Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-05 / 183. szám
fesr < WH YE! 1984. AUGUSZTUS 5., VASÁRNAP 3 Nőttön nő az ünneplő tömeg A fesztivál vendégei között volt a képen balról jobbra: Vágvölgyi József, Adori Károly, a aabasi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára, Krasznai Lajos, ör. Ilcsiít Sándor rendőr ezredes, Pest megye rendőrfőkapitánya (Folytatás az l. oldalról.) népeik, a nemzetek, a családok és a családalapítók, öregek és gyermekek ellen irányul, az alkotók, az építők, a szépet-jót akarók milliói ellen. De van erőnk is e veszély elhárítására, a béke, az élet s az alkotó munka megvédésére. S még több teendőnk! A fesztivál e szavak után folytatódott... A sátrak egyike előtt óriási tömeg ácsorgóit. Fiatalok faggatták az Országos Békétanács főtitkárát, Barabás Miklóst arról, hogyan tudjuk mi, magyarok, kivenni részünket a nemzetközi békeharcból. Egymást érték a kérdések, olyannyira, hogy idő hiányában félbe kellett szakítani a fórumot, amit aztán este tovább folytathattak. Akadtak kellemetlen pillanatai is az első napnak. Hosz- szú sorokban kellett várakozni a mellékhelyiségre, csődöt mondtak sok helyütt a vízcsapok, sőt vízhiány is volt. Bár a békefesztiválon megtiltották a gyermekjátékok közt a fegyverek árusítását, sajnos a műanyag-géppisztolyok és tankok ott díszelegtek nem egy árus standján. Mindezek — remél-" hetőleg — mára már megszüntetett gondoknak és problémáknak tűnnek csak ... Fiedler Anna Mária — Tamási István A: ország Közepén a környék szövetkezetei, üzemei Is bemutatkoztak termékeikkel Hancsovszki János felvételei Kiutat keres a társulás Egyszerűbben, ésszerűbben Hét esztendeje alakult meg több ipari szövetkezet összefogásával a Pest megyei Lakásszerviz Társulás. Az első évek eredményei az alapítókat igazolták: 1977. és 1980. között árbevételük 45 millió forintról 62 millióra nőtt, s ez alaposan túlszárnyalta mind a terveket, mind a legderűlátóbb számításokat. A társulásban résztvevők a sikeren felbuzdulva a VI. ötéves terv öt esztendejére átlagosan 10 százalékos további növekedést vártak. A népgazdaság helyzetének további romlásával azonban nem számoltak. Fejlődésük egyik forrása ugyanis a megyei tanácstól kapott, a testület szolgáltatásfejlesztési alapjából kifizetett csaknem 6 millió forintnyi támogatás lett volna. Am a döntés ellenére az ismert pénzügyi nehézségek miatt ebből végül egy fillért sem kaptak meg. így alapjaiban a saját, azaz a tagszövetkezetek erőforrásaira kellett támaszkodniuk. A lehetőségeket kihasználva így is igyekeztek kielégíteni a lakossági és a közületi keresletét, amelyek az utóbbi időben valamelyest csökkentek. Szükség volt szervezeti változtatásokra is. A társulás gesztorának, a dunakeszi székhelyű Dunamenti Építőipari Szövetkezet vezetőinek indítványára tavaly a költségek csökkentésére egyszerűsítették és korszerűsítették az adminisztrációt. Megszüntették a függetlenített társaságvezetői munkakört és egy sor más intézkedést is végrehajtottak. Emellett egyes, gazdaságtalanul működő irodákat — például Cegléden —, feloszlattak. Most a nemrég megalakított budaörsi üveglerakat bezárásán törik a fejüket, mert a körültekintő szervezés ellenére sem működik eredményesen. Jelenleg tehát — mint azt Herde Károly, a társulás igazgatóságának elnöke megfogalmazta —, a legtöbb gondot a kereslet csökkenése, a fejlesztéshez szükséges pén2 hiánya, a csökkenő létszám, a bérfejlesztés, valamint az új szabályozók kedvezőtlen hatása okozza. Hogy mégis talpon maradhassanak, véleményük szerint az eddig is jól működő részlegeket kell dinamikusabban, a piacra sokkal jobban figyelve fejleszteni, s rendezni kell az önelszámoló egységek dolgát is. A jövőt azonban nagymértékben az is befolyásolja, hogy a megyei tanáccsal folytatott tárgyalások végül is milyen eredményt hoznak. Aki túlélte az atomtámadást Hirosima emlékezik Jamamoto Hidenorival találkoztunk Híresebbnél híresebb vendégekkel találkozhatnak a pusztavacsi nagyréten a fesztivál résztvevői, többek között Jamamoto Hidenorival, a Japán Kommunista Párt tagjával, a Hibakusák tokiói főtitkárhelyettesével. (Kevesen ismerjk ezt a szervezetet hazánkban. Tagjai azok a japán emberek, akik ott voltak 1945. augusztusában Hirosimában vagy Nagaszakiban, és azon kevesek közé tartoznak, akik túlélték az atomtámadást.) Jamamoto Hidenorival a fesztivál első napján beszélgettünk. — Mi jellemzi önök hazájában a békemozgalmi törekvéseket? Tudjuk, ennek okai a második világháború utolsó napjainak eseményeiben gyökereznek. — A japán emberek azo-k, akik — a földön egyedül — testükön érezhették az atombomba pusztító hatását. Ezért a mi célunk, hogy sehol a világon ne legyen többet atomsérült ember. Minden országba ellátogatunk, ahol felemelik szavukat a béke mellett. Így jutottunk el az önök hazájába is, Magyarországra. Mivel az atomháború veszélye fenyegeti bolygónkat, a mi népünknek a többinél is nagyobb a felelőssége: soha többé Hirosima, soha többé Nagaszaki! — Milyen személyes élményekkel távozik hazánkból? — Másodikán este érkeztem, azóta lépten-nyomon azt tapasztalom, hogy nagyon lelkes békebarátokra leltem a magyar népben. Megható bizonyítéka ennek ez a találkozó, ahol egy kis európai nemzet tesz hitet a béke mellett, a háború ellen. A £ ? fc-1 iW.p. </ ih /f- -A A Pest megyei Hírlap olvasóinak üzenem: Soha többé atomsérülteket!! Jamamoto Hidenorí Süden, n Fészekben Társaikra Is emlékeznek (Folytatás az l. oldalról.) A mozgalmi, kulturális és sporthagyományok jegyében kezdődtek ez alkalommal is a Fészek-napok. Elsőként Gödön a tanács nagytermében nyílt kiállítás, Modern Ikarusz címmel. Tóth György fotóművész a sárkányrepülők életét bemutató 23 felvételét láthatják az érdeklődők. Pénteken délután 6 órakor a Fészek ifjúsági házában megnyílt egy másik tárlat is Jőrös András grafikus, Kuttner László festő, Papp Károly népi iparművész — mindhárman amatőrök — és Véninger Margit keramikus alkotásait tették szemlére. kik a telepet. A gyerekek versekkel, dalokkal kedveskedtek a házigazdáknak, tisztelegtek a Fészek mártírjainak emlékművénél, este pedig a Fészek lakóit, veteránjait várták vidám műsorral, tábortűzzel, közös éneklésre, beszélgetésre. A táborba is ellátogattunk tegnap. A nyárfák alatt a Quantanamera dallama szállt, Magyar Lászlóné rajvezető készült a pajtásokkal az esti fellépésre. így búcsúzott: ha a tábortüzet el is mosná az eső, a találkozón ott leszünk, legfeljebb az ebédlőben beszélgetünk ... V. G. P. HÉT HÍRE nyyssiÄ © Megnyüt Pécsett a népek barátsága nyári egyetem. © Komló adott otthont annak a mezőgazda- sági könyvkiállílásnak, amelyet Mitterpacher Lajos születése 250. évfordulója alkalmából rendeztek. © Kecskemét volt a helyszíne az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésének. © A hét híre az is, hogy augusztus elsején, szerdán volt harmincöt éve a színházak államosításának. A RliÍ3 Jacques — amint Shakespeare Ahogy tetszik című darabjának egyik főszereplőjét titulálják világszerte — jajduló sóhaja, színház ez az egész világ és színész benne minden férfi és nő. Ha eny- nyi sokan vagyunk komédiások, miért, hogy az ókorban is esemény, különleges szórakozás, már-már ünnep volt egy- egy színházi előadás? Miért, hogy a színész, a színház ma is misztikus világ papja, temploma a köznapi komédiások szemében? Vonzások és taszítások furcsa elegye a színháztörténelem, talán azért, mert a színpad legtöbbször azt kínálja fel, amit gondolunk, de ki nem mondunk, amit érzünk, de megmutatni nem tudunk vagy merünk. A színház a hideg ész és a forró szív koktélját nyújtja a nézőtéren ülőknek, amikor művészettel szolgál, ám gyakran beéri kevesebbel; szórakoztat. Egy-egy esztendőben 12—13 ezer színházi előadásra kerül sor az országban, ennek fele a fővárosra jut. Ami mutatja e kulturális kenyér — szakszóval — hozzáférhetőségének szembetűnő egyenlőtlenségeit. Az 1929—30-as színházi évben 3 790 000 látogatót mutattak ki a pénztárkönyvek, a csúcs 1955-ben volt, 6 748 000 fővel, mostanában hatmillió körül állandósult a Thália hajlékába belépők tábora. E hajlékokból negyven van az .országban, a nagyérdemű közönséget hatezren szolgálják, hőstenorok, díszletmunkások. primadonnák, ügyelők, százféle foglalkozásúak, mert akad már gépész. villamosmérnök is színházi státusban. Szűkebb pátriánkban 1975 óta negyvenezer fővel csökkent a megyében rendezett színházi előadások nézőinek száma. Ezért — ezért is — az ezer lakosra jutó színházlátogatások itt a legalacsonyabbak, negyede például Zalának, ötödé Vasnak, hatoda Baranyának. Amiben természetesen nagy szerepe van az ottani, saját színházaknak, a megye esetében viszont hivatkozhatunk a feltételezett fővárosi vonzerőre, aminek mértékére azonban még becslések sem adnak elfogadható eredményt. Mert hat a budapesti kiruccanásra az utazási költség éppúgy, mint a színházjegy. ára, a belépő megvásárlásának nem egyszerű módja, egészen odáig, hogy mikori a hazaérkezés. Amit tudni lehet: a megyében rendezett előadások száma 1975 óta 32, a látogatóké 39, az ezer lakosra vetített látogatóké 42 százalékkal csökkent. Ezt az elgondolkoztató folyamatot mintha eltakarnák a színházi és az azon kívüli kulisszák...! Ez a folyamat nem megyei különlegesség. Országosan a községekben tartott előadások mennyisége 1970 óta a harmadára (!) mérséklődött, ami akkor is meghökkentő arányú apadás, ha sok mindent figyelembe veszünk. Az ún. tájolások, utazó társulatok körüli gazdaságos- sági vitákat, a némely helyen tagadhatatlanul mostoha — olykor méltatlan — körülményeket, a közönség ízlésének, érdeklődésének, igényeinek változását, a televízió hatását, sok egyéb más mellett, de még ha mindezt mérlegeljük is, akkor sem mondhatjuk rá nyugodt lelkiismerettel: természetes a községek nagy csoportjának kirekesztődése a komédiák és tragédiák rejtette élményekből. A Világot jelentő deszkák — Friedrich Schiller hagyta ránk ezt az elnevezést — tizenkét hónap alatt összesen 613 műnek adták meg a varázslat lehetőségét, s hogy e varázs nem mindig sikerül, arról aligha a deszkák tehetőnek... Amíg a prózai daraboknál egy-egy előadás átlagos nézőszáma 447 fő volt, a zenés vígjátékoknál, operetteknél. a musicaloknél 568. A kulisszák mögött és előtt állók közül sokan az ilyen és hasonló tényekből hajlamosak messzemenő következtetéseket levonni a közönség műveltségét, kulturális igényét illetően. A baj az, hogy a kulisszák előtt ülők csak egy módon szavazhatnak arról, mit várnának a színháztól, a megvett vagy meg nem vett jegyekkel, s kétséges, arról szól-e, oda címzett-e a voks, amiről, ahová kellene. Schiller szerint „színésznek az utókor nem köt koszorút”, de félő, a hosszú ideje zajló színházi viták koszorút kötögetnek. Igaz, nem a színész, hanem nézője számára... Mészáros Otíő Ceglédiek hitlfóldösv Fejlesztem s nem megállni Azt már talán említenünk sem kell — ismét megrendezték a Fészek-napok sport- programját. Komáromi László Dunakeszi, Göd és Főt körzeti sportfelügyelője így summázta tegnap délben az aznapi eseményeket : — A hivatásos versenyzők — például a teniszezők, a labdarúgók is összemérik tudásukat, de ennél talán nagyobb szabású az amatőrök programja. Szombaton délig 20 csapat nevezett be a kispályás labdarúgó-küzdelmekbe, s 30—30 asztaliteniszező, illetve teniszező lépett pályára. — Nyitott a küzdelem, bárki, bármikor benevezhet, nincs kiesés, s minden egyes pályára lépésért sorsjegy jár a résztvevőknek. A tiszteletdíjakat — a környék vállalatai adták a jutalmakat — 5-én sorsoljuk ki, a döntők vasárnapra maradtak. Tegnap délután' még két nagyobb rendezvényre került sor. Délután a Kék Duna üdülőben adott koncertet a göd- felsői Munkás Dalkör, este pedig a szomszédos úttörőtáborban nyaraló 62 szentesi pajtással találkoztak a Fészek veteránjai. Fekete Lajosné, a sportmúzeum igazgatója és Török Hilda, a Fészek és az MTE régi tagja kalauzolta a pajtásokat, mutatta meg ne? Elégedetten mosolyogva á álltak fel az asztaltól a munkahelyi tanácskozás | résztvevői a Ceglédi Vas-, | Elektromos és Műszerész £ Ipari Szövetkezetben né- ^ hány nappal ezelőtt, örö- ^ műknek az volt az oka, ^ hogy a kollektíva erőfeszi- £ téseinek elismeréseként ^ mintegy 300 ezer forint 4 jutalmat osztottak szét. A szövetkezetiek valóban minden dicséretet megérdemelnek az idei munkájukért. Íme bizonyságul néhány adat: az első hat hónapban 110,5 millió forintnyi termelési értéket állítottak elő, ami csaknem két és félszerese a tavalyi június véginek. Exporttervüket is alaposan túlteljesítették, hiszen amíg 1983 első fél esztendejében mindössze 23 millió forint értékű árujuk .kelt el külföldön, addig az idén erre az időszakra 79 millió forintra számítottak, s mint kiderült, végül csaknem 85 millió forint került a kasszába. Hogy mi a sikerük titka? Motyovszky Mihály szerint az, hogy náluk folyamatos a fej. lesztés — erre évente 5-6 millió forintot költenek —, s elsősorban olyan termékek gyártására vállalkoznak, amelyeknek előállításában nagy a szellemi munka aránya. Tőkés exportjuk ugyancsak gyors ütemben nő. A tavalyi 10 millió forinttal szemben az idén eddig több mint 15 millió forint értékű árut adtak el. Algériába és Irakba különböző elektromos berendezéseket szállítottak, Hollandia szállítópályákat vásárolt, egy osztrák cég pedig pillamgó- szelepeket. Fejlesztőik a hazai kutató- intézetekkel együttműködve jelenleg egy korszerű, könnyű tetőszerkezet tervein dolgoznak. Most terveznek egy univerzális gépkocsi utánfutót, valamint egy báriumferrit vasmagigyár.tó automatát is. Egy svéd céggel energiatakarékos főzőedények, a Trans- elektroval pedig nagyteljesítményű félvezetők és tranzisztorok gyártásáról tárgyalnak. A folyamatos előrelépés feltétele a megfelelő szakember- gárda kialakítása. Jelenleg 246-an dolgoznak a szövetke. zetben, s az egyre növekvő feladatok hatására tavaly több mint két százalékkal emelkedett a létszám is. A CVEMISZ szakemberei közül jelenleg negyedszázán dolgoznak külföldön. Elvük, hogy a kinti munkákat is azok végezzék, akik az exportált berendezéseket itthon elkészítették. Ezekben a hónapokban egyre több szó esik a szövetkezetben a VII. ötéves tervről is. Az már most bizonyos, hogy megrendelés lesz elegendő, ső.t több is, mint amennyit önmaguk el tudnak végezni. Ezért koresik a kapcsolatot a környező termelőszövetkezetekkel és ipari szövetkezetekkel, s megfelelő feltételek alapján együttműködnének velük bizonyos termékek gyártásában. Furucz Zoltán
