Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-30 / 230. szám
2 1984. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP I A HJÉl VjAMiMJIMAlJMSMU_______ Nem szavuk, tettek szükségesek A washingtoni találkozó után — Az ammani bejelentés Athéni lépés a Balkán atomfegyver-mentesítésére Magyar vezetők üdvözlő távirata A Kínai Népköztársaság ünnepén V A Kínai Népköztársaság megalakulásának 35. év- í fordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el- | nőké és Lázár György, a Minisztertanács elnöke távirat- | ban üdvözölte Li Hszien-nien államelnököt és Csao Ce- í jangot, az államtanács elnökét. Világszerte rendkívüli érdeklődés kísérte azt az e heti 'eseménysorozatot, amelynek betetőzését Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Ronald Reagan washingtoni több órás tárgyalása jelentette. A Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter, az előző héten érkezett New Yorkba, s azonnal kétoldalú tárgyalások egész sorát folytatta, kihasználva azt . az alkalmat, hogy az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszakának „első menetében” a legtöbb ország diplomáciájának legfőbb vezetője áll a küldöttségek élén. • A héten azután megkezdődött az általános vita a világ- szervezet közgyűlésében. Ronald Reagan, aki Washingtonból New Yorkba utazott, az ,ÉNSZ-közgyűlés szónoki ©mellényéről személyesen fejtette ki az Egyesült Államok nézeteit a legfontosabb világpolitikai problémákban. Mivel az amerikai elnök beszéde röviddel azelőtt hangzott el, hogy külügyminisztere, majd az elnökjelöltségben demokrata párti riválisa, Mondale, s végül ő maga is tárgyalóasztalhoz ült .Grómikóval, érthető, hogy az általános vitában nagy teret szentelt a szovjet—amerikai kapcsolatoknak. Olyan képet próbált festeni hallgatói elé, mintha az Egyesült Államok kész volna mindent megtenni, hogy javítsa a két világha- talom jelenleg mélyponton levő viszonyát. Sűrű időközönkén ismétlődő kormányszintű megbeszélések sorát javasolta, s hallgatott arról, hogy a helyréét „ elmérgesedéséért a washingtoni politika felelős,-mert á ; fegyverkezési verseny új ■fordulóját nyitotta meg. ■ Andrej Gromiko az ENSZ- köagyűlésen elhangzott beszé- . dében, csakúgy, mint Shultz külügyminiszterrel és Walter Mondale-lel folytatott megbeszélésén rámutatott: az Egyesült Államok kormányzatát súlyos felelősség terheli azért, hogy a feszültség ily veszélyes, módon kiéleződött. Gromiko megnyilatkozását a legtöbb nyugati kommentátor „rendkívül keménynek” nevezte, bár sokuk kénytelen volt elismerni, hogy a reális helyzetből indult ki. s az általa elmondottak tulajdonképpen a valós tényeket tükrözik. HOGYAN ÉRTÉKELIK GROMIKO ÉS REAGAN MEGBESZÉLÉSÉT? A kommentárok széles skálán mozognak, de egy ponton összecsengenek. Nevezetesen abban, hogy a két világhatalom közötti felsőszintű kapcsolatfelvétel tényé önmagában is üdvözlendő jelenség. Mint rámutatnak: Reagan elnök négyéves hivatali ideje alatt első íziben találkozott magas rangú szovjet államférfival. Abban is szinte általános az egyetértés, hogy mindezt elsősorban két tényező tette lehetővé. Egyrészt a szovjet dip- lömáicia olyan körülményeket teremtett, hogy a világ közvéleménye előtt sikerült bebizonyítania: a nemzetközi helyzet kiéleződése olyan fokot ért el, amikor az amerikai ivá- ■lasztási hadjárat közepette támadt szokásos amerikai külpolitikai mozgásképtelenségtől függetlenül is, haladéktalanul szükséges a mag as szintű párbeszéd. Washingtonnak az a manőverezése, amellyel el akarta kerülni egy ilyen, a Fehér Ház számára „kockázatos” tárgyalás felvételét, lehetetlenné vált. Szovjet részről ugyanis világossá tették: nem Ronald Reagannel, az elnökjelölttel'. hanem vele, mint az 'Egyesült, Államok elnökével kívánnak megbeszélést folytat- ■ni olyan égetően fontos kérdésekről. amelyek nem tűrnek halasztást jövő január 20-ig, amíg a novemberben megválasztandó legfőbb amerikai vezetőt be nem iktatják hivatalába. Ez a problémakör nem más, mint az, hogy kiterjed-e a fegyverkezési verseny egy teljesen új területre, a világűrre, annak minden veszélyes következményével együtt, vagy most még idejekorán meg lehet-e ezt akadályozni. Ronald Reagan korteshadjáratának vezetőire mindezek nyomán rendkívüli nyomás nehezedett, mind a rivális demokrata párti elnökjelölt, Mondale táborából, mind pedig az Egyesült Államok NA- TO-szövetségesei irányából arra, hogy ne zárkózzon el á Szovjetunióval való magas- szintű eszmecsere felújítása elől. Az amerikai elnök eddig folytatott négyéves, élesen kommunista- és szovjetellenes retorikája és politikai irányvonala most visszaütött reá: Nyugaton is mind többen személy szerint őt tették felelőssé azért, hogy elmérgesítette nemcsak a szovjet—amerikai kapcsolatokat, hanem az egész nemzetközi légkört. Ez azután oda vezetett, hogy Ronald Reagan az utóbbi időben kénytelen volt mérsékelt beszédek egész sorát tartani, s állandóan hangoztatni azt az óhaját, hogy javítani kívánja kapcsolatait a Szovjetunióval, sőt ennek előmozdítására kész magas szintű párbeszédekre — ha szükséges, csúcstalálkozóra is. Tekintve, hogy szovjet részről nem hagynak ki egyetlen kínálkozó lehetőséget sem arra, hogy előmozdítsák a feszültség enyhülését, beleegyeztek a „washingtoni jelzések” alapján abba, hogy a Gromiko —Reagan eszmecsere létrejöjjön. A szovjet külügyminiszter nyilván azt tartotta fő cé}4 jának a washingtoni Fehér Ház fejével folytatott eszmecserén, hogy megállapítsa: az enyhültebb és mérsékeltebb hangnem mennyiben csupán választási kortesmeggondolásokkal és propagandalépésekkel függ össze, vagy ténylegesen arról van-e szó, hogy az Egyesült Államok a realitások talaján változtatni kíván az eddigi, a Szovjetunióval szemben erőfölényre törekvő, a fegyverkezési verseny újabb fordulóját előkészítő irányvonalán. A találkozó — mint szovjet részről megállapították — hasznos volt annyiban, hogy a felek elsőkézből, közvetlenül ismerhették meg egymás véleményét, s hogy egyáltalán megtörtént a magas szintű érintkezésfelvétel a két fél között a Reagan-ikormányzat négy éve alatt. De — mint Gromiko a tárgyalás után summázta a történteket — amerikai részről e megbeszélésen sajnos semmi jelét sem adták annak, hogy az Egyesült Államok kormányzatának külpolitikai irányvonalában bármiféle kedvező változás történt volna a feszültség enyhítése irányában. Továbbra sincs jele annak, hogy az amerikai kormányzat hajlandó volna realista Álláspontra helyezkedni a háború és béke súlyos kérdéseinek lényegét illetően. A Szovjetunió tehát joggal állapíthatja meg: Washingtonnak tettekkel kell bebizonyítania, hogy a realitások talajára áll át. Vagyis a puszta békiilé- keny szavak a kompromisszumos megoldásokra való őszinte törekvést egyáltalán nerc helyettesíthetik! MIÉRT KELTETT NAGY VIHART AZ AMMANI BEJELENTÉS? Az arab világban a héten valósággal „diplomáciai bombaként” robbant az a jordá- niai bejelentés, amely szerint Amman újra felveszi a diplomáciai kapcsolatot Egyiptommal. Emlékezetes ugyanis, hogy miután Anvar Szadat, Egyiptom néhai elnöke 1979- ben aláírta az Izraellel való különbekéről szóló Camp Da- vid-i megállapodást, az arab csúcsértekezlet az összarab ügy elárulásával bélyegezte meg, s kimondta, hogy Kairó tagságát felfüggesztik az Arab Ligában és megszakítják a Ni- lus-parti országgal a diplomáciai kapcsolatokat. Ennek valamennyi érdekelt fél eleget is tett. Most Husszein jordán királyt a legtöbb arab fővárosban árulással vádolják a történtek miatt. A vihar oly nagy volt, hogy a jordán kormányzat külön közleményt volt kénytelen nyilvánosságra hozni, amelyben fenntartja ugyan döntését a diplomáciai kapcsolat felvételéről Egyiptommal, de kimondja: továbbra sem ért egyet az 1979-es Camp David-i megállapodással... Ez „azonban nem szünteti meg azokat az éles támadásokat, amelyek a radikális állásponton levő arab fővárosokb.ól irányulnak Amman felé. Mint megjegyzik: a diplomáciai kapcsolatfelvétel Egyiptommal azt tükrözi, hogy a jordán uralkodóház bonyolult alkudozásokat folytat az Egyesült Államokkal és Izraellel egy olyan egyezmény előkészítésére, mint amilyen a Camp David-i volt, s ennek jelenlegi stádiumában nélkülözhetetlenné vált számára a Kairóval való diplomáciai kapcsolatfelvétel ... MIT JELENT AZ ATHÉNI LÉPÉS AMERIKAVAL VALÖ SZERZŐDÉS FELMONDÁSÁRA? A héten nagy visszhangot keltett az a hír, hogy a görög kormány elhatározta: országa területéről el fogja távolítani az összes nukleáris fegyvert, A lépés. célja* — £M>g kormünyááóviyői Jbangsúiyoíta —, hogy elősegítsék a Balkán atomfegyver-mentesítését. A délkelet-európai ország területén jelenleg — mivel Hellász a NATO tagja — amerikai nukleáris fegyverek vannak. Még a hatvanas években történt, amikor Athénban jobboldali katonai rendszer volt hatalmon, hogy az Egyesült Államokkal megállapodást írtak alá nukleáris rendszerek ottani elhelyezéséről. A görög parlament azonban soha nem hagyta jóvá ezt a szerződést, így a Papandreu-kormányzat joggal hivatkozhat most arra, hogy ez a megállapodás nem tekinthető számára kötelező erejűnek. A Balkán-félsziget atommentes övezetté való változtatását a Görögországgal szomszédos Bulgária kezdeményezte, s az érdekeltek több különböző szintű konferencián vitatták meg ennek lehetőségét. Mióta a Papandreu-kor- mánygat van hatalmon Görögországban, Athén is csatlakozott ehhez az elképzeléshez, fennek megvalósulására most nagy lépás történt előre, s az athéni kormány máris felszólítottá Washingtont, hogy távolítsa el az atomfegyvereket Görögország területéről. Tíz évi munka után, egy évvel a kijelölt határidő előtt az utolsó sínszakasz is helyére került szombaton a Bajkál —Amur vasútvonalon, így a Bajkál-tótól az Amurig 3102 kilométernyi sínpár húzódik. A keletről és nyugatról egymás felé haladó építőbrigádok a vasútvonal 877. kilométerénél találkoztak, itt a sínek asztal simaságú terepen haladnak. — A vasutat a tajga lakatlan területein, nehéz éghajlati és domborzati körülmények között, építik. A sínek fele szeizmológiailag aktív területen és az örök fagy birodalmában haliad — mondta el, az eseményt kommentálva Szovjet közös közlemény A Szovjetunió és Finnország közötti jószomszédi kapcsolatok a két ország és nép alapvető érdekeivel összhangban fejlődnek. A két ország között széles körű kapcsolatok fejlődtek ki különböző területeken — állapítja meg a Kalevi Sorsa finn miniszterelnök szovjetunióbeli látogatásáról kiadott szovjet—finn közlemény. A dokumentum hangsúlyozza, hogy miközben a világban tovább nő a feszültség, a gyümölcsöző és a nemzetközi helyzet változásaitól nem függő szovjet—finn kapcsolatok és. együttműködés fejlődése szemléletesen bizonyítja a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése politikájának életképességét. Tanúsítja az ENSZ alapokmányában lefektetett elvek és célok következetes megvalósításának fontosságát, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet állásfoglalásainak jelentőségét. Szovjetunió és Finnország közös véleménye, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben továbbra is lehetőség van az enyhülés és az együttműködés politikájához való visszatérésre. A tárgyalásokon mindkét részről hangsúlyozták: időszerű Finnországnak az a javaslata, hogy hozzanak létre nukleáris fegyverektől mentes övezetet Európa északi részén. A szovjet fél ismét kijelentette, hogy kész biztosítékokat nyújtani egy ilyen övezet létrehozásához, megvizsgálni néhány, saját észak-európai területeit érintő intézkedést, s a többi érdekelt féllel megvitatni a Balti-tenger nukleáris fegyverektől való mentesítésének kérdését. Kalevi Sorsa szombaton befejezte a Szovjetunióban tett látogatását és Irkutszkból hazautazott. Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, levelet intézett Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kárhoz azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió határozat- tervezetet terjesztett az ENSZ- közgyűlés ülésszaka elé: nyílvánítsa megengedhetetlennek az állami terrorizmus politikáját, valamint az államok bármely olyan akcióját, amely más szuverén államok társadalmi-politikai rendjének alá- ásására irányul. — E fontos és sürgős kérdés felvetése azért időszerű, mert bizonyos államok — katonai fölényre és a terrorizmus politikájának bevezetésére töreked ve a nemzetközi kapcsolatokban — mind gyakrabban valósítanak meg olyan akciókat, amelyek más államok társadalmi-politikai rendjének alá- ásására irányulnak, és fegyveres erők bevetésétől sem riadnak vissza — hangsúlyozza egyebek között levelében Andrej Gromiko. A szovjet határozattervezet elfogadásra javasolja az ülésKonsztantyin Mohortov, az építkezés vezetője, a Szovjetunió közlekedés-építési miniszterének helyettese. — Az évszázad építkezésének tíz év alatt a BAM képzési központjaiban 20 ezer szakembert készítettek fel, s közülük sokan életcéljuknak választották a vasútvonal szolgálatát. Mostanra a BAM teljes hosszának egyharmiadán folyik üzemszerűen a szállítás. Eddig több mint 50 millió tonnányi szállítmány haladt át ezen a szakaszon. Az építkezés teljes befejezéséig még sok munka van hátra, ám a munkavonatok egy vágányon szombattól a BAM teljes hosszában közlekedhetnek. 1949. október 1. nemcsak Kína számára, hanem világ- történelmi szempontból is jelentős dátum: harmincöt évvel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot. Évtizedes, hősies harc után új korszak kezdődött ezzel a földkerekség legnépesebb országában, hiszen az ünnepélyes deklaráció — a hosszú polgárháború befejezése mellett — azt jelentette, hogy a hatalmas állam a félgyarmati függéssel végleg szakítva új fejlődési irápyt választott. Nem véletlen a világtörténelmi jelző használata sem. A kínai forradalom győzelme ugyanis kétségtelenül serkentőleg hatott más ázsiai és afrikai hazafias mozgalmak felszabadító küzdelmeire. Kína nagy lendülettel látott hozzá az ország előtt álló korszakos feladatok megoldásához. Az évszázados elmaradottság felszámolása természetesen hosz- szabb távú teendő, de az első évtized ebben is ígéretes eredményeket hozott. Helyreállították az elpusztult gazdaságot, új gyárak tömegét alapították, megszűntek a generációkon keresztül pusztító gyakori éhínségek, társadalmi reformok sorát vezették be. Megkezdődött tehát a szocializmus alapjainak lerakása, s e folyamatban értékes segítséget nyújtottak a baráti szocialista országok is. Elsősorban a Szovjetunió vállalt fontos szerepet a korszerű nagyipar megteremtésében és az előrelépéshez nélkülözhetetlen szakembergárda kiképzésében. Ám a gyors ütemű fejlődés az ötvenes évek végére megszaknak, hogy a közgyűlés az Egyesült Nemzetek nevében: 1. Határozottan elítéli az állami terrorizmus politikáját és gyakorlatát, Ihipt a más államok és népekkel kapcsolatban képviselt irányvonal eszközét; 2. Megköveteli valamennyi államtól, hogy ne tegyen semmilyen olyan lépést, amely szuverén államok társadalmipolitikai rendjének erőszakos megváltoztatására vagy alá- ásására, törvényes kormányaik megingatására és megdöntésére irányul, valamint egyebek Genfben szombaton befejeződött az Interparlamentáris' Unió őszi tanácskozása. A 72. világkonferencián száz ország mintegy 450 képviselője, köztük a Barcs Sándor vezette magyar delegáció átfogó vitát folytatott a nemzetközi helyzetről. Az ülésen központi vitatéma volt a fajüldöző délafrikai rendszer bel- és külpolitikája. A közösen kidolgozott határozati javaslat éles hangon elítéli Dél-Afrikát csakúgy, mint azokat a nyugati országokat, amelyek támogatják. A tanácskozás , napirendjére kerültek Közép-Amerika kérdései is. Az ugyancsak egyetértésben elfogadott határozat a térség problémáinak békés rendezése mellett, a külső beavatkozás, az erővel való fenyegetés ellen foglal állást. Amint Pio-Carlo Terenzio, az IPU főtitkára az MTI-nek és a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában hangoztatta — a szervezet tanácskozásai különös jelentőséget kapnak a feszült nemzetközi helyzetben, amikor kapcsolatteremtésre, közvetítésre adnak lehetőséget a legkülönbözőbb kérdésekben. Így nagy szerepe volt az IPU- nak a madridi találkozó sikeres előkészítésében is. Az eurótört: a kínai vezetésben előtérbe került szélsőséges, nacionalista irányvonal térnyerése az addigi bel- és külpolitika átalakításához vezetett. A súlyos ideológiai és politikai torzulások, az eluralkodó szov- jetellenesség természetesen az ország külkapcsolataira is kihatott, tartósan szembefordítva Kínát nemcsak a Szovjetunióval, hanem a szocialista közösség más tagállamaival is. A „nagy ugrás”, majd később a „kulturális forradalom” tengernyi szenvedést hozott a ki- nai lakosságnak, jelentékeny visszaesést okozva egyben a népgazdaság, a tudomány és a kultúra szinte minden területén. Az elmúlt esztendőkben számos tekintetben sor került e helyzet felülvizsgálatára. A bel- és gazdaságpolitikában jobban érvényesül Kína modernizálásának szándéka, s megfigyelhető bizonyos — igaz, korlátozott — átértékelés a pekingi külpolitikában is. Magyarország — több más testvérországhoz hasonlóan — mindig is a kapcsolatok kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztésének híve volt. Azt valljuk, hogy az eltelt évtizedek ellentmondásos korszakai ellenére megmaradt Kína alapvetően szocialista jellege, s készek vagyunk a kétoldalú kapcsolatok javítására. A mögöttünk álló évek azt bizonyítják, hogy e törekvés (mindenekelőtt az államközi viszony normalizálása terén) hozott már eredményeket, s egyre inkább megfigyelhető a kapcsolatok fokozatos bővülése a gazdasági téren, s az élet más területein is. között azt, hogy semmiféle ürüggyel ne kezdjenek katonai akciókat ilyen céllal és hogy azonnal szüntessék ba a már megkezdett hasonló akciókat. 3. Nyomatékosan felszólít minden államot, hogy szigorúan tartsa tiszteiéiben a népek jogát arra, hogy szabadon, minden fajta külső beavatkozástól mentesen választhassák meg társadalmi-politikai rendjüket, és valósíthassák meg politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődésüket. pai biztonsággal kapcsolatos kérdésekről Genfben is tanácskoztak az érintett országok, amelyek képviselői legutóbb az igen sikeres budapesti konferencián találkozhattak. Ülést tartott az SKP KB A Spanyol Kommunista Párt rendezni kívánja kapcsolatait az összes testvérpárttal, baráti, gyümölcsöző együttműködésre törekszik a Szovjetunió, a szocialista közösség más kommunista és munkáspártjával — mondja ki az SKP határozata. A Központi Bizottság kétnapos, szombat délután véget ért ülésén elfogadott dokumentum a többi között leszögezi: „az Egyesült Államok hidegháborús, az erőviszonyok megváltoztatására törekvő, a népek akaratát semmibe vevő politikájára, a nemzetközi kommunista mozgalomnak az erők egyesítésével, a sorok szorosabbra fűzésével kell válaszolnia”. Árkus István Még sok a munka az évszázad építkezésén Egy vágányon üzemel a BAM Andrej Gromiko levele az ENSZ főtitkárához Ítéljék el az állami terrorizmust / • Befejeződött az IPU tanácskozása Genfben Alkalom veit a közvetítésre
