Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-18 / 219. szám
msr . JIHl/ll 3 Koszorúzás a Mező Imre úti temetőben Harustyák Józsefre emlékeztek Hcrustyák József, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosa születésének 90. évfordulója alkalmából, koszorúzás! ünnepséget rendeztek hétfőn a Mező Imre úti temetőben. Sírját megkoszorúzták a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében, Ligeti László al'silnök és Biszku Béla, a számvizsgáló bizottság elnöke, s elhelyezték a kegyelet koszorúját a Vegyipari Dolgozóik Szakszervezete központi vezetőségének és a Hazafias Népfront budapesti Bizottságának képviselői. A megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. ★ Harustyák József 1921 -tói szerve* zett munkás, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja, a Vegyészeti Munkások Szakszervezete kőbányai csoportjának titkára* majd elnöke volt. A felszabadulást kővetően 1948 júniusáig a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, a Szakszervezeteit Országos Tanácsa tagjaként dolgozott; 1948—53-ig a SZOT elnöki tisztét töltötte be, s az MDP központi vezetőségének tagja volt, 1953—55 között a Vegyipari, illetve a Nehézipari Minisztériumban vezető beosztásokban dolgozott. 1955-től a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke és a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának tagja lett. 1970-ben hunyt el. Nemcsak puskás emberek Gyermekkorom elhalványuló emlékei közé tartozik az őszercs, és a rongyos. Házról-házra járva kiabáltak, s mire a padláson összegyűlt a sok ócskaság, biztosan megjelentek. Ma, ha ugyanazokat a vasakat, újságpapírt, rongyot szeretném eltüntetni, várom az úttörőket (akik, tisztelet a kivételnek, egyre ritkábban jönnek; nem divat hulladékgyűjtéssel zsebpénzt szerezni), vagy a lomtalanítási akciót. A napokban Érden, Gödöllőn és Nagykátán a MÉH-telepeken jártam. Kíváncsi voltam, kik hozzák és kik viszik el innen az anyagokat. Egyáltalán, az ószeresek ideje óta mennyiben változott meg a hulladékgyűjtés hazánkban, megfelelnek-e korunk követelményeinek a MÉH-telepck? Három helyszín, különböző körülmények, tapasztalatok. Általánosítani persze egykiből sem lehet. Ám náluk — ez van. Go-kart készül Pest megye budai részén az egyetlen nagyobb telephely az érdi. A legközelebbi innen Pi- lisvörösváron, illetve Szentendrén van. Ez megnatározza forgalmát is, évente 35 millió forint árbevételt ér el, és 7700 tonna vasat, 700 topna fémet, 340 tonna papírt, 110 tonna textilhulladekot és mindenféle mást is, üveget, fóliát gyűjtenek be, illetve küldenek el to- vábbfeldolgozásra. Az érdi telep rendezett. A portán festékek, tapéták kínálják magukat eladásra, a hetvenes évek közepén épült házban hidegmeleg vizes fürdő, megfelelő öltözők, étkezohelyisegek a dolgozóknak. Viszonylag korszerű raktár. Mindez itt már természetes. Sajnos, másutt — például Gödöllőn — csak vágy. Kapuk, kerítések kaphatók, újak is. A Budapest és Vidéke MÉH Vállalat termelőszövetkezetek melléküzemágaitól szerzi be, de szerződést kötöttek vasáru értékesítésére a Ferroglóbusszal is. — Hogy mit kínálunk eladásra, az mindig a pillanatnyi készlettől függ — mondja Horváth Zoltán, az érdi telep vezetője. — Havonta cserélődik az áru, ezért most készítünk például egy tájékoztatótáblát vásárlóink részére, amin mindig napi ajánlatainkat tüntetjÜK fel. — Nálunk nincs holtszezon. Egymillió forintnyi készletet tarthatunk a telepen egyszerre, ez a szint kissé szoros, de betartható. Nagyobb gondot jelent viszont a munkaerő- hiány. Autóroncs. Három tizenéves fiú keresgél az autóalkatrészek között. — Go-kartot akarunk csinálni, ahhoz veszünk anyagot — Bitó József és társai érdiek. Zsebpénzüket dobták össze a járgányra, a kétezer forintért biztosan kapnak valami értékeset is. A MÉH-telepeken, ha az ember nem hoz, hanem vinne valamit, teljes az önkiszolgálás. Körbenéz, kutat és többnyire talál is. Ki egy kerti csapot, ki kerítésnek vagy éppen go-kartnak valót. A színes újságpapírok közül egy kislány — persze ingyen — néhány sztárfotót mentett meg. — Bővíteni fogjuk a szolgáltatásainkat — fűzi a látottakhoz a telepvezető —, de ehhez kölcsönösen meg kell ismernünk egymás igényeit, lehetőségét. Hogy merrefelé van a MÉH-telep Nagykátán, nem kellett sokáig kérdezősködnünk. Baranyi József — aki immár nyolcadikos — és édesapja egy kocsiravaló vasredőnnyel éppen oda tartanak. Bezár a pénztár — Ne is pakoljanak le, már nem veszünk át semmit. — A telepvezető-helyettes szavain nemcsak Baranyiék, én is megütközöm. Hiszen két óra körüli jár az idő, s a telep négyig tart nyitva. — Nem veszünk át semmit, mert a pénztár már bezárt. — Ezen a telepen nincs fellebbezés. A posta kettőig tart nyitva, addig oda kell érniük a pénzzel. S abban, hogy a telepről azért ennél valamivel többet is megtudjak, Köbér László markológép-kezelő van segítségemre. — A hónap végén fogunk leltározni, ezert most eléggé szegényes az eladásra kínált áruk választéka, de festék, műanyag kanna, kerítés így is akad. A telep forgalma egyébként 13 millió forint évente, s ez a jelenlegi körülményeink között, azt hiszem, nem is olyan kevés. Raktár nincs. A papírok például, hogy ne ázzanak el, egy rossz buszban kaptak helyet. Az új telep négyszer ekkora lesz. Ott kapunk majd egy kézi fémválogatót is, s főleg — javulnak a munkakörülmények. — Mert itt — kesernyés mosoly — lavórkomfort van. Fodrász volt... A munkakörülmények bizony Gödöllőn sem jobbak, s ők még konkrét ígéretet sem kaptak egy új telepre. — Tizenhárom gyűjtőkereskedő és 17 szerződéses gyűjtő hozza be a hulladékot. A beszerzés 40 százalékának a forrása a lakosság. A többit ipari vállalatoktól, például az ik- ladi Ipari Műszergyártól, a Gödöllői Gépgyártól, termelőszövetkezetektől vesszük át. Az IMI-vel például 1400 tonna vasra kötünk éves szerződést. A telepvezető, Makrai József így foglalja össze forgalmukat. — Évente 35 millió forintért értékesítünk, de abból csak amit mi gyűjtöttünk: 6400 tonna vas, 790 tonna színesfém, 575 tonna papír. 200 tonna rongy. A telepünkhöz tartozik Aszódon és Pécelen egy- egv átvevőhely. Az egész volt gödöllői járásból mi gyűitiük be a hulladékot, de olvkor még Bud".pest pereméről is ide hozzák. Gyűjtőkereskedők, szerzőLavörkomfort. Ma már egyre kevesebb telephelyen hiányzik a meleg vizes fürdő, de Nagykátán még igen. déses gyűjtők. Mi a különbség? Míg az előbbiek magán- kereskedőnek számítanak, a szerződésesek a vállalat dolgozói. Major Karoly kozmetikus, Róza Zsolt női fodrász. Volt. Most gyűjtőkereskedők, párban dolgoznak. — Tavasz óta csináljuk, járjuk a környéket, vassal, fémhulladékkal dolgozunk. Saját udvarunkon tároljuk addig, amíg összegyűlik úgy 20—30 tonna, s akkor elhozzuk a MÉH-be. Megéri-e? A két, vállalkozó kedvű fiatalember bizton állítja, igen. Bár a jutalék, amit a MÉH-től kapnak, vasért kilónként 10 fillér, rongyért 2—3 forint, nem sok. Nekik azonban nem mindig keil fizetniük a begyűjtött vasért, mert a legtöbbször annak is örülnek az emberek, hogy nem nekik kell elvitetni. — A felvásárlásokban a telep teljesen önálló, egyetlen szempont az, hogy amit megveszek, azt el is tudjam adni — mondja a telepvezető. Ellcr Erzsébet A puskás ember című szovjet fűm, gyerekkorom egyik moziélménye jutott eszembe a múlt hét végén Zalaegerszegen. A fűmben Lenin egy idős paraszt szavait idézte arról, hogy a forradalom győzelme után a népnek máir nem kell félnie a puskás embertől, a hatalom védelmezőjétől, hiszen maga a nép áll fegyverben. Zalaegerszegen Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka arra kérte az újságírókat, hogy a munkásörökröl szóló írásaikban ne csak a puskás embereket, hanem a munkahelyükön és a közéletben példásan helytálló nőket és férfiakat is láttassák. Igaz — tette hozzá —, barátnak és ellenségnek tudnia kell: a dolgozó népnek ez a fegyveres testületé katonailag kiválóan felkészített, hatalmas erőt jelent, de legalább ennyire fontos, hegy munkájával, magatartásával, gondolkodásmódjává! az acélszür'ke egyenruhás emberek — a számítások szerint — körülbelül egymillió állampolgárral vannak közvetlen kapcsolatban, politikai meggyőző munkájuk ennyi állampolgárra terjed ki. Ha valaki munkásőmek jelentkezik — fejtegette az országos parancsnok —, mi nem azt mondjuk, hogy mit kap, hanem hogy mit követelünk tőle a testületben. A fegyveres szolgálatra jellemző követelmények mellett mi elvárjuk, hogy példáit mutasson a társadalmi munkában, a kommunista műszakokban, környezete formálásában. Tavaly a munkásőrök mintegy nyolc- száz családi házat építettek fel kalákában. Élenjártak a véradásban. Négyszáznegyven munkásőr tüntette ki rna^át a garázdák és társ"da!omol'eres elemek megfékezésében. Több tízezer úttörőnek személyes példamutatásukkal tették szemléletedé a nyári táborozások alkalmával a szocialista emberre jellemző magatartási formát. Az ország újságírói a sajtótájékoztatón kapott írásos anyagból a monori munkás- őrökről például a következőket tudhatták meg: a nyáregyház! tornaterem alapozását egy nap alatt elvégezték. A monori huszonnégy munkahelyes orvosi rendelő berendezéseit az új épületbe úgy költöztették át, hogy gyors és pontos munkájuknak köszönhetően a rendelést mindössze egy napig kellett szüneteltetni. Az úttörőtábor talajelőkészítő, munkálataiban 150 munkásőr vett részt. Gk hozták rendbe a Forrás Áruház környékét, parkosítottak, fát ültettek. Ezekre a társadalmi akciókra magukkal hívták munkatársaikat, akik közül jó néhá- nyan később felvételükéit kérték a munkásőrségbe. Elanyagiasodottnak mondott világunkban nagy kincs az emberség — folytatta, gondolatait Borbély Sándor. — Ebben az értelemben a munkásőrök nagycin gazdag emberek, önzetlenül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalják a többletmunkát, a többletfáradozást. Népünk ezért érzi sajátjának e fegyveres testületet, s a munkásőr ezért tartozik ázol: közé, akikre a környezete felnéz, akiknek a szavai és tettei mindig jelentős hatást gyakorolnak. Újkori történelmünkben a munkásőrséget fontos hely Elleti meg, mer.t esküjéhez híven munkával, fegyverrel, felvilágosító szóval védte a néphatalmat, a pártot, gyarapította és óvta mindazokat az anyagi és szellemi javakat, társadalmi vívmányokat, amelyeknek az áldásait a mai nemzedékek élvezhetik. A testület is, miként egész népünk, hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulójára és a XIII. pártkongresz- szusra készül. Alegység- és egységgyűléseken értékelik majd tevékenységük eredményeit. s köszöntik külön is azokat, akik a felszabadulás napjaitól vállalták a küzdelmet a néphatalom megszilárdításáért. Magától értetődően megkülönböztetett tisztelettel szólnak majd az alapító munkásőrökről, akik ma mintegy ötszázalékos részarányt képviselnek a testületben. Számuk, sajnos, egyre fogy, de hogy emléküket el nem mossa az idő, arról immár nemcsak az egységek emlékszobáival, hanem az egységkrónikák megírásával is gondoskodnak. Több ezer munkásőregyság írja most saját történetét. A még élő emlékezők megtisztelő joga és erkölcsi kötelessége is, hogy elmondják vagy leírják a fiatalabb generációk számára: mi történt környezetükben a legnehezebb időktől napjainkig. Megkezdődnek Szabad hazánk 40 éve címmel a rajok vetélkedői, amelyeknek a legfőbb célja meginitcsak az, hogy a mai munkásőrök— akiknek átlagéletkora szintén 40 év — az így megismert tények és adatok fényében világosabban lássák a változást és fejlődést abban a térségben, ahol egységük tevékenykedik. IV ágyezer ember jelen tke^ ’zeit az idén munkás- ónnak az országban. Harmincegy százalékuk párttag. Évek múltán a többiek nagy többsége is felvételét kéri majd a pártba, hiszen régi tapasztalat, hogy o munkásőrség a párttaggá nevelés * és a közéleti szereplésre való felkészítés nagyszerű iskolája. A sajtótájékoztatót követő éjszaka a Zala megyei munkásőrök harcászati gyakorlatán vehettünk részt, majd szombaton Zalaegerszeg főterén megtekinthettük az impozáns parancsnoki szemlét. Mikor díszmenetben elvonultak, a pattogó induló hangjait elnyomta a lakosság tapsa, amely jelezte az egyenruhás munkásemberek iránti bizalmat. Cseri Sándor Visszaadni az eredsli látást Ä műszsm'esissékről Baranyiék vasreiőnyöket visznek a MEtt telepre. A zsebpénzből Józsika sportversenyekre v'lt belépőt. Trencsényi Zoltán felvételei Ritkaság az, hogy megyei kórház szervezzen nemzetközi szimpoziont, márpedig vasárnap így történt. Hazánkban már több mint két évtizede folytatnak műanyag-szemlencse beültetést. Az első úgynevezett extraka,pszuláris hátsó- csamoklencsát — mint hírül adtuk — a Pest megyei Tanács Semmelweis kórháza szemészeti osztályán ültették be a hetvenes években. Azóta az I ilyen operációk száma itt j mintegy félezer volt. Ezért j hát, hogy a kórház szervezte azt a szimpoziont, mely 250 hazai és európai valamint tengerentúli résztvevővel kezdődött a Tudományos Akadémia dísztermében, s a műanyag szemlencsék alkalmazását, a beültetési műtétek körülményeit, módszereit, lehetőségeit taglalta. A tanácskozást—melyen 12 előadás hangzott el, majd ke rekasztal-b eszé Ige tés — dr. Pál Lénárd akadémikus, az OMFB elnöke nyitotta még. A megnyitón részt vett dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke. Ami pedig a lényeget illeti: Magyarországon évente több mint 10 ezer a hályogműtétek száma, s a megoperáltak között sok a még aktív, keresőképes korú ember. Hogy a műtét után ne csak látásukat, hanem éleslátásukat és térlátásukat is visszanyerjék, ODtikai korrekcióra van szükségük. Ezt adhatja szemüveg, kontaktlencse, s beültetett műanyag szemlencse. Az utóbbi gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait összegző tanácskozás tehát sok ezer magyar, és még több külhoni emks” munkaképesség« helyreállítását, azaz a rehabilitációt szolgálta. Festékek, kannák, kerítések A telepen nincs holt szezon Nemzetközi szeminárium Keresztyének a békéért Dr. Tóth Károly református püspöknek, a Keresztyén Békekonferencia elnökének meghívására 31 országból érkezett 120 neves egyházi vezető és teológus részvételével hétfőn a Ráday kollégiumban megkezdődött nyolc nemzetközi keresztyén békeszervezet teológiai szemináriuma. Az ötnapos tanácskozást dr. Bartha Tibor püspök, a református egyház zsinatának és a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke nyitotta meg. A konzultáció résztvevői megvitatják a keresztyén békemunka teológiai és erkölcsi összefüggéseit, valamint a különböző jellegű békeszervezetek közös tevékenységének, további együttműködésének lehetőségeit.
