Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-12 / 214. szám

1981. SZEPTEMBER 12., SZERDA %WiHaD Furatméret-ellenőrzés Mikrométer segítségével mérik az FK 4214-es típusú kúpgör- goa csapágy belső furatának méreteit a Magyar Gördülőcsap­ágy Művek diósdi gyárában. A diósdiak az idén 4,8 millió da­rab csapágyat készítenek, termékeik szinte a világ minden részébe eljutnak. A képen munkában az ellenőrző brigád, szemben Szabó Mihályné végzi a nagy figyelmet igénylő mé­réseket. Hancsovszkl János felvétele Világkongresszus Tó| építészet ötvennyolc országból mint­egy négyszáz szakember vesz részt a szeptember 26—29-ig Siófokon megrendezésre kerü­lő tájépítészeti világkongresz szuson, melynek részletes programjáról kedden sajtó- tájékoztatót tartottak a Ker­tészeti Egyetemen. A Tájépí- tászek Nemzetközi Szövetségé­nek 22. kongresszusán a tele­pülések és az agrárövezetek találkozásánál lévő területek tervezésének, kialakításának külföldi és hazai tapasztala­tait vizsgálják meg. Szakem­berek szerint a témának nap jainkban különös jelentőséget adnak, mivel a megfelelően elrendezett településkörnye­zet fontos eleme lehet a mező- gazdasági területek védelmé­nek és segítheti az urbanizáció káros hatásainak csökkenté­sét. Az expsrf alapja a kiv&ó mist őség Gyorsan feji idő szövetkezetek Az utóbbi hónapokban any- nyít emlegettük a népgazda­ság nehéz helyzetét, hogy el­ső hallásra szinte hihetet­lennek tűnik: a megye ipari szövetkezetei rendkívül gyor­san növelték termelésüket, s mint már említettük, az esz­tendő első hat hónapjában, csaknem harminc százalékkal émolkédett a termelés érté­ké. Ez — ha egy kicsit job­ban elmélyedünk a számok­ban —, éppen negyven szá­zalékkal több a tavalyi első félévinél, ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ak­kor a közösségek többsége elmaradt a tervezettől. Tehát ez az összehasonlítás egy ki­csit csalóka... Csak a kiváló Érdemes azonban' konkré­tan is számba venni, melyik kollektíva, hogyan í boldogult az eltelt hónapokban. A jóit között is a legjobbak a gép­ipari tevékenységgel foglal­kozó közösségek, amelyek kö­zül a Ceglédi Vas-, Elekt­romos és Műszerész Ipari Szövetkezet két és félszeresé­re, a Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Szövetkezet pedig csaknem másfélszere­sére növelte termelését. Mind­kettőnél elsősorban a külke­reskedelmi igények emelke­dése adta meg a terveik túl­teljesítésének lehetőségét. Az átlagosnál gyorsabban fejlőd­tek a könnyűiparból élő kol­lektívák is. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy a világpiacon megélénkült a kereslet a jó minőségű ter­mékek iránt. Itt a hangsúly a minőségen van, hiszen az adatokból az is kitűnik, hogy csak azok a szövetkezetek maradtak versenyben, ame­lyek a jónak is jobb, tehát kiváló árukat kínálnak a ve­vőknek. Ebben többek között élen járnak a párnázlak, a ceg­lédiek, a gödöllőiek, a vecsé- siek, s még sorolhatnánk to­vább. A kedvező összképet azon­ban valamelyest rontja, hogy több közösség a vártnál ala­csonyabb termelési értéket ért el. Segít a szerződés A megye ipari szövetkeze­tei az első hat hónapban mintegy 2 milliárd forintnyi árbevételt értek el, s ez is jelzi, .hogy sikeresen halad­nak a termékszerlsezet kor­szerűsítésében és a takarékos­ság kiszélesítésében. Ugyan­csak figyelemre méltó, hogy több mint 500 millió forint értékű árut értékesítettek a kis- és a nagykereskedelem bolthálózatán keresztül. De nemcsak idehaza, hanem kül­földön is megálltak a helyü­ket. Ha már az exportnál tar­tunk, érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek legnagyobb részét összesen hét közösség adja. Ebből úgy tűnik, hogy néhány helyen baj lehet a rugalmassággal és a kocká­zatvállalással. A gyoi sabb gondolkodásra és cselekvésre márcsak azért is nagy szük­ség lenne, mert egyre maga­sabbak a követelmények a szocialista országokba induló áruk iránt is. Akik felismer­ték az egyetlen járható utat, vagyis a kiváló minőség gyártását, azok már most si­kereket értek el ezen a téren is. Közülük is kiemelhetjük például a budaörsi Texelekt- rót, vagy a péceli Ruhaipari Szövetkezetét. Az utóbbi időben egyre erősödnek a viták a szolgál­tatások jövőjéről. A legna­gyobb gondot az okozza, hogy az árképzési kötelmek miatt, egyre kisebb a nyereség, sőt nem egy szövetkezetben rá is fizetnek. Némi segítséget je­lenthet a költségek további csökkentése, ám ez csak tü­neti kezelés -tatot. Az alap­vető megoldást jelentő lépé­sek közül ki kell emelni az átalánydíjas szerződéses üze­meltetést, amely egyre ter­jed a megyében. 'Nehéz helyzetben vannak továbbra is az építőipari szövetkezetek. A beruházások csökkenése miatt egyre ke­vesebb megrendelést kap­nak. Az új helyzethez első­sorban a nagyobb szerveze­tek alkalmazkodnak lassab­ban, s ez komoly fejtörésre készteti például az érdieket, a monoriakat és a szent­endreieket. Ä múrkq pozitív A mérleg azonban összes­ségében pozitív, A megyé ipa­ri szövetkezetéi az esztendő első hat hónapjában összesen 367 millió forintnyi nyeresé­get értek el, ebből 87 milliót a kisszövetkezetek. Gyors ütemben nőttek a bérek is, a statisztika szerint több mint 15 Százalékkal, igaz, eb­ben szerepel a korábban.bér- kiegészííésként szereplő 290 forint is. F. Z. A bódékra nincs jagssahéfy Nagyobb rend keli a Dunán Budapesten, a Közúti Igaz­gatóság Fényes Elek utcai köz­pontjában tartotta soros ülé­sét a Közép-Dunavidéki Inté­ző Bizottság elnöksége. Dr. Sághy Vilmos elnöki megnyi­tója után dr. Pál Gábor alez­redes, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője számolt be arról, hogy az idei szezonban milyen tapasztala­tokat szereztek elsősorban a Dunakanyarban és a Ráckevei- Dunán. Mint elmondta, a folyam fő medrében egy év alatt több mint hatezer teherhajó, húsz­ezer uszály, ezerhatszáz sze­mélyhajó fordul meg. Ezekben az adatokban természetesen nem szerepelnek a hazai kis­hajók és a vízi turisták népes serege, sőt azok sem, akik jachttal, csónakkal, kajakkal érkeznek hazai vizekre. Ez Utóbbiak száma évről évre emelkedik, s mint erről a ké­sőbbi vita során szó esett, egyelőre nem gondoskodtunk számukra elegendő kikötőhely­ről, üzemanyagpótló állomás­ról, táborozóhelyröl. Ez pedig nem csupán a vízi rendőrség­nek okoz gondot, hanem abból a szempontból is megfontolan­dó, nem riasztjuk-e el a jö­vendőbeli Magyarországra uta­zókat. A vendégfogadás felté­teleihez tartozna az is, hogy a magyar Duna-szakaszra ér­kező vendég kapjon térképet, információt adó prospektust a vízi közlekedés itteni szabá­lyairól, a látnivalókról, a pi­henőhelyekről. Ilyen egyelőre sajnos nincs forgalomban. Soíiesodó tilalomfák Az sem könnyíti meg a sza­bályok betartását, hogy a Du­nakanyarban és a Ráckevei- Dunán évről évre csökken a strandok száma, a tilalmaké viszont szaporodik. Egyik oka ennek az, hogy romlik a víz minősége, a KÖJÁL nem ja­vasolja a strandolást. A másik ok azonban az, hogy a taná­csoknak nem fűződik érdeke a szabadfürdők üzemeltetésé­hez. Sok egyéb mellett feladata a vízi rendőröknek, hogy óvják a Duna tisztaságát. Természe­tesen csak arról lehet szó, hogy megbírságolják azokat, akik a hajóból szemetet dobálnak a vízbe, kiengedik a motorból a fáradtolajat, vagy a parton mossák gépkocsijukat. Tehe­tetlen azonban a rendőrség az­zal a több száz, több ezer nya­ralóval szemben is, akik ille­gálisan a Ráckevei-Dunán ta­lálható stégekre építettek ví- kendházat. Új út épül Vátra Nyilvánvaló, hogy egyéb le­hetőség híján mindenkinél jobban szennyezik a vizet, sőt már ' maga az építkezés is illegális, de megfelelő jog­szabály híján megbünteté­sükre, a szépérzéket is bántó bódék lebontatására egyelőre nincs lehetőség. Hosszú idő óta készülnek egy ilyen jog­szabály kiadására, de megma­gyarázhatatlan okból egyetlen illetékes hivatal sem vállalja az ezzel járó felelősséget. Pe­dig — s ezt nemcsak a Dunát járó rendőrök érzik —, a kö­zösségellenes magatartással szemben humánumnak helye nincs. A tájékoztató kapcsán sok szó esett a felvilágosító pro­pagandáról. Például arról, hogy a Duna mellett élő gye­rekeket nemcsak úszni kell megtanítani, de alaposan meg­ismertetni a folyóval, akkor talán.nem kéne azt a szomorú statisztikát közzétennünk, hogy idén. csupán augusztus közepéig ötvenhármán fullad­tak a vízbe. Az okok között nyilvánvalóan szerepel az it­tasság is. A vízi rendőrség idén több mint 4000 esetben tett próbát szondával, s a fiola minden ötödik esetben elszí- neződött. r yoí Lapunkban is jő néhány­szor foglalkoztunk a Budapes­tet Váccal összekötő kettes számú főútvonal zsúfoltságá­val. Hétköznap a nagyszámú teherautó, a nemzetközi ka­mionforgalom, a hétvégeken a turisták áradata teszi gyakran idegtépőén lassúvá a forgal­mat. Sajnos a balesetek száma is egyre nő, hiszen az út a nagy lélekszámú Dunakeszin, Gödön és Vácon halad keresz­tül. Korábban úgy tervezték, hogy a Duna és a községek kö­zött építenek autópályát. A terv ellenzői szerint azonban ez a megoldás több tízezer em­bert vágott volna el a folyó­tól. Egy másik programban az szerepelt, hogy a jelenlegi pá­lyát szélesítik ki, de nyilván­való, hogy ez sem adott vojna végleges megoldást. A Közép- Dunavidéki Intéző Bizottság javaslatára 1982-ben tervpá­lyázatot írtak ki egy, a tele­püléseket jobb oldalról elkerü­lő út építésére. Idén, május 21-én járt le a határidő, s a 13 pályamű közül nyolc tartal­mazott hasznos megoldásokat. Az első díjat ugyan nem ad­ták ki, de három második he­lyezést, kettő harmadik díjat kapott, s további négyet meg­vásárolt a bíráló bizottság. TisziBság A tegnapi elnökségi ülésen bejelentették, hogy Csányi Lo- ránd, a KDIB főtitkár-helyet­tese, a korábbi Dunakanyar Intéző Bizottság főtitkára, sa­ját kérésére nyugalomba vo­nult. Dr. Sághy Vilmos méltat­ta érdemeit, elmondta, hogy az elmúlt esztendők során kü­lönösen a Dunakanyar fejlesz­tésében ért el kiemelkedő ered­ményeket. Foglalkozott az elnökség az üdülőterületek tisztaságának kérdésével is. Cs. A. A takarékosig prókátora M indenekelőtt: híve va­gyok a takarékosság­nak. Kevéssé szívelem vi­szont annak az általános iskolákban honos módját, kivált, ami az alsó tagoza­tosokat illeti. A felsősök­nél még csak elképzelhe­tő, hogy a nyári vagy is­kolai szervezésű munkán keresett forintjaikon vesz­nek bélyeget de a kék- nyakkendősök, ha győzni akarnak a takarékossági versengésen, csak a szü­lőt, rosszabb esetben a ro­konságot pumpolhatják. Rendszerint nem is siker­telenül, mert egyszerűbb a nagynéninek, bácsikának egy százast nyomni a gyer­kőc markába, mint töp­rengeni, minek is örülne, mondjuk, a születésnapján. Az osztályban fennen lo­bogtatott papírpénz — esetleg több is — roppant alkalmas az irigységkeltés­re. de sajnos csábító is. Bazár, játékterem csalo­gatja a nebulókat — elég lesz bélyegre kevesebb is! Szóval úgy vélem, a gye­rekek beosztó életre neve­lésének — ami múlhatat­lanul szükséges — nem éppen a bélyegesdi a leg­üdvözítőbb formája. Ezért örültem különösen, hogy Kovács Gábornét, a sziget­halmi általános iskola igazgatóját nem hasonló szervezéséért jutalmazta az OTP Pest megyei Igazgató­sága. Zimonyi Antalnéval. az OTP Csepel autógyári üze­mi fiókjának vezetőiével kerestük fel Kovács Gá­bornét. Útközben szó esett arról, hogy a fiókot és az iskolát hosszú évek óta jó kaoesolat.fűzi össze. A ta­karév-nén7tári egvse” Kál­lai Éva nevéf viselő szo­cialista brigádja patronál­ja az általános iskola ki­segítő tagozatának alsósait. Nem csupán ennek vi­szonzása az a segítőkész­ség, amit a takarékpénztá­riak tapasztalnak az igaz­gatónő, az iskola részéről. Támogatóra lelnek propa­gandamunkájukban, mint a legutóbbi, tavaszi akció­jukban is, amely az ifjúsá­gi takarékbetét népszerű­sítését szolgálta. Kimagas­ló eredmény született: százötvennégyen nyitottak betétkönyvet. A szervezést magát az OTP munkatár­sai végezték, kérdezhet­nénk tehát, mi volt a sze­repe az iskolának? Zimo­nyi Antalné szavait idéz­ve: mindenekelőtt a lehe­tőség készséges megterem­tése és az a nevelő munka, amely itt nem kampány­feladat. Ezt honorálja a jelképes összeg, amelynek átadása volt jövetelünk célja és amellyel kapcso­latban az OTP fiókvezető­jének jóslata — aki nem csupán régen, de jól is is­meri Kovács Gábornét — bevált. — Megtisztelve érzem magam, de a pénzt nem fogadhatom el — ez volt az első mondata. Majd hozzátette —: Pontosabban a magam számára nem. A Kállai Éva brigád által patronált gyerekeink kap­nak valamit belőle a szo­kásos, közös rendezvé­nyeink egyikén. Rendben van? — Igazán, szinte édes­anyjukként szeretik a gye­rekeket — fordul felém a halk szavú, derűt sugárzó pedagógus. Nem lehet pe­dig könnyű a dolga, 1422 tanuló. 86 nevelő gondja- baja tartozik rá. s emel­lett a község pártv'zetősé- gének titkára is. Hogyan jut mindenre idő, energia? — Nem egykönnyen — válaszolja. De valahogy úgy vagyok vele, hogy mi­nél több a munka, annál . több energiát tudóik moz­gósítani magamban. Leg­alábbis egyelőre. Vonz az­után a feladatok sokféle­sége. A párttagok többsége nálunk idős. Amikor ne­kik örömet szerzek egy- egy buszkirándulással, vagy ha a gyerekekhez közelebb tudom hozni a történelmet egy-egy veteránunk visz- szaemlékezésével, úgy ér­zem, ápolom a múltat, mi­közben alakítani igyek­szem a jövőt. És ez szép, megéri a fáradságot. — A jövőt a pedagógus a keze alatt felnövő gene­ráción keresztül formálja. A szülői háztól a mai is­kolának sok mindent át kellett vennie. Ilyen a ta­karékosságra nevelés is. V alóban, nem csupán oktatunk, nevelni is kell. És ebbe beletartozik, hogy követendő életmód­mintát nyújtsunk. Ennek megfelelően a nevelési tervben, sok egyéb mellett szerepet kap a takarékos­ságra nevelés is. A taka­rékoskodj többet verseny keretében az ifjúsági taka­rékbetét formát népszerű­sítjük, szorgalmazzuk, mi­vel ez összekapcsolódik egy konkrét és nagyon fontos céLlal — az otthon- teremtéssel. A kezdeti 100 —100 forintos összegek — általában ennyit vállaltak a szülők — a keresetből növelhetők, s mire család­alapítóvá érik a mai gyer­mek. van mire alapoznia. Amikor tehát a takarékos­ság prókátoraivá szegőd­tünk, a gyerekek boldogu­lását klvárr'uk e’ryngiteni. Szigetin Teréz Rekonstrukció a (ksu Árammérőben Olaj helyett gáz Kilenc hónap alatt valósí­tották meg a gödöllői Ganz Árammérőgyárban a gázener­giára történő átállást. Az or­szágos energiaracionalizálási programhoz kapcsolódóan ha­tározta el a vállalat vezetősé­ge ezt a beruházást, amely egy ötéves rekonstrukció ré­sze. A tíz és fél millió forintos beruházáshoz 4 és fél millió forinttal rendelkezett a válla­lat, a mintegy 6 millió forintot pedig kölcsönből fedezik. Ezt az összeget 1985. március 31-ig kell visszafizetniük. Ugyanaz az energiaérték fű­tőolaj felhasználásával 20,5 millió forintért, gáztüzeléssel 12,5 millió forintért állítható elő. A különbözetből fakadóan a beruházás másfél év alatt térül meg. Korábban a kazán­házak fűtésére például évente 2300 tonna fűtőolajat, a fes­tő-szárító alagútba 610 tonna tüzelőolajat használtak fel. Olajjal állították elő az ener­giát a habdobozgyártó gépek működéséhez, az öntéshez, préseléshez a fémolvasztó ká­dakban. A felújítás kiterjed a teljes fűtési hálózatra is. A rend­szert gőzre tervezték, s azt, hogy folyamatosan átállnak a vállalatnál a meleg vízzel való fűtésre, ugyancsak a gaz­daságosság indokolja. Az el­használódott, elöregedett ve­zetékek cseréje amúgy is ak­tuális lenne. A szakemberek I szerint pedig a meleg vizes­fűtés hatékonyabb, mintha előbb gőzt fejlesztenek. AZ irodaépületekben már a kor­szerűbb formában íűtenek, s hamarosan sorra kerül a, töb­bi épület is. ­A tényleges energiával való gazdálkodást szolgálja a most megkezdett műsze­rezés. Akkor lehet például egy adott időszak alatt a gáz­fogyasztásról eldönteni, hogy az sok-e vagy kevés, ha mér­hető. Mérhető maga a fo­gyasztás, s az, hogy mennyi az energiaátalakítás során a veszteség. Az egyes üzemek villamos- energia-fogyasztásának méré­sét pedig egy központi helyi­ségben fogják a jövőben ös2- sze. Az új műszer nemcsak méri a fogyasztást, hanem túl­lépés esetén fél, egy percre automatikusan kikapcsol egy fogyasztót. A hókezelő kemen­cénél például észre se lehet venni a lekapcsolást, de mi­vel nem történt túlfogyasztás, a vállalat jelentős összeget ta­karít meg a villanyszámláin.- (Egyszeri túllépésért ugyanis egész évre ezt a magasabb fo­gyasztást kellene fizetni.) A Ganz Árammérőgyár' energiaszámlája az idén mint­egy 36 millió forint. Ha kü­lönféle intézkedésekkel csak néhány százalékát takarít jak meg, az is jelentős. EI. E. ÜKTT ülése A környezet tisztasága Kedden a Parlamentben összeült az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Ta­nács, s egyebek között az energiagazdálkodási program környezetvédelmet érintő ed­digi tapasztalatairól tárgyalt. A tanácskozáson megállapí­tották, hogy jól halad a prog­ram végrehajtása, az utóbbi években az energiafelhaszná­lás szerkezete kedvezően vál­tozott. Csökkent a kőolaj- ős kőolajtermékek felhasználása, s ezzel a környezetszennyezés is mérséklődött. Főként a fű­tőolaj részarányának vissza­fordulása kedvező, mert így jelentős mennyiségű kén- és nitrogénoxidtól mentesül a környezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom