Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

Nagygyűlés Budapesten a román felszabadulás ünnepén Barátságunk erősítése közös érdekünk A Román Szocialista Köz­társaság felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából szer­dán ünnepi nagygyűlést rende­zett a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a Láng Gépgyár művelődési házában. Az el­nökségben Senke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságá­nak elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki. Tanács helyettes el­nöke, Horn Gyula, az MSZMP KB osztályvezetője. Juhár Zoltán belkereskedelmi és So­mogyi László építési és város- fejlesztési miniszter. Nagy Já­nos külügyminisztériumi ál­lamtitkár foglalt helyet. A megjelenteket Szentistványi Gyuláné, a HNF Országos Ta­nácsának alelnöke üdvözölte, majd Faluvégi Lajos, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke emelkedett szólásra. Bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszönetét mondott a résztvevőknek azért, hogy eljöttek és jelenlé­Az ünnepi nagygyűlés elnöksége tűkkel támogatják a szándé­kot: jó szomszédhoz illő mó­don, közösen megünnepelni szocialista barátaink sorsfor­dulóit. Ilyen történelmi sors­forduló volt Románia népének életében 40 esztendeje augusz­tus 23-a. — A román hazafias és an­tifasiszta erők — a kommu­nisták vezetésével — éltek a szovjet hadsereg győzelmei te­remtette történelmi lehetőség­gel, és 1944. augusztus 23-án fegyveres felkeléssel megdön­tötték Antonescu katonai dik­tatúráját. A román hadifog­NEM VETETTEM, NEM IS ARATTAM S oha nem vetettem gabonát. Nem is arattam. A betakarí­tást csupán távolról figyel­tem. Kombájnon nem ül­tem, messziről néztem, biz­tos távolságról a kormá­nyosokat, ahogyan pontosan irányították a végtelen táb­lákban termetes masináju­kat. Városban élek, mi gondom lenne a vetéssel, aratással. Kenyérért boltba szaladok és anyám szid, ha kissé szikkadt : veknit vi­szek haza. Az igaz, hogy nem mú­lik úgy el esztendő: meg ne nézzem, mint ..dugja ki. fe­jét a földből a búza, meg­simogatom a szárba szök­kenő kalászt, ízlelgetem, ahogy szakemberek szokták —, de ettől sem lesz azért több közäm a mezőgazda­sághoz. Mégis. Már ősztől figyelem a híradásokat, elvetettek-e? Hogyan telel a növény? Kap-e csapadékot? S ta­vasszal ismét: mennyit ár­tott a fagy? Így volt idén is. Májusban, amikor vég­re megjött az eső, én is fel-, fohászkodtam: végre! Ta­lán mégsem viszi el a ter­mést az aszály, ,lesz elég kenyér az asztalra, takar­mány az állatnak. Ősztől tavaszig mindenki az aszály sújtotta kárrók beszélt és hirtelen minden ; megválto­zott. Májusban és júniusban érdekes volt megfigyelni, ahogy beborult az ég, úgy derűit fel a mezőgazdaság­ban dolgozók arca. Még nem múlt el az ün­nep tegnapi hangulata/ amikor boldogan kürtöltük világgáf 'soha ilyen gazdag' termést ném takarítottunk be. Csakhogy hozzátettük, mert így teljes az igazság, nem csupán az időjáráson múlott a siker. Jól dolgoz­tak mindazok, akiknek ten­niük kellett valamit a jó aratásért. Már a tavaszi gépszemlén meg lehetett ál­lapítani, felelősen javítot­ták ki a gépeket, van ele­gendő alkatrész. Nemcsak a kombájnok, hanem a beta­karító gépek is készen áll­tak. Az aratás és a betakarí­tás 'ütemterve is felelős munka eredménye — utó­lag sem lelhető fel benne hiba. A növényápolás kifo­gástalan volt. A nagyüze­mek időben egyeztették a tennivalókat a gabonafor- aalmi vállalattal. Ahol ke­vés a tárolóhely, ott ideig­lenes szállást készítettek elő a gabonának. A megvei ooeratív. bizottság vievázó •zemi! mindenütt fürkészte, hol kellene segíteni. Az irányító, a. szervező munka jó! vizsgázott. K az emberi természet kiválóságát ab­ban is mérhettük: nem kel­lett sehol agitáció azért, ^ let lyokból a Szovjetunióban ala­kult Tudor Vladimirescu had­osztály önkéntesei harcba in­dultak a hitleri Németország ellen. A román hadsereg ala­kulatai csatlakoztak a , szov­jet hadsereghez és annak ol­dalán küzdöttek hazájuk és más országok felszabadítá­sáért. A mai évfordulón tisz­telettel adózunk a fasizmus el­leni harcban hazánk területén elesett román katonák emléké­nek is — mondotta. A miniszterelnök-helyettes ezután emlékeztetett népeink több évszázados' közös harcá­ra: — a XV. század Erdélyé­ben az elnyomás ellen felkelő, egyforma darócot viselő ma­gyar és román jobbágyok csak azt tudták, hogy mindannyian a föld földtelen nyomorultjai; közösen ragadtak hát kiegye- (Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i XXVIII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Áru: 1.10 forint 1984. AUGUSZTUS 23., Szeptember elején fordulat Még adósunk a nyár is Az időjárás nehéz helyzetet teremtett a konzervipar szá­mára. A hűvös tavaszt, amely jócskán késleltette a növények fejlődését, szeszélyes, néha ká­nikulai, néha hideg nyár kö- vette. Ehhez járul egyes, or­szágrészeken, így Dél-Pest me­gyében is a szárazság. Ez ma­gyarázza, hogy a Nagykőrösi Konzervgyárba ez ideig a szo­kásos nyersanyagmennyiség­nek csak mintegy egyharmada érkezett be. Az idei konzervgyári tudó­sítások rendre azzal kezdőd­tek, hogy két-három hetes ké­sésben van a természet, követ­kezésképpen elhúzódik a zöld­ség-gyümölcs érés. Most sincsen másképp; csak csurran-csep- pen az uborka, amely más esztendőben ilyenkor 15—2C vagonnal ömlött a nagykő­rösi feldolgozósorra, ezekben a napokban viszont 3—4 vagon­Több anyag az építőknek Tizenháromezer új lakás Az építőipar kivitelező vál­lalatai és szövetkezetei az év első hét hónapjában — az ÉVM jelentése szerint — csak­nem 13 ezer új otthont adtak át az országban, s ezzel idei előirányzatuk 34,6 százalékát teljesítették. Ennél valamivel előbbre tartanak az SVM- és tanácsi vállalatok, ' amelyek éves átadási kötelezettségük 36 százalékát váltották valóra ed­dig. Időarányos tervét 12 ÉVM-vállalat teljesítette túl, és közülük a Duna—Tisza közi. és a Heves megyei vállalat másfélszer annyi, a. Vas me­gyei és a Nógrád megyei pe­dig mintegy kétszer annyi új otthon építését fejezte be, mint a múlt év első hét hó­napjában. A kivitelező válla­latok és szövetkezetek jelen­leg több mint 45 ezer lakás építésén dolgoznak, s ebből az év utolsó öt hónapjában még mintegy 24 ezer otthon mun­kálatait kell befejezniük, hogy teljesíthessék idei: átadá­si kötelezettségeiket. Az építőanyagipar túlteljesí­tette időarányos előirányzatát, elsősorban a sajátház-épitök körében legjobban keresett termékekből. Falazóanyagok­ból — főként a szombat-va­sárnapi munkával — ,74 mil­lió kis méretű tégláinak megfe­lelő falazóelemmel, valamint üreges és tömör téglával ké­szítettek többet, mint tavaly ilyenkor. Ez a többlet csak­nem 1900 családi ház felépíté­séhez elegendő. TetÓcserépből majdnem négymillióval gyár»- töttaik többet az egy évvel ez­előttinél, ám ez is kevés, s ezért az építőanyag-kereskede­lem külföldi beszerzésekkel egészíti ki a , hazai ellátást. Lényegesen nagyobb a kínálat vasbeton födémgerendábói. amelyből 27. százalékkal, csak­nem másfél millió méterrel többet készítéttek, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül megdup­lázták a lágy vasas vasbeton födémgerenda termelését. Ugyancsak több mint 20 szá­zalékkal bővítették a födém- palló és a panel termelését. Ajtóból és ablakból is bővült a termelés egy-két százalék­kal, de ezekből a termékekből is importbeszerzésekkel javít­ják az ellátást. nyit fogadnak csupán. A pap­rika- . és paradiicsomszezon is várat magára; mert hisz a naponta beérkező 15 vagonos tétel paradicsomból igazán nem csúcsszezont Szeptember első hete jelenti majd a for­dulót, ekkortól várhatóan 80— 90 vagon piros termés fut be a konzervgyárba. Kevés a pap­rika, amint ezt magunk is ta­pasztalhatjuk a boltokat, pia­cokat járva. Munkát most az őszibarack ad a nagybani be­jezőknek, s érkezik a szilva is. Szeptember közepére érik be a másodvetésű zöldbab, amely remélhetően javít az egyen­súlyon, ugyanis az első vetés­ből származó • konzervgyári nyersanyag mindössze felét teszi ki a szokásos és várt mennyiségnek. Nem túl derűs az eddigi összkép, noha a kiesések egy részét ellensúlyozza a zöldbor­só bőséges mennyisége. Am korai lenne még végső mér­leget vonni; kedvező időjárás esetén a késésből nem lesz abszolút veszteség, mindössze elhúzódó szezon. 3. oldal: \ Hős partizánokra emlékezünk Paplantól a mikroszámítógépig 4. oldal: ftfent munkaerőt, embert nevelünk A királynék városa 7. oldal Góiözön az őszt nyitányon A testet szellemet formálja 8. oldal: Alapos, nyárias idő várható Ittasan, figyelmetlenül Kereskedelem a kistelepüléseken Hiányos az áruválaszték A kistelepüléseken élők el­látása, a vásárlók kiszolgálása javult, az átlagosnál gyengébb feltétélek azonban még min­dig meghatározók az aprófal­vas megyék kereskedelmében. A kereskedelmi felügyelősé­gek munkatársai 270 üzletben, valamint a vállalati és Áfész- központokban vizsgálták az áruellátás színvonalát, a szer­vezési módszereket, a belső ellenőrzés hatékonyságát és a kereskedelmi morál alakulá­sát. Az áruellátásról megállapí­tották, hogy a legfontosabb, alapvető élelmiszerekből, napi iparcikkekből a korábbihoz képest (legutóbb 1932-ben Vizsgálódtak e témában) ja­vult a kínálat és a választék. Bevált az úgynevezett főbolto- si rendszer — amikor egy-egy nagyobb üzlet mintegy elosz­tó raktárként működik —, s a lakosság ellátásában sokat se­gítettek a mozgóboltok is. A mind gyakrabban rendezett Fröccs és függöny görgő. A szadi. Virágzó Mgtsz vácrátóti műanyag­üzemében modern fröccsöntőgépeken ké­szül műszakonként 54 ezer darab függöny­görgő. A gépbe öntött granulátum megolvad és ebből egy „fröccsöt” présel a sablonba. Ilyen egyszerű az egész... Trencsényi Zoltán felvétele vásárlással egybekötött árube­mutatók eredménye is sok. helyütt lemérhető a forgalom, növekedéséből. Mindemellett az ellátás helyenként és idő­szakonként egyenetlen, hul­lámzó, s ezt mi sem bizonyít­ja jobban, mint hogy az ellen­őrzések idején a felkeresett üzletek csaknem felénél hiá­nyos volt az áruválaszték. Jelentősen javították a kis­települések ellátását a nagy­kereskedelmi vállalatok és a termelők utóbbi időben létesí­tek önkiszolgáló raktárai, va­lamint a korábbiaknál rend­szeresebb túra járatok. Gondot okoz viszont a göngyölegek — ládák, üvegek — visszaszállí­tása, valamint az, hogy az ipari gyűjtőcsomagokat nem bontják meg, és gyakran le­járt vagy a lejárathoz közeli minőségmegőrzési idejű áru­kat szállítanak az üzletekbe. Emellett nem mindig veszik figyelembe a kisboltok nyitva tartását, s a túrajáratok oly­kor éppen akkor érkeznek, amikor a bolt zárva van Többek között ezzel is magya­rázható, hogy a kisboltok a gyorsan romló termékekből csak nagyon kis mennyiséget és alig egy-két fajtát rendel­nek, ezért aztán ezek a cikkek hamar elfogynak és a követ­kező szállításig — ami gyak­ran két-három nap — nem tudják a keresletet' kielégíte­ni. A napi élelmiszerekért ezért gyakori a kistelepülése­ken a sorban állás. További gond, hogy a kis üzletekben hely hiányában csak kis ka­pacitású hűtőszekrényeket le­het elhelyezni, s ez határt szab az élelmiszerek tárolásá­nak. Az ellenőrök azt is tapasz­talták, hogy a kistelepülések üzleteiben az átlagosnál ked­vezőtlenebbek a körülmények az áruk minőségi átvételéhez, s ezért a boltosok kiszolgálta­tottabbak. Ugyanakkor a bolt­vezetők szakismerete is nagy kívánnivalót hagy maga után: gyakori, hogy a lejárt minő­ségmegőrzési idejű terméke­ket nem értékcsökkenéssel árusítják, s az is előfordul, hogy nem adnak engedményt az osztályos iparcikkekre. Ezért a félti «ve1 őségek elren­delték az értékcsökkenés elő­írt végrehajtását. hogy segítsék egymást a gazdaságok. Ment ez ma­gától, ösztönzés nélkül. Ezért is végezhette be az aratást, betakarítást a leg­több nagyüzem két hét alatt. Éppen annyi idő alatt, amennyi a legkedve­zőbb a növénynek, határ­nak, hiszen így érhettük el, hogy alig volt szemveszte­ség. T avaly és idén is 99 ezer hektár kalászos várt betakarításra. S 11 ezer hektár egyéb 'nö­vény is ez . idő tájt érett aratásra. A borsó, a repce, a mustár sem várhatott. 650 gobanakombájri, száz szárítóberendezés, ötszáz bálázógép robotolt éjjel­nappal. Pest megye öt kör­zetében 120 átvevő vonalon hordták rendre a gabonát — mondhatni, zökkenő nél­kül. Vitték a szerződött ter­ményt és átvették a le nem szerződött kalászost is. Je­lentések írják: kiváló faj­súlyú. a kívánt tisztaságú termés vár őrlésre. Gond nélkül ment min­den? Dehogyis. Kevés volt a bálázózsineg, akadályoz­ta a szalmabehordást. Több is a szalma, mint a szük­séglet. Gondoskodni kell a hasznosításáról, hiszen ez az érték sem mehet ve­szendőbe. Az időjárás nem kedvezett a kukoricának, a növény tíz százalékát ki- szántották, másutt silónak használnak egy részt. Ahol kiváló minőségű az árpa­termés, gondolkodnak: nem érdemesebb-e azt vetni a sínylődő kukorica helyett? A zöldség sem fizetett bu-, sásán, adósa , maradt a gon­dos, sok munkát befekte­tett gazdaságoknak. Mindez mit sem változtat a tényen. Azon, hogy fenn­tartás nélkül elismerjük a mezőgazdasági üzemek fel­készülését, tervszerű, okos munkaszervezését. A har­monikus együttműködést, egvmáis kisegítését. Kombájnosok,. traktoro­sok, . gépkocsivezetők, veze­tők és kétkezi dolgozók álltak helyt a legnehezebb vizsgán és szereztek jeles bizonyítványt. Kivívták a megyei párt- és tanácsi szervek egyértelmű • elis­merését. A megyei nárt- végrehaitóbizottság ülésén mondtak köszönetét helyt­állásukért. És a következő hetekben, hónaookban még sokszor em’egetik maid névtelen-nevüket, mert ! ők gondoskodtak biztos kenye- rün,,’_"I. I t rovom a betűket a fővárosi betonrenge­tegben, annak a gaz­dának a figyelmével, .aki még soha nem vetett és nem aratott, mégis hazafiúi kondiévá W,t: kenvérszegé- sünkre miként készülünk fel. Sági Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom