Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-23 / 224. szám
2 Mf)Ti jf?* jr 1984. SZEPTEMBER 23., VASÁRNAP Diplomáciai nagyhét előjátéka űromiko New Yorkban — Új feszültségek Libanonban Hadüzenet nélküli háború elsősorban pakisztáni területről Bár az ENSZ közgyűlése már kedden megkezdte munkáját, s több tagállam kiüti "minisztere is New Yorkban tartózkodik, az érdeklődés a világszervezet 39. ülésszaka iránt, még korántsem érte el azt a szintet, ami egy elsővonalbeli világpolitikai esemény jogos jussa a nyitány napjaiban. Ez két tényezővel függ össze. Egyrészt azzal, hogy az ENSZ az első héten szervezeti és ügyrendi kérdésekkel foglalkozott, s az általános politikai vita — amely minden közgyűlés slágere — csak hétfőn kezdődik Ronald Reagan amerikai elnök felszólalásával, aki az Egyesült Államok nevében fejti ki nézeteit a legégetőbb világpolitikai kérdésekben. Ezután hangzik majd el Andrej Gromikónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke első helyettesének, külügyminiszternek rendkívüli érdeklődéssel várt beszéde. A másik ok a közgyűlés ülésszaka iránti takaréklángon levő érdeklődésre az, hogy csak a jövő héten kerül sor az ENSZ keretében vagy alkalmából megtartandó olyan fontos kétoldalú találkozókra, mint amilyen a Gromiko —Mondale, Gromiko—Shultz és a Gromiko—Reagan eszmecsere. Mindezekkel magyarázható, hogy az ülésszakon való részvételre bejelentett 18 államfő, alelnök és kormányfő valamint 99 külügyminiszter közül sokuk jelenlétét csupán a jövő hét kezdetétől várják. Mindez persze nem volt akadálya annak, hogy a világszervezet közgyűlésén már ott levő ffiagasrangú személyiségek között jelentős eszmecserékre kerüljön sor. MIT VAR A VILÁGSAJTÓ A GROMIKO—REAGAN TALÁLKOZÓTÓL? ____________ Az alaphangnem változatlanul az. hogy e magasszintű személyes kapcsolatfelvételtől — amely legalább három évvel azután következett be, mint ahogy a helyzet megkövetelte volna. — nem lehet lényegi eredményeket várni. Ez a magasszintű személyes érintkezésfelvétel — a legtöbb nyugati lap véleménye szerint — csupán azért jöhetett létre, mert Reagan elnökre, — aki újraválasztásáért verseng, — rendkívüli nyomás nehezedett. A demokrata párti korteshadjárat vezetői egyik fő adujuknak azt szánták a kampányban, hogy Reagan nemcsak hogy éveken át kifejezetten elzárkózott a Szovjetunióval folytatandó magasszintű párbeszédtől, hanem olyan politikát valósított meg, amely mélypontra juttatta a kétoldalú viszonyt és lehetetlenné tette, hogy bármiféle világ- politikai kulcskérdésben a két világhatalom álláspontja közelebb jusson egymáshoz. Nem meglepő, tehát, hogy amikor a közelmúltban a Gromiko—Reagan találkozó hírét megerősítették, egyes, a Republikánus Pártot támogató újságok kommentárjai olyan színezetet próbáltak adni a készülő eseménynek, mintha a Szovjetunió „a realitásokra építve” „felülvizsgálná” korábbi, a fegyverkezési verseny új fordulóit megnyitó washingtoni politikai irányvonal éles bírálatát. Eszerint azzal, hogy szovjet részről a választási hadjárat ily előrehaladott szakaszában (a szeptember 28-i Gromiko—Reagan találkozó alig öt és fél héttel előzi meg az elnökválasztás dátumát) folyamodnak ilyen lépéshez, ezzel tulajdonképpen „Reagan javára beavatkoznak” a kampányba, hiszen szinte bizonyos újabb hivatali ciklusa a Fehér Házban. Egy másik ilyen propagandavonal az volt, hogy a fegyverkezési verseny fokozásának realitásait a Szovjetuniónak tudomásul kell vennie. S a találkozó azt mutatja, hogy a szovjet politika ezután elismeri a nyugat-európai amerikai rakétatelepítések visz- szafordíthatatlanságát, s ennek tudatában vállalkozik a Reagannel való eszmecserére. Ezekre a kilátásokra és be- lemagyarázásokra a legilletékesebb szovjet személyek adtak csattanós cáfolatot és ez el is hallgattatta e „reagani politikát igazolni kívánó” hangokat — mint nyugati kommentátorok közül sokan rámutattak A szovjet kormány szóvivője közölte, hogy Gromiko Reagannel nem mint elnökjelölttel, hanem, mint az Egyesült Államok hivatalban levő elnökével ül le eszmecserére. Ezt követte az a bejelentés, hogy a Fehér Ház jelenlegi fejével való tárgyalás előtt a szovjet külügyminiszter eszmecserét folytat Mondale demokratapánti elnökjelölttel. S ezek után maga Mondale is igyekezett „helyére tenni” a készülő találkozókat, amikor kijelentette, hogy ő is úgy tekinti a Gromiko—Reagan találkozót, minit az Egyesült Államok hivatalban levő elnöke és a Szovjetunió ma- gasrangú személyisége közötti kapcsolatfelvételt, Megtoldotta azzal, hogy betartva a „játékszabályokat”, támogatja a Fehér Ház fejét az „amerikaiak nevében folytatandó tárgyalásain”. Ami a reagani fegyverkezési versenybe való állítólagos szovjet „beletörődést” illeti, erre Andrej Gromiko David Rockefellerrel a héten folytatott találkozójakor messze- hangzó választ adott. A szovjet külügyminiszter élesen elítélte az Egyesült Államoknak az erőviszonyok megváltoztatására irányuló törekvéseit, s világossá tette, hogy csakis akkor képzelhető el bármiféle javulás a nemzetközi kapcsolatokban, ha Washington lemond erről a veszélyes és elhibázott irányvonalról. A kialakult helyzetért az Egyesült Államok kormánya felelős — mutatott rá Andrej Gromiko — így Washingtonnak kell lépnie azzal, hogy megteszi a konstruktív párbeszéd kialakításához szükséges lépéseket. MIÉRT TÄMADT ÜJ FESZÜLTSÉG LIBANONBAN? Heteken át tartó bonyolult tárgyalások után, amelyek célja az volt, hogy lépésről lépésre megteremtsék és tartóssá tegyék e sokat szenvedett ország belső békéjét, a politikai inga a jelek szerint ismét a feszültség fokozódása felé lendült el. Az amerikai nagykövetség épülete elleni csütörtöki merényletet, amelynek sok halálos áldozata és sebesültje volt egy telefonáló szerint egy szélsőséges terrorista csoport követte el és ezt a véres merényletet széles körben elítélték mind Libanonban, mind világszerte. Az elnökválasztási hadjáratba bonyolódott amerikai kormányzat azonban a jelek szerint valamilyen „megtorló lépést” fontolgat, s heiikop- teranyahajót irányított a Szuezi-csatornától a libanoni partok felé. Bár hivatalos körökben elzárkóznak attól, hogy közöljék, kik ellen, egyáltalán akarnak-e visszavágni, a kormányzat szóvivői az eddigi washingtoni politika változatlan folytatása mellett tesznek hitet Libanon ügyében. Mint megfigyelők megjegyzik: lehetséges, hogy jóidéig vagy talán örökre rejtély marad, hogy valójában kik is követték el a véres terrorcselekményt. Attól tartanak viszont, hogy ezt az amerikai kormányzat ürügyként használja fel a Libanon ügyeibe való ismételt katonai erővel történő beavatkozásra, s ezzel rendkívül kiéleződik újra a közel-keleti helyzet. MIÉRT KERÜLT ELŐTÉRRÉ AZ AFGANISZTÁNI HELYZET? Az utóbbi hetekben az afgán népi kormány ellen fellépő fegyveres ellenforradalmi csoportok súlyos vereségeket szenvedtek Diverzáns akcióik területe ezek nyomán jelentősen leszűkült és mindinkább csupán a Pakisztánnal határos vidékeikre korlátozódik. Mindezek nyomán némi, bár inkább csak ügyrendi haladás is mutatkozott azokon az afgán—pakisztáni tárgyalásokon, amelyek az ENSZ főtitkár személyes képviselőjének közvetítésével folynak. A helyzet azonban e megbeszélések ellenére sem változott alapvető módon, hiszen Pakisztán változatlanul támaszpontul szolgál az afgán ellenforradalmi erők számára, amelyek e szomszédos országból kiindulva hajtják végre a népi kormány elleni támadásaikat "és kapnak fegyverekben, hadianyagokban állandó utánpótlást. Világos tehát, hogy addig amíg Pakisztánnak az alilenforradalmár di- verzánsokat támogató politikája nem változik meg, és a terrorista csoportok a szomszédos országból állandó külső segítségre számíthatnak, nem lehet véglegesen megteremteni azt a rendet és békét, amelyre pedig a belső építéshez és kibontakozáshoz a ka- bulii népi kormányzatnak múlhatatlanul szüksége van. Ezért történt, hogy Andrej Gromiko ENSZ-beli tartózkodása során Jakub Han pakisztáni külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén „hadüzenet nélküli háborúnak” nevezte azokat az akciókat, amelyeket elsősorban Pakisztán területéről folytatnak. A szovjet külügyminiszter ezért hangoztatta, hogy amíg ennek vége nem szakad a dá-keletázsiai helyzet normalizálódása sem valósulhat meg. Andrej Gromiko figyelmeztette a pakisztáni diplomácia vezetőjét, hogy a fegyveres beavatkozást elősegítő pakisztáni tevékenység kárt okozhat az' országnak. Kifejezte reményét, hogy Pakisztán megváltoztatja eddigi magatartását és a tárgyalásos rendezés útja járhatóvá válik. Arkus István Kitüntetést kapott az észt főváros A Nagy Honvédő Háború Érdemrend első fokozatát nyújtotta át szombaton Tallin városának Viktor Csebri- kov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió AUambiztonsági Bizottságának elnöke. A legfelsőbb tanács elnöksége az észt főváros dolgozóinak a második világháború idején tanúsított bátorsága, és kitartása elismeréseként, valamint gazdasági és kulturális építésben elért sikereiért adományozta a kitüntetést. Az érdemrend átnyújiása után mondott beszédében Viktor Csebrikov több időszerű nemzetközi kérdésről is szólt, megállapítva, hogy az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata a nemzetközi feszültség fokozására törekszik, külpolitikáját az erőszak alkalmazására, a neki nem tetsző politikát folytató államokhoz és kormányokhoz intézett fenyegetésre építi. Washington ilyen politikát próbál folytatni a Szovjetunió és más szocialista országok irányában is. Várkonyi Péler az ENSZ-közgyűlésre utazott Befejeződött a dániai látogatás Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki Uffe Ellemann- Jensen dán külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Dániában, pénteken beíejezte dániai tárgyalásait. A magyar külügyminisztert fogadta II. Margit, Dánia királynője is. Az MTI értesülése szerint, dr. Várkonyi Péter és Uffe Eliemann-Jensen külügyminiszterek hivatalos tárgyalásain áttekintették a magyar —dán kétoldalú kapcsolatokat, amelyeket problémamentesnek és egyenletesen fejlődőnek minősítettek. A nemzetközi helyzetről folytatott megbeszélések során. a külügyminiszterek kimegmahívta fejezték aggodalmukat a feszültség éleződése miatt, s kifejezték elkötelezettségüket, és eltökéltségüket a helsinki folyamat folytatása, az enyhülés továbbvitele, az európai béke és biztonság szilárdítása mellett. Dr. Várkonyi Péter gyarországi látogatásra meg Uffe Elleman n-Jensent. aki a meghívást köszönettel elfogadta. Várkonyi Péter külügyminiszter, akit az Elnöki Tanács megbízott az ENSZ közgyűlésének 39. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetésével, hivatalos dániai látogatását befejezve, szombaton New Yorkba utazott. Gromiko tanácskozásai New Yorkban Évek után az első megbeszélés New Yorkban hétfőin munkaebéden találkozik egymással Claude Cheysson francia és Andrej Gromiko szovjet Közlemény a KGST vb moszkvai üléséről Áttekintették a terveket Szeptember 19—21-én Moszkvában megtartotta 111. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST-tagországok ez év júniusi, felső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket. Áttekintette a KGST 39. ülésszaka elé kerülő anyagokat, köztük az 1986—1990-es népgazdasági tervek koordinációjáról szóló információt, az energetikai, üzemanyag- és nyersanyag- termelési együttműködés hosz- szú távú komplex intézkedéseit, a KGST-n belül folytatott sokoldalú együttműködés és tevékenység szervezeti tökéletesítésének irányait. A végrehajtó bizottság megemlékezett annak az egyez' ménynek a 20. évfordulójáról, amelynek értelmében J ugo- szlávia részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szerveinek munkájában. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy Jugoszlávia és a KGST-tagországok gazdasági és tudományos-műszaki szervei között sikeresen fejlődik a sokoldalú, kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés. Hangsúlyozta. hogy ennek az együttműködésnek, amely elősegíti a benne részt vevő országok gazdasági növekedését, még széles körű fejlődési lehetőségei vannak. A végrehajtó bizottság munkáját a barátság és az elvtársi együttműködés légköre jellemezte. TASZSZ-nyilaikozat a bécsi tárgyalásokról Washington válasza nem érdemi A Fehér Ház továbbra is azt a látszatot igyekszik kelteni. hogy Washington és NATO-szövetségesei új lendületet akarnak adni a jövő héten újra kezdődő bécsi középeurópai haderő- és fegyverzetBogacsov katonai szembúé a genfi találkozóról A diktátum nem párbeszéd Edward Rowny tábornok, aki az amerikai delegációt vezette a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárgyalásokon, azt állítja, hogy az Egyesült Államok „rendkívüli módon szeretné csökkenteni az atomháború veszélyét”, és ezért „bármely pillanatban kész visszatérni a tárgyalóasztalhoz a Szovjetunióval” — emlékeztet rá kommentárjában Vlagyimir Bogacsov, a TASZSZ katonai kérdésekkel foglalkozó hírmagyarázója. Bogacsov ehhez kapcsolódóan rámutat: a genfi tárgyalásokon az amerikai delegáció megpróbálta rákényszeríteni a Szovjetunióra, hogy nagy költségek árán gyökeresen alakítsa át hadászati erőinek szerkezetét, mégoedig a szovjet interkontinentális ballisztikus rakéták jelentős részének felszámolása útján, felborítva ezzel a fennálló egyensúlyt az Egyesült Államok javára. A hadászati erők csökkentésére vonatkozó szovjet javaslatok abból a feltételezésből indultak ki — folytatja a kommentátor —, hogy Washington számolni fog a Szovjetunió jogos érdekeivel, legalábbis nem fogja fejleszteni más olyan atomeszközeit, amelyek képesek elérni szovjet területen levő célpontokat. A robotrepülőgépek és a Pershing-rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdésével — ezek 6—12 perc alatt elérik a szovjet célpontokat — Washington létrehozta azt a csatornát, amelynek révén megkerülheti a hadászati fegyverzet korlátozására és csökkentésére vonatkozó megegyezést. Alig néhány hónappal ezelőtt Rowny egy őszinte pillanatában elismerte: a Reagan- kormányzat legfőbb feladatának azt tekinti, hogy „a fegyverzetellenőrzés ne váljék az amerikai külpolitika fő irányelvévé”. „Bizonyos fokig szén eredményeket értünk el ezen a téren” — jelentette ki büszkén a tábornok. csökkentési tárgyalásoknak, és valóban igazságos és ellenőrizhető megállapodás megkötésére törekszenek — írja a TASZSZ szovjet hírügynökség washingtoni keltezésű jelentésében. Ez derül ki abból a nyilatkozatból, amelyet a Fehér Ház adott ki azután, hogy Reagan amerikai elnök fogadta Maynard Glittmant, a bécsi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség nemrégiben kinevezett új vezetőjét. A szovjet hírügynökség megállapítja: a dokumentum szerint az amerikai elnök részletes útmutatást adott Glittmannak, és megvitatta vele az „előrehaladás kilátásait”. Ez az álláspont semmiképpen nem jelent megfelelő választ a szocialista országok konstruktív javaslataira. Az amerikai elnök nyilatkozataival ellentétben a nyugati országok „javaslatai” nem elegendőek arra, hogy alapját képezzék egy valamennyi fél érdekeinek megfelelő megállapodás megkötésének a bécsi tárgyalásokon — hangsúlyozza végezetül a szovjet hírügynökség. NSZK-míniszter nyugat-berlini tanácskozáson Az igény törvénytelen A nyugatnémet kormány ismét kísérletet tett Nyugat- Berlinnel kapcsolatos törvénytelen igényének érvényre juttatására. Az alkalmat egy Nyugat- Berlinben, szeptember 15—21. között megtartott építésztanácskozás és az ehhez kapcsolódó kiállítás kínálta, amelyre a városba érkezett Oscar Schneider, az NSZK terület- rendezési, építési és városépítési minisztere. Az előzetes megállapodások ellenére — hogy tudniillik a tanácskozáson nem vehetnek részt az NSZK kormányának hivatalos képviselői — a nyugatnémet miniszter nyitotta meg a kiállítást. A szocialista országok képviselői határozottan tiltakoztak a nyugatnémet kormány lépése ellen, amely ellentmond az 1971-ben megkötött, Nyu- gat-Berlinre vonatkozó négyoldalú egyezménynek. Ez leszögezi, hogy Nyugat-Berlin nem az NSZK része. külügyminiszter — jelenítette be pénteken Párizsban a külügyminisztérium szóvivője. Cheysson a tervek szerint, szombaton délután indul New Yorkba, és szerdán szólal fel az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, A szovjet diplomácia vezetőjével való találkozása előtt Cheysson Vu Hszüe- csien kínai külügyminiszterrel tanácskozik, majd hétfőn este az ENSZ-főtitkár látja vendégül vacsorán a francia külügyminisztert. Andrej Gromiko, pénteken New Yorkban találkozott Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszterrel. Sok év után ez volt az első találkozó a két ország külügyminisztere között. A találkozón szovjet részről jelen volt Georgij Kor- nyijenko első külügyminiszter-helyettes, kínai részről pedig Ling Csing, a KNK állandó ENSZ-képviselője. Szombaton New Yorkban folytatódtak a szovjet—kínai külügyminiszteri megbeszélések Andrej Gromiko és Vu Hszüe-csien között. A két külügyminiszter ezúttal a - kínai ENSZ-misszión találkozott. Az ENSZ székhelyén Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter találkozott Joannisz Haralambopulosz görög külügyminiszterrel és baráti légkörű megbeszélést folytatott vele. Megbeszélésük során állást foglaltak a kölcsönösen előnyös kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése mellett. Véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről és az ENSZ-közgyűlés ülésszakával kapcsolatos témákról is. Különös figyelmet fordítottak az európai biztonság megerősítésével, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével összefüggő kérdéseknek. Svédországi gyűlés Cél a mozgósítás Szombaton a svédországi Okersbergben megkezdtemunkáját a nem kormány - szervezetek leszereléssel foglalkozó különleges bizottsága Ez a bizottság több mint negyven nemzetközi, nem kormányzati szervezetet és tíz országos békemozgalmat foglal magába. A találkozón, amelynek a nemzetközi Lenin-békedíjja! és a Nobel-békedíjjal kitüntetett ír politikus, Sean MacBride az elnöke, a szakszervezetek, különböző tudományos, női. ifjúsági szervezetek és jelentős országos békemozgalmak, köztük a szovjet békebizottság képviselői vesznek részt. Az ülés figyelmének középpontjában a nemzetközi közvélemény mozgósítása áll a fegyverkezési verseny megfékezése és egy nukleáris háború vészéivé csökkentésének érdekében. Az értekezlet napirendién szerepel még a felszerelésért az ENSZ égisze alatt folytatott kampány ki- szélesítése és a társadalmi zervezeteknek azokon a rendezvényeken történő részvétele, amelyek az 1985-ös ENSZ nemzetközi éve és az 1986-os béke nemzetközi éve eseményeivel kapcsolatosak.
