Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-16 / 192. szám

ÜLŐI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM. 192. SZÄM 1984. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK Holnop keltik életre Gödöllő a távhívórendszerben Csak egy papiros Betegen nehezen megy Veresegyház Bemutatkozó festők Helyben intézik az ügyeket említ meg: Uram, ilyen bete­gen, ilyen lábakkal, ugyan ho­gyan tudnám az aluljáró hu­szonöt-harminc lépcsőjét meg­járni! Útitársamnak igaza van. A kórház megközelítése éppen­séggel felőlünk: a község és a körzetünk, Gödöllő irányá­ból a nehezebb napközben azoknak, akik hasonlóan be­tegek, gyengébb az egészségi állapotuk, vagy éppen moz­gásukban tartósan, átmeneti­leg erősen károsultak. Budapest felől jövet nincs ilyen gond: a megye más ré­széből érkező gyógykezelte- ket, látogatóikat, felülvizsgá­latra, kontrollra érkezőket, és a kórház dolgozóit, a 176-os pesti kék busz a kórházka­puig viszi. Nem furcsa, hogy éppen arról a területről kö­rülményesebb az intézmény megközelítése sok betegnek, amelyik területtel a kórházat egészségügyileg integrálták? F. L len, iparművészeti tárgyakon keresztül' a grafika különböző vállfájáig terjed. Kiállító művészek: Balogh Géza festőművész, Bényi Ár­pád, Bíró Lajos Medgyessy-dí- jas festőművész, Bihari István, Herczeg István grafikus, Hor­váth János, Huszár István, Kapcsa János Medgyessy-dí- jas, Kárpáti Gusztáv festőmű­vész, László Ákos grafikus, Ló­ránt János Munkácsy- és SZOT-díjas festőművész, Nagy Ernő festőművész, Prim Zol­tán iparművész, Sajó Jolán iparművész. Szabó László gra­fikus, Szilágyi Imre grafikus, Topor András, Szilágyi Elek festőművész. Műszaki Intézet KukcricoSóa'&lás Ha mifelénk kevesebb lesz is a kukorica az idén, a táro­lás nem lesz kis feladat a mezőgazdasági üzemekben. A Dunántúlon jobb termés ígér­kezik. A kísérletezők, kutatók persze nem ilyen rövid távra gondolnak, nekik a felada­tuk, hogy a termés feldolgo­zását, tárolását megoldják, a meglevő rendszereket fejlesz- szék. A MÉM Műszaki Intézet munkatársai az elmúlt évek­ben több kukoricatároló siló­tornyot is megvizsgáltak, ösz- szehasonlítottak, hogy közülük a jobbakat ajánlják. Ezek kö­zött van az a két típus, amely­nek közös jellemzője, hogy a gyártók műanyag bevonattal látták el. Az egyik fajta hazai, a KN—6,7 típust a Kecske­méti Mezőgép Vállalat gyár­totta, míg a Neueró elnevezé­sű NSZK-berendezés. A műanyag bevonatú tor­nyokban nem tizennégy, ha­nem körülbelül harmincsiá- zalékos nedvességtartalommal lehet a szemes kukoricát tá­rolni. A kutatók azt tapasz­talták, hogy mindkét torony­ban kedvező erjedés éri a ku­koricát, s ami igen lényeges minden ilyen esetben, hogy a kukorica tápanyagtarta.ma nem változik lényegesen. Mindkét toronyhoz nagy tel­jesítményű ürítőszerkezet is tartozik. Posfakiállífás A nevem: Posta, ez a címe annak a kiállításnak, amelyet pénteken, augusztus 17-én nyitnak meg a gödöllői műve­lődési központban. Abból az alkalomból rendezik, hogy vá­rosunk ad otthont a tizenket­tedik országos konferenciá­nak, augusztus 24-én és 25-én. Vásár Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak Aszódon, a Vásártéren augusztus 18-án, szombaton. A visszavágó mérkőzések­kel befejeződött a Magyar Népköztársasági Kupa első fordulója a körzeti csapatok­nak. Érdekesség, hogy a leg­több gólt m gödöllőiek kapták. Jobb ellenfelet választottak a legutóbbi barátságos mérkő­zésükön, amikor egy cseh­szlovákiai csapatot fogadtak, amelyet 1-0-ra legyőztek. Az első forduló után az eredmények alapján öt - :yüt- tes és az erőnyerő vívja a kö­vetkező forduló összecsapá­sait. Ekkor már csak három mérkőzés lesz. Tehát keve­sebb bíróra lesz szükség, no­ha ők a szövetségi napon igen szép számmal gyűltek egybe. Az összejövetelen persze már az őszi idénnyel kapcso­latos híreket is hallhattunk. Találkoztunk az aszódi inté­zővel, Gazsó Pállal, aki el­mondta, hogy a felsőbb osz­tályban is megcsodálták tet­szetős játékukát, a kapu előtt azonban sokszor elfogyott a tudományuk. és biztosnak látszó győzelmeket engedtek ki a kezükből. Az aszódi sportegyesület gazdája január 1-től a hely­beli tanács, tehát már nem Spartacus, hanem KSK. A színűik piros-fehér. A sportkör elnöke Kiss Károly nyugdíias tanácselnök. Ojsá? még Aszó­don. hogy új edző foglalkozik a labdarúgókkal, Pintér Mik­lós, aki korábban éveken át rúgta a labdát a község szí­neiben. Az edzőtanfolyam el­végzése után már dolgozott Kartalon, Faliszek Sándor mellett. Faska József domonyi inté­ző arról számolt be, hogy csapata együtt maradt, mind­össze egy játékos'k ment el A pálya mindkét szélén jól játszó szélső Kartalon foly­tatja pályafut sát. ahol már bizonyított is, a BVSC eile”! edzőmérkőzésen góllal mutat­kozott be. Egyébként a do- monyiak külföldön vendég­Máig sem tudom, hol van Ravazd, Rózsamáj és Regenye. Vagy mondjuk Vilonya, Vizs­lás, Zók, Velény, Vének. Ám ha egy hét múlva kiderül, hogy van ott egy ismerősöm; és éppen van telefonja, az ünnepek alatt elmegyek a gödöllői posta elé, már fel­hívhatom. Merthogy nekik is, és most már nekünk is lesz belföldi távhívásos vonalunk, konténeres telefonközpontunk. Ötjegyű Hogyan használhatjuk majd ezt az új rendszert, erről tar­tott tájékoztatót a művelődé­si központban a Buda- pest-vidéki Postaigazgatóság Észak-Pest megyei Távközlési Üzemének igazgatási csoport- vezetője, Egervári György és Törőcsik László, a . távközlési üzem vezetője. Amint megtudtuk: a táv­hívásra is alkalmas konténe­res központot augusztus 17- en, pénteken keltik életre, ek­kor helyezik üzembe. — Hány előfizetőt szolgál­nak ki? — A vállalatokkal, intéz­ményekkel, a magánelőfize­tőkkel együtt egyelőre mint­egy ezerkétszázat — mond­ja Törőcsik László üzemveze­tő. — A városban már ed­dig is voltak nyilvános tele­fonok, mostantól a tizenhét­tel szemben húszölínyolc lesz, szerepeltek a nyáron, Duna- szerdahelyen, ahol 3-2-re ki­kaptak a helyi együttestől. Az MNK-ban az első forduló­ban nem játszottak, mint erőnyerők most kapcsolódnak be a küzdelembe. Az első forduló visszavágó mérkőzéseinek eredményei: Pécel—Isaszeg 4-1, Galga- györk—Mogyoród 3-3, Túra— Gödöllő 10-3, Galgahéviz— Hévizgyörk 2-6, Zsámbok— Aszód 0-2, Erdőkertes—Valkó 4-1. Az utóbbi találkozót a 12. percben vihar miatt fél órára meg kellett szakítani. Majd amikor sportszerűtlenségért a valkói Kiss Istvánt a játék­vezető kiállította, társai levo­nultak a pályáról és csak négy perc után, edzői utasí­tásra voltak hajlandók foly­tatni a játékot. A továbbiak­ban Lajkó Tibor, az erdőker- tesiek játékosa is a kiállítás sorsára jutott. A következő forduló páro­sítása: Hévizgyörk—Erdőkertes (Széki. B Tóth. Sári), augusz­tus 18. 16.30. Moevoród—Pé­cel (Sallai. Urbán. Máthé), Tú­ra—Domonv (Tóth J., ■ B Tóth. Sári), augusztus 19 16 30. A visszavágó mérkőzéseket augusztus 26-án játsszák, s néhány nap múlva, szeptem­ber 2-án megkezdődik az 1984—85. évi körzeti labdarú­gó-bajnokság. Csiba József A nap propramia Gödöllő, művelődési köz­pont: A Horus Archívum újabb kiállítása, megtekinthető 15— 19 óráig. IjSMőzTES King Kong. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor. s ezek feléhői nemcsak helyi beszélgetéseket lehet folytatni, hanem a hazai távhívórend­szerbe kötött helységek elő­fizetőit is. Ezekben a napokban már minden előfizetőhöz eljuttatta a posta a város első telefon- könyvé.t, amiből sok minden kiderül, de talán nem érdem­telen összefoglalni azt, ho­gyan, miképpen lehet a kon-' ténerközpont élesztése után telefonálni a crossbarba is bekötött készülékekről. A helyi, városi beszélgetéseket ezután ötjegyű számok tár­csázását követően ejthetjük meg. A 01-es szám tárcsázásával lehet a postától interurbán rendszerben kérni olyan köz­ségek, városok előfizetőit, amelyek még nincsenek a távhívóhálózatban (mint ami­lyenbe most Gödöllőt kötöt­ték). A 03 a hibabejelentések száma, a 04-en a mentők hív­hatók, a 05-ön közvetlenül a tűzoltóság. Automatikusan Kiemelték a tájékoztatón a 06 használatát. Ezt a számot szaknyelven forgalomválasztó­nak hívják, mivel ennek tár­csázásakor választ le az au­tomata a helyi vonalról, azaz készülékünkhöz hív országos vonalat. Fontos, hallottuk, hogy a 06 tárcsázása után az eredetitől eltérő második tár­csahangot' várjuk ki, mielőtt a körzetszámot tárcsáznánk. Ez a körzetszám a budapes­ti hívásokhoz az 1-es. Ezt és a hívott budapesti hatjegyű számot már folyamatosati le­het tárcsázni. Más helységek körzetszáma Magyarországon kétjegyű, az ottani készülé­kek hívószáma viszont öt­jegyű. Ha a 06-tal megkap­tuk azt a bizonyos második tárcsahangot, ez a hét szám is folyamatosan hívható. — Hogyan történik ezután a hívás számlálása, számlá­zása? Földi Sándor, a népfront gö­döllői bizottságának titkára és Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény vezetője német há­zaspárt kísért Hévízgyörkre. Szépre, jóra — Hogyan élnek a hévíz- györkiek? — kérdezte a ven­dégségbe érkezett grafikus. — Falunkban törvény, hogy> a szülő a gyerek kezébe szakmát és házasságkötéskor indulótő­két adjon. Nincs szülő, aki ne így vallana: Mi azért dolgoz­tunk és dolgozunk, azért spó­roltunk és spórolunk, hogy a gyerekeknek könnyebb legyen. Mintha szavaim igazolására érkezett volna Bankó János, a pártalapszervezet vezetőségé­nek tagja, a művelődési ház vezetője, aki folytatta az ál­talam kezdett választ. — A hévízgyörkiek az átla­gosnál törekvőbb emberek, ezért gazdasági helyzetük is jó. Ráadásul az itteniek igénye­sek, modern szemléletű, kor­szerűen gondolkodó, szépre, jó­ra egyaránt fogékony emberek. Szinte valamennyi házban van fürdőszoba, gáztűzhely, hűtő­szekrény. sok helyen megje­lent a hűtőláda, a színes te­levízió. Hogy gépkocsi, motor­kerékpár, jogosítvány mennyi van, azt talán az adóhivatal sem tudja pontosan. — A beszélgetések számlá­lása kétszeresen biztosított rendszerben történik. Ez ná­lunk azt jelenti, hogy ha a számláló meghibásodik, au­tomatikusan kizárja magát a munkából, illetve azonnali hibajelet ad a karbantartók­nak. A gép egyébként rögzí­ti a hívás napját, óráját, per­cét és természetesen időtar­tamát is — mondja Törőcsik László, a távközlési üzem ve­zetője. — A forgalom gyor­sasága ezentúl nagyobb mér­tékben függ a telefonálóktól, és persze a városi alközpon­tok kezelőitől, az utóbbiak­nak az elmúlt hetekben kü­lön tanfolyamot is tartottunk. Nemzetközi Fontos tudnivaló, hogy ha valaki a crossbarba be nem kötött számot kér a postai interurbánkezelőktől a Öl­en. a szokásos köszönés után, azonnal a saját számát mondja be, ne kelljen a szá­mot előjegyzőknek ezt külön kérni. Ha meggondoljuk: a kérdőmondat elmaradásával is időt takarítunk meg, s gyorsítjuk a forgalmat. Augusztus 17-én, amikor a vonalak életre hívását a táv­közlési üzem munkatársai végzik: türelmünket kérik. A vonalak csak azt követően él­nek valóban, amikor a szak­emberek az előfizetőket egyenként felhívják, ellenőr­zik a megadott szám helyes­ségét, majd technikailag is véglegesítik az összekötést Ezzel is összefügg az a kéré­sük, hogy ezen a napon igye­kezzünk a minimálisra csök­kenteni a távbeszélési igé­nyünket, hogy a bekötések tö­kéletesen sikerüljenek. lényeges még tudni, hogy a most üzembe helyezett köz­pont a nemzetközi távhívásra technikailag ugyan alkalmas, a gyakorlatban nem, mert iiyen vonalat a Magyar Pos­tától most még nem, a ter­vek szerint jövőre kap. A dicsekvésnek is beillő fel­sorolás után nem váratott ma­gára a következő kérdés: — Vajon Hévízgyörknek mező- gazdasággal foglalkozik-e a la­kossága, parasztcsaládok te­remtették-e az előbb felsorolt és jólétre utaló szavakat? — Valahogyan választ adtunk a kérdésre, engem azonban az­óta is foglalkoztat a gondolat: Van-e még a faluban, vagy szélesebbre tágítva a kíván­csiskodó kérdést, van-e még a Galga mentén színtiszta pa­rasztcsalád? Akadna-e olyan ház, ahol a nagyszülőktől az unokáig mindenki mezei mun­kát végez, s ennek megfelelően a földből meg a jószágból él az egész család? Nem ügy — Nehéz ügy — mondja a feleségem, aki a tanácsi kiren­deltség vezetője, s minden csa­lád gondos ismerője. — Tény­leg kihalt volna a klasszikus parasztság? De hát kihalt a klasszikus paraszti munka is. Tegnap felhívtam telefonon Kovács Lászlót, termelőszövet­kezetünk elnökét. — Szeretnék írni az aratásról — mondtam. — Hát volt olyan? — kérdezett vissza nevetve. — öt nappal ezelőtt befejeztük! — Szégyen­keztem, mentegetőztem, de megnyugtatott. — Az aratás Meglett férfi, két mankó­val, gyöngyöző homlokkal, egyszóval: nehezen száll fel a HÉV-re Kerepestarcsa-felsőn, a régi kistarcsai állomáson. Aki segített neki, annak el­mondja, hogy milyen ügyben járt a Flór Ferenc Kórház­ban, majd panaszba kezd. jo­gos panaszba, hogy ilyenkor, a délelőtti órákban nincs au­tóbusz a faluból a kórház­hoz. Van nyolc óra előtt, az­tán tizenegy óra körül, de délelőtt egy sem. Mit tehet, a magamfajta te­hetetlen, egy szem papirosért menni nem hívhat mentőt, azzal — mivel nem sürgőssé­gi —, úgyis csak délután há­rom óra körül érne haza. Ehelyett maga vállalkozott az útra. Igen ám, de az említett HÉV-megálló legalább egy ki­lométerre van a kórháztól. Igaz, ott van a kórházi HÉV- megálló, hogy az is messze van az épülettől, azt már szó­ba sem hozza, csupán annyit A veresegyházi Váci Mi­hály Művelődési Központban augusztus 17-én 18 órakor nyílik meg a Debreceni műhely képző- és iparművészeti alko­tóközösség kiállítása. A kiállítás megtekinthető augusztus 21-ig naponta 10—18 óráig. A kiállított művek a helyszínen megvásárolhatók. Az alkotóközösség tagjai debreceni, budapesti, egri, nyíregyházi művészek, a ma­gyar képzőművészeti élet él­vonalába tartoznak. Alkotá­saik az elhivatottság, a társa­dalmi igények kielégítése je­gyében születtek. A skála mű­fajilag is igen változatos, az olajfestményektől az akvarel­A mai utazási árak «fellett — akár autóbusszal, vonattal vagy gépkocsival vesszük — nem kis költséget jelent egy- egy szomszéd faluban vagy a városban való ügyintézés, így például Mogyoródon, Ve­resegyházon vagy Erdőkerte­sen öröm lehet, hogy helyben intézhető el mondjuk a bizto­sítási szerződés megkötése, azután a díjbefizetés is. Az elmúlt években — na­gyon helyesen — az Állami Biztosító gödöllői fiókja is mind több takarékszövetke­zettel, kirendeltségeikkel tárt fenn szorosabb kapcsolatot, s rájuk bízta a biztosítás egyes fajtáinak intézését. A Veres­ma nem az egész falu ügye, csak kevesek dolga. Makacsul ragaszkodtam még ennek ellenére is, hogy megke­ressem azt a családot, amelyik a mezőgazdaságból él. — Nem­hogy a munka, a nóta sem a régi ‘már. Kínáló mesterség a földesztergályosság — mondta megfontolt csendességével Bá- nyánszki András. — És a tsz- tagok? — Már azok se pa­rasztok. Szakmunkások, beta­nított munkások, és egy-egy családból legfeljebb ketten dol­goznak a termelőszövetkezet­ben. Próbálom végigpásztázni a Kossuth Lajos utcát, az egy­kori gazdasort. Gondolatban sorra járom a házakat. A Kustrák, Mrkvák. Bankók, Ko­vácsok, Szlovákok, vagyis az egykori nagy parasztfamíliák mind felbomlottak mára. Kust- ra Mihály még a falu első gaz­dája volt. A fia már a tűzol­tóságtól ment nyugdíjba. Az unokája tanárnő Lányának a férje a MÁV-nál dolgozik. Egyik unokája az NSZK-ba ment férjhez, a másik is iro­dista. Csak a lánya maradt a termelőszövetkezetben. Munkások Bankó Jánosék gazdaportá- ján is átalakult a család. A gazda bejár a vasúthoz. A ki­sebbik fiú épületasztalos, a na­egyház és Vidéke Takarékszö­vetkezet említett községekben levő kirendeltségei ma már az úgynevezett B-fokozatú biztosításokat is intézik, te­hát díjbeszedést, a CASCO- és a nagy életbiztosítást mind a lakóknak, mind a takarékszö­vetkezet tagjainak. Űjabban már kötnek szerződést családi házra és nyaralóra is a köz­ponti kirendeltségben. Ugyancsak foglalkoznak a néhány üzemnél és intéz­ménynél, így például az erdő- kertesi téglagyár, a tanács, a Pefém veresegyházi üzeme és a helyi tanács költségvetési üzeme esetében. gyobbik népművelő, csak az édesanya maradt a téeszben. Nem folytatom a sort, elfoga­dom Kovács László szavait. — A község nem azonos a terme­lőszövetkezeti tagokkal. A la­kosság többségét az ipari mun­kások, alkalmazottak alkotják, de ez nem jelenti azt, hogy a háztáji, a kisegítő gazdálkodás­nak ne lenne tere, szerepe. Az unokák sem — Szóval a falusi lakosság nem paraszti lakosság. És meggyőződésem — állítja ha­tározottan az elnök —, hogy az átrétegzödés folyamata még tovább tart. s ma már minden megrendülés nélkül szakad el a lakosság a földműves ősök mesterségétől. Egyszerűen tu­domásul veszik a tényt: volt, elmúlt. Az idősebbekben persze még fel-fellobban valami nosztal­gikus emlékezés. Azt hiszem, hogy a hetvenedik évéhez kö­zeledő P.éti István a volt hé- vízgyörki gazdák közül az utolsó földművesek egyike is. A földdel kezdte és minden bi­zonnyal a földdel fejezi be az életét. Bármikor keresem, ha otthon van, a kertben találom, ha nincs otthon, akkor tudom, hogy valamelyik szőlőiében, esetleg a háztáji földién van. Fia vasúti dolgozó, menve a termelőszövetkezetben gépíró. Lánya Gödöllőn tisztviselő. Ve- je műszaki értelmiségi. Az unokák sem vágynak vissza a földhöz, Fercsik Mihály ISSN 0133—1651 (9fidö>Uűi Hírlap) Labdarúgás Visszavágó mérkőzések Viharos összecsapás Erdőkertesen F. i. Vénig üz egykori gtszdasoion Átalakuló, megszűnő világ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom