Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-12 / 214. szám

^jfeiCTP 1984. SZEPTEMBER 12., SZERDA Alapítsunk-e múzeumot? Az értékek védelmében Jogtalannak kellett minősí­teni és meg kellett változtatni egy községi tanács és egy mű. vész közötti megállapodást, amely szerint: a helyi tanács önálló múzeum alapítását vál­lalta a művész alkotásai­ból. Pedig mindkét fél jóhi­szeműen járt el. A tanács a község szülöttjét akarta meg­becsülni, s ha a szomszédnak van, nekünk is legyen, nemes gesztusától vezérelve döntött. A művész pedig gyerekkorá­nak helyszínén vélte munkás­ságának maradandó emlékét megteremteni. Csakhogy a tanács túllépte légkörét. A múzeumalapítás ,rga nincs decentralizálva, lem a városoké, községeké — ianem a megyéké. S a mú­zeum, emlékház, emlékhely .élesítését előzetesen művelő­déspolitikai összehangolásnak sellett volna megelőznie. Párt-, állami és minisztériumi egyeztetésnek. Nem a bürckrá- . eia, nem is a tekintély okán. Víérce Villangó István, a Művelő­désügyi Minisztérium főosz­tályvezetője mondja: — egysé­ges elvnek, azonos politikai, művészi, művészetpolitikai mércének kell érvényesülnie, amikor valakinek múzeumot, emlékhelyet szentelnek. A mi­nőségi megméretésen kívül •meggondolásra ad okot, hogy az egyre-másra szaporodó emlékhelyek az anyagi esz­közök szétforgácsolását von­ják maguk után. Mert egy emlékmúzeumot nem elég létrehozni — még ha a mű­tárgyakat ajándékba vagy jutányosán is kapta a mú­zeum — épületre, muzeoló­gusra, személyzetre van szük­ség az anyag kezeléséhez, kar­bantartásához, feldolgozásá­hoz, gondozásához, őrzéséhez. Írók, festők, szobrászok, ze­nészek gyakran úgy válik, ak­kor találják meg a halhatat­lanságba vezető utat, ha mű­veiket, személyes tárgyaikat önálló múzeumban őrzik meg az utókor számára. Ha szabad kezet kapva, mindenki ott és akkor hozna létre önálló kiállítást, ahol akar ez óhatatlanul a színvonal esé­sét, az értékek felhígulását je­lentené. Már most is itt van a mú­zeumalapító és adományozó buzgalomnak olyan túlzása, amely az élvonalba nem tar­tozó alkotónak állított emlé­ket. Az újonnan felajánlott ha­gyatékokat (megállítva ezzel a múzeumok szaparodását) a központi irányítás, az orszá gos gyűjtőkörrel rendelkező múzeumokhoz, közgyűjtemé­nyekhez továbbítja, egy-egy gyűjteményt a hagyatékozó kívánsága szerint természete­sen együtt tartva. A minisz­térium így közvetíti a Med veczky Jenő özvegye által felajánlott anyagot például i Miskolci Képtárhoz. Így ke rült Országh Lili életműve a Budapesti Történeti Mú­zeumhoz, a Magyar Nemzeti Galériához és több vidéki múzeumhoz, Schaár Erzsébet kollekciójából Székesfehérvár mellett Pécsre is jutottak. ahol hangversenyekkel, előadá­sokkal, rendezvényekkel ápol­ják a hagyományokat — egy­re többen keresik fel. Sokáig sújtotta érdektelenség az após- tagi Nagy Lajos-emlékmúzeu- mot, az 1983-as jubileumi ün­nepsége, az Apostagra időzí­tett rendezvények viszont új­ból divatba hozták ezt a kiál­lítást is. Érdeklődés Előfordult, hogy az évfordu­lós ünnepségek sorozatában olyan, közlekedéstől és turis­taforgalomtól is távol eső he­lyen nyitottak múzeumot, ahol egy idő után szükségszerűen csökkent az érdeklődés, a lá­togatók száma. De erre példa másutt is. A budapesti Ady- emlékszobát a nyitást követő években még 20 000-en, tavaly már csupán 7000-en keresték fel. A válj erdészházban, községtől 8 kilométerre levő Vajda János-emlékkiiállításnak egész évben mindössze 16 látogatója akadt. A Vajda' anyagot ezért bevitték a köz­ségbe, s egy kastélyban he­lyezték el. A jól megközelít­hető helyen már nőtt az ér­deklődők száma. A Bartók-emlékházat — Élő művészek Magyarországon 120 emlék­múzeumot, emlékhelyet, ön­álló gyűjteményt tartanak nyilván. Legtöbb (45) az iro­dalmi emlékhely: Petőfinek hét, Jókainak, Arany János­nak, Berzsenyinek, Babitsnak, Gárdonyinak és József Atti­lának két-két emlékmúzeuma is van. Huszonöt festőnek, ki lene szobrásznak nyitottak önálló múzeumot, kiállítást. Kivételes esetben élő művé­szek is kapnak önálló kiállí­tást, múzeumot. Szentendrén 1978-ban nyílt meg a Barcsay Jenő életművét bemutató mú­zeum. Életében kapott itt múzeumot Czóbel Béla és Ko­vács Margit, Borsos Miklós szobrai, rajzai, vázlatai egy győri műemléképületben kap­tak otthont. Martyn Ferenc­nek a pécsi Múzeum utcában van állandó kiállítása. Kisfaludy Strobl Zsigmond még életében Zalaegerszegnek adományozta műveinek gyűj­teményét, ahol aztán halála után megnyitották az önálló kiállítását. Szülőhelyére, Gyu­la városára testálta teljes mű­vészi hagyatékát a tragikus sorsú Kohán György festőmű­vész. A hatalmas anyagot előbb évente változó emlék­kiállításon, majd az emlék­múzeum felépülte után állan­dó kiállításon mutatták be. A minisztérium az újabb em­lékmúzeum-alapításokat politi­kai művészi-anyagi feltéte­lekhez kötötte. Egyebek között azt javasolva, hogy az élő mű­vész az önálló kiállítás fejé­ben járuljon hozzá a múzeum fenntartásához, a bemutatás költségeihez. Az örökösök, örökséghagyók, pedig tegye­nek alapítványt, alapítsanak díjat. Az alkotók nem kizáró lag önálló múzeumban gon­dolkodjanak. Hiszen a mú­zeumok jelenkori anyagában képviselve lenni — rangot je­lent. A szülőhelynek sem kel’ feltétlenül önálló múzeummal tisztelegni művészszülötte em­lékének: nevezzenek el teret, vagy utcát róla, helyezzenek el emléktáblát, alaoítsanak díjat az alkotóra emlékezve. Kádár Márta Kiállítótermekből Kisplasztikák a világból A VI. nemzetközi kisplasz­tikái kiállítás október 28-ig látható a Műcsarnok termei­ben. Bár bizonyos országok, így Ausztrália, Brazília, India, Mexikó, Anglia, Venezuela az idén távolmaradtak e sereg­szemlétől, talán az eddigi leg­jelentősebb nemzetközi szob­rászati szimpozionnak lehe­tünk tanúi. A hiányok ellené­re a fokozott minőség jelenti a teljességet. Száz művész Közel száz művész mutatja be majd három és fél száz kisplasztikáját négy földrész­ről. Egyiptom, Svájc, Japán, Franciaország a kontinensek megújulását érzékelteti. Van­nak új érkezők, Kína és Tö­rökország, mindkét ország használható szobrászati javas­latokkal érkezett. Ezúttal olyan szobrászati értékállapotot láthatunk, mely a kiegyenlítődést jelzi. Meg­szűnt a francia, jugoszláv, spanyol minőséghegemónia. E népek szobrászai megmarad­tak léptéknek, mások felzár­kóztak értékrendünkhöz. Im­pozáns és meggyőző a bolgár anyag. Ez a megállapítás ér* vényes a román, holland, finn törekvésekre is. Az elágazá­sok fokozzák a szobrászati meditációt, több irányba nyit­nak teret. A cseh Rudolf Svoboda kubisztikus tömbjei a stílus ki nem aknázott le­hetőségére utalnak. Cseng Ja- nan, Csang Tö-ti realista lá­tásmód alapján összegzi a kí­nai és az európai szobrászat karakterét. Van, aki hajlít, van, aki mintáz, van, aki a reneszánsz eszmény jegyében alkot. Más furcsa, groteszk anyagtársítá­sokra összpontosít. Sok a szob- rászi jelenet is. A bolgár Púé­vá szobrainak felületén Klee színdinamikája látható. Festői elemek másutt is a szobor szövetségesének ajánlkoznak. Olykor a képkeret szolgál a plasztika lezárására, mint a sződligeti Bakos Ildikó mun­káiban. Technikák A művek vonalvezetése ha­tározott, sok szobor törekszik arra, hogy központi szerepel töltsön be az életben. A dán Jan Norman vegyes techniká­val hangszereli szcenikus te­reit. Vonzó a finn anyag. Marjo Lahtinen finom archai- zálása az egyik pólus, a másik a nagyvonalú természeti for­mákra összpontosító, Mauno Runar Hartman, aki az 1981- es triennálé díjazottjaként kü­lön kamaratárlaton mutatko­zik be a Dorottya utcai kiál­Karganján művi lítóteremben. Kiemelkedő a japán Okamura Kinh jeiszob- raszata. Hozzá hasonló ered­ményt mutat a jugoszláv Dra- gomir Mileusnic álma a kocka belső életéről. ErdeKes szín­falt Boszin Endre bemutatko­zása. O megyénkben, Pilisen született 1923-ban, a buda­pesti Iparművészeti Főiskolán végzett, s most gondosan ci­zellált kisplasztikái a kanadai anyag részeként érkeztek meg, sok tanulságot szolgáltatva. Jó a kubai és főleg a lengyel anyag. Adam Myjak varsói szobrász neve említendő. A magyar kiállítók, a sződ- ligeti Bakos Ildikó, továbbá Csiky Tibor, Fusz György és Pál Zoltán személyében ér­tékeket és lehetőségeket köz­vetítenek a világnak. Az NDK anyaga szintén neológ eleme­ket tartalmaz, az olasz kollek­cióhoz hasonlóan. Kiemelkedő mélységű szobrászi gondola­tokat közöl velünk a szovjet­örmény Norair Karganján. Az életmű szigorúságának jegyé­ben, most is önmagához méltó kisszobrokat vonultat fel a Pozsonyban élő, alkotó Bárt- fay Tibor. Míg Karganján a barlachi jelzések nyomán lép új szobrászi tájakra, az oszt­rákok a nagyoperett színpad­képét használják forrásnak a Hundertwasser színvilágának jegyében. Ma még kétségesnek tűnik ennek az eredménye. Kezdeményezők Tárgyilagos örömmel álla­píthatjuk meg szobrászatunk kezdeményező erejét. Ha a ro­mán Cristian Breazu labirin- tikus alakzatait szemléljük, Rádiófigyelő BETŰVETÉS. Valamikor a hatvanas évek derekán a szakszervezet kezdeményezé­sére minden üzemben meg­alakultak az úgynevezett ok­tatási bizottságok. Az elkép­zelés szerint a legfőbb fel­adatuk az volt, hogy megis­merkedjenek a különféle mun­kahelyeken dolgozók általános és szakmai műveltségével és ennek alapján dolgozzák ki a helyi továbbképzés munkater­vét. Első lépésként számba vették az egyes dolgozók is­kolai végzettségét. Meglepő eredmény született. Mint a végső, országos összegzésből kiderült, a fizikai dolgozók 35—40 százaléka nem végezte el a nyolc általánost. Sőt, meglehetősen jelentékeny ré­teg már az első általánosból kimaradt, vagy be sem irat­kozott. Az első hallásra meghök­kentettek ezek az adatok. A központi statisztikai kimuta­tások mind az ideig meglehető­sen rózsás képet festettek az írástudatlanság fölszámolásá­ról, az általános iskolának az elemi Ismereteket megalapozó színvonaláról. Járva az üzemeket kényte­len voltam tapasztalni, hogy az újabb kimutatások igazat vallanak. Beszélgettem segéd­munkásokkal, sza’ag mellett dolgozó betanított fiatalokkal is, akik bevallották, hogy még a nevüket is csak nagynehe- zen tudják leírni; ami pedig az olvasást illeti, sem újságot, sem könyvet nem vesznek a kezükbe, mert a szóképeket képtelenek kisilabizálni. Ami­kor arról faggattam őket, hogy mivel töltik a szabad idejüket, meglehetősen általános vála­szokat kaptam. Táncolni jár­nak fiúkkal, udvarolnak lá­nyoknak, ám a világról, min­dennapi munkájukról szinte semmi mondanivalójuk nin­csen. Sokáig az a hit élt bennünk, hogy csupán az öregek hord­ják nyomasztó súllyal életük végéig a múlt nehéz öröksé­gét, s elsősorban a cigányok soraiból verbuválódik az írás- tudatlanok tábora. Be kellett látnunk, hogy tévedtünk. Hiá­ba minden jó szándékú törek­vésünk, a maradiság sárkányé, nak a hét fejét nem lehet egy csapással levágni. A korán munkára fogható fiatalok — sokszor a család nyomásának is engedve — iskola helyett pénzkereset után néznek, eset­leg három-négy osztályt vé­gigbukdácsolva akasztják szög­re végleg az iskolatáskát. Ilyenformán egyelőre még tisztes jövedelem mellett az önálló életet választják, nél­külözve az alapvető általános műveltséget, mely nélkül a technika rohamos fejlődése — jó esetben — egy helyben való toporgásra kényszeríti őket. A DOLGOZÖX iskoláiban bíztuhk. Hatalmas erőfeszítést tettünk fejlesztésükre. Vajmi kevés eredménnyel. Bizony nagyon nehéz családos, ön­álló, keresettel rendelkező em­bereket az iskolapadba ültet­ni. Többségük becsületesen látja el a munkáját a maga posztján; de meddig a foko­zott gépesítés bonyo’ube’:’' körülményei között? A jövőt tekintve semmiképpen nem mondhatunk le róluk. Ezeket a kérdéseket fesze­gette a rádió egyik legutóbbi műsora. Az adásban elhang­zott ugvan, hogy világviszony­latban jól állunk az írástudat, lanság fölszámolásában, de mindenképpen nyomasztó: la kosságunk négy százaléka ma is analfabétának számít. A beszélgetésben részt vevők az Országos Pedagógiai Inté­zet munkatársai — hangsú lvosan szóltak, egyebek kö­zött arról, hogy alapművelt­ség híján a dolgozók egy része nem képes a technikai le­írásokat elolvasni, tehát meg­érteni és alkalmazni. Ez pedirt előbb-utóbb a technológia fej­lődésének kerékkötőjévé vá­lik. A megoldás csak a jelen­legi és a jövő iskolai oktatá­sának módszertanában rej­lik. Bz. E. eszünkbe jut a gyömrői id. Pál Mihály, aki harminc esz­tendővel ezelőtt páratlan tisz­tasággal véglegesítette ezt a változatot. Deim Pál is meg­előzte a svájci Peter Meistert a Minden elesett ember em­lékműve című alkotásával. Ez a vonás fokozottan érzé kelhető Vilt Tibor kamaraki­állításán. Ma előtte tiszteleg szobrászatunk. Van miért. Ö az egyik magyar képzőművész, aki leleményes, bátor formái­val, gondolatokban gazdag szerkesztésével olyan szintet, minőséget ért el, mely irány a ma szobrászaténak, ö is mérték Európában. Losonci Miklós N osztalgia-ud var Sanzonok Bezártak a szabadtéri szín­padok, s még nem tárták ki kapuikat a kőszínházak. A szezonvég és az évadnyitó kö­zötti vákuumidőszakban em­ber legyen a talpán, aki szín­házéhségét csillapítani tudná. Szerencsére Szentendrén a Nosztalgiában nem siettek a nyarat lecsengetni. Vasárnap kellemes őszi estét tölthetett a látogató Császár Angéla tár­saságában. A múltidéző szí­nésznő ezer színben villantot­ta fel a nagy előd, Medgya- szay Vilma életútját. Annak idején a bemutatókor szóltunk a századelőt idéző összeállítás­ról. Most, a záró előadáson korunk színésznője jelent meg a néző előtt. Bizonyítva, hogy eszköztárával mindent meg tud jeleníteni. A kupiék, a sanzonok számára nem csupán szórakoztatásra alkalmas ré­vedező dalocskák. A válogatás saját egyéniségét tükrözi. Az olyan emberét, aki érzékenyen reagál az élet eseményeire. Azét, aki mélyről fakadóan tud sírni és tud önfeledten vi- vidám lenni. Zene és költészet, drama és líraiság nemesen öt­vöződik előadásmódjában. Iga­zi nő a színpadon. Kacér és szertelen, s ha kell, komoly és elmélyült. Gondolatai, érzései kisugárzódnak. Mintegy bizo­nyítva: a művészet tisztaságá­val mutathatjuk fel az emberi élet teljességét. Császár Angéla sanzonról sanzonra építi az előadást, hogy eljusson a sorsok, az ér­zelmek legárnyaltabb ábrázo­lásáig. Teszi ezt belülről faka­dóan, mintegy önmagát adva. Különös hangulata volt ennek a nyár végi udvari estnek. A Nosztalgia kávéház falai kö­zül a produkciók kilépnek, el­indulnak vándorútjukra. Er. K. MOZIMŰSOR SZEPTEMBER 13-TÓL 19-IG A30NY 13—18: King Kong* BUDAÖRS 13—14: Hófehér* 15—16: Szomszéd szeretők* 17—18: Omega, Omega CEGLÉD, Szabadság 13—16: Daliás idők (du.) Excalibur I—II.** (este) 34—15: Csatár a pácban* (éjjel) 17—19: Negyedik fázis* (du.) ISIárla-nap* (este) CEGLÉD, Kamaraterem 13—19: A kék laguna* 15—16: A békák királyt választanak (du.) DA2AS 13—34: A három fivér* 15: Eltűntnek nyilvánítva* 16: Nimfa a lánvilágban** 17: Kojak Budapesten DA"A3, Autós Kertmozi 13—19: Szentivánéji szexkomédia DUNAHARASZTI 13—14: A kéjnő Kaliforniába készül** 15—18: A karatéző Cobra visszatér** 16: A kapitány kalandjai (du.) 17—18: Vészjelzés a tenger alól DUNAKESZI, Vörös Csillag 13— 16: A szalamandra* (este) 14— 16: Vértestvérek (du.) 17: A hét mesterlövész DUNAKESZI, József Attila 13: A kicsi kocsi újra száguld 16: A Nagy Medve fial 17: Házasság szabadnappal* 19: A profi»* ÉRD 13—14: Szomszéd szeretők* 16: Klapka légió 17—18: A szalamandra* FÓT 13—18: A piszkos tizenkettő I—II.* 16: Robinson Crusoe (du.) GÖDÖLLŐ 13—16: Omega, Omega 17—19: Mackenna aranya GYAL 13—14: Bye, bye, Brasil! 15— 16: A három fivér* 17: Eltűntnek nyilvánítva* 18: Robinson Crusoe KEREPESTARCSA 13: Az óriás 14: Vészjelzés a tenger aló! 15—16: Házasság szabadnappal* 17—18: Szomszéd szeretők* LEÁNYFALU, Kertmozi 13—14: A Birodalom visszavág 15—16: Hófehér* MONO,! 13—16: Arany a tó fenekén 15—16: A púpos lovacska (du.) 17—18: A veréb is madár** 19: Eltűntnek nyilvánítva MONOR, KertmozS 13—14: Amit tudni akarsz a szexről.. .*** 15—16: A seriff és az idegenek NAGYKATA 13—18: A piszkos tizenkettő I—II.* NAGYKÖRÖS. Arany János 13—19: A Jedi visszatér NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 13—16: Kémek a lokálból** 15—16: Vízipók — csodapók (du.) 17—19: Vabank NAGYKŐRÖS, Cifra Kertmozi 13—19: A Jedi visszatér PILISVOROSVÁR 13—14: Honest» alota** 16: Gyónás gyilkosság után** 17: Bye, bye, Brasil! pomz 13—14: A kétéltű ember 15—36: A kobra napja** 16: A hótündér (du.) 17: Az óriás RÁCKEVE 13—14: Robin Hood nyila 15—16: A kélnő Kaliforniába készül** 17—18: A kétéltű ember SZENTENDRE 13—16: Ilonáid kacsa é3 a többiek (du.) Holdtölte Texasban* (este) 17—19: Hét merész kaszkadőr SZENTENDRE, Autós kertmozi 13—19: Jim Craig SZIGETS2ENTMIKLÓS 13—18: Kelly hőK^J^HTI. 16: Gyereke“ *PfTvéktó hegyéről (du.) TÁPiÓSZELE 13—14: A pap, a kurtizán és a magányos hős* 15—17: Balfácán VÁC, Kultúr 13—16: A beszélő köntös (du.) Egy zseni, két haver, egy balek (este) 17—19: Vértestvérek VÁC, Kertmozi 13—16: A hét mesterlövész VÁC, Madách Imre 14: Mária-nap* 19: Csatár a pácban* VECSÉS 13—14: Szenzáció! 15—16: Majmok bolygója* 17—18: Holdtölte Texasban* VECSÉS, Kertmozi 13—14 és 16: Mackenna aranya • 14 éven aluliaknak nem a 'á l!ott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom