Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

6 Müwr « MEGYEI 1984. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT Ellenőrzésen a SCÖJÁL-lal Ahová a vendég nem lát be U Nyár — más képzeteket í, kelt a szabadságra, víkend- ^ re készülőkben, megint mást ^ a Közegészségügyi Jár- ^ ványügyi Felügyelőség szak- | embereiben, akik már az £ első meleg napok beköszön- < tével aggódva gondolnak a ; túlzsúfolt üdülőkörzetekre, | a rohamot alig-alig álló ^ fagylaltosokra, büfékre, éí- í termekre. Megyénk a főváros közelsé­géből adódóan, no meg szépsé­ges tájainak köszönhetően ki­tüntetett célja sok turistának, üdülni vágyónak. Hét végén a különféle étel-ital kínáló he­lyek, néha csak alkalmatossá­gok. a szokásos forgalom két- háromszorosát bonyolítják le. Érthető, hogy a Pest megyei KÖJÁL munkatársai nyári hétvégeken rendre megjelen­nek a leglátogatottabb terüle­teken. Nézzük, mik voltak a közelmúlt tapasztalatai? Lehet így is A sorrendet némileg meg­bolygatva kezdem azzal a jú­lius közepi vasárnappal, ami­kor is Ráckeve körzetét, a du- naharaszti Kvarc Kempinget, Kiskunlacházát és Érdet keres­ték fel a közegészségügyi szak­emberek. Az időrendtől két ok­ból tértem el: egyrészt mert a szentendrei útvonalon két íz­ben is — július elején és vé­gén — jártak az ellenőrök s a kettő tapasztalata összevetve igazán érdekes, másrészt kez­dem először a jó hírekkel. Ezek pedig a hóközepi látogatások­hoz kapcsolódnak. Öröm a hi­giénés szakembereknek, de hí­rül adni is jő, hogy a rácke­vei körzetben és a budai négy, illetve két egységben kedve­zőek voltak a vizsgálati ered­mények. Így például a Kvarc Kempingben, amely szép kör­nyezetben létesült új egység. Élelmezésegészségügyi szem­pontból hiányosságot nem ta­láltak, annak ellenére, hogy a konyha végleges kialakítása még nem fejeződött be. A kis- kunlacházi Halászkertben szin­tén rendben voltak a dolgok, mint ahogy a 3. számú vegyes­bolt rendje és árutárolása sem hagyott maga után kívánniva­lót, noha szűkös az eladóterük, a raktáruk úgyszintén. Hét éve fogad vendégeket a lacházi Birka csárda — növekvő for­galommal. Ezt azonban nem követte kellő fejlesztés. Mint­hogy hely van, nem lehet kü­lönös akadálya a hús- és zöldségelőkészitő helyiségek kialakításának. Mindössze ezek hiányát kifogásolták. A budai körzetben viszont felfüggesz­tették a Makkosmária Vendég­lő működési engedélyét — víz hiányában. Ugorjunk egyet térben és időben, az úticél ezúttal a Du­nakanyar. Köztudomású, hogy roppant teher nehezedik e tá­jékra nyáridőben. S az embe­rek szomjasak, éhesek. Ezért csak üdvözölni lehet, ha új meg új büfék, cukrászdák, ét­termek létesülnek, vagy a meg­levők terjeszkednek, bővítik a kínálatot. A KÖJÁL sem el- rontója a jónak. Előírásai nem kívánnak lehetetlent, munka­társai rendkívül humánusak, megértők azokkal szemben, akikben látják a készséget a hibák kijavítására. Elnézőek persze nem lehetnek, hiszen tömegek egészségének védel­mét bízták rájuk. És akadnak olyan vérlázító esetek, amelyek a sokat látott szakemberek tü­relmét is próbára teszik ... Minősíthetetlen modorban Szentendrei cukrászda. Tu­lajdonosa Józsa Miklós. A hát­só traktusba igyekvőt általános rendetlenség képe fogadja. Az egyik asztalon, a sütemények társaságában — amúgy fertőt­lenítve — tojáshéj várja, hogy valaki szemétre hajítsa. Az a kisegítő,' netán alkalmazott esetleg, aki a szóban forgó dél- előttön tett-vett ott egészség- ügyi könyv nélkül. Igaz, őt az ellenőrök hazaküldtek, de ami­kor öt óra múltán visszatértek, újabb három ilyen segéderő ügyködött Józsa úrnál, aki táb­lán fennen hirdeti: korpás os­tyája hányféle bajra, beteg­ségre gyógyír. Ez bizony ku- ruzslás a javából, és mint ilyen — tilos. Hosszú lenne fel­sorolni valamennyi jegyző­könyvbe került szabálytalan­ságot, csupán egyet-kettőt még. Az ostyasütő műhely kövezetén készítették a fagylaltot, de más baj is volt a hűvös csemegével. A léfagylalt nem a szabvány szerinti módon készült, hőfoka magas volt, veszélyessége olyan mérvű, hogy ki kell önteni — szólt a döntés. A művelet meg is kezdődött, ám a csa­torna eldugult, s tetemes időbe telt volna kivárni, míg a 145 liter lefolydogál. Ezért került sor az újabb látogatásra. Lé­fagylalt, a tilalom ellenére, még ekkor is volt. A hanyag­ság, mi több felelőtlenség öt­ezer forintjába került a mes­ternek, aki kiabálással, cifra káromkodással torolta meg a rajta esett „igazságtalanságot”. Veszélyes gyakorlat Menjünk tovább. Vidám Szerzetesek vendéglő. Egyik szemük sírt, a másik nevetett a vizsgálódást végző egészség- ügyieknek. Fantáziadús étele­ket kínált az étlap, olyanokat, amelyek nem csupán ízletesek, de élettani szempontból is ér­tékesek. Kulturált a fogyasztó­tér, gondozottak a W. C.-k — de a munkakörnyezet zsúfolt­sága nagy és az sem nyerte meg a szakemberek tetszését, hogy a folyosón a hűtőgépeket egy pokrócon pihenő kutyus vigyázta. Beljebb kerülve hús és hús mindenütt — kienge­désre várva és persze levet eregetve. Igen veszélyes gya­korlat a fagyott hús szabad­ban történő felengedtetése. Bőséges időt nyernek ily mó­don a kórokozók a megtelepe­désre, szaporodásra. No itt is volt egyéb kifogás is, de egé­szen más volt a tulajdonos magatartása. Belátta az észre­vételek jogosságát, sőt tanácsot kért, hogy a jövőre esedékes bővítésig mit hogyan csináljon, hogy eleget tegyen a követel­ményeknek. A hónap végi is­mételt ellenőrzés megállapítá­sai igazolták az igyekezetei, szemlátomást használt a kri­tika, amelyre egy háromezer forintos csekk adott nyomaté- kot. Aranysárkány. Jól képzett vezető, csinos fogadótér, ápolt W. C. De a forgalom itt is meghaladja a lehetőségeket. A helyszűke az előkészítés, a fő­zés terepein csúcsosodik. Egy okkal több, hogy ne készítse­nek parfét, mert annak igen­csak rossz helye van a nyers húsokkal közös hűtőben. Sok a vendég, kétségtelen. Mégsem lehet ez indok arra, hogy a húsmaradékos klopfolók és piszkos edények sokáig állja­nak mosatlanul, vagy hogy 200 csirkemell jó előre betöltve vár­ja a kisütést, fogyasztást. Sum­ma summárum a számla itt is 3000-re kerekedett. Kétszer mixelt A most következő bekezdést a gyengébb gyomrúak ugorják át, félő ugyanis, hogy az eset olvastán -háborogni kezd. A Szentendre Fő terén található Tejharapó tulajdonosai ugyan­is úgy csökkentik rezsijüket, hogy a poharakban maradt több-kevesebb gyümölcsturmi­xot összeöntögetik, majd újra felszolgálják a gyanútlan szomjazóknak ... Felüdülés­ként álljon itt Darabant Elek- né neve, akinek patak parti pe­csenyesütőjét nem érte kifogás. Visegrádon az első állomás a szerződéses Kikötő büfé. Ez az egység kopottacska, amit nem is igyekeznek holmi túlbuzgó takarítással palástolni. Kevés ehhez az ember, aminthogy ahhoz is, hogy a lejárt szava­tosságú tejtermékeket és az előző napról maradt, szabadon tárolt palacsintát, hurkát ki­dobja. A következmény:' sza­bálysértési eljárás a vezető el­len. Következett a Vár Étte­rem. Adottságai megfelelőek, mindamellett (súlyos higiénés és üzemelési problémák sorát fedték fel a Pest megyei KÖ­JÁL munkatársai, akik itt a Kereskedelmi Felügyelőséggel közösen tartották hét végi szemléjüket. Ezúttal sem vál­lalkozhatunk a kimerítő lista felsorolására, csupán egy-két kirívó tény ízelítőül: a főző­térben erősen kifogásolható a tisztaság, a munkaasztalok, esz­közök lesikálása éppúgy ak­tuális lett volna' mint a textí­liák alapos kimosása. Itt is szabálysértési eljárást kezde­ményeztek. t A nem túl szívderítő so- ^rozatot a szentendrei Mű- ^ vész presszóban tett szem- ^ lélődés eredményével zár- ^ juk, ahol nem volt kivetni £ való a körülményekben. Ez |és a többi pozitív példa jól f bizonyítják, hogy csúcsidő- £ szakban sem ördöngösség a <: fertőzésveszély kizárása, a í kulturált vendéglátás. Szigethi Teréz Vak vezetet! világtalant Széklábbal verte az anyját Családi konfliktusokból, reménytelen viszályokból kilá- bolni kétségtelenül nagyon nehéz dolog. Ami persze nem jelen­ti azt, hogy lehetetlen: az emberi kapcsolatok akut bajait is le­het orvosolni, ha erős a szándék, s az elhatározás a gyógyításra. Egyetlen egy dolog nem vezet a megoldások felé: az alkohol. Ellenkezőleg: egyre inkább szétzilálja a még összeköthető szá­lakat, s kilátástalan cselekedetekbe kergeti a feleket. Szomorú példája volt ennek az a nagykátai história, mely méltán rázta meg a közvéleményt még tavaly. Sajátságosán nem a férj és feleség, hanem egy anya és fia között mérgesedett el a viszony olyannyira, hogy végül visszavonhatatlanul végzetes esemé­nyekbe torkollott. Bögrecsárdába jártak A harminchat éves Balázsi Kálmán élete tulajdonképpen még megnyugtatóan alakult a gimnáziumi érettségi után: az Állami Pénzverdében kez­dett el dolgozni, megnősült, gyermeke is született. Házas­sága azonban 1976-ra annyira megromlott, hogy válással végződött, s innentől számol­va a fiatalember élete kezdett zsákutcába fordulni. Egy ideig még az MNB nagykátai fiók­jában dolgozott előadóként, aztán az Utasellátónál helyez­kedett el büfésként, s ezt kö­vetően hamarosan börtönbe került előbb lopásért, később csalásért, legutoljára pedig maradandó testi fogyatékossá­got okozó súlyos testi sérté­sért. Szabadulása után Nagyká- tán telepedett meg anyjánál, s alkalmi munkákat vállalva élt. Cseppet sem viszálymen­tesen, anyja ugyanis férje ha­lála után rendszeresen ivott, s alkalmi férfi ismerősöket is vitt lakásukba. Balázsi Kál­mán, aki ekkoriban ugyan- ■ csak nem vetette meg a szeszt, fölöttébb nehezményezte any­ja viselkedését, s állandókká váltak a veszekedések köztük. Volt a közelben egy bögre­csárda, amit az anya gyakorta látogatott, s mi tagadás néha úgy lerészegedett, hogy át­üzentek a fiának, jöjjön érte, vigye haza. A fiú — vallomása szerint — erősen aggódott anyja sorsa miatt. Az alkoholtól szerveze­te egyre gyengült, alig evett, félő volt, hogy leesik a lábá­ról, s Balázsi képtelennek érezte magát egy magatehetet­len asszony ápolására. Próbál­ta elhelyezni rokonoknál az anyját, de egy-két nap után visszahozták, mondván, nem vállalják vele a nyűgöt. Nos lehet, hogy a fiúi aggó­dás bárhol máshol talált vol­na valamiféle megoldást, itt azonban vak vezetett világta­lant: Balázsi Kálmán maga is sokat ivott, s nemegyszer az­zal együtt, akit el szeretett volna téríteni végzetétől. Nem­egyszer megesett, hogy együtt poharaztak a már említett bögrecsárdában, s aztán haza­térve, otthon is folytatták az ivást, majd összevesztek, ami­nek az utóbbi időben az lett a vége, hogy a gyermek megver­te az anyját. Csak ütött... Ez történt tavaly ősszel is. Alaposan felöntöttek a garat­ra mindketten, s így tértek nyugovóra. Csörömpölésre éb­redt éjszaka Balázsi Kálmán, s amikor átment anyja szobá­jába megnézni mi történt, a földre esve találta az asszonyt. Dühös lett rá, amiért megint ennyire részeg, de mert ő benne is dolgozott az ital, dü­he megmagyarázhatatlan indu­latba torkollott; előbb csak po­fom vágta az anyját, aztán el­kezdte ütni ököllel is, majd a dohányzóasztal kitört lábával sújtott rá. Utólag már nem emlékezett hogyan és hány­szor, elborult az elméje, mon­dotta, csak ütött, s nem gon­dolkozott ... Nagyon rossz állapotban ta­lálta másnap az anyját, aki nem tudott felkelni az ágyá­ból, s zavart volt, félrebeszélt, láthatóan nem volt öntudatá­nál. Ekkor Balázsi elment or­vosért, aki miután megvizsgál­ta, annyira súlyosnak találta az asszony állapotát, hogy mentőket hívott. A ceglédi kórházba szállítot­ták, mint utóbb kiderült, meg­lehetősen súlyos sérülésekkel: fején, végtagjain, mellén be­vérzéseket észleltek, bokáján, lábszárán, lábközépcsomtján. s bordáin sorozattörést. Ez utób­bi miatt légzésében rendelle­nességek léptek fel, s ehhez még súlyosbító tényezők is já­rultak: a sérült területekről származó vérrögök a tüdőve­rőár elzáródását okozták, s a szerencsétlenül járt asszony tüdőembólia következtében meghalt. Az anyja halálát előidéző fiú tulajdonképpen nem taga­dott semmit: beismerő vallo­másában legfeljebb csak men­tegette magát, s tettének indí­tékait próbálta megmagyaráz­ni. Szerette az anyját és szé­gyenkezett miatta — mondot­ta —, a faluban megvetően nyilatkoztak róla, s ez nagyon bántotta őt. Változtatni akart a helyzeten, ehhez azonban gyengének bizonyult, s csak esztelen indulatkitörésekre volt képes. Az ítélet: nyele év Az orvosszakértői vizsgálat szerint Balázsi Kálmán maga is idült alkoholista volt, né­hányszor epilepsziás roham is erőt vett rajta, ám nem szen­vedett olyan kóros elmeálla­potban, mely cselekedeteiben korlátozhatta volna. Ügyét első fokon a Pest megyei Bíróságon dr. Szántó Szilvia tanácsa tárgyalta. Sú­lyosbító körülménynek tekin­tették, hogy a vádlott nem első ízben követett el ilyen cseleke­detet, hiszen egyszer már el­ítélték két év hat hónapra sú­lyos testi sértésért, ami mara­dandó testi fogyatékosságot okozott. Most azonban halált okozott brutalitása, s az áldo­zat tulajdon anyja volt. Az ítélet: nyolc év börtönbünte­tés s kényszergyógykeze\és el­rendelése. Fellebbezés után másodfokon a Legfelsőbb Bíróság tárgyal­ta Balázsi Kálmán ügyét. He­lyesnek s megalapozottnak találva az első fokú ítéletet, jóváhagyta, így az ítélet jog­erős. Tamási István ~7/// EGYÜTT ///// AZ UTAKON AZ ÚTKNFGKM JELENTS Dolhay Zsolt: — Az erős nyári forgalmat a 2-es úton három helyen is útépítők zavarják: Dunakeszinél folytatódik az útburkolat szélesíté­se, Vácott az útburkolat hézagainak a kiöntése okoz gondot, Szende­hely előtt pedig folytatódik a kapaszkodósáv és a támfal építése. A nagykőrösiekre továbbra is nehéz napok járnak, a 441-es út vá­rosi szakaszának az építése teljes erővel folyik, és eddig sajnos a 441-es úti forgalom terelőútra kényszerük Az alsóbbrendű aszfaltos utak erő­sen izzadnak a nyári melégben, nem kötik meg eléggé a zúzalékot és a kavicsot, aminek számos autós szélvédője látja a kárát. Ilyen ese­tekben érdemes nagyobb követési távolságot tartani. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Cegléd határában történt, hegy Sz. J. elaludt személy­autójának volánja mögött, és az útmenti árokba borult. Az eset a 4-es főúton történt, ideálisnak mondható közlekedési körülmények között. A baleset során Sz. J. és az autóban tartózkodó felesége könnyű sérülést szenvedett. & Ez a baleset sincs tanulság nélkül, hiszen elkerülhető lett vol­na. Ha Sz. J. jobban értékeli saját pillanatnyi állapotát, ha időben belátja, hogy a vezetésre alkalmatlan állapotban van. Ha sikerül va­lamit tennie álmossága ellen. Mcgállhatott volna például egy pár per­ces tornára, hogy felfrissítse vérkeringését. Ihatott volna egy erős ká­vét, vagy — s ez is jobb lett volna, mint ami bekövetkezett — meg­állt volna, s kisebb pihenés, esetleg alvás után folytatta volna út­ját. Talán felesége szólhatott volna neki, ha úgy látta, túlzottan is fá­radt, alkalmatlan a vezetésre. A balesetért természetesen ő maga a felelős, hisz mindenki maga állapítja meg, vezetésre alkalmas állapotban van-e. A MÓDOSÍTOTT KRESZ-BŐL (5.) Az előzési tilalmak közül az útkereszteződésben megen­gedett előzés szabályai a biztonság fokozása érdekében vál­toztak. Útkereszteződésben előzni —, ha ennek feltételei adot­tak — többek között akkor szabad, ha a jármű főútvonalon halad, vagy olyan úton, amelynek elsőbbségét „Útkeresztező­dés alárendelt úttal” jelzőtábla jelzi. — A párhuzamos közlekedésnél a jobbratartási kötelezettség úgy érvényesül, hogy az autóbuszöbölt, az autóbusz forgal­mi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és lassítósávot, valamint a kerékpársávot figyelmen kívül kell hagyni. — Az egy nyomon haladó járművek (például motorkerékpár, segédmotorkerékpár, kerékpár) egy forgalmi sávban egy­más mellett is haladhatnak és előzhetik egymást. Ha a megfelelő oldaltávolság biztosított, úgy más járművel (pél­dául személygépkocsival) is szabad az egy nyomon hala­dó járműveket előzni azonos forgalmi sávban. — A villamospályán való közlekedés szabályainál új rendel­kezés az, hogy ha a forgalmi sávot terelő, vagy záróvonal a villamosvágányra vezeti, akkor a vágányon az egyéb járművekkel folyamatosan szabad haladni. A sínekre rá­hajtani azonban csak a villamosforgalom zavarása nélkül szabad. — A megállási szándékot irányjelzövel jelezni kell a fékezés megkezdése előtt olyan időben, amikor a közlekedés más résztvevői még biztöbságósáh' álkálmazkodiíi tudnák a változó forgalmi helyzethez. A megállási tilalmak, a forgalom biztonsága, valamint a várakozási lehetőségek növelése érdekében bővültek. — A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt 5 méterrel csak a gya­logosforgalom észlelését kevésbé akadályozó járművekkel — személygépkocsi, motorkerékpár, segédmotoros-kerékpár, kerékpár és kézikocsi — szabad megállni. A többi jármü­vei 15 méteres távolságon belül tilos a megállás! — Kijelölt megállóhely tábla (villamos-, trolibusz-, autóbusz- megálló, taxiállomás) előtt — ha a megállást tiltó burkola­ti jel nincs felfestve — 15 méter, utána pedig 5 méter tá­volságon belül tilos megállni. — Tilos megállni autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sáv­ban, kapaszkodó- gyorsító- és lassító sávban, kerékpár­sávon és a kerékpársáv mellett, valamint a különösen ve­szélyes hely burkolati jelzéssel jelölt területen. — A járdán való megállás lehetőségéről új szabály intézke­dik. Eszerint a járdán csak 1000 kilogrammnál nem na­gyobb tengelyterhelésű járművel szabad megállni, ha az úttesten megállási tilalom van. Ezen esetben is további megkötések vannak: ® Főútvonal járdáján csak akkor, ha jelzéssel, táblával, vagy burkolati jellel jelölik a járdán való megállás lehetősé­gét; © Mellékútvonalon az úttesten való megállás megtiltása mellett a járdán csak akkor szabad megállói, ha a gyalogosok forgalmát ezzel nem akadályozzák. A szabadon hagyott jár- daszrészen legalább két egymás mellett közlekedő felnőtt gya­logos részére kell elegendő helynek maradni. Mellékútvonalon a _ járdán akkor is meg szabad állni, ha az úttesten megálló jármű és a záróvonal, vagy az úttest másik szélén álló jármű között legalább 3 méter széles hely nem maradna, valamint be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távol­ságból nem észlelheti. A KRESZ-ben foglalt egyéb megállási tilalom nemcsak az úttestre, hanem a mellette lévő járdára és az útpadkára is vonatkozik. (Folytatjuk) mms levegőt... ... az ablakon keresztül a mai benzintakarékos időkben csak néhány pillanatig tanácsos útközben beengedni. A modern autók szellőzése másképpen tervezett. Vannak beömlőnyílások s kopoltyúk, amelyek biztosítják, hogy meg­felelően cirkuláljon a friss levegő a kocsikban. Ha mégsem elegendő ez, akkor inkább néha-néha teljesen nyissuk ki~ az egyik oldal ablakait, így kifújja a szél a benti levegőt, s né­hány másodperc alatt kicserélődik az. Ilyenkor zárjuk vissza az ablakot, s jó ideig kellemesen utazhatunk tovább, ha szük­séges, ismételjük meg. A legújabb vizsgálatok szerint sem menetteljesítmény, sem egészségügyi szempontból nem kedvező az állandóan kicsit ki­nyitott ablak. AZ OKOS MEGÁLL Ezzel a szöveggel sokszor találkozhatunk a nyugati autó­pályákon, s alatta egy plakát, amelyiken tornázok láthatók. Nemcsak kellemesebbé, de biztonságosabbá is teheti uta­zását, aki néhányszáz kilométerenként megáll, guggol néhá­nyat, megmozgatja karját, derekát, s egy-két perces fejkörö­zéssel ellazítja nyakizmait. Javasoljuk, próbálják ki egyszer, meglátják, könnyű lesz rászokni, s nemcsak a vezetőnek, de az utasoknak is jót tesz. Balesetmentes közlekedést és kellemes hétvégét kíván gya­logosoknak és járművezetőknek egyaránt: Koóz Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom