Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

jmmr A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xi. évfolyam, i96. szAm 1984. AUGUSZTUS 22.. SZERDA Három társközség A dombok szépség®, hátránya Vízvezeték, fösMmsere, parcellázás Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu. Társközségek. Már éppen a tizenötödik éve, hogy közös a tanácsuk, ami­nek központja Galgamácsán van. Azonosságuk még, hogy mindegyik falu olyan szép tájhoz tartozik, amelyet sok­felé elfogadnának. A völgyes, dombos vidék persze hátrá­nyát is mutatja: a községek­ben a vízrendezés roppant, ne­héz munka; a határban a Galga-parti Összefogás Tsz szakembereinek ad éppen elég gondot a vízmosás, az erózió, a talaj lehordása, a csapadé­kok által. Régi épületben A községi tanácson persze ezeknél sokkal több tenniva­lóra figyelnek éveken át. Ahány ember, ahány lakos, talán annyi kívánságot tudna so­rolni. — Mi pedig csak fokoza­tosan haladhatunk előre a fejlesztésben, hiszen ilyen aiapunk nincs is — mondja Bobkó Barnáné, a végrehajtó bizottság titkára. — Ami persze nem jelenti azt, hogy teljesen magunkra hagyatot- tak lennénk. Itt van például az orvosi rendelő felújítása. Erre tavaly hétszázezer fo­rintot kaptunk a megyei ta­nácstól, amit ez évben újabb 1,3 millió forint követett. — A rendelő két orvosi körzeté, s egy régebbi épület­ben van, amelynek a tetőszer­kezete, de még a födémje is cserére szorul. Belül szintén végzünk átalakításokat. A te­tőszerkezetet a gödöllői Épí­tőipari Szövetkezet állítja helyre, az egyéb munkákat kisiparos végzi el. Sajnos, az egyik legfontosabb anyag, a cserép hiányzik, mintegy négyezerötszáz kellene, de csak szeptemberre van rá ígéretünk. Pénz jövőre Van még egy áthúzódó vagy inkább két évre tervezett munkájuk. Az említett orvosi rendelő központi fűtését ta­valy oldották meg. Az olaj­kályhák helyett már a télen vegyes tüzelésű kazán szol­gáltatta a meleget az intéz­ményben. Ez — már ami a fűtés költségeit illeti —, ol­csóbb, mint az olajhasználat, legföljebb azt hiányolják hogy rendszerint nem kap­nak felsőgallai vagy jó minő ségű, amellett olcsóbb külföl di szenet. í— Az idén az óvoda köz ponti fűtésének kiviteli mun­kálataihoz látunk hozzá — mondja Bobkó Barnáné. Ehhez most százezer forintot kaptunk a megyei alapból. Ebből az összegből a kazán­ház és a széntároló készül el. A kazánra és a fűtőrendszer egyéb tartozékaira jövőre lesz pénzünk, de egy kisiparossal már megállapodtunk a kivite­lezésben. — Ügy tudom, a lakosságot mostanában sokat foglalkoz­tatja az ivóvíz előteremtése. — Bizony régebbi keletű már az igény, hogy vezetékes ivóvizet kapjunk. Most már elmondhatom, hogy komoly előrelépés történt. Májusban megalakulhatott az ivóvíztár­sulatunk. Ami érdekes: a la­kók hatvan-nyolcvan százalé­ka írta alá a belépést, többen mint azt az előzetes felmé­réskor gondoltuk. Családon ként vállalták a húszezer fo­rintos költséget, amelyet évi kétezer forintos összegben té rítenek tíz év alatt. A három községre kiterje­dő hálózat teljes költségéről, most még korai lenne szólni. Annyi már bizonyos, s ez so­kat segít helyzetünkön, hogy a megyei tanács egy évvel előbbre hozta a támogatás összegének átutalását. A víz­műhálózat építését a Galga- völgyi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Társulat vál­lalta el, a kivitelező a PVCSV lesz. A három községben jelen­leg 3 ezer 300 ember lakik, ebből ezerkilencszáz Galga­mácsán. A létszám, a csalá­dok száma nem változott je­lentősebb mértékben, s a ta­nácsban azt tapasztalhatták, hpgy az idén nagyobb az épí­tési kedv, mint tavaly vagy azelőtt, pedig a családiházépí­tés nehézségei ismertek. A tanács mindenesetre a telkeket előteremti. Az Újte­lepen a József Attila utca mögött a közeljövőben újabb huszonhat telket vehetnek tartós használatba az építeni szándékozók. Az öt éve ki­mért tizenöt telek már gaz­dára talált, ez a több mint kéttucatnyi ismét elég lesz néhány évre. Játszótér Az újonnan kialakított utca végén egy játszótérnek ugyan­csak marad helye. Egyéb­ként Vácegresen is lesz par­cellázás, míg Váckisújfaluban öt-hat éve volt, abból még ma is igényelhető építési te­lek. Újdonság még, hogy Galga­mácsán, a falu központjában kap helyet az épülő takarék­szövetkezeti kirendeltség, amelyet a Túrái Takarékszö­vetkezet létesít a régi he­lyett. F. I. Kézilabda \y/ Győzelem a nyitányon A legutóbbi fordulóban két fronton is érdekeltek voltak az IM Vasas kézilabdázói. Előbb MNK-mérkőzést ját­szottak a tapekai Bauxit NB I B-s csapatával, majd baj­noki pontokért küzdöttek Nagykőrösön az ifjúsági és a felnőtt játékosok is. A koráb­bi MNK-mérkőzéseiken már két NB Il-es csapatot is ki­ütöttek a további küzdelmek­ből nevezetesen a debreceni Medicort és a zalaegerszegi Honvédőt. A két osztállyal lejjebb játszó tapolcaiakkal viszont mór nem bírtak az ik- ladiak. IM Vasas—Tapolca 21-27 (10-14) IM Vasas: Hévíz — Liszkai (5), Raffai (4), Boldis, Sima (2), Urbán (3), Gaál (3). Cse­re: Szlucska (kavus), Fehér (1). Basa, Péter, Elter (3). Csapatunk nem játszott alá­rendelt szerepet, sőt helyze­teink jobb értékesítésével akár vezetéssel is záródhatott volna a félidő. Sok kapufát lőttünk, és büntetőket hagy­tunk ki. A második félidőben a vendégek már nagyobb előnyt szereztek, de a befeje­zés előtt jó -hajrával sikerült csökkenteni a hátrányunkat, A rutinosabb, gyorsabb és helyzeteit jól kihasználó ta­polcai csapat megérdemelten nyert. Jók: Liszkai, Elter. A bajnoki nyitányon Nagy­kőrösön játszott csapatunk. Úgy tűnt, hogy az MNK-ban mutatott formát továbbra is tartja, legalábbis a helyzetki­használást illetően. Az első félidőben semmi sem sikerült, sőt Basa még az üres kanuba sem tudott betalálni. A már- már letargiába süllyedt csa­patunkat a második félidőre sikerült felrázni. Küzdeni kellett azért, hogy a két baj­noki pont meglegven. A nagy­kőrösiek a második félidő 16 percében még két góllal ve­zettek. Csapatunk ezután négy perc alatt öt gólt lőtt, míg a hazaiak csak egyet, és máris 19-17-re elhúztunk. A mérkőzés további részében már nem adtuk ki a kezde­ményezést. így történt, hogy két igen fontos pontot szerez­tünk idegenben. IM Vasas—Nagykőrös 24-21 (10-12) IM Vasas: Hévíz — Basa, Sima (3), Urbán (2), Boldis, Raffai (8). Gaál (6). Csere: Elter (4). Fehér (1), Péter. Az első félidő alapján sen­kit sem lehet kiemelni, míg a második .félidei teljesítmé­nyért mindenki dicséretet ér­demel. Ifjúsági csapatunk tartalé­kosán. sőt cserejátékos nélkül utazott el a mérkőzésre. Többen még üdültek, vala­mint a gimnazisták közül nem tudtunk mindenkit érte­síteni. Azért végül így is ma­gabiztosan nyerték meg a mérkőzést, úgy, hogy végig vezettek. IM Vasas ifi—Nagykőrösi ifi 17-13 (9-6) IM Vasas ifi: Szlucska — Valkó, Detre (8), Kinka (2), Tóth A., (3), Hadrik (3), Blaunbacher (1). Jó: Szlucska, Detre, Hadrik, Tóth A. S. G. a/ Gans Afsrm^érSgyár Sikeres kiállítás Bratszkban Teljesítik a szigsrú követelményeket Vállalatunk nagy sikerű önálló kiállítást rendezett a szibériai irkutszki kerülethez tartozó Bratszk városában. A kiállítás megrendezése része annak a folyamatnak, amelyet már tavaly a moszk­vai önálló kiállítás megren­dezésével kezdtünk, és mely­nek fői célja a VII. ötéves terv szovjet exportjának a meg­alapozása. Közvetlen kapcsolat Szovjet partnerünk műsze­reink közvetlen felhasználói­tól kapott információk alap­ján már korábban úgy dön­tött, hogy a jövőben szállítá­sainkra csak abban az eset­ben tart igényt, ha termék- váltásra leszünk képesek, és igényeikhez, valamint a vi­lágpiaci műszaki követelmé­nyekhez alkalmazkodó beren­dezéseket fogunk szállítani. Vállalatunk ezen feltétele­ket elfogadta, és már az el­múlt év során megkezdte en­nek teljesítése érdekében a magunk elé tűzött feladatok végrehajtását. Felgyorsítottuk a fejlesztői munkát, a részletes műszaki elképzeléseket, javaslatokat rekordidő alatt kidolgoztuk és a szovjet szakemberek részére véleményezés céljából rendel­kezésre bocsátottuk. Tekintettel arra, hogy az információcsere leghatéko­nyabb módja a szakemberek­kel való közvetlen kapcsolat felvétele, vállalatunk úgy döntött, hogy a műszereinket felhasználó központi szerv, a Szovjetunió Energetikai Mi­nisztériumához tartozó Álla­mi Energiafelü,gyelet közre­működésével a Szovjetunió különböző részein árubemuta­tóval egybekötött műszaki előadássorozatot, konferenciát rendezünk, lehetőséget adva a helyi szakembereknek műsze­reink, fejlesztési elképzelé­seink jobb megismerésére, számunkra pedig a fejlesztés­hez nélkülözhetetlen műszaki visszajelzésekre, felhasználói javaslatokra. Ez alkalommal világrész­nyi területről, Szibéria külön­böző részeiről gyűltek össze a szakemberek kiállításunk, va­lamint az ezzel kapcsolatos rendezvényeink megtekintésé­re. Csupa szakember Maga a helyszín megvá­lasztása is jelképesnek te­kinthető, hiszen Bratszk a világ számára elsősorban ar­ról ismeretes, hogy itt van az Angara folyón a Szovjetunió e :yik legna -'óbb villamos erőműve és az energiagazdál­kodáshoz elválaszthatatlanul kötődik a villamos energia pontos mérése. Y A megnyitón részt vettek a helyszínre érkezett szakembe­reken kívül Bratszk város po­litikai és gazdasági vezetői, és elismeréssel nyilatkoztak kiál­lított termékeink korszerűsé­géről. műszaki színvonaláról. Biztosak lehettünk abban, hogy ezen elismerés nem csu­pán az eseménnyel kapcsola­tos udvarias megnyilatkozás volt, hiszen e városban szinte mindenki energetikai szakem­bernek tekinthető. A kiállított műszerek rész­letes bemutatása után az elő­re meghatározott programnak megfelelően Mészáros István főkonstruktőr előadást tartott fejlesztési elképzeléseinkről, melyben alapvetően a szovjet kívánalmaknak megfelelő műszerekről vám szó; Varga András fejlesztő mérnök pe­dig a helyszínen programoz­ható távösszegző berendezés­ről tartott előadással egybe­kötött konzultációt. Széles skála Mint előzetesen várható volt, a szovjet szakembereket elsősorban az elektronikus hi­telesítő berendezések érde­kelték. Megerősítették azon korábbi jelzéseket, melyek szerint jelenlegi távösszeg­zőink jelentős továbbfejlesztés nélkül a jövőben a Szovjet­unióba nem szállíthatók. Egy­értelmű volt a szakemberek lelkesedése annak hallatán, hogy az összegzők helyszíni programozásának kérdését megoldottuk, valamint, hogy ezek közül az egyik típusú rendszerünket a kiállításon be is mutattuk. Szakmai szempontból a ki­állítás megszervezése ideális volt, hiszen sikerült elérni, hogy a résztvevők magas szá­ma ellenére a kiállítást kizá­rólag az érdeklődő és hozzá­értő szakemberek látogatták. Eredményessége ugyan nem mérhető fel — hiszen, mint korábban említettem, a kiállí­tás egy folyamat egyik állo­mása — de hatását jól »érzé­kelteti az omszki energia­felügyelet főmérnökének hozzászólása, melynek lénye­ge az volt, hogy ő korábban nem nagyon bízott a Ganz Árammérőgyár műszereiben, de most látva termékeink széles skáláját, műszaki fej­lettségét, szakembereink hoz­záértését, egyértelműen mű­szereink szélesebb körű beve­zetése mellett fog állást fog­lalni. A kiállítás befejezése, lesze­relése után műszereinket út­nak indítottuk következő ál­lomásukra, a Don melletti Rosztov városába, ahol ebben a hónapban fogunk hasonló bemutatót rendezni. Puskás Ferenc r „4 nap prepám fa Nagytarcsa, falumúzeum: Onódi Béla festőművész ki­állítása, megtekinthető 10—18 óráig. Mozishh King Kong. Színes amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 4, 6 és 8 órakor. r Árammérőgyár Segély Ezekben a hetekben tárgyal­ják meg a Ganz Árammérő- gyárban és ítélik oda a mun­kahelyi bizalmi testületek a beiskolázási segélyeket. A vállalatnál ezen a címen 120 ezer forintot osztanak ki. Kerepestarcsa és Pécel Áramszünet két helyen A Budapesti Elektromos Művek kerepestarcsai kiren­deltsége hálózati munkák miatt áramszünetet tart augusztus 22-én, szerdán 8-tól 15 óráig Kerepestarcsán a Thököly, a Hunyadi, a Hon­véd, az Óvoda, az Árpád ve­zér, a Szent László, a Mikes, a Rákóczi, a Vasút és a Nyírfa utcák környékén. Másnap, tehát augusztus 23-án, ugyancsak 8 és 15 óra között Pécelen lesz áramszü­net, amely érinti az Ady, a Wesselényi, az Aradi, a Baj- csy-Zsilinszky, az Erzsébet, a Korányi, a Bocskai, a Damja­nich, a Rákóczi, a Mihály D., a Jókai, a Széchenyi és a Tárcsái utcát, yalamint a Vár­hegy és a Vásártér környékét. Ä szocialista kultúráért Első hallásra megmaradt a dal dűl voltam. Pedig abban az időben nem volt könnyű sora a gyerekeknek. Hiába voltam jó előmenetelű az iskolában. Negyedikes koromban eljött hozzánk a tanító, de felcsat­tantak a szüleim: — Nem ne­velünk kisasszonyt, nem írat­juk gimnáziumba a lányt! Jó példakép — Tizenkét évesen felnőtt­nek számítottam a munkában. Nem akkor kezdtem a dolgot, még sokkal előbb. Csináltat­tak kiskapát, kishorolót a szá­momra, s vittek magukkal a felnőttek. Kemény élet volt, amíg aztán minden jóra for­dult. Nem mondom, dolog van máma is, de még csak meg sem közelíti a régit. Sokkal könnyebben élünk, akár a szü­léink éltek. A mai fiatalok nem is tudják értékelni, mert rossz nem volt nekik sose, pe­dig boldog csak az lehet, aki az élet nehezét is próbálta. Nekünk még kijutott belőle. Hallgattunk egy sort. Bazsik Ferencné majdnem egyidős az új renddel. Apró gyerekként élte meg a felszabadulást, de persze máról holnapra nem változott meg az élet. — Téglát téglára, garast ga­rasra kellett rakni, amíg elju­tottunk a máig — mondja mo­solyogva. — Nagy szerencsém volt a párválasztásban is. Szorgalmas, jó embert kaptam, akinek mindig mindennél és mindenkinél többet jelentett a családja. Ha a mozdonyról le­száll — mert mozdonyvezető a párom —, nehéz szolgálata so­sem akadályozza meg abban, hogy a családjával foglalkoz­zon. Felnőtt fiaink jó példaké­pet választanak, ha az apjuk­hoz akarnak hasonlítani. Megtudtam, hogy Tibor fiuk villanyszerelő. Egy éve nősült, de már épül saját ott­hona. Ferenc jelenleg katonai szolgálatát teljesíti. Másoknak is Bazsik Ferencné visszaka­nyarodik a népdalokhoz. — Apró lánykaként be-be- álltam a nagyobbak közé, ami­kor azok vasárnap délutánon­ként énekelve sétáltak a falu főutcáján, vagy éppen kariká- zót táncoltak a téren. Megje­gyeztem a dalaikat. Soha nem kellett, hogy valamit kétszer halljak. Első hallásra bennem maradt a szöveg is, meg a dal­lam is. — Tizenöt éves lesz ősz­szel a hévizgyönki asszonykó­rus — folytatja beszélgetőtár­sam. — Az első összejövetelen már ott voltam. Először nem értettem, miért lesz jelentősé­ge, ha közösen énekelünk. Mert otthon, lakodalomban vagy a rokonságban ha fel is hangzott a nóta, az bennünket gyönyörködtetett, akik művel­tük, de ki lesz kíváncsi tizen­öt-tizenhat asszony éneklésére, amikor már száztagú kórusok vannak. — Hát énekeljünk csak magunknak, mint kislány korunkban — bíztattak a töb­biek, elsősorban dr. Balázsné tanító néni — aztán majd meg­látjuk. Büszkeség — Azt mondom én most, másfél évtized múltán, hogy az éneklés elsősorban közösségi élményt adott. Egy családdá lettünk. Megosztjuk egymással örömeinket és gondjainkat. Az­tán ahhoz is hozzájárult a kö­zös éneklés, hogy bejártuk szinte az egész országot, sok helyen voltunk szervezői, ve­zetői a közösség ünnepeinek. — Hát nem nagy öröm, amikor árulok a piacon, s a ve­vő megkérdezi, hová való va­gyok, s én azt mondom, héviz- györki. Felcsillan az érdeklődő tekintete. — Hallottam a györ- ki asszonyokat énekelni a rá­dióban. — Én is köztük vagyok a testvéremmel együtt — büsz­kélkedem. Mert valóban büsz­ke vagyok, hogy tizenöt esz­tendő után is együtt énekelünk. Bazsik Ferencné másfél év­tizedes munkálkodását, mind­azt, amit a Galga menti nép­dalok megőrzéséért társaival együtt eddig tett, s a jövőben tesz, most Szocialista Kultú­ráért kitüntetéssel ismerték el. Fercsik Mihály issN 0133—ia» teadoaat Hírlapi Bazsik Ferencné Benkó Mar- < git hétköznapokon nem hord- i ja a Galga menti népviseletet. : Csak akkor ölti magára a rán- ; cos, virágok ezrével díszített : posztószoknyát, a bársonyblúzt, 1 s teszi fejére a pipiskés féke- ■ tőt. ha a hévizgyörfci asszony- ' kórus tagjaként egy-egy ün- , népi alkalommal énekel. 1938- ban született, s hogy az ének- , kar fiatalabb tagjai közül a legtöbb népdalt ismeri, s ta­lán a legszívesebben énekli, : annak okairól így beszélt va- ’ sárnapi találkozásunkkor. Biztatás nélkül — A nagymamám és édes- ; anyám is nagyon szeretett éne­kelni. Egészen apró gyerek vol­tam, de már fel tudtam mászni : az ölükbe, úgy hallgattam a történeteiket, dalaikat, hogy azok későbbi éveimet is meg­határozták. — Általános iskolás korom- ' ban már nagyon sok népdalt, ' meg egyházi éneket ismertem- Szívesen hallgatta dalaimat Csengő Jenő tanító, az éne­keket meg Varga István tisz­telendő. Ha rangos vendége [ jött az iskolának vagy az egy­házközségnek, mindig előszed­tek, hogy énekeljek. — Bevallom, nem is nagyon kellett engem erre biztatni. ; Akkor is énekeltem, ha egye-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom