Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-22 / 223. szám
1984. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT ts/cgyfon A ftuSI cdéli papír A feleslegessé vált papírt sem eldobni, sem elégetni nem érdemes, mert a papírgyárak újra hasznosíthatják. Előbb azonban válogatni, osztályozni kell, majd a szállítás előtt bálákba préselni. Ez történik a Budapest és Vidéke MÉH Vállalat Maglődi úti új Szemében. Ide kerül a Pest megye területéről összeszedett papírhulladék. liszt aélkuii kenyér Régi receptek, új technológiák Déli tizenkét óra. A százhalombattai kenyérgyár udvara csendes, éppen nincs nagy forgalom. Mindössze két autó áll a rámpánál, az egyikbe teli kenyeresládákat pakol egy férfi. Készséggel ad felvilágosítást: az üzemvezetőt hátul a ba raklképiiletben lehet megtalálni, a legutolsó ajtó mögött. A -kérdéses ajtó tárva-nyitva áll, odabent k<H fehérköpenyes nő szorgoskodik. Egyikük Városi Tiborné, az üzemvezető. Nevetve tiltakozik: neon, nem kenyeret sütnek, ami a kis helyiségben készül, az a gyár egyik új terméke lesz, a kukorica- lisztből sütött teasütemény. Az őszi BNV-n mutatták be a nagyközönségnek, s éppúgy megnyerte a vásárlók tetszését, éppúgy, mint a Nyugat- Pest megyei Sütőipari Vállalat más lisztmentes termékei. Csak kevesen Lemossa kezéről a tésztát, kiszedi a sütőből az éppen elkészült teasüteményeket és hűlni teszi, majd átvezet a főépületben lévő irodájába. — Kezdetben nagy volt az érdeklődés a gliadinmentes termékeink iránt — mondja Városiné. — Tudjuk, hogy itt a városban is csaknem húsz liszt- és tejérzékeny gyerek van, s nejeik rendkívül fontos, hogy olyan kenyérhez és süteményhez jussanak, amelyben nincs liszt. Eleinte vitték is ezeket a termékeinket, de mostanában már csak egy-két vevő jár rendszeresen. Természetesen nem marad a nyakunkon az áru, mert elszállítjuk a Skálába és a malomipari szaküzletbe. mindkét helyen nagy a kereslet. — Hányj éle terméket gyártanak? — Nem túlzás azt mondani, hogy nálunk a legnagyobb a választék — válaszolja. — Ti- zenikétíéle kenyeret gyártunk, ezenkívül különböző süteményeket. Naponta tizenhat tonna árut szállítunk az üzleteknek. A boltokkal jó a kapcsolatunk, időben megkapják a megrendelt mennyiséget. Hétvégeken vagyunk csak bajban, mert .a szombati igényeket szinte lehetetlen előre felmérni, annyira változóak. Az üdülők is itt veszik meg a kenyeret, és a szomszédos településekről, de néha még távolabbról is eljönnek hozzánk hétvégén vásárolni. meg ezen a pályán az ember, csak ha szereti a szakmáját. — Milyen gondjaik vannak? Helytállni — Most áll át az üzemünk gázfűtésre. A szerelési munkák miatt csak az egyik alagútke- mencénk használható, így jelenleg három műszakban vagyunk kénytelenek dolgozni. A vásárlók is bizonyára észreveszik ezt, hiszen előre kell termelnünk, így a kenyér mostanában nem mindig annyira friss, mint amilyet megszoktak. Már nem tart sokáig ez a kényelmetlen helyzet, várhatóan október közepére végeznek a szereléssel, s akkor ismét visszatérünk a régi gyakorlathoz. — Tapasztalata szerint ne- ház-e női vezetőnek lenni? — Véleményem szerint igen. Egv asszonynak ugyanis nemcsak ezen a poszton kell helytállnia, hanem otthon is, hiszen van férje, gyerekei, a háztartását is rendben kell tartania. Férjem villanyszerelő-csoportvezető a DKV-nál, nagyon sokat átvállal az én feladataimból, de még így is rengeteg marad nekem. Két fiam van, váltakozó műszakban járnak iskolába. Ez a tanteremhiány nagyon nagy gondot okoz a szülőknek. — Szereti a kenyeret? — Szeretem, bár bizonyos megfontolások miatt nem fogyasztok belőle sokat. A gyerekeim annál inkább! A igyár dolgozói is kenyérszeretők, nem igaz az a hiedelem, mely szerint aki vele dolgozik, az egy idő után megunja. Dolga van, siet vissza" a lisztmentes süteményekhez, de más feladatok is várnak rá: beszélgetésünk közben többen is keresték, ki személyesen, ki telefonon, s ő ígéretet tett, hogy átmegy. Intézkedik, megnézi, visszahívja. Egészen biztos, hogy mindenre szakít időt. Pável Melinda láfcmsiázadk kistraktor Elkészült Győrött a háromszázadik Rába kistraktor. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban a kisgazdaságoknak, szakszövetkezeteknek szánt univerzális kistraktor sorozatgyártását a közelmúltban kezdték meg. A Rába 15 elnevezésű géphez az ekén kívül tnég számos munkaeszköz, s egytonnás pótkocsi is kapcsolható. Gyártásához csehszlovák licencet vásárolt a Rába gyár, a maximálisan 17 lóerőt kifejtő motorját pedig Jugoszláviától vásárolja. A Rába kistraktorból eddig a kistermelőkön kívül vásároltak termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, ipari üzemek s egy a Ferihegyi repülőtérre is került belőlük. Mérlegen az eltelt évek Nevük összeforrt a fejlődéssel Saját szakipari részlegük van Cegléd életének fejlődésében, városképének alakulásában az utóbbi egy-két évtizedben hathatósan munkálkodott töjjb más építőipari céggel együtt a Délpest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, amely ezelőtt a Ceglédi Építőipari Vállalat nevet viselte. Nevükhöz fű ződik a többi közt a Lövész utcai bölcsőde építése, a 20- as Volán külső Körösi úti autóbuszbontója, a kórházban a véradóállomás elkészítése, a Magyar Nemzeti Bank ceglédi épületének rekonstrukciója, valamint az a 105 lakás, amely a Rákóczi út és a Táncsics utca találkozásánál legfrissebben, sorakozik. összeforrt nevük a város- fejlesztéssel, ötéves tervek felmutatott eredményeivel. Arról, hogy a VI. ötéves terv eddigi szakaszában mit tudnak felmutatni, most számoltak be a városi tanács végrehajtó bizottságának. Gépekkel, könnyebben Tevékenységi körük: magasépítési munkák elvégzése, műtárgyak létesítése, a már meglévő beruházások felújítása. Mindez szakipari és szerelő munkát kíván, asztalosokra, lakatosokra van szükségük, ilyen segédipari üzemeket működtetnek. A központ Cegléd, de lévén Dél-Pest megyei vállalat, területük kiterjed a nagykátai, a monori és a dabasi járásra, a szomszédos Nagykőrösre is. Cegléden két telephelyük van, egyik az új ipair- negyedben, a másik lassan felszámolás sorsára jutó, pedig a Mozdony utcában. Ha az ipartelepen befejeződik az új üzemrészek készítése, a Mozdony utcai megszűnik, áttelepül. Az elmúlt évék során a so.k, kézi erőt kívánó munkát, a korszerű technológia és vele együtt a segítő gépek egész sora váltott fel. Legjobban az V. ötéves tervben fejlődött a cég. Akikor erre a célra 25 millió forintot tudtak költeni. A gépek hozzáértő személyzetet igényeltek, szükség volt tehát jól képzett szakembergárdára, amelyet ki is alakítottak: univázas, blokkos és könnyűszerkezetes építési technológiát tudnak alkalmazni építkezéseiken. Ebben az ötéves tervben a vállalat felkészült az ainyag- és időtakarékos mikrocölö- pözés elkészítésére, a szállítható beton előállítására, melyet teljesen automatizálva gyártanak aiz iiparnegyedi telepükön. Annyit készíthetnek belőle — naponta akár 120 'köbméternyit —, hogy a lakosság igényét is fedezik vele. Az igazsághoz tartozik, hogy a magánerőből építkezők még nem ismerik eléggé a transzportbetont, előnyeit és azt, hogy ilyen itt, a városban is készül, és nemcsak közületi célra. Bár főként Dél-Pest megyében dolgoznak munkacsapataik, szabad kapacitásukat, ha ilyen adódik, a környező megyék megrendelői hasznosíthatják . Elég gyors átfutási idővel vállalják a központi fűtés szerelését, műanyagbur kolást, melegaszfaltozást, miikrocölöpözést, vagy a vá- kuumkutas vízszintsüllyesz- tést. Cegléden a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában építési igényt nem utasítottak ei. A városfejlesztéshez társadalmi munkában, alaposan hozzájárultak, szakmunkásképzéssel sok fiatalt segítenek bizonyítványhoz, jó szakmához, s ha maradnak, akkor megfelelő munkahelyhez. Munkaközösségek Jónak mondható a vállalat és a ceglédi - Városi tanács kapcsolata. Az itt dolgozóik közűi) többen tevékenykednek a város különböző társadalmi szervezeteiben, a pártapparátusban, népfront- bizottságban, népi ellenőrzési bizottságban. Kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés határozza meg a kapcsolat tartalmát. A tanács, mintegy viszonzásul, maga is jelentős segítséget adott a vállalat fejlesztéséhez, az utóbbi esztendőkben, a többi közt az új telep kialakításakor. ágyforma — A battai kenyérnek jó a hire. Vajon minek köszönhető a jó minőség? Van valamilyen sajátos receptje, titka a gyárnak? — Nincs semmiféle titkunk — feleli az üzemvezető. — Mint minden, a kenyér is szabvány szerint készül, a technológia mindenütt egyforma. Nekünk sok szempontból szerencsénk van, az üzem műszaki adottságai nagyon jók, intenzív dagasztógépeink vannak, alagútkemencéink. A jó minőséghez a dolgozók tudása és foglalkozásszeretete is hozzájárul, Nálunk sok a kiváló szakember. Ez a munka annyira nehéz, annyi áldozatot követel * dolgozótól, hiszen nincs se vasárnap, se ünnepnap, hogy másképp nem is maradhat í!s Sffabbak már assn értik Szőnyeg a szilvafák alatt Most, a VI. ötéves terv esz- tendeioen az epitőa tovább folytattak a korszerű technológiák alkalmazásét. Nehézséget okoz, hogy bár termelésnövekedés várható, a fizikai létszám évről évre csökken ebben az iparágban. Nem a szak-, hanem a segédmunkások és a kubikosok- keresnek elsősorban újabb munkahelyet, bár távoztak jobb szerencsét próbáló szakmunkások is. A vállalati gazdasági munkaközösségek, melyekből már nálunk négy van és az ötödik most alakul, megakadályozzák a munkaerő elszivárgását, főként a szakiparosok soraiból. Versenytárgyalások A Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál az utóbbi evekben megvalósult az az elképzelés, hogy a termelést irányító munkakörökbe középiskolát végzett, fiatal szakmunkások kerüljenek, es lehetőségük legyen a további tanulásra. Személy- csere csak nyugdíjazás miatt történt osztályvezetői, építésvezetői, üzemvezetői munkakörben. Állandó törekvés, hogy felsőfokú szakmai végzettségű szakemberük is minél több legyen. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadva, megerősítette: a vállalat megfelelő súllyal illeszkedik be a megye építőipari tevékenységébe, a rendelkezésére álló lehetőség erejéig Dél-Pest megyében. Mint generálkivitelezők, jelenleg is nagy értékű beruházásokat valósítanak meg, Cegléden kívül Nagy- kalan és Nagykörösön is. Ceglédén a Kossuth Művelődési Központ színháztermének rekonstrukciója az egyik fő feladat, hozzáláttak a Gu- bodá utcában a volt baleseti kórház — a jövő tüdőgondozó —, épületének felújításához, kialakításához, a PENO- MAH a vállalatot szintén rekonstrukciós munkával bízta meg —, s lehetne sorolni a tennivalókat, amelyekkel úgy kell megbirkózni, hogy végül többletnyereséget tudjanak kimutatni, takarékos gazdálkodással, a termelés szervezésének javításával, az átfutási idők csökkentésével, a célszerű készletgazdálkodással. A városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai közül többen is kinyilvánították azt a véleményt, hogy a jövőben Cegléd építéséből az eddiginél még jobban kivehetné a részét ez a vállalat- Jptaia több feladat, szívesen látják képviselőiket az ezzel kapcsolatos, következő, versenytárgyalásokon. & K. Kukorica- betakarítás A kukoricaszállítmányokat fogadják a Gabona Tröszt vállalatai. A termésnek hozzávetőleg egyharmadát vásárolja fel az állami ipar, a nagyobb rész a gazdaságok-, ban marad és az állatok takarmányozására szolgál. A termés elhelyezésére megtették az előkészületeket; kitakarították, fertőtlenítették a tárolókat. A mezőgazdasági nagyüzemek bértárolásra is vállalkoztak, mintegy félmillió tonna terményt helyben tartanak addig, ameddig sor kerülhet a kereskedelmi értékesítésre vagy a feldolgozásra. A kukoricát a meghirdetett feltételek szerint veszik át. A tröszt vállalatai a mezőgazda- sági üzemekkel egyeztették a betakarítási szezon menetrendjét. Szükség esetén szárítóberendezéseket helyeznek üzembe, s ezekkel távolítsák el a szemek túlzott víztartalmát. V A gyümölcsöt régebben cukor nélkül tették el, s közöttük legnépszerűbb a szilvalekvár volt. Mennyi szilvát össze lehetne szedni a fák alól, s mennyi szilvalekváros derelyét, kenyeret fogyaszthatnánk egész télen csoki, és cukorka helyett az édesszájú apróságok. Levesnek is jó — Hogy készült a szilvalekvár? — kérdezem a nyolcvannégy éves Földes lstvánnét. — Az igazi úgy — válaszolja —, hogy a kimagozott gyümölcsöt kívülről besározott fenekű rézüstbe töltötték. Az üstöt földbe ásott katlanra helyezték, és óvatosan tüzeltek alatta. Az állandó kavargatást az úgynevezett vitorlás karóval végezték. A lekvárfőzés egy teljes napig is eltartott A szilvacibe-rét egészen sűrűre főzték. Amikor a lekvár cserépfazékba, szilkébe került, az állás folyamán annyira megkeményedett a felszíne, hogy le sem kellett kötni. — De az aszalt szilva is finom volt! — emlékezik és emlékeztet Földesné. A kenyérsütés után még melegen maradó kemencébe tepsibe raktuk a szilvát. Télen levest főztünk belőte. A fák alja telítve van lehullott gyümölccsel. Arra gondolok az elveszejtett értéket látva, hogy életünk alakulása egyszer még szükségessé teheti az aszalt gyümölcsök, a házi lekvárok újbóli felfedezését És talán ismét lehajolunk a iák alatt pusztuló gyümölcsért. Fercsik Mihály család árul ök is szerényeit kézikosárból. Az is legtöbbször férges, ütődött, nem veheti fel a versenyt a márkái gyümölcstermelő vidékek portékájával. De nem volt idő a permetezésre sem, mint ahogy most sincs idő a tőkék közötti babrálásra, a fák koronájának szövőlepkétől való megőrzésére. • Nagyapámtól hallottam, hogy az 1500-as években Nádasdy gróf arra kérte a feleségét, hogy kertjéből küldjön Bécsbe korán érő sárgabarackot. mellyel a királynak kedveskedhetik. Arról is tudunk, hogy az 1800-as években Magyarországról aszalt gyümölcsöt nagyobb tömegben szállítottak külföldre. Lengyel- országban ma is vengerkának, azaz magvarnak, magyarkának neveznek egy bizonyos apró szilvafajtát. Befőtt, lekvár Gyerekkoromban — ötven évvel ezelőtt — új gyümölcs- fajtákkal ültették tele a szőlőhegyet, amelyeket kertészek kezei nemesítették, s amelyek ízben és nagyságban is fölülmúlták- a korábbiakat. Ezek már valóban a népmesék szőlői, mosolygó almái, csengő barackjai, kéklő szilvái voltak. És ezek a gyümölcsök aszalva, befőttnek elrakva vagy lekvárnak megfőzve télen sem hiányoztak a falusi háztartásokból. gyümölcs — biztatják egymást, de senki nem ér rá, hiszen a szőlőhegy zöldellő tőkéméi, már-már lombjukat hullató fáinál százszor, ezerszer értékesebb a háztáji, a kert, ahol most szedik a paradicsomot, a babót, s hegyekbe rakják a burgonyás zsákokat, kupacokba dobálják a céklát, halmot építenek a lila hagymából, meg a káposztából. Ezek hozzák a pénzt. Furgon, utánfutó A mai harminc-negyven évesek ezeknek a termeléséhez értenek: A szőlő- meg a gyümölcskultúra napjainkra megkopott, kifakult. Pedig gyerekkoromban messze földön híre volt a hévizgyörki szilvának. sárgabaracknak, meg az étkezési szőlőnek, amit ha gondosan tároltak, a karácsonyi piacon jó pénzért lehetett értékesíteni. Másfél óránál is több. hogy sétálok a szőlőhegyen, s egv teremtett lélekkel sem találkoztam. Tudom, hogy mivel hétvége közeleg, szinte alig van család a faluban, ahol ne készülődnének piacra. Személyautók, furgonok, utánfutók robognak majd hajnalban a Lehelre vagy a Fény utcába, a Rákóczi térre, vagy a Garatra, ho-gy a főváros piacain ott legyen a Galga menti friss zöldség. Gyümölcsöt talán egy-két Ha nyugalmat és csendet kívánok magamnak, könnyű dodgom van. Kívánságom teljesítése pénzbe sem kerül. Teszek egy sétát a szőlőhegyen. Kínálják termésüket a körte-, alma-, őszibarack-, a szilvafák, a forgóknak nevezett dűlőutakon diót ropogtathatok. Ha- úgy kívánom, egyetlen mozdulattá' szakít-- hatok magamnak kékdő oporto, vagy sárgáin csillogó mézes szőlőfürtöt. Üres a szőlőhegy, kevesen járják. Messziről hallatszik néha egy-egy kerti traktor zúgása, amivel a termést viszi haza a fiatal gazda. Mert a szőlőben az utóbbi években sok mindent termelnek. A kipusztult tőkéket nem pótolják, hiszen annak termésére három-négy évet kell várni, s erre nincs idő. Hozzák a pénzt Ültetnek krumplit, babót. paradicsomot, pattogatni való kukoricát, de láttam tököt és a húslevesnek ízt, színt adó sárgarépát is A szilvafák alatt hamvasán kéklő szilvaszemekből szőnyeget terített az ágakat rázó késő esti szélvihar. Nincs, aki összeszedje. Pedig milyen ital csöpögne a szilva cefréiéből' Valamikor minden szemért lehajoltak. Ma a szomszédnak kínálják: kapkodd össze, : ott van a fák alatt a rengeteg
