Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-23 / 224. szám

mr MU. I 1984. SZEPTEMBER 23., VASÁRNAP jjfqp Gondolatok a péddentokrádóról Egyaránt igény és felelősség Szocializmust építő társa­dalmi rendszerünk alapja, dolgozó nép hatalma. Ez ad ja annak lehetőségét, hogy érvényesülhessen az igazi demokratizmus, megszűnjék az ember ember általi ki­zsákmányolása, a munkájá­val értékeket előállító emoer méltó megbecsülésben része­sülhessen. Ám a hatalom puszta birtoklása, önmagában még csak lehetőség. Sokrétű tevékenység szükséges ahhoz, hogy a lehetőség konkrét gyakorlatként jelenhessen meg, s a néphatalom, a né­pi demokrácia alkotmányos kinyilatkozása mellett, a dől gozó tömegek érzelmi világa ban és tudatában is megje­lenjék, mint létező valóság. Nem csodák, nem emberfelet­ti lények, hanem éppen a tudatos emberi cselekvés a társadalmi haladás mozgató rugója. Befolyást gyakorol rá — kisebb vagy nagyobb mértékben —, a társadalom minden osztálya, rétege, különböző területeken dolgo­zók közössége. Mint ahogy a hatalom ki­vívásáért folytatott harcban, úgy a lehetőség valóra váltása során jelentkező küzdelem­ben is kiemelkedő szerepet töltenek be azok a szerveze­tek és egyének — mindenek­előtt a pártalapszervezetek és az egyes kommunisták —, akik tudományos ismeretek birtokában, a történelem ma­terialista szemléletével te­kintenek a társadalmi folya matokra, s vesznek részt azok alakításában. Pártszer­vezeteink, a kommunistáik mindenkor nagy felelősséggel viseltettek a társadalmi fo­lyamatok, a társadalompoli­tikai kérdések iránt. Élő lel­kiismeretként vigyázták és vigyázzák például az emberi jogok teljesedését, a dolgozók érdekképviseletét, a munkás- . szolidaritás megvalósulását, .tök aaagSOéiaUgtec demokrácia Letéteményesei. Belső egység Mindez nem csupán elmé- " leti tételekben fogalmazódott meg, hanem ezt igazolja a mindennap gyakorlata. Nem­csak „felső” szinteken, ha­nem ennek szellemében te­vékenykednek alapszerveze- teink, pártcsoportjaink, az egyes párttagok. Ahhoz, hogy pártszerveze­teink megfelelően befolyásol­hassák a társadalmi folyama­tokat, a környezetükben zaj­ló eseményeket, elengedhetet­len, hogy belső egységünk szilárd Legyen, s állandóan erősödjék tömegkapcsolatuk. Elengedhetetlen, hogy a tár­sadalmi célkitűzéseik saját soraikban maradéktalanul ér­vényre jussanak, hogy azok a példa erejével hathassanak. Társadalmi fejlődésünk je­lenlegi szakaszában a sok elsődlegesen kezelt feladat között is kiemelkedő szere­pet kap a szocialista demok­rácia szélesítésének kérdése. Nyilvánvaló, hogy ennek elő­segítése pártszervezeteinktől is nagy figyelmet igényel. A dunakeszi városi párt­bizottságnál és az irányítása k alá tartozó pártszervezetek­nél, a demokratizmus kielé­gítő, de korántsem probléma- mentes. Rendszeressé váltak a testületi ülések, a taggyű­lések; érvényesül a kollektív vezetés és az egyéni felelős­ségvállalás; a testületek tag­jai egyenjogúak; minden szinten érvényesül a hatás­körből eredő jog; folyama­tossá vált a beszámolás, és a tájékoztatás a testületi ülé­sek illetve a taggyűlések kö­zötti időszakról. Egyre gyak- rabbak a fórum jellegű tag­gyűlések, és a véleményt ki­kérő összejövetelek. A vá­rospolitikai kérdésekben, az üzemek, intézmények előtt ál­ló feladatok meghatározásá­ban, a megoldások módoza­tainak kialakításában, min­denkor felismerhetőek a pártszervezetek javaslatai. Egységes gyakorlattá vált, hogy a párttag ott kap vá­laszt felvetéseire, ahol azok elhangzottak, s az ügyében hozott döntések jelenlétében történnek. Egyet nem értés esetében természetesnek tartják a fe­lettes pártszervhez való fel­lebbezést. A demokratizmus ezen konkrét formákban való érvényesülése erősíti a párt­tagság egyéni felelősségérze­tét, a feladatok megoldásá­ban való önkéntes közremű­ködését, aminek számtalan példájával találkozunk mindennapok során. Aktív közreműködés A Járműjavító Üzemben dolgozó kommunisták köré' ben, ahol időben, s minden kérdésről tájékoztatást kap' nak, és meghallgatásra talál­nak. nem gond például kommunista műszakok és egyéb társadalmi akciók szer­vezése, s nem okoz különö­sebb nehézséget a munkásőr- utánpótlás biztosítása sem. A házgyári alapszervezetnél, ahol fellebbezés folytán is érvényre juttattak egy kizá­rási határozatot, mind kriti­kusabban foglalkoznak az alapszervezet tagságának munkahelyi helytállásának kérdésével. Területi alapszer­vezeteink, amelyekkel alapo­san megkonzultáljuk a vá­rosfejlesztés terveit, az egyes körzetekben megvalósítandó beruházásokat, s ahol való­ban figyelembe vettük az észrevételeket, javaslatokat a legközvetlenebb segítőinkké váltak a lakosság felvilágo­sításában, mozgósításában. A fóti Papírfeldolgozó Szövetke­zet vagy a gödi OVIT-nál működő pártalapszervezetek esetében, ahol még a terve­zés időszakában kérik ki a párttagság véleményét, ott jobb az aktivitás a vita, és a helytállás a végrehajtás menetében is. Pártalapszervezeteinknél is fellelhetők olyan esetek, ami­kor megsértik a demokratiz­must, amikor csak a demok­ratizmus .látszatával,, vagy az zal sem törődnek, s ennek hatásaként környezetükben sem tudják érvényesíttetni, megkövetelni a demokratiz­mus fórumrendszereinek ér­demi működtetését, a megfe­lelő munkahelyi légkör ki­alakítását, gátolva ezzel a párttagság felelősségérzeté­nek, irányító-ellenőrző sze­repének érvényre jutását. A nagy létszámú, szétszór­tan működő termelőszövetke­zetek esetében tapasztaltuk — a szétszórtságból eredő ne­hézségre hivatkozva —, a ve­zetőségi ülések és taggyűlé­sek rendszertelenségét, a tit­károk — tagságot, vezetősé­get mellőző —, egy személy­ben való döntési gyakorlatát. Formalitások ellen A gödi Dunamemti Mgtsz vezetősége például helyesén döntött, amikor bizonyod eredménytelenül működő ágazatokat felszámolt, vagy átszervezett. Ugyanakkor nem mehettünk el szó nélkül amellett, hogy az ágazat gondjairól, az elképzelt meg­oldásokról, az érintett párt­tagokkal egyetlen szót sem váltottak. Több helyen tapasztaltuk, hogy a döntési joggal felru­házott fórumok szerepét — a párt képviselőjének közre­működésével — átvették az üzemi négyszögek. Sérti az egyéni közérzetet, s a de­mokratizmus elveit, amikor a kritikát, az elismerések mér­tékét nem az emberi tevé­kenységhez, hanem a beosz­tásokhoz igazítják. Szocialista államiságunk, jogrendünk, pártunk vezérlő elvei és gyakorlati tevékeny­sége egyaránt a nép szolgá­latát, a néppel való együtt­gondolkodást, együttcselek- vésf vallja és követi. A de­mokratizmus mind széleseb­ben, s mind erőteljesebben jut kifejezésre mindennap­jaink gyakorlatában. A he­lyenként és esetenként elő­forduló megfontolatlanság, azonban zavarokat okozhat, sőt kételyeket is támaszthat létével kapcsolatban.. Vala­mennyi pártszervezetnek, minden egyes kommunistá­nak nagyobb figyelmet kell fordítania arra, nagyobb fe­lelősséggel kell viseltetnie az iránt, hogy közvetlen kör­nyezetében, munkahelyén és lakókörzetében kiküszöböljék a formalitásokat, hogy a de­mokratizmus gyakorlati éle­tünk állandó velejárója le­gyen. Fel kell lépni az olyan esetek ellen, amikor egyesek — vezetők és beosztottak — felesleges rossznak, döntési és végrehajtási folyamatokat lassító tényezőnek tekintik a demokrácia rendszerének mű­ködését. Hogy a pártszervezetek ma­radéktalanul betölthessék a demokrácia letéteményesének szerepét, mindenekelőtt sa­ját szervezeteiken belül kell hogy érvényre juttassák an­nak létét. Csak a zavartala­nul működő pártdemokrácia lehet biztosítéka a munkahe­lyi, s társadalmunk egészét érintő szocialista demokráciá­nak. A demokrácia Létét sem a pártszervezetek, sem a mun­kahelyek esetében nem lehet csak külső igény megfogal­mazással, örökös bábáskodás­sal biztosítani. Szükséges, hogy az adott közösség min­den tagjának igénye legyen arra, s érezzen felelősséget megvalósulásáért. Ez gyakor­ta ütközeteket, álmatlan éj­szakákat is előidézhet. A jó ügy érdekében nem szabad energiát sajnálni, nem sza­bad meghátrálni. A demokráciával élni kell tudni, arai nem automatikus folyamat, azt meg kell tanul­ni. Még ma is tanulni kell. Mint annyi más esetben, itt is, az élenjáró szerepet a pártszervezetektől, a párttag­ságtól várja el a társadalom. rónai Árpád, az MSZMP Dunakeszi városi Bizottságának első titkára A fejlődés kilátásai Állattenyésztés A hazai állattenyésztés hosz- szú távú fejlesztésében első­sorban azok a termelési eljárá­sok kapnak nagyobb szerepet, amelyek jelentős mértékben anyag- és energiatakarékosak. A hetvenes évek fejlesztései során számottevően emelked­tek a beruházási költségek, a termelési ráfordítások. Mind ezzel nem tartott lépést a ter­melékenység növekedése. Ma már jelentős számban alkal­maznak Magyarországon olyan tartástechnológiai megoldáso­kat, amelyek a következő év. tizedben is korszerűnek szá­mítanak, de a legfejlettebb módszerek hatékonysága több­nyire nem éri el a külföldön tapasztaltakat. A szakemberek a hosszú tá­vú prograrn elkészítésénél fel­tételezik, nogy a kilencvenes években általánossá válik a számítógépes termelésirányt tás. Jelentősen fejlődik a ge­netikai munka, korszerűsödik a takarmányozás műszaki, technikai színvonala is. Széles körűvé válik a hazad ökológiai viszonyokhoz jobban alkal mazkodó termelésszervezés, szakszerűbbé a takarmánygaz. dálkodás. Jelentős mértékben csökken a tárolás, a tartósítás során a tápanyagveszteség. Emellett figyelemre méltó eredményeket érnek majd el a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari melléktermékek, hulla­dékok felhasználásában is. Az állattenyésztés hatékony­ságának javításához nagymér­tékben hozzá fog járulni a környezethigiéniai követelmé­nyek szigorítása. Jelentős tartalékok rejlenek az üzem- és munkaszervezés­ben is. A tanulmány készítői úgy látják, hogy megfelelő szervezéssel és érdekeltségi rendszerrel különösebb anyagi ráfordítás nélkül is jelentős mértékben javítható az egyes ágazatok gazdaságossága. Tizennyolcféle termék A nemrég üzembe helyezett két NDK gyártmányú töltősoron óránként nem kevesebb, mint 13 ezer félliteres töltött palack szobi szörp kerül ki a Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat palackozóüzeméből Hancsovszki János felvétele —A hét híre— PRÓSZA PRÓZA ® Szovjet tudományos és műszaki filmnapok zaj­lottak le a fővárosban. 0 Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa balesetvédelmi munkabi­zottsága. 0 A Magyar Nemzeti Galériában A bolgár kisplasztika évezredei címmel nyílt kiállítás. 0 Orszá­gos számítástechnikai szervezési akadémia kezdte meg munkáját Gyulán. @ A hét híre az is, hogy Debrecen adott otthont az országos kukorica-fajtakísérleti be­mutatónak. Kazankban a 17. század ele­jén bukkan fel a Zea mais, gyorsan terjed, amiben döntő szerepe van annak, hogy a jobbágygazdaságokban — a 18. század végéig — teher nélkül termeszthették, azaz nem kel lett sem terméséből leadni bi­zonyos hányadot, sem ter­mesztése okán más szolgálta­tást teljesíteni az uradalom nak. Kezdettől fogva érvénye­sült tehát a megéri, nem éri meg latolgatása. Amikorra ki­fulladt volna a kezdeti len­dület, a kerti termesztést fel­váltotta a szántóföldi, s ami­kor ott is bajok támadtak az érdekeltséggel, ráleltek a gaz­dák a soros művelési módra Száz esztendeje sincsen, hogy a megye akkor területén — de csak az uradalmakban — hódítani kezdett a soros mű­velés, vele új munkaeszközök sora. Ennek ellenére is száza­dunk húszas, harmincas évei­ben a megyében a kisbirtoko­sok még mindig fontos szer­számként használták ,a gyelö- lőt a vetéshez, kézzel fiókol- tak, azaz ritkítottak, mert más világ volt az uradalmaké és más a parcelláké. Ez a felemásság valami módon mindig is kísérte a kukoricát; napjainkban sin­csen másként. A szegénység jeleiként századunkban a ku­koricaételek a lenézés tárgyai lettek, azután — a hatvanas évektől kezdődően — ismét felfedeztük a növény sokolda­lúságát, termése szerepét a táplálkozásban, a kukoricából; nyert cukortól a kenyérbe ke­verésig. Ennek ellenére per­sze a mai fiatal, középkorú joggal hiheti, hogy a bocsko- ros máié egy, a lábán bocs- kort viselő teddide-teddoda alak, az idősek azonban tud­ják, a tésztahéjra öntött és így megsütött kukoricapépnek neve — volt — ez. A me­gyében prósza és görhöny volt a — zsírosán gyúrt kukorica- lisztből sütött — lepény neve, míg ha pogácsaalakot kapott, akkor görhének hívták. Volt, volt, volt... Amint múlt idő az is, amiről, mint széles kör­ben élő hitről A magyar ku­korica szerzője, Balassa Iván adott hírt, nevezetesen: az a lány, aki kukoricafosztáskor három piros csövet talál, még abban az esztendőben férjhez megy. A mai lányok aligha tudják, mi is az a kukorica- fosztás ... mi gondjuk lenne tehát a piros csövekkel?! Ahogy mondani szokás, a gond a szakembereké. Figyel­meztető folyamat például, hogy amíg 1980-ban 1,27 fo­rint eltérés volt az állami, va­lamint a piaci termelői átlag­árak között, 1983-ban már 1,52. Figyelmeztető, hogy a megye, a kukorica vetésterü­lete szerint kilencedik az or­szágos rangsorban, a termés­átlagot tekintve viszont — 1983-ban — a tizenhatodik hellyel kellett beérnie. A ta­lajadottságok ugyan valóban nem a legjobbak, de ennyire „rossz” lenne a Zea maisnak ágyul készített föld?! A me­gyében másfél évtized alatt 20 ezer hektárral csökkent a ku­korica vetésterülete. Amit el­lensúlyozott a termés növeke­dése, 1982-ben átlépte az ad­dig bűvösnek látszó 400 ezer tonnás határt, ám a nagy iramban felfelé kapaszkodó termelési költségek egyre több nagyüzemet késztetnek töprengésre, érdemes-e? Ami­re persze nincsen más válasz, mint a kell, hiszen szemben az 1938. évi 2,6 millió tonnás összes termeléssel, napjaink­ban csupán a közvetlen és köz­vetett takarmányfelhasználási- ba 6—7 millió tonna kukorica kerül...! A jelentős termelők közép­mezőnyében a helyünk a vi­lágrangsorban, az 1976 és 1980 közötti évek hektáronkénti 4850 kilogrammos termésátla­gával, a tavalyi 5680 kilo­grammal. Nem ott a baj, hogy egy-egy év átlagai erősen kü­lönböznek — mert például a2 Egyesült Államokban az 1982- es és az 1983-as évet kereken kéttonnás hektáronkénti ter­méseltérés jellemezte —, ha­nem, hogy a szomszédos Ausztriában hosszú évek óta 1—1,5 tonnával haladja meg a területegységre vetített ered­mény a mienket. Ami azt sej­teti, tetemesek a tartalékok ... Nagyváthy János uram több mint másfél évszázada írta le Magyar Practicus Termesztő­jében, „a Kukoritzát a jó föl­dön kívül a jó munka is se­gíti’’, s amikor, mint most is, sok a gond, e bölcsesség erős fogódzó lehet. Mészáros Ottó Konténer és salátaöntet Hasznos iránytű a kiállítóknak limba teasorozat négy tagja: a görcsoldó epetea, a nyugtató és vizelethajtó, valamint a kö­högéscsillapító készítmény. Va­lamennyi kapható volt a BNV területén levő Fitotéka-boltban és az üzletekben is megtalálja, aki keresi. Ez egyébként igaz a többi itt felvonultatott ter­mékükre is, legyen szó az ener­giatakarékos ablakzárakról, vagy ruhaüzemük termékeiről, amelyekkel szintén most mu­tatkoztak be. Említést érdemel még vadasmártás- és kapor- mártásporuk, amelyek felhasz­nálásával könnyen, gyorsan asztalra varázsolható a hús mellé való. Üzletekben kapható Az őszi BNV nagy látogatott, sága az egyes cikkek iránt megnyilvánuló érdeklődés —■ szakembereké és közönségé —» hasznos iránytű a kiállítóknak. Nyereség azonban — mind a gyártó, mind a vásárlók szá­mára — csak akkor válik a ta­pasztaltakból, ha újdonságaik előállításához megvan a kellő háttér, a kellő fedezet. Ellen­kező esetben a vásári részvé­tel nem egyéb kirakatpolitiká­nál, Szigcthi Téréi ezeket helyettesítik a PEMÜ- gyártmányok egyelőre csak a gyermeklábbelikben, jövőre azonban már valamennyi álta­luk készített cipőben. A láb kényelmét és egészségét szol­gáló formatalpaik minőségét jelzi: felhasználják ezeket a Scholl-papucsokhoz. Stadion fantázianevet viselő, kétszínű gyermeksportcipőjük, amely Cegléden készül, kedvező árá­nál fogva igen keresett. A Stadion cipőmennyiség azonban, szétosztva a sok cipő­boltba, nem több, mint csepp a tengerben. Ezt úgy védi ki a vállalat, hogy jövőre csak saját üzleteiben árusítja a közked­velt sportcipőket. így aki ke­resi, biztosabban rátalál, noha persze a lábbeli ettől nem lesi több. Csepp a tengerben A Szilasmenti Termelőszö­vetkezet üvegvitrinjében az újdonságok között ott találha­tó a gyógynövénykivonatú Ha­konzervipar lehet. Híg és sű­rű folyadékok, valamint dara­bos áruk hidegen vagy éppen melegen történő tárolására és szállítására alkalmas. A monstrum szomszédságá­ban egészen másfajta eszközök sorakoznak. Egyebek között a tévében is szerepelt ablak- és ajtókitámasztók, pizzavágó és sajtszeletelő, a cukrászok ér­deklődését ugyancsak felkeltő tészta-sorozatvágó. Van egy igazi csemege, pontosabban kutyacsemege: gumicsont, va­lamint fatálcán két tálka a négylábú kedvenc etetéséhez, itatásához. A PEMÜ-sarok színesebb, mint korábban; jól ismert műanyag formatalpaikat kü­lönféle színekben vonultatják fel. Van közöttük magas sarkú, a nyári divatcipőkhöz, de leg­jellemzőbb termékeik a ké­nyelmi cipőkhöz, szandálokhoz készült, úgynevezett lábágyas talpbetétek. A kényelmi szan­dálokba eddig olasz importból származó talpbetéteket tettek, Az őszi vásárt járva számos korszerű és divatos hazai ter­mékkel találkozhatott a láto­gató. Praktikus és csinos hol­mik sokaságát vonultatták fel a Pest megyei vállalatok, szö­vetkezetek is. A dunavarsányi Petőfi Ter­melőszövetkezet élelmiszeripa­ri termékei közül a hazánkban is egyre népszerűbb salátaön­teten akadt meg az arra já­rók széme. Jó érzékkel válasz­tottak — ezt bizonyítja a nagy­számú érdeklődő. Négyféle íze­sítésben készül; van kapros, mustáros, paradicsomos és fű­szeres salátadresszing. Apróságok Még mindig a dunavarsányi Petőfi Tsz-nél maradva: az ipari ágazatot reprezentáló be­mutatójuk is azt igazolja, nin­csenek ötletek híján. Látható ott egy jókora termoszkonténer és mellette sok apró cikk. A termoszkonténer ugyan nem igazán fogyasztási cikk, hiszen vevője az élelmiszeripar és a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom