Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

(íj évnd eSőft A Tudományos Ismerelter jesztő Társulat váci szerveze­te szeptembertől új évadot in­dít. A TIT munkáját ebben az időszakban is a hármas cél­kitűzés határozza meg. Töb bek között nagy gondot fordí­tanak a dolgozók általános műveltségének fejlesztésére, a termelést segítő feladatokra és a gazdaságpolitikai célok mind szélesebb körben történő is­mertetésére. Ebben az eszten­dőben a legfontosabb tenni­valók közé sorolják az ifjú­sággal való fokozottabb törő' dést. a világnézeti, a hazafias és honvédelmi nevelést. A jövőben is szerves részét képezi a TIT-munkának a ha­ladó hagyományok feltárása, bemutatása. A város és vonzáskörzeté­ben közel kettőszáz tagja van a társulatnak. Akik jól felké­szültek és megfelelően alkal­mazzák a módszerbeli válto­zatosságokat és a szemlélte­tést. Az előző évekhez hason­lóan a TIT munkája ebben az évadban is szerves részét ké­pezi a közművelődésnek. S. J. Tükosrepliiés A Madách Imre Művelődési Központban „Tükörrepülés’’ címmel kiállítás nyílt Féner Tamás alkotásaiból. A Budapesten született mű­vész 1959 óta vesz részt ha­zai és nemzetközi kiállításo­kon, pályázatokon. Sikereit több nemzetközi kiállítás nagydíja fémjelzi. Első két kiállítása kortárs művészeket mutatott be, majd szociográ- fikus sorozat következett, me­lyekben a cigány- és a bá­nyászélet kérdéseit vizsgálta. Tagja a Magyar Fotóművé­szek Szövetségének, melynek művészetpolitikai életéből te­vékeny részt vállal, mint a szövetség főtitkára. Ebben a minőségben vett részt a FIAP kongresszusán, javasla­tára alakult meg a FIAP El­méleti Bizottsága, melynek Magyarország lett a bázisa. Az eseményt Weisz György, a város tanácselnöke nyitotta .meg. A kiállítás szeptember 3-ig tekinthető meg. Vác után Romhányban Száky Gyula munikásfestő alkotásait sikerrel mutatták be tavaly a Híradástechnikai Anyagok Gyárában. A HAGY romhányi gyáregységének köz- művelődési bizottsága is be­mutatja a neves művész tár­latát. Petővári Gyula baráti hangú ismertetőjében méltat­ta Száky Gyula életútját, megemlítve, hogy képeit gyűj­tők őrzik Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban. Svájcban és az USA-ban. VÁCI ^líívia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 22., SZERDA Az áj» és es bsrSdub tagjaként Túlteljesítették exporttervüket Ha napról napra figyelem­mel kísérjük a világ politikai és gazdasági eseményeit, egy­értelműen megállapítható, hogy a világpolitikai helyzet tovább romlott. A világgaz­dasági válság alig mérséklő­dött. Továbbra is nehéz tal­pon maradni azoknak a ma­gyar vállalatoknak, amelyek export-import oldalról is a v'iághoz kötődnek. A nagy­mértékű importkorlátozások nehezítik az alapanyag-beho- zatait. ugyanakkor a szocia­lista és tőkés exportkötele­zettségek teljesítését állam­közi szerződések és a nép­gazdaság érdeke is megkíván­ja. Jó eredmény Egy olyan középvállalat, mint a Forte Fotókémiai Ipar, hogyan tud megbirkóz­ni ezzel a nehéz feladattal, erről beszélgettem Illés Bar­na kereskedelmi és közgazda­ság' főosztályvezetővel: — Nemcsak a vállalat nagyságát tekintve, de a fo­tótermékek anyagigényességét ismerve, évről évre komoly gondokkal küzdünk. Az év el­ső hónapjaiban az akadozó aiapanyag-ellátás miatt ütem- telenség volt a termelésben, nem tudtunk program sze­rint gyártani. Ez bizony mcgn.-hezitette._az exportren­delések határidőre történő ki­szállítását. Ennek következté­ben a féléves demokratikus exporttervünket 85 százalékra tudtuk teljesíteni, ami 2,5 millió rubelt, azaz 66 millió forintot jelent. A féléves tőkés exportter­vünket viszont erősen túl­szárnyaltuk, 5.2 millió dollár bevételt értünk el, ami 248 millió forintnak felel meg a tervezett 180 millió forinttal szemben.* A belföldi áruellátás tekin­tetében — a színes diát kivé­ve — a szállítási kötelezett­ségeinknek eleget tettünk, ugyan a tervezettnél keve­sebb, 188 millió forint értékű terméket szállítottunk ki, de a házai kereskedelem részé­ről jelentkező igényt ezzel ki­elégítettük. összességében kedvező eredménnyel, 73,8 millió forint nyereséggel zár­tuk a félévet. — Várható-e belföldi pia­con a fotócikkek áremelése? — Ebben az évben belföldi áremelés nem várható, de a jövő évtől termelői áremelést tervezünk. Pályázattal Sziréna — Tudomásom szerint a Forte január 1-től az úgyne­vezett „árklub” és „bérklub" tagja. Milyen feltételekhez kötötték a klubtagságot és a vállalatnak milyen előnye származik belőle? — Pályázat útján a jelen­legi mutatók és a jövő tervei alcpján kerültünk a tagok so­rába. Az árk'ub lehetőséget nyújt egy szabadabb, rugalmasabb árpolitikára, felmentést kap­tunk a termelői árképzés ad­minisztratív korlátái alól. Ed­dig tőkés exportunk árszintje és jövedelmezősége határozta meg belföldi termelői árkép­zésünket, most pedig csak a nem rubel elszámolású import bekerülési ára a meghatározó. A bérklubtagságunkat jó­nak ítéljük, nagyobb mozgás­teret kaptunk, több lehetőség kínálkozik számunkra, mint a korábbi szabályozó mellett. A klubtagságért tőkés export- növelést ígértünk, ezt várha­tóan be is tartjuk. A terve­zett 9 millió dolláros bevétel­lel szembén remélhetőleg 10,2 millió dollárt, esetleg még többet is teljesítünk. Ebben az évben 8 százalé­kos bérfejlesztést hajtottunk végre, ami 5 százalékos ke­resetnövekedést jelentett. A klubtagság nélkül 4 százalé­kos béremelést és 1,6 százalé­kos jövedelemnövekedést tud­tunk vo.na biztosítani dolgo­zóinknak. — Az extrúziós öntésfejlesz­tési beruházás a végéhez kö­zeledik. Létszámfelvételt nem igényel az új öntő beindítása? — Nem. Belső erőből old­juk meg az új terület feltöl­tését. Már kijelöltük az új gépen dolgozó embereket, akik a jövő hónaptól kezdve részt vesznek a szerelésnél is, hogy ismerjék meg az új kö­rülményeket. — A budapesti Színes Ki­dolgozó Laboratórium, mint szolgáltatóegységük hozzájá­rul a vállalat eredményessé­géhez? — Természetesen. A múlt évhez képes*, 60—70 száza­lékos forgalomnövekedésre számítunk. Egyenletes, jó a színesanyag-ellátás, csak a laboratóriumnak létszám­gondjai vannak, amit a vá­ci Forte időszakosan kisegítő emberekkel szokott enyhíteni. Már októberben — Az év második felében melyek lesznek a legfonto­sabb feladatok? — Elsősorban az anyagta­karékosság javít tsa, mert cSak így növelhető a nyeresé­günk. Dolgozóink vállalták, hogy a szovjet exportkötele­zettségünket a múlt évihez hasonlóan, november 7-e t'szteletére már október vé­géig teljesítik. Bakóné Tóth Piroska Mivel hasznos, ezért jövőjű is van Barátok közötti találkozó A vendégek érkezése min­dig öröm. Ha azonban a tá­volról jött látogatókat ünnep­napon fogadják a házigazdák, úgy ez az esemény kivált­képp emlékezetes — ettől az ünnep még ünnepélyesebb lesz. S mert az ilyen össze­jöveteleknek hagyományaik vannak, s mert a kapcsolatok barátiak, így van miről beszél­ni — sok a közös téma. S hogy mindez miért ak­tuális éppen most? Mert á legutóbb augusztus 17-én, az MSZMP Vác városi Bizottsá­ga székházában került sor egy baráti találkozóra, amelyen jelen volt Simon János, a Pest megyei pártbizottság osztály- vezetője. s a vendéglátók — Olajos Mihály, a Vác városi pártbizottság első titkára. Sza­lag Árpád, a városi pártbi­zottság titkára és Weisz György, a városi tanács elnö­ke — Csehszlovákiából, a ha­tármenti lévai és érsekújvári járásokból fogadták vendégei­ket: Jablonicky Bohumilt, a lévai járási pártbizottság ideo­lógiai titkárát, Mihlo Milant, a lévai pártbizottság titkárát, Here Dominicot, a lévai járá­si tanács elnökhelyettesét, Mé­száros Jánost, az érsekújvári pártbizottság ideológiai titká­rát, Antal Bélát, a sturovói városi pártbizottság elnökét, valamint Cíbulka Jozefet, az érsekújvári járási hivatal el­nökhelyettesét. A vendégek nem először ta­lálkoztak vendéglátóikkal, jó ismerősökként köszöntötték egymást, s mint arra Olajos Mihály, a városi pártbizottság első titkára üdvözlő szavaiban utalt": ez a találkozó egy azok sorában, amelyek hozzájárul­nak a két szomszédos nép ba­rátságához, egymás megisme­réséhez, a társadalmi, gazda­sági és kulturális együttmű­ködés elmélyítéséhez, amelyek tehát tapasztalatokkal és él­ményekkel gazdagítják a rész­vevőket. Az elmúlt évek együttmű­ködését számba véve elégedet­tek lehetnek a partnerek: a társadalmi és gazdasági élet A konyvtárgaiériában w-. Ex librisek kiállítása A hét végén Drahos István grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás a könyvtárgalé­riában. A tárlat a művész ex lib­riseiből ad ízelítőt. Figyelme az 1930-as éveik közepén for­dult e műfaj felé. Az ex libris eredeti rendeltetésének meg­felelően kis méretű. Kompo­zíciója tartalmazza a tulajdo­nosának a nevét, utal a fog­lalkozására, kedvteléseire, vagy éppen a vele megtörtént eseményekre. E sok megkö­töttséggel Drahos István könnyedén bánt el. Kompozí­ciói a kis méretek ellenére nemegyszer monumentális nak tűnnek. Lapjai tele van­nak realitással, érzelemmel, életkedvvel, derűvel, humor­ral és gyakorta finom kriti­kával is. Alkotásain a figurá­lis elem és a betű, valamint az ornamentika szerves egészet képez. Szívesen metszett a maga nevére is, de mondandó­ját szerette névtelenek vagy ismert személyek ex librise­ként is kifejezni. Az ex libris művészetének nincsenek nemzeti vagy nem­zetközi díjai. Az elismerést a gyűjtök érdeklődése, a nemze­ti vagy nemzetközi gyűjtemé­nyes kiállításokon, a gyűjtők egyesületeinek kiadványaiban való részvétel jelenti. szinte minden területén kiter­jedt kapcsolatokat folytattak. Rendszeresek a kollektívák kölcsönös látogatásai, a fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezetek vezetőinek eszmecse­réi, a termelő üzemek koope­rációi, valamint a mostanihoz hasonló, az ünnep kapcsán szervezett baráti találkozók, amelyek minden esetben lehe­tőséget adnak közös témák megvitatására. A tapasztalatcsere e leg­utóbbi találkozónak is célja volt. S nem véletlen, hogy a felek igen nagy érdeklődést tanúsítottak egymás élete, munkája, sikere és gondjai iránt: a gazdasági élet meg­változott körülményei szom­szédainknál és nálunk is ne­hezebb feladatok elé állították a kollektívákat, ugyanakkor pedig a követelmények mércé­je itt is és ott is magasabb lett. Miként lehet felkészülni a feladatokra? Milyen mód­szerek a legcélszerűbbek és a leghatásosabbak — többek között ezekre a kérdésekre igyekeztek választ adni a ba­rátsági találkozó részvevői, miközben a helyi sajátossá­gokról is beszámoltak egy­másnak. Olajos Mihály tájékoztatója után — az első titkár az üze­mek és vállalatok féléves gaz­dasági eredményeiről, a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek munkájáról és e mun­ka feltételeiről, az ösztönzés és érdekeltség formáiról és fon­tosságáról, valamint a politi­kai, s különösen a pártmunka időszerű tennivalóiról szólt — a vendégek ismertették a két járás legfontosabb jellemzőit és sajátosságait. A felszólalók hangsúlyozták: sok munkával érték el mai eredményeiket, hiszen a felszabadulás előtt túlsúlyban volt a mezőgazda­ság, ma pedig mindkét járás fejlett iparral rendelkezik. Szép munkasikereket értek és érnek el: folyamatosan növe­lik az exportot, jelentősek a takarékossági eredmények, s ma már azt is elmondhatják, hogy termékeik versenyképe­sek, jó minőségűek. Igaz, nem kevés erőt fordítanak tartalé- kaiak kihasználására, a szer­vezésre, az oktatásra és kép­zésre, s nem utolsósorban a szocialista munkaversenyre, il­letve azokra az együttműködé­si lehetőségekre, amelyek a szocialista országok üzemei közti kooperációban rejlenek. A baráti találkozó részvevői — a vendégek és a vendéglá­tók — egyaránt hangsúlyozták azoknak a hagyományosan jó kapcsolatoknak a jelentőségét, amely a határ menti lakók, dolgozók, s vezetők között ki­alakultak. Erőforrás és tarta­lék ez is, s az élet minden te­rületén gyümölcsözik: gazda­ságban. politikai munkában és kultúrában egyaránt. S mert jó és hasznos, így jövője is van: e kapcsolatok nemcsak' ápolásra, de folyamatos elmé­lyítésre is várnak. V. É. Ittasan, figyelmetlenül Szcriaiista Kultúráért Ä boldogság házában Váchartyán belterületén K, Pál helybeli gyermek kerék­párjával figyelmetlenül köz­lekedett és egy álló gépkocsi­nak ütközött. A figyelmetlen gyermek könnyű sérülésekkel megúszta. Vác belterületén a 2-es főúton Gáspár Sándor kosdi lakos személygépkocsijá­val szabálytalanul kanyaro­dott balra, és összeütközött a szemből egyenesen haladó mo­torkerékpárral. melyet Szaba­dos Sándor sződligeti lakos vezetett. Gáspár Sándor köny­Köszönetnyilvánitás. Köszönetét mundunk mindazoknak a rokonok­nak, szomszédoknak, ismerősök­nek. akik a szeretett feleség, édes-, anya, nagymama: Botos Lászlóné szül.: Németh Rozália temetésén részt vettek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek és bánatunkban osztoztak. Botos László és család­ja. t köszönetnyilvánítás. Kö­szönetét mondok a rokonoknak, a szomszédoknak, a lóbarátoknak, akik férjem temetésén részt vet­tek. és sírjára koszorút, virágot hoztak, gyászomban osztoztak, özv. Czinege Ferencné. Köszönelnvilvánftás. Hálás kö­szönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen fériem. drága jó édesapám, Tóth Lőrinc elhuny­ta alkalmával részvétüket fejezték ki. elkísérték őt utolsó útjára és síriára virágot helyeztek, igyekez­tek mélv fájdalmunkat enyhíteni. Tóth Lőrinoné, fia, László és a gyászoló rokonság. nyű sérülésekkel megúszta, Szabados Sándor súlyos sérü­lést szenvedett. Vác lakott területén a 2-es főút mentén Hovanecz Ferenc szandaváraljai lakos segédmo­torkerékpárját figyelmetlenül vezette, majd felborult. A fi­gyelmetlen vezető súlyosan megsérült. Verőcemaros lakatlan terü­letén Patai Benjámin helyi la­kos segédmotorkerékpárján, feltehetően rosszullét miatt felborult és a helyszínen meg­halt. Az ügyben még folyik a vizsgálat. Verőcemaros lakott terüle­tér Bach György szendehelyi lakos ittasan vezette motorke­rékpárját és az út menti sze­meteskukáknak ütközött. Az ittas vezető súlyosan megsé­rült. Kóspállag lakatlan területén Csizmadia Tibor helybeli lakos ittasan motorozott és felborult. Ezúttal könnyebb sérüléssel megúszta. A nyári hónapokban is sok az ittas, figyelmetlen vezető kőrútjainkon, De nem ritka a figyelmetlen gyermekek bal­esete sem. Ezek a balesetek sem minden tanulság nélkül valók. Sokszor leírtuk már, de nem győzzük ismételni, az utakon életünk a tét. P. L. Születés, házasság, halál — e három esemény az emberi élet nagy állomásai, egyben fordulópontjai az emberi együttélés legkorábban kelet­kezett s legtartósabb formá­jának, a családnak. E nagy állomásokat minél szebbé, ke- gyeletesebbé tenni, ősrégi em­beri szokás, amelyek a külön­böző társadalmi rendszerek­ben más és más formában, eltérő tartalommal nyertek kiegészítést. Nem kevesebbre, mint ezek­nek az eseményeknek szebbé, tartalmasabbá tételére, szo­cialista tartalmú megrendezé­sére vállalkozott István Kál­mánná, amikor elvállalta a Családi és Társadalmi Ünne­peket Rendező Iroda vezeté­sét. Közel egy évtizedes iro­davezetői tevékenységét fém­jelzi az a tény, hogy a me­gyei ünnepségen átvehette a Szocialista Kultúráért kitünte­tést. örök nyugtalan szervező, és szinte gyermekkorától életeleme a közösségi munka. 1962-ben került Vácra szü­leivel. akik a DCM dolgozói voftak. Ö ma már vácinak vallja magát, meséli el, hogy az úttörőmozgalmon keresztül hogyan vezetett útja el a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségig, amely meghatározó volt életében. — A gimnáziumi évek alatt a KISZ bizottság és a végrehajtó bizottság tagja voltam. Majd ezt követően én is a Cementgyárhoz kerül­tem, ahol sokáig a KlSZ-bi- zottság titkáraként dolgoz­tam. Ebben az időszakban vettem részt a városi Ifjú Gárda megszervezésében, ahol a női szakasz parancsnoka lettem. A házasságom is a KISZ-hez kötődik, hiszen itt ismertem meg férjemet is. Tevékenységemet 1972-ben KISZ-érdeméremmel ismer­lek el. — A Családi és Társadalmi Ünnepeket Rendező Irodával hogyan került kapcsolatba? — Áz iroda vezetésére többször felkértek, és 1964- bc-n elvállaltam. A megyében az elsőt, között alakult meg irodánk, mivel az országban is nagyon kevés volt, így ta­pasztalatokkal sem rendel­keztünk. Azonban mindig nagyon sok segítséget kap­tunk a helyi tanácstól. Még most is alakulnak meg iro­dák a megyében és az ország­ban, azonban ők már hoz­zánk járnak tapasztalatcseré­re és tőlünk kérnek tanácso­kat. De mi is keressük az új formákat, és egyre tartalma­sabbá, színesebbé válik tevé­kenységünk. — Az irodának melyek a főbb tevékenységei? — Elsősorban családi ese­mények megszervezése — névadó ünnepség, házasság- kötés kiemelkedő házassági évfordulók és polgári gyász­szertartások. De jelentősek a társadalmi események is, első személyi igazolvány átadása, nemzeti és nemzetközi ünne­peink tartalmasabbá tétele. Munkánkban nagy változást jelentett az új házasságkötő terem atadása, és irodánk is új helyre költözött. így az országban elsőként valósulha­tott meg az az elvárás, hogy a népesség-nyilvántartó cso­port, az anyakönyv és a ren­dező iroda egy egységben te­vékenykedjen. — Milyen az irodának a kapcsolata a lakossággal és az intézményekkel? •— Mi sem bizonyítja job­ban kapcsolatainkat, hogy egyre többen keresik fel iro­dánkat és rendezik itt meg­hitt családi ünnepeiket. A legnehezebb területünk a pol­gári gyászszertartás, melynél lS7?-han heten igényelték te­vékenyt ágúnkét Ma évente közel százan teresnek meg. A város üzemeivel, intézmé­nyeivel is szoros kapcsolatot tartunk és huszonnyolccal együttműködési megállapodási is kötöttünk. Párt- és állami szervek figyelemmel kísérik munkánkat, és tőlük sok se­gítséget kapunk. — Jelenleg milyen társa­dalmi, politikai funkciókat tölt be? — A Vác városi Tanács pártalapszervezetének vagyok a titkára, . valamint a Pest megyei pártbizottság mellett működő egyházpolitikai mun­kabizottság tagja. A tavalyi évben megalakult a Pest me­gyei Irodavezetők Munkakö­zössége, melynek az elnöke vagyok. De megválasztottak a Népművelési Intézet mellett működő Országos Tanácsadó Testület tagjai közé is. Mind­egyik munkámat, tisztségemet szívesen végzem, mert nagyon szeretem. Fnnyi lett volna egy ki­tüntetés előzménye. István Kálmánná egy elkötelezett életutat járt, melyet nem ke­vés hittel és lelkesedéssel vál­lal. Példáját munkatársai is szívvel-lélekkel követik. Mun­katársainak is nem kis szere­pe van abban, hogy az iroda ilyen kulturáltan, színvonala­san tevékenykedik. Papp László ISSN 013»—»8» (Vád Hírláp*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom