebb pátriánkban. Megkezdődött a szüret is Pest megyében, s mint erről HÁTRANÉZVE F élig hivatalos, félig társadalmi formáció — tagjai összetételé­ben éppúgy, mint felada­taiban — a nyugdíj-előké­szítő bizottság, azaz azok kis csoportja, akik segítés­ként sokféle gondtól szaba­dítják meg a pihenésre ké­szülőt. Rövid idő alatt — niint hallom — kilenc ilyen üggyel kezdtek el foglal­kozni a bizottság tagjai a Nagykőrösi Konzervgyár­ban, s a korábbiakhoz mér­ten megszaporodott felada­toknak az az egyszerű — és egyben jp újságírónak figyelmeztető — magyará­zata, hogy az a bizonyos korosztály, &i új történel­met kezdőké, a hőskorsza­ké, most jut el a Rubicon- hoz: maradni még vagy át- lábolni ? A patinás üzemben vala­mikor nagy dolog volt be­kerülni az állandó munká­sok közé, a többségnek a szezonmunkás nem könnyű kenyere jutott, ám .az idők múlására mutat, hogy most már sorban érkeznek olyan nyugdíjkérelmek, amelyek megfogalmazója harminc, harminckét esztendőt töl­tött el itt, azaz a vállalat- fejlesztés szocialista útjá­nak kezdetétől gyűjtötte az ismereteket, a tapasztalato­kat; kincseket visz magá­val. Nem könnyű a pótlá­suk — 'gz az őszinte, nem formálisan udvarias véle­mény a gyárban. Egy-két • kivételtől eltekintve, az érintett dolgozó kezdemé- nyezi nyugdíjba vonulását. Menni akar, gyakran nem azért, mert pihenni, lustál­kodni szeretne, hánem mert egészsége megromlása sür­geti; a tartósítóipar nem so­rolható a kényelmes mun­kahelyek közé, például a reuma sajnálatosan sokak­nak lett el nem hagyható kísérője. Mostanában esztendőn­ként már hétezer felett van azoknak a száma, akik a megye termelőágazataiból, nem termelő területeiről összesen a nyugdíjba vonu­lók csoportját alkotják. A vezelő terület — a közhie­delemmel ellentétben — nem az ipar, hanem a me­zőgazdaság és az erdőgaz­dálkodás, az iparnak a má­sodik hely jut, jelezve, me­lyik az a terep, ahol vi-1 szonylag magas aTpglalkoz- tatottak átlagos életkora, azaz ahol a 'pótlásnak ki­emelkedő fontosság, jut. mert némehr munkahelyen mint valaki ezt számié-, leiesen megfogalmazta — csatavesztéssel ér fel cgy- égy nyugdíjazást hullám végigfutása, mert annvi „harcos” lép ki a sorból. Ezeknek a hullámoknak az őssz'étorlóöásákínt azután azt tapasztalhatjuk, hogy a megyében folyamatosan növekszik a nyugdíjasok tábora, napjainkban több, mint tízezer fővel nagyobb, mint volt 1980-ban. Hátra­nézve azt kell mondanunk, roppant nagy Vívmánya szocialista társadalmunk­nak, hogy megadja az idő­södő embernek a választás lehetőségét — maradjon-e aktív kereső avagy legyen nyugdíjas —, előretekintve viszont megtorpanásra késztet a tény: tavaly a nettó nemzeti termelés 9,4 százalékát kötötték le a nyugdíjak, mig-läZS-bep ez az arány még csupán 6,4 százalék volt. Forintban ki­fejezve, 1983-ban 75 mil­liárd ot fizettek ki a nyug­díjasok kezébe, rögtön leír­juk, nehogy félreértés le­gyen, megdolgoztak érte, járandóságot kaptak és nem kegyet élveztek. Ettől azonban még igaz az, hogy mind a nyugdíjasok számá­nak emelkedése, mind a nyugdíjak összegének gya­rapodása — a havi átlag­nyugdíj 1980-ban 2267, 1983-ban 2849 forint volt — a nettó nemzeti termelés egyre nagyobb hányadát köti le. Ráadásul úgy köti le ezt az egyre nagyobb részt, hogy a már nyugdíj­ban levők egy tetemes csoportja helyzete romlá­sát észleli, hiszen például az 1980-ban az aktív kere­ső foglalkozással felhagyók és 3000—4000 forint közötti nyugdíjjal pihenni kezdők javadalmazásának reálérté­ke 1983-ra 7,7 százalékkal csökkent! T ekintélyes tétel ez a 7,7 százalék ott, ahol a forintok döntő ré­szének meghatározott a he­lye — ! lakbér, adó, közüze­mi díj stb. —, azaz ezekben a háztartásokban az ún. fo­gyasztási szerkezet rugal­massága sokkal csekélyebb, mint az aktív keresőknél, A reálérték mérséklődése an­nak ellenére megy végbe, hogy valamennyi nyugdíjas megkapja az ún. kötelező évi pótlékot, ezt a nominá­lis növekedést azonban többségüknél érzékelhetet- lenná teszi a folyamatos ár­emelkedés. Természetesnek kell vennünk azt, ami so­kaknak nem az, nevezete­sen a .nyugdíjasok rétegé­nek erős differenciáltságát. mégis, a társadalomnak most már .elkerülhetetlen kötelessége kialakítani egy olyan új szociálpolitikai és azon belül nyugdíjrend­szert. amely ötvözi a hátra­néző? és az előrelátás szem­szögeit. Ennek a kötele­zettségnek a súlyára ma­gyarázatot ad egyetlen adat; 2,2 millió, nyugdíjas van az országban. M. O. V már t beszámoltunk, .a hűvös időjárás hatására az idei ter­més a tavalyinál kisebb lesz és a minőség is gyengébb az elmúlt esztendeinél. A solymári Rozmaring Ter­melőszövetkezetben pénteken délelőtt elindultak a nagy tel jesítményű Rába-Steigerek hatvasú ekéikkel, hogy feltör, jék a lucernaföldeket az őszi kalászosok alá. Az éjjel-nap­pali műszakban dolgozó erő­gépvezetők elmondták, egy műszak,an kereken tíz hek­tár földet művelnek meg, s ennél valamivel kisebb terüle­tet tárcsáznak el, éppen a nedvesebb, átázottabb földek miatt: Az őszi árpa a 10-es főút mentán már javában sorol, . igaz ugyanennek a növénynek ez idáig csak 50 százalékát ve­tették el. A napraforgó vágásához, a szemtermés szikkadása után. újra hozzáláttak, s a kapott helyszíni tájékoztatás szerint, eddig e fontos ipari növény­nek 30 százalékát takarították be a tsz-bem. A solymári határban, ahol 25 hektárnyi szőlőültetvény várja a szüretet, az átlagosnál • jobb, hozamokat várnak a szakemberek. Az őszi nagy mennyiségű termény elszállítása miiaít sem kell aggódjanak a Rozma­ringban. A Volán 1. számú Vállalata 3. számú üzemegysér gével kötöttek szerződést, s ez különösen az őszi kampány­ban jelent nagy segítséget a tsz-nek. V. B. Sajtóvisszhangok a Smiko-Resigaii tssláfcmél A Szovjetunió cselekedetekre vár Újabb külügyminiszteri megbeszélés volt Az amerikai—szovjet ellen­tétek megmaradtak, de leg­alább már beszélnek róluk — ez a nyugatnémet sajtó ösz- szefoglaló értékelése az Egye­sült Államok és a Szovjetunió viszonyáról a Reagan—Gromi- ko találkozót követően. A szombati nyugatnémet la­pok — így többek között a Die Welt — főcímben emel­ték ki, hogy a két fél megál­lapodott az érintkezés fenn­tartásában. Ennél többet az elmúlt négy év feszültsége után- nem lehetett várni az amerikai elnök és egy szovjet vezető'első találkozójától — állapították meg az NSZK- ban. . Brüsszeli kommentárok sze­rint Reagant elsősorban vá­lasztási célok vezették a ta­lálkozó megtartásában. A Rea­gan—Gromiko találkozó leg­főbb jelentősége abban van, hogy egyáltalán létrejött a miai jeges kelet—nyugati vi­szony idején — írta szomba­ton a brüsszeli Le Sodr. A L’Unitá hangsúlyozza, hogy a két nagyhatalom veze­tő képviselőinek találkozója nem hasonlítható a korábbi, magas szintű megbeszélések­hez, mprt 'egyetlen esetben sem volt annyira feszült a nem­zetközi helyzet, mint most és sohasem fordult elő, hogy amerikai elnök valaha is olyan sértő kifejezésekkel illette volna a Szovjetuniót, mint Reagan. Gromiko és Reagan pénteki találkozója a vezető témája a szombat reggeli amerikai la­poknak. Első értékeléseik ki­emelik: a megbeszélés leg­főbb eredményének az tekint­hető, hogy a két hatalom ve­zető képviselői közvetlenül találkozhattak és ilyen szin­ten ismerkedhettek meg egy­más véleményével. Nagy fi­gyelmet szentelnek a szovjet külügyminiszter nyilatkozatá­nak, amelyben megállapította: az Egyesült Államok politiká­jában egyelőre nincs nyoma a kedvező irányú változásnak. ★ Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter második talál­kozója helyi idő szerint dél­előtt tíz órakor kezdődött meg az amerikai külügyminiszté­rium épületében, A két külügyminiszter tár­gyalása — az eredetileg jel­zett egy óra helyett — két óra hosszat tartott. Gromiko a tár­gyalásról távozva nem nyilat­kozott a nagy számban vára­kozó újságíróknak. Shultz kül­ügyminiszter mindössze ány- nyit mondott, hogy „érdemi” tárgyalást folytattak, s .meg­állapodtak abban, hogy a kap­csolatot diplomáciai csator­nákon keresztül tartják fenn, mégpedig „nem alkalmilag, hanem igen alapos módon”. üsilisgié kgyománpink isiéit© fulyfatói • Munkával, fegyverrel szilfáinak A fegyveres erők napja alkalmából szombaton koszo­rúzás! ünnepséget rendeztek Budapesten a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél. A Himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka helyezett cl koszo­rút. Elhelyezték a megemlékezés virágait más társadal­mi szervezetek, illetve a Budapesten akkreditált véd­erő-, katonai és légügyi attasék képviselői is. Czinege Lajos hadsereg tábornok, honvédelmi minisz­ter a fegyveres erők napja alkalmából szombaton foga­dást adott a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában, amelyen többek között jelen volt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Építették a katonák Mss 3. oldal: FeíkészüCnsfc a zimankóra 4. oldal: Pedagógiánk jelenírol - jwé'Jsrő! 6. oldal: Postabontás 7. oldal: isllerekkd síeltek 8. oldal: Édeset a vasúti sínen Pest megyei két, egymástól földrajzi értelemben távoleső pontján megkülönböztetett fi­gyelem irányult a katonákra. Cegléden azért, mert esküt sttek szocialista hazájuk vá­ci elmezésére; Zsámbékon pe­dig azért, mert ünnepélyes külsőségek közepette felavat­ták azt az épületet, amelyet katonák építettek az idős em­berek számára. Mindkét ese­ményen elhangzott: „A dolgo­zó népet szolgálom”,- s mind­két esemény résztvevői érez­ték, ez á mi néphadseregünk­ben sohasem válhat üres frá­zissá. Tegnap reggel hullott le a lepel a zsámbéki öregek nap­közi otthonának falán elhelye­zett emléktábláról, amely hosszú időn át hirdetni fogja: „Készült 1984-ben a néphad­sereg 5011. alakulatának kivi­telezésében”. Az avató ünnepségre ösz- szegyűlt sokaságot Zink Im­re, Zsámbék nagyközség kö­zös Tanácsának elnöke kö­szöntötte, majd a nyugdíjasok nevében Szilágyi Miklós, a PEMÜ egykori termelési osz­tályvezetője köszönte meg a nagyon szép létesítményt, amely — mint mondotta — sok idős emberrel feledtetni tudja majd a magányt. A jelenlevők a parkosított, szökőkúttal is ékesített kertből bevonultak az épületijei s ki­váltképp az idős emberek ál- mélkodó, elragadtatottságot ki­fejező felkiáltásait, a katonák dicséretét lehetett hallani. A csaknem kétévszázados iskola átalakítása során alkalmazott hangulatos építészeti megoldá­sok, a gyönyörű szőnyegek, és függönyök, a színes televízió, mind-mind általánossá tette azt a véleményt, hogy itt kel­lemes lesz az időtöltés. Töb­ben megemlítették azt is, hogy az emeleten levő könyvtárban tizenhétezer kötet jelenti az olvasnivalót. Az ünneplők ezután a műve­lődési ház nagytermébe vonul­tak át, hogy a fegyveres erők napjához méltóan köszönetét mondjanak az építőknek, vagyis a katonáknak. Itt a tanácselnök külön is köszöntötte Csapó Sándort, a budaörsi városi jogú nagyköz­ségi pártbizottság első titkárát, Nemoda Istvánt, a megyei pártbizottság politikai munka­társát, Fetter Gyula ország- gyűlési képviselőt, Szathmáry Miklós vezérőrnagyot, s Hege­dűs Miklós ezredest, az építés­ben részt vett alakulat pa­rancsnokát. Csapó Sándor a fegyveres erőket és a béke megőrzésére tett erőfeszítéseket méltató ünnepi beszédében hangsú­lyozta: a tervezéstől a park­építésig a ,katonák olyan nagy­szerű munkát végeztek, amely- lyel kiváltották a lakosság leg­teljesebb elismerését. Tanúsít­ja az. az épület is, hogy nép­hadseregünk békés .Viszonyok között hatalmas értékek alko­tására képes. A napközi ott­hon becsült értéke 1,6 millió (Folytatás a 3. oldalon.) Felvonták ez állami zássiót A fegyveres erők napja al­kalmából zászlófelvohási ün­nepséget rendeztek szombaton reggel a Gellérthegyen a Fel­szabadulási emlékműnél. Ka­tonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobo­gót és a nemzetközi munkás- mozgalom vörös zászlaját. Ezer résztvevővel Programadó békekonferenoia lelep terményt lírái ■ j I'-apu# ­Havonta' 15 ezer darab úgynevezett általánsa célú villanymo­tor készül Liládon, az Ipari Műszergyár mcíorgyáregyságében a Boscb-szerelőszalagon. Képünkön Hendrik Lászlómé és Ma­gyar Zoltánná az elektromos terménydaráló motorjait szerelik össze , Hancsovszkl János felvétele Október 27-én ül össze Bu­dapesten a X. országos béke­konferencia. A hazai békemoz- galombán rhunkálkodó tíz , és százezrek, ■ társadalmi munká­sok legmagasabb színtű és legátfogóbb fórumát legutóbbi, júliusi ülésén hívta össze az Országos Béketanács. Béke- mozgalmunk képviseletében 800 — munkahelyi-kollektívák és helyi társadalmi testüle­tek által megválasztott — küldött vesz részt a konfe­rencián, s mintegy 200 hazai és külföldi vendé get is meghívnak. Az orszá gos békefórumnak kétnapos programja lesz. Számadást készítenek az 1978 decemberé­ben tartott IX. magyar béke- kongresszus óta eltelt hat esz­tendő mozgalmi munkájának eredményeiről, illetve progra­mot adnak a további eszten­dők békemozgalmi tevékeny­ségéhez; megújítják a mozga­lom vezető testületét, az Or­szágos Béketanácsot. Ezek lesz­nek a főbb mozzanatai a kon­ferencia tervezett plenáris ülé­seinek. A konferenciára készülő be­számoló — az előzetes tájékoz­tatás szerint — elsősorban ar­ról ad számot, hogy a legutób­bi kongresszus óta hazánkban erősödött a békemunka politi­kai tartalma, szélesedett a mozgalom társadalmi bázisa, kiterjedtebbé váltak nemzet­közi kapcsolatai. A mozgalom cselekvőén szolgálja hazánk bel- és külpolitikai törekvései­nek megvalósítását, erősíti né­pünk politikai aktivitását, a béke védelméért érzett felelős­ségét, sikeresen járul hozzá a szocialista nemzeti egység erő­sítéséhez. Az elmúlt évek megannyi hazai rendezvénye, mozgalmi eseménye, a társa­dalmi aktivitás meggyőzően kifejezésre juttatta, hogy né­pünk szilárdan elkötelezett a béke ügyében, szolgálatában. bKöTéíeTíi Az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottsága meghívására szeptember 25. és 29. között hazánkban tartózkodott az európai biztonság és együtt­működés NDK-beli bizott­ságának küldöttsége, Fritz Liebscher professzornak, a bizottság elnökének vezetésé­vel. A megbeszéléseken véle­ményt cseréltek az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért küzdő társa­dalmi mozgalom helyzetéről és feladatairól, valamint a jövő év februárjában Brüsszelben megrendezendő európai tár­sadalmi fórum előkészületei­ről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom