Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-28 / 228. szám

1984. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK A katonai fö (folytatás at l. oldalról.) podást kössön a többi nukleá­ris hatalommal a normák köl­csönös elismeréséről, kötelező­vé tételéről. Ez 1— mondotta — csökkentené a nukleáris konfliktus kirobbanásának ve­szélyét. A szovjet külügyminiszter foglalkozott az űrfegyverkezé- Si verseny veszélyével is, sür­getőinek nevezve a megállapo­dásokat. „Ha nem sikerül idő­ben megállítani a fegyverke­zési verseny kiterjedését a vi­lágűrre, akkor az visszafordít­hatatlan folyamattá válik. Ha­tékony intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a világ­űr békés maradjon” — han­goztatta emlékeztetve arra, hogy az ENSZ közgyűlésének tavalyi ülésszaka elfogadta a világűr fegyvermentesítésére vonatkozó szovjet javaslatot, s arra, hogy a Szovjetunió egyoldalú kötelezettséget vál­lalt: nem telepít műholdelhá- rttó fegyvereket a világűrbe mindaddig, amíg az Egyesült Államok és más államok ha­sonlóan járnak el. Hasonló fontosságú lépésnek nevezte a szovjet—amerikai tárgyalások megkezdésére vo­natkozó javaslatot is, kijelent­ve, a tárgyalások megkezdé­sének meghiúsulásáért teljes mértékben az Egyesült Álla­mokat terheli a felelősség. Washington nem akarja ezt a tárgyalást — szögezte le. „Fel­hívjuk az Egyesült Államok kormányát: ismerje el, hogy a világűr militarizálása az egész emberiséget fenyegeti, bele­értve az amerikai népet is. Ki­fejezzük azt a reményünket, hogy az Egyesült Államok kor­mánya tartózkodik az olyan lépésektől, amelyek a világ­űrt visszafordíthatatlanul a katonai versengés színterévé tennék s kész lesz arra, hogy a megállapodás céljával kezd­jen tárgyalásokat erről. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is támogatja az ilyen tárgyalások lehető leghama­rabb történő megkezdését” „A Szovjetunió azt javasolja, tűz­zék a jelenlegi ülésszak napi­rendjére a következő fontos és sürgős napirendi pontot: „a világűr kizárólag békés célok­ra, az egész emberiség javára szolgáló felhasználása.’’ Gro- miko kifejtette: mindenekelőtt azonnal és mindörökre meg kell tiltani az erő alkalmazá­sát a világűrben. A szovjet külügyminiszter emlékeztetett országa és a szo­cialista országok több más ja­vaslatára, amelyek mind a há­borús feszültség csökkentését, az erő alkalmazásának, illetve az erővel történő fenyegetés­nek eltiltását szolgálják. Rá­mutatott: a jelenlegi stockhol­mi tárgyalásokon a NATO or­szágai igyekeznek megakadá­lyozni a megállapodásokat, ja­vaslataik rosszul álcázott ka­tonai felderítési programok. Hasonló magatartást tanúsít a NATO a bécsi fegyverzetkor- látozási tárgyalásokon is. Szólt a vegyi fegyverekről folyó gen­fi tárgyalásokról is, rámutat­va:'a jelek szerint nem min­den résztvevő akarja az ilyen tárgyalások sikerét. Emlékez­tetett arra, hogy a Szovjetunió kész részt venni más, a lesze­relést, a feszültség enyhíté­sét célzó tárgyalásokon is. Gromiko hangsúlyozta: a Szovjetunió csupán kényszerű­ségből, saját maga, valamint barátai és szövetségesei bizton­sága érdekében kényszerül fegyverei korszerűsítésere. So­hasem kerestük, nem keressük most sem a fölényt, a mellett vagyunk, hogy a katonai erő- egyensúlyt a lehető legalacso­nyabb szinten valósítsák meg — utalt a Szovjetunió számos leszerelési javaslatára, így a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltását, a hagyományos fegyverzet csökkentését szolgá­dé javaslataira. Azt is aláhúz­ta, hogy ä Szovjetunió mindig kedvező választ ad más orszá­gok hasonló célú elképzelései­re. „Bármilyen javaslatot, ér­velést terjesztettünk is elő, mindig azt a választ kaptuk, hogy nem, ezek elfogadhatat­lanok — folytatta a szovjet külügyminiszter. — A másik oldalon arra hivatkoznak, hogy pártfogolják a fegyverkezési versény megállítását; de csak a fegyverek korszerűsítését, azok felhalmozását követően. Ez abszurd gondolat.” Gromiko rámutatott: a meg­állapodások e lényeges kérdé­sekről azért hiányoznak, mert a NATO tagállamai nem is akarják azokat. Az Atlanti Szövetség külpolitikáját szoro­san összekapcsolta a nukleáris és a hagyományos fegyverek felhalmozásával, áthatolhatat­lan akadályokat állít a meg­egyezés útjába. „Azokban az esetekben, mi­dőn a két hatalom, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok képviselői találkoznak, még az elemi tisztesség is hiányzik.” Gromiko kijelentette: a szov jet küldöttséget „felhatalmaz­ták arra, hogy kijelentse a közgyűlés magas fóruma előtt: a Szovjetunió továbbra is ed­digi politikáját folytatja, azt a politikát, amely a békére, a leszerelésre, a nukleáris fegy­verzet korlátozására, majd ezt követő felszámolására, korunk egyéb sürgető kérdéseinek megoldására irányul.” Szólt a közel-keleti hely­zetről is, barbár tettnek mi­nősítve Izrael Libanon elleni agresszióját. Emlékeztetett a Szovjetunió legújabb rendezé­si javaslatára. Afganisztánról szólva kijelentette: a szuve­rén és el nem kötelezett ál­lam ellen folytatódik a csel­szövés, a felforgató bandák külföldről történő behatolá­sa. A megoldást ennek felszá­molása hozhatja csak meg. Délkelet-Ázsiáról szólva a szovjet külügyminiszter azt sürgette, hogy a térséget, az érdekelt indokínai államok javaslatai alapján tegyék békeövezetté. „A szovjet vezetés több íz­ben is leszögezte álláspontfát a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatok kérdései­ről. Ez az álláspont közismert. A Szovjetunió normális jó­szomszédi kapcsolatokat akar a két nagy ország között” — mondotta. Gromiko szólt a koreai kér­désről, dél-afrika fajüldöző politikájáról, a namíbiai prob­lémáról^ Kitért a nemzetközi ter­rorizmus kérdésére, hangsú­lyozva: egyes államok nap­jainkban a katonai fölény megszerzése, a terrorizmus­nak ,fl,. nemzetközi politiká­ban töúénő megvalósítása ér­dekében olyan lépésekhez folyamodnak, amelyekkel meg­kísérlik aláásni más országok társadalmi-politikai rendsze­rét, eljött az ideje annak, hogy a leghatározottabb in­tézkedéseket tegyék meg ez ellen — szögezte le a szovjet külügyminiszter. Kormánya nevében javaslatot terjesz­tett a közgyűlés ülésszaka elé: sürgősen vitassa meg a következő javaslatot, „az álla­mi szintű terrorizmus politi­kájának, valamint a szuverén államok társadalmi-politikai rendszerének aláaknázására irányuló akciók teljes eltiltá­sa.” Javasolta: az ENSZ ha­tározottan ítélje el a más or­szágokkal és népekkel szem­beni állami szintű terroriz­mus politikáját és gyakorla­tát. „Sok igazság van azokban a magállapításokban, hogy a nemzetközi helyzet közvetle­nül összefügg a szovjet—ame­rikai kapcsolatokkal — mon­dotta. — Országunk ma is, mint eddig is, amellett van, hogy normális kapcsolatokat tartsunk fenn az Egyesült Ál­lamokkal. Kapcsolataink a leg­utóbbi időkig így alakultak, noha voltak hullámvölgyek és kiemelkedő pontok, a II. világ­háború idején pedig egymás szövetségesei voltunk. „A történelem nem az egyik, vagy a másik amerikai kor­mányzat hivatalba léptével kezdődik. Azoknak, akik most meghatározzák az Egyesült Államok politikáját, sokat kell tenniük azért, hogy megbízza­nak kijelentéseikben, az álta­luk vállalt kötelezettségekben. Nem lehet érdeminek tekinte­ni az olyan kísérleteket, ame­lyek arra irányulnak, hogy formai változásokkal helyette­sítsék a politika lényegét ille­tő változásokat, azt, hogy a mi- litarizmus politikáját a béke politikájával váltsák fel. Arra van szükség, hogy valóban el­határozzák ezt a lépést, de ezt csak úgy lehet megtenni, ha valóban jó szándékkal keze­lik az amerikai—szovjet kap^ csőlátókat, és a béke érdeké­ben dolgoznak. Csupán ennek lehet súlya a politikai mérle­gen.” „A Szovjetunió véleménye szerint nem a szavakban tör­ténő biztosítékok, hanem csu­pán a konkrét tettek vezet­hetnek el kapcsolataink nor­malizálásához az Egyesült Ál­lamokkal. Minden amerikai­nak, minden amerikai család­nak tudnia kell, hogy a Szov­jetunió békét és csakis békét akar az Egyesült Államok­kal.” Normális és számos eset­ben gyümölcsöző kapcsolato­kat hoztunk létre Nyugat- Európa országaival. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy egyesek közülük le­hetővé tették az új, első csa­pás mérésére alkalmas ameri­kai nukleáris fegyverek tele­pítését. Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül azt sem, hogy bizonyos körök még nem ad­ták fel a reményt a háború utáni Európa realitásainak megváltoztatására, az ilyen revansista érzelmeket mostan­ság egyes olyan nyilatkoza­tok is táplálják, amelyek két­ségbe kívánják vonni a Hit- ler-ellenes koalíció tagjai ál* tál vállalt kötelezettségeket. ,.Szilárd meggyőződésünk, hogy megvan a lehetőség a nemzetközi fejleményekben jelenleg megmutatkozó, riasz­tó torzulás kiegyenesítésére, a fegyverkezési verseny meg­akadályozására, visszafordítá- tására, a háborús fenyegetés csökkentésére és teljes felszá­molására. Ehhez valamennyi' állam egyesített erőfeszítésére van szükség, legyenek azok nukleáris vagy nem-nukleáris, kisebb vagy nagyobb bármi­féle társadalmi rendszerű ál­lamok” — fejezte be beszédét Andrej Gromiko. Új szovjet helyettes miniszterelnök A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége csütör­tökön a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének helyet­tesévé nevezte ki Jakov Pet- rovics Rjabovot, akit e meg­bízatása miatt felmentett a külgazdasági kapcsolatok ál­lami bizottsága elnökének tiszte alól. Jakov Rjabov 1928-ban szü­letett. 1943-ban kezdett el dol­gozni Szverdiovszkban eszter­gályosként. A későbbi évek során mérnöki és más üzemi vezetői beosztásokban dolgo­zott. 1958-tól ugyancsak Szverdiloyszikban pártmunkás volt. 1978—1979. között az SZKP Központi Bizottsága titkárának tisztét töltötte be. 1979—1983. között a Szovjet­unió állami tervbizottsága el­nökének első helyettese, majd 1983-tól csütörtökön történt új kinevezéséig a külgazdasá­gi kapcsolatok állami bizott­ságának elnöke volt. Csernyenkónak átallták a magas kitüntetéseket Konsztantyin Csemyenkó- nak, az SZKP KB főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége el­nökének, csütörtökön a moszkvai Kremlben Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter átnyújtotta a Le- nin-rendet, valamint a Szo­cialista Munka Hőse címmel járó, harmadik „Sarló és Ka­lapács” érdemérmet, amelyet a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége ítélt oda a szovjet ve­zetőnek. Dmitrij Usztyinov . marsall, a kitüntetés átnyújtásakor mondott beszédében, emlé­keztetett arra, hogy Konsz­tantyin Csernyenko a magas kitüntetést a Szovjetunió le­nini bel- és külpolitikájának kidolgozása, és megvalósítá- sía érdekében végzett párt- és állami tevékenységével, a A spznycl tniniszlersfnök az enyhülésről A megegyezés legyeti őszinte „Spanyolország határozott célja és eltökéltsége hozzájá­rulni az enyhüléshez, a világ­béke megvédéséhez” — szö­gezte le Felipe González. Á spanyol kormányfő szerdán es­te azon a vacsorán beszélt, amelyet a hivatalos látogatá­son Madridban tartózkodó Olpf Palme svéd miniszterel­nök tiszteletére adott. Gonzá­lez síkraszállt amellett, hogy a nemzetközi élet vitás kérdé­seit tárgyalásos úton kell meg­oldani. Nem lehet semmilyen érdek — hangsúlyozta —, amelyet elébe lehetne helyez­ni a béke ügyének. Olof Palme válaszbeszédé­ben rendkívül súlyosnak és aggasztónak nevezte a nem­zetközi helyzetet. Kitért arra, hogy az esztelen fegyverke­zés a katasztrófa szélére so­dorta az emberiséget. táti kűriek tüntetlek az UNESCO székháza előtt lámsms a hágai követség ellen Csütörtökön húsz ember — 19 férfi és egy nő — megszállta Irán hágai nagykövetségét, és bántalmazta munkatársait. Hoszein Tadzsgardun nagy­Az IAEA közgyűlése Bécshen A bizalom erősítését segíti A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) 28,’pzr gyűlése szeptember 24. és 29, között ülésezik Becsben. A közgyűlésen először vesz részt a Kínai Népköztársaság kül­döttsége, miután az elmúlt év­ben Kína csatlakozott a szer­vezethez. A magyar küldöttséget Oszt- rovszki György akadémikus, az Országos Atomenergia Bi­zottság elnökhelyettese vezeti. Felszólalásában egyebek kö­zött rámutatott arra, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különösen fontos a IAEA tevékenysége az atom­fegyverek elterjedésének meg­akadályozása, az atomsorompó szerződés betartásának ellen­őrzése területén. Ez a tevé­kenység elősegíti az országok közötti bizalom erősítését és a nemzetközi légkör javítását. Az atomenergia békés fel- használásának hazai eredmé­nyéről beszélve beszámolt a palesi atomerőmű első blokkjá­nak sikeres üzemeltetéséről, és a második blokk üzembe helye­zési munkálatairól. Aláhúzta, hogy az elmúlt évben eredmé­nyesen továbbfejlődtek hazánk és az IAEA sokrétű kapcsola­tai. követet fejsérüléssel kórház­ba kellett szállítani, és két öltéssel varrták össze a fejét. A követség még egy dolgo­zója megsárvít. Ä holland rendőrség feltevése szeriint, a támadók iráni kurdok. Valakinek a követség épü­letéből végül sikerült telefo­non értesíteni a rendőrséget. A holland rendőrök egy vész­kijáraton és egy homilokzaiti ablakon át bejutottak az épü­letbe, ahol valóságos csatatér fogadta őkot, A rendőrség hét perc alatt ártalmatlanná tet­te a behatolókat, és őrizetbe vette őket. Tűzharc nem volt. csupán az elsőként bejutó rendőr adott le egy figyel­meztető lövést. Idén ez volt a második tá­madás a hágai iráni nagykö­vetség ellen. Iráni kurdok vonultak csü­törtökön az UNESCO párizsi szákháza elé azt követelve, hogy a Nemzetközi Vöröske­reszt küldjön vizsgálóbizott­ságot Irán kurdok lakta vi­dékeire. gazdaság és a kultúra fej­lesztésében, a Szovjetunió vé­delmi erejének magasabb szintre emelésében szerzett érdemeivel, valamint a né­pek békéjének és barátságá­nak megszilárdításához való hozzájárulásával érdemelte ki. Konsztantyin Csernyenko a párt- és állami irányító munkában, a lenini stílust al­kalmazza. Reálisan értékeli a sikereket, figyelemmel kíséri az égető problémák megoldá­sát, nagy követelményeket támaszt a káderekkel szem­ben. Ugyanakkor mély jóin­dulatot tanúsít irántuk. Konsztantyin Csernyenko a kitüntetést megköszönve, hangsúlyozta, legfőbb felada­tának tekinti, hogy továbbra is minden tőle telhetőt meg­tegyen a szocialista társada­lom felvirágoztatásáért, a béke megszilárdításáért. Az imperializmus fokozó­dó agme&szivitálsa következté­ben, a világban veszélyes helyzet alakúit ki, s ez mind kül-, mindpedig belpolitikai tekintetben különleges köve­telményeket támaszt a Szov­jetunióval, a szovjet embe­rekkel szemben — mutatott rá —, külpolitikai terén leg­főbb feladat a Szovjetunió és a szocialista közösség nem­zetközi pozícióinak szilárdí­tása, az új világháborúra tö­rekvő agresszív imperialista körök törekvései megvalósítá­sának megakadályozása, a bé­kés nemzetközi együttműkö­dés fokozása. A testvéri szocialista or­szágok biztosak lehetnek abban, hogy a Szovjetunió mindig hű barátjuk és szö­vetségesük. A gyarmati és félgyarmati uralom alól fel­szabadult. s a szabadságukért és függetlenségükért küzdő országok számíthatnak a Szovjetunió megértésére és szolidaritására. A kapitalista országoknak tudniuk kelljí hogy kölcsö­nösség esetén a Szovjetunió­ban mindig őszinte és jószán­dékú partnerra találnak, am$ly kész áz egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alap­ján fejleszteni az együttmű­ködést. Vidéki látogatáson a fim kormányfő Moszkvából Irkutszkba uta­zott csütörtökön Kalevi Sorsa finn miniszterelnök, aki ked­den érkezett- hivatalos látoga­tásra a Szovjetunióba a kor­mány meghívására. Kalevi Sorsát a repülőtéren Nyikolaj Tyihcmov búcsúztat­ta. JiGYZET JÓI FEJLŐDŐ KAPCSOLATOK dik több szakmai szakszerve­zet is. A két állam, viszonyát a legtöbb területen egyezmé­nyek szabályozzák. Az utóbbi években hatályba lépett egyebek között a bűnügyi jog­segélyszerződés, a kiadatásról szóló konzuli egyezmény, s egyezmény ad keretet a kul­turális és tudományos együtt­működésnek is.. Megállapodás rögzíti a bűnügyi és a közle­kedésrendészeti együttműkö­dést, s egyezményt írtak alá a vízumkényszer megszünteté­séről. valamint az idegenfor­galomról. Ugyancsak szerző­désben rögzítettük az érettsé­gi bizonyítványok egyenérté­kűségének elismerését. Hazánk egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere Ausztria. Jelenleg külkereske­delmi forgalmunkat tekintve áruink ötödik legjelentősebb piaca a szomszédos ország, s hasonlóan számottevő az on­nan származó árumennyiség is. Kapcsolatainkat a kölcsö­nös előnyök alapján kívánjuk fejleszteni. Mindkét ország gazdaságfejlesztésének egyik legnagyobb feladata az élkö­vetkezendő években a terme­lés struktúrájának átalakítása. Ez számos lehetőséget nyújt a magyar és az osztrák vállala­toknak az együttműködésre a termelés, a kutatás, a fejlesz­tés, valamint az értékesítés területén. Széles körűek és kiterjedtek kulturális, különösen művésze­ti kapcsolataink. Az elmúlt időszakban például nagy kö­zönségsikerrel vendégszerepeit Bécsben az MRT Szimfonikus Zenekara, a Győri Balett, va­lamint a Vígszínház társulata, csakúgy, mint itthon a Bécsi Filharmonikusok Zenekara, a Volkstheater és á Wiener Sängerknaben együttese. Nagy sikerű közös kiállításra is sor került már,. közülük a legki­emelkedőbb a Mátyás és a magyarországi reneszánsz cí­mű tárlat, amelyet Budapes­tet megelőzően mutattak he Schallaburgban. A MAGYAR—OSZTRÁK kulturális együttműködés fo­lyamatosságában jelentős sze­repet töltenek be a határ menti kapcsolatok is. Vas megye Steiermarkkal, Győr- Sopron megye Burgenland tartománnyal tart fenn széles körű gazdasági, kulturális kapcsolatokat. A közeljövőben hasonló viszony kialakítását tervezi Zala megye és Alsó- Ausztria. 1 K. E. 1979 májusában viszonzott. A folyamatosságot mutatja az a nem hivatalos határ menti találkozó is, amelyre a közeli napokban kerül sor Losonczi Pál és Rudolf Kirchschläger között. Várhatóan e találkozó is kifejezésre juttatja majd a jószomszédi viszonyt, a két el­térő társadalmi és gazdasági rendszerű ország példamutató együttműködését. A kormányfők rendszeres f/megbeszélésein — az időszerű nemzetközi kérdések mellett — nagy súllyal szerepelnek a magyar—osztrák gazdasági együttműködés témái. Az esz­mecserék eredményesek vol­tak, számos területen sikerült ha’adást elérni. Az utóbbi két esztendőben a két kor­mány szinte valamennyi tag­ja találkozott partnerével. Hagyományosan jók a két ország parlamenti kapcsolatai. Legutóbb, két éve járt ma­gyar országgyűlési delegáció — Apró Antal vezetésével — Ausztriában. Rendszeresek a konzultációk a két ország szakszervezeti szövetségeinek vezetői között, s együttműkö­KIEGYENSÜLYOZOTTAN, jól fejlődnek kapcsolataink az Osztrák Köztársasággal; a két ország álláspontja számos kér­désben azonos vagy hasonló. Magyarország és Ausztria vi­szonya a békés egymás mel­lett élés jó példájának tekint­hető, olyan példának, amely különösen napjainkban, a nemzetközi légkör kedvezőtlen alakulása időszakában mutat túl a kétoldalú kontaktusok jelentőségén. Ausztria a fejlett tőkés or­szágok közül a legfontosabb partnereink közé tartozik. Hazánk a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is arra törekszik, hogy megtartsuk az elért szintet és előbbre lép­jünk. Ugyanakkor szem előtti tartjuk azt is, hogy a szomszé­dos ország a kelet—nyugati kapcsolatrendszerben igyek­szik az „összekötő kapocs” szerepét betölteni. Ezt is jelzi, hogy Fred Sinowatz szövetsé­gi kancellár első hivatalos lá­togatása az elmúlt év őszén Magyarországra vezetett. A magyar—osztrák kapcso­latok továbbfejlődésének je­lentős állomása volt 1976 de­cemberében Kádár János, az MSZMP KB első titkára hiva­talos ausztriai s a következő évben Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök magyarorszá­gi látogatása, amit Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom