Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

mr MYi.YF 1984. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT Több méretre Sulibiífor A műszaki, fejlesztők és a forgalmazók olyan tömeggyár­tásra is alkalmas iskolabútor­családot fejlesztettek ki, ame­lyek megfelelnek a magyar és a nemzetközi szabványnak; megfelelnek a magyar és a nemzetközi szabványnak; ma­ximálisan figyelembe veszik és követik használóik alkati, élettani adottságait. Áz iskolabútorokat forgal­mazó Tanért 33 ezer asztalt, 63 ezer széket, 7700 négyzet- méternyi . táblát szállít a har­madik negyedév végéig a fő­város és Pest megye taninté­zetéibe, iskoláiba, közülük a korábbinál jóval több, mint­egy 12 ezer már állítható kivi­telűtermék. Egy- és kétsze­mélyes asztal, szék, rajzasztal, nápközis garnitúra tartozik ebbe a termékcsaládba. Az ál­lítható magasságú, dönthető írólápú asztalok 6-tól 18 éves korig használhatók. Az Iskolabútor és Sportszer- gyár a harmadik negyedév vé­géig mintegy kétezer ilyen asz­talt, illetve széket készít, és csaknem tízezret gyárt a Mát- ravidéki Építő és Szakipari Szövetkezet is. Bár az új termékcsalád drá­gább a korábbinál, az egysze­ri befektetésre mégis szívesen vállalkoznak az iskolák, hi­szen a variálható, állítható bú­torok több korcsoportot is ki­szolgálnak. Emellett speciális igényeket is kielégítenek. A négyszemályes napközis asztal például módot ad a kiscsopor­tos foglalkozásokra, az állít­ható lapú és magasságú rajz­asztal pedig tanulóasztalként is használható. S.O.S. Gyermekfalu Nevelőanyák főhivatásban Egy ksvefélmény van: a szeretet Gyermekvédelmünk több évtizedes gondja: az állam gondjára szoruló, család- jukvesztett, elhagyott gye­rekek száma nem csökken. Ma is, akárcsak két-három évtizeddel ezelőtt, több mint harmincháromezer magyar gyerek állami gon­dozott, intézetlakó. Minden anyagi erőfeszí­tés, pedagógiai figyelem el­lenére, nemzedékről nem­zedékre valósággal újra­termelődik a szülői felelőt­lenségből, erkölcsi nyomo­rúságból származó árvaság. Mert mai állami gondozot­tatok legnagyobbrészt élő szülők árvái. A családot — életünk meg­határozó első környezetét — a legkitűnőbb intézet sem pó­tolhatja maradéktalanul. A pedagógiai tapasztalat azt igazolja, hogy a nevelőszülői hálózatban, gyerekszerető csa­ládoknál felnövő állami gon­dozott gyerekek sorsa általá­ban szerencsésebben alakul, mint akiknek — felnőtté vál­va — nincs kihez kötődniük. Mesterságos családok A gyermekvédelem nálunk eddig járatlan, de a tapaszta­lat szerint világszerte járható útja az S. O. S. Gyermekfalu mozgalom. Ennek lényege, hogy mesterségesen felépített családokban leljenek otthont az otthontalan gyerekek. A mozgalom alapítója, Hermann Gmeiner innsbrucki professzor így fogalmazta meg módszere álapelveit: Minden elhagyott kisgyereknek elsősorban anyá­ra van szüksége. Testvérekre, saját otthonra, szűkebb és tá- gabb közösségre, amelyben ugyanolyan egészséges felnőt­té érhet, mint a saját család­jukban felnövő gyerekek. Ezen alapelvek alapján épú't fel, elsőként az ausztriai Imstben, harmincöt esztendő­vel ezelőtt az első, tizenöt csa­ládi otthonból álló gyermek­falu. Az első nevelőanyák már három nemzedéknyi gyereket neveltek felnőtté. Hermann Gmeiner elgondolása évtize­dek alatt világmozgalommá terebélyesedett. Ma több mint hetven ország kétszáznál is több gyermekfalvában talál­nak újra otthont, családi kis­közösséget az otthonukat vesztett gyerekek. A magyar gyermekvédelem szakemberei is úgy döntöttek: gyermekvé­delmünkben mi is megpró­báljuk ezt a tények igazolta, járható, eredményes utat. Az elmúlt év őszén Magyar- ország is belépett az S. O. S. Gyermekfalu. mozgalomba, megalakult az S. O. S. Gyer­mekfalu Magyarországi Egye­ggyüif ksíl élni, alkalmazkodva Gurul, gurul a tekegolyó Megint kocsmaügy! — sóhajthat fel az olvasó. Akinek nincs lakhelye közelében presszó, vendéglő, italbolt, étterem, el sem tudja képzelni, mit szenvednek sokan ilyen szomszéd­ságtól. Hol az emésztő* telítettségié Okító gondot, hol a kocs­mából kitántorgó emberek, ám legtöbb esetben a bajok for­rása a zaj. Az üzletek előtt megálló, majd elinduló autók, a sok szórakozó vendég, ha nem is emeli fel hangját — sok kicsi sokra megy alapon — nagy zaj okozója lehet. Hát, ha még énekelnek is hozzá — márpedig ilyen szórakozóhelyen ez természetes —, vagy mint mostani példánk, tekéznek mellé. minden bajnak az italbolt az oka. A tanács műszaki osztá­lyának határozata szerint a falak a gyenge minőségű, könnyen málló építőanyag miatt repedtek meg. A bíró­ság, a népi ellenőrök szerint nem olyan zavaró a zaj, mint azt a panaszos állítja. Bár a szemben lévő házban, ahol öregek laknak szintén akad panaszkodó. — Nézze meg! Itt van a 81 éves testvérem, nem lát. Én magam 75 esztendős va­gyok, Zsuffa Jánosné, szintén itt lakik, 73 éves, a mezőre jár dolgozni mindennap, no és a beteg húgunk, 70 éves. Tudom, hogy kocsma volt, van és lesz, de a tekepálya! Ez azért túlzás! — mondja felháborodva özvegy Fekete Lászlóné. Megjártam níir.der.t! Kugli, hangos emberek, dü. hörgő teherautók és személy- gépkocsik — ezek a dolgok keserítik meg évek óta Spa- nisberger Mártonná életét. Már minden fórumét megjárt, mégsem talált panaszára megoldást. A színhely a du- nabogdányi Vorosilov utcai italbolt, ami semmiben sem - különbözik egy átlag kocsmá­tól, talán csak a tekepálya miatt. Maga a környék csen­des, gondozottak a házak, mint a települések erre álta­lában. Ilyen Spanisberger Mártonná otthona is. Bár a házra a- gyász nyomja rá bé­lyegét, nemrégiben halt meg a panaszos férje. — Szegény uram. Állítom, hogy benne voltak a halálá­ban — mondja zokogva. — De ennek tragikus vége lesz, nem érdekel, ha börtönben kö­tök is ki. Megfogadnám. Min. denki ellenem van. A tanács­nál is. Csak azt tudnám miért? írtam a minisztériumba, a tv-hez az Ablakba, a rádió­hoz. a Törvénykönyvbe. Még csak válaszra sem méltattak, írtam a képviselőnek, a Ká- 'dár-irodánák. Sehol semmi! A bíróság nem adott igazat, a tanács sem. Nincs becsülete a dolgozó embernek. Én a mezőn dolgozom, hajnalban kelek, este pihenni szeret­nék. Kell az a kis jövedelem, mert még a szívbeteg férjem gyógyszereire is kevés volt a nyugdíj. * Él is mentem az Egészségügyi Minisztérium­ba. igy olcsóbban kaptuk a gyógyszereket... Se vége, s hossza a panasz- áradatnak, a múlt eseményei felhánytorgatásának, olyas, miknek, amiknek a tekeügy­höz semmi közük. Embere­ket, testületeket sért indula­tos megjegyzéseivel Ha csak kiejti az ember Spanisberger Mártonná előtt a kocsma szót, elsírja magát, mert úgy érzi Spines nekünk bajunk... Ugyanakkor a kocsma má­sik oldalán lévő szomszéd megértőbb: — Nincs nekünk semmi ba­junk vele. Kicsit zajos, de a gépkocsik utcáról beszűrődő zaja is hangos. Azt elhiszem, hogy az öregeket esetleg za­varja, de a másik szom­széd...! Neki szerintem min­dennel baja van a világon. Kérdezze meg a régi kocsmá- rosokat, ők mennyit szenved­tek tőle! Tényleg. Hallgassuk csak meg, mit mond a másik fél Az üzlet jelenlegi vezetője Herr Józsefné: — Nekünk csak bajunk van a tekepályával, de az ÁFÉSZ nem akarja megszüntetni, ha már beleölte a nagy pénzt. Különben sincs már régóta kuglizás. Inkább ne legyen, csak kerüljük el a bajt! Több esztendőn keresztül a Heim család vezette az üzle­tet, régi kocsmáros família, Dunabogdányban, a fiúk szín. tén szakmabéliek. így beszél­tek a régi időkről — Édesapám ebbe öregedett bele. Az állandó veszekedés­be, amit a szomszédasszony művelt. Kövekét haj igált> át, kötekedett. Az volt* a gond­ja, hogy beáll a szállítóautó az udvarba. Jó, segítünk raj­ta. Mi hordtuk be gyerekko. runkban a sQröshordókat, csak ne legyen baja. Hét éve jöttünk el, ezóta hat kocs­máros volt Onnan mindenki megszökik. Ügy tűnik azonban ők sem tudják feledni a régi szom­szédot. Síinek van igaza? Ezen és a másik oldalon is az indulat fűti az embere­ket, képtelenek már higgadtan mérlegelni. A tanács vb-tit- kára, heczki István szerint, túl érzékeny Spanisberger Mártonná. Végül is nem lehet lebon­tani egy autópályát, mert za­varja az egyik lakót, nem le­het leállítani a forgalmat a Lenin körúton, mert zajjal jár. Még ha nehéz is kimon­dani, de az együttélés szabá­lyai nemcsak abból állnak, hogy igyekszünk elfogadtatni magunkat, de a másikat is el kell fogadni. Kisebb, nagyobb hibájával egyetemben, mint, ahogy mi sem vagyunk tö­kéletesek. Fiedler Anna Mária sülete. A szerződéskötést az első magyarországi gyermek­falu alapkőletétele követte a Békés megyei Battonyán. Elkészültek az épülettervek, már épülnek a 6—8 gyereket és,, az őket anyai szeretette] vállaló nevelőanyákat befoga­dó családi otthonok. S ezzel a magyarországi gyermekfalu- mozgalom újabb, fontos állo­másához érkezett. Időszerű a kérdés: kik legyenek az első magyar gyermekfaluban a gyereknevelésre igazán alkal­mas és ezt a szép feladatot élethivatásként vállaló asszo­nyok? Anyaszivűek Mint mindenütt a világon, nyilván nálunk is élnek olyan egyedülálló, fiatal nők, akik gyerekre vágynak, s nem csu­pán vérszerinti, családi közös­ségben képzelhető el számuk­ra ez a hivatás. Életkörülmé­nyeik úgy alakulnának szá­munkra is vágyuk szerint, ha egymásra találnának a mozga­lomban az anyára, testvérek­re vágyó gyerekekkel így ők családot, otthont kapnának, a gyerekek pedig anyaszívű ne­velőanyát. Olyan 25—35 éves korú, egyedülálló, gyermektelen, gyermekszerető nők jelentke­zését várják az egyesület ve­zetői, akik élethivatásul vá­lasztják a gyermeknevelést. Akik felelősséget vállalnának 6—8 gyerekért a gyermekfalu különálló, családi házaiban. E hivatás egyetlen, alapve­tő követelménye az igazi gyer­mekszeretet. Feladatukra tíz­hónapos tanfolyamon készítik fel a jelentkezőket. A tanfo­lyamot sikerrel elvégzettek számára a nevelőanyái hiva­tás főfoglalkozást, otthont, családot és életpályát jelent. A tervek szerint 1985 szep­temberében kezdi meg életét a battenyai gyermekfalu. 30-950 Mindazok, akik úgy érzik, szívesen vállalnák élethivatá­suknak a gyermeknevelést, a következő címre küldjék el jelentkezésképpen részletes életrajzukat: Magyar Vöröskereszt, 1054 Budapest, V., Arany János u. 31. További részletes felvilágo­sítást a fenti címen az S. O. S. Gyermekfalu Magyarországi Egyesület vezetőségétől írás­ban vagy az alábbi telefon­számon kaphatnak: 313-950. Az épülő gyermekfaluban a nemzetközi tapasztalaton ala­puló hazai tervek szerint olyan környezetben élnek majd otthonaiban az állami gondozott gyermekek, amely­ben nemzeti hagyományaink, társadalmi viszonyaink szerint családi légkörben nőhetnek egészséges felnőtté, csakúgy, mint a saját otthonukban, vérszerinti családjuk köré­ben nevelkedő kis társaik. Rab Nóra Misst egy sci-fi film Tudományos-fantasztikus filmeket idéz a PEVDI gyömrői ve­gyiüzemében készült fénykép. A képen látható kamra azonban nem más, mint egy előmelegítő, amelyen keresztülfutva a fém­alkatrészek alkalmassá válnak arra, hogy különleges porral be­szórva, majd ezt ráégetve tartósító műanyagbevonatot kapja­nak. Az így készített fémtárgyak sokkal tartósabbak, mint a hagyományosan festettek. Trencsényi Zoltán felvétele Szerte sz országban Kongresszusok szezonjában Ebben a hónapban 16 ma­gyar orvostudományi társaság tart kongresszust vagy tudo­mányos ülést. Többségük nem­zetközi szervezetekkel együtt rendezi a tanácskozást Buda­pesten vagy az ország más vá­rosaiban. A Magyar Elektromikroszkó- pos Szakosztály és a Magyar Patológusok Társasága a Nemzetközi Elektronmikrosz­kópos Társaságok Szövetségé­nek európai bizottsága közre­működésével szervezi a 8. európai elektronmikroszkópos kongresszust, melyet augusztus 13—18. között tartanak Buda­pesten. Ezen a rendezvényen öt kontinens 40 országából több mint 1300 szakember vesz részt* A kongresszuson az elektronmikroszkópia elméleti és gyakorlati kérdéseit beszé­lik meg. A tematika kiterjed az élettelen anyagok szerkeze­tének kutatására, valamint az orvosi és biológiai problémák tanulmányozására. A kong­resszuson 750 tudományos köz­leményt ismertetnek. Beszá­molnak a sejtek alkotóelemei­nek finom szerkezetéről, 3 sejtek válaszreakcióiról, a vér- hámkötőszövet, és idegszövet daganatainak felismerhetősé­géről, a vírusok okozta sejt­elváltozásokról, baktériumok szerkezetéről és fertőző képes­ségéről. Ugyancsak ebben az idő­szakban lesz az Endokrinoló­giai és Anyagcsere Társaság kongresszusa Pécsett. Itt a to- bozmirigy-kutatás legújabb eredményeiről tájékoztatják egymást a magyar és külföldi szakemberek. Augusztus má­sodik felében tartják az V. európai neurokémiai kong­resszust, a VIII. európai proté- tikai kongresszust. Szegeden a haematológiai napokon a haemaíológiáról és a vér- transzfúzióról, Pécsett a se­bész társaság kongresszusán egyebek közt a sürgősségi ellá­tásról Gyöngyösön a Szemor­vos Társaság kongresszusán á glaucoma diagnosztikájáról kórlefolyásáról, gyógyszeres és műtéti kezeléséről tanácskoz­nak a magyar szakorvosok. Szociális ellátás Gyálon kmí a szántok mögött van Z Egy olyan nagyközség- íj ben, ahol közel huszonöt- í ezer lakosból négyezer ? nyugdíjas korú, s ahol a j: tanácson a gyámügyi cso- ^ pori bonyolítja le a legna- gyobb forgalmat, bizony ^ sok dolga van a szociális í ellátással foglalkozó tiszí- í viselőknek. Ilyen arányok 7 határozzák meg Gyál hely­ei zetét. A tanács igazgatási cso­portjához tartozik ez a re­szort, s bár itt csak egy (!) előadó területét jelentik a szociálpolitikai ügyek, szám­talan problémát kell megol­dani. Legyen az bármi: a megváltozott munkaképessé- gűekről való gondoskodás, a rendszeres segélyezés, a va­GyümöSesre vár a láda Lesz elég láda a most érő gyü­mölcsöknek. A nagykátai Ma­gyar-Koreai Barátság Tsz sa­ját erdejéből vágott nyár- és akácfákat dolgozza fel. Készül­nek még eldobható raklapok és szállításhoz alátétfák. Ké­pünkön az alapanyagot vágja méretre Farkas litván. Erdős! Agnes felvétele kok támogatása, a tsz-jára­dékosok jövedelmének kiegé­szítése, az elemi károsulta'.! segítése, vagy a sokgyermekes anyák javadalmazása. De igyekeznek támogatni azokat is, akik rendkívüli segélye­zésre szorulnak, akik intéze­ti elhelyezést kérnek, vagy szabadságvesztésből szabadul­tak, házi szociális gondozási igényelnek, vagy éppen csak étkeztetésük megoldásához várnak segítséget. Nagyon kevés pénzből tud­nak gazdálkodni a gyáliak, mégis negyvenen kapnak rendszeres segélyt; oiyan idős korú férfiak és nők, akiknek nincs eltartásra kö­telezhető hozzátartozójuk. Ez havonta 1870 forintot jelent személyenként, összesen pe­dig 200 ezer forintot tesz ki. Vannak olyanok, akik — ha rendszeresen nem is kapnak támogatást, időnként — rend­kívüli segélyként hozzájut­hatnak egy kis pénzhez. Külön gondot jelent a nagyközségben, hogy sok in­tézeti elhelyezés ügyében kél] telefonálgatni, levelezgetni az előadónak. Nemcsak az öre­gekről, betegekről van szó, hanem olyan gyerekekről is, akiknek harmonikus testi-lel­ki fejlődése nem biztosított a családjukban. Efféle gondokkal kell meg­küzdeniük naponta. Közben olyan tényezők is akadályoz­zák a munkájukat, mint az öregek napközi otthonénak ügye. Anyagi fedezet hiányá­ban nem készült el ebben a tervidőszakban. Pedig sokat lendítene az idősek életén egy ilyen intézmény. F. A. M. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom