Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

CEGLÉDI Cilia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 22., SZERDA CissshesElfsbfm bevétel, kiadás Terv szerint jön, megy a pénz £©Syfcfód!é felújítások, építkezések Fontos számadatokat tartal­mazó jelentést tekintett át és fogadott el a minap a városi tanács végrehajtó bizottsága. Fekete Antal tanácselnök ek­kor adott számot a város első félévi költségvetési és fejlesz­tési tervének végrehajtásáról. A bevételek és a kiadások összhangban voltak, és az in­tézmények kiegyensúlyozott működéséhez szükséges pénz rendelkezésre állt. Lesz új tüdőgondozó A működési ' költségvetés 219,6 millió forint bevételről és 199 millió forint kiadásról adott számot a hatodik hónap végén. A lakossági adók be­fizetésénél kisebb lemaradás tapasztalható, annak ellenére, hogy a hátralékot 197 ezer forinttal sikerült csökkenteni. A vállalatok, szövetkezetek befizetései biztos bevételi for- . rást jelentettek. A kiadások tervét 51,2 százalékra teljesí­tették. Megyei támogatással folytatódott a Kossuth Műve­lődési Központ színháztermé­nek átépítése. A városi tanács felújítási alapjából tervezett munkák a második félévben készülnek el. A városháza elektromos hálózatának rend­behozására 541 ezer, áz abonyi szociális betegotthon vizes­blokkjának átépítésére 240 ezer, a ceglédi Táncsics iskola olajos padlójának kicserélésé­re 260 ezer forintot terveztek. A Pest megyei Tanács végre­hajtó bizottsága a művelődési otthon felújítására 28 millió, a ceglédi szociális otthon korsze­rűsítésére 1 millió, a tüdőgon­dozó intézet áttelepítésére 4 millió forint felhasználását en­gedélyezte. A felsorolt össze­gekből az eltelt félévben 10 millió forintot fizettek ki a kultúrházban végzett munkák fejében. A színházteremnél, a szociális otthonban az év vé­géig befejeződnek a munkák. A tüdőgondozó kivitelezője, a Dél-Pest megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat májusban lá­tott hozzá a Pesti úti egykori baleseti kórház átalakításához, és várhatóan a jövő év végére végez ezzel a feladattal. Utakra, hidakra 10,5 millió forint volt az előirányzat. A Széchenyi úti rekonstrukció során a közművek kiváltása, a forgalom elterelése került sorra, továbbá a Körösi úti csapadékvíz-elvezető csator­na kiépítése. A belvízrendezési program keretében a G—2-es csatornán dolgoznak a kivite­lezők. A második félévben gondos­kodni kell a költségvetésben tervezett bevételek beszedésé­ről, a hátralékok behajtásá­ról, az intézmények fennaka­dás nélküli működtetéséről. Közművesítés A fejlesztési alap első fél­évi bevételét 59,4 millió, ki­adását 54,8 millió forintban hagyta jóvá a végrehajtó bi­zottság. A betervezett létesít­mények építésével folyamato­san haladtak. A köztemetőben eddig az energiaellátásról gondoskodtak és kiépült a bel­ső út egy szakasza, hozzálát­tak a kerítésállításhoz. Kifizet­te a tanács az öregszőlő új villanyvezetékét, a lakosság maga fedezte két transzformá­torállomás költségeit a zárt- kertekben. A Malomtószél rendezése folyamatos. Elké­szült a gázvezeték a Jókai, a Vak Bottyán és a Petőfi utcá­ban. A Malom téri iskolánál felépült a tornatereim, a mele­gítő konyha és az ebédlő, de műszaki átadásukra még nem kerülhetett sor á szennyvízcsa­torna késedelmes megépítése miatt. A Hold utcai szakmun­kásképző intézetnél a tanul­mányi épület, a konyha és az étterem kivitelezése folyama­tos, de a tantermeket csak az 1985—86-os tanévben vehetik birtokba. A vízmű második 1500 köbméteres tározójával lasáan haladnak — a rendel­kezésre álló fedezettel össz­hangban. Jó hír, hogy elké­szült az új autóbusz-pályaud­var beruházási programja, ter­veit hamarosan kifizetik. A Beloiannisz utcai tízeme­Álltén jár az üzletkötő iy Építkezők, lakást felújítók tudják: nem elég a tégla, a cserép, a faanyag, a cement és a mész a dicsőséghez, kell vé­gezetül a festék is, hogy az elkészült mű tetszetős képet nyerjen, legyen az kerítés, aj­tó, fal, vagy bútordarab. A Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat ceglé­di fiókja jó ideje foglalkozik festékek, munkaeszközök ér­tékesítésével. Kiemelt fontos­ságú ez a feladatkör a mun­kájukban, szállítanak Dél-Pest megyétől a Dunakanyarig szá­mos településre. Most, nyár végén is még választékos a raktárkészlet. Mivel a „f estékes munkák” fő­idénye tavasztól őszig tájt, ezt vetteti figyelembe a raktár- készlet kialakításakor. Hazai gyárakkal, nagykereskedelmi cégekkel teremtettek kapcsola­tot, alapozókat, zománcokat, hígítókat, vízzel hígítható fes­tékeket egyaránt szállítanak a boltokba, rendelés szerint. Az új áruféléket üzletkötőik mu­tatják be. ajánlják a boltosok­nak. Ezen a nyáron új volt például a Trikónál nevű, selymes fényű, vízzel hígítható zománcfesték. Ez fa- és fém­felületre egyaránt használha­tó. A diszperziós festékcsalád a színes Akropollal bővült. A ceglédi fióknak régebben egy, most már négy autós szervezője van. ök járnak boltról boltra, ajánlják mind azt, ami a nagy raktárban lel­hető. A rendelések gyors le­bonyolításához az URH-t is al­kalmazzák hamarosan, de mint mondják, kell a vevőpartner — esetükben a boltvezető — megértő segítsége is a gyorsa­sághoz. Csütörtökön EdzeméHcőzés A hét végén remek mérkő­zést láthattak azok, akik meg­tekintették a tornacsarnokban a KÖZGÉP—Ü. Dózsa NB I./ B-s férfi kézilabda-mérkőzést. A bajnokesélyes Dózsát igen­csak meglepték a ceglédiek, s a hallatlanul izgalmas hajrá végén egy góllal le is győzték a fővárosiakat. A következő bajnoki fel­adatra készülve újabb jó ta­lálkozóra van kilátás. Csütör­tökön délután három órakor az NB I-es DÉLÉP ellen lépnek pályára a KÖZGÉP játékosai a tornacsarnokban. letes lakóházak földszintjén orvosi rendelőt, kereskedelmi és szolgáltató egységeket he­lyeznek el. A tanács az ehhez szükséges pénzt az OTP-nek átadta. A DÉMÁSZ 3 millió forintot vett át az öregszőlő­ben végzett hálózatfejlesztés fejében. Társadat)! munka A végrehajtó bizottság rész­letesen foglalkozott a telepü­lésfejlesztést segítő társadalmi munka eredményeivel. Ennek értéke hat hónap alatt meg­haladta a 10 millió forintot. Számottevő volt a lakosság pénzbeli hozzájárulása a gáz, víz, út létesítéséhez, a zárt­kertek villamosításához. A gazdálkodó üzemek 7,8 millió forintot teljesítettek. A kom­munista műszakokból befolyt összeggel a vállalatok között a KÖZGÉP áll az élen 64 ezer forinttal, amelyet általános is­kola építésére fizetett be. Ki­emelkedő teljesítmény a Fürdő széli út megépítése, melynek értéke meghaladja a 2 millió forintot. A Malomtószél ren­dezése során 3,3 millió forint­nyi'önkéntes hozzájárulást je­gyeztek fel. A hátralevő hónapokban a feladatok ütemes végrehajtá­sára kell törekedni. A folya­matban levő beruházások be­fejezése á cél, továbbá az 1985. évi tervek sokoldalú előkészí­tése. T. T. Mozgássérültek nyaralása Berekfürdői szép napok Berekfürdő Kunmadaras kö­zelében található, kellemes vi­zű, szép környezetben levő gyógyfürdő. Messzi országré­szekből is sokan látogatják. A fürdő igazgatósága és a nya­raló gondnoka is segített sokat abban, hogy a Mozgássérültek Ceglédi önálló Egyesülete két turnusban negyvenöt embert üdültethessen ezen a helyen. Két turnusban élvezhették a mozgássérültek a gondokból kikapcsolódva a szép napokat. Az étterem válogatott ízletes, jó falatokkal látta el a nyara­lókat, a nyaraló gondnoka, Bődi László fáradságot nem is­merve, készségesen, szeretettel és nagy türelemmel gondosko­dott a csoportról. Szívén visel­te a nyaraló mozgássérültek sorsát, minden igyekezetével azon volt, hogy bajaikról meg­feledkezve töltsék Bereken a tíz-tíz napot. A csoportnak volt olyan tagja, akit csak unszo­lással, rábeszéléssel lehetett az útra rábírni, mert öt éve, hogy otthonát el nem hagyta, a zárt falak között élt. A csoport egy másik tagjának a gyógyvíz jó hatása okozott örömöt, köny- nyebbé vált a járása. Ahhoz, hogy az egyesület negyvenöt személyt üdültet­hessen, pénz kellett. Az anyagi támogatásért köszönet illeti azokat a munkahelyeket, szo­cialista kollektívákat, akik ál­dozatot hozva e célra, nem saj­nálták a pénzt. Hozzájárultak ahhoz, hogy a negyven-ötven ezer forintnyi összeg megle­gyen és az egyesület az üdül­tetésre befizethesse. A PEMÜ Ceglédi Cipőgyára és a Közép­magyarországi Pincegazdaság járművet kölcsönzött az utaz­tatáshoz. Horváth Pálné Cegléd Kitüntetett népművelők Fáradhatatlanul a kultúráért U Cegléden, a városi tanács nagytermében ünnepségen kö­szöntötték a népművelők nap­ja alkalmából azokat, akik a város és a környező községek kulturális életének felvirágoz­tatásában fáradhatatlanul munkálkodva sokat tettek. Szabó Alfréd, a tanács vb mű­velődési és sportosztályának vezetője köszöntötte az egybe­gyűlteket, kiemelve, hogy az eseménynek hangsúlyt ad: most évtizede született meg a közművelődési határozat, melynek számos tétele nap­jaink kultúr- és művelődés- politikájának lényeges tétele. Valóra váltásáért azok, akik a legtöbbet tették, elismerésben részesültek. Godó Jánosné törtei! könyv­táros kiváló népművelő lett. Megyei ünnepségen vehette át a Szocialista Kultúráért kitün­tetést Kaczur Pál, a Kossuth Művelődési Központ Látomás színesfényiképezők baráti kö' rének vezetője, Kovács Ká- rolyné, az albertirsai Szabad­ság Tsz dolgozója, aki a tele­pülés néprajzi emlékeinek gyűjtésében, a megőrzés szor­galmazásában, tájházuk anya­gának összegyűjtésében fárad­hatatlan, valamint Sebestyén Péter, az abcmyi zeneiskola tanára. Ha nem csurran cseppen Egy év alatt száztonnányi mézet vesznek át Cegléden az Áfész Dorottya utcai vegyes felvásárlótelepén a környék méhészeitől. Mostanában zömében akác- és napraforgómézet hoznak átvé­telre. Varga János telepvezető — képünkön — mintát vesz Vajkó János ceglédi méhész szállítmányából Apáti-Tóth Sándor felvétele Cegléden a népművelők napján kapta meg a Kiváló Munkáért kitüntetésit Dávid Sándor, a zeneiskola tanára, Győré József pedagógus, a Kossuth Művelődési Központ citeraszakkörének vezetője, Szántó József nyugalmazott pe­dagógus, albertirsai szakkör- vezető, Valkó Endréné jászka- rajenőd könyvtáros és Mlado- neczky György, az abonyi ze­neiskola igazgatóhelyettese. Miniszteri dicséretben része­sült Erős Hajnalka, a gyer­mekkönyvtár vezetője. A Ceglédi Művelődés Arany­könyvébe több évtizedes aktív munkája elismeréséül beje­gyezték Szabó Dánielnek, a ceglédi Szabadság Filmszínház vezetőjének a nevét, aki fárad­hatatlan munkásságával, film­klubok, tananyaghoz kapcsoló­dó diákbérleti előadások, is­meretterjesztő előadások sere­gével tette a mozit valóban a népművelés, kultúraterjesztés elmaradhatatlan eszközévé. Hegyek kozott, kellemesen Autóbuszos kirándulást ren­dezett a hét végén a ceglédi nyugdíjasok klubja. Csak azért utaztak mindössze negy­vennégyen, mert többen nem kaptak helyet a buszon. Jó hí­rük van a klub kirándulásai­nak.' Ezúttal Eger, Szilvásvá­rad, Lillafüred, nevezetessé­geiben, gyönyörű panorámá- jábap lelhették a kedvüket. A kirándulócsoport legidősebb tagja nyolcvanhét , esztendős volt, a korát meghazudtoló szellemi, testi frisseséggel. Találkozó c Találkozót tart Cegléden a Vakok és Gyengénlátók Pest megyei Szervezetének ceglédi körzeti csoportja, amelyre meg­hívja a környező települések­ről, így Nagykőrösről is a tag- társaikat. A találkozó színhelye a Kossuth Művelődési Központ épülete a város közepén, idő­pontja szeptember 4*e, kedd, délelőtt 10 óra. A városi tanács gyepmesteri telepe — válasz többek kérdé­sére — szombat és vasárnap kivételével hétköznapokon reggel 8—10 óráig és délután 15—17 óráig tart nyitva, ekkor fogadnak ügyfeleket, ekkor le­het odahordani kimúlt jószá­got. LeveSezüfekéfeíi A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium igazgatósága érte­síti az érdekelteket, hogy az 1984/85-ös tanévben is indít levelező tagozatot. Jelentkezé­si lapot az iskolában munka­napokon lehet kérni. A be­iratkozás időpontja szeptem­ber 6-án, csütörtökön 14-től 16 óráig! Az első ízben jelent­kezők a jelentkezési lapot és a legmagasabb iskolai vég­zettségről szóló bizonyítványt vigyék magukkal. Az előző tanévben is levelező tagozat­ra járt tanítványok a gimná­ziumi bizonyítványt is mutas­sák be. Obeliszk a halmon Ma is tisztelgünk előtte Kirándulások emlékét őrzi Tetétlen J! Az első világháború előtti időben rendszeresen, később már csak szórványosan men­tek majálisszerű kirándulás formájában Tetétlenre idősek és fiatalok. Hosszú kocsisorok vitték a ceglédieket, körösie­ket, abonyiakat az ottani ezeréves emlékműhöz. Ez a szép szokás feledésbe merült, s ma már kevesen tudnának felelni a kérdésre, hogy tu­lajdonképpen miért is jeles hely Tetétlen. íme a rövid magyarázat. A szomszédos Nagykőrös város képviselőtestülete 1895-ben el­határozta, hogy a tetétleni pusztán, a magyar állam ezer­éves fennállásának évforduló­jára emlékoszlopot állít. A városi tanács egy budapesti szobrászt bízott meg a kivite­lezéssel. Az emlékoszlop ma­gassága az alappal együtt ki­lenc és fél méter. Első olda­lán fehér karrarai márvány­lapon, az a szöveg olvasható, hogy az emlékoszlopot a hon­foglaló Árpád és a magyar honalapítás emlékéül emelte Nagykőrös város közönsége Az oszlop oldalán Arany Já­nos versének ismert sora ol­vasható: „E halmon verette sátrát honunk szerzője, dia­dalmas Árpád”, a másik olda­lon ugyancsak Arany János versének sorai olvashatók: „Innen tekintve szét uralko­dó szemekkel a vitéz honal­kotó”. A hátlapon ez a fel­írás van: „Magyar hazánk ezeréves fennállásának nem­zeti ünnepén, 1896”. Az emlékoszlop leleplezésé­nek ünnepélye 1896. augusztus 30-á-n, vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődött. Bár Nagy­kőrös 20 kilométernyire van a tetétleni halomtól, mégis kocsik százain érkeztek az ünneplők. Küldöttségek kép­viselték Pest vármegyét. Kecs­kemétet, Szolnokot, Ceglédet, Nagy-Abonyt, Tószeg, Kécske, Karajenő, Kocsér, Törtei vá­rosokat és községeket. Az alapkőbe elhelyezett emlék­irat szép szövege megemléke­zik arról, hogy „a honfi ke­gyelet és hála emlékjelül emel­te ez oszlopot. Hálának és ke­gyeletnek jele ez a mi gazdag földünkön, a tetétleni halom környékén megtelepült hon­foglaló ősök késő utódaitól”. A ceglédiek az emlékoszlo­pot tiszteletben és becsben tartották. Fontos utak találko­zójában, arra jártukban meg­álltak, leszálltak kocsijaikról, és körülkerülték az obeliszket, mely sóskúti mészkőből ké­szült, s amelyen a múltra egy sisak, egy kard, a honszerzők ismert fegyvere az íjj, a nyíl­vessző és a puzdra bevésés emlékeztet. Tetétlen puszta a közigazgatási rendezés előtt Nagykőröshöz tartozott, s a város hatodik járásaként volt ismeretes. Ezt a határrészt ré­gen Pengyom halomnak ne­vezték. Tengerszint feletti magassága 94 méter körül van, tehát nem valami nagy magaslat. Anonymus kró'nikája, vala­mint a hagyomány és a nép­hit szerint, ezen a kis hal- mocskán állott Árpád vezéri sátora akkor, amikor a tetét­leni halomtól a Tiszáig fel­vonult seregét, Zalán ellen, az Alpár melletti döntő csatára vezette. Történelmünk jeles hagyományát énekelte meg Arany János A tetétleni ha­lom című költeményében. A domb az 1850-es évektől kezdve, Árpád-halom néven ismeretes. Szép hagyományt elevenített fel Cegléd és körzete, amikor alkotmányunk 35-ik évfordu­lóját ezen a történelmi jelen­tőségű helyen ünnepelte. A város és a körzet lakossága feleleveníthetné például a ré­gi szép kirándulások emlékét és a kőröstetétleni emlékmű­höz. évenkét rendezhetne ki­rándulásokat. Sz. L ISSN 0133—2380 (Ceglédi Hírlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom