Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-29 / 202. szám

4 1984. AUGUSZTUS 29., SZERDA Huszonegyezer perc Új tanév a tv-ben Űj szignál jelzi az immár 21. iskolatelevíziós tanév kez­detét szeptember 11-én a képernyőn. A hagyományok­nak megfelelően ezúttal is a pedagógusok továbbképzését segítő műsorok nyitják meg az ITV adásait. Az új évad mint- egy 21 ezer percet kitevő programjában két újdonság szerepel a tanárokhoz szóló műsorok között. Fortocska címmel 11 epizódos film ké­szült el az általános iskolák 1 osztályosainak orosz nyelvi órájához kapcsolódóan, és már forgatják a további 19 epizódot. Az iskolatelevíziós órákon apró, dramatikus já­tékbetétekkel elevenítenek meg bizonyos nyelvtani alako­kat tartalmazó szituációkat, elősegítve a beszédkészség fej­lesztését. A másik újdonság a Beszédművelés című sorozat, amely elsősorban szintén a pedagógusoknak szól. Az általános és a középis­kolások ismereteinek gazdagí­tására 19 tantárgyhoz kapcso­lódó programot sugároz az 1984—85-ös tanévben az isko­latelevízió. Felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából tíz­részes, irodalmi szemelvénye­ket tartalmazó sorozatot ké­szítenek A gyermek és a há­ború címmel Harmóniakeresőben Dalok és idézetek HA VALAMIRŐL nagyon szeretnénk, hogy úgy legyen, akkor — saját megerősítésünk gs mások meggyőzése érdeké­ben — gyakorta idézeteket használunk. S közben észre sem vesszük, hogy a példa­ként szánt gondolatok — ép­pen a citálások következtében *— kissé erejüket veszítik. Így voltam én is egy Kodály- idézettel. Mindig hittem igaz voltában, de minél többször hallottam, annál inkább el­kedvetlenedtem. Ügy éreztem, hogy pótszerként használják, a meglevő gondok takargatá- sára. Hogy ez egészen még sincs így. arra tegnap délelőtt Veresegyházon figyelmeztetett hatvan piros nyakkendős úttö­rő, akik az első Pest megyei zenei szaktábor közösségét ad­ták. ök azok, akik az Év kórusa büszke címet viselő iskolai énekkarok tagjai, s tíz hely­ségből érkeztek. Ennyien nyer­ték el ugyanis ezt a címet ab­ból a hetvennyolc csoportból, akik az Éneklő ifjúság mozga­lom ötvenedik esztendejében emberi hitűiket és a szépség iránti igényüket a zene nyel­vén is megfogalmazták. Négy­Széles körű társadalmi összefogással Oktatási központ Diósdon Az előzmény meglehetősen szokványos: 13 tanulócsoport, 350 gyerek és mindössze 6 plusz 3 tanterem a két isko­lában. (A 3 napközit és az egy tanulószobát faházakban he­lyezték el.) Zsúfoltság, két- műszakos oktatás. Nagyon kellett a bővítés, de pénze nem volt erre a háromezer- néhányszáz lelket számláló Diósdnak. A tervezéshez kap­tak 530 ezer forintot a megyei tanácstól, és jöttek a tár­sadalmi munkások. Ebből a pénzből 1982 őszén lealapozták az épületet annak a tízezer négyzetméteres területnek egyik oldalán, amelyet a Sa­sad Tsz adott át térítésmente­sen. Kommunista műszak Múlt év tavaszán folytatták a munkát, szintén a megyei tanácstól kapott 9 millió fo­rintos támogatásból. Ehhez a lakosság 200 ezer forint össze­gű önkéntes községfejlesztési hozzájárulást fizetett be. Vé­gül is az idei tanévre elké­szült a gyakorlati foglalkozta­tóval együtt a tíz tantermes iskola 13 millió 800 ezer forin­tos beruházással. Persze nem ennyit ér az épület, hiszen ki­vitelezésénél széles körű tár­sadalmi munkamozgalom bon­takozott ki. A Diósdi Csapágy- gyár vállalta a szállítások 80 százalékát, segített az anyag­fuvarozásban a Kazánépítő és Kútfúró Vállalat is, és dolgo­zókat adott a segédmunkák­hoz. A Sasad Tsz helyi kesz­tyűgyártó üzeme és a csapágy- gyár kommunista műszakot szervezett, amelynek bérét át­utalták az építkezés céljára. Köszönet mindenkinek A tényleges fizetnivalókat Is rendkívül takarékosra szab­ták. Azzal, hogy egy kisiparo­sokból álló társulás volt a ki­vitelezője, sokat spóroltak, mert — csak például — megtakaríthatták az egyéb­ként tetemes felvonulási költ­ségeket. Egy rádió- és tv-sze- relő kismaros pedig alig több mint százezer forint anyag- költség árából megépítette — márkás lemezjátszó, magneto­fon, keverőpult beépítésével — a kétmillió forint értékű komplett elektromos és hang­technikai vezérlőberendezést Összességében a társadalmi munka értéke 8 millió forint lett, és a tanács tisztelettel megköszönte mindenkinek névreszólóan a hozzájárulásét Az építők nevét pedig már­ványba vésték, melyet az is kola előcsarnokában helyeztek el. A kétszintes épületben komplett oktatási központ ka pott helyet: művelődési ház mozi és könyvtár, de elsősor ban iskolai, oktatási rendelte­tésű. Ilyen formában a tanter­mek egy része kettős funkciót tölt be. A könyvtári olvasó magyar szaktanteremül szol­gál. Az emeleten három tan­terem — elmozdítható falak­kal — egybenyitható. A har­madik terem padozata ötletes, házi kivitelezésű emelőszerke­zettel megemelhető, színpad­dá alakítható. ízléssel válo­gatták össze a padlóburkolat mintáit, a kőlapok színe har­monizál a színes, beépített bú­torokkal. Fejlesztési tervek Nagy gondot fordítottak a termek megvilágítására. Min­den talpalatnyi helyet jól ki­használtak. A tornatermet például egyelőre csak hozzá­álmodhatják az épülethez, de az alagsorban a hosszú he­lyiséget, ideiglenes jelleggel, tornateremmé alakítják ki, hogy a hidegebb hónapokban is legyen hol megmozgatni a tanulókat. Különben a min­dennek helyet adó udvaron több sportpályát építenek majd. A tetőtérben pedig szakköri helyiségeket létesí­tenek. K. E­ezernél több általános iskolás dalolt az elmúlt tanévben szervezett keretek között me­gyénkben, s hogy hozzájuk ké­pest a táborba eljutott hatvan sok-e vagy kevés azt döntse el ki-ki maga. Mindenesetre a gyerekek tegnap rendkívül boidogok voltak Veresegyházon. Szüleik és az otthont adó község lakói­nak jelenlétében olyan záró­koncertet varázsoltak a műve­lődési központ nagytermében, hogy a muzsika teljes valósá­ga kibontakozott tolmácsolá­sukban. A Vácról, Dunakeszi­ről, Szentendréről, Úc sáról, Ceglédről. Nagyhutáról, Kis- kunlacházáról, Aszódról, Ül­lőről és Vecsésről érkezett gye­rekek azt bizonygatták voká­lis fogékonyságukkal, hangsze­res műveltségükkel, önmaguk és tanáraik ötletasségével, hogy a zene táplálék lehet a husza­dik század utolsó előtti évti­zedében is. Méghozzá olyan hatóerejű táplálék, amely kö­zösséghez szoktat, együttcse- lekvésre ösztönöz, megnyilvá­nulásra serkent, egyénisége­ket bátorít és fedeztet föl, A táborvezető Monoki Lászlóné megyei szakfelügyelő szavait idézve, a tizenévesek egyszer­re voltak részesei fegyelem­nek és jókedvnek, munkának és szórakozásnak vagyis szív­ből örültek a játék igazi ere­jének. Ez a hatvan gyerek elviszi a jó hírét az együttes éneklés­nek. Azt mondják róluk, hogy gyorsan tanulnak. S emellett a hangzásuk is szép. A közébük látogató neves szakemberek és vendégek — Fasang Árpád, Kovács Lajos, Birinyi József. Hintalan László és Nemoda István — is rendkívül jól érezték magukat körükben. Nem csoda, mert ők valóban hisznek abban az idézetben amit a nyolcnapos tábor záró- ünnepségének meghívójára teivéstek. Ök nemcsak szavas kát mondanak, sokkal inkább meggyőződésből cselekszenek. Vállalják és átérzik azt, hogy ,,... nem sokat ér, ha magunk­ban dalolunk, szebb, ha két ten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk.” EZEN A DÉLELÖTTÖN is­mét fényt kapott egy idézet. Akikért szü-etett, azok sugá­rozták énekükkel, valamennyi megnyilvánulásukkal ezeket a szavakat. Az Éneklő ifjúság fél évszázados jubileumát 1984 augusztusának utolsó szerdá- ján úgy ünnepelte meg hatvan Pest megyei tizenéves, megany- nyi szülő és vendég. hogy mindannyiuk arcán fölragyo­gott a mosoly. M. Zs. Kiállítótermekből A csöndes változások festője 5 Kapicz Margit festőmű* vész bemutatkozása a szobi j! Börzsöny Múzeumban lát­í ható szeptember 30-ig. Kapicz Margit rátalált kép­zeletének kolumbuszi iránytű­jével új világára, festői anya­földjére, mely Szob környéke, az Ipoly, a Börzsöny. Ponto­san vezette festői tudása, bel­ső áhítata a füzesekhez, me­lyeknek lila bársonnyal telítő­dött tavaszi készülődését ugyanúgy megörökítette, mint az őszi csendet, szeptemberi hangulatokat, kankalinos er­dőt, a tél előzményeit. A valóság kincsestára Kapicz Margit csöndben él, ezért sokkal jobb festő, mint a híre. Bölcs. Nem ezzel törő­dik, nem erre összpontosít, csak a képre. Mestere Berény Róbert volt. Az ő baromfiud­varának bolyhosságát érzékeli a perőcsényi füves domboldal­ban, a Börzsöny -kráterében, függetlenül attól, hogy ez lel- kületi találkozás Kapicz’ Mar­git öntörvénye, nem folytatás. Érzékeny és finom, boldog festő, hiszen rátalált világára, törvényeire, s attól nem tágít. Hűséges a tájhoz, melyet a festészettel- fölemelt. Stúdiuma a természet. Fi­gyeli, barátja, személytelen apja, inspirátora. Függőlege­sen halnak meg a fák, így tudjuk, így ad hírt e változás­ról film, vers, zene. Kapicz Margit fűzfái vízszintesen om­lanak az Ipolyra, így múlnak ki. A sodrás így orozza el aló­luk az éltető földet, s ha a fák függőlegesen is búcsúznak, Kapicz Margitéi vízszintesen, mert így bízta ezt rá az Ipoly- part egyedi varázsa, hamvas- sága. Csupa illat, muzsika, ér­zés, halk rezignáció kiszakí­tott és felnagyított természet­ciklusa. Képi szonáták e mű­vek. meghittek, harmatosak, tiszták, frissek. Olyanok, mint a táj, mint az ember, aki al­kotta őket. előhívta művészi létre a valóság kincsestárából. A csermely szépsége Kapicz Margit elmondhat­ja: ez a hazám, ez az én ér­zéssel, képzelettel, együttér­zéssel, összetett kolumbuszi műszerrel megtalált földré­szem. Megtaláltam, átnyújtom mindenkinek, aki fogékony a jóra. szépre, nemesre. Lépté­ke is intim, mint az őt körül­vevő táj, a bensőség rokon bennük, közös poézisük. Min­den pillanatban változik, úgy marad meg a maga egyedi érinthetetlenségében a Vihar ^»Rádiófigyelő HANGALBUM. Csodálatos kincsestár a rádió hangalbu­ma, melyet fölütve évtizedek előtti felvételek nyomán azok hangja csendül fel, akik már régen a sírban nyugszanak. Olyanoké, akiknek életművét személyes élményként őrizzük, ám soha nem volt alkalmunk velük találkozni. Többek között így vagyok Schöpflin Aladár­ral is, kinek irodalmi és szín­házi kritikáit mindig nagy ér­deklődéssel forgattam. Már kora ifjúságomban megraga­dott fejtegetéseinek nemes egyszerűsége, a gondolatok át­látszó világossága, de a sorai­ban bujkáló leplezetlen szere­tet is, amellyel kortársainak műveit elemezte. Nemcsak az idősebbekre — Adyra, Ba- bitsra —, hanem azokra a fiatalokra is gondolok, akik jövetelüket még csak halk kopogással jelezték a magyar irodalom ajtaján. Most legutóbb a hangjával is megismerkedhettem, ami­kor a rádió egyórás műsort szentelt emlékének. Nem csa­lódtam, valahogy ilyennek képzeltem sajátos hanghordo­zását. Kellemesen, az értelem­re ható szövegmondás, min­den cicoma és fennköltség nél­kül. Élőszóban is az értelem­re akart hatni. A műsorban persze nem­csak Schöpflin szólalt meg. Az általa fölfedezett és a mai , irodalmunkban szinte karon­fogva bevezetett tehetséges költők közül Nemes Nagy Ág­nes, Lakatos István is. Emlé­kezetük albumában lapozgatva idézték meg a nagy kritikus emlékét, személyes találkozá­saik alapján. Az elmúlt idők díszítették fel fölöslegesen művét és emberi alakját. Az adás során kibontakozott az a kivételes írói és kritiku­si pálya, melyet Schöpflin ko­ra fiatalságától késő öregsé­géig befutott. Huszonnyolc esztendős fejjel,lépte át a szá­zad küszöbét és harminchat éves. amikor a Nyugat meg­indul. Közben a Vasárnapi Új­ság belső munka-, majd fő- munkatársa. A lap hasábjain — jóllehet az újság meglehe­tősen maradi szellemű volt — olyan íróknak szorítva helvet, mint — többek közt — Ady. Kaffka. Móricz. Krúdy, Babits. Kosztolányi, Tóth Árpád, Ju­hász Gyula. A NYUGATNAK állandó munkatársa lesz és írásait el­sősorban ugyancsak a fiatal tehetségek felfedezésének szen­teli. Szeme szinte csalhatatlan, ítélete pontos, indoklása lé­nyegbe vágó. Illés Endre írta róla: milyen színérzékenység, hő-, íz- és idegérzékenység kellett ahhoz, hogy egy-egy új íróról, a könyvéről, a hangjá­ról. a meglepetéseiről ne azt írja. hogyan csillog a felszín hámja, de a magig, a csontig, a velőig jusson el. Schöpflin kortárskritikáiban az idő csodáját tisztelem, az el nem múlt idő csodáját. És ez kísérte el élete végéig. A Nyugat megszűnése után, mint a Magyar Csillag — Illyés Gyula mellett — társ­szerkesztőjét is. Babits halála után pedig a Baumgarten-díj kurátoraként is jó gazda módján, érzékeny lelkiismere- te szavára hallgatva sáfárko­dott a rábízott hagyatékkal. A díj érdemtelennek soha nem jutott osztályrészül. Nagyon nagy kár, hogy — Lakatos István néhány emlé­kező szaván kívül — Schöpf­lin emberi alakját ebben a szép műsorban a hallgatók nem vehették közelebbről szemügyre. Érdemes ’ett vol­na például Rónay Györgyöt idézni, aki azt írta róla: El­nézem azt a fiatalkori arcké­pét, ki hinné, hogy ilyen volt valaha? Kis asztalnál ül, kezé­ben könvv. halántékát tenye­rébe hajtja. Régimódi, magas gallért visel, magasra gombolt mellényt; gomblyukában va­lami láne. a nnakkendöje gon­dosan kötve. Arra pedig lágy. majdnem ábrándos, minden kritikusi szigor nélkül. Pedig ez is ieliemző volt rá. Hiszen — Illés Fndre szavai szerint — a kesernvésség derűiének alapíze, mely a gyógyfüvek ereje. Sz. E. % í m* Vihar útin utáni fa, a folyamban kü,zdö kis sziget. Ereje finomságában rejlik, színes érzékenység az ő biztos alapja. Birtokolja a fogalom festői értelmében környezetét, mely otthona. Valóságosan is, festői értelem­ben szintúgy. Átírja Berzse­nyit is: A csermely violás völ­gye nem illatoz, / Tükrét dur­va csatét fedi. Kapicz Margit egyik leg­szebb képe Berzsenyivel van szinkronban — bár térben és időben más —, de a csermely költészetét figyeli. Kapicz Margit festői megközelítésé­ben is violás a csermely völ­gye, de nem „durva csálét fe­di”, hanem virágözön, mert a nyár bőségében figyeli a táj pompáját. Csak ez a különb­ség Berzsenyi Dániel és Ka­picz Margit között. Egyik óriás költő, a másik festő, az egyik a XVIII. század, a má­sik a XX. szülötte. Az egyikük ország-világa a Ság, a mási­kuké a Börzsöny, de mind­ketten művészetre írják át a rétek között kígyózó csermely rejtőző szépségét. Ars poetica Ezzel a magányt szerető fogékonysággal jár-kel a vi­lágban Kapicz Margit, s min­dig megleli a rá várakozó zsákmányt, melyet az Ipoly, a Börzsöny terít számára bőség­gel, pazarul. Méltó a kincs­osztó természeti erőkhöz, mert hegyek, fák, folyók, virágok színekkel permetező hangula­tát is megtalálja, nemcsak formájukat. Amikor Kapicz Margit ké­peiben gyönyörködünk, tisztu­lunk is. Ars poeticája az, hogy csöndesen, észrevétlenül meg­változunk. Ez a természeti erő már nem hegy, már nem a dombok ringása, már nem az őszi Ipoly, hanem az em­ber, a festészet. Losonci Miklós MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 30-TÓL SZEPTEMBER 5-10 A30NY 3fc- 4: Kelly hősei I—II. 2: Szarvacska-manócska (du.) BUDAÖRS 30—31: Három fivér* 1— 2: Ronespalota** 2: A fej nélküli lovas (du.) 3— 4: Eszkimó asszony fázik** CEGLÉD, Szabadság 30— 2: Omega, Omega 31— 1: Feketeszakáll szelleme (éjjel) 3— 5: Egy zseni, két haver, egy balek CEGLÉD, Kamaraterem 30— 5: A fáraó I—n. 1— 2: Suli-buli (du.) DABAS 30—31: Hófehér* 1— 2: Szuperzsaru 3: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** DA3AS, Autós Kertmozi 30— 5: A gonosz Lady** DUNAHARASZTI 30— 4: A piszkos tizenkettő I—II.* 2: A csalogány (du.) DUNAKESZI, Vörös Csillag 30— 2: Bye, bye, Brasil! 1— 2: Kianka-lépió ídu.) 3— 4: Bicikiitolvajok DUNAKESZI, József Attila 30: Jobb ma cijy nö, mint tegnap hArom** 2: Nevem: Senki 3: Szcretfík* 5: A biztosan Ö15 sárkány lady“ ÉRD 30—31: Ronespalota** 2: Robin Hood nyila (du.) Eszkimó asszony fizik** (este) 3— 4: 101 kiskutya FŐT 30—31: Hanyatt-homlok* 1— 2: Bieikütolvajok 3— 4: Bye.bye Brasil! GÖDÖLLŐ 30— 2: Hosszú vágta (du.) Szomszéd szeretők* (este) 3— 5: Éretlenek GYAL 30—31: Napló gyermekeimnek* 1— 2: Elveszett egy kékszemű (du.) Jobb ma egv nő, mint tegnap három** (este) 3— 4: Hófehér* KEREPESTARCSA 30—31: Gyónás gyilkosság után** 1— 2: Balfácán 3— 4: Casablanca cirkusz* LEÁNYFALU. Kertmozi 30—31: Casablanca cirkusz* 1— 2: Zsaru* 3— 4: Szép lány ajándékba* MONOR 30— 2: Excalibur I—II.** 1— 2: Élve vagv halva? (du.) 3— 4: Gracs fivérek* 5: Dögkeselyű* MONOR, Kertmozi 30—31: A karatéző Cobra visszatér** 1— 2: Tűtorony 3— 4: Házasság szabadnappal* NAGYKÁTA 30— 31: Rita asszony menyasszony 1— 2: Riki Tiki Tévl (du.) 1— 4: Sok pénznél jobb a több** NAGYKŐRÖS, Arany János 31— 2: Egy zseni, két haver, egy balek 3— 5: Omega, Omega NAGYKŐRÖS, Cifra Kertmozi 30— 2: A gonosz Lady** 3— 5: Omega, Ómega NAGYKŐRÖS. Stúdiómozi 30— 2: Gracs fivérek* 1— 2: A világgáment királylány (du.) 3— 5: A Jó. a Rossz, és a Csúf I—II.** PILISVOROSVAR 30—31: A kicsi kocsi újra száguld 2— 3: A kélnő Kaliforniába készül POMAZ 30—31: Szép lánv ajándékba* 1— 2: Casablanca cirkusz* 3: Roncspalota** RÁCKEVE 30—31: A kék lagúna* 1— 2: Negvedlk fázis* 3— 4: Vértesfvérck SZENTENDRE 30— 2: Vértestvérek (du.) Az ember, aki lezárta a várost* (este) 3— 5: Languszta reggelire* SZENTENDRE, Autós kertmozi 3— 5: Jedi visszatér SZ1GSTSZENTNVK1 ŐS 30— 4: A Piszkos tizenkettő i—n.* 1— 2: Csillagom, halálom TAPIÖSZELE 30— 2: István, a klrálv 3: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban VÄC. Kultúr 30— 5: King Kong VÁC, Madách Imre 31: RlcikJitolvjHok 5: Luxusbordély Párizsban** VÁC. Kortmozi 30— 2: Gyanútlan gyakornok 3— 5: Zugügyvéd zavarban* VECSÉS 30— 2: Házasság szabadnappal* 2: A rézhegyek királynője (du.) 3— 4: Szomszéd szeretők* VECSÉS Kertmozi 30—31 és 2: 23 millfó forintos váltságdíj 3— 5: Óyakodj a törpétől !♦• • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom